Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
Szombat JAAJGy?!ö HIPIAP 0034 szeptember T. 3 Nyilvánosságra hozták Eckhardt Tibor választójogi tervezetét A független kisgazdapárt pénteki értekezlete Az egész magyar politikai élet nagy érdeklődéssel várta a független kisgazdapárt értekezletét, amelyet eredetileg szerdán akartak megtartani, később azonban péntekre halasztottak. A párt tagjai közül a nyári szünet ellenére 16 képviselő jött össze, öten pedig kimentették magukat azzal, hogy eleve hozzájárulnak a párt határozatához. Mindenki tudta, hogy főképpen két kérdés kerül szóba a pártértekezleten: az egyik a választójog kérdése, a másik Dinnyés Lajos ügye. A párthoz közelállók tudták, hogy Dinnyés Lajos ügyében kizárási határozatot fog a párt hozni. Az értekezleten Eckhardt Tibor hosszabb beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy miután különböző választójogi tervezetek jelentek meg, amelyek sem az,ő, sem a párt elgondolását nem fedik, szükségesnek tartja, hogy a párt tegye közzé a választójogra vonatkozó azt a megoldási tervezetét, amelyet ő Sztranyavszky Sándornak megküldött. A párt hivatalos közlése Szamosan szólaltak fel, majd egyhangúlag hozzájárultak az indítványhoz. Foglalkozott még az értekezlet a gönci választás ügyével is. A pártértekezletről egyébként a következő hivatalos közlést adták ki: A független kisgazdapárt péntek délben Eckhardt Tibor elnökletével értekezletet tartott. Megjelentek: Andaházi-Kasnya Béla, Dénesfmy-Dinich Ödön, Gallasz Rudolf, Hegymegi Kiss Pál, báró Kray István, Kun Béla, Láng Lénárt, Mojzes János, Musa István, Némethy Vilmos, Neuberger Mihály, Osváth Pál, Sándor István, gróf Serényi László, Szakáts Andor országgyűlési képviselők. Klein Antal, Rakovszky Tibor, Erdélyi Aladár, Melczer Béla és Sauerborn Károly képviselők távolmaradásukat kimentették, de a határozathoz való előzetes hozzájárulásukat bejelentették. Az értekezleten Eckhardt Tibor ismertette a titkos választójog megvalósítása érdekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet e tárgyalásaiból kifolyólag a titkos választójog és egy becsületes választási eljárás fejében engedmény gyanánt lehetségesnek tart és amelyet Sztranyavszky Sándornak, a nemzeti egység pártja elnökének megküldött. A párt egyhangú hozzájárulással tudomásul vette vezérének eljárását és elhatározta, hogy a kérdéses átiratot a „Független Kisgazda“ péntek este megjelenő különkiadásában teljes terjedelmében közzéteszi. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint magyar fődelegátus részt vesz a népszövetség szeptember 8-án kezdődő ülésszakának tárgyalásain és hogy ez az elfoglaltsága körülbelül két hétig távol fogja tartani az országtól. Javaslatára távollétének idejére a párt Hegymegi Kiss Pál képviselőt kérte fel helyettesítésére. Végül egyhangúlag kimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajos képviselőt az „Esti Kurir“-ban megjelent nyilatkozata után a párt tagjának tovább nem tekinti. A választójog kérdésével a továbbiakban a párt nem foglalkozott. A csengei választás ügye A választójogi kérdések megbeszélése után a kisgazdapárt foglalkozott a csengeri választási petíció visszavonásával kapcsolatos kérdésekkel és Vitéz Gyene Pál képviselőjelölttel való együttérzését és szolidaritását mondta ki. Vitéz Gyene Pált nemes magatartásáért az értekezlet üdvözölte. Foglalkozott a párt a pártlapok elorzásának jelenségeivel és ezzel kapcsolatban a miniszterelnöknél lépéseket tesz. Tárgyalta Eckhardt Tibor beszámolójával kapcsolatban számos tiszacsegei lakossal szemben állítólag elkövetett atrocitásokat és megbízta Hegymegi Kiss Pál képviselőt, hogy ezeket és hasonló ügyeket illetékes helyen és a belügyminiszternél tárjon fel. Tárgyalta továbbá a gönci választási eseményeket és hozzájárult ahhoz, hogy Perley Lajos képviselőjelölt dr Szilágyi Árpád és társai ellen a bűnvádi feljelentést tegye meg. Hozzájárult, hogy petíciót adjon be az ajánlások meghamisítása és ellopatása miatt. Kiküldötte az aláírások eszközlésére dr Múzsa Istvánt, Kiskunhalas város képviselőjét és elhatározta a párt, hogy a belügyminiszternél küldöttséggel tesz lépéseket abban az irányban, hogy a gönci választókerületben a lakosság közbékéjének megnyugtatása céljából pártgyűléseket tarthassanak. A párt elhatározta a gönci eseményekkel kapcsolatban, hogy a képviselőjelölt és a nép érdekeit minden fórum előtt, még a nagy nyilvánosság előtt is megvédi. Végül tárgyalták a debreceni eseményeket. A párt a maga részéről szükségesnek látja, hogy a debreceni eseményekkel kapcsolatban a törvénysértések alkotmányos szempontból vizsgálat és védelem tárgyát képezzék. Idevonatkozólag dr Ulain Ferencet kérte fel az anyag áttanulmányozására. A magyar lélek egyébként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül elnémítva, lázadozna a szolgaságnak érzett tekintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintélyuralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondoskodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kormányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztályérdekek nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű, vicinális csoportoknak az országos politikában való önálló jelentkezését. Erre a választási eljárás nyújt leginkább lehetőséget, de ennek az eljárásnak becsületesnek kell lenni s a végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisztességes módszerrel kell felváltani. Javaslom ezért, hogy: “ Az általános választásokon minden országos párt, mely be van jelentve, indulhasson, ha a) a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képviselve, vagy b) ha az általános választás kiírása után legalább tíz törvényhatósági kerületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. 2. Csak olyan országos párt juthat a választás során egyáltalán mandátumhoz, a) amelyik legalább öt mandátumot szerzett az országban, b) az egyes törvényhatósági kerületekben pedig csak az a párt juthat mandátumhoz, amely legalább egy teljes mandátum elnyeréséhez elegendő szavazatot kapott. A mandátumot nem jelentő töredékszavazatok minden törvényhatósági kerületben hozzáadandók az ott legtöbb szavazatot kapott párt szavazataihoz. 3. Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók, mégpedig a) a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) alpontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra írhatók legyenek, b) a választás megejtése után kapcsolhatók a lajstromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút többséget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölési joga a többséget elnyert országos pártot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van minden eshetőségre munkaképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatósan elősegíti. Eckhardt Tibor javaslata a választói reform alapelveiről Az esti órákban azután nyilvánosságra hozták azt a választójogi tervezetet, amelyet Eckhardt Tibor készített és amelyet megküldött Sztranyavszky Sándornak. A tervezet a következőkép szólokai egységekként történik a választás, amelyekben a társadalmi, gazdasági és politikai együttélés és működés során a választásoktól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt szelekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyományoknak megfelelően a titkos szavazás törvényhatóságonként lajstrom alapján eszközöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyassák meg jelenlegi beosztásában, Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). II. választási eljárás reformja Az alkotmányos élet megszüntetése és diktatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a kétpártrendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak, így állandó kormányképes többség számos parlamentben nem tudott alakulni, az állam hajója cél nélkül hánykolódott a politikai szélsőségek által felkorbácsolt hullámokon, közérdekből kellett tehát a tekintély uralmát és a kormányzás állandóságát rendkívüli intézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormányzat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprinzip és tekintélyelv magasabb politikai nézőpontból road fölött veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódtatással jár, lázadást vagy forradalmat jelent. I. Törvényhatósági lajstromos szavazás bevezetése Itthoni és külföldi tapasztalat szerint titkos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, másrészt a bankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védekezés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi színvonala alászáll, a közérdek jogosulatlan magánérdekekkel szemben elhomályosul és maga a parlamentarizmus kerül veszélybe. Az egyéni, kerületenként való választás minden körülmények között veszélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselőez esetben könnyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne befolyásos választók kijáróivá. Nem helyeselhető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálásától mentesíti lágyan a képviselőt, egyben azonban a megválasztott képviselő és a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja.A legjogosabb helyi érdek is alig jut ezesetben a törvényhozás vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. De felburjánzik a párti abszolutizmus s a költséges pártszervezet Szükségszerű létesítése rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra ,Vezet és megint csak lejáratja a parlamentarizmust. A helyes eljárás az, ha sem túlnagy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem természetes és hagyományos politi 3UNIOR P OKTÓDASZUPER 141 CSÖVES ,41 CSÖVES PEHTODÁS AMERIKAVEVO KÜLFÖLDVEVŐVEL SZUPERBIDIÓVAL. III. Egyéb korrektívumok A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erkölcsöket korrumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles rétegeinek növelésére hosszú időn át rendkívül káros hatást gyakorolt és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, amit városokban az elmúlt évtizedben a magyar politikai élet már elvégzett. De ezenkívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat proletársorsba s kétségbeesett és munkanélküli tömegeket termel ki. Éppen azért a fennálló szükség tartama alatt a mégoly méltánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérdeket. Javaslom ezért, hogy: 1. Az országgyűlési képviselői választójog ugyanúgy, mint a törvényhatósági választói jog, köttessék hatévi egyhelybenlakáshoz. 2. A választói névjegyzékből törlendők mindazok, akik az előző tizenkét hónapon belül közsegélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automatikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb részeiben érintetlenül volna meghagyandó. A karbini expressz elleni merénylet megrázó részletei Banditák kisiklatták a vonatot, az utasokat kirabolták és túszokat ejtettek közülük A merénylet miatt ismét súlyosbodott a japán-orosz helyzet Karbinból jelentik. A keletkínai vasút mandzsúriai fővonala ellen elkövetett újabb merénylet végleg felborította a vasúti forgalom rendjét. A japánok ismét azt állítják, hogy a banditák a szovjet megbízásából jártak el és bár ezt a feltevésüket nem tudják bizonyítékokkal alátámasztani, az orosz vasúti alkalmazottak bizonyosra veszik, hogy a japánok megint rajtuk töltik ki bosszújukat és újból sorozatos letartóztatásokkal félemlítik meg az orosz alkalmazottakat. Az orosz vasutasok között valóságos pánik tört ki és igen sokan közülük nem mernek szolgálatba menni, mert attól félnek, hogy szolgálati helyükön letartóztatják őket a japánok. A keletkínai vasutak orosz igazgatósága kénytelen volt felszólítani az orosz tisztviselőket és alkalmazottakat, hogy ha nem jelennek meg szolgálati helyükön, súlyos büntetésnek teszik ki magukat. Orosz részről azt állítják, hogy a japánok tervszerűen idézték elő ezt a pánikot, hogy teljes zűrzavart keltsenek a vasúti forgalomban és Ürügyet szerezzenek a keletkínai vasutak orosz vomzádnak erőszakos lefoglalására. Orosz részről olyan hangok is hallatszanak, hogy a legújabb bandatámadást is japán zsoldban álló rablók hajtották végre. A japánok viszont az oroszokat vádolják és a helyzet végeredményben annyira zűrzavaros, hogy békés kibontakozásra most már alig van remény. A karbini hszingkingi expressz ellen elkövetett éjszakai rablótámadás mindenesetre a legnagyobb és legsúlyosabb gaztetta volt, amelyet a keletkínai vasutak mandzsúriai vonalán valaha is elkövettek. A hivatalos jelentés 19 halottról, több mint száz sebesültről és közel tíz elhurcolt túszról számol be. A támadás a péntekre virradó éjszaka történt, kevéssel éjfél után. A banditák mintegy kétszáz méter hosszúságban feltépték a síneket és elrejtőztek a töltés oldalában húzódó bokrok között, várva a bekövetkezendőket. A karbin-hszingkingi expressz a koromsötét éjszakában ráfutott afeltépett sínekre, kisiklott és legurult a töltésről. A mozdony a földbe fúródott és az expressz négy első- és másodosztályú kocsija egymásba torlódott. A következő pillanatban már akcióba léptek a banditák és sortüzet adtak a kisiklott vonat utasaira, hogy még jobban megrémítsék őket. Az expresszt kísérő mandzsu katonaság megpróbálta ugyan megvédelmezni az utasokat, a banditák azonban túlerőben voltak és heves harc után lefegyverezték a katonai őrséget. A kisiklásnál és a banditákkal folytatott tűzharcban tizenkilencen vesztették