Magyar Hirlap, 1928. október (38. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
WZ - " ; ■ " ■ ' ■ ■■ ' ■ . ' ”1 1 0 lOrnx*» A példányonként vásárló ^ ^ ■’Ä'ÄSSÖ“ . - tmmSl1* I”»11 I II rcrny W- SOMERSET MAUGHAM 90 “filler I TTia II Ilii M A MÁGUS megkapja a MAGYAR HÍRLAP M Kg ffg Ijgl gfc» flg fp S ääS Ilii II ibr^ii 11LJP magyar HÍRLAP újságíró. Drault: l’orgaimes ***rvtny JR M J*S |li fii ja W IfwL dm jjjfg if» lÉá. íjj OKTÓBERI tér úr mint turista cimú -Jm. BBváHMiaL. mdjMJsm REGÉNYKEDVEZMÉNYt R egénykötetének^^bármdjjnkié^MiB|ii(^^^^ ■HRBUI SElawnM OSiBsKZB wWCjSiB ^BBBEIaHwWlWjMjf mmm________mm A polgárság helyzete e pillanatban ... Ripka Ferenc főpolgármester vasárnap hosszú audiencián jelent meg Vass József helyettes miniszterelnök, népjóléti miniszternél. S ezúttal nem mint a kormány politikai exponense kereste fel a kabinet fejét, hanem mint a gondjaira bízott főváros polgárainak képviselője. A novemberi és májusi lakbéremelés volt a megbeszélés témája s a főpolgármester őszintén feltárta, milyen nyomorult, milyen sanyarú viszonyok közt él ez a polgárság. Az eddigi terheket sem bírja, nemhogy az emelkedést. Az eddigi bajt sem tudja viselni, nemhogy továbbiakat. Arra kérte hát a minisztert: függessze fel, halassza el a házbéremelést, mert — szavait idézzük — a polgárság helyzete ebben a pillanatban olyan súilyos, hogy erre a könnyítésre a nagyközönségnek feltétlenül szüksége van. Ripka Ferenctől mi sem áll távolabb, mint a demagógia. És semmi sem áll közelebb hozzá, mint a kormány politikája. Kinek hisznek, kinek hinnének, ha neki nem? Ki mutathatná kedvezőbb színben a polgárság helyzetét, ha ő is ilyen sötétnek festi? Hallgassuk Kállay Tibort, aki hosszú esztendőkig részese volt a kormány politikájának? Megdöbbentő számokat mutatott fel Nagykanizsán: ötvennyolc pengőre preliminálták a szanálási programban a közterhek fejadagját. És lett belőle kilencven. S ha a kilencvenhez hozzászámítjuk a törvényhatósági terheket, százötven pengőt izzadunk ki fejenként adóba. És rámutatott Kállay arra, hogy produktivitásunkat csak adómérséklés hozhatja meg s rámutatott gazdasági életünk más betegségeire, amelyeknek szenvedő alanya ez a polgár, akinek mindezek tetejébe még a lakbéremelést is nyakába vetik. Akárkit hallgatunk meg, akárkihez fordulunk, a diagnózis egy. A polgárság helyzete e pillanatban olyan, hogy további terheket nem bír, hogy könnyítésekre okvetlenül szüksége van.* (És itt, egy hosszú zárójelben kanyarodjunk vissza Kanizsára, ahol a kormánypárti jelölt viaskodik Kállayval. Bazsó képviselőjelölt úr, aki a kormány színeiben indul küzdelembe, maga sem tudja fellépésének más okát adni, mint az általános, nagy nyomorúságot. A nyomorúsággal operál s azzal a különös, szokatlan érveléssel, hogy Kanizsa bajain, nyomorúságán más, mint kormánypárti képviselő segíteni nem tud. Nem a mi feladatunk tanácsot osztani a kormánynak. De ha helyében lennénk, mi plakátokon igazítanék helyre Bazsó ipartestületi elnök úr kijelentéseit. Egy pillanatig sem szabad cáfolatlanul hagyni ezeket a homályos sejttetéseket s azt a gyanút, hogy városnak, polgárnak boldogulni, élni, talán lélekzeni is csak akkor lehet, ha behódol a hatalomnak. Aki mandátumot akar, jót akar. Ilyenformán Bazsó úr is jót akar. De jóakaratában nyilván túllő a célon. A képviselő nem a kerület képviselője, hanem a nemzeti érdekeké s még százszor inkább: a kormány nem a kormánypárti kerületek gyámja, hanem minden kerületé, minden magyar polgáré. Ennyit hozzá kellett fűznünk a kanizsai kortéziához. Visszatérve a polgárság helyzetéhhez e pillanatban: nagyon komolyan, nagyon komoran szeretnék aláhúzni mindazok számára, akik illetékesek, Ripka főpolgármester nyilatkozatát. Kállay és Ripka és Bazsó és más is i Nagy izgalom Ausztriában a bécsújhelyi szociáldemokrata felvonulás betiltása miatt Rendkívül feszült a hangulat a bécsi munkásság körében, ahol azt hangsúlyozzák, hogy a munkásság okvetlen elmegy október 7-én Bécsújhelyre Bécsből jelentik. Dr. Steidle szövetségi tanácsos, az osztrák honvédelmi szervezetek vezére a Korrespondenz Herzog kiadója előtt úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi szervezetek minden körülmények között megtartják október 7-ére tervezett bécsújhelyi felvonulásukat. Steidle emellett hangsúlyozta, hogy a honvédelmi szervezeteknek nincsenek ellenséges szándékai és a bécsújhelyi felvonulás kizárólag propagandisztikus célokat szolgál. A honvédelmi szervezetek fegyelmezettségéért teljes felelősséget vállal. A köztársasági védőszövetség egyik vezére úgy nyilatkozott, hogy a védőszövetség szigorúan az alkotmány alapján áll és tiszteletben tartja az államrendőrség felvonulási tilalmát. A köztársasági védőszövetség nem vonul fel október 7-én Bécsújhelyre. A munkástömegek nyugtalanságát azonban az egyoldalú tilalom óriási mértékben fokozta. Ha a tömegek október 7-én vezetők nélkül vonulnak fel Bécsújhelyre, senki sem vállalhat garanciát a rend és nyugalom fentartásáért. Most már csak abban lehet reménykedni hogy a felelős tényezők a huszonnegyedik órában mégis csak be fogják látni, hogy a honvédelmi szervezetek felvonulásának engedélyezése a munkástömegek provokálását jelenti és hogy korántsem alkalmas Bécsújhely rendjének és nyugalmának biztosítására. Érdekes kommentárt közöl a Neuigkeits Weltblatt, a keresztényszocialista párt délutáni lapja, amelynek politikai körökben főleg azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert a lap igen közel áll a keresztényszocialista párt vezéréhez, Kunschak képviselőhöz. A lap többek közt a következőket írja: " A jelen körülmények között nincs kizárva, hogy a hatóságok a rend és nyugalom fentartása érdekében, amely mögött minden más feladat eltörpül, végül mégis csak betiltják a honvédelmi szervezetek felvonulását is, tekintettel arra, hogy október 7-ike nyugodt lefolyását semmiféle hatósági intézkedéssel nem lehetne egyébként biztosítani. A bécsújhelyi szociáldemokrata felvonulás betiltása egyébként az izgalmat és idegességet egész Ausztriában a végletekig folkozta. A bécsi munkásság körében a hangulat rendkívül feszült s minden oldalról hangsúlyozzák, hogy a munkásság okvetlenül elmegy Bécsújhelyre, hogy ott legyen a fascista szervezetek felvonulásánál. A parlamentben ma este bizalmas értekezlet kezdődött, a többségi pártok és a szociáldemokraták vezéreinek bevonásával. Az értekezleten újból részletesen megvitatják a helyzetet. A parlament folyosóján egyébként bizakodóan ítélik meg a helyzetet és rámutatnak arra, hogy az utolsó szó még nincs kimondva. A helyzet ilyen megítélésénél Bécs város polgármesterének nyilatkozataira támaszkodnak, amelyekben — noha nem a bécsújhelyi felvonulásokkal kapcsolatban — két ízben is úgy nyilatkozott, hogy meg lehet állapítani a békekészséget, valamint azt is, hogy nincs kizárva annak lehetősége, hogy a két ellentétes párt között a megegyezés tekintetében tárgyalások induljanak meg. Parlamenti körökben a kérdés végső megoldásának tekintetében számolnak azzal a lehetőséggel is, hogy az utolsó órákban mindkét bécsújhelyi tüntetést letiltják. mindeki: könnyítést kér, vár, remél. Mert semmiből másból, mint enyhülésből már többet nem bírunk el. Felröppent a terv, hogy az emelés összegét a háziurak majd beszolgáltatják az államkasszába s épülni fog belőle új ház, sok ház, lakásprogram, kibontakozás. Hát épüljön. De nem kincstári haszonrészesedésből. Ne több teherből. Eleget fizetünk ezer címen, ezer adóba. Tessék abból terveket kovácsolni, tessék abból építeni. A mi zsebünk nem bírja tovább. A polgárság helyzete e pillanatban valóban olyan. Higgyék el ezt megbízható emberükének, Ripka Ferencnek.. TIPÍIMB'■nimm Wi Mi Willi III MIMII' 1BIUWII" Ilii IPM LO »na in nemi - ívnv ■■!!■■■■ n ■■■■'■ ■■»««'TWMui—u—— Botrányos állapotok a főváros egyes kültelki iskoláiban Belső kölcsönből akarnak tíz új elemi iskolát építeni A főváros pénzügyi bizottsága október 5-én kezdi tárgyalni a jövő évi költségvetést, amely körül nagy csatározások folynak. Az egyes ügyosztályok költségvetéséből ugyanis — mint ismeretes — jelentékeny tételeket töröltek. A fővárosnak különösen iskolák tekintetében van nagy beruházásokra szüksége, amelyek azonban a költségvetés keretein belül nem valósíthatók meg. Több budapesti elemi iskolában egyenesen tűrhetetlen állapotok vannak, amelyek nemcsak pedagógiai szempontból kifogásolhatók, hanem közegészségügyi szempontból is. Az egyes elemi iskolákban uralkodó állapotokon okvetlenül segíteni kell és ezért a főváros tanácsában felvetődött az ötlet, hogy belső kölcsönt vesznek fel, amelynek révén tíz új elemi iskolát építenek. A legszerényebb számítás szerint is legalább tíz új iskolára van szükség, amelyeket a perifériákon építenek fel. Budapest külső részén az elemi iskolák túl vannak zsúfolva és gyakori eset, hogy egy-egy tanteremben naponta három osztály felváltva tanul. Ezekben az iskolákban reggel nyolc órától este hét óráig folyik a tanítás, de még így sem tudják a túlzsúfoltság kérdését megoldani. Legnyomorúságosabb a helyzet a labancúti elemi iskolában. Itt helyszűke miatt kénytelenek voltak az osztályokat három különböző épületben elhelyezni és ezek az épületek körülbelül fél kilométer távolságban vannak egymástól. Az iskolának sem tornaterme, sem szertára nincs, azonkívül az altiszti lakást a nyirkos pincébe kellett áthelyezni, mert az altisztnek szánt helyiséget is tanterem céljaira vették igénybe. A szülők állandó panasza, hogy az iskolában fiúk és lányok ugyanazt az illemhelyet használják. Annak az épületnek, amelyben az alsóbb osztályú tantermek vannak, hajódeszkákból van a padlója, így tehát óriási a por. Az épület ezenkívül hideg és huzatos, szinte lehetetlen átfűteni, úgyhogy nagyon gyakoriak éppen emiatt a megbetegedések a legfiatalabb tanulók között. Alig valamivel jobbak a viszonyok a százados úti elemi iskolában. Ezt az épületet eredetileg elemi fiúiskolának szánták, most pedig az elemi fiúiskola diákjain kívül itt vannak elhelyezve a polgári fiú-, a polgári leányiskola, a leányelemi és az óvoda helyiségei is. A három emeletes épületre ráépítettek egy negyedik emeletet is, így próbáltak segíteni a helyszűkén és annyit tényleg sikerült elérni, hogy a tantermekben nincsen túlzsúfoltság, az iskolának azonban egyetlen szertára sincs, úgyhogy a drága pénzen vásárolt fizikai és földrajzi szertár anyaga gondozás nélkül szanaszét szórva hever a különböző tantermekben. . Pedig a bajon igen egyszerű lenne segíteni. Már a háború előtti években, de ezelőtt három esztendővel is szerepelt a főváros költségvetésében az iskola előtt elterülő szabad térségen felépítendő újabb elemi iskola tétele. Ha ez az iskola felépülne, egyszeriben megszűnnének mindazok a bajok ezen a környéken, amelyek nemcsak pedagógiai, hanem higiénikus szempontból is tűrhetetlen állapotokat idéztek elő. Mindezekhez hozzájárul még az is, hogy igen sok elemi iskola bérházakban van elhelyezve és a háztulajdonosok a bérleti szerződést felmondták a fővárosnak. Eddig két bérházban lévő iskolát lakoltattak ki, a többiekre azonban egyelőre nem kerülhet a sor, mert a főváros jelenleg perben áll az illető háztulajdonosokkal s amíg ezek a porok el nem dőlnek, a bérházakban lévő iskolákban tovább folyik a tanítás. |í A perifériákon, különösen Kőbánya és mn