Magyar Hirlap, 1933. november (43. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
4 1938 november 3. StíluB November 1-jéől kezdve a lakók este tíz óráig nem fizetnek liftpénzt November 1-én megszűntek a lakásügyi korlátozások és ezzel kapcsolatban a főváros illetékes ügyosztálya a közönség értésére adja, hogy a liften való szállításért idegenek mindenkor személyenként, a ház lakói pedig csak kapuzárás után és menetenként 10 fillér díjat tartoznak fizetni. A lakók tehát november elsejétől a lift használatáért semmit sem fizetnek, kapuzárás után pedig menetenként és nem személyenként 10 fillért tartoznak fizetni. Az idegenek mindenkor és személyenként 10 fillért fizetnek. Ott azonban, ahol a bérbeadó és a bérlő írásban november első napját megelőzően a szabad forgalomban lévő lakásokat illetően másként állapodott meg, ez a megállapodás az irányadó, de csak abban a vonatkozásban, hogy a lift használatáért a bérbeadó jogosult a bérlőtől különdíjat követelni. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége egyébként akciót indított, hogy a lakbérszabályrendeletnek a liftpénz eltörlésére vonatkozó részét a belügyminiszter megváltoztassa. A háztulajdonosok azt kívánják, hogy a felvonó használatáért járó díjat a polgári jogelveknek megfelelően szabályozzák és szerintük az igazságügyminiszter és a belügyminiszter nem hagyhat jóvá olyan szabályrendeletet, amely egy üzem ingyenességét kötelezően állapítja meg. — Aki friss és egészséges akar lenni és nem akarja, hogy kemény legyen a széke folyton fájjon a feje és bőre tele legyen mindenféle pattanással, az igyék hetenként egyszer-kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. Vaugoin tejesen visszavonul a politikai élettől Bécsből jelentik: Az osztrák belpolitikának nagy szenzációja van: Vaugoin tábornok, az osztrák államvasutak elnöke, távozik a politikai életből. Vaugin csütörtökön levelet intézett a keresztényszocialista párt vezetőségéhez, amelyben bejelenti, hogy lemond a párt elnöki tisztségéről, mert az osztrák államvasutak elnöke nem politizálhat. Ezt az elhatározását már szeptember 21-én közölte Dollfuss kancellárral, azon a napon, amikor kinevezték az államvasutak elnökévé. Mint az államvasutak elnöke, nem vehet részt politikai mozgalmakban és ily körülmények között nem maradhat politikai párt elnöke sem. Vauguin utódjának személyét illetően egyelőre még nem történt döntés. Iza néni 1923 június 25.... Az utolsó tanítási nap a Selmecbányai leánypolgáriban. Selmecbányán nem lesz többé magyar polgári iskola. A három tanárnő közül ketten állásuk elvesztése után is Selmecbányán maradnak. A harmadik, Iza néni nem tudná elviselni, hogy az ő iskolájában mások tanítsák másra az ő leányait. Inkább nekivág a világnak. Selmecbányán nem csupán az iskola búcsúztatja fájó szívvel Iza nénit. Az egész város siratja távozását. Növendékei pedig megfogadják: mához tíz évre mind összegyűlnek a Paksi-kúrián, születendő gyerekeikkel. És ahány növendéke van Iza néninek, az mind Izabella névre fogja keresztelni első leányát. ♦ 1933 június 25.... A tíz év letelt. Reggel óta vannak együtt Iza néni volt tanítványai. Csak Iza néni hiányzik. Akármilyen szentül is ígérte, hogy erre a napra visszajön. Késő délután nyílik az ajtó és belép az, akit mind vártak. Mert Iza néni csak reggel indulhatott Párizsból saját repülőgépén Selmecbányára. Sok dolga van Párizsban. Éjszaka is. A legdivatosabb dizőz odakünn. Egész Párizs ünnepli francia, angol, magyar dalaiért. És a férfiak ünnepük akkor is, ha nem énekel. Pénz, nagyon sok pénz kell Iza néninek. Mert titokban támogatja Selmecbánya minden magyarját, aki támogatásra szorul. Selmecbánya magyarságát megvédeni és megmenteni: ez Iza néni nagy célja. Ezért énekel Párzsban és ezért szédíti a férfiakat. A pénzt elő kell teremteni a Selmecbányai magyarok részére. Akárhonnan, akárhogyan. Aki így élt, annak nincs joga többé egy igazi férfi igazi szerelmére. Akkor sem, ha két ilyen férfi kitart mellette és vállalna mindent. Az egyik a Selmecbányai erdész, akiből főerdész lesz Iza néni protekciójával és a fiatalabb Paksy-leánynak, Ágai Irénnek férje, Iza néni enyhe nyomása alatt. Mivel Ágai Irén nagyon, de nagyon szereti az erdészt. A másik férfi az az angol ezredes, aki 1923-ban 50 font sterlinget adott egy Beethoven-szonáta eljátszásáért Iza néninek a budapesti bárban, hogy így kisegítse Párizsba. A tíz év alatt nagy úr lett és nagyon gazdag ember az angol ezredesből odahaza. Mégis odanyújtja karját Iza néninek. De az nem fogadja el az erdész őszinte, egyszerű szerelmét és nem fogadja el a híres, gazdag angol úr feléje kínált karját sem. Pedig szereti az egyiket és még inkább szereti a másikat. Aki úgy élt a Selmecbányai magyarok kedvéért, mint Iza néni, az már csak egyet tehet. A magasból, egész fentről kell néznie álmának beteljesülését. Selmecbányán újból megnyílik a magyar polgári leányiskola .. . * Két felejthetetlen kép. Amint a film elején kis vidéki ruhában indul el hóna alatt Kossuth Lajos arcképével Budapest felé Fedák Sári. És felejthetetlen a film végén, amint a fényes, angyalszárnyú toalettben mégegyszer a zongora elé ül A szárnyakat többé nem veti le. Mert előbb Selmecbányára repül, néhány órára. Azután még messzebb, még magasabbra repül, hosszúhosszú időre. Ki, egészen ki a földi emberek világából. Azt is lehetne mondani: az Antónia-Urun hetedik változata. Pedig már az harmadik változatnál kimerült ez a téma. És most nem frissíti fel az sem, hogy két gyönyörű Maupassant-novellával vegyítették. Maupassant egyik novellájából túlságosan sokat kevertek a régi Antónia - mezébe, a másik novellából túlságosan keveset. De ez nem számít semmit és nem jelent semmit. Mert az egész film csak keret Fedák Sári alakja köré. És Fedák teljesen kitölti a keretet. Nem ad fel semmit egyéniségéből és mégis hibátlanul megtalálja a fehér vászon stílusát. Tökéletesen beszél, tökéletesen mozog, mindig érdekes. Csupa változatosság és mégis erősen összefogja, élesen mintázza meg Iza néni alakját. Minden dala „nyíltszíni“ tapsot kapott a főpróbán és bizonyára nyíltszíni tapsot fog kapni még sok-sok estén át. Akármennyire szokatlan ez a filmszínházban. ♦ A film többi szereplőjéről talán nem is kellene beszélni. Csupa szerény, kis szerep. Mindenki háttérbe vonul, hadd jusson az egész színpad, illetőleg az egész vászon Fedák Sári nagyszerű egyéniségének és gazdag művészetének. Ágai Irén meglepően jó filmarc. Alakja, hangja, mozgása is kellemes a vásznon. Egyik-másik kis jelenetében többet hoz, mint amennyit a szerep ad neki. A magyar film talán sokat fog kapni tőle. Beregi Oszkárnak csak az Iza néni elején és végén van egy-egy szűkszavú jelenete. De súlyt ad miden szavának és súlya van alakjának is. Egész emberré elevenedik az angol ezredes. Nagyon rokonszenves, nagyon férfias, sőt van angol verete is. Rátkai Márton itt-ott talán túloz kissé. De jól rajzolt, őszinte figurává formálta a Selmecbányai öreg zsidó kereskedőt és egyik jelenetében nagyon megnő. Igazi, nemes, egész művészetet ad. Gombaszögi Ella játssza a rossz útra tévedt polgári iskolai tanárnőt, aki megnyitja a rossz utat barátnője előtt. Karikatúrát ad, de nem viszi túlzásba a torzítást. Kedves, ötletes, mulatságos. Hangsúlyai és mozdulatai olyan jók, mint a színpadot. Még néhány szereplőnek lehetne kisebb medáliát vagy legalább Katalon-rendet mellére tűzni. (Kisebb medáliát azért, mert a szerepek is kicsinyek.) Néha sajnáltam, hogy, két-három szerep nem bővült ki egy kevéssel. De azután feladtam a sajnálkozást. Mert csak így teljesedhetett ki egészen Fedák Sári nagy, kettős női főszerepe. Iza néni, a kis Selmecbányai tanárnő és Mademoiselle Isabelle, a nagy párizsi dizőz. Fedák Sári győzött a főpróba estéjén, és győzni fog, ahányszor kilép a fehér vászonra. Ha vannak is törései a mesének és ha itt-ott vannak is törései a máskor nagyon szerencsés rendezésnek. A mese törései teljes elnézést érdemelnek a jó szándékért és Fedák alakításának hatásos beállításáért. A rendezés töréseit ellensúlyozza néhány hiteles, finom, szép miliő. (A párizsi jelenetek közt is van több ilyen.) És az apoteózisnak, a nagy álom beteljesülésének egyszerű, nobilis felépítése. ♦ „Iza néni“ történetéről talán sokat fognak vitatkozni. De mindenki megnézi majd ezt a filmet és mindenki elvisz majd magával egy tartós, szép emléket, Fedák Sári réges nélkülözött művészetének töretlen erejű magasbalendüléséről. Akármilyen frappáns és dekoratív az angyalszárnyú nagy estélyi ruha a film végén, Fedák Sárinak nincs szüksége a vállára montírozott szárnyakra ahhoz, hogy repülni tudjon... MUM , on minősége - Olcsósága ÍIuIÍBUI I CS H BltfiÍO! közismert ........ »■tm'jww.r'.«sima—aBaa IV., Vacluka 84. sz. Telefon: 87*267 Megállapították a Sarraut-kabinet kormánynyilatkozatának végleges szövegét Párizsból jelentik: A kormány tagjai a csütörtök délutáni minisztertanácson megállapodtak a kormánynyilatkozat szövegében. A nyilatkozatot Sarraut miniszterelnök péntek délután olvassa fel a képviselőházban. A kormánynyilatkozatot előreláthatólag csak rövid vita követi majd, a jövő héten azonban nagy külpolitikai vitára van kilátás. Ez alkalommal Mandel, Montillot, Guernot és Taittinger képviselők interpellációjára kerül sor, Paul Boncour külügyminiszter pedig részletesen ismertetni fogja a nemzetközi helyzetet. A lapok úgy tudják, hogy ez alkalomból a lábadozó Herriot is félbeszakítja pihenését és megjelenik a képviselőházban. A pénzügyi javaslatok tárgyalására csak a külpolitikai vita után kerül sor, hogy Gardey költségvetésügyi miniszternek kellő időt hagyjanak a kérdés szükséges áttanulmányozására. Csütörtökön délután Sarraut miniszterelnök megbeszélést folytatott Bonnet pénzügyminiszterrel és Gardey költségvetésügyi miniszterrel és a pénzügyi javaslatok több pontjára nézve megállapodás jött létre közöttük. égis lesz burgonyaszindikátus ? A Magyar Távirati Iroda jelenti: A mezőgazdasági érdekeltségek és a földművelésügyi minisztérium, de maguk a fővárosi kereskedők is állandóan foglalkoznak azzal a gondolattal, miként lehet a termelőknek a Budapestre szállított burgonyáért jobb árat fizetni, anélkül, hogy a főváros élelmezése egy fillérrel is drágulna. Mint jól értesült helyről közült, jelenleg olyan megoldás áll előtérben, amely ugyanazokon a kereskedőkön keresztül próbál a termelőknek fuvarkedvezmények és egyéb támogatás révén jobb árat biztosítani, akik a nagybani burgonyaforgalmat eddig is lebonyolították. E gondolat alapfeltétele szintén az, hogy az úgynevezett nagykereskedői ára Budapest ne dráguljon és így semmi ok se lehessen a kiskereskedelmi ár drágulására. Ez a terv még tárgyalás alatt áll, eldöntöttnek tehát nem tekinthető. Mindenesetre szükséges a gyors intézkedés, mert a burgonya ára az ország egyes helyein egy pengő alá szállt métermázsánként, a budapesti burgonyaárak pedig semminemű olcsóbbodást nem mutatnak és így nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztóközönség érdeke is, hogy a két szempont mérlegelése után leginkább a kereskedelmet terhelő egyes árdrágító körülmények kikapcsolásával a kérdést megoldják. * Ehhez a jelentéshez, mely a régóta tervezett burgonyaszindikátus körül terpeszkedő homályt egyáltalán nem oszlatja el, csak egy megjegyzés kínálkozik: Ha annyira szükséges a gyors intézkedés, mint ahogy félhivatalosan hangoztatják, akkor miért nem intézkednek? A terv már hónapok óta „tárgyalás alatt áll" és csak annyit tudunk róla, hogy az érdekeltségek nagy része, elsősorban pedig a főváros polgármestere élénken tiltakozott ellene. A Nohel-díjas Quidde professzor előadása Budapesten Quidde professzor, a Nobel-díjjal kitüntetett békeapostol kedden este a Feministák Egyesületében előadást tartott ,a történelmi fejlődésben lévő analógiákról. A termet teljesen betöltő hallgatóság előtt Mellerné Miskolczy Eugénia üdvözölte az ősz békeapostolt, aki előadása kezdetén utalt arra, hogy a leszerelés most kritikus idejét éli. Sajnálja, hogy Németország kilépett a népszövetségből és az a véleménye, hogy nemcsak Németországon múlt ez a szakítás, mert kölcsönös jóakarat mellett meg lehetett volna találni a megegyezést, amely nem lett volna kárára sem Franciaországnak, sem Angliának. Ezt azért tartotta szükségesnek kijelenteni,mert sokan hajlandóak a szakítást Péntek egyedül Németország hibájának felróni, pedig éppen Genfben ő maga is tapasztalta, hogy Amerika is belátja ezt a tévedést. A második téves állítás az, hogy a Hitleruralom feltétlenül háborút jelent. Quidde szerint a háború teljesen kizárt dolog, már azért is, mert minden kormány belátja, hogy egy újabb világháború elpusztítaná az egész világot. Akik azt hangoztatják, hogy a háború kikerülhetetlen, azok minden felelősség nélkül dobják a köztudatba ezt a hitet. Quidde tanár ezután a középkor viszonyait hasonlította össze jogi szempontokból korunkkal. A háború nem küszöbölődik ki mindaddig, amíg az erőszak helyett nem a jog uralma érvényesül. Az ellentétek kiküszöbölésére a legalkalmasabb módszer a választott bíróságok kiépítése lenne. Ami a végleges békét illeti, az Quidde szerint éppen a háborútól várható. A háborút csak a háború irthatja ki. A technika fejlődése, a háborúkkal járó borzalmak és a szörnyű pusztulás fogják végre az embereket arra a belátásra bírni, hogy a békét mindenáron biztosítani kell. A Nobel-díjas tudós azzal fejezte be előadását, hogy törhetetlenül hisz abban, hogy a sok szenvedés után kiegyenlítődnek a népek között áthidalhatatlannak látszó ellentétek . Berzeviczy Albert és Balogh Jenő emlékbeszéde Tisza Istvánról Az országos Tisza István-emlékbizottság és a Tisza István Társaskör kedden délután Tisza István halálának emlékére kegyeletes ülést tartott, amelyben nagyszámú közönség vett részt. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában azt hangoztatta, hogy Tisza István szobrának felállítását minden elfogulatlan magyar örömmel fogja üdvözölni és csak a felekezeti gyűlölködés lázong Tisza emlékének tisztelete miatt. Aki oly egészen azonosította magát nemzetével életében és halálában, mint ő, az megérdemli, hogy a nemzet is azonosítsa magát emlékével és ne tekintse azt senki közprédának. Ezután arról beszélt, hogy Tisza mindent elkövetett a háború elkerülésére és az ő életbenmaradása lett volna egyedül képes a felforgatást és az összeomlást feltartóztatni. BaloghJenő tartott ezután emlékbeszédet, azt fejtegetve, hogy Tiszának nagyon élénk szociális érzéke volt, hogy egyes katonai parancsnokságoknak a nemzetiségi magyar honosok ellen tett intézkedései miatt felvetette a kabinetkérdést, hogy bejelentette lemondását, mert a harctéri kedvezőtlen eseményekről nem kapott hiteles felvilágosítást és hogy végül azért mondott le, mert IV. Károly olyan álláspont elfoglalását kívánta tőle, amely meggyőződése szerint nem egyezett volna a magyar nemzet érdekeivel .