Magyar Hirlap, 1933. március (43. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
2 1933 március 6. fiv*c-wa HIPLAP lám védelmére vonatkozó szükségrendeletet terjesztett Hindenburg birodalmi elnök elé, aki a szükségrendeletet nyomban aláírta. Hitler kancellár, Frick birodalmi belügyminiszter és Gürtner birodalmi igazságügyminiszter ellenjegyezték a szükségrendeletet, amelyet rádió útján minden rádióműsor félbeszakításával azonnal kihirdettek, úgyhogy az nyomban életbe is lépett, miután a szükségrendelet a rádión történt kihirdetést jelölte meg az életbeléptetés időpontjának. Hindenburg szükségrendelete, amelyet az alkotmány 48. paragrafusára hivatkozva bocsátott ki, a következő hat szakaszból áll: 1. Az alkotmány 114., 115., 117., 118., 123., 124. és 153. szakaszát hatályon kívül helyezik. E szakaszok a személyes szabadságra, a szólásszabadságra, az egyesülési és sajtójogra vonatkoznak, továbbá a posta, telefon és távíró használatára, a levéltitok szentségére és a házkutatások elrendelésére. Az alkotmányban biztosított jogokat tehát a szükségrendelet, amennyiben a fenti szakaszokat illeti, felfüggeszti. 2. A szükségrendelet határozmányai érvénybe lépnek az egyes országokban is, még abban az esetben is, ha egyes tartományi kormányok azok életbeléptetése ellen a legfelsőbb törvényszékhez fordulnak. Ebben az esetben a szükségrendelet életbeléptetése átmenetinek tekintendő. 3. Az egyes tartományok kormányai és hatóságai a második szakasznak megfelelően hatáskörük keretében tartoznak végrehajtani az új szükségrendeletben foglalt intézkedéseket. 4. Az egyes országok kormányai és hatóságai tartoznak a második szakaszban foglalt intézkedések ellen vétőket bíróság elé állítani, amely legalább egyhavi börtönnel és 150—15.000 márka pénzbüntetéssel sújtja őket. Az első szakasz ellen vétők legalább hathavi fegyházbüntetéssel, enyhítő körülmények fennforgása esetén börtönbüntetéssel sújtandók. Helye van a vagyonelkobzásnak is. Aki közveszélyes bűncselekményt követ el, legalább háromévi fegyházbüntetéssel sújtandó. 5. Halálbüntetéssel sújtandó, aki a büntetőtörvénykönyv 81. paragrafusa értelmében hazaárulást követ el, vagy a 62. paragrafus értelmében mérgezést, a 307. szakasz értelmében gyújtogatást, a 311. szakasz értelmében robbantást, a 312. szakasz értelmében árvízveszedelmet, a 315. szakasz értelmében vasúti szabotázst és a 324. szakaszban foglalt közveszélyes bűncselekményeket követi el. A halálbüntetést életfogytiglani vagy tizenötévi fegyházbüntetésre csakis különleges enyhítő körülmények fennforgása esetén lehet átváltoztatni. Halállal büntetendő, aki a birodalom elnöke, vagy a kormány ellen, vagy pedig a kormány által kinevezett kormánybiztosok ellen merényletet követ el, vagy merénylet elkövetésére bujtogat. A fegyveres hatalom ellen fegyverrel támadókat szintén e szakasz alapján ítélik el. 6. A szükségrendelet a rádión történt kihirdetéssel életbe lép. Hindenburg elnök kedden este közzétett új szükségrendeletével Németországban majdnem minden közszabadság megszűnt. A Hitler-kormány és a hatóságok az új szükségrendelet értelmében bármikor beleavatkozhatnak a személyes szabadságba, korlátozhatják a szabad véleménynyilvánítást és a szabad sajtót, betilthatnak minden gyűlést, cenzúrázhatják a leveleket, táviratokat és telefonbeszélgetéseket, házkutatásokat és lefoglalásokat rendelhetnek el. Még a tartományi kormányok erőszakos eltávolítása is szabaddá válik az esetben, ha az illető ország nem teszi meg mindazokat az intézkedéseket, amelyek a Hitler-kormány felfogása szerint, a közbiztonság helyreállítása érdekében szükségesek. Érdekes, hogy halálbüntetést helyeznek kilátásba azok számárais, akut politika okokból túszokat ejtenek. Polgárháborút készítettek elő a Rajnavidéken A német nemzeti párti Lokalanzeiger gelsenkircheni tudósítója szerint a kommunista terrorakció egyik középpontja a rajnavidéki ipari kerületekben van. A gelsenkircheni rendőrség sorozatos házkutatásokat tartott és a lefoglalt anyagból kétséget kizáróan megállapította, hogy a kommunisták márciusban a Rajna vidékén nagyszabású zavargásokat terveztek. A kommunista akció sorozatos utcai zavargások provokálásával kezdődött volna, később pedig kikiáltották volna az általános sztrájkot, amely még a legfontosabb közüzemekre is kiterjedt volna. A végső cél a nyílt polgárháború volt. A Rajnavidéken már hetek óta fokozott mértékben folyt a kommunista agitátorok tevékenysége. Állandó kapcsolatot tartottak fenn a holland határon keresztül a hollandiai kommunista párttal. Az utolsó napokban a holland csendőrség tömegesen tartóztatta le a határ közelében fekvő holland falvakban a német kommunistákat, akik azért szöktek át Hollandiába, hogy fegyvereket csempésszenek a német birodalom területére. A holland és a német rendőrség több titkos fegyverszállítmányt is elkobzott. EU Fegyveres összeütközés kommunisták és hitleristák között Wormsban kedden összeütközésekre került a sor a nemzeti szocialisták, továbbá a kommunisták és a birodalmi lobogó szövetség tagjai között Egy kommunista késével mellbeszúrt egy nemzeti szocialistát. A szúrás a nemzeti szocialistának egészen a tüdejébe hatolt. A küzdelem hosszú időn át folyt a wormsi utcákon is egész sor lövést adtak le. A hivatalos jelentés szerint a rendőrségnek különösen sok baja volt a kommunistákkal és a birodalmi lobogószövetség tagjaival, mert ezek egy része ittas volt. Egész sor ember megsebesült, végre is a rendőrségnek sikerült helyreállítani a rendet. Több kommunistát letartóztattak. Megállapították a birodalmi gyűlési épület felgyújtásának részleteit A német kormány kérésére a holland rendőrhatóságok pontosan lenyomozták Van der Lübbé-nek, a birodalmi gyűlés palotája ellen elkövetett gyújtogatás végrehajtójának egész múltját. Megállapították, hogy a 24 éves gyújtogató már gyerekkora óta tagja a kommunista pártnak és nyolc éve, mint a kommunista mozgalom egyik legbuzgóbb előharcosát ismerik. 1930-ban röpiratot adott ki, hogy a kommunista eszméket a holland hadsereg körében terjessze. Több ízben is összeütközésbe került a holland rendőrséggel és büntetőbírósággal. 1930 áprilisában azután Van der Lübbe Berlinbe utazott, ahol a kommunista internacionáléval lépett érintkezésbe. Később, mint alkalmatlan idegent, visszatoloncolták Hollandiába. Van der Lübbe eredetileg Oroszországba akart utazni, de ebben a szándékában a német hatóságok megakadályozták. Nemrégiben szembántalmak miatt a leydeni kórházba szállították, ahonnan három hét előtt bocsátották el. Van der Lübbe újból Berlinbe utazott és azt hiszik, hogy ekkor már kimondottan a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása volt a kitűzött célja. Nincs sem állása, sem foglalkozása, csak egy régebben elszenvedett baleset következtében megítélt szerény életjáradékból él. A rendőrség szerint feltehető, hogy éppen ezért bocsátották rendelkezésére az utazáshoz szükséges összegeket. A nyomozás megállapításai szerint Van der Lübbe valószínűleg már hétfőn délben elrejtőzött a birodalmi gyűlés palotájában. Holland jelzésű autón érkezett a parlament elé. Bár az autót többen is látták a főkapu előtt, a kocsi számát senki sem jegyezte meg, ami érthető is, hiszen senki sem sejtette, hogy a holland autóban kommunista merénylő érkezett a parlament palotájába. A rendőrségen lázas nyomozás folyik az autó előkerítésére. Kedden este helyszíni szemle volt a birodalmi gyűlés palotájában rendőri és tűzoltó-bizottság bevonásával. A parlament egész környéke még mindig nagy körzetben el volt zárva. Elvitték a helyszíni szemlére Van der Lübbét is, akinek meg kellett mutatnia, hogyan követte el a sorozatos gyújtogatásokat. A helyszíni szemléről kiadott hivatalos jelentés szerint Van der Lübbének tettestársai voltak, mert több olyan tűzfészek helyét nem tudta megmutatni a tűzoltóknak, ahol a tűzoltók megálla-pításai szerint ugyancsak gyújtogatás történt. Különben is nyilvánvalónak látszik, hogy Van der Lübbe a rendelkezésére állott rövid idő alatt egymaga nem követhette volna el valamennyi gyújtogatást. A helyszíni szemle alkalmával mindjárt megvizsgálták a parlamenti palota egyes helyiségeit is. A gyújtogatást megelőzően éppen hétfőn úgy határoztak, hogy a birodalmi tanács csütörtökön a parlament épületében a birodalmi tanács számára fenntartott teremben ülést tart. A helyszíni szemle megállapította, hogy ebben a teremben semmiesetre sem lehet megtartani az ülést Ez a tanácsterem ugyan csak keveset szenvedett a tűztől, mert az épülettömb egy másik szárnyán volt a tűz, csütörtökig azonban nem lehet rendbehozni a központi fűtést és miután a világítótelep is megrongálódott, világításról sem lehet gondoskodni. Éppen ezért illetékes helyen úgy döntöttek, hogy a birodalmi tanács csütörtöki ülését a külügyminisztérium régi szövetségtanácsi termében tartsák meg, miután az új parlamenti palota felépítése előtt amúgy is ez volt a birodalmi tanács jogelődjének a tanácskozó helyisége. Visszavonták az éjféli zárórarendeletet Berlinben A berlini rendőrfőnök kedden délután rendeletet bocsátott ki, amely a zárórát további intézkedésig éjféli 12 órában állapította meg. A rendelet a közrend és a közbiztonság érdekeire hivatkozva, tiltotta meg azt, hogy az éttermek és nyilvános szórakozóhelyek az eddig szokásban levő három óráig tartsanak nyitva. Ezt az intézkedést még kedden este visszavonták, úgyhogy a záróra továbbra is hajnali három óra marad. A rendőrfőnökség kijelentette, hogy ezt *az mmi III—!■ mi—an——B—nmwrva A Magyar HírLap idő fizetési árai : ki hóra 2.90 P, 1/4 évre 8 P. és évre 15 P. intézkedést farsang utolsó napján abban a reményben adta ki, hogy a lakosság nem veszti el nyugalmát és józanságát Berlinben egyébként kedden a kommunista párt valamennyi helyiségét bezárta a rendőrség. Horogkeresztesek elfoglalták a Lebknecht-házat Kedden este a Bülow téren nagy nemzetiszocialista tüntetések voltak a kommunisták székháza, a Liebknecht-ház előtt, ötszázfőnyi nemzeti szocialista térsség vonult fel a palota elé és nagy tüntetések közben felvonták az épületre a horogkeresztes lobogót. A berlini nemzeti szocialista rohamosztagok nagy előkészületeket tesznek a szombati nap megünneplésére. Szombat ugyanis a választási harc utolsó napja és a horogkeresztesek A Háziasszonyoknak kiadósabb a valódi Stauffer Parmezán 20 dkg-os csomagolásban. Mindenütt kapható ezt a napot „a nemzeti felébredés napjá“nak nyilvánították. Az ünnepségek már pénteken este megkezdődnek, amikor is valamennyi nacionalista szervezet nagy fáklyás felvonulást rendez a nyugati kerületekben. Hitler kancellár szombati königsbergi beszédét Berlinben huszonnégy nyilvános helyen közvetítik a rádióba kapcsolt hangszórók. Szerda A legitimista szervezetek új vezetője: gróf Zichy János Legutóbb, gróf Apponyi Albert elhunyta után, különféle találgatások láttak napvilágot arról a kérdésről, hogy a jogfolytonosság híveinek és egyúttal a fennálló legitimista szervezeteknek ki lesz az új vezetője. Erre vonatkozólag illetékes oldalról a következő értesülést kaptuk: IV. Károly király — mint ismeretes — 1921-ben gróf Apponyi Albertet bízta meg a magyarországi legitimista szervezetek irányításáral Ezt a megbízatást a nagy államférfi halála után most Ottó királyfi rendelkezésére gróf Zichy János vette át A gróf Zichy János elnöksége alatt álló szervezetek vezetőségének tagjai közül gróf Károlyi József egyúttal külön megbízást kapott Ottó királyfitól arra, hogy az ő jogait és érdekeit képviselje. Dr Brdy Ernő előadása a magyar szabadelvűsz aranykoráról Dr Bródy Ernő országgyűlési képviselő kedden tartotta meg a magyar zsidó szabadegyetem előadássorozatában második és befejező előadását a magyar szabadelvűség aranykoráról. A Goldmark-termet, ahol az előadás lefolyt, ezúttal is zsúfolásig töltötte meg az érdeklődő közönség. Dr Bródy Ernő előadásában vázolta az 1840-es évek országgyűlési pártviszonyait és kifejtette, hogy a szabadelvű eszmék iránt való lelkesedés a legszebb országgyűlési vitákat eredményezte a mikor, amikor az alsó táblán Deák Ferenc, a főrendiházban pedig gróf Batthyány Lajos volt a szabadelvű ellenzék vezére, akik köré az alsó táblán Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Bezerédy István, Pulszky Ferenc, Szentkirályi Móric, a felsőházban gróf Teleky László, gróf Zay Károly, báró Eötvös József csoportosultak. Az 1839—40. évi országgyűlésen tárgyalták a zsidók emancipációjára vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet az első táblán Pest megye követe, Dubraviczky Simon indítványozott. A felső táblán az alsó tábla üzenetével kapcsolatban nagyszabású vita fejlődött ki, végül is elfogadták gróf Teleky József koronaőr indítványát, mely az alsóház határozatával szemben nem általánosságban, hanem konkrét, részletezve biztosította a zsidók polgári jogosítványait. Az alsó tábla elfogadta a főrendiház üzenetét és most már a két tábla egyező véleményét terjesztették fel a királyhoz, aki azonban királyi leiratával megbuktatta az emancipáció ügyét. Dr Bródy Ernő részletesen vázolta az akkor Bécsben székelő és működő államtanácsnak a magyar ügyekre végzetes befolyását. Csak ■i Metternich—Kollowrath-féle önkényuralmi elv és a jogkiterjesztéstől való reszketés magyarázza meg, hogy a karok és rendek nemes szabadelvűségtől áthalott és a főrendeknek is szabadelvű törvényjavaslata után a sokszínűség minden árnyalatában tobzódó, de lényegében Dubrawiczky szép kezdeményezését tönkretevő királyi leirat elzárta a komoly reform útját, így az 1840. évi XXIX. törvény az emancipáció szempontjából nem jelent haladást. Amit Dubraviczky elkezdett 1840ben, azt folytatta Szemere Bertalan, aki miniszterelnök korában törvényjavaslatot nyújtott be 1849-ben. A zsidó vallású magyarokra vonatkozó emancipációs törvénybe iktatta báró Eötvös József 1867 ben. A zsidó vallás recepcióját megalkotta Szilágyi Dezső 1894-ben. Dubraviczky, Deák, Kossuth, Szemere, Eötvös, Szilágyi: a szabadelvű eszmék úttörői Magyarországon, kiknek neve és emléke jogot, szabadságot, haladást jelent. Dr Bródy Ernő előadását a nagyszámú hallgatóság mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta, végezetül hosszantartó, lelkes tapsokkal ünnepelték az illussuris előadót.