Magyar Hirlap, 1933. március (43. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
szrerda HTPIAg 1933 március 9. 3 Kisebb viharokkal, aránylag csendes ülése vett kedden a képviselőháznak Szerdán este 7 órakor térnek át az interpellációkra .Váratlan viharokkal kezdődött a képviselőház keddi, csendesnek ígérkező ülése. (Amikor Czettler Jenő alelnök délután 5 órakor az ülést megnyitotta, Pekár Gyula jelentkezett felszólalásra személyes kérdésben. — De igazat mondjon! —- kiáltja oda Pekárnak Malasits Géza. Pekár Gyula azzal kezdi, hogy Peyer Károlynak az egyik legutóbbi ülésén tett durva támadására akar válaszolni a Peidlkormány eltávolításának ügyével kapcsolatban. Nagy részletességgel előadja, hogy az 1919 augusztus 6-i eseményekről egy bírósági tárgyalás során, ahol ő mint alperes volt jelen, már tett nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban — folytatja — egy délutáni lapnak nyilatkozatot tettem ... Malasits Géza: Amely nem volt igaz. Pekár Gyula szerint csak eltorzított fantázia magyarázhatta félre az a nyilatkozatát, amely a Peidl-kormánynak a románokhoz való viszonyára vonatkozott. Különben is ezt a kérdést Sándor Pál egy interpellációja kapcsán 1922 augusztus 2-án délben, fél egytől este féltízig tárgyalta a képviselőház és akkor az első nemzeti kormány majdnem összes tagjai felszólaltak. A leghatározottabban visszautasítja azt a vádat, hogy a Fehér Ház a románok segítségével távolította el a Peidl-kormányt, ezzel szemben az tényállás az, hogy tizenkét rendőr és nyolc detektív, Wolkenberg, ma is aktív rendőrfőfelügyelő, Kormos detektívfőnök és Csilléry András vezetésével fogtákel a Peidl-kormányt, amely a románok kegyeit kereste. A szocialisták állandóan és tiltakozóközbekiáltásokkal szállnak vitába Pekár Gyulával s az elnök hiába próbálja csendre inteni őket. A nagy zsivajon is keresztülivíz Esztergályos hangja: — Voltak-e a románok a Szent György téren vagy sem? Ez a kérdést Pekár Gyula azzal folytatja, hogy amikor a nemzeti kormány uralomra jutott, ők igenis — és ezt büszkén mondhatja —, tárgyaltak a románokkal. De azért, hogy a meglévő értékeket megvédhessék. (Az egységes párt ennél a kijelentésnél tapsolni kezd.) Ő megmentette a románok elől mindazt, ami megmenthető volt. Ezt a kijelentést is feháborodva fogadják a szociáldemokraták s a legjobban MalasitsGéza hangját hallani: Bandholz tábornok mentette meg és nem önt Pekár ezután Friedrichnek egy nyilatkozatát olvassa fel arról, hogy milyen volt a viszony Peidl Gyula és a románok között. A szovjet nevezte ki ezt a kormányt és a Peidlkormány első minisztertanácsát a munkástanács termében tartotta s a munkástanács kezeibe is tette le a fogadalmat. Ezt a kijelentést is a legélesebb tiltakozással kísérik a szociáldemokraták. Esztergályos János: De nem erről van szó! Dodó hadnagy másról beszél. Pekár Gyula: A Peidl-kormány első intézkedése az volt, hogy utasítást adtak ki, hogy az átutazó népbiztosok családtagjaival előzékenyen kell bánni, sőt, ha valamiben hiányt szenvednének Ausztriában, akkor majd a magyar kormány fog pénzbeli segélyt átutalni a számukra. A Peidl-kormány kezdte a románokkal a fegyverszüneti tárgyalásokat, ők, mármint a nemzeti tábor, nem voltak hajlandók fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni, mert véleményük szerint a románokkal nem álltak háborús viszonyban. Kabók Lajos: A hazugságáról beszéljen! Pekár bemutatja ezután a Háznak Wolkenberg Gyula aktív rendőrfőfelügyelő nyilatokzatát, amely szerint Gogolák államtitkár és Bella miniszteri tanácsos voltak azok, akik felszólították távozásra a Peidl-kormányt, mert addigra már a miniszterelnökségre is eljutott a hír, hogy a munkástanács átengedi a románoknak az egész országot, azzal, hogy kivonulásuk után Budapest ismét az övék legyen. Most ismét közbekiáltja Kabók Lajos: — A hazugságáról beszéljen! Esztergályos János: Mi van a románokkal kötött szerződéssel? — Ezt mondtam — jelenti ki befejezésül Pekár Gyula — a bírósági tárgyaláson is. Malasits Géza: Nem ezt mondta. Pekár Gyula még kijelenti, hogy Peyer Károly botor megnyilatkozását visszautasítja. Malasits Géza: Majd fejére olvassuk a bíróság előtt tett nyilatkozatát. Vita a gazdasági munkabérek védelméről : Ezután folytatták a gazdasági munkabérek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Miután több felszólaló nincs, Kolllay Miklós földművelésügyi miniszter válaszol a vitában elhangzott kijelentésekre. Nagy elégtétellel állapítja meg, hogy egyes ellenzéki képviselők is bizonyos fokig méltányolták a javaslatot, bár az egyik párt bizonyos okokból üres padsorokkal hallgatta ezt a tárgyalást, a szociáldemokrata párt pedig egyáltalán nem méltányolta. . Elutasítja a politikai háttér vádját. Célja egyelőre az volt, hogy a magyar mezőgazdasági munkás követelése elsőbbséget élvezzen minden más követeléssel szemben. Ezután a szociáldemokrata szónokoknak azzal az álláspontjával vitázik, hogy csak azért nem fogadják el ezt a keveset, mert többet akarnak. A közigazgatást védi még meg a gyanúsítások ellen s kijelenti, hogy nem járul hozzá a kisebbségi véleményhez. Ezután az elnök Kabók Lajost az előbbi vita során tett egy közbeszólásáért utólag rendreutasítja. Ezután Lázár Andor igazságügyminiszter szólal fel. Elismeri, hogy ez a javaslat csak morzsa, de a mai válságban egy morzsa is sokat jelent. Az igazságügyminisztérium szerepe ennél a javaslatnál az volt, hogy a megszolgált munkabérek érvényesítésének jogi szempontjait dolgozza ki. A javaslat egyes pontjainak újszerű jogi felfogását ismerteti, majd néhány, a vita során elhangzott megjegyzésre reflektál. — őszintén irigylem — mondja befejezésül — a szociáldemokrata pártot, hogy minden kérdést meg tud oldani az általános titkos választójoggal. Irigylem ezért a hitért mert mi csodaszerekkel nem tudunk gyógyítani. A szocialista képviselők tiltakozó kijelentésekkel fogadják az igazságügyminiszternek feléjük adresszált gúnyos megjegyzését Farkas István a zárszó jogával élve, azt fejtegette, hogy ez a javaslat feudális érdekeket véd. Más államokban szabad a mezőgazdasági munkásoknak szervezkedni, jogaikat megvédeni, csak nálunk nem. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter. Ez nem áll. Nálunk is ugyanolyan a szociális belátás, mint máshol. A részletes vita Ezután általánosságban elfogadták a javaslatot s megkezdték a részletes vitát. A címnél Kóródi Katona János azt bizonyítgatta, hogy a marxizmus agrárellenes, a földtulajdon ellen küzd és erről fel kell világosítani a mezőgazdasági lakosságot. Malasits Géza cáfolta, mintha a marxizmus ellensége volna az agrárérdekeknek. Marx és követői nem mondották azt, amit Kóródi Katona szájukba adott. Végül Simon András védte a szakaszt. A címet ezután elfogadták. Lázár Andor igazságügyminiszter nem fogadja el báró Inkey Pál indítványát, mert az állami háztartás egyensúlya nem engedi meg, hogy a kincstári követelések behajtása ügyében messzebb menjenek, mint azt ennél a javaslatnál megtették. Ezután a Ház nem fogadja el a javaslatot. Az első szakaszhoz Szubinek István előadó és Simon András terjesztenek be módosító javaslatokat, Lázár Andor igazságügyminiszter Rubinek módosítását ajánlja elfogadásra. A Ház így is határoz. A második és harmadik szakaszt vita nélkül fogadja el a Ház, a negyediknél Rubinek István módosító javaslata és Lázár Andor felszólalása után a Ház a módosítást elfogadja. Az 5. és 6. szakaszt a Ház szintén Rubinek módosításával fogadja el. A hátralévő 7—13. szakaszokat pedig vita nélkül elfogadják. A közigazgatás rendezése Ezután áttértek a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Mikócz István előadó szerint a javaslat a takarékosság követelményeit tartja szem előtt, amennyiben egyszerűsíti a felsőbb közigazgatási fórumokat azáltal, hogy az egyfokú fellebbvitelt hozza be. A javaslathoz elsőnek Büchler József szól hozzá, aki szerint ez a törvényjavaslat szerkezetileg csapnivalóan rossz, politikailag pedig kiszolgáltatja a népet a falvakban a jegyzőnek, a városokban a klikkeknek, Budapesten pedig a kereszténypártnak és a községi polgári pártnak. Egyetért a javaslatnak a centralizmus elleni tendenciájával, de attól fél, hogy különösen vidéken az alsóbbfokú tisztviselők el fogják magukat ragadtatni ítélkezésükben, ha tudják, hogy felettük nem áll a belügyminisztérium tisztviselőinek bizonyos mértékben elfogulatlan fóruma. Túlkapásokra fog vezetni, ha a jegyzőnek, bírónak, az alispánnak nem kell attól félnie, hogy felülről majd orrot kap valamilyen intézkedéséért. Láttuk a közigazgatás működését a legutóbbi választás alkalmával Borsod megyében. Soha még így ki nem volt szolgáltatva a nép a csender uralomnak, mint most. Jánossy Gábor: Törvényes uralom van. Büchler József: Régen, még Issekiitz és Janda Vazul idején azzal indokolták a közigazgatási hatóságoknak ilyenfajta eljárását, hogy ez a nemzetiségek ellen szükséges politika. Az egységes párton nagy izgalmat kelt Büchlernek ez a kijelentése. — Ezer éven át tejbe-vajba fürösztöttük a nemzetiségeket! — kiáltja vörösen, magából kikelten Jánossy Gábor. — Ezt kifelé mondják! — teszi hozzá Brogl József. Büchler erre kijelenti, hogy ez nem az ő véleményük, hanem annak idején a függetlenségiek, a Justh-párt, a demokrata párt is ezen a véleményen volt, sőt felolvassa egy jobboldali írónak, az egyik jobboldali lapban a minap megjelent hasonló tárgyú cikkét, amellyel állításait igazolni akarja. Jánossy Gábor megint tűzbe jön. — Nem érdekel, ki mondja! — kiáltja. — Aki azt mondja, hogy a magyarság elnyomta a nemzetiségeket, az hazudik. Büchler a továbbiakban is erélyesen bírálja a szolgabírói és csendőri rendszert, úgyhogy az elnök rászól, hogy ne gyanúsítja a közigazgatást. Büchler József több határozati javaslatot nyújt be. Támadja azokat a jegyzőket, akik visszaélnek hatalmukkal. Brogl József: Önök uszították fel a népet a jegyzők ellen a forradalom alatt is.. Zsigmondy Gyula: Nem engedem a jegyzőket támadni. Az ország legderekabb emberei. Büchler József: ön ne beszéljen! Pár hónapja ült át a jobboldalra az ellenzékről. Almásy elnök figyelmezteti Jánossy Gábort, aki állandóan közbeszól, hogy ne zavarja a szónokot. Büchler József tiltakozik Wolff Károlyi frázisa — a keresztény demokrácia — ellen. Nincs keresztény, zsidó, mohamedán vagy Konfúcius-demokrácia. Legfeljebb konfúzus demokrácia van és ennek Wolff Károly, a klasszikus képviselője. Vagy keresztény demokrácia és vívmány-e az örökös törvényhatósági bizottsági tagság? Miért választották meg például Petrik Jenő nevű urat vagy Schmidt Richárd nevű urat örökös törvényhatósági képviselőnek, akik még a városházán sem voltak soha? Vagy kereszténydemokrata, vívmány-e, hogy Ledermann Mórt megválasztották a Voltspárt segítségével? Kozma Jenő: Ledermann a jótékonyság terén szerzett érdemeket! Ezután az elnök felfüggeszti az ülést. " A kenyér megdrágítása a képviselőház előtt öt perc szünet után, 3.49 órakor nyitotta meg az elnök a folytatólagos ülést. Napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délután 5 órakor tartja és annak napirendjén a kedden letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása és a közigazgatási törvény módosításáról szóló javaslat folytatólagos tárgyalása szerepeljen. A napirendhez elsőnek Kábák Lajos szólt, hozzá és indítványozta, hogy a szerdai ülésre Peyer Károly és társainak indítványát tűzzék ki a munkanélküli munkások és állástalan magánalkalmazottak hathatós segélyezése ügyében. Ezt azzal indokolja, hogy a kenyér és zsemlye árának indokolatlan megdrágítása a legnagyobb merénylet a fogyasztók, de különösen a kereset- és jövedelemnélküli rétegek ellen. A barnakenyeret 6 fillérrel drágították meg, a péksüteményt 5 fillérről 6 fillérre emelték. A kormánynak nem szabadna tűrni, hogy a közönséget így megzsarolják. A pékeknek a lisztárak emelkedésére való hivatkozása erkölcstelen, mert hiszen ez az áremelkedés csak átmeneti és semmiesetre sem indokolja a kenyérárak 15 százalékos emelését, különösen akkor nem, amikor a pékek rezsiköltsége az utóbbi időben azoúgyis csökkent, a fa ára leszállt, sőt az előbbeni évekkel ellentétben, a burgonya ára is csökkent. Ezenkívül leszállt az üzlet- és műhelybérek ára is. Ezek után a 4 filléres átmeneti lisztáremelkedésből a pékek 22 filléres hasznot vágnak zsebre. Nem beszélve arról, hogy lisztárcsökkenés esetén nem sietnek az árakat leszállítani, az indokolatlan drágítást az is bizonyítja, hogy sem a községi kenyérüzem, sem a Péri-gyár nem tartotta szükségesnek az emelést. Ezt a gyárat azután burkolt formában meg is fenyegették. Szóvá tette Kábák Lajos azt is, hogy a boléta kilónként több mint 12 fillérrel drágítja meg a kenyeret, holott a földművelésügyi miniszter már az elmúlt évben ígéretet tett arra, hogy megszünteti a boléta-adót. Azzal fejezi be felszólalását, hogy az áruelemző bizottság azonnal üljön össze és állapítsa meg, hogy a pékek indokolatlanul drágítottak, a kormány pedig sürgősen intézkedjen ebben az ügyben, nehogy a pékek árdrágítása kenyérháborúvá fajuljon. Kelemen Kornél, a következő felszólaló, kijelenti, hogy nemcsak ő, hanem pártja is magáévá teszi ezt az indítványt és a kormányt kéri, hogy a legnagyobb eréllyel védje meg a fogyasztók érdekeit. A letárgyalás azonban nem tartozik a Házra s ezért az elnök napirendjét fogadja el. Választási atrocitások Jászberényben Ezután Lang Lénárd azt javasolta, hogy a Ház következő ülésén a vetőmaghitel, az ínségakció és a zöldhitel kérdését tárgyalja. Ez megegyezik a nemzeti munkaterv 35. pontjával, amely a nemzeti termelés folytonosságát hangsúlyozza. Márpedig a kíméletlen adóvégrehajtások folytán a kisbirtokosokat megfosztották a vetőmagjuktól. A hitelszövetkezetek politikája is ellenkezik a miniszterelnök kijelentésével. Nemcsak, hogy új hitelt nem adnak, hanem a meglévőt is felmondják és zaklatják a földbirtokosokat. Felhívja a kormányt, gondoskodjék arról, hogy a kisgazdák taveszt vetőmaghoz jussanak. Hozzá van azonban szokva ahhoz, hogy a kormány mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Rámutat arra, hogy Jászberényben, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter megígérték, hogy tiszta eszközökkel fognak harcolni... Bichinger Manó: Fényesre tisztogatott kardokkal! Láng Lénárd: ... milyen atrocitások történtek. Felolvas egy jegyzőkönyvet, amelyet a független kisgazdapárt vasárnapi jászberényigyűlése után bekövetkezett atrocitások alkalmával vettek fel. Kuna P. András: Egy kommunista csinálta. Lang Lénárd a továbbiakban előadja, hogy a jegyzőkönyv szerint nagyobb csoport ember haladt az ülés után az utcán és amikor a Kossuth-nóta éneklésébe kezdtek, rendőrök állták útjukat. Minden előzetes felszólítás nélkül, kivont karddal nekik rohantak, úgyhogy az illetőn kívül, aki ezt jegyzőkönyvbe mondta, még huszonöt-harminc ember sebesült meg. Kéri a kormányt, most az utolsó pillanatban, hogy ezt a választást, ígéreteihez képest, tisztán vívja végig. Szilágyi Lajos közbeszól: Ennél tisztább választási küzdelmet nem láttam. A gödöllői jamboree Ezután Endre Zsigmond teszi szóvá Petrovácz múltkori éles támadását a jamboreenek Gödöllőn való megrendezése ellen. Petrovácz arra hivatkozott, hogy Gödöllőn rossz a levegő, kevés a víz és poros