Magyar Hirlap, 1929. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Kedd HiMAP 1929 január 1. 3 PROGNÓZIS AZ 1929. ESZTENDŐRE Írta: FELEKY GÉZA " A stabilitás jegyében múlt el az 1928. év az európai politika fölött. Sem a francia, sem a német választás nem hozott rendszer­­változást. A radikális miniszterek csak közel fél esztendővel a tavaszi választás után vál­tak ki a Poincaré-kormányból, de a kor­mány összetételében bekövetkezett eltolódás nem változtatta meg Poincaré politikájának irányát. Amint meglepően kevés következ­ménnyel járt a szocialisták visszatérése a birodalmi kormányba a német választások után. A szocialista párt megerősödésével nem tudtak lépést tartani a vele szövetséges pol­gári pártok Németországban és így 15 vagy 20 mandátum híján nem léphetett kor­mányra a kis koalíció, amely határozottan bal felé fordult volna. A német néppárt be­kapcsolása a kormányba, a jobboldal és a baloldal iránt egyformán az óvatos opportu­nizmus útjára kényszeríti Müller kancellárt. Az európai nagy­politika kérdéseit nyugvó­pontra vitte és a hónapok során át levette a napirendről a három legfontosabb kül­ügyminiszter, Briand, Chamberlain és Stre­­semann hosszú betegeskedése. Ezért az el­múlt év legnagyobb eseménye a nemzeti párt győzelme Kínában, ha Csang-Kai-Sek tábornok most valóban megvalósítja a ter­vezett reformokat és Japán mellé felépíti a második sárga nagyhatalmat, amely mére­teivel és jelentőségével alig néhány év alatt háttérbe szoríthatja a Mikádó országát. Andre Tardieu kormánya felé Az 1929. év programja adva van a francia politika számára. Az amerikai adósságok kérdése és a német jóvátétel ügyének végle­ges rendezése nem kerülhet le többé a napi­rendről. Végeredményben Hoover és az amerikai szenátus szavától függ az: elérke­­zet-e már a reális megoldás órája. Amint Hoover fogja eldönteni, meddig marad francia miniszterelnök Poincaré. Ma már alig lehet kétséges, hogy az 1931 tavaszára esedékes elnökválasztás szempont­jából mérlegeli politikájának lépéseit Poincaré, aki ötvenkét éves korában lett elő­ször köztársasági elnökké és hetvenegy éves korában szeretné visszaszerezni újabb hét esztendőre régi hivatalát. Még nemrég fegy­­verszünetet kért két évre a kamara pártjai­tól ez a fáradhatatlan politikus, aki három vastag, nagy kötettel vezette tovább me­moárjait, mióta 1926 nyarán újból minisz­terelnökké lett. Eszerint a miniszterelnöki székből akart az Elysée-be költözni Poin­care, egészen úgy, mint tizenhat év előtt, de az elmúlt hetekben alighanem megváltoztatta eredeti tervét. Franciaország szereti a változatosságot a politikában. La France s'ennuie: ezzel a mondással határozták meg a negyvennyol­cas párizsi forradalom egyik legfőbb okát. Franciaország unatkozott és unalmában fel­borította Lajos Fülöp trónját. Az unalom veszélyes atmoszféráját idézné fel maga ellen Poincaré, ha még sokáig ragaszkodik a kormány vezetéséhez, elkopnék a hétköz­nap kis kérdésein és még inkább fokozná azt az idegességet, amelyet azáltal vált ki, hogy nincsen többé türelme az ellenvélemé­nyek békés leszerelésére. Mivel a radikális párt jobbszárnya nem követi Caillaux politikáját és támogatja a kormányt, elsősorban Poincarétól függ, mikor fog 1931 ta­vaszáig várakozási állományba vonulni. Poincaré pedig alighanem most aktuálissá vált két nagy kérdés megoldásának esélyei­hez akar igazodni. A jóvátétel és az ame­rikai adósságok sikeres megoldását nem szívesen engedné át másnak, de ez a siker most igen kétségessé vált. . Európa hitelképességét a newyorki pénz­piacon igen nagy nyomatékkal támasztja alá Hoover nemrég elhangzott nyilatkozata, amely szerint a régi világ fizetési mérlege egyelőre nincsen túlterhelve és Amerika minden aggodalom nélkül hitelezhet még 2,5 milliárd dollárt Európának. De a nyi­latkozatnak van egy kedvezőtlen oldala is, mert Hoover szavaiból az következik, hogy az Egyesült Államok elnöke semmi okot nem lát a francia kormány által egyszer már vállalt törlesztési kötelezettségek csök­kentésére. Ha Franciaország nem éri el a Caillaux és Mellon között létrejött megállapodás lé­nyeges enyhítését, akkor Poincaré csak a német törlesztés jelentékeny felemelése mellett akar majd komoly engedményeket tenni. A német gazdasági körökben pedig egyre inkább kialakul az a felfogás, hogy a külkereskedelmi mérleg 3 milliárdos passzí­vuma mellett Németország nem vállalhatja tovább a 2500 millió aranymárkás évi tör­lesztést sem. Ilyen körülmények között Poincaré alig­hanem másnak engedi át majd a hálátlan küzdelmet a francia álláspont érvényesíté­séért, és félig már kijelölte utódját André Tardieu sze­mélyében, mert Tardieu átköltözése a belügyminiszté­rium élére alighanem az út egyengetése a kormányelnökség felé. Ez a kombináció két akadályon borulhat fel. Az egyik az volna, ha Briand igényt tartana tizennegyedik kormányának meg­alakítására. De ez nem valószínű, mert Briand nem szereti többé vállalni a nehéz helyzeteket és egyébként is törődöttnek, fá­radtnak látszik. Azután lehetséges, hogy a radikális párt fog óvást emelni Tardieu sze­mélye ellen, mert a német békeszerződés kodifikátora néhány év előtt még betű sze­rint akarta végrehajtani a Versailles­ pa­ragrafusokat, s a Ruhr-vidék megszállásá­nak idején is mindig újból engedékenység­gel vádolta Poincarét. Azóta alighanem másként látja ezeket a kérdéseket Tardieu, és talán a régebben hirdetett intranzigencia folytán volna ma a legalkalmasabb ember a francia visszavonulás vezetésének átvételére. Azonkívül Tardieu jól ismeri Amerikát, ahol a háborús évek alatt sokáig irányította a francia propagandát... De a jóslatok felállításánál nagyon óva­tosnak kell lenni, ha a párizsi kamara han­gulatáról és állásfoglalásáról van szó. A Palais Bourbon mindig a rögtönzött válsá­gok és a rögtönzött megoldások színpada volt. Thermidor kilencedike óta hagyomá­nyosak a francia politikában a 24 óra alatt lepergett éles, nagy fordulatok. A munkáspárt kormányrajutása Angliában Az 1929. év legfontosabb eseménye az európai politikában előreláthatóan az angol választás lesz. Ha bekövetkeznék az ural­kodóváltozás, és Vill. Edvárd lépne őseinek trónjára, valószínűleg nem késnék sokáig az új választások kiírása. Másként azonban megtörténhetik, hogy a Baldwin-kormány és a konzervatív párt csak az év végével lép a választók elé. A Daily Mail új évkönyve kerületenként felsorakoztatja a szavazatok megoszlását az 1927 októbere és 1928 októbere között le­játszódott 20 pótválasztásnál. A húsz kerü­letben nem egészen 600.000 szavazat esett az egyes pártok jelöltjeire, és ez nem sok akkor, ha arra gondol valaki, hogy az álta­lános választásokon 16 vagy 18 millió sza­vazat fog dönteni Anglia jövőjéről. De ez a húsz próba­választás mégis megenged bizo­nyos következtetéseket. A húsz kerületből 15 volt a konzervatív párté. Ezek közül tizenegy maradt meg, és négyet vesztett el. A 20 mandátum közül 5 jutott a munkáspártnak, 4 a liberálisoknak és így 9 ellenzéki győzelemmel áll szemben áll konzervatív mandátum. A leadott sza­vazatok megoszlását nézve, még kedvezőtle­nebb a konzervatív párt helyzete. 239.000 szavazat esett a konzervatív, 158.000 a mun­káspárti, 157.000 a liberális jelöltekre, a többi megoszlott a pártonkívüliek és a kom­munisták között. Az 1924 októberében tartott általános vá­lasztásokon a szavazatok 48,5 százalékával szerezte meg a mandátumok 66 százalékát a konzervatív párt. Most azonban 315.000 ellenzéki szavazat áll szemben a 239.000 konzervatív szavazattal, és így a konzerva­tív párt arányszáma 48,5 százalékról vissza­esett 40 százalékra. De a tavaly lefolyt előcsatározások igazi nyertese a liberális párt, amely csak a sza­vazatok 17 százalékát kapta meg az általá­nos választásokon, és most alig egy árnya­lattal maradva a munkáspárt mögött, csak­nem 30 százalékra javította fel ezt az arányszámot. Lajstromos választás mellett 1924-ben 108 vagy 110 mandátum járt volna az akkor 40 képviselőre csökkent liberális pártnak, míg az 1928-ban elért eredmények szerint egész Angliára átszámítva, 185 mandátum illetné meg a liberáli­sokat, legfeljebb eggyel kevesebb, mint a munkás­pártot. Az angol választási rendszer mellett az eredmény másként fog alakulni, de azért Kerge birkák . .. Irta: SZALAY LÁSZLÓ Ezt az esetet akkor hallottam, mikor öreg Szuhay meg a peregrinus reggeltől­­eslig agylékeléssel foglalatoskodott... Az történt ugyanis, hogy a birkáink közé kergeség ütött. Naponként nyolc­nak, tíznek, de sokszor tizenöt-húsznak lékelte meg a koponyáját Szuhay ... Nyári rekkenő volt... Megszorult a meleg, lomb nem rezdült a poros akác­­fákon... S a Nap perzselő heve halvány lángözönnel égett a hamuszinüvé asza­lódon mezőn... Ilyenkor lepi meg a száraz legelőket ez a rettenetes rovar, amit aztán a lege­lésző birka fölszippant az orrával . . . S ami az orrában el­kezd vándorolni és fölfúrja magát az agyagkéreg és a kopo­nyacsont között a fejtetőig, s ott eltoko­­zódik ... Jelenléte rettenetes fájdalmat okoz; a szegény állatot esztelen futásra készteti — mindig közben ... Mígnem a fáradtságtól megszakadva összeesik .. . Hacsak ez úgy menne! ... Ha öreg Szuhay nem tudna erre is kádenciát . . . Mint ahogy tud . .. Mint ahogy föltűn konyakig az inge ujját és gombosta meg bicsakhegy segítségével kitapintja és ki­operálja a féregcsodát... Mikor beütött a kór — jelentkezett az első eset. — Szuhay megtiltotta a juhász­nak a legeltetést: — Míg eső nem jön, száraz takarmá­nyon tartjuk a birkát!... Csakhogy akkor már meg volt a baj... Fölszedték a mezőn . .. Egyik birka a másik után kergült meg... Szerencsére megérkezett a peregrinus is és segítsé­gére volt Mihály bácsinak a lékelgetés­­ben . . . Mi gyerekek voltunk a fogdmegek .. Figyeltük a nyájat, s ahogy egy-egy be­teg birka keserves bégeléssel kirohant a többi közül és elkezdett körben szágul­dani azonnal rárohantunk, megfogtuk és vittük műtét alál ... A peregrinus alacsony fejőszéken ült, s a prezentált birkát a lábai közé fogta... Úgy, hogy a feje kifelé nézett s azt a két fülénél fogva szilárdan tartotta... öreg Szuhay letérdelt szemben, s az egyik kezével a birka fején a gyapjat félrehajtva, a másik kezében gombostű­vel szurkálgatta a birka koponyacsont­ját . . . Ahol aztán a gombostű hegye bement a gyulladás folytán meglágyult csontba,­­ ott fészkelt a baj: ott fokozta be ma­gát a féreg, a koponyacsont alatt, az agykéreg fölé... Öreg Szuhay a tót a mellénye hajtóká­jába dugta ... Aztán fogta az ollót és a betokozódás helyén a koponyáról a gyapjat lenyisszantotta ... Utána vette a bicsakot és a hegyét óvatosan beszúrta a megpuhult csontba és a gyulladás kö­zepéről a betokosodott férget a bicska hegyével kiemelte ... A sebhelyet aztán bekente farkasháj­jal ... Gyógyulás okából.. . Meg, hogy a legyeket is távol tartsa ... S az így megoperált birka mindig megmaradt, még ha négy-öt lékelést is végzett rajta Mihály bácsi... Hogy hásmét szedte ezt a tudományát, annak csak a jó Isten a megmondha­tója ... Mert én végig kérdeztem a ha­lasi, bugaci, szentmiklósi és félegyházi juhászokat, de egynek se volt tudomása a birkalékelésről... Ahogy az öreg óvatosan kereskedett a tűvel, egyszercsak megszólalt a pereg­rinus a kesergő birkát szorongatva: — Ezekről a kerge birkákról eszembe jut nekem a hajdani principálisom meg a felesége! ... — Nocsak ! — mondotta Szuhay szóra­kozottan ... — Azoknál se ártott volna egy kis agytékelés!... — Ahun­e, — motyogta Mihály bácsi. — Lutheránus pap, volt, — én meg a káplánja ... — Hát őszién?... — Szörnyűséges ember volt, annyi szent! ... — Még hogy!... — Húszén vannak igen különböző kergék és bolondok ... Én például futó­bolond vagyok ... Peregrinus ... A má­sik meg földet, pénzt zsugorgat... A harmadik az ital, cigány vagy a me­nyecskék bolondja... De ez a böcsület­­nek volt a szörnyetege! ... — Az istiglincét!... — Szörnyűséges dolog, egy ilyen, a böcsület dorongjával hadonászó kerge!... Nem is lehet egy napon említeni a töb­bivel! ... Engem attól a naptól kezdve ahogy megismertem, nem kivert bikák zavartak álmomban, hanem a böcsület rücskös dorongjával — ez!... — Az istrángfáját! ... — Alacsony, köpcös, kerekk­épü em­ber volt, pisze babszem orral és égnek’ meredő csapzott hajjal ... Bozontos szemöldöke alól úgy pislogott ki a két szeme, mint duplacsövű pisztolyból a golyó . .. — Hü­­nye az apja! ... — Aki véletlenül elkáromkodta ma­­gát, vagy többet nyelt a borból és végig hajcihőzte az uccát vagy nem fizette Bort, búzát, békességet, Fát, füvet, feleséget,­­Tányérodba tyúkot, kapp­an­t, Nagymosáshoz HARANGI-szappant ! B. a. é. k. Albus Szappangyár

Next