Magyar Hirlap, 1931. október (41. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

f csütörtől Újra előretörnek a hatósági üzemek Dr Fenyő Miksa nyilatkozata . Mikor az új kormány a takarékosság jel­szavával átvette hivatalát, mindenki meg volt győződve arról, hogy a közüzemek kérdésében erélyes cselekedetre fogja rászánni magát, egy­­­ teszt azért, mert ezeknek beszüntetésével az állami és a többi közületek jelentékeny meg­takarításokat érhetnek el, másrészt pedig, mert a magánvállalkozás a naponta fokozódó köz­terhekkel szemben joggal várhat biztató s optimizmusát fokozó intézkedéseket. Kaptunk is ilyenfajta biztató nyilatkozatokat s most mégis az történik, hogy a kormány rövid mű­ködése után az összes közüzemek újra nye­regben érzik magukat s különböző, munka után érdeklődő ipari szakmák kapják azt a választ, hogy nincs rájuk szükség, mert a hatósági üzemek az amúgy is csökkent szállításokat bőségesen el tudják látni. Nem kell magyarázni, hogy az ilyen kijelen­tések az általános nyugtalanságot csak fokoz­zák s közvetlen eredményük az, hogy egy vál­lalkozó, aki a közeli jobb jövő reményében még fenntart bizonyos munkáslétszámot, annak ellenére, hogy nincs okvetlenül szüksége rá, az ilyen kijelentések hallatára nem tehet egye­bet, mint hogy abbahagyja a munkát, leállítja Üzemét. A közüzemek fenntartásával kapcsolatos fü­gékről megkérdeztük dr Fenyő Miksát, az Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ügyvezető­ igazgatóját, aki a helyzetet a következőképpen ismertette: — Valóban, a gyáripar úgy látja a dolgo­kat, hogy a közüzemek létezésének tehetet­lenségi nyomatéka ismét legyőzi a józan belátást, mérlegelést és méltányosságot. A szép ígéreteket, melyekben most sem volt hiány, ezúttal talán még gyorsabban köve­tik kiábrándító cselekedetek. Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a kereskedelmi miniszter úr, akinek tudományos elfogu­latlanságában joggal bíztunk, a közüzemek dolgában épúgy az üzemeket vezető refe­rensek emberileg nagyon érthető, de sze­rintem egyoldalú véleményétől befolyásol­­­tatja magát, mint elődei. Erre vallanak leg­alább a közüzemek jövőjéről, s főként azok helyzetének, jövedelmezőségének, árpoliti­kájának megvizsgálásánál követett módsze­rekről kiszivárgott hírek. — Példákért — sajnos — nem kell messzire mennem. Itt van az Államvasutak oxigénüzeme, amelynek ügyében joggal hihettük, hogy sikerült a miniszter urat az üzem beszün­tetésének szükséges voltáról meggyőzni, aminthogy már egy esztendőn át szünetelt is az Államvasút oxigéngyára. A beszünte­tés helyett hivatalos értesítést kaptunk arról, hogy az oxigéngyárat újra üzembe helyezik, nem hajlandók beszüntetni, mert bár a magánipar a szükséges mennyiséget sokszorosan fedezni tudja, a vasút igazga­tóságának az oxigén tisztasága ellen kifo­gása volt. Ezt a kifogást én nagyon jól is­merem s biztosíthatom a miniszter urat, hogy fenn fog állani mindaddig, ameddig a MÁV-nak kedve lesz fenntartani ezt az üzemet és addig a magánvállatok hiába hivatkoznak a tisztaság kérdésében olyan világhírű, elismert szakértő, mint például Hilpert charlottenburgi műegyetemi tanár véleményére. A fél- vagy negyedszázalékos különbség — mondom — mindig kéznél lesz, amikor szükség lesz reá és én csak sajnálni tudom, hogy a miniszter úrnak nem jut eszébe feltenni azt a kérdést, váj­jon annyi egymással versenyző, kitűnő szakemberek által vezetett magánvállalat ne tudná elérni azt a gyártási nívót, ame­lyet a MÁV üzeme elér. — A hatósági kőbányák dolgát sem először teszem szóvá s a legutóbbi napok tapasztalatai után már meg sem lep, hogy a hivatalos szakértők a 6-os bizottság elé olyan véleményt terjesz­tettek, amely szerint ezek a kőbányák „kisebb költséggel termelnek", mint a kőnek a piaci ára. Már-már hajlandó volnék azt hinni, hogy a magánkőbányák makacs árpolitikájukkal erőszakosan igyekeznek a hatósági kőbányák létét biztosítani, de íme, ugyanezek a hivatalos szakértők azt is mondják, hogy ezek a hatósági bányák „a tárca közszükségletének aránylag csak kisebb részét fedezik“. Már most szeretném tudni, hogy mi ez a kisebb rész? Mert ma­gam személyesen jelen voltam, midőn Herr­mann miniszter úr évekkel ezelőtt arról biztosította a magánbányákat, hogy a ható­sági kőbányák az egész szükségletnek leg­feljebb 4—5 százalékát fogják ellátni s szeretném megkérdezni, vajjon mennyi az a csekélység, amellyel ezt a 4—5 százalékot a szükséglet ellátásában a hatósági kőbá­nyák túlhaladták. Előttem van az állam­vasutak kavicsszükségletének idei elosztása s ebből azt látom, hogy a diszeli MÁV- bánya, amely az idézett beszélgetés idején még üzemben sem volt, az idén 4400 vagon MÁV-szállításra kapott megbízást ugyan­akkor, amidőn a balatonkörnyéki összes bányák egyetlen egy vagonra sem kaptak megbízást. Ismétlem: nem vehetem rossz néven, ha azok a referensek, akik a ható­sági üzemeket életre hívták, azoknak jöve­delmezőségét és árpolitikáját védelmezik. De meg kell kérdeznem, várjon ezekben az ön­költségi árakban kifejezésre jut-e például annak a kártérítési összegnek amortizációja, amelyet a hosszúhetényi állami bányának viselnie kellett; annak a pernek a kockázata amelyet a diszeli bánya elsőtökön már el­vesztett és így tovább és így tovább. Ismé­telnem kell, hogy a magánvállalatok szak­embereinek konfrontálása nélkül a hatósági bányák jövedelmezőségének, illetőleg ön­költségeinek kérdését eldönteni nem lehet s amíg az ő véleményük és kritikájuk nem érvényesülhet, addig megnyugtató ered­ményt nem is remélhetek. __ Jól tudom, hogy számos más szakma ugyanígy szenved a hatósági üzemek ver­senyétől. Itt van például a nyomdaipar. Az egyik, az utóbbi években elterpeszke­dett ilyen hatósági üzem likvidálásával szembe azt vetik, hogy nagyon sok, arány­lag jól fizetett munkás válna keresetképte­lenné, tehát a szociális kérdés kiélesedésé­hez vezetne az üzem megszüntetése. Ugyan­akkor azonban a magánvállalatoknál alkal­mazott nyomdai munkások ezreinek tá­masztanak versenyt a váci börtön fegyenc­­munkájával.­­ Minőségi kérdés, árkérdés, szociális kérdés, mindez felvonul tehát, ha a ható­sági üzemeket védeni kell, de mindez egyoldalúan, ellenőrizetlenül, anélkül, hogy a magániparnak módjá­ban volna illetékes helyen megtenni megjegyzéseit és kritikáját érvényesí­teni. Számos szakma felajánlotta, hogy segítsé­gére lesz a hatóságoknak egyes üzemeknek zökkenés nélküli likvidálásában. Ahelyett, hogy ezeket a komoly ajánlatokat komolyan igénybe vették volna, az üzemek folytatták a termelést, a magánvállalatokat tönkretevő versenyt és nagyon sok esetben saját eladó­sodásukat, amely természetesen a mai meg­romlott viszonyok között a likvidálást is lényegesen kedvezőtlenebbé teszi. De még a legkedvezőtlenebb likvidációnál is rosz­­szabb az ilyen üzemek fenntartása s ezek ellen mi nem csökkenő energiával fogunk tovább küzdeni, bár — mint mondottam — e pillanatban úgy látszik, mintha a meglévő hatósági vállalatok befolyása a józan belá­tásnál erősebb volna. ma, cs ezértMM s­yilik meg a főváros legújabb látvá­nyossága, a fényesen átalakított 6000 HÁZ Két naponta olcsó és jó vacsora és finom italok felszolgálása ne mm jbmcsi és teljes zenekarának hangversenyét élvezheti ! WiAsGSAC­hiplab 1931 ok­tóber T. 3 Az osztrák szanálási törvény a nemzeti tanács előtt Bécsből jelentik. A nemzeti tanács szer­dán megkezdte az osztrák szanálási törvény első olvasását. A kormánynyilatkozatról ki­fejlődött vitában a pártok vezérei körvona­lazták álláspontjukat és ebből kiderül, hogy úgy a szociáldemokraták, mint a nagynéme­tek, sőt még a Sleimwehr-képviselők is el­vetik a javaslatot annak mostani alakjában. Végül is a javaslatot a pénzügyi bizottság elé utalták, amely azonnal hozzákezdett a tárgyaláshoz. Miután pillanatnyilag kizárt­nak látszik, hogy a kormány javaslatai többséget kapjanak, a helyzet súlypontja részint a bizottsági tárgyalásokra, részint a még szükséges pártközi konferenciákra tolódott át. Az esti órákban a parlament előtt, a költ­ségvetés egyensúlyozásáról szóló törvény tár­gyalása alatt, nagyobb csoportok gyülekez­tek, amelyekben sok kommunista volt. Mint hogy az oszlatási felszólítás nem járt ered­ménnyel, a rendőrség erélyesen lépett fel és mintegy negyven tüntetőt őrizetbe vett. A csónakház-tulajdonosok nem felelősek a weekend­­szobákból elveszett holmikért A budapesti törvényszék Themleitner-tanácsa a szabadevezősök tízezreit érdeklő elvi jelentő­ségű ítéletet hozott. Az Ulrich Sport Club két tagja, Tu­mler Jenő és Zunterstein Jenő pert indított a Dunavölgyi Csónakházak Részvénytársaság ellen. A fel­peresek a részvénytársaság Olympia-telepén bé­reltek csónakállást és weekend-szobát. Szobá­jukból több rend ruha, két felöltő és két bő­rönd tűnt el, mialatt ők a városban végezték dolgukat.­ A felperesek 530 pengőben jelölték meg a kárt és ennek az összegnek megítélését kérték. Az alperes részvénytársaság képvisele­tében dr Fon Sándor ügyvéd a kereset eluta­sítását kérte azzal a megokolással, hogy erre az esetre nem alkalmazható a fogadósok fele­lősségéről szóló törvény és a szállodatulajdono­soknak és fürdőtulajdonosoknak törvényileg megállapított felelőssége, mert a felperesek egész évre vették ki a szobát, még­pedig üre­sen, lakat és kulcs nélkül. Mindezért pedig minimális díjat, évi 160 pengőt fizetnek. A szo­bát viszont bárki használhatja, akinek a bérlők a saját maguk által készíttetett kulcsokat át­engedik. A törvényszék az első bíróság marasztaló íté­letével szemben elutasította a felperesek kere­setét, azzal a megokolással, hogy a csónak­garázsnál és weekend-szobáknál a garázstulaj­donos és bérlő között bérleti jogviszony áll fenn­, ebben az esetben, a bérbeadó csak úgy vonható felelősségre, ha vétkes magatartást ta­núsít vagy a köteles gondosságot elmulasztja. Ezt pedig a felpereseknek nem sikerült bizo­­nyítaniuk. ^ 0? a tökéletes a világhíres^ Standard mnio Október 1-től kezdve végleg meg­szüntették a bankkorlátozásokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium által a bankszünnapok követ­keztében tett átmeneti intézkedések foko­zatos megszüntetése tárgyában kiadott 4550/1931. M. E. számú rendeletnek 1. §-a szerint a folyószámlán, csekkszámlán vagy takarékbetétkönyvön alapuló követelések ki­fizetésére háromnapos felmondási idő volt kikötve. Az ezen túlmenő korlátozásoktól a felek eltérhettek, kivéve a folyószámlán vagy csekkszámlán alapuló oly követelés tekintetében, amelyet határozott időre le­kötöttek. Minthogy ezeknek a korlátozások­nak fenntartására ma már nincsen szükség, a pénzügyminiszter azokat az 1800/1931. P. M. számú rendeletével 1931. október 1-ével hatályon kívül helyezte. A vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny mai számán­ban jelenik meg. Újabb összetűzések Londonban tüntetők és rendőrök között Lovasrendőr-attak a tüntetők ellen, akik közül ismét többeket letartóztattak Londonból jelentik. A kedd esti munka­nélküli tüntetések szerdán este megismét­lődtek. A tüntetések színhelye ezúttal a ke­rületi rendőrkapitányság bowstreeti palotá­jának környéke volt. A kerületi kapitányság ítélkezett a kedd esti tüntetések alkalmából a parlament előtt letartóztatott tizenkét munkanélküli fölött. Miközben a rendőr­­bíróság tárgyalni kezdte a tüntetők ügyét, az utcán nagy tömegek gyűltek össze, több­nyire munkanélküliek, akik zajosan tüntet­tek a letartóztatott tüntetők elítélése ellen. A kivezényelt rendőrosztag hiába próbálta felszólítani a tömeget, hogy oszoljon szét, a munkanélküliek nem engedelmeskedtek, úgyhogy összetűzésre került a sor. Végül 1r gyalogos- és lovasrendőrök verték szét a tüntetőket. Ezúttal ismét több letartóztatás­ történt Később a tüntetők a Slyde-parkban ismét összeverődtek. A rendőrség azonban itt is szétkergette őket. Kisebb csoportok ezután még próbálkoztak a tüntetéssel a Westend népesebb utcáin, de eredménytelenül. Az egyik londoni kerületben a konzerva­tív párt gyűlését 5000 főnyi munkanélküli zavarta meg, akik az ülésterem előtt vörös lobogó alatt vonultak fel, az Internacionálét énekelték és lázító beszédeket tartottak az uccán. Nagyobb gyalogos- és lovasrendőr­­csapat szétoszlatta a tüntetőket és helyre­állította a rendet. j Nagy gyári tűz Pécsett Pécsről jelentik­ Szerdán délután vesze­delmes tűz pusztított az Első Pécsi Bőrgyár telepének gyapjúszárító helyiségében. A mintegy két óráig tartó tüzet a gyári tűz­­őrség, valamint a városi tűzoltóság lokali­zálta. A kárt eddig még nem tudták meg­állapítani. A tűz oka ismeretlen. naainBanmHnflamamHBB A magyar óceánrepülők Székesfehérvár fölött Székesfehérvárról jelentik. A Justice for Hungary szerda délelőtt fél 11 órakor Endresz György és Magyar Sándor pilóták­kal Székesfehérvárra érkezett. A gép a lég­ügyi hivatal itteni repülőterén szállt le, ahol a tisztikar élén Slary repülőhivatali főnök fogadta a magyar óceánrepülőket, akik ez­után bemutatták gépüket. Délben a székes­fehérvári repülők vendégei voltak, majd délután is 4 órakor körrepülést végeztek a város fölött s azután nyugati irányban el­repültek. Földrengés volt Simlában Londonból jelentik: Simlában szerdán dél­után­­30 percig tartó erős földlökéseket érez­tek. A lökések megrázták a házakat. A SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM (klimatikus gyógy­hotel, 450 méter) őszi kedvezményes árai: ‘A legtökéletesebb ellátás, m­Aft Kr­oggiás, komfortos szobában »*©&« a QsSW»1"* Ötszöri diétás étkezéssel, vízkúrákkal, orvosi felügyelet­es, fűtéssel együtt. — Déli fekvésű, előkelő h­ordő­­szobás appartement-ben, a mi összesgg. p 210.— Haui peusai...... psso.— *. Weekend hétföledéle­tti ágt61 P 26.—

Next