Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
4 1931 január 1. P BERLITZ SCHOOL *335 A népszámlálás tíz 30ötezer számlálóbiztost foglalkoztat Régi nemzetközi szokás, hogy minden tíz évben, rendszerint a nullával végződő év utolsó hónapjában akultúrában vezető, de az egzotikus államokban is népszámlálásra kerül a sor. Ez a nagy leltározási műveletMagyarországon 1869-ben történt meg először és azóta minden tíz esztendőben megismétlik. Nálunk a népszámlálás művelete körülbelül 15.000 számlálóbiztost foglalkoztat, akik sorra járják a lakás céljaira szolgáló épületeket és a népszámlálási íveket összeszedik. A népszámlálás alkalmával, jelen esetben az 1930. év december 31-e és 1931. év január 1-e közti állapotot veszik alapul. A népszámlálásra és az azzal kapcsolatos statisztikai adatokra igen nagy szükség van, mert az elmúlt tíz év alatt minden téren rendkívül nagy változások és eltolódások következtek be. A népszámlálás alkalmával ezúttal is minden jelenlévő, egyénről a szilveszteréji állapotnak megfelelő számlálólapot kell kiállítani. A számlálólapnak sok kérdése ez alkalommal is megegyezik a tíz év előttivel, a kérdések száma azonban megszaporodott, a viszonyoknak megfelelően. Az 1929. évi XIX. törvénycikk az ország minden lakosát büntetés terhe mellett kötelezi, arra, hogy a népszámlálás és az azzal kapcsolatoseltételek összes kérdéseire a valóságnak teljesen megfelelő, tökéletesen pontos adatokat szolgáltasson. A népszámlálás sikere tehát ezúttal is nagyrészben a közönség bizalmától és jóindulatától függ. Nemcsak a kormányzatnak mindenkori érdeke, hogy az ország népességéről, annak demokráfiai foglalkozási és társadalmi megoszlásáról tiszta képe legyen, hanem úgyszólván gyakorlati szükségszerűség, hiszen a modern embernek mindenképpen, tisztában kell lennie annak a társadalmi közösségnek a viszonyaival, amelyben él. Kiállítások Soósné Korányi Anna — Harangláby Nemes József — Bory Jenő A Nemzeti Szalon minden termét egyedül veszi birtokába újévtől kezdve néhány hétre Sós Elemérné Korányi Anna bárónő, aki mint itthoni és külföldi tárlatok gyakori szereplői, több évtizedes pályája alatt ismert nevet szerzett. A művésznő régi generáció emberek hajlandóságainál és neveltetésénél fogva. Tanítómestereiül Lotzot, Deák Ebnert és Lenbachot tartja. És valóban piktúrájának legegészségesebb és legeffektusosabb része az, amely felfogásban és eszközeiben ezeknek az iskoláknak nyomdokaiban halad. A naturalizmust megelőző periódus atelierművészete ez, amelyben otthon érzi magát és egy-egy nagyobb szcéna megfestésében, mint például egy családi kör képe, ezzel az instrumentációval jó eredményeket ért el, hasonlóképpen néhány csendéleten és tájképen. Ahol azonban kilép a maga hajlandóságainak megfelelő mesgyéről, kevésbé találja meg önmagát Új kifejezésekben. Együttesében azonban egy lelkes és odaadó munka dokumentuma ez a másfélszáz kép, amely összefoglalón mutatja figyelemreméltó művészi pályáját. A Fészek-klubban ismét kis kiállítás van, amelyen Harangláby Nemes József egy széria világos és jóízű akvarellel számol be újabb stúdiumairól és értékelni való fejlődéséről. Figurális dolgai és tájképei egyképpen invenciózusak, derűsek, munkában pedig jól felkészültek. Vele együtt szerepel Bory Jenő néhány hatásos és érdekes szoborstúdiuma. A MAGYAR HÍRLAP TELEFONSZÁMAI: Szerkesztőség és kiadóhivatal 238—88, 218-47 és 105—01. Éjjeli szerkesztő: VI2 után 245—81. HÍRLAP LORD ROTHERMERE ÚJÉVI ÜZENETE A MAGYAR NEMZETHEZ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Lord Rothermere felkérte a Magyar Revíziós Ligát, hogy következő üzenetét tolmácsolja a magyar nemzetnek: London, 1931 január 1. Szomorúsággal és csalódással teljes év zárult le Magyarország számára a tegnapi napon. Ez volt a „Trianoni Évtized“. Ma új és vidámabb korszak kezdődik: a „Remény Évtizede“. Az egyes nemzetekre, épúgy, mint a férfiakra és asszonyokra, a Sors a szenvedésből aránytalanul súlyos terhet, mért. Legalább egy üdvös ellenhatása azonban van ennek a csapásnak is: önállóságra nevel, bátorságra ösztönöz és megedzi a türelmet. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket a magyar faj elődeitől örökölt. A mai nemzedék teljesen méltónak bizonyult a nemzet e nagy tradícióira. Felszegett fejjel állja a súlyos mepróbáltatást, amelyet egy kíméletlen és vérszomjas békeszerződés juttatott osztályrészéül. Nekem mélységes meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének. •Senki sem meri kétségbevonni, hogy a jog Magyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szerződés oltalmazói igazolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becstelen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a művelt világ lelkiismerete, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyarországot érték. Amióta én három és fél évvel ezelőtt síkra szálltam Magyarország mellett, világszerte nőttön-nő és még egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett. Minden országban rájöttek már értelmes emberek, hogy ez lényeges feltétele annak, hogy Közép-Európában állandó békés állapotok teremtethessenek. Nemcsak el lehetne hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedelmek Ma a helyzet az, hogy három és félmillió magyar kénytelen akarata ellenére, mint idegen uralom alatti kisebbség, az európai nyugtalanság tényezői közé szorítkozni. Abban a pillanatban, amint visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nemzetek közösségében. Egy megelégedett, békés, virágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna. Véget érne a kereskedelem tespedése és az ínség, amely abból fakad, hogy könnyelműen leamputálták Magyarország természetes piacait. Közép-Európában helyreállna a gazdasági egyensúly és Magyarország könynyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszüntetné a kereskedelemm céljaira önkényes és bosszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Magyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazdasági fejlődésének. Szerencsekívánataimat küldöm a magyar nemzetnek ahhoz az önmegtagadáshoz és józansághoz, amelyet az elmúlt évtizedben tanúsított. A legnagyobb gonddal kerültek minden provokáló aktust és a közrendet változatlanul fenntartották a legsúlyosabb gazdasági megpróbáltatások közepette és ezzel nagymértékben járultak hozzá, hogy még legféltékenyebb szomszédai és ellenségei érzületét is lefegyverezzék. Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét azzal a méltóságteljes magatartással, amelyet nagy bajok közepette tanúsított. Gyorsan közeledik az idő, mikor a jóindulatot, amelyet itt szerzett, javára fogja elkönyvelhetni. Magyarország barátainak száma a külföldön növekvőben van. Nemcsak Mussolini olasz miniszterelnök, akivel sok biztató megbeszélésem volt Magyarország jövő kilátásait illetőleg, hanem más országok befolyásos államférfiai is teljesen megegyeznek Magyarországgal arra irányuló igényre tekintetében, hogy a rárótt békefeltételeket észszerű revrzió alá vegyék. Arra buzdítok minden magyart, hogy ne lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a világ elé. Európának el kell ismernie, hogy a magyar nemzettel szemben kettős hálatartozása van. Ha a magyarok nem szálltak volna vitézül szembe a törökökkel a XVI. században, a nyugati civilizáció száz évvel mögötte lett volna annak a pontnak, amelyet elért. Ha nem léptek volna bátran fel a bolsevizmus vérszomjas önkényuralma ellen 1919-ben, ez a halálos betegség megvethete volna lábát az európai kontinens szívében. Én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki nem magyar, milyen keserű szenvedéseken ment és megy keresztül még ma is a magyar nép. Az önök politikai és gazdasági életét olyan gondos figyelemmel kísérem, mint a magam országáét. Mélyen átérzem azokat a súlyos következményeket, amelyeket a gabonaneműekben világszerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági népessége számára jelentett. Ez a baj nem szorítkozik kizárólag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet szántszándékkal legyengítettek. Más nemzetek — akkora távolságra, mint az Egyesült Államok, Kanada és Argentína —, ahol a földművelés a nemzetgazdaságnak szintén nagy tényezője, ugyancsak komolyan megértik a gabona világárában bekövetkezett példanélküli zuhanást. Ennek okai nem egészen világosak. Egy-két év is eltelhet, amíg az egyensúlyt a termelő és a fogyasztó erő között helyre lehet állítani s ezzel állandó és jövedelmező árat biztosítani a világ mezőgazdasági lakossága produkciójának. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre nem szűnnek meg a nehéz idők, amelyek miatt az önök földműves lakossága szenved, bár ami azt illeti, a helyzet nem különb más országok hasonló foglalkozási ágaiban sent. Rokonszenvemet küldöm Magyarország ipari és többi osztálya tagjainak is, akiknek energiája számára az önök megcsonkított országa nagyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a múlt csalódásai és a jelen nyomott hangulata ellenére is azt üzenem: kitartás! Az igazság nagyon gyakran ólomlábakon jár, de tizenkétmillió magyar tántoríthatatlan akarata siettetni fogja a rajtuk esett kiáltó igazságtalanság orvoslását. Nem lehet bizonyosabb politikai jóslatokba bocsátkozni az elkövetkező évtizedet illetőleg, minthogy hosszú idővel az évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja három és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiát azzal a területtel együtt, amelyet benépesítenek. Rothermere Rády Andort letartóztatta a rendőrség Moravek Ferenc teljes jóhiszeműsége igazolódott be A Magyar Hírlap már beszámolt arról, hogy az Árgus-vállalat tulajdonosát kedden kihallgatásra idézték be a rendőrségre a vállalat rejtélyes hadikölcsönkötvény-üzelmei miatt. A rendőrség még ezideig nem tudta megállapítani, kik és hányan vannak a károsultak, de tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan meg akarta a vállalat károsítani a jóhiszemű hadikölcsönkötvény-tulajdonosokat, Rády Andort letartóztatta a rendőrség. Moravek Ferencnél, aki kihallgatása során arra hivatkozott, hogy, mint álláskereső került össze Rádyval, a rendőrség teljesen beigazolnak látta, hogy Moraveknek semmi köze sincs Rády üzelmeihez. Moravek, aki különben gazdatiszt, álláskeresés végett csak nemrégiben jött fel vidékről a fővárosba, így került össze Rádyval, akinél néhány nappal ezelőtt vállalt csupán alkalmazást és Rády üzelmeiről semmit sem tudott. Csuprt SI Meghalt a felesége, bálralában öngyilkos lett Berlinből jelentik. A friedrichsfeldei külvárosban a szerdára virradó éjszaka megrázó családi tragédia történt. Kedden este meghalt Schultze Adolf hetvenéves magánzó felesége, ami annyira elkeserítette az öreg magánzót, hogy ő is utánament a halálba feleségének. A házastársak között különben is megállapodás volt, hogy egyik sem éli túl a másikat és ha az egyik meghal, a másik öngyilkos lesz és egyidejűleg és közös sírban temessék el őket. A szomszédok szerdán reggel erős gázszagot éreztek, amely Schultze lakásából szivárgott. Feltörték az ajtót és ott találták Schultzét holtan, felesége holtteste mellett. Újságrajzoló-művészek könyve A magyar újságírás az ő forró lendületével nemcsak a szellemi erőket kapcsolta magához azzal a szuggesztivitással, amelyet a nagy nyilvánosság ereje, hatalma és befolyása képeznek, nemcsak kebelére ölelte a másutt kellő érvényesülési teret nem találó szépirodalmat, hanem a képzőművészet nagy invenciója és a pillanat jelenségeit egy pár finom és oedikás vonallal megrögzíteni képes grafikus tehetségeket is. Ennek bizonyítéka az a gyönyörű antológia, az újságrajzoló művészek könyve a rotációs ihletében fogamzott képzőművészet, amely „Újságrajzoló Művészek Könyve“ cím alatt Pérely Imre szerkesztésében most hagyta el a sajtót. Az áldozatkészség a hivatás szolidaritásának és a jó cél érdekében való ajándékozó jóságnak könyve ez. A legszebb amatőrkiadásokhoz méltó technikai kiállítású könyv, a magyar rajzoló művészgárda, a magyar nyomdavállalkozás a magyar reprodukáló művészeti üzem kooperációja, amelynek irodalmi része a bevezető tanulmányok a magyar irodalom jeleseinek Móricz Zsigmond, Kárpáti Aurél, Kodolányi János, Balassa Imre és másoknak kollegiális szeretettel sugárzó műve. A Magyar Ujságrajzolók Egyesületének, a fiatal tehetségek, gárdájának áldozott a tipográfiai vállalkozás, midőn minden ívét a közel 200 oldalas műnek más-más nyomda öntötte remekbe és reprodukálta annak gazdag képanyagát. Barabás Miklóstól, Klics Károlytól, Jankó Jánostól kezdve a magyar újságrajzolás félévszázados története elevenedik meg előttünk minden reprezentatív képviselőjével. Az említetteken kívül ott látjuk a régi gárdát, Faragó Józsefet, Homicskó Athanázt, Márk Lajost, Bér Dezsőt, Garay Ákost, Mühlbeck Károlyt, Jeney Jenőt a magyar paraszt és a magyar úr és a magyar politikus és a magyar nő gyenge pillanatának, fonák helyzeteinek nagyszerű megfigyelő erejű rajz krónikásait. Itt látjuk a Pária levegőjében finomult, mélyült és komplikálódott mondani rajzot Vadász Miklós, Vértes Marcell által reprezentálva, az angol és amerikai groteszk által szaturált Dezső Alajost, Major Henriket, a merész lendületű Berényt, az architektonikus rajznak és a rajzportrénak mesterét, Zádor Istvánt, Feiks Jenőt, a szikrázó ötletességű Pólya Tibort, a tragikus végű nagy grafikust, Gera Arnoldot, a utcagyermek humoristáját, Gedő Lipótot, az újságriport rajzmesterét Gáspár Antalt, a rajzportrék kitűnő és ötletes művészeit, Kéhl Zoltánt és Pérely Imrét, az őserejű Marton Ferencet, a nagyon artisztikus Makoldi Józsefet és az expresszionista Scheiber Hugót, az egyre mélyülő nagy illusztrátort Fáy Dezsőt... és az újakat, az erjedőket, a szerteleneket... mind ... A kollegiális szellem, mely Pérely Imrét, a munka szerkesztőjét vezette, nem hagyott ki a sorozatból értékeket, akármelyik művészi irányzatot tartják is dogmájuknak. Ez az album a jóság, szeretet és összetartás nagy teljesítménye. Tanulmányt érdemelne, mert a magyar tehetség letörhetetlenségének és áttörésének dokumentuma. Halmy Bádog Márffy Ödön kiállítása !3*TMJ! Tamás-galériában íl Smasi