Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
[Vasárnap Hétfőn emelik ki a nemii tóból Caligula császár két gályáját, amelyekről már eddig is temérdek műkincs került felszínre (A Magyar Hírlap római tudósítójától.) Nagy napja lesz hétfőn Olaszországnak: a Rómától 20 kilométernyire fekvő nemii tavon elkezdődnek azok a nagy munkálatok, amelyeknek egyedüli céljuk, hogy azt a két római gályát, amely még Caligula császár idejében, 1800 év előtt elsüllyedt, most kiemeljék. Az írók és költők megőrizték a két gálya emlékét és innen tudjuk, hogy ennél pompásabb és művésziesebben díszített hajó Róma fénykorának a napjaiban is csak ritkán járt a vizeken. Akárhogyan áll is a dolog, annyi bizonyos, hogy nagy nap lesz nemcsak Rómára, hanem az egész régészeti tudományra, amikor a két gálya kiemelkedik a kis tavacska vizéből. Caligula császár hajói nem nagyon maradtak el a mai modern idők óceánjáró gőzösei mögött sem, amennyiben hosszúságuk meghaladta a 70 méter, szélességük pedig a 20 métert. Ha sikerülnek a kiemelési munkálatok, amikor felszínre kerül Caligula császár hálószobája, a gyönyörű bronz füstölő oltár, a különböző istenek és istennők szobrai és szobrocskái, amelyek — mint azt a történetírók feljegyezték — egy kis kápolnában állottak közvetlenül a császár hálószobája mellett. Megismerkedünk a hordszékekkel, amelyeken a császárt és kíséretét a hajó fedélzetén hordozták, bemehetünk a fürdőszobákba, amelyek állítólag mesés pompával voltak kiállítva és végül egyáltalán nincsen kizárva, hogy különböző pergameneken, császári parancsokon és egyéb okmányokon kívül talán még Livius valamely rég elveszettnek hitt könyve, vagy pedig Horatius, vagy Vergilius eddig ismeretlen versei kerülnek napvilágra, esetleg olvasható állapotban. A kiemelési munkálatokat Corrado Ricci professzor, a római régiségtan legnagyobb élő képviselője vezeti és az agg professzor élete munkájának a megkoszorúzását látná a két hajó kiemelésében. Corrado Ricci egy külön erre a célra kiküldött bizottság élén tanulmányozta, hogy mi volna a legpraktikusabb és legolcsóbb mód a két hajó kiemelésére és arra az eredményre jutottak, hogy a legegyszerűbb mód az lesz, ha 20—25 méterrel mostani színe alá csapolnák le a neműi tavat. Ehhez természetesen óriási szivattyúkra és hatalmas csővezetékre van szükség, azonban miután még a császári Róma idejében az egyik hegyen keresztül alagutat ástak a tó vizének levezetésére, a munka lényegesen meg van könnyítve. A római alagút a tó vizének szintjén kezdődik mintegy 200 méterrel a síkság fölött, azután több mint másfél kilométeren keresztül a hegy derekán visz át, hogy végül az arricciai fensík felett hatvan méterrel ismét napvilágra kerüljön. A nemii tó, Caligula, a titokzatos alagút és a rabszolgák A nemii tó mintegy másfél kilométer hosszú és egy kilométer széles. Mintegy 20 kilométernyire fekszik Rómától az albai hegyek között egy kialudt vulkán kráterében. Köröskörül mindenütt magas hegyormok emelkednek és Nemi kis falucskája 500 méterrel a síkság felett emelkedik a Monte Albano derekán, amely 1000 méter magas. I Caligula császár egész rabszolgahadsereget mozgósított az alagút megfúrására, hogy így megakadályozza a nemii tó vizének egy bizonyos mértéken felül való emelkedését. Több mint ezer éven át nem tudott senki sem ennek az alagútnak a létezéséről, de nemrégiben felfedezték a vízlebocsátót és azóta legalább a bejáratát megtisztították az elvadult bozóttól és cserjétől. A tunell nagyon keskeny és alacsony, úgyhogy az embernek mélyen meg kell hajolnia, ha keresztül akar rajta menni, így elképzelhető, hogy milyen szörnyű munka volt a rabszolgák számára a munka, annál is inkább, miután a rabszolgafelügyelők még munkájuk végeztével sem engedték ki a szerencsétlen robotosaikat, hanem éjszakára a falba vágott apró kőfülkékben kellett aludniok. Olaszország legnagyobb szivattyúgyára, a milánói Riva cég ingyen felajánlotta a lecsapoláshoz szükséges gépeket, amelyek már meg is érkeztek a helyszínre és elkészült már az a betonrezervoár is, amely a csatorna túlsó oldalán a kiszivattyúzott vizet fogja felfogni. A tó vizét négy hatalmas, félméteres átmérőjű csövön keresztül emelik át a tóból a rezervoárba, ahonnan azután az aricciai fensíkra bocsátják tovább. A gépek hajtásához szükséges elektromos áramot Róma város elektromos művel ingyen bocsátják rendelkezésre és a magasfeszültségű áramot szállító vezetékek már egészen a tó partjáig ki vannak építve. Ilyenformán igen sok költséget takarítanak meg, mindazonáltal szép pénzbe fog kerülni a tó vizének 20—25 méterrel való lecsapolása és újabb kiadásokkal kell számolni a hajók kiemelési munkálatainál. A régebbi kiemelési kísérletek Caligula gályái kiemelésének a gondolata nem ma foglalkoztatta először a császári Róma késő utódait,mert már az elmúlt évszázadok során is számos kísérlet történt a két kincses gálya felszínre hozatalára. Prospero Colonna bíbornok például, aki a nemii és genzanói várak tulajdonosa volt, a 15-ik század közepén Battista Albertit, korának híres építészét és mérnökét bízta meg azzal, hogy próbálja kiemelni a hajókat. Alberti búvárokkal hatalmas csavarokat erősített a hajó törzséhez és sodronykötelekkel próbálták a hajókat kiemelni, " azonban csak azt érték el ezzel, hogy a két római gálya orrát szinte teljesen összetörték, mert a csavarok nem bírták el a hajók súlyát. Egy évszázaddal később Francesco de Marchi, egy másik híres építészmérnök, újból megpróbálkozott a hajó kiemelésével és alkalmasint ekkor született meg az első búvárruha is. Francesco de Marchi Guillaume de Lorain tervei alapján készítette el a búvár légmentesen záró ruháját, de a kiemelési kísérlet ennek ellenére is eredménytelen maradt. Később óriási tutajok segítségével próbálták a felszínre hozni Caligula gályáit, de ezek a kezdetleges próbálkozások szintén kudarccal végződtek. Kerek száz év előtt ,1827-ben Annesio Fulconi kapott megbízást a hajók kiemelésére, de miután ez is meddő próbálkozás maradt, hetven évig senki sem nyúlt a gályákhoz. 1895-ben Eliseo Borghi próbálkozott meg a nehéz feladattal, de miután ennél a kísérletnél újból csak kárt okoztak a hajókban, a kormány véget vetett az experimentumnak. Sajnos, mindezeknél a kiemelési kísérleteknél, ha már a hajókat nem is tudták felszínre hozni, a búvárok megpróbáltak legalább egy- ajánlja | Körűsül Nándor I LÖWENSTEIN M. UTÓDA n» ■hmpi m HE BICEG ESTERHÁZY kapuvári húsárugyár kitűnő minőségű mmm sonkáit valamint évszázados hírű badacsonyi tájborait Budapest, sz?.. Tűti isfitán ucca 7. sz. Falusi kutya a nagyvárosban írta: MÓRA FERENC Persze, hogy én magam vagyok az illető. Hiszen mondhatnám azt is, hogy riadt őzike az Oktogonon, de attól félek, a tekintélytiszteleten kívül semmiben se hasonlítok az őzikéhez. (Hogy az őzike mióta híres a tekintélytiszteletről? Már a paradicsomkert óta. Reggel vettem szemügyre egy körúti antikvárium kirakatában valami régi metszetet, ahol a jó Isten körülnéz teremtett világán és szemmel láthatóan örömét találja a kész munkában. Minden kétlábú és négylábú felé van fordulva arccal, csak az őzike tekint megbűvölten az oroszlánra, mint a tekintélyű elv egyetlen képviselőjére az acélba metszett paradicsomban. Az elefánt eldugja az agyarát a giz-gazba, az ökör úgy van ábrázolva, hogy az egyik szarvát eltakarja a tulajdon füle, a másikra meg ráült egy pulyka, egyedül az oroszlán van úgy szerkesztve, hogy tátott szájában láthatók a hatalom jelvényei. A művész intenciói szerint ugyan vigyorog, de az őzike tiszteletteljes arckifejezéséből rájön az ember, hogy mégis csak vicsorgás az. „Ham, ham, mingyárt szétszaggatlak, ha nem tanúsítasz irántam önkéntelen tiszteletet.“ Biztos, hogy a kép a felvilágosult abszolutizmus idejéből való. Ellenben a falusi kutyás mivoltát inkább vállalom. Nem minthogyha a magam falujában valami nagy kutya volnék. Vagy minthogyha kutyáskodási hajlamok pezsdülnének föl bennem, amikor fölszabadulok Pestre. Egészen más irányú kutyás szempontok érvényesülnek, mikor hazám fővárosa keblére öleli személyemben öreg vidéki gyermekét. Azazhogy az a baj, hogy nem érvényesülhetnek ezek a más irányú szempontok. Nem látok én ebben a pesti városban szénásszekeret, amelyiknek alája húzódhatnék, hogy tökéletes biztonságban sunyithatnék ki az előkelő világba és gondolhatnám magamban, hogy „megállj, te Pest, kerülj csak te egyszer az én uccámbal“ . A szénásszekér alá bújást mindenesetre elkezdeném már a nyugati pályaudvar előtt, mielőtt a nemzek körme közé kerülnék. Ezek a mitológiai lények nőneműek és nem tévesztendők össze a mentőkkel, noha szintén mentéssel foglakoznak. Mentenek süketeket, vakokat, fogatlanokat, inaszakadtakat, szeplőseket, hajléktalan mosóasszonyokat, önhibájukon kívül nyomorbajutott cipőfelsőrészbetét-készítőket, munkanélküli toronygombaranyozókat, kiből milyen szakma iránt való szimpátiát és áldozatkészséget néznek ki. Engem valószínűleg mint a gyermekszakmában érdekeltet tartanak nyilván, mert mindig az elhagyott gyermekek nevében köszöntenek és hozzávetőleges számításom szerint november óta eddig csak énrajtam másfélmillió elhagyott pesti gyermek számára hajtottak be fütyülőcukorra valót. Kedvesen, közvetlenül, pengőhöz ragaszkodva a húszfilléres helyett és nem komplikált szerkezetű urnával szerencsétlenkedve, hanem minden teketória nélkül a retikülbe ejtetvén az obulust. Ma négyszer jártam azon a tájon, ahol a nemzők poszton állnak és azt hiszem, még az dalért teknősbékák felélesztésének céljaira is belenyúltam a zsebembe. De mikor az ötödik nemző is rámátotta a retiküljét a Magyarországon sínylődő kvekker gyermekek nyaraltatási akciójának lehetővé tételére, akkor fölforrt az epém. — Kérem, — mentegetődztem egy methodista levita alázatosságával — én csak a grönlandi szerecsen gyermekek iránt érzek részvétet. A nemző az intelligensebb géniuszok közé tartozott és elértette a gúnyt. ■— Pardon, — kacsintott rám derűsen — azt hittem, vidékinek tetszik lenni. S rögtön útját állta egy másik falusi kutyának. • Végigcsavarogtam az este a pesti nagyuccákat, belefelejtkeztem a világítóreklámokba, különösen a Mária-pirosokba, ez szép nagyon, mifelénk nem látni ilyent, muszáj piros üvegcserepeket tartani az íróasztalomon, ha gyönyörködni akarok a világban, észre se vettem, hogy elszaladt az idő. Mintha messziről dúdolta volna valaki a pesti kuplét: „Csöndes a körút s az Oktogon ...“ Az ám, csakugyan, otthon, minálunk már éjfélre is járhat, az órám szokás szerint áll, nézzük csak az égi óramutatót, hányra jár a Cassiopeia? Kicsi ez a pesti ég, a csillagok is olyan bágyadtasak, látszik rajtuk, hogy itt elhanyagolják őket, nem tekintgetnek föl rájuk, magam is alig találom köztük a járást Ahogy nézgelődök az égre, panoráma-mutogató hang verklizik a hátam mögött. — Tessék, kérem, tessék, a legújabb amerikai rendszerű csillagvizsgáló teleszpók, látható rajta a Jupiter, a Vénusz, a Marsz, a Fiastyúk és az összes többi bolygó, sötét éccaka is látható, csak ötven fillér. Tessék, kérem, tessék! Mivel egyetlen bolgó vagyok a környéken, kétségtelen, hogy a felszólítás hozzám van intézve, s mint udvarias ember, engedelmeskedem. Kiguberálom az ötven fillért és rövid használati utasítás után belenézek a hosszú hurkatöltő csőbe. Örgetem-forgatom és konstatálom, hogy valóban egészen új rendszerű ez az amerikai teleszpók. Szabad szemmel látni a csillagokat, de ezen keresztül nem. — Na ja, —ásít a póktulajdonos —, hiszen mondtam, hogy a sötét éccaka is látható, hát azt látja uraságod. * A szállodámhoz közel levélpapírüzeme van egy ifjú gentlemannek. Nem tartozik a legvirágzóbb üzemek közé, amint látom. Pedig már egész rekedtre kiabálja magát az istenadta: 1928 április 9. 3 Fid P.MfMS...311?® a legszebb automatikus hűtőkészillető ) húsvéti ajándék! Jön a meleg és vele a mindennapi jégbeszerzés gondja Ellő! megszabadítja a Frigidaire Frisidaire elektromos, automatikus hűtőszekrény háztartásának legtökéletesebb éslegmegoszhatóbb kelléke, mert éjjel-napra egyaránt rendelkezésére áll és isenne bármilyen élelmiszer megtartja teljes frissességét és zamatját. Étfogot és fagylaltot készíthet és tarthat benne állandóan készenlétben minden kezelés nélkül. Csak elektromos áram szükséges hozzá, melyet egyszer kapcsolunk be, attól kezdve önmaga ki- és bekapcsol szükség szerint minimális áramfogyasztással Semmi más elektromos hűtőkészülék General Motors kés Frigidaire egyedül háromszor annyi van hasi elektromos hűtőkészülék Bemutatja és felvilágos Hahn Arthur Budapest, IV, Kossuth Lajos utca 12. Teh