Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Csütörtök •AR.OJAB5 HÍRLAP 1930 január T. 3 Ranschburg Pál professzor az ünnepek előtti öngyilkosságok nagy számának lélektani magyarázatáról December 24-én este a Nagymező utca 8. számú ház ötödik emeletéről levetette magát egy 60—65 év körüli férfi. Holtan terült el az udvar keramitján. Amikor a rendőri bizottság utasítására kiforgatták a zsebeit, egy fillért találtak pénztárcájában. Gazdag és előkelő ember volt valaha a szenteste öngyilkosa, aki nem akart egy fillérrel a zsebében a karácsony elé menni. Rajta kívül még négyen szerepeltek a karácsonyi öngyilkosok szomorú listáján. Azok, akik nem foglalkoznak hivatásosan az öngyilkosság tragikus problémájával, nyilván csodálkoznak, hogy még a karácsony sem tud visszatartani elkeseredett embereket az önkéntes haláltól. Azok viszont, akik tanulmányozzák az öngyilkosok kóros lelki elváltozásait, tudják, hogy ép az ünnep hat különösen a deprimált lelkű emberre. A rendőrség öngyilkos-osztályának tisztviselői jól tudják, hogy nagy ünnepek előtt és nagy ünnepek alatt emelkedik az öngyilkosságok grafikonja. Dr Ranschburg Pál egyetemi tanár, a Magyar Hírlap munkatársának erről a pszichopatológikus jelenségről a következőket mondotta: — A szenzibilis idegrendszerű egyéneket bizonyos dátumok fokozottabb magukbaszállásra, leszámolásra késztetik. Valakinek a születésnapja, valakinek a halálozási évfordulója, egy esküvő dátuma érzékenyebbé teszi azokat, akik különben is hajlanak a pesszimizmus felé. Nemcsak fájdalmas eseményekre emlékeztető dátumok, hanem örömökre emlékeztető dátumok is mozgásba hozhatják a kedélyregisztert olyképpen, hogy az öngyilkosságot látja egyetlen kivezető útnak az azzal különféle okokból gondolatban rég játszadozó, betegesen érzékeny idegrendszerű egyén. Nagy ünnepek s az új esztendő beköszöntése szintén elgondolkozásra, mérlegcsinálásra készteti az embereket. Vannak, akik arra gondolnak, hogy néhány évvel előbb mennyivel boldogabbak voltak s ez a passzív mérleg keseríti el őket, vannak, akikben már előbb föltámadt az öngyilkosság terve, de a végrehajtását egy dátumhoz kötik. Azt mondják magukban: „Megvárom még az esztendő végét.“ Halasztást adnak maguknak az öngyilkosság elkövetésére, remélve, hogy Szilveszterig megjavul a sorsuk. Azért van aztán sok öngyilkos az újév beköszöntésekor, mert akiknek az év vége nem hozott javulást, csakugyan végrehajtják az öngyilkosságot. Az eszme, az önelpusztítás terve, rendszerint rég megvan, a józan ész, az életösztön, a félelem a visszavonhatatlantól, ragaszkodás azokhoz, kiknek fájdalmat okoz, stb., mégis még visszatartja a beteglelkű egyént, az évforduló, az ünnep által keltett érzelmi hullámzás gyengíti az ellenállóképességet és ha nincs kellő támasz, segítség — a rég felhúzott ravasz elsül. Persze, lelki betegség is okozhatja és fokozhatja a sötétenlátást, a kilátástalanságot, az életösztön gátló erejét. Pedig éppen az ilyen kilátástalan pesszimizmussal járó lelki depressziók többnyire tökéletesen meggyógyulnak. Megkérdeztük Ranschburg professzort, mit csinálnak azok, akik egy bizonyos dátum elérkezésekor öngyilkosságot kísérelnek meg, de az orvostudomány idejében közbelépett. Erre vonatkozólag nem lehet általános szabályt fölállítani. Nagyjában annál, akinél nem igazi betegség szerepel, mint megtévesztő körülmény és nincs valóban döntő ok, csak egy terminus, józanít a hideg víz is. Meg aztán nagy tisztító tűzön megy keresztül az, aki egy öngyilkoskísérlet révén kerül vissza az életbe. Sok kínzó fájdalom után gyógyul csak meg az öngyilkos jelölt, a fájdalmakra való emlékeztetés, is elriasztja esetleg újabb kísérletektől. És legtöbbször, aki felgyógyul, úgy érzi, hogy szinte újjászületett, több bátorsága van, jobban ragaszkodik az élethez. Ranschburg tanár ama megállapítása, hogy sok ember terminust keres az öngyilkosság végrehajtásához, fájdalmas megerősítést kap az elmúlt esztendők öngyilkos-statisztikáiban. Ha megnézzük például 1927 karácsonyának öngyilkos-listáját, megdöbbenve láthatjuk, hogy a szent este bejövetelének hangulata sok embert halálra keseri lall - *›t› ••›!. ' Madarassy Jenő harmincesztendős számvevő egy Thököly úti szállóban karácsony délutánján fölakasztotta magát, mire rátaláltak, halott volt. Egy mondatból állt búcsúlevele: „Nekem úgy sem lett volna karácsonyom.“ Korinszky Mária ugyancsak karácsony délutánján végzett magával. Hátrahagyott soraiban megírta, hogy az öngyilkosságot „Isten sugallatára“ követte el. Tóth Károly ötvenesztendős altiszt, karácsony estéjén a Dunába ugrott, mert nem tudott a családjának karácsonyfát állítani. Jocsák Mária lúgkövet ivott, irtózatos kínok között, néhány órával a mérgezés után meghalt. Búcsúlevelében megírta, hogy sosem lehetett volna azé, akit szeret, mert házasságuknak anyagi akadályai támadtak. Megvárta a karácsonyt, akkor akart meghalni, amikor a kis Jézus született. Mayer József hetvenkétesztendős gyáros, aki tönkrement, fejbe akarta lőni magát, a szentestét a főkapitányság őrizetes zárkájában töltötte, de Risztics tanácsos előtt kijelentette, hogy öngyilkossági tervéről nem mond le. özvegye Zsigmond Józsefné férjhez akart menni, de nem tudta megszerezni iratait, ezért luminált ivott Harmadik napja volt már a Rókuskórházban, amikor az iratok megérkeztek; a haldokló asszonyt a kórágyon adta össze vőlegényével az anyakönyvvezető. Néhány órával a megrázó külsőségek között lefolyt esküvő után, Zsigmondné meghalt. 1927 Szilveszterén szintén sok öngyilkos volt. Hendler Dávidné, hatvanhárom esztendős úriasszony, aki már évek óta búskomorságban szenvedett, Szilveszter estéjén, egy hotelszobában, nagydózisú méreggel, öngyilkos lett. Búcsúlevelében megírta, hogy nem akarta megvárni az új esztendőt. Dr Polgár Jenő, 29 éves pénzügyi titkár, Szilveszter napján szublimáttal mérgezte meg magát. Hátrahagyott soraiban azt írta, hogy felesége elvált tőle s úgy érezte, nem tudná túlélni, hogy a Szilvesztert magánosan töltse. Í. J. kalandos élet után jutott 1927 Szilveszterén az öngyilkosság „egyetlen megoldásához“. Fiatalon az idegenlégióba került. Marokkóban szolgált, onnan megszökött, elfogták, hadbíróság elé állították, halálra ítélték. Bravúros tervvel sikerült megszöknie a siralomházból. Végiggyalogolta úgyszólván az egész világot. Amikor hazajutott, három hétig fedél nélkül kóborolt, alig evett. Szilveszter délutánján a Dunába vetette magát. Kifogták. Előállították a rendőrségre, ahol kijelentette, hogy öngyilkossági tervéről nem mond le. Emiatt őrizetbe is vették. Az őrizetes zárka józanította ki aztán. Ma már megalapozott, nyugodt egzisztencia. 1928 karácsonyának legmegrázóbb öngyilkossági esete: Kheldmann Anna huszonhárom éves hímzőnőt szent este délutánján csavargás miatt előállították az egyik kerületi kapitányságra. A nő afölötti szégyenében, hogy a szent estét rendőri fogdában fogja tölteni, amikor kihallgatásra vitték a referenshez, ledobta magát az emeletről. Azonnal meghalt. Borsánfi Irén, 28 éves szabónő, ugyancsak karácsony napján lett öngyilkossá, mert reménytelenül szeretett egy fiatalembert. Tittelbach Frigyes 54 éves hajógépész a Dunába ugrott, nem is sikerült kifogni. Tettének oka az volt, hogy vállalatánál nem kapott karácsonyi ajándékot. Lieber II. József közrendőr szolgálati fegyverével karácsony napján agyonlőtte magát, mert különélő felesége nem akart elválni tőle, bár ő újra meg szeretett volna nősülni. 1928 Szilvesztere öngyilkosainak listáját Baksay János 24 éves pénzügyőr nyitja meg. A fiatal finánc a Városligetben a Közlekedési Múzeum előtt, pontosan éjfélkor, lőtte szíven magát. Szűcs Ferenc magántisztviselőt újév reggelén szobájában fölakasztva találták. Gyógyíthatatlannak hitte betegségét, nem akart szenvedni az új esztendőben. Thomán Pál negyvenhárom éves könyvelő Szilveszter este szmokingban, jókedvűen ment el hazulról, átpezsgőzte az éjszakát és reggel hét órakor agyonlőtte magát. 1929 karácsonyának öngyilkosai közé tartozik egy szerencsétlen munkanélküli, V. B. is, aki összeesett az utcán. A mentők a Rókuskórházba vitték. A Rókus doktorai megállapították, hogy a hatvannégyesztendős ember hetek óta nem táplálkozott, az éhségtől esett össze. Éhen akart halni. 1929 Szilveszterének legmegrázóbb rendőri eseménye Fenyő László 18 éves reáliskolai tanuló öngyilkossága volt. Szilveszter délutánján távozott el hazulról a fiatal diákos Bort, búzát, békességet, Fát, füvet, feleséget, Tányérodba tyúkot, kappant, Nagymosáshoz ALBUS-szappant! a. u. é. k. AhuB a véletlen tragikus rendezése következtében éppen éjfélkor tudatta a rendőrség a szülőkkel, hogy Fenyő László egy vonal elé dobta magát. A diák búcsúlevelében azt írta: „Volt valami bajom, ami miatt nem tudtam volna tovább élni.“ Katona Kálmán, a Palermo-kávéház tulajdonosa is 1929 Szilveszterének az áldozata volt. A kávés, aki nehéz körülmények között vette át a kávéházat, még decemberben fizetési zavarok közé jutott. Egyetlen reménye az volt, hogy Szilveszterkor nagy forgalom tesz a kávéházban. A Szilveszter nem vált be. Mialatt a környékbeli kávéházak zsúfolva voltak, a Palermót csodálatosképpen elkerülték a mulatni vágyók. Katona Kálmán újév reggelén agyonlőtte magát, mert „csalódott a Szilveszterben“, Lukács István Joffre orvosai nyilatkoznak a tábornagy állapotáról A beteg táplálása nehézségbe ütközik Párizsból jelentik. Dr Bollin, akit szerdán kora délután felváltottak Joffre tábornagy betegágyánál, közölte a hírlapírókkal, hogy a beteg rosszabbul van, mint kedden és időnként elveszti emlékezetét. Később dr Fontaine kijelentette, hogy délután egy óra felé ismét kisebb krízis volt, ez azonban nem hagyott nyomot. A beteg ellenállása — tette hozzá — valósággal zavarba hozza az orvosokat. Délután 3 órakor újabb orvosi jelentést adtak ki, amely megállapítja, hogy a marsall állapota változatlan. Délelőtt a beteg egy óra hosszat eszméletlen állapotban feküdt, utána érverése kihagyóbb lett és elgyengült, később azonban nyugodt pihenés következett be. A beteg táplálása a jelentés szerint nehézségbe ütközik. A klinika előcsarnokába kitett íven szerdán is számos előkelőség jegyezte fel nevét. Amikor a rendőrfőnök merényleteket tervez Braunschweigből jelentik: A braun schweigi rendőrség titokzatos vasúti merényletek ügyében nyomoz. A braunschweigi üzletvezetőség területén az utóbbi időben egymást követték a kisebb-nagyobb vasúti balesetek, amelyeket mind merényletek okoztak. A nyomozás szerdán arra a szenzációs megállapításra vezetett, hogy a merényleteteket a braunschweigi vasútvédelm rendőr* séf főnöke tervezte és ő adott megbízást a merényletek kivitelére. A tulajdonképpeni tetteseket még nem tudták letartóztatni. Hogy mi indította a vasútvédelmi rendőrsége vezetőjét erre a cselekedetére, eddig még nem sikerült tisztázni. r*——H ■■■I1I81——NN ■————M—r.'.imj«»—«m——m———i——— ÚJ ÉLET:ENDO: t