Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

[Vasárnap Hétfőn emelik ki a nemii tóból Caligula császár két gályáját, amelyekről már eddig is temérdek műkincs került felszínre (A Magyar Hírlap római tudósítójától.) Nagy napja lesz hétfőn Olaszországnak: a Rómától 20 kilométernyire fekvő nemii ta­von elkezdődnek azok a nagy munkálatok, amelyeknek egyedüli céljuk, hogy azt a két római gályát, amely még Caligula császár idejében, 1800 év előtt elsüllyedt, most ki­emeljék. Az írók és költők megőrizték a két gálya emlékét és innen tudjuk, hogy ennél pompásabb és művésziesebben díszített hajó Róma fénykorának a napjaiban is csak ritkán járt a vizeken. Akárhogyan áll is a dolog, annyi bizonyos, hogy nagy nap lesz nemcsak Rómára, ha­nem az egész régészeti tudományra, amikor a két gálya kiemelkedik a kis tavacska vizéből. Caligula császár hajói nem nagyon ma­radtak el a mai modern idők óceánjáró gő­zösei mögött sem, amennyiben hosszúságuk meghaladta a 70 méter, szélességük pedig a 20 métert. Ha sikerülnek a kiemelési mun­kálatok, amikor felszínre kerül Caligula császár háló­szobája, a gyönyörű bronz füstölő oltár, a különböző istenek és istennők szobrai és szobrocskái, amelyek — mint azt a történetírók feljegyez­ték — egy kis kápolnában állottak közvet­lenül a császár hálószobája mellett. Meg­ismerkedünk a hordszékekkel, amelyeken a császárt és kíséretét a hajó fedélzetén hor­dozták, bemehetünk a fürdőszobákba, ame­lyek állítólag mesés pompával voltak kiál­lítva és végül egyáltalán nincsen kizárva, hogy különböző pergameneken, császári pa­rancsokon és egyéb okmányokon kívül talán még Livius valamely rég elveszettnek hitt könyve, vagy pedig Horatius, vagy Vergilius eddig ismeretlen versei kerülnek napvilágra,­­ esetleg olvasható állapotban. A kiemelési munkálatokat Corrado Ricci professzor, a római régiségtan legnagyobb élő képviselője vezeti és az agg professzor élete munkájának a megkoszorúzását látná a két hajó kiemelésében. Corrado Ricci egy külön erre a célra kiküldött bizottság élén tanulmányozta, hogy mi volna a legprakti­kusabb és legolcsóbb mód a két hajó kieme­lésére és arra az eredményre jutottak, hogy a legegyszerűbb mód az lesz, ha 20—25 méterrel mostani színe alá csapolnák le a neműi tavat. Ehhez természetesen óriási szivattyúkra és hatalmas csővezetékre van szükség, azonban miután még a császári Róma idejében az egyik hegyen keresztül alagutat ástak a tó vizének levezetésére, a munka lényegesen meg van könnyítve. A római alagút a tó vizének szintjén kezdődik mintegy 200 mé­terrel a síkság fölött, azután több mint másfél kilométeren keresztül a hegy derekán visz át, hogy végül az arricciai fensík felett hatvan méterrel ismét napvilágra­ kerüljön. A nemii tó, Caligula, a titokzatos alagút és a rabszolgák A nemii tó mintegy másfél kilométer hosszú és egy kilométer széles. Mintegy 20 kilométernyire fekszik Rómától az albai hegyek között egy kialudt vulkán kráteré­ben. Köröskörül mindenütt magas hegy­ormok emelkednek és Nemi kis falucskája 500 méterrel a síkság felett emelkedik a Monte Albano derekán, amely 1000 méter magas. I Caligula császár egész rabszolgahadse­reget mozgósított az alagút megfúrá­sára, hogy így megakadályozza a nemii tó vizének egy bizonyos mértéken felül való emelkedését. Több mint ezer éven át nem tudott senki sem ennek az alagútnak a létezéséről, de nemrégiben felfedezték a vízlebocsátót és azóta legalább a bejáratát megtisztították az elvadult bozóttól és cserjétől. A tunell nagyon keskeny és alacsony, úgyhogy az embernek mélyen meg kell hajolnia, ha keresztül akar rajta menni, így elképzel­hető, hogy milyen szörnyű munka volt a rabszolgák számára a munka, annál is inkább, miután a rabszolgafelügyelők még munkájuk végeztével sem engedték ki a szerencsétlen robotosaikat, hanem éjszakára a falba vágott apró kőfülkékben kellett aludniok. Olaszország legnagyobb szivattyúgyára, a milánói Riva cég ingyen felajánlotta a le­­csapoláshoz szükséges gépeket, amelyek már meg is érkeztek a helyszínre és elké­szült már az a betonrezervoár is, amely a csatorna túlsó oldalán a kiszivattyúzott vizet fogja felfogni. A tó vizét négy hatal­mas, félméteres átmérőjű csövön keresztül emelik át a tóból a rezervoárba, ahonnan azután az aricciai fensíkra bocsátják to­vább. A gépek hajtásához szükséges elektro­mos áramot Róma város elektromos művel ingyen bocsátják rendelkezésre és a magasfeszültségű áramot szállító vezetékek már egészen a tó partjáig ki vannak építve. Ilyenformán igen sok költséget takarítanak meg, mindazonáltal szép pénzbe fog ke­rülni a tó vizének 20—25 méterrel való le­­csapolása és újabb kiadásokkal kell szá­molni a hajók kiemelési munkálatainál. A régebbi kiemelési kísérletek Caligula gályái kiemelésének a gondolata nem ma foglalkoztatta először a császári Róma késő utódait,­­mert már az elmúlt évszázadok során is szá­mos kísérlet történt a két kincses gálya felszínre hozatalára. Prospero Colonna bíbornok például, aki a nemii és genzanói várak tulajdonosa volt, a 15-ik század közepén Battista Albertit, korának híres építészét és mérnökét bízta meg azzal, hogy próbálja kiemelni a ha­jókat. Alberti búvárokkal hatalmas csavaro­kat erősített a hajó törzséhez és sod­ronykötelekkel próbálták a hajókat ki­emelni, " azonban csak azt érték el ezzel, hogy a két római gálya orrát szinte teljesen összetör­ték, mert a csavarok nem bírták el a hajók súlyát. Egy évszázaddal később Francesco de Marchi, egy másik híres építészmérnök, új­ból megpróbálkozott a hajó kiemelésével és alkalmasint ekkor született meg az első bú­várruha is. Francesco de Marchi Guillaume de Lorain tervei alapján készítette el a bú­vár légmentesen záró ruháját, de a kieme­lési kísérlet ennek ellenére is eredménytelen maradt. Később óriási tutajok segítségével pró­bálták a felszínre hozni Caligula gá­lyáit, de ezek a kezdetleges próbálkozá­sok szintén kudarccal végződtek. Kerek száz év előtt ,1827-ben Annesio Ful­­coni kapott megbízást a hajók kiemelésére, de miután ez is meddő próbálkozás maradt, hetven évig senki sem nyúlt a gályákhoz. 1895-ben Eliseo Borghi próbálkozott meg a nehéz feladattal, de miután ennél a kísér­letnél újból csak kárt okoztak a hajókban, a kormány véget vetett az experimentum­nak. Sajnos, mindezeknél a kiemelési kísér­leteknél, ha már a hajókat nem is tudták felszínre hozni, a búvárok megpróbáltak legalább egy- ­ ajánlja | Körűsül Nándor I LÖWENSTEIN M. UTÓDA n» ■hmpi m HE BICEG ESTERHÁZY kapuvári húsárugyár kitűnő minőségű mmm sonkáit valamint­­ évszázados hírű badacsonyi tájborait Budapest, sz?.. Tűti isfitán ucca 7. sz. Falusi kutya a nagyvárosban írta: MÓRA FERENC Persze, hogy én magam vagyok az illető. Hiszen mondhatnám azt is, hogy riadt őzike az Oktogonon, de attól félek, a tekintélytiszteleten kívül semmiben se hasonlítok az őzikéhez. (Hogy az őzike mióta híres a tekintélytiszteletről? Már a paradicsomkert óta. Reggel vettem szemügyre egy körúti antikvárium kira­katában valami régi metszetet, ahol a jó Isten körülnéz teremtett világán és szemmel láthatóan örömét találja a kész munkában. Minden kétlábú és négylábú felé van fordulva arccal, csak az őzike tekint megbűvölten az oroszlánra, mint a tekintélyű elv egyetlen képviselőjére az acélba metszett paradicsomban. Az elefánt eldugja az agyarát a giz-gazba, az ökör úgy van ábrázolva, hogy az egyik szarvát eltakarja a tulajdon füle, a másikra meg ráült egy pulyka, egye­dül az oroszlán van úgy szerkesztve, hogy tátott szájában láthatók a hatalom jelvényei. A művész intenciói szerint ugyan vigyorog, de az őzike tisztelettel­jes arckifejezéséből rájön az em­ber, hogy mégis csak vicsorgás az. „Ham, ham, mingyárt szétszaggatlak, ha nem tanúsítasz irántam önkéntelen tisztele­tet.“ Biztos, hogy a kép a felvilágosult abszolutizmus idejéből való.­ Ellenben a falusi kutyás mivoltát in­kább vállalom. Nem minthogyha a ma­gam falujában valami nagy kutya vol­nék. Vagy minthogyha kutyáskodási haj­lamok pezsdülnének föl bennem, amikor fölszabadulok Pestre. Egészen más irá­nyú kutyás szempontok érvényesülnek, mikor hazám fővárosa keblére öleli sze­mélyemben öreg vidéki gyermekét. Azaz­hogy az a baj, hogy nem érvényesülhet­nek ezek a más irányú szempontok. Nem látok én ebben a pesti városban szénás­szekeret, amelyiknek alája húzódhat­nék, hogy tökéletes biztonságban sunyit­­hatnék ki az előkelő világba és gondol­hatnám magamban, hogy „megállj, te Pest, kerülj csak te egyszer az én uccámbal“ . A szénásszekér alá bújást minden­esetre elkezdeném már a nyugati pálya­udvar előtt, mielőtt a nemzek körme közé kerülnék. Ezek a mitológiai lények nőneműek és nem tévesztendők össze a mentőkkel, noha szintén mentéssel fog­lakoznak. Mentenek süketeket, vakokat, fogatlanokat, inaszakadtakat, szeplőse­ket, hajléktalan mosóasszonyokat, ön­hibájukon kívül nyomorbajutott cipő­­felsőrészbetét-készítőket, munkanélküli toronygombaranyozókat, kiből milyen szakma iránt való szimpátiát és áldozat­­készséget néznek ki. Engem valószínű­leg mint a gyermekszakmában érdekel­tet tartanak nyilván, mert mindig az el­hagyott gyermekek nevében köszönte­nek és hozzávetőleges számításom sze­rint november óta eddig csak énrajtam másfélmillió elhagyott pesti gyermek számára hajtottak be fütyülőcukorra valót. Kedvesen, közvetlenül, pengőhöz ragaszkodva a húszfilléres helyett és nem komplikált szerkezetű urnával sze­rencsétlenkedve, hanem minden teketó­ria nélkül a retikü­lbe ejtetvén az obu­­lust. Ma négyszer jártam azon a tájon, ahol a nemzők poszton állnak és azt hiszem, még az dalért teknősbékák felélesztésé­nek céljaira is belenyúltam a zsebembe. De mikor az ötödik nemző is rám­átotta a retiküljét a Magyarországon sínylődő kvekker gyermekek nyaraltatási akció­jának lehetővé tételére, akkor fölforrt az epém. — Kérem, — mentegetődztem egy methodista levita alázatosságával — én csak a grönlandi szerecsen gyermekek iránt érzek részvétet. A nemző az intelligensebb géniuszok közé tartozott és elértette a gúnyt. ■— Pardon, — kacsintott rám derűsen — azt hittem, vidékinek tetszik lenni. S rögtön útját állta egy másik falusi kutyának. • Végigcsavarogtam az este a pesti nagy­­uccákat, belefelejtkeztem a világító­reklámokba, különösen a Mária-piro­­sokba, ez szép nagyon, mifelénk nem látni ilyent, muszáj piros üvegcserepeket tartani az íróasztalomon, ha gyönyör­ködni akarok a világban,­­ észre se vettem, hogy elszaladt az idő. Mintha messziről dúdolta volna valaki a pesti kuplét: „Csöndes a körút s az Okto­gon ...“ Az ám, csakugyan, otthon, mi­­nálunk már éjfélre is járhat, az órám szokás szerint áll, nézzük csak az égi óramutatót, hányra jár a Cassiopeia? Kicsi ez a pesti ég, a csillagok is olyan bágyadtasak, látszik rajtuk, hogy itt elhanyagolják őket, nem tekintgetnek föl rájuk, magam is alig találom köztük a járást Ahogy nézgelődök az égre, pa­­noráma-mutogató hang verklizik a há­tam mögött. — Tessék, kérem, tessék, a legújabb amerikai rendszerű csillagvizsgáló te­­leszpók, látható rajta a Jupiter, a Vé­nusz, a Marsz, a Fiastyúk és az összes többi bolygó, sötét éccaka is látható, csak ötven fillér. Tessék, kérem, tessék! Mivel egyetlen bol­gó vagyok a kör­nyéken, kétségtelen, hogy a felszólítás hozzám van intézve, s mint udvarias ember, engedelmeskedem. Kiguberálom az ötven fillért és rövid használati uta­sítás után belenézek a hosszú hurkatöltő csőbe. Örgetem-forgatom és konstatá­lom, hogy valóban egészen új rendszerű ez az amerikai teleszpók. Szabad szem­mel látni a csillagokat, de ezen keresz­tül nem. — Na ja, —­ásít a póktulajdonos —, hiszen mondtam, hogy a sötét éccaka is látható, hát azt látja uraságod. * A szállodámhoz közel levélpapír­üzeme van egy ifjú gentlemannek. Nem tartozik a legvirágzóbb üzemek közé, amint látom. Pedig már egész rekedtre kiabálja magát az istenadta: 1928 április 9. 3 Fi­d P.MfMS...311?® a legszebb automatikus hű­tőkészillető ) húsvéti ajándék! Jön a meleg és vele a mindennapi jégbeszerzés gondja Ellő! megszabadítja a Frigidaire Frisidaire elektromos, automatikus hűtő­szekrény háztartásának legtökéletesebb és­­legmegoszhatóbb kelléke, mert éjjel-napra egyaránt rendelkezésére áll és isenne bár­milyen élelmiszer megtartja teljes frisses­ségét és zamatját. Étfogot és fagylaltot készíthet és tarthat benne állandóan készen­létben minden kezelés nélkül. Csak elektro­mos áram szükséges hozzá, melyet egyszer kapcsolunk be, attól kezdve önmaga ki- és bekapcsol szükség szerint minimális áram­­fogyasztással Semmi más elektromos hűtőkészülék General Motors kés Frigidaire egyedül háromszor annyi van hasi elektromos hűtőkészülék Bemutatja és felvilágos Hahn Arthur Budapest, IV, Kossuth Lajos­ utca 12. Teh

Next