Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
A spanyol sajtócenzúra még mindig érvényben van Madridból jelentik. A madridi lapok egyelőre még a legnagyobb tartózkodással írnak az új kormányról, annál is inkább, minthogy a sajtócenzúra még mindig érvényben van. Politikai körökben szintén várakozó álláspontra helyezkednek, mondván, hogy a kormányt majd tettei után ítélik meg. Túlságos lelkesedéssel természetesen senki sem fogadja Berenguer kormányát, miután a tábornok miniszterei a politikában egészen új emberek és még csak azt sem lehet tudni róluk, tulajdonképpen milyen politikai irányt képviselnek. Annyi mindenesetre tény, hogy Berenguer kormányát egész Spanyolország a kisebb rossznak tekinti, ha össze kell hasonlítani Primo de Rivera uralmával. Különben általános a vélemény, hogy az új kormány csak átmeneti jellegű. Berenguer tábornok az ABC tudósítója előtt kijelentette, hogy a külügyminiszteri tárcát rövidesen vissza fogják állítani. E tárca a spanyol miniszteri tárcák közül a legrégibb és a legfényesebb múltra tekinthet vissza. A lap úgy véli, hogy Alba herceg lesz az új külügyminiszter és ez esetben a közoktatásügyi tárcát egy magas egyetemi személyiségnek fogja átadni. Félhivatalos jelentés megcáfolja azt a külföldi sajtóban elterjedt hírt, amely szerint Primo de Rivera felszólította volna a spanyol származású külföldi zsidókat, hogy térjenek vissza Spanyolországba. Megjegyzendő, hogy a spanyol bevándorlási szabályzat nem ismer a bevándorlók között vallási különbséget. A zsidókat épúgy kezelik, mint a másvallásúakat. Izgalmas összetűzés egy szegedi szőnyegszövő műhelyben végrehajtók és munkásleányok között A végrehajtók kétszáz pengő fényűzést adóhátralék miatt jártak el a műhelyben . Bűnvádi feljelentést tett az üzlet tulajdonosa és a végrehajtók is Szegedről jelenti a Magyar Hírlap tudósítója. Szokatlan esemény zajlott le csütörtökön délben Szeged egyik legforgalmasabb uccájának, a Kárász uccának egyik ismert szőnyegszövő műhelyében. Az üzem alkalmazottai — csupa 14—15 éves leány — serényen dolgoztak szőnyegszövőgépeik mellett, amikor tizenegy óra tájban öt ismeretlen férfi lépett be a munkaterembe. Az ismeretlen férfiak, anélkül, hogy bárkinek is szóltak volna, az emeleti műhely utcai kirakatában lévő kész szőnyegeket kezdték kiemelni. Gábor Irén, az üzem egyik vezetője tiltakozni próbált a szőnyegek elvitele ellen, mire erős szóváltás támadt közte és az ismeretlen férfiak között. A zajra összetódultak a műhelyben dolgozó leányok s kérdőre vonták a látogatókat, hogy kicsodák és mit akarnak. — Hatósági közegek vagyunk, — hangzott a válasz. — Amit teszünk, azért felelünk is. — De hát mit akarnak az urak? Miről van szó? — kérdezte Gábor Irén rémülten. — Fényűzésiadó-hátralékban vannak. Gábor Irén arra kérte őket, hogy várják be, amíg fivérének telefonál, értesíti őt a történtekről és megkérdezi tőle, mitévő legyen. — Mi nem várunk. Visszük a szőnyegeket, — hangzott a kurta válasz. A párbeszéd egyre izgatottabb lett s a magukat hatósági közegeknek mondó férfiak nem engedték meg, hogy Gábor Irén felhívja a testvérét. Közben történetesen maga Gábor Endre, a műhely tulajdonosa telefonált haza a műhelybe. Az egyik fiatal leány, Angyal Rózsi, fölemelte a kagylót, de a hatósági közegek állítólag megragadták a kezét és erőszakkal megakadályozták, hogy a leány gazdájával beszélhessen. Tumultuózus jelenetek következtek ezután. Az öt férfi felnyalábolt húsz szőnyeget s azokkal el akartak távozni, mire a leányok az ajtó elé állottak és kijelentették, hogy addig nem engedik ki a férfiakat, amíg gazdájuk haza nem érkezik. Csakhamar verekedés támadt az öt férfi és a munkáslányok között. Közben az egyik férfi utat nyert és rendőrért szaladt. Egy rendőrőrmesterrel tért vissza, aki — anélkül, hogy meghallgatta volna az üzlet vezetőnő és s leányok előadását — utat biztosított a látogatóknak, akik az ő segítségével távoztak s magukkal vitték a lefoglalt szőnyegeket A lépcsőházban éppen akkor jött felfelé Gábor Endre, az üzem tulajdonosa, aki, miután értesült a történtekről, a munkásleányokkal együtt jelentkezett dr Buócz Béla főkapitányhelyettesnél, akinek elmondta a történteket. Jelentkezett Gábor azután dr Borbolya Jenő rendőrtanácsosnál, a bűnügyi osztály vezetőjénél is, akinek megmutatta az egyik munkásleányon látható fojtogatási nyomokat. Majd dr Somogyi Szilveszter polgármestert keresték fel, akitől védelmet és orvoslást kért. Közben kiderült, hogy kik voltak azok, akik 200 pengő fényűzési adóhátralék miatt minden bejelentés nélkül foganatosították ezt a szokatlan végrehajtást. Vozarik és Lantos végrehajtók, Nagypál Győző becsüs, Fehér Lajos és Kószó István napszámosok, akiknek az volt a feladatuk, hogy a szőnyegek elvitelénél segédkezzenek. Gábor Endre az izgalmas események hatása alatt még mindig remegve nyilatkozik az ügyről: — Nyolcvan munkásnak adok kenyeret. Tápén és Somogytelepen sok család dolgozik üzemünknek s most ilyesmire vetemedtek velem szemben. 500 pengő fényűzés! adóhátralékom volt, ebből 390-et már lefizettem s a hátralékot is megfizettem volna, de hát ma mindenkinek súlyos a helyzete. — össze-vissza ütöttek, vertek bennünket — kiáltják közbe a lányok. A leányok előadásával szemben a végrehajtók is megtették észrevételeiket a történtekről. Jelentésükben a következőkben ismertetik a tényállást: Eszerint 198 pengő közadó- és 410 pengő fényűzésiadó-hátralék biztosítására lefoglalt zálogtárgyakat, 20 darab perzsaszőnyeget akartak beszállítani. Gábor Ilona, az üzem vezetője mintegy 70—80 munkáslányt azzal izgatott ellenük, hogy „lányok, menjetek nekik. Ne hagyjátok elvinni a szőnyegeket!“ A leányok megrohanták és földre teperték a két napszámost, elszedték tőlük a szőnyegeket s csak 8 darabot tudtak testi épségük veszélyeztetésével elszállítani — mondja a jelentés. Mikor rendőri karhatalommal távozni készültek, rájuk zárták az ajtót és csak úgy tudtak kijutni, hogy az egyik ajtó üvegablakát kiütötték. Tekintettel arra, hogy testi épségükben voltak veszélyeztetve és személyes szabadságuk is sérelmet szenvedett, többször össze-vissza ütötték őket, kérik, hogy nevezettek ellen a bűnvádi eljárást indítsa meg a hatóság. Dr Borbolya János, a rendőrség bűnügyi osztályának vezetője, a Magyar Hírlap szegedi tudósítója előtt így nyilatkozott a különös végrehajtási ügyről: — A rendőrségre ebben az ügyben feljelentés nem érkezett meg. A karhatalomként a helyszínére hívott rendőrt kihallgattam, aki azonban már csak akkor érkezett oda, amikor vége volt a jeleneteknek és így i történtekről felvilágosítást adni nem tudott. IFebruár elsejéül ne felejtkezzék el a KIRffiP | III II I II | f f F Iactérimv warn Négy villamosjegy áráért egész hónapon keresztül olvashatja a magyar és a világirodalom legújabb könyveit Boiratkozás egész napon át — déli szünet nélkül — dr Langer Norbert könyv-i kereskedésében, IV. Andrássy út 68. *AAw»lD HÍRLAPSzombat Értesülésünk szerint Gábor Endre nemcsak bűnvádi feljelentést tett valamennyi közeg ellen, de megkeresést intéz az ipartestülethez és a szegedi kereskedők szövetségéhez is, hogy a példátlanul álló ügyben foglaljanak állást. Ezenkívül beadvánnyal fordul a kereskedelemügyi miniszterhez is, akit szintén informál a történtekről. Borult, enyhe idő várható, lecsapódásokkal A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Nyugat-Európa fölött a ciklon megerősödött és Közép-Európa felé nyomul előre; centruma Írország nyugati partján 723 milliméter. A ciklon területén enyhe, esős az idő és a csatorna vidékén meg Angliában viharos déli szelek fújnak. A nyugatról Közép- Európa felé törekvő enyhe légtömegek megakadályozzák, hogy az Oroszországi hideg légtömegek nagyobb erővel Közép-Európába nyomuljanak és ezeknek hatása csak Németország keleti felében nyilvánul, havazást idézve elő. Hazánkban borult és enyhe volt 1930 február 1. 3 az idő, itt-ott jelentéktelen lecsapódások is voltak. Időjóslat: Borult és inkább enyhe idő, lecsapódásokkal. A magyar kormány a gazdasági élet faktoraival együtt nagystílű gazdasági politikát akar csinálni — mondotta gróf Bethlen miniszterelnök a Lloyd Társulat vacsoráján A Pesti Lloyd Társulat pénteken este gróf Bethlen István miniszterelnök és a hágai delegáció vezető tagjainak tiszteletére a Lloyd-palota dísztermében ünnepi vacsorát rendezett. Az asztalfőn a miniszterelnök foglalt helyet, mellette Almásy László, a képviselőház elnöke és báró Kohner Adolf, a Lloyd Társulat elnöke ült. A vacsorán a kormány tagjai, Vass József kivételével, a politikai államtitkárok, a gazdasági élet vezető tagjai és több politikai és gazdasági férfiú vett részt. Az első felköszöntőt báró Kohner Adolf mondotta a kormányzóra. Ezután Fágry Aurél szólalt fel, aki megállapította, hogy a hágai egyezmény történelmi dátumot jelent. Hosszasabban méltatta gróf Bethlen István politikai tevékenységét s különösen kiemelte, hogy a miniszterelnök, bár nem jogászember, rendkívüli jogi ítélőképességgel tudott dönteni az eléje kerülő fontos kérdéseknél. Rámutatott arra, hogy Genfben és Párizsban milyen atmoszférában kellett állandóan tárgyalni és csak az, aki ezt az atmoszférát ismeri, tudja értékelni a miniszterelnök munkájának rendkívüli értékét. Nem ad igazat a kritikusoknak abban, hogy taktikailag helytelen megelégedésüknek kifejezést adni, mert a szerződések már lényegileg biztosítva vannak és így Párizsban nem lehet a hágai eredményeket felborítani. Nem ünnepelni akar, csak a becsületes munkáért kijáró köszönetét tolmácsolja Bethlen István miniszterelnöknek és társainak, hajtó beruházások céljaira vehetők igénybe. Nem szenved kétséget, hogy a külföld ezt a mentalitást igen magasra értékeli és amenynyiben ez az elgondolás a program végrehajtásánál is érvényesülni fog, úgy ez a magyar állam és a magyar magángazdaság hitelének újabb megerősítésére fog szolgálni. Egy ország hitelének jó megítélése a gazdasági életnek egyik alaposzlopa. Miután az elért eredmény elsősorban a miniszterelnök fáradozásainak köszönhető, a pénzügyi körök nevében az ország örök hálájának ad kifejezést. Miért kellett megegyezést kötni ? Fellner Henrik mondott ezután felköszöntőt. A gyáripar nevében méltatta a hágai eredményt, rámutatva arra, hogy Bethlen érdemeit a történelem fogja kellőképpen méltatni. Azt fejtegette, hogy, ha a tárgyalások megszakadtak volna, később még csak megközelítő eredményt sem érhettünk volna el, mert ki lettünk volna téve annak a veszélynek, hogy a későbbi politikai konstelláció ránk nézve kevésbé kedvezően alakul és lemondtunk volna arról, hogy, miután Hágában mindenki a tárgyalások befejezésére törekedett, ebben a hangulatban egy ránk nézve kedvező kompromisszumra inkább voltak hajlandók, mintha később a magyar ügy külön került volna tárgyalásra. Az elért eredményt abban látja, hogy az A bankvilág lényeges javulást remél Egry Aurél után Weiss Fülöp mondott felköszöntőt. Rámutatott arra, hogy a hágai megegyezésnek Magyarországra nézve epochális jelentősége van. Nemcsak az utolsó esztendőben a külföldi viszonyok reflexhatásaként lábrakapott pesszimisztikus hangulat miatt, amelynek egyik legjobb gyógyító eredménye a Hágában elért eredmény, hanem azért is, mert a miniszterelnöknek sikerült visszanyernie Magyarország pénzügyi szuverenitását. A hágai megállapodások politikai kihatásukban is nagyon fontosak és ezekből kifolyólag az ország helyzetének általános alakulása szempontjából nagyon lényeges javulás remélhető. Eddig a népszövetségi kölcsön kivételével még hosszúlejáratú kölcsönt sem tudtunk szerezni, most pedig arra számíthatunk, hogy a hágai megállapodások révén Magyarországon az államhitel reneszánsza következik be. Pénzügyi körökben nagy megelégedést keltett, hogy a miniszterelnök magáévá tette a Magyar Nemzeti Bank elnökének, az ország határain túl is kimagasló tekintélyű Popovics Sándornak azt a felfogását, hogy hosszúlejáratú kölcsönök csak hasznot BRODSZKY február elsejétől kezdve visszaszerződött régi sikereinek színhelyére NEWYORK A teadélutánokon is játszik! |__________________| Évek óta fennálló utazási ás lordoiroda karts — lehetőleg némi tőkével — utazási ügyekben abszolút járatos és szakképzett, jó referenciákkal rendelkező közelebbi felvilágosítással a Magyar Hírlap adott vatala szolgál.