Magyar Hirlap, 1933. november (43. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

4 1938 november 3. StíluB November 1-jéől kezdve a lakók este tíz óráig nem fizetnek liftpénzt November 1-én megszűntek a lakásügyi korlátozások és ezzel kapcsolatban a fővá­ros illetékes ügyosztálya a közönség érté­sére adja, hogy a liften való szállításért ide­genek mindenkor személyenként, a ház lakói pedig csak kapuzárás után és­ menetenként 10 fillér díjat tartoznak fizetni. A lakók tehát november elsejétől a lift használatáért semmit sem fizetnek, kapuzárás után pedig menetenként és nem személyenként 10 fillért tartoznak fizetni. Az idegenek mindenkor és személyenként 10 fillért fizetnek. Ott azon­ban, ahol a bérbeadó és a bérlő írásban no­vember első napját megelőzően a szabad forgalomban lévő lakásokat illetően más­ként állapodott meg, ez a megállapodás az irányadó, de csak abban a vonatkozás­ban, hogy a lift használatáért a bérbeadó jogosult a bérlőtől különdíjat követelni. A Háztulajdonosok Országos Szövetsége egyébként akciót indított, hogy a lakbér­­szabályrendeletnek a liftpénz eltörlésére vo­natkozó részét a belügyminiszter megváltoz­tassa. A háztulajdonosok azt kívánják, hogy a felvonó használatáért járó díjat a polgári jogelveknek megfelelően szabályozzák és szerintük az igazságügyminiszter és a bel­ügyminiszter nem hagyhat jóvá olyan sza­bályrendeletet, amely egy üzem ingyenes­ségét kötelezően állapítja meg. — Aki friss és egészséges akar lenni és nem akarja, hogy kemény legyen a széke folyton fájjon a feje és bőre tele legyen mindenféle pattanással, az igyék hetenként egyszer-kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. Vaugoin tejesen visszavonul a politikai élettől Bécsből jelentik: Az osztrák belpolitiká­nak nagy szenzációja van: Vaugoin tábor­nok, az osztrák államvasutak elnöke, távo­zik a politikai életből. Vau­gin csütörtökön levelet intézett a keresztényszocialista párt vezetőségéhez, amelyben bejelenti, hogy le­mond a párt elnöki tisztségéről, mert az osztrák államvasutak elnöke nem politizál­hat. Ezt az elhatározását már szeptember 21-én közölte Dollfuss kancellárral, azon a napon, amikor kinevezték az államvasutak elnökévé. Mint az államvasutak elnöke, nem vehet részt politikai mozgalmakban és ily körülmények között nem maradhat politi­kai párt elnöke sem. Vauguin utódjának személyét illetően egyelőre még nem történt döntés. Iza néni 1923 június 25.... Az utolsó tanítási nap a Selmecbányai leánypolgáriban. Selmec­bányán nem lesz többé magyar polgári is­kola. A három tanárnő közül ketten állásuk elvesztése után is Selmecbányán maradnak. A harmadik, Iza néni nem tudná elviselni, hogy az ő iskolájában mások tanítsák másra az ő leányait. Inkább nekivág a világnak. Selmecbányán nem csupán az iskola bú­csúztatja fájó szívvel Iza nénit. Az egész város siratja távozását. Növendékei pedig megfogadják: mához tíz évre mind össze­gyűlnek a Paksi-kúrián, születendő gyere­keikkel. És ahány növendéke van Iza néni­nek, az mind Izabella névre fogja keresz­telni első leányát. ♦ 1933 június 25.... A tíz év letelt. Reggel óta vannak együtt Iza néni volt tanítványai. Csak Iza néni hiányzik. Akármilyen szentül is ígérte, hogy erre a napra visszajön. Késő délután nyílik az ajtó és belép az, akit mind vártak. Mert Iza néni csak reggel indulhatott Pá­rizsból saját repülőgépén Selmecbányára. Sok dolga van Párizsban. Éjszaka is. A leg­divatosabb dizőz odakünn. Egész Párizs ünnepli francia, angol, magyar dalaiért. És a férfiak ünnepük akkor is, ha nem énekel. Pénz, nagyon sok pénz kell Iza néninek. Mert titokban támogatja Selmecbánya min­den magyarját, aki támogatásra szorul. Sel­mecbánya magyarságát megvédeni és meg­menteni: ez Iza néni nagy célja. Ezért éne­kel Párzsban és ezért szédíti a férfiakat. A pénzt elő kell teremteni a Selmecbányai ma­gyarok részére. Akárhonnan, akárhogyan. Aki így élt, annak nincs joga többé egy igazi férfi igazi szerelmére. Akkor sem, ha két ilyen férfi kitart mellette és vállalna mindent. Az egyik a Selmecbányai erdész, akiből főerdész lesz Iza néni protekciójával és a fiatalabb Paksy-leánynak, Ágai Irénnek férje, Iza néni enyhe nyomása alatt. Mivel Ágai Irén nagyon, de nagyon szereti az er­dészt. A másik férfi az az angol ezredes, aki 1923-ban 50 font sterlinget adott egy Beethoven-szonáta eljátszásáért Iza néninek a budapesti bárban, hogy így kisegítse Pá­rizsba. A tíz év alatt nagy úr lett és nagyon gazdag ember az angol ezredesből odahaza. Mégis odanyújtja karját Iza néninek. De az nem fogadja el az erdész őszinte, egy­szerű szerelmét és nem fogadja el a híres, gazdag angol úr feléje kínált karját sem. Pedig szereti az egyiket és még inkább sze­reti a másikat. Aki úgy élt a Selmecbányai magyarok kedvéért, mint Iza néni, az már csak egyet tehet. A magasból, egész fentről kell néznie álmának beteljesülését. Selmecbányán újból megnyílik a magyar polgári leányiskola .. . * Két felejthetetlen kép. Amint a film ele­jén kis vidéki ruhában indul el hóna alatt Kossuth Lajos arcképével Budapest felé Fedák Sári. És felejthetetlen a film végén, amint a fényes, angyalszárnyú toalettben mégegyszer a zongora elé ül A szárnyakat többé nem veti le. Mert előbb Selmec­bányára repül, néhány órára. Azután még messzebb, még magasabbra repül, hosszú­hosszú időre. Ki, egészen ki a földi emberek világából. Azt is lehetne mondani: az Antónia-Urun hetedik változata. Pedig már az harmadik változatnál kimerült ez a téma. És most nem frissíti fel az sem, hogy két gyönyörű Mau­passant-novellával vegyítették. Maupas­sant egyik novellájából túlságosan sokat ke­vertek a régi Antónia -­ mezébe, a másik novellából túlságosan keveset. De ez nem számít semmit és nem jelent semmit. Mert az egész film csak keret Fedák Sári alakja köré. És Fedák teljesen kitölti a keretet. Nem ad fel semmit egyéniségé­ből és mégis hibátlanul megtalálja a fehér vászon stílusát.­ Tökéletesen beszél, tökéle­tesen mozog, mindig érdekes. Csupa válto­zatosság és mégis erősen összefogja, élesen mintázza meg Iza néni alakját. Minden dala „nyíltszíni“ tapsot kapott a főpróbán és bizonyára nyíltszíni tapsot fog kapni még sok-sok estén át. Akármennyire szokatlan ez a filmszínházban. ♦ A film többi szereplőjéről talán nem is kel­lene beszélni. Csupa szerény, kis szerep. Mindenki háttérbe vonul, hadd jusson az egész színpad, illetőleg az egész vászon Fedák Sári nagyszerű egyéniségének és gaz­dag művészetének. Ágai Irén meglepően jó filmarc. Alakja, hangja, mozgása is kellemes a vásznon. Egyik-másik kis jelenetében többet hoz, mint amennyit a szerep ad neki. A magyar film talán sokat fog kapni tőle. Beregi Oszkár­nak csak az Iza néni elején és végén van egy-egy szűkszavú jelenete. De súlyt ad mi­den szavának és súlya van alakjának is. Egész emberré elevenedik az angol ezredes. Nagyon rokonszenves, nagyon férfias, sőt van angol verete is. Rátkai Márton itt-ott ta­lán túloz kissé. De jól rajzolt, őszinte figu­rává formálta a Selmecbányai öreg zsidó kereskedőt és egyik jelenetében nagyon megnő. Igazi, nemes, egész művészetet ad. Gombaszögi Ella játssza a rossz útra tévedt polgári iskolai tanárnőt, aki megnyitja a rossz utat barátnője előtt. Karikatúrát ad, de nem viszi túlzásba a torzítást. Kedves, öt­letes, mulatságos. Hangsúlyai és mozdulatai olyan jók, mint a színpadot­. Még néhány szereplőnek lehetne kisebb medáliát vagy legalább Katalon-rendet mel­lére tűzni. (Kisebb medáliát azért, mert a szerepek is kicsinyek.) Néha sajnáltam, hogy, két-három szerep nem bővült ki egy kevés­sel. De azután feladtam a sajnálkozást. Mert csak így teljesedhetett ki egészen Fedák Sári nagy, kettős női főszerepe. Iza néni, a kis Selmecbányai tanárnő és Mademoiselle Isabelle, a nagy párizsi dizőz. Fedák Sári győzött a főpróba estéjén, és győzni fog, ahányszor kilép a fehér vá­szonra. Ha vannak is törései a mesének és ha itt-ott vannak is törései a máskor nagyon szerencsés rendezésnek. A mese törései tel­jes elnézést érdemelnek a jó szándékért és Fedák alakításának hatásos beállításáért. A rendezés töréseit ellensúlyozza néhány hite­les, finom, szép miliő. (A párizsi jelenetek közt is van több ilyen.) És az apoteózisnak, a nagy álom beteljesülésének egyszerű, nobi­­lis felépítése. ♦ „Iza néni“ történetéről talán sokat fognak vitatkozni. De mindenki megnézi majd ezt a filmet és mindenki elvisz majd magával egy tartós, szép emléket, Fedák Sári réges­ nélkülözött művészetének töretlen erejű magasbalendüléséről. Akármilyen frappáns és dekoratív az angyalszárnyú nagy estélyi ruha a film végén, Fedák Sárinak nincs szüksége a vállára montírozott szárnyakra ahhoz, hogy repülni tudjon... MUM , on minősége - Olcsósága ÍIuIÍBUI I CS H BltfiÍO! közismert ........ »■tm'jww.r'.«sima—aBaa IV., Vacl­uk­a 84. sz. Telefon: 87*2­67 Megállapították a Sarraut-kabinet kormánynyilatkozatának végleges szövegét Párizsból jelentik: A kormány tagjai a csütörtök délutáni minisztertanácson meg­állapodtak a kormánynyilatkozat szövegé­ben. A nyilatkozatot Sarraut miniszterelnök péntek délután olvassa fel a képviselőház­ban. A kormánynyilatkozatot előreláthatólag csak rövid vita követi majd, a jövő héten azonban nagy külpolitikai vitára van kilátás. Ez alkalommal Mandel, Montillot, Guernot és Taittinger képviselők interpellációjára kerül sor, Paul­ Boncour külügyminiszter pedig részletesen ismertetni fogja a nem­zetközi helyzetet. A lapok úgy tudják, hogy ez alkalomból a lábadozó Herriot is félbe­szakítja pihenését és megjelenik a kép­viselőházban. A pénzügyi javaslatok tár­gyalására csak a külpolitikai vita után kerül sor, hogy Gardey költségvetésügyi minisz­ternek kellő időt hagyjanak a kérdés szük­séges áttanulmányozására. Csütörtökön délután Sarraut miniszter­­elnök megbeszélést folytatott Bonnet pénz­ügyminiszterrel és Gardey költségvetés­ügyi miniszterrel és a pénzügyi javaslatok több pontjára nézve megállapodás jött létre közöttük. ­égis lesz burgonyaszindikátus ? A Magyar Távirati Iroda jelenti: A mező­­gazdasági érdekeltségek és a földművelés­ügyi minisztérium, de maguk a fővárosi ke­reskedők is állandóan foglalkoznak azzal a gondolattal, miként lehet a termelőknek a Budapestre szállított burgonyáért jobb árat fizetni, anélkül, hogy a főváros élelmezése egy fillérrel is drágulna. Mint jól értesült helyről közült, jelenleg olyan megoldás áll előtérben, amely ugyan­azokon a kereskedőkön keresztül próbál a termelőknek fuvarkedvezmények és egyéb támogatás révén jobb árat biztosítani, akik a nagybani burgonyaforgalmat eddig is le­bonyolították. E gondolat alapfeltétele szin­tén az, hogy az úgynevezett nagykereskedői ár­a­ Budapest ne dráguljon és így semmi ok se lehessen a kiskereskedelmi ár drágu­lására. Ez a terv még tárgyalás alatt áll, eldöntöttnek tehát nem tekinthető. Minden­esetre szükséges a gyors intézkedés, mert a burgonya ára az ország egyes helyein egy pengő alá szállt métermázsánként, a buda­pesti burgonyaárak pedig semminemű ol­csóbbodást nem mutatnak és így nemcsak a gazdák, hanem a fogyasztóközönség ér­deke is, hogy a két szempont mérlegelése után leginkább a kereskedelmet terhelő egyes árdrágító körülmények kikapcsolásá­val a kérdést megoldják. * Ehhez a jelentéshez, mely a régóta ter­vezett burgonyaszindikátus körül terpesz­kedő homályt egyáltalán nem oszlatja el, csak egy megjegyzés kínálkozik: Ha annyira szükséges a gyors intézkedés, mint ahogy félhivatalosan hangoztatják, akkor miért nem intézkednek? A terv már hónapok óta „tárgyalás alatt áll"­ és csak annyit tudunk róla, hogy az érdekeltségek nagy része, elsősorban pedig a főváros polgármestere élénken tiltakozott ellene. A Nohel-díjas Quidde professzor előadása Budapesten Quidde professzor, a Nobel-díjjal kitün­tetett békeapostol kedden este a Feministák Egyesületében előadást tartott ,a történelmi fejlődésben lévő analógiákról. A termet tel­jesen betöltő hallgatóság előtt Mellerné Mis­­kolczy Eugénia üdvözölte az ősz békeapos­tolt, aki előadása kezdetén utalt arra, hogy a leszerelés most kritikus idejét éli. Saj­nálja, hogy Németország kilépett a népszö­vetségből és az a véleménye, hogy nemcsak Németországon múlt ez a szakítás, mert köl­csönös jóakarat mellett meg lehetett volna találni a megegyezést, amely nem lett volna kárára sem Franciaországnak, sem Angliá­nak. Ezt azért tartotta szükségesnek kijelen­teni,­­mert sokan hajlandóak a szakítást Péntek egyedül Németország hibájának felróni, pe­dig éppen Genfben ő maga is tapasztalta, hogy Amerika is belátja ezt a tévedést. A második téves állítás az, hogy a Hitler­­uralom feltétlenül háborút jelent. Quidde szerint a háború teljesen kizárt dolog, már azért is, mert minden kormány belátja, hogy egy újabb világháború elpusztítaná az egész világot. Akik azt hangoztatják, hogy a há­ború kikerülhetetlen, azok minden felelős­ség nélkül dobják a köztudatba ezt a hitet. Quidde tanár ezután a középkor viszo­nyait hasonlította össze jogi szempontokból korunkkal. A háború nem küszöbölődik ki mindaddig, amíg az erőszak helyett nem a jog uralma érvényesül. Az ellentétek kikü­szöbölésére a legalkalmasabb módszer a vá­lasztott bíróságok kiépítése lenne. Ami a végleges békét illeti, az Quidde szerint éppen a háborútól várható. A háborút csak a há­ború irthatja ki. A technika fejlődése, a háborúkkal járó borzalmak és a szörnyű pusztulás fogják végre az embereket arra a belátásra bírni, hogy a békét mindenáron biztosítani kell. A Nobel-díjas tudós azzal fejezte be elő­adását, hogy törhetetlenül hisz abban, hogy a sok szenvedés után kiegyenlítődnek a né­pek között áthidalhatatlannak látszó ellen­tétek . Berzeviczy Albert és Balogh Jenő emlékbeszéde Tisza Istvánról Az országos Tisza István-emlékbizottság és a Tisza István Társaskör kedden dél­után Tisza István halálának emlékére ke­­gyeletes ülést tartott, amelyben nagyszámú közönség vett részt. Berzeviczy Albert el­nöki megnyitójában azt hangoztatta, hogy Tisza István szobrának felállítását minden elfogulatlan magyar örömmel fogja üdvö­zölni és csak a felekezeti gyűlölködés lá­zong Tisza emlékének tisztelete miatt. Aki oly egészen azonosította magát nemzetével életében és halálában, mint ő, az meg­érdemli, hogy a nemzet is azonosítsa magát emlékével és ne tekintse azt senki közprédá­nak. Ezután arról beszélt, hogy Tisza min­dent elkövetett a háború elkerülésére és az ő életbenmaradása lett volna egyedül képes a felforgatást és az összeomlást feltartóz­tatni. Balogh­­Jenő tartott ezután emlékbeszédet, azt fejtegetve,­ hogy Tiszának nagyon élénk szociális érzéke volt, hogy egyes katonai pa­rancsnokságoknak a nemzetiségi magyar honosok ellen tett intézkedései miatt fel­vetette a kabinetkérdést, hogy bejelentette lemondását, mert a harctéri kedvezőtlen eseményekről nem kapott hiteles felvilágo­sítást és hogy végül azért mondott le, mert IV. Károly olyan álláspont elfoglalását kívánta tőle, amely meggyőződése szerint nem egyezett volna a magyar nemzet érde­keivel .

Next