Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
2 1928 április. valamely hatalom lemond a támadó háborúról, ezzel nem mondott le arról a jogáról, hogy megtámadtatás esetén védekezzék. Ha az amerikai kormány ezt a három fundamentális pontot a francia kormánnyal egyetértve tárgyalási alapul elfogadja és már előre elismeri, hogy az új szerződés nem állhat ellentétben a népszövetségi és locarnói egyezményekkel, valamint az egyes hatalmak között létrejött garancia-szerződésekkel, akkor a francia kormány készséggel hajlandó az amerikai kormány akciójához csatlakozni és az eddig Párizs és Washington között lefolyt ilyen irányú jegyzékváltást átvizsgálás és megfontolás végett a német, angol, olasz és japán kormányok elé terjeszteni és egyúttal ezeknek a kormányoknak a háborúellenes szerződés megkötését javasolni. Ezeknek a hatalmaknak az egyezmény keretében ünnepélyesen ki kell jelenteniük, hogy a háborút, mint a nemzeti politika eszközét elítélik, kötelezniök kell magukat arra, hogy nem támadnak és kizárólag békés eszközökkel igyekeznek elsimítani bármilyen tekintetben keletkező konfliktusaikat. A szerződés csak akkor lép életbe, ha ahhoz valamennyi állam csatlakozik és azt egyetemesnek ismerik el. Ebben a szellemben nem lehet akadálya az őszinte és minden kétséget kizáró együttműködésnek. ff® A berlini rendőrfőnök Párizsban közlekedési rendet tanul és nyilatkozik tapasztalatairól a Magyar Hírlapnak Párizs, március végén. (A Magyar Hírlap tudósítóitól) Egy hete immár, hogy lankadatlan szorgalommal járja be az utcák labirintusát vezérkarával és Chiappe párizsi prefektussal dr. Zergiebel Károly, Berlin rendőrfőnöke. Az új Polizeidirektor, aki Köln városának rendjét biztosította legényeivel, mielőtt a német fővárosba került, azzal a bevallott céllal jött ,hogy tanuljon a párizsiaktól Főleg azt amiben itt valóban mesterek: közlekedéstant. Akárcsak Párizsé, Berlin forgalmas autóparkja is egyre növekszik és ezért ott is szükségessé válnak azok a rendszabályok, amelyeket a szajnaparti metropolisban már évekkel ezelőtt életbeléptettek. Zörgiebel doktor ma fogadta a sajtó tudósítóit, köztük a Magyar Hírlap párizsi munkatársát, is, akinek a következőket mondotta utazásáról s benyomásairól: — Régi tervem, hogy a világ valamennyi nagyvárosának rendőrsége között bizonyos kapcsolatot, szorosabb s barátibb viszonyt létesítsek, mert erre szükség van a betörők, rablók s egyéb gonosztevők valóban nemzetközi szervezete ellen. Az ő bandájuk nem ismert határokat s, különféle nemzeteket. Félre kell tennünk tehát az ilyen előítéleteket nekünk is ha sikerrel akarjuk felvenni az ellenük való küzdelmet. — Emellett a cél mellett, amelynek követésében később ellátogatok Londonba s más nagyvárosokba is, főként azért jöttem Párizsba, hogy az itt alkalmazott s valóban kiváló és mintaszerű közlekedést szabályozó intézkedéseket tanulmányozzam. Elsősorban az egyirányú menet (sens unique) utcahálózatát s jelzéseit tartom érdekeseknek, követésre méltóknak, továbbá a forgalmas utcakereszteződéseken működő csengő és egyéb jelzőkészülékeket, amelyek teljesen eltérőek a mieinktől. — Ezzel szemben tanáccsal szolgálok Chiappe kollégámnak azoknak a technikai eszközöknek s installációknak felszerelését illetőleg, amelyek a betörők ellen való védekezést teszik célirányosabbá, könnyebbé és amelyek Párizsban még nincsenek meg, Berlinben viszont javában működnek. Mindenekelőtt az Überfax-telefonra gondolok, amelynek révén a telefonbérlő minden beszélgetés nélkül, egyszerű kézmozdulattal értesítheti a legközelebbi őrszobát a rablók látogatásáról, amennyiben teefonjának korongját az LYtlNi seIíY.emA' ssrn As OOLDHERGeR OJ SZTÁV Cég Új elmei Rákóczi út 59. szám. (Népopera káváház mellst. Telefon: 412 ezts 1 überfall szóra igazítja be. E jelzés révén az előfizető lakásához legközelebb eső rendőrszobán felhangzik a vészjel és pár perc múlva a veszélyeztetett helyszínére érkezik a legénység. Ennek az apparátusnak révén már igen sok veszedelmes betörőt sikerült elfognia a német rendőrségnek „munka közben“. — Chiappe úrnak nagyon tetszik ez a szerkezet, épúgy, mint a mi nagy hoteljeinkben s egyéb nyilvános helyeinken elhelyezett Politeirus ötlete is, amely a tűzjelzőkészülékekhez hasonlóan csak éppen a rendőrség posztjait jelzi, ha segítségre van szükség. Valószínű, hogy Párizsban is felszerelik ezeket a készülékeket a közeljövőben. — Ugyanakkor, amikor a közlekedés problémáit és azok megoldását tanulmányozom, jó alkalom nyílik a választási harc s azok előkészületeinek rendőri része megfigyelésére, amelyet Párizsban szintén mintaszerűnek találok. Csak annyit említek meg, hogy Németországban, mint önöknél is, — noha minket fegyelmezettebbeknek hisznek — a választási plakátokkal beragasztják valamennyi magán- és középület falait, kivétel nélkül. Párizsban ehelyett fatáblákat helyeznek el a forgalmasabb csomópontokra, útvonalakra, a középületek elé stb., csak ezekre szabad plakátot illeszteni. És a „fegyelmezetlenek“ fővárosában senkinek se jut ma eszébe s meg se kísérli, hogy máshová csempéssze a maga választási felhívását, mint ahová a törvények rendelik. Ezt az egyszerű s tökéletes megoldást valóban csodálom és szintén követésre méltónak találom. — Kissé irigykedve nézem, mily erélyesen és pontosan folyik újabban Párizs nagytakarítása az úgynevezett épuration de Paris. Végül az a szándékom, hogy a berlini és párizsi rendőrség között bizonyos barátsági megállapodást hoztak létre, amelynek alapján a jövőben még szorosabb s eredményesebb lehet a két policia együttműködése, mint a múltban volt. Zergiebel dr. körülbelül két hétre tervezi párizsi tartózkodását, amelynek során találkozik a közigazgatás kiválóságaival, majd visszatér a parancsnoksága alá rendelt tisztikar élére, hogy hasznát vegye s hasznát láttassa franciaországi tapasztalatainak. iu Gy. i KACÉRSÁG ISKOLÁJA Írta: BÍRÓ LAJOS , Mahmud Ali örömmel fogadta ezt a szuggesztiót és lelkesen fogott bele abba, hogy néhány klasszikus költeménynek a tartalmát szép francia prózában elmondja. A lelkes törekvés természetesen nem győzhette meg a hallgatót sem a versek szépségéről, sem arról, hogy különös forróság árad ki belőlük, de minden vers kétségtelenül egy-egy elszánt szerelmi vallomás volt és a buzgó fordítót egyre jobban meggyőzte saját indulatainak a fékezhetetlenségéről. Mahmud Ali elhagyta a helyét a fal mellett, átült Genevieve mellé, és a közelsége idővel olyan közelivé lett, hogy Genevieve szótlanul mosolyogva szintén átült egy másik székre. A feszült várakozás lassanként szinte elviselhetetlenné lett számára és már-már kísértésben volt, hogy kimenjen és tudakozódjék, amikor végre bejött Theodora a teásasztallal. Genevieve dobogó szívvel várt. Theodora azonban úgy el volt foglalva azzal, hogy ártatlan és leányos csodálkozással teli pillantásokat vessen Mahmud Alira, hogy nyilván mindenről megfeledkezett és végül szelíd mosolygással távozni készült, anélkül, hogy a száját kinyitotta volna. — Mi az, Theodora — más nincsen? — kérdezte Genevieve izgalomtól és haragtól reszketve. — De igen, — dadogta Theodora álmaiból felriasztva — de igen... mit parancsol, nagyságos asszony? — Mi van? — Van ... van... jeges krém, vagy grenadine. — Hozzon egy pohár grenadinet, —– mondta Genevieve elsápadva. Theodora kiment és Genevieve a teásasztalon babrált, hogy lehajthassa és eltakarhassa egy kissé az arcát. Mahmud Ali ezúttal is visszautasított mindent, amit Genevieve kínált neki, de miután Theodora a grenadinet is behozta, lelkesen és tüzesen újra beszélni kezdett. Genevievenek keserves erőfeszítésébe került, hogy a hálás hallgató mosolygó figyelmét az arcán megtartsa, de töprengő s fájdalmas szórakozottságából egyszerre felriadt, mert a Mahmud AH bőven ömlő mondataiban hirtelen Bernard Shaw neve ütötte meg a fülét. Mi van Bernard Shaw-val? Mahmud Ali, sajnos, nem tud angolul, de lefordíttatta magának Bernard Shaw Back to Metuselah című művét. Bölcs mű. És prófétalelkű írója azt mondja, hogy pár ezer év múlva a költők az egész világon hölgyeik aranybarna arcáról fognak énekelni. Mit jelent ez? Egyebek között azt jelenti, hogy a természet nagy parancsszava az, ellenállhatatlan erő az, amely a föld legszebb asszonyát — a fehér asszonyt — a föld legférfiasabb férfia, a barnabőrű férfi felé hajtja. Engedelmeskedni kell ennek az ellenállhatatlan erőnek... Genevieve nem volt olyan kedvben, hogy ezen a teórián és ezen a felszólításon mulasson, sőt a szomorú bosszúsága oly ingerültté lett, hogy vendégét hamarosan távozásra szólította fel. Mahmud Ali meglepetten engedelmeskedett, azután azt kérdezte, hogy holnap este eljöhet-e? Genevievenek ekkor egy másodpercre eltűnt a szomorúsága és bosszúsága és a hideg, nyugodt megfontolás vette igénybe a lelkének minden energiáját. Eljöhet-e Mahmud Ali holnap is? Nem. Nagyon is kényelmes lenne számára. Amúgy is nagyon gyorsan törtet előre. Distanciát kell teremteni. Nem. Mahmud Ali meg volt döbbenve. Miért? — Szükségem van a magányosságra, és tekintettel kell lennem házigazdáimra is. — Holnapután? — Nem. — Kérem, kérem. — holnapután. — igen? — Majd megüzenem. Genevieve nagy elégtétellel hallgatta, milyen felindultan könyörög Mahmud Ali semmi másért, csak egy látogatásra való engedelemért, de kérlelhetetlen maradt. Majd megüzeni. Mahmud Ali csak akkor ment el, mikor Genevieve annyit megígért, hogy ugye három napon? ... mondjuk négyen ... hát mondjuk ötön belül bizonyosan vizen neki, és azután megzavarodva és elgondolkozva lépdelt Niemayer doktorral a kerti kapu felé. Genevieve pár perc múlva értesült róla, hogy a Ronald szökése azért nem sikerült, mert a nagy összeggel megvesztegetett őt, akinek ki kellett volna eresztenie, hogy a pénzzel azután maga is eltűnjön és a szabilisztáni viszonyokhoz képest irígylésreméltó jólétben élje le hátralévő éveit, szóval ez a kis rentierré előléptetett őr jobbnak látta minden szöktetési kockázat vállalása nélkül egyszerűen eltűnni. Holnap kis birtokot vásárol valahol és békésen ül fügefái árnyékában, annyival inkább, mert csendes távozása előtt alighanem mindent elmondott Kücsük Szaidnak, aki maga ügyel fel a fogházra és akiről az utolsó fogházőr is tudja, hogy az ilyen bejelentéseket megjutalmazza, a hűtlenség megtorlására azonban egyféle büntetést alkalmaz: a halálbüntetést. Újra kell kezdeni a dolgot és pedig most már okosabban. Hutchinson az első naptól kezdve türelmetlenül lázadozott a Ronald tétlensége miatt és nem volt hajlandó abba se belenyugodni, hogy lord Rosslyn a diplomácia szokásos eszközeit messze túlhaladó terveken dolgozik a Ronald érdekében. Amióta pedig megtudta, hogy a Ronald egész pere és fogvatartása zsaroló kísérlet Genevieve ellen, azóta állandóan egy izzó dühnek a lázában élt. Nem habozott Mahmud Alit disznó fekete ebnek nevezni, állandóan vakmerő terveken törte a fejét és komolyan fontolgatta, mi lenne egy jól célzott puskagolyóval, amely a Mahmud Ali érdekes fejét valamelyik mutatványos kilovaglásánál átfúrja. Ettől a tervtől egyelőre csak azért volt kénytelen elállni, mert a teljes siker esetén is kockáztatta volna a Ronald életét. A következő napokban egyébként hivatali kötelességeit végleg elhanyagolta; ha nem volt bent Ronaldnál, akkor vakmerő terveinek az előkészítésén fáradozott. Genevieve a következő napokban se látogatta meg Ronaldot. Ezt parancsolta egyrészt az okosság, Mahmud Ali számára fenn kellett tartani azt a látszatot, hogy kettejük között súlyos nézeteltérés van. Másrészt ez a nézeteltérés valóban elég súlyos volt arra, hogy Genevieve semmi jót se várjon a találkozásuktól. De néha úgy megrohanta a kétségbeesett szerelme és a kínlódó vágyódása, hogy hirtelen leült az íróasztalához és levelet írt Rónaldnak. A levelek többnyire rövidek voltak: egy-egy elkeseredett szerelmi vallomás, a kétségbeesett szerelemnek egyegy forró feljajdulása. „Ronald, imádlak, imádlak, imádlak. Megfogom a kezedet, a szívemhez szorítom és megcsókolom. — Genevieve.“ Niemayer doktornak jutott ki az a vegyes érzelmekkel fogadott szerencse, hogy ezeket a leveleket Ronaldnak bevigye. Ronald az első levelet harangosan el akarta tépni, miután elolvasta. (Folytatjuk.) Vasárnap. Rakovszky Iván a Közmunkák Tanácsának elnöke A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium dr. Rakovszky Iván országgyűlési képviselőt és nyugalmazott belügyminisztert a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé, dr. Czabalay Kálmán miniszteri tanácsost, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökhelyettesét a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökévé kinevezte. Öngyilkos artista Pécsről jelentik: Göndör Béla 30 éves pécsi születésű artista, aki a fővárosban a Bekeov-cirkuszban, a Royal Orfeumban is működött, azért, mert menyasszonya hűtlen lett hozzá, szublimáttal megmérgezte magát Súlyos állapotban a klinikára szállították. Moszkvában monarchikus pompával fogadják az afgán királyt Berlinből jelentik. Moszkvai jelentés szerint Amanullah afgán király fogadtatására nagy készülődések folynak. A királyt teljes monarchikus pompával fogják fogadni, annál inkább, mert első ízben történik a proletárdiktatúra óta, hogy koronás államfő látogatást tesz Moszkvában. Több mint 100 éve fennálló »Kölcsönös Tűzkár« és „JANUS“ általános Kölcsönös Biztosító Intézet magyarországi igazgatósága Budapest, V., Nádor utca 34. Életbiztosítás rendkívül előnyös, minden vonatkozásban modern Olcsó díjtételek Agilis munkatársak előnyösen elhelyezkedhetnek