Magyar Hirlap, 1932. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Féntes * Emim T.35 Január T. 3­ 1 TIZENKÉT HÓNAP írta: FELEKY GÉZA Az 1931. év szomorú történetének egyik érdekes fordulata: a politika egé­szen elvesztette önállóságát és független­ségét. A gazdasági vá­lság hullámgyűrűi szabták meg mindenfelé a politika fordu­latait. ★ A gazdasági válság következtében nem volt híre sem a kormányválságnak a né­met politikában. Pedig Brüning mögött a birodalmi gyűlésnek alig egynegyede áll. A negyedik szükségrendelet újból vastag kötetté duzzadt és a négy szük­ségrendelet átformálta az egész jogren­det, az egész adórendszert, az egész gaz­dasági életet Németországban ... Egyszer már érdemes volna végiggondolni: nem gyakorol-e Brüning ugyanakkora dikta­tórikus hatalmat Berlinben, mint Musso­lini Rómában? Pedig Brüning nem támaszkodik olyan reális hátvédekre, mint Mussolini és dik­­tátori hatalmát csak egy varázsigének köszönheti. Utána csak rosszabb követ­kezhetnek és akármilyen hibákat követ el, a még nagyobb bajok megelőzésére őt kell helyén meghagyni, mondja a va­­rázsige. Ez a helyzet, vagy ez a kény­­szerűség a gazdasági válság következmé­nye. Hiszen a hamburgi, vagy a hesseni választó­­k eredménye csak azért alakul­hatott ki, mert Németországban már 5,3 millió fölött jár a munkanélküliek szá­ma. Ami a munkanélküliek családtag­jait is nézve, annak felel meg, mintha Magyarország egész lakosságának több, mint kétszeresét tartaná el munka vég­zése nélkül a német birodalom. Furcsa, de így van: a német szociál­politika nagyvonalúsága miatt ma nehe­zebb a munkanélküliek helyzete, mint amilyen másként lehetne. Egészséges, tiszta, nyugodt lakásokat biztosítani a munkások részére: ez volt a szociálpoli­tika egyik célkitűzése, amelyet természe­tesen csak nagy hitelek igénybevételével lehetett megvalósítani. A lakbért tehát fizetni kell és a munkanélküli segély azért jelent nyomort Németországban, mert a segélynek aránytalanul nagy részét foglalja le a lakbér kiegyenlítése. Szóval: az 5,3 millió munkanélküli által gyakorolt nagy politikai nyomás folytán kormányozhat és rendelkez­hetik tetszése szerint Brüning, Német­ország fölött. ★ Ugyanígy a gazdasági válságból követ­keztek az angol politika drámai fordula­tai. MacDonald és Snowden hadüzenete a munkáspárt ellen. Az a választás, amelyen mandátumainak öthatodát vesz­tette el a munkáspárt és negyedmagával tért vissza az alsóházba Lloyd George. Amint a gazdasági válságból szárma­zik le a francia politika útja, Laval kor­mánya rövidéleti átmenetnek látszott, de mégis nyugodtan ül a helyén. Hadd vi­selje a felelősséget más, amikor napon­ként rosszabbodik a helyzet: ez ma az ellenzék politikája Franciaországban. És a gazdasági válság magyarázza meg, ha Hoover elnöknek nincsen már többsége sem a szenátusban, sem a kon­gresszusban. Ami annyit jelent, hogy az Egyesült Államok politikája most béna lesz, legalább két éven át. Azután a gazdasági válság hullám­gyűrűi toltak félre egész váratlanul, min­den „aktuális“ ok nélkül két olyan poli­tikai vezért, akiknek sokéves hatalmát a megdönthetetlenség nimbusza védte. Ná­lunk gróf Bethlen István volt az­­ ál­dozat. Kíában Csang-Kai-Sek tábor­nagy. Az egyik és a másik lemondás elég titokzatosan történt. Minden előkészítés nélkül. De az igazi okok elég világosak. ★ A politika irányítását tehát az 1931. évben átvette a gazdasági világkrízis; el­küldte Brüning kancellárt Párizsba, el­küldte Laval miniszterelnököt és Briand külügyminisztert Berlinbe, meghozta a Hoover-év moratóriumát... 1930-ban még szinte elképzelhetetlenek voltak ezek a fordulatok és 1931-ben­­ nem hasz­náltak többé. 1929 hozta meg a tőzsdei árfolyamok összeomlását. 1930-ban következett a ter­melés és a fogyasztás válsága. 1931-ben pedig felborult a nemzetközi hitelek egész struktúrája. Június tíz első napján 550 millió már­kát vesztett aranyban és devizákban a német birodalmi bank. Június tizenkette­dikén 200 millió márkáért igényeltek de­vizákat. Egy héttel utóbb, június tizen­kilencedikén este jelentette be Hoover a politikai adósságok felfüggesztését egy esztendőre. A Hoover-hossz azonban csak négy-öt napig tartott, és alig több, mint három héttel Hoover üzenete után a né­met kormány kénytelen volt elrendelni a bankok bezárását. A Hoover-év 1,7 milliárd márka fize­tése alól mentesítette Németországot. Vi­szont a német gazdasági élet közel 5 mil­liárd márka rövidlejáratú külföldi hitelt fizetett vissza a múlt évben... Az 1931- ben elért nemzeti jövedelem 20—24 mil­liárd márkával volt alacsonyabb, mint két esztendeje. Az ipari termelés értéke 32 milliárd márkát tett 1929-ben és már csak 19 milliárd márkát 1931-ben. Ilyen eltolódásokat és visszaeséseket nem lehe­tett feltartóztatni a politikai adósságok egyéves szüneteltetésével.­­ ★ Május tizenharmadika volt az első fe­kete nap. Ekkor került nyilvánosságra a bécsi Credit-Anstalt összeomlása, pánikot idézve fel Közép-Európa hitelezői között. Éppen két hónappal utóbb, július 13-án rendelte el a bankzárlatot a német kor­mány. Két hónapba és egy hétbe telt, amíg szeptember 20-án bekövetkezett az arany -standard felfüggesztése Angliában. Ekkor már, a német bankzárlat óta el­múlt 9 hét alatt közel 6 milliárd pengő­vel csökkent a Bank of England arany­­készlete. És majdnem úgy látszott, hogy a háromfelvonásos dráma négyfelvoná­­sossá bővül. Mert az angol arany­standard felfüggesztésétől október 8-ig, tehát három hét alatt 450 millió dollár­ral csökkent az Egye­sült Államok arany­­készlete .... Mi az eredmény most? Svájc arany­­készlete több, mint háromszorosára emelkedett. Franciaországban 1931 eleje óta 15 milliárd frank az aranyszaporu­­lat. (Ennek túlnyomóan nagy része az év harmadik negyedére esik.) Viszont Franciaországban is olyan feszült a han­gulat, hogy a három párizsi nagybank szükségesnek tartotta a 100 százalékos likviditás elérését. 5 milliárd frank hi­telt vont vissza pénztárkészletének eme­lésére ez a három nagybank és nem vesz át, csak olyan váltókat, amelyeket szük­ség esetén azonnal elfogad a Banque de France ... Igen szép, ha egy bank kétszer 24 óra alatt simán, zökkenések nélkül visszafizetheti a reá bízott idegen tőkék 100 százalékát. De a tőkének talán mégis az volna a hivatása, hogy dolgoz­zon. Nem pedig, hogy örökös készenlét­ben várja: nem fog-e pánik bekövet­kezni? ★ 1929-ben 3.6 millió tonna volt a vas­termelés havi átlaga az Egyesült Álla­mokban és 1931 októberében már csak 1.2 millió tonna. A német termelés 1,1 millió tonnáról alig több, mint 400.000 tonnára esett vissza. Franciaország tehát még mindig kivételes helyzetben van, mert itt a visszaesés alig haladja meg a 20 százalékot. A vas és az acél termelését szokták higanyoszlopnak tekinteni a gazdasági prosperitás hőmérőjében. Azért nagyon jellegzetesek az itt felsorolt számok és feltárják, milyen utat tett meg lefelé 1929 óta a gazdasági élet. A vigasz csak az, hogy a lefelé hanyat­lás mellett fut egy felfelé fejlődés is. Például,­­ kis példát véve: Amerikában 1928-ban 2.5, 1929-ben már csak 2.1, ta­valyelőtt 1.6 új gumi esett egy autóra, és 1931 -ben valószínűleg 1.3 körül moz­gott a fogyasztás. A gumiabroncsok ugyanis folyton tökéletesednek és foly­ton hosszabb életűekké lesznek. Sajnos, egyelőre a technikai tökéletesítések töb­bet ártanak, mint amennyit használnak A háború előestéjétől fogva 1929-ig nyolcadfélszeresre emelkedett a nyers­gumi termelése és a fogyasztás vissza­esése folytán ma már itt is nagyobb az elmúlt évekből visszamaradt készlet, mint a világpiacnak egy egész esztendős szükséglete. ★ Néhány miniszterelnök konferenciája 1932-ben sem oldhatja meg az agrár­válságnak, a nyersanyagtermelés és az ipari termelés túlméretezésének, a hibá­san invesztált milliárdoknak, a nemzet­közi eladósodásnak, a gazdasági ra­cionalizálás túlzott tempójának nagy problémáit. Más utakon, más módsze­rekkel kell eljutni a megoldáshoz. De ma már nem az egyetlen pozitívum az, hogy a megoldás legalább teoretikusan lehetségessé vált. 1924-től 1929-ig viszonyain felül élt az egész világ. A háború szélesítette ki elő­ször abnormisan a termelés kereteit. Az­után a békegazdaság visszaállítása tá­masztott abnormis szükségleteket. Végül 1924-től fogva hat esztendeig tartott a nagy hitelkonjunktúra, az egyes orszá­gokon belül és nemzetközi vonatkozások­ban. A termelés és a fogyasztás másfél évtizedes túldimenzionálása borult fel két esztendeje. De a két katasztrófa­év most már úgy összeszűkítette a kereteket, hogy a kegyetlen zsugorodási folyamat továbbvitelére nincsen szükség többé. Sőt, ami az elmúlt néhány hónapban történt, ma már csak a túlméretezés re­akciója és nem szükségszerű visszafejlő­dés. A fájdalmas operáció megtörtént, na­gyobb vérvesztességgel, mélyebb vágá­sokkal, mint ahogy szükséges lett volna. A beteg eljutott a gyógyulóképesség kü­szöbére. Most csak arról van szó, hogy jobb orvosokat kell találni. Mert az ope­ratőrök durva kézzel, kevés hozzáértés­sel végezték el a nagy műtétet. ★ Kikerülhetetlen volt-e, vagy fölösleges? Szükségszerűség volt-e, vagy csak az em­beri korlátoltság bűne? Ezek a kérdé­sek ugyanúgy kísértenek a gazdasági vi­lágválsággal szemben, mint az európai háborúval kapcsolatosan. Ami a gazdasági krízist illeti: van egy konkrét példa arra, hogy a józanságnak és az előrelátásnak nem is nagy foka elég lett volna legalább a krízis nagy­fokú letompítására. Ez a konkrét példa pedig Franciaország. A győzelemnek igazán kevés része van abban, hogy Franciaország két éven át tudott dacolni egy példátlanul erős gaz­dasági világhullám támadásaival. Amint a német jóvátétel szerepét is nagyon túl­becsülték a francia pozíció kiépülésénél. A jóvátétel nélkül 15—20 milliárd frank­kal kevesebb arany volna a Banque de France pincéiben és ez alig jelentene va­lamit. A tőkebőségről is bajos volna be­szélni magyarázat gyanánt, mert a frank­nak 1926-ig bekövetkezett 80 százalékos értékcsökkenése nagyon megviselte ezt a tőkebőséget. Elsősorban, jórészt a gazdaságpolitika és a pénzügyi politika józanságának kö­szönheti Franciaország azt az ellenálló­képességet, amely csak két ilyen év után kezd lazulni és inogni. Ez a józanság neve egy vonatkozásban elment a kicsi­nyességig. De a kicsinyesség sem olyan baj, mint az a nagyvonalúság, amely alatt nincsen bázis. Angliában a gazdasági válság teljes ki­bontakozása után is 20 font volt fejen­ként az adóteher,­­ nem számítva a munkanélküli segélyek finanszírozását. Franciaországban ez a fejkvóta nem érte el a 9 fontot sem__És a francia gazda­sági élet ugyanúgy került minden túl­­invesztálást, mint a francia állam. Visz­­szatérni 1927 elejéhez: ez most B­üning kancellár gazdaságpolitikájának célja. Szóval az 1927. és az 1928. és az 1929. év túlméretezésének lebontása. Ma valóban úgy élhetnénk, vagy jobban, mint ahogy 1927-ben éltünk, ha 1924-ben a beteg valuták szanálásával egyidejűleg valami­lyen józan tervgazdaság is kibontakozott volna. Az egyes országokban és a világ­piacon. AZ ÚJ ÉVRE JÓ RÁDIÓT / °ec^ 11PZEVETL­EN CSERÉLNIE 11 ELAVULT KÉSZÜLÉKÉT A Standard CSEREAKCIÓN A bécsi színházak megtartották a szilveszteri előadásokat A sztrájkoló színpadi munkásokat a színigazgatók segéderőkkel helyettesítették Bécsből jelentik. A színpadi munkások sztrájkja csütörtök déli 12 órakor megkez­dődött. A színigazgatók szövetsége a délelőtt folyamán átiratot küldött a színpadi mun­kások szervezetének és közölte, hogy vissza­utasítja a munkások ultimátumát, amely déli 12 órakor járt le és nem hajlandó az augusztus 31-én lejárt kollektív szerződés meghosszabbítására. Az ultimátum visszautasítása után a színpadi munkások szervezete kimon­dotta az általános sztrájkot. A sztrájk majdnem valamennyi magánszín­házra kiterjed. Csak az állami színházak­ban lesz továbbra is előadás, miután ezek­ben a színházakban érvényben van a kollek­tív szerződés. Tovább játszik a Bürgerthea­ter és a Volksoper is, amelyekben kollektív­­szerződés helyett munkaközösségi viszony van az összes alkalmazottak között. A színigazgatók szövetsége közvetítésre kérte fel a városi tanácsot a színpadi mun­kásokkal kitört konfliktusban. Az igazgatók megígérték, hogy január 2-án hajlandók megkezdeni a tárgyalásokat a kollektív szer­ződés ügyében. Csütörtök délután, amikor a színpadi munkások sztrájkhatározata köz­ismertté vált, a színigazgatók szövetsége rendkívüli ülésre ült össze, amelyen elhatá­rozták, hogy egyelőre segéderőkkel próbál­ják lebonyolítani az előadásokat. A szövet­ség kimondotta, hogy ha az egyezkedő tár­gyalások meg is hiúsulnának, a szilveszter éjszakai előadásokat mindenütt feltétlenül megtartják. A hatóságok a késő délutáni órákban bizottságokat küldtek ki a színhá­zakba, hogy megvizsgálják, megtarthatók-e az előadások képzett szakszemélyzet nélkül is. Miután a színpadi munkások szövetsége este újból kimondotta, hogy kitart a sztrájk­­határozat mellett, az összes magánszínházakat az előadá­sok megkezdése előtt rendőrség szállta meg, hogy megakadályozza a sztrájkolók esetle­ges tüntetéseit. Az előadásokat sikerült is megtartani. A színigazgatók­ által beállított segéderők közreműködésével minden különösebb inci­dens nélkül folytak le a szilveszteréjszakai előadások. A U. É. K. HEILIG HARISNYAHÁZ Kazinczy -u. S . Egyben felhívja kedves vásárló­­közönségének szíves figyelmét hatalmas kötött-szövött cikkek, harisnyák választékára, melyeket mint a múltban, úgy a jövőben is, közismert olcsó versenyen felüli árakon árusít.

Next