Magyar Hirlap, 1933. szeptember (43. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

A PROSPERITY KÉT HARCOSA Üjjáépítési programjának végrehaj­tása során Roosevelt elnök most szembe­került Henry Ford-dal, Amerika ipari kapitalizmusának egyik legérdekesebb alakjával. Johnson tábornok, Roosevelt fellendítési hadjáratának vezérkari fő­nöke bojkottal fenyegette meg Fordot, amiért nem fogadta el az autóipar szá­mára megállapított munkakódexet és most izgalommal lesi Amerika népe, mindenfajta mérkőzés hálás közönsége, hogyan fog végződni a harc a diktátor és az automobilkirály közt. A mérkőzés csakugyan érdekes, sőt mi több, igen tanulságos. Ilyen ellen­félre még nem akadt Roosevelt, mióta a kék sas jegyében megindította újjá­építési akcióját. Pedig már voltak kon­fliktusai az amerikai nagyipar jónéhány súlyos tényezőjével. A vas- és acélgyá­rosok, akiket Johnson, látva az írásbeli tárgyalások sikertelenségét, magához rendelt, egyszerűen faképnél hagyták a tábornokot, mikor a tárgyalásra meg­hívott szakértők közt észrevették Green-1, a Federation of Labour, az amerikai munkás-szakszervezetek elnö­két. Csak akkor írták alá a munka­kódexet, amikor látták, hogy Roosevelt a szintén renitens olaj-mágnások ellen­állásának megtörésére a belügyi állam­titkárt az egész amerikai petróleumipar teljhatalmú diktátorává nevezte ki. Az acélgyárosok, hogy hasonló sorsra ne jussanak, elfogadták az előírt munka­kódexet a 40 órás munkahéttel és a megállapított bérminimummal együtt. A szénbányatulajdonosokkal, akik szin­tén hűvösen távoltartották magukat az önként csatlakozók táborától, még folynak a tárgyalások, bár az ő hozzá­járulásuk már valószínűnek látszik. Ford esete azonban egészen más, mint az acélgyárosöké vagy az olaj­mágnásoké. Ford már vagy 6—8 évvel ezelőtt kezdte hirdetni azokat az elveket, melyeket Roosevelt a new deal, az új rendszer zászlajára írt. Az amerikai automobilkirály, akit akkor, a General Motors előretörése előtt, még több jog­gal illetett meg ez a jelző, mint ma, már évekkel ezelőtt lándzsát tört a rövid munkaidő és a jó munkabér, a tömeg- termelés és az alacsony árak mellett. Gyáraiban meg is valósította a rövid munkaidőt és az olcsó tömegtermelést, könyvében pedig szinte fanatikus lel­kesedéssel buzdította Amerika gyárosait, hogy kövessék példáját és tegyék fo­gyasztóképessé az ipari munkásság sokmilliós tömegét. Nem túlzás tehát, ha a fordizmust a „new deal“, a roose- veltizmus szellemi apjának mondjuk és meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy Henry Ford ellenlábasa, nem pedig fegyvertársa lett az amerikai elnöknek abban a harcban, melyet ő az automo­bilkirály felfrissített jelszavaival az új prosperitásért megindított. A szerepcsere, amelyet Ford vállalt, bár meglepő és váratlan, talán érthe­tőbbé válik, ha Fordban nem az agitá­tort. a szociálpolitikust, hanem az üzlet embert nézzük. Amikor ő magas munka­bért, rövid munkaidőt és forszírozott A Marienbadban meggyilkolt német tanár gyilkosa Németországba menekült A merényletet többen követték el, összesen négy lövést adtak le, ezekből kettő találta Lessinget Két férfit letartóztattak Marienbadlban Nem, ez nem politikai gyilkosság, ha Lessing professzor százszor is a baloldalhoz tartozott s aki fejbelőtte, rajongó híve volt a horogkeresztnek — ez nem politikai gyil­kosság, ez esztelen szadizmus, vérszomjtí- ság, amely öl a kegyetlenség kedvéért, amely gyilkol részegen egy személytelen dühtől, az elvakult indulat ámokfutójaként. Hiszen Lessing tanár már emigrált Németországból, tanulmányainak élt Marienbadban, ártalmat­lanná vált s főlegt tehetetlen ellenfél volt szemben azzal a roppant és korlátlan hata­lommal, amit a horogkereszt Németország­ban jelent. A horogkeresztnek nem árthatott és nem használhatott már Lessing professzor. S aki az este titkában létrát támasztott ablaka alá és golyót röpített a tudós agyába, nem politi­kailag káros ellenséget némított el, hanem egy újfajta, tébolyult és eszeveszett sportnak hódolt: az embervadászatnak. Vadászat volt ez, emberles, idegeknek jól­eső izgalmával, aránylag kevés veszéllyel. Mert hiszen az oroszlánvadász épúgy ott­hagyhatja fogát vakmerő vállalkozásában, mint a céibaveft vad. Lessing tanár gyilkosát legfeljebb börtön fenyegette, szemben a ha­lállal, amit ő áldozatának szánt. Az öreg tudóson talán nem is esett rop­pant tragédia: — élete derékban volt törve úgyis, szíve keserű, eszményei romban. De nem hihetjük, hogy akadjon olyan politikai felfogás, irány vagy párt, amely gyilkosát magáénak vállalná­Hogyan gyilkolták meg a menekült német tanárt Prágából jelentik: Az államrendőrség köz­lése szerint Marienbadban ismeretlen tettes meggyilkolta Lessing Tivadar tanárt. A gyil­kos az Edelweiss-nyaralónak, a tanár lakó­helyének falához hosszú létrát támasztott, azon felmászott és az ablakon keresztül rá­lőtt az íróasztalnál ülő Lessing Tivadarra. A golyó fején találta a tanárt; súlyos állapotban a marlonbadi kórházba szállították, ahol éjjel egy óra tájban meghalt. A rendőrség még az éjszaka folyamán meg­indította a nyomozást, ennek eredménye azonban még ismeretlen. Lessing Tivadar tanár 61 éves volt. Sok éven át a hannoveri műegyetemen a bölcsé­szet magántanára volt és hosszú éveken át munkatársa volt a Prager Tagblatt-nak. Amikor a nemzeti szocialisták Német­országban hatalomra kerültek, kénytelen volt Németországot elhagyni. A tanár Ma­rienbadban telepedett le és az Edelvreiss- nyaralóban lakott. Lessing Tivadar, aki egyike volt a legkiválóbb szociáldemokrata vezetőknek, az elmúlt hónapokban Cseh­szlovákiában egész sor előadást tartott a zsidók németországi helyzetéről. A rendőrségtől kapott értesítés szerint már megtalálták Lessing Tivadar tanár gyilkosának nyomát. Ez a nyom a Marien- badtól mintegy egy órányira fekvő Schanz községbe vezet. A létra, amelyet a gyilkos az Edelweiss-nyaraló falához támasztott, a schanzi tűzoltóságé. Alapos a gyanú, hogy a gyilkosságot Eckert Miksa Rudolf 31 éves németországi születésű, schanzi illetőségű ismert vadorzó követte el. A rendőrségnek az a véleménye, hogy Eckert már átszökött a határon. A marienbadi rendőrség csütörtök délben körözőlevelet adott ki Eckert Miksa Rudolf ellen, miután most már bizonyosra vehető* hogy ő volt a Lessing professzor ellen elkö­vetett merénylet főtettese. A csendÓrség megállapította, hogy Eckertet már napok óla nem látták Schanzban és hogy a merénylő Marienbad környékén ólál­kodott, hogy terepszemlét tarthasson a villa körül. Schanzból mótorkerékpárjával együtt távo­zott. Igen valószínű, hogy a schanzi tűzoltók létráját nem ő, hanem bűntársai hozták át Schanzból Marienbadba. 1 , Az átszállítás nyilván éjszaka történt és miután Schanz és Marienbad között sűrű erdők terülnek el, könnyű volt a létrát min­den feltűnés nélkül az Edelweiss-villa köze­lébe hozni. Hogy mennyire óvatosak vol-i tak a tettesek, mutatja az a körülmény is, hogy a létra lépcsőfokait kendőkkel csavar* ták körül, hogy minden zajt elkerüljenek. A merénylők összesen négy lövést adtak le, ezekből kettő találta Lessing pro­fesszort, míg kettő megakadt az ablak­rámában. A rendőrség bizonyosra veszi, bogy Eckert a merénylet után a német határ felé vette útját, amely alig félóra járásnyira van Ma- rienbadtól. Bár igen valószínű, hogy már sikerült átszöknie a határon, a határőrszOU gálatot mégis mindenütt mcgkettSzték és az összes utakon, amelyek a határ felé vezet­nek, motorkerékpáros járőrök cirkálnak. A hegyi ösvényeken is megerősítették a járőr* szolgálatot. : Két gyanús Tértit tartóz­tattak le Marienbadban Lessing professzor meggyilkolásával kap* csolatban csütörtök délután termelést hirdetett, milliószámra gyár­tott kocsijainak képe lebeghetett szeme előtt. A széria-gyártás első sikerei el­kábították, azt hitte, hogy gyárának futószalagjain évről évre fokozni tudja a termelést. De az első kövér esztendők után elkövetkeztek a sovány évek, a kocsik százezerszámra halmozódtak gyára raktáraiban és Ford, a többterme- lés lelkes híve, kénytelen volt üzemét redukálni, munkásainak egy részét előbb szabadságolni, aztán végleg el­bocsátani. I Nyilván ezek a tapasztalatok tették szkeptikussá Fordot Roosevelt merész kísérletének sikere iránt, ö a maga bő­rén tanulta meg, hogy a gazdasági élet­ben nincsenek tartós csodák és hogy a mesterségesen, injekciókkal elővarázsolt lendület nem lehet hosszú életű. Ford és Coolidge farsangjára is keserves böjt következett és sokan a prosperitás vad tőzsde játékosai közül végül is nem ta­láltak más kiutat, mint a halálugrást New York felhőkarcolóiról. És ha talán még korai véglege«, ítéletet mondani letartóztattak Marienbadban két férfit, j Roosevelt experimentumáról, az öreg iFord renitenciáját meg lehet érteni, ö már túl van azon, hogy állandó ered-: ményt várjon a lelkesedés első felbuzdu­lásától és nyilván fél attól a visszahat tástól, amelyet a kísérlet kudarca gazt dasági és szociális vonatkozásban élőt idézhet. Mert az álkonjunktúrák szpt ciális reakciója a gazdasági visszaesést nél is veszedelmesebb. Elég szomorú tanulság erre a német példa és senki sem kívánhatja, hogy ebből Amerika népe is ízelítőt kapjon. /.ill 7 * 'T ...................... jLf « világhíres kalandor TeUesh&t! rádióműsor Ja bolygói fiz osziaipsoPiiatfiK lelles nperaményHstaia 1.0.1..» ELŐFIZETÉSI ARAK: Szerkesztőség magyarorszagoni és kiadóhivatal lhAr.2.99. titrre*. Hírr,15pea*4, IÍIÍ IIS jPg IpÍ| ÍÉII VI*, Aradi OCCa 10. BBálB. Romániában: JWeL JM USm WM MSEM SM Jf Wik Telefón: 21-8-47,23-6-86 éa 10-6-06 t hóra 140 ki. « ton «• M. IfsS BSMS jtí.;'® M JUGOSZLÁVIÁBAN: M illáid _JßW llpj gpi Ji§i I Utazási és fürdöiroda I * <w* “° dWr' ill eG H ypj M VI- Aradi acca 10. sisáni. un «. JSfc JBéJBl Telefón: £1-8-47, 23-6-S6 és 10-6-06 BUDAPEST 1933, SZEPTEMBER " PÉNTEK i*aita«sKff. d« frieomann ernö fff: XLIII. ÉVFOLYAM. 198. SZÁM ■nrjTir n-iiinBMuia uhu iwi hm imhmii ■■ Ilin

Next

/
Thumbnails
Contents