Magyar Hirlap, 1935. február (45. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
4 1935 február 1 A „Reformnemzedék** küldöttsége a miniszterelnöknél Hónapokkal ezelőtt szervezkedési mozgalom indult meg fiatalabb politikusok, írók, tisztviselők, volt ifjúsági vezérek körében, amelynek célja az volt, hogy kilépnek a nyilvánosság elé s követelni fogják, hogy induljon meg erőteljesen olyan reformmozgalom, amelynek célja a titkos választójog kivívása, radikálisabb földreform, a hitbizományok megreformálása, népiesebb gazdaságpolitika, így alakult meg a Reformnemzedék Társaság. Ugyanekkor a Turul ifjúsági szövetség is bejelentette a Bajtárs című lapban, hogy erőteljesebben akar a reformeszmék érdekében mozgalmat indítani és plakátokat ragasztatott ki csütörtökön a főváros utcáin. E plakátok szövege a következő: Magyar Testvérek! Az 1848-ban megindult nagy nemzeti reformmozgalmat közel kilencven esztendőn át elsikkasztották. Eredmény: hárommillió magyar koldus, széteső nemzeti társadalom, összezilált, nincstelen középosztály, igazságtalan jövedelemmegoszlás, a bankokrácia és a kartell diktatúrája, a kapitalizmus parasztot, munkást és kispolgárt kihasználó uralma és a nagybirtokok egészségtelen túltengése. A reformok megvalósításának órája elérkezett Az egészséges földbirtokreform, a tervszerű telepítés, a munka és tőke viszonyának nemzeti szempontból való rendezése, valamint a jövedelemmegoszlás igazságos alapokra való helyezése halasztást nem tűr. Mégis ezeknek a reformoknak már csak puszta előszelére is felhördültek úgy a nemzetközi tőke lakájszellemű kiszolgálói, mint a feudális nagybirtoknak — a múltból még mindig okulni nem akaró — képviselői és egységes frontban tömörültek e reformok ellen. 1920-ban még sikerült elodázni a komoly reformok megvalósítását és kétbalkezes megoldással kátyúba juttatni a nemzet vitális érdekeit Ma éberen figyelünk és minden olyan törekvéssel, mely látszatmegoldásra törekszik, élesen szemben állunk! Követeljük a radikális földbirtokreform megvalósítását! Követeljük a bankokrácia és a kartellek megrendszabályozását! Követeljük a munka becsületes védelmét, a munka alkotmányának megalkotását és kodifikálása révén való biztosítását! Azok, akik az idő sürgető szavát nem értik meg, szembetalálják magukat a magyar ifjúsággal, amely minden erejével és idealizmusával a nemzeti reformtörekvések békés, de sürgős és észszerű megoldását követelik. Azoknak pedig, akik továbbra is becsülettel küzdenek e válságos idők komoly kibontakozásáért , azt üzenjük, hogy mindenkor maguk mögött tudhatják a nemzet ifjúságának zárt rendekben felsorakozott, meg nem alkuvó elszánt tömegét. A plakátot a Turul Szövetség írta alá. Ugyanekkor a Reformnemzedék képviseletében Vitéz Bánságiy György, Bornemissza Béla, Bajniss Ferenc és Szentpály László kihallgatáson jelentek meg a miniszterelnöknél és bejelentették azt az óhajtásukat, hogy február közepén a Vigadóban nagygyűlést tarthassanak, amelyen állást akarnak foglalni az időszerű közéleti kérdésekben. A miniszterelnök a küldöttség tagjainak kijelentette, hogy a kérelmet hajlandó megfontolás tárgyává tenni. A Reformnemzedék vezetői azt hangoztatják, hogy szervezkedésüknek nincs egyáltalán pártpolitikai jellege, állásfoglalásukkal csupán a korszerű reformok sürgős megvalósítását akarják támogatni. Pártkülönbség nélkül támogatnak mindenkit, aki akarja a reformokat és szembefordulnak mindazokkal, akik el akarják gáncsolni a reformok megvalósítását. A Turul Szövetség fővezérének nyilatkozata Végváry József, a Turul Szövetség fővezére, a magyar Országos Tudósítónak nyilatkozatot adott, amelyben többek között megállapítja, hogy egyes lapok tendenciózus beállításban kommentálják a gyűlésen elhangzott felszólalásokat. A Turul Szövetség a gyűléssel — úgymond — nem akart beavatkozni a kormányzat munkájába, még kevésbé akart illegitim befolyást gyakorolni olyan problémák megoldására, amelyek a közélet porondján napirenden vannak. A Turulszövetség csak azt akarta demonstrálni, hogy Magyarországot a mai helyzetében csakis egy lelkiismeretes reformpolitika segítségével lehet a konszolidáció szilárd talaján megtartani. A gyűlésen a Tanil Szövetség nem olyan kérdéseket tárgyalt, amelyeket a mostani politikai szituáció vetettfelszínre, hanem olyanokat, amelyekkel a szó HÍRLAP vetség igen hosszú idő óta behatóan foglalkozik. Hogy egyes szónokok „radikális földreformról“ és „ötszázholdas“ birtoktestekről beszéltek, az nem jelenti azt, mintha a szövetség forradalmi jellegű birtokpolitika mellett szögezte volna le magát. Azért nem, mert először is a szónokok a kérdés felvetésénél nem a maguk álláspontját adták elő, hanem pusztán csak idéztek a modern gazdasági írók közkeletű műveiből és másodszor, mert a Turul Szövetség e kérdésben állást egyáltalán nem foglalt és nem is kíván foglalni. Azért nem, mert felfogása szerint a kérdésnek, mint az egész reformpolitika kérdésének megoldása egyesegyedül a magyar reformpolitika inaugurálójára és vezérére, Gömbös Gyula miniszterelnökre tartozik. J. P. Morgan eladja híres műgyűjteményét A világhírű bankár „takarékossági okokból“ adja el gyűjteményét, mert egyszerűsíti életmódját New Yorkból jelentik. A világ műgyűjtői körében nagy feltűnést keltett az a hír, hogy J. P. Morgan, a világhírű amerikai bankár, eladja atyjától örökölt világhírű műgyűjteménye néhány legfontosabb darabját, így Rubens: Ausztriai Anni arcképé-t, Filippo Lippi egyik oltárképét, két Franz Wass-festményt, Sir Thomas Lawrence: Miss Farren arcképé-t és Ghirlandaio pompás Giovanni Tornabuoniját. Morgant megbízottja kijelentése szerint — takarékossági okokból szándékozik gyűjteményét leépíteni és életmódját egyszerűsíteni. Mint most kitudódott, Morgan nyolcmillió dollárért már néhány hét előtt értékesítette kínai porcellángyűjteményét, Fraronarri-képeit és a XVIII. századból való francia bútorait. Iliit híres festményéért összesen másfélmillió dollárt kapott a bankár. A legszebb képet, Ghirlandaio, Giovanni Tornabuonijat, hír szerint, Edsel Ford, a híres amerikai gépkocsigyáros fia vette meg. Egy magyar selyemfestő vallomása a per csütörtöki tárgyalásán Az egyik tanút kigyulladt lakásán gúzsba kötve, eszméletlen állapotban találták Flemingtonból jelentik. A Hauptmann-per csütörtöki tárgyalásán tanúként kihallgatták Kiss Lajos magyar selyemfestőt, aki elmondtta, hogy a gyerelekrablás éjszakáján este negyed kilenc órakor az egyik bronki péküzletben látta flauptmannt kutyájával együtt. Hallotta, amint Hauptmann a péküzletben alkalmazott feleségének német nyelven elmondotta, hogy valaki magával akarta vinni a kutyáját. A tanúnak ez a kijelentése megegyezik Hauptmann vallomásával. A 23 éves Jeanette Rifkint — az egyik bronxi fodrász-szalon tulajdonosnőjét —, aki jelentkezett az ügyészségnél, hogy vallomást akar tenni Hauptmann ellen, csütörtökön kigyulladt lakásán gúzsba kötve, eszméletlen állapotban találták. A tűzoltót kórházba szállították, ahol későb — amikor magához tért — kihallgatták. Hauptmann védelmének egyébként két alibiigazolása sikerült. Karlstrom ács tanúvallomásában kijelentette, hogy a Lindberghgyermek elrablásának estéjén 8 óra 30 perckor látta Vauntmannt abban a péküzletben, ahol Slauptmanné dolgozott. Reilly fővédő kijelentette, hogy annyi mentőtanút idéztetett meg, hogy ezek kihallgassa legalább kilenc hétig el fog tartani. '■ N ' 'IIIM Tizenegynapi sötétzárkát kapott Rákosi Mátyás Izgalmas jelenetek a volt népbiztos bűnügyének csütörtöki főtárgyalásán Csütörtökön folytatta a törvényszék Szemák-tanácsa Rákosi Mátyás volt népbiztos bűnpörének főtárgyalását. Az elnök ismertette több korábban kihallgatott tanú vallomását. Vörös Béla volt szolnoki detektív vallotta, hogy Szamuelli összesen 39 embert végeztetett ki és a teroristák az utcáin sok embert agyonlőttek. Magyar Ernő csornai jegyző vallomása szerint Szamuelli egyedül ítélkezett és egy perc alatt hozta meg a halálos ítéleteket Kara .Jánosné bölcskei asszony, az egyik lány, elmondja, hogy a vörösök Kalocsára vitték őt és a városháza előtt látta, hogyan akasztják fel a fiát. Brunner Imre volt kőszegi állomásfőnök vallotta, hogy Szamuelli Tibor közölte Landler Jenővel, hogy két embert kivégeztetett. Több tanú vallomása után ismertette az elnök Faragó Miksának, az Osztrák-Magyar Bank volt tisztviselőjének a vallomását, aki elmondotta, hogy egyes népbiztosok állandóan készenlétben tartottak összecsomagolva aranyat és devizát, hogyha szökniök kell, azt magukkal vihssék. Latinovics József aranyműves, volt kommunista párttitkár vallomása szerint a budapesti 1. számú vörösparancsnokság 1919 júliusában a hadtestparancsnoksághoz iratot intézett, amelyben tiltakoztak Szamuell pestmegyei vérengzései ellen. — Hallotta — fordult az elnök Rákosihoz —, hogy mindezeket egy vörös karhatalmi alakulat jelentette be felettes hatóságának. — Rákosi erre elmosolyodott és vádvonogatva felelte, hogy ugyanarról a vörösparancsnakról egyik tanú azt vallotta, hogy ellenforradalmár volt . Megjegyzem ... — mondotta —, mire az elnök félbeszakította a szavait is azt kérdenie, hogy indítottak-e vizsgálatot? Rákosi azt feleli, hogy nem tudja, hogy mit csináltak. Az elnök eléje tárta, hogy azzal védekezett, hogy Szamuellitől a népbiztosok tanácsa nem kívánt jelentést, mert a főparancsnokságtól kapta megbízását. A tanú ingerülten kiáltja, hogy ő nem így mondotta. Újabb izgatott tagadó felkiáltására az elnök ismételten rendre inti Rákosit, aki elvörösödött arccal így felel: Ha ilyen hangon tetszik velem beszélni, megáll a tudományom. Az elnök újból rendreutasítja és kihirdeti, hogy háromnapi sötétzárkát kap ezért A vádlott mégis egyre élesebb hangon vitázik, mire újabb nyolcnapi sötétzárkát kap. Az ügyészhez fordult ezután az elnök azzal a kérdéssel, van-e bizonyításkiegészítési indítványa. Tamássy ügyész több tanú kihallgatását indtványozta, akik Szamuelli kegyetlenkedéseiről, községek megsarcolásáról és a gyűjtőfogházbeli állapotokról tudnak vallani. Bejelent többek közt egsz tanút, aki túd arról, hogy Rákosi a kommün alatt Kecskeméten tartott előadásában kijelentette, hogy a kommunisták céljuk elérése érdekében, ha kell, térdig gázolnak a vérben. Javasolja továbbá az ügyész több kommünn alatt megjelent lappéldány ismertetését és becsatolja azt a rendeletet, amely szerint a kommunista kormányzótanács Szamuellit a rögtönítélő törvényszék elnökévé nevezte ki, Vasutas Károllyal és Jancsik Ferenccel együtt. Szünet után Lengyel Zoltán védőtérjeszti elő bizonyításkiegészítő indítványait. Hangúlyozza, hogy a Szamuelki-féle rendelkezések sohasem kerültek a népbiztosok tanácsa elé, azokért Garbói sem vállalja a felelősséget Igazolni akarja, hogy Rákosi az összes rémségek idején népbiztosi működést már nem Péntek fejtett ki, nem is volt Budapesten. Bizonyítani akarja, hogy Rákosi amikor a vörösőrség parancsnoka lett, lefegyverezte a Csemi-féle terrorista csapatot. Sicmák tanácselnök több ízben figyelmezteti a védőt, hogy az elnöki rendelkezésekkel szemben csak a bűnvádi perrendtartásban biztosított módon lehet jogorvoslattal élni. Lengyel Zoltán ezután több tanú kihallgatását kéri. Többek között Bartha Albert volt hadügyminiszter és Nagy Vince volt belügyminiszter kihallgatását. Föl akarja olvasni Garbói Sándornak közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatát, amit azonban az elnök nem enged meg. Ezután a védő Garami Ernő, Peidl Gyula, Weltner Jakab, Büchler József, Buchinger Manó, Peyer Károly, Esztergályos János, Gratz Gusztáv, P. Ábrahám Dezső, Miskolczy Ágost, majd gróf Bethlen István kihallgatását javasolja. Bethlen Istvánt arra vonatkozólag kéri kihallgattatni, hogy 1919 március 21-én személyesen tárgyalt Károlyi Mihállyal és tőle tudta meg, hogy önként adta át a hatalmat a tanácskormánynak. Indítványozza továbbá a vádlott kérésére Károlyi Mihály, Kun Béla és Rónát Zoltán megidézését kéri a forradalmi kormányzótanács június 11-i jegyzőkönyvének felolvasásán, amelyből szerinte megállapítható, hogy Rákosi Mátyás azon az ülésen nem vett részt, mégis kinevezték őt a vörös őrség parancsnokává. Több indítványa során végül a felségsértésre vonatkozó váddal kapcsolatban indítványozza az 1918 november 10 án kelt Károlyi-féle úgynevezett néptörvény ismertetését, amely kimondja, hogy az államf fő hatalmat a népkormány gyakorolja. Hangsúlyozza végül, hogy Rákosi Mátyás tizenhat esztendővel ezelőtt elkövetett cselekményekkel van vádolva. A tizenhat észtereidből 8 és évet Magyarországon töltött börtönben. A védő beszéde után felállott Rákosi Mátyás és kérte Strauss Istvánnak, aki akkoriban a legfőbb állami számszék elnöke volt, a kihallgatását. Azt állítja, hogy sokat tárgyalt Straussal. Ő az egyetlen ember, aki tanúvallomásban el tudja mondani, hogy ő hülyén ember volt, hogyan viselkedett a hivatalában. Szemák tanácselnök közölte ezután, hogy a törvényszék az indítványokról hozott határozatát pénteken délelőtt 10 órakor hirdeti ki. Ezzel a csütörtöki főtárgyalást berekesztette. . . A Ház egyesített bizottsága m mai ülése A képviselőház földművelésügyi, külügyi és pénzügyi bizottsága Mayer János elnöklésével csütörtökön délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a kormány részeiről Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter vett részt. A bizottság Igmándy Aladár előadásában a növényvédelem tárgyában Rómában 1929 április 16-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Ivády Béla meleg szavakkal üdvözölte Darányi Kálmán földművelésügyi minisztert abból az alkalomból, hogy elsőikben jelent meg a bizottság ülésén, biztosította őt a bizottság bizalmáról és támogatásáról jövő munkálkodásában. Utána Schandl Károly, Temesváry Imre és báró Inkey Pál szólaltak fel, akik mindannyian örömmel üdvözölték a javaslatot, majd Darányi Kálmán miniszter válaszolt a felszólalásokra, megköszönte a vele szemben nyilvánított bizalmat és arra kérte a bizottságot, hogy jóindulatú bírálatával a jövőben is támogassa munkásságát. A bizottság a törvényjavaslatot változatlanul elfogadta. A megbuktatott dák véres merénylete tanára elen Gyuláról jelentik: Csütörtököm délben osztották ki a római katolikus reálgimnáziumban a félévi bizonyítványokat. Az ötödik osztályban Tamássy Dezső 50 éves tanár a bizonyítványok kiosztása után a tanterem ajtajánál várta, amíg a diákok eltávoznak. Egy gyulai fogházőr 15 éves fia, akit Tamássy tanár nemesből és latinból elbuktatott, észrevétlenül a tanár háta mögé lapozott, hatalmas disznóölőkést rántott elő és azzal teljes erőből fejbeszúrta tanáról. A fiú ezután a disznóölőkéssel hadonászva utat vágott magának diáktársai között és elmenekült. Tamássy Dezső tanárt kórházba szállították. Állapota életveszélyes. A merénylő diákot egész délután keresték a rendőrök, végül is a fiú négy óra körül önként jelentkezett a rendőrségen a véres késsel. Beismerő vallomása után őrizetbe vették. A nyomozás megállapította, hogy már napok óta készült tettének elkövetésére.