Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

Szombat JAAJGy?!ö HIPIAP 0034 szeptember T. 3 Nyilvánosságra hozták Eckhardt Tibor választójogi tervezetét A független kisgazdapárt pénteki értekezlete Az egész magyar politikai élet nagy ér­deklődéssel várta a független kisgazdapárt értekezletét, amelyet eredetileg szerdán akartak megtartani, később azonban pén­tekre halasztottak. A párt tagjai közül a nyári szünet ellenére 16 képviselő jött össze, öten pedig kimentették magukat azzal, hogy eleve hozzájárulnak a párt ha­tározatához. Mindenki tudta, hogy főképpen két kér­dés kerül szóba a pártértekezleten: az egyik a választójog kérdése, a másik Dinnyés Lajos ügye. A párthoz közelállók tudták, hogy Dinnyés Lajos ügyében kizárási hatá­rozatot fog a párt hozni. Az értekezleten Eckhardt Tibor hosszabb beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy miután különböző választójogi tervezetek jelentek meg, amelyek sem az,ő, sem a párt elgondolását nem fedik, szük­ségesnek tartja, hogy a párt tegye közzé a választójogra vonatkozó azt a megoldási tervezetét, amelyet ő Sztranyavszky Sán­dornak megküldött. A párt hivatalos közlése Szamosan szólaltak fel, majd egyhangúlag hozzájárultak az indítványhoz. Foglalkozott még az értekezlet a gönci választás ügyével is. A pártértekezletről egyébként a követ­kező hivatalos közlést adták ki: A független kisgazdapárt péntek délben Eckhardt Tibor elnökletével értekezletet tartott. Megjelentek: Andaházi-Kasnya Béla, Dénesfmy-Dinich Ödön, Gallasz Rudolf, Hegymegi Kiss Pál, báró Kray István, Kun Béla, Láng Lénárt, Mojzes János, Musa István, Némethy Vilmos, Neuberger Mihály, Osváth Pál, Sándor István, gróf Serényi László, Szakáts Andor országgyűlési kép­viselők. Klein Antal, Rakovszky Tibor, Erdélyi Aladár, Melczer Béla és Sauerborn Károly képviselők távolmaradásukat ki­mentették, de a határozathoz való előzetes hozzá­járulásukat bejelentették. Az értekezleten Eckhardt Tibor ismer­tette a titkos választójog megvalósítása ér­dekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet e tárgyalásaiból ki­folyólag a titkos választójog és egy becsü­letes választási eljárás fejében engedmény gyanánt lehetségesnek tart és amelyet Sztranyavszky Sándornak, a nemzeti egy­­­ség pártja elnökének megküldött. A párt egyhangú hozzájárulással­­ tudo­másul vette vezérének eljárását és elhatá­rozta, hogy a kérdéses átiratot a „Független Kis­gazda“ péntek este megjelenő külön­kiadásában teljes terjedelmében közzé­teszi. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint magyar fődelegátus részt vesz a nép­­szövetség szeptember 8-án kezdődő ülés­szakának tárgyalásain és hogy ez az el­foglaltsága körülbelül két hétig távol fogja tartani az országtól. Javaslatára távollété­nek idejére a párt Hegymegi Kiss Pál kép­viselőt kérte fel helyettesítésére. Végül egy­hangúlag kimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajos képviselőt az „Esti Kurir“-ban megjelent nyilatkozata után a párt tagjának tovább nem tekinti. A választójog kérdésével a továbbiakban a párt nem foglalkozott. A csengei választás ügye A választójogi kérdések megbeszélése után a kisgazdapárt foglalkozott a csengeri választási petíció visszavonásával kapcsola­tos kérdésekkel és Vitéz Gyene Pál kép­viselőjelölttel való együttérzését és szolida­ritását mondta ki. Vitéz Gyene Pált nemes magatartásáért az értekezlet üdvözölte. Foglalkozott a párt a pártlapok elorzásá­­nak jelenségeivel és ezzel kapcsolatban a miniszterelnöknél lépéseket tesz. Tárgyalta Eckhardt Tibor beszámolójával kapcsolat­ban számos tiszacsegei lakossal szemben állítólag elkövetett atrocitásokat és meg­bízta Hegymegi Kiss Pál képviselőt, hogy ezeket és hasonló ügyeket illetékes helyen és a belügyminiszternél tárjon fel. Tárgyalta továbbá a gönci választási eseményeket és hozzájárult ahhoz, hogy Perley Lajos képviselőjelölt dr Szi­lágyi Árpád és társai ellen a bűnvádi feljelentést tegye meg. Hozzájárult, hogy petíciót adjon be az ajánlások meghamisítása és ellopatása miatt. Kiküldötte az aláírások eszközlésére dr Múzsa Istvánt, Kiskunhalas város kép­viselőjét és elhatározta a párt, hogy a bel­ügyminiszternél küldöttséggel tesz lépése­ket abban az irányban, hogy a gönci vá­lasztókerületben a lakosság közbékéjének megnyugtatása céljából pártgyűléseket tart­hassanak. A párt elhatározta a gönci eseményekkel kapcsolatban, hogy a képviselőjelölt és a nép érdekeit minden fórum előtt, még a nagy nyilvánosság előtt is megvédi. Végül tárgyalták a debreceni eseményeket. A párt a maga részéről szükségesnek látja, hogy a debreceni eseményekkel kapcsolatban a törvénysértések alkotmányos szempontból vizsgálat és védelem tárgyát képezzék. Ide­­vonatkozólag dr Ulain Ferencet kérte fel az anyag áttanulmányozására. A magyar lélek egyébként is szabadsághoz van szokva s huzamosabb időn keresztül el­némítva, lázadozna a szolgaságnak érzett te­kintélyuralom ellen. Hogy tehát tekintély­­uralomra vezető helyzet be ne következzék, a választójogi reform során kell gondoskodni arról, hogy a nemzetnek mindenkor kor­mányképes többség álljon a rendelkezésére az alkotmányos élet zavartalan biztosítása céljából. Ki kell zárni az egyoldalú osztály­érdekek nyers érvényesülését és lehetetlenné kell tenni helyiérdekű, vicinális csoportok­nak az országos politikában való önálló je­lentkezését. Erre a választási eljárás nyújt leginkább lehetőséget, de ennek az eljárás­nak becsületesnek kell lenni s a végkép kompromittált jelenlegi ajánlási rendszert éppen ezért más, tisztességes módszerrel kell felváltani. Javaslom ezért, hogy: “ Az általános választásokon minden or­szágos párt, mely be van jelentve, indul­hasson, ha a) a képviselőházban a választás előtt legalább tíz képviselővel volt képvi­selve, vagy b) ha az általános választás ki­írása után legalább tíz törvényhatósági ke­rületben érvényes lajstromot tud az ajánlás során felállítani. Érvényes a lajstrom akkor, ha az illető törvényhatósági kerületben azt legalább ezer, de legfeljebb kétezer szavazó írásban ajánlja. 2. Csak olyan országos párt juthat a vá­lasztás során egyáltalán mandátumhoz, a) amelyik legalább öt mandátumot szerzett az országban, b) az egyes törvényhatósági ke­rületekben pedig csak az a párt juthat man­dátumhoz, amely legalább egy teljes man­dátum elnyeréséhez elegendő szavazatot ka­pott. A mandátumot nem jelentő töredék­szavazatok minden törvényhatósági kerület­ben hozzáadandók az ott legtöbb szavazatot kapott párt szavazataihoz. 3. Az egyes országos pártok lajstromai összekapcsolhatók, mégpedig a) a választás előtt az egyes törvényhatósági kerületekben oly célból, hogy jelen pont 2. a) és b) al­pontjai szerint a törpepártok megsemmisülő szavazatai javukra írhatók legyenek, b) a választás megejtése után kapcsolhatók a lajstromok országosan abból a célból, hogy a mandátumok ötven százalékát meghaladó többség legyen biztosítható. Az önmagában vagy lajstromkapcsolás útján abszolút több­séget elért párt, vagy egybekapcsolt pártok 24 mandátumból álló prémiumhoz jutnak s ennek a 24 képviselőnek a kijelölési joga a többséget elnyert országos pártot, illetőleg pártokat illeti meg, így biztosítva van min­den eshetőségre munkaképes parlamenti többség kialakulása s a prémium szükség esetén kormányképes koalíció kialakítását is hathatósan elősegíti. Eckhardt Tibor javaslata a választói reform alapelveiről Az esti órákban azután nyilvánosságra hozták azt a választójogi tervezetet, ame­lyet Eckhardt Tibor készített és amelyet megküldött Sztranyavszky Sándornak. A tervezet a következőkép szólo­kai egységekként történik a választás, ame­lyekben a társadalmi, gazdasági és politikai együttélés és működés során a választások­tól függetlenül jól megfontolt és kipróbált értékítéletek alakulnak ki, szemben az egyéni kerületekben történő mesterkélt sze­lekcióval, ahol a kizárólag erre a célra ad hoc összedobált községek népe ötévenként egyszer egyesíttetik csupán oly választás megejtésére, melynek tekintetében előzetesen komoly ítéletet formálni alkalma nincsen. Javaslom ezért, hogy a régi hagyomá­nyoknak megfelelően a titkos szavazás tör­vényhatóságonként lajstrom alapján eszkö­zöltessék. Budapest és a környéki kerület hagyassák meg jelenlegi beosztásában, Pest vármegye azonban bontassék két kerületre (északi és déli). II. választási eljárás reformja Az alkotmányos élet megszüntetése és dik­tatúrák bevezetése az utóbbi évtizedben Európában többnyire azért vált szükségessé, mert a titkos választójog hatása alatt a két­­párt­rendszer alkotó elemeire bomlott, a nagy politikai pártok felaprózódtak, így ál­landó kormányképes többség számos parla­mentben nem tudott alakulni, az állam ha­jója cél nélkül hánykolódott a politikai szél­sőségek által felkorbácsolt hullámokon, köz­érdekből kellett tehát a tekintély uralmát és a kormányzás állandóságát rendkívüli in­tézkedésekkel biztosítani. Legjobb kormány­zat az önkormányzat. Az Európában divatossá vált Führerprin­zip és tekintélyelv magasabb politikai néző­pontból road fölött veszélyes, mert minden komolyabb változtatás súlyos megrázkódta­tással jár, lázadást vagy forradalmat jelent. I. Törvényhatósági lajstromos szavazás bevezetése Itthoni és külföldi tapasztalat szerint tit­kos szavazás esetén kettős veszély ellen kell preventív módon intézkedni. Egyrészt a csavargó demagógia érvényesülése, más­részt a bankpénz és a nagytőke egyoldalú befolyása ellen. Ily irányú hatásos védeke­zés hiányában a képviselőház erkölcsi és értelmi színvonala alászáll, a közérdek jo­gosulatlan magánérdekekkel szemben elho­mályosul és maga a parlamentarizmus ke­rül veszélybe. Az egyéni, kerületenként való választás minden körülmények között ve­szélyes, mert a nép kegyeire utalt képviselő­­ez esetben könnyen süllyed le a választók magánügyeinek intézőivé, vagy pláne be­folyásos választók kijáróivá. Nem helyesel­hető az országos lajstrom sem, mely az egyéni érdekek kiszolgálásától mentesíti lágyan a képviselőt, egyben azonban a meg­választott képviselő és a választóközönség között a személyes érintkezést megszakítja.­­A legjogosabb helyi érdek is alig jut ez­­esetben a törvényhozás vagy a hatóságok előtt szószólóhoz. De felburjánzik a párt­­i abszolutizmus s a költséges pártszervezet Szükségszerű létesítése rengeteg pénzt emészt, mely korrumpálja a pártokat, panamákra ,Vezet és megint csak lejáratja a parlamenta­rizmust. A helyes eljárás az, ha sem túl­­n­agy országos lajstrom, sem a mesterkélt egyéni kerületi rendszer nem érvényesül, hanem természetes és hagyományos politi­ 3UNIOR P OKTÓDASZUPER 141 CSÖVES ,4­1 CSÖVES­­ PEHTODÁS AMERIKAVEVO KÜLFÖLDVEVŐVEL SZUPERBIDIÓVAL. III. Egyéb korrektívumok A jelenleg érvényben lévő választói jog terjedelme általában megfelelő, figyelembe kell azonban venni, hogy a politikai erköl­csöket korrumpáló nyíltszavazásos rendszer a választók széles rétegeinek növelésére hosszú időn át rendkívül káros hatást gya­korolt és faluhelyen pótolni kell még azt a munkát, amit városokban az elmúlt évti­zedben a magyar politikai élet már elvég­zett. De ezenkívül is a pusztító gazdasági válság egyre szélesebb rétegeket juttat pro­letársorsba s kétségbeesett és munkanélküli tömegeket termel ki. Éppen azért a fenn­álló szükség tartama alatt a mégoly mél­tánylandó egyéni szerzett jogokkal szemben is érvényesíteni kell a parancsoló közérde­ket. Javaslom ezért, hogy: 1. Az országgyűlési képviselői választó­jog ugyanúgy, mint a törvényhatósági vá­lasztói jog, köttessék hatévi egyhelyben­­lakáshoz. 2. A választói névjegyzékből törlendők mindazok, akik az előző tizenkét hónapon belül közsegélyben részesültek. A viszonyok javulása automatikusan fogja maga után hozni a választók létszámának az emelkedését s a rendelkezések automa­tikus fék gyanánt fognak hatni. A jelenlegi választói törvény egyéb ré­szeiben érintetlenül volna meghagyandó. A karbini expressz elleni merénylet megrázó részletei Banditák kisiklatták a vonatot, az utasokat kira­bolták és túszokat ejtettek közülük­­ A merénylet miatt ismét súlyosbodott a japán-orosz helyzet Karbinból jelentik. A keletkínai vasút mandzsúriai fővonala ellen elkövetett újabb merénylet végleg felborította a vasúti for­galom rendjét. A japánok ismét azt állítják, hogy a banditák a szovjet megbízásából jár­tak el és bár ezt a feltevésüket nem tudják bizo­nyítékokkal alátámasztani, az orosz vasúti alkalmazottak bizonyosra veszik, hogy a japánok megint rajtuk töltik ki bosszúju­kat és újból sorozatos letartóztatásokkal félemlítik meg az orosz alkalmazottakat. Az orosz vasutasok között valóságos pánik tört ki és igen sokan közülük nem mernek szolgálatba menni, mert attól félnek, hogy szolgálati helyükön letartóztatják őket a japánok. A keletkínai vasutak orosz igaz­gatósága kénytelen volt felszólítani az orosz tisztviselőket és alkalmazottakat, hogy ha nem jelennek meg szolgálati helyükön, súlyos büntetésnek teszik ki magukat. Orosz részről azt állítják, hogy a japánok terv­szerűen idézték elő ezt a pánikot, hogy teljes zűrzavart keltsenek a vasúti for­galomban és Ürügyet szerezzenek a ke­­letkínai vasutak orosz vomzá­dnak erő­szakos lefoglalására. Orosz részről olyan hangok is hallatszanak, hogy a legújabb bandatámadást is japán zsoldban álló rablók hajtották végre. A ja­pánok viszont az oroszokat vádolják és a helyzet végeredményben annyira zűrzavaros, hogy békés kibontakozásra most már alig van remény. A karbini hszingkingi expressz ellen el­követett éjszakai rablótámadás minden­esetre a legnagyobb és legsúlyosabb gaztetta volt, amelyet a keletkínai vasutak mand­zsúriai vonalán valaha is elkövettek. A hivatalos jelentés 19 halottról, több mint száz sebesültről és közel tíz el­hurcolt túszról számol be. A támadás a péntekre virradó éjszaka tör­tént, kevéssel éjfél után. A banditák mint­egy kétszáz méter hosszúságban feltépték a síneket és elrejtőztek a töltés oldalában húzódó bokrok között, várva a bekövet­­kezendőket. A karbin-hszingkingi expressz a koromsötét éjszakában ráfutott a­­felté­pett sínekre, kisiklott és legurult a töltésről. A mozdony a földbe fúródott és az expressz négy első- és másodosztályú kocsija egy­másba torlódott. A következő pillanatban már akcióba léptek a banditák és sortüzet adtak a kisiklott vonat utasaira, hogy még jobban megrémítsék őket. Az expresszt kísérő mandzsu katonaság meg­próbálta ugyan megvédelmezni az utasokat, a banditák azonban túlerőben voltak és he­ves harc után lefegyverezték a katonai őr­séget. A kisiklásnál és a banditákkal foly­tatott tűzharcban tizenkilencen vesztették

Next