Magyar Hirlap, 1935. július (45. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

293. július 5. rosan megtalálják a legalkalmasabb utat a tárgyalások lefolytatására. Nem kételkedik abban sem, hogy — noha a hárm kormány a londoni program különböző problémáinak nem tulajdonít egyforma fontosságot és sürgősséget — mégis me tudnak majd egyezni olyan módszerekee, amelyeknek segítségével egyenrangú tárgyalások révén a többi kormányt is be lehet venni a felmerült kérdések megoltásába. Eden beszámoló a a Mussolinival folytatott tárgyalásairól ■ Eden ezután áttért beszéde legfontosabb részére, az olasz—abesszin kondikis ismertetésére. Erről a kérdésről kimeri!i tárgyalásokat folytatott Rómában júniusi 24-én és 25-én Mussolinival — mondotta !— s közölte az olasz miniszterelnökkel, hogy milyen súlyos aggodalmakkal tölti el az angol kormányt az a fordulat, amely az olasz— abesszin ügyben legutóbb beállott. — A mi módszereink nem egoisztikusak— mondotta Eden — és nem is az afrikai angol érdekek diktálják politikánkat, hanem kizárólag az a tény, hogy tagjai vagyunk a népszövetségnek. Kijelentettem Mussolininak, hogy az angol külpolitika a népszövetségen épül fel. Az angol kormány tehát nem nézheti közömbösen az eseményeket, amelyek nyélyen belevágnak a népszövetség jövőjébe. Az angol közvélemény azon az állásponton van, hogy a békét csakis a kollektív biztonság garantálhatja és hogy Anglia kizárólag a népszövetség révén tudja érvényesíteni európai szerepét. Az angol kormány ennélfogva behatóan megvitatta azt a kérdést, hozzá tud-e járulni az olasz—adesszin viszály konstruktív megoldásához. Közöltem Mussolinival, hogy miben állana ez a hozzájárulás az angol kormány részéről. Javaslataim nagyjában véve a következők voltak: az olasz—adesszin viszály végleges rendezése érdekében az angol kormány hajlandó a szomáliföldi angol gyarmat területén megfelelő földsávot adni Abesszíniának és ily módon biztosítani Abesszínia számára a szabad kijáratot a tengerhez. Ezt a javaslatunkat az a szándék szülte, hogy megkönnyítsük Abesszíniának az Olaszországgal való megegyezését és lehetővé tegyük számára, hogy területi és gazdasági engedményeket ajánljon fel a megegyezés érdekében az olasz kormánynak f!PDvS Mussolini nem fogadta el az angol kormány ajánlatát — Az angol kormány semmiféle ellenértéket nem kért ajánlatáért — folytatta Eden —, eltekintve attól az egy kéréstől, hogy az Olaszországhoz csatolandó területek törzsei megfelelő legelőhöz jussanak. Javaslatainkat nem könnyű szívvel tettük és csak a helyzet súlyos volta igazolja azt az elhatározásunkat, hogy angol területet ajánlottunk fel idegen államnak minden ellenszolgáltatás nélkül. "(Halljuk! Halljuk! — a ház minden oldalán! — Nagyon sajnálom — fejezte be Eden beszédét —, hogy Mussolini nem járult hozzá ehhez a javaslatunkhoz. Az olasz miniszterelnök kijelentette, hogy ezt a javaslatot nem fogadhatja el a vita megoldásának alapjául. Eden végül kijelentette, hogy Rómából Visszatérőben Párizsban ismét megszakította útját és részletesen tájékoztatta a francia kormányt Mussolinival folytatott megbeszéléseiről. Eden beszéde után újból szólásra emelkedett a munkáspárti ellenzék vezére, Lansbury és egyenesen Baldwin miniszterelnökhöz fordult azzal a kérdéssel, hajlandó-e lehetővé tenni az alsóház számára, hogy a részletes vita tárgyává tegye Eden miniszternek Lavallal és Mussolinival folytatott tárgyalásait. Nagyon szeretné tudni azt is, mikor hajlandó tájékoztatni a kormány az alsóházat azokról a lépésekről, amelyeket a legközelebbi jövőben foganatosít Rómában és amelyeknek csak az lehet a céljuk, hogy tudatára ébresszék az olasz kormányt annak, hogy milyen nyomást jelent az európai közvélemény állásfoglalása az olasz-abesszin vitában. Baldwin miniszterelnök helyett Sir Samuel Sloare külügyminiszter válaszolt és kijelentette, hogy teljes mértékben tudatában van a helyzet komolyságának. Éppen azért nincs abban a helyzetben, hogy közölhesse, mikor adhat a kormány részletesebb felvilágosításokat erről a kérdésről az alsóháznak. Nem tehet tehát semmiféle ígéretet, reméli azonban, hogy hamarosan módjában lesz sokkal behatóbb tájékoztatást adni, mint ahogyan a mai ülésen tehette. A kormány maga is igen sürgősnek tartja a függő kérdéseket és állandóan figyelemmel kíséri azokat. A jelen időpontban csak azért nem adhat közelebbi felvilágosításokat az alsóháznak, mert attól fél, hogy ezzel csak károsan befolyásolná a jövő fejleményeket. Az alsóházban az Eden látogatásához fűződő pótkérdések során Dickie nemzeti munkáspárti képviselő kérdéseire a külügyminiszter kijelentette, hogy az Abessziniának felajánlott angol terület csak az általános megoldási javaslat része volt. A kormány nem akar a parlament háta mögött cselekedni, de sürgős szükség volt haladéktalan intézkedésre a veszedelmes helyzet megoldása céljából. Arra a további kérdésre, hogy még nyitva van-e az ajánlat és lehet-e róla szó, vagy véglegesen elutasították, azt felelte Hoare, hogy a kísérletszerű javaslat nem volt elfogadható és ezért föl kell tenni, hogy az ajánlat már tárgytalan. Nagyarányú előléptetések a postánál és a pénzügyőrségnél A hivatalos lap keddi száma közli azokat az előléptetéseket és kinevezéseket, amelyek július elsejével a postánál történtek. Július elsejével a postánál a fogalmazási, műszaki, számvevőségi, forgalmi szakban és artiszti karban nagyszámú kinevezés történt. Sáray Ferenc postafőigazgató, Hentz Lajos és Dittrich Vilmos postaigazgató, Tholvay Zsigmond és Korény Gusztáv postahivatali főigazgatók lettek. Báró Nyáry Gyula postaigazgató a postafőigazgatói címet és jelleget, Schoepkin Lajos postaigazgató pedig a postafőigazgatói címet kapta. Molnár István és Endrődy Antal postaműszaki tanácsosoknak a kormányzó a postaműszaki igazgatói címet, Lontay Béla főmérnöknek a postaműszaki tanácsosi címet és jelleget, Wangler Gyula és Hutter Gyula postafőmérnököknek a posta műszaki tanácsosi címet és jelleget, Mályusz Géza és Schuszter András postamérnököknek a postafőmérnöki címet és jelleget adományozta. György Sámuel postafőfelügyelő a postahivatali igazgatói címet és jelleget, Révész Pál, Fasching János és Hajós Alajos a postafőfelügyelői címet és jelleget, Szamosfalvi Miklós pedig a postafőfelügyelői jelleget kapta. Ezeken kívül a kormányzó számos postafelügyelőnek adományozta a postafőfelügyelői címet és számos postaellenőrnek adományozta a postafőellenőri címet és jelleget. A kereskedelemügyi miniszter Szitányi- Árpássy Ferencet postatanácsossá nevezte ki. Ezenkívül számos postasegédtitkárt nevezett ki postatitkárrá, illetve postafogalmazókat postasegédtitkárrá. Nagyon sok kinevezés történt a postamérnöki karban és a számvevőségi karban is. A posta forgalmi szakában a kereskedelmi miniszter sokakat nevezett ki postafőfelügyelővé, illetve postafelügyelővé. Több száz kinevezés történt a postakezelőnők és a postaaltisztek csoportjánál, valamint a posta műszaki segédszemélyzeténél is. Ugyancsak sok előléptetés, illetve kinevezés történt a pénzügyőrök között is. ideig gándoljanak MacDonald szeptemberben Dél-Afrikába utazik Londonból jelentik: Johannesburg- Reuter-távirat szerint Ramsay MacDonald, a titkos tanács elnöke szeptemberben Dél- Afrikába utazik. Kedd Herriot üdvözlődész a német frontharcosokhoz „Egy fecske nem csinál ugyan tavaszt..." Párizsból jelentik. A német frontharcosszövetségesek megbízottai a frontharcosok szövetségközi szervezetének meghívására hétfő délelőtt Párizsba érkeztek. Délután megkezdődtek az eszmecserék a német megbízottak és a szövetségközi szervezet kebelébe tartozó tizenegy volt ellenséges állam frontharcos-szövetségeinek megbízottai között. A Temps jelenti Lyonból, Stuttgartból jövet ötven főből álló frontharcos-csoport érkezett Lyonba. A csoport a lyoni német konzul vezetése mellett megkoszorúzta a világháborúban elesett hősök emlékművé. A vendégeket a városházán Herriot tárcanélküli miniszter, Lyon polgármestere fogadta. Herriot üdvözlőbeszédében többek között így szólt: — Jól tették Önök, hogy eljöttek. Egy fecske nem csinál ugyan tavaszt, de mégis szükség van az első fecske bátorságára, hogy a többi fecske is meginduljon, üdvözlöm az Önök csoportját, mint a tavaszelső fecskéjét. Két petíciót elutasított a főváros igazoló-választmánya A főváros igazoló-választmánya hétfőn délelőtt kezdte tárgyalni a községi választások ellen benyújtott petíciókat. Az ülés elején az elnöklő Csilléry András bejelentette, hogy Grossmann Mór összeférhetetlenségi bejelentést tett Klár Zoltán ellen, aki városatya kora lám, 1928-ban 8000 pengő váltókölcsönt vett fel a Községi Takarékpénztártól, amit nem fizetett meg. A bejelentés szerint Klár függőségi helyzetben és hitelszerződéses viszonyban van a fővárossal. A bejelentő összeférhetetlennek tartja Klárt azért, mert ,,az egyik városi házban lévő lakás bérével tartozik“ és mert „hiányzik magyar álllampolgársága“. A Klár mandátuma ellen benyújtott panaszt az adatok kivizsgálása után ősszel fogják, tárgyalni. Az igazolóválasztmány ezután elutasította Szabó Gyula ügyvédnek a petíciót, amelyeket az összes kerületi választások ellen nyújtott be. Izgalmas vita volt a VI. kerületi választás ellen beérkezett két petícióval kapcsolatban. Az egyiket Klór Zoltán, a VI. kerületi szabadságfront listavezetője nyújtotta be. A választási bizottság annak idején a szabadságfront híveinél 382 szelvényt nem talált megfelelőnek, mert a lakcímeket, a foglalkozást, az évszámot nem a választók írták alá. Az igazolóválasztmány szakértőkkel vizsgáltatta meg a szabadságból!'! ajánlóíveit és a szakértők több mint kétszáz aláírást hamisnak találtak. Kiár Zoltán hangoztatta, hogy az igazolóválasztmány túllépte hatáskörét, amikor szakértők bevonásával a választási bizottság által nem is kifogásolt alláírásokat kifogásoltak és kérte, hogy a kifogásolt ajánlási szelvények tulajdonosait hallgassák ki és ellenőrzőszakértőt küldjenek ki. Az igazolóválasztmány elutasította Klárák petícióját azzal, hogy az ügyészséghez teszi át az ajánlási íveket, mert olyan súlyos hamisítások történtek, amelyek megtorlásáról kell gondoskodni. A másik petíciót a VI. kerületi frontharcos párt nyújtotta be. Wagner Károly és társai felszólalásukban előadják, hogy a párt, miután 360 ajánlás pótlására utasították, 557 pótajánlást nyújtott be. A pártot azonban nem engedték futni s nem tudják ma sem, hogy hány ajánlást nem fogadott el a bizottság. A felszólalás szerint az aláírások ellenőrzését végző detektívek sok esetben erőszakoskodtak , ezért azok ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt még a keddi nap folyamán feljelentést tesznek. Az igazolóválasztmány zárt tanácskozása után Csilléry felsorolta, hogy a párt ívein Irány hamisnak látszó, aláírást találtak s hogy ötszáz vol a kettős aláírások száma. Wagner Károly kérte,,, hogy valamennyi ajánlóját hallgassák ki, mint az igazoló választmány elutasított és kihirdette határozatát, amelyszerint a petíciót elutasítja és az ajánlási íveket átteszi az ügyészséghez. Az igazolóválasztmány a többi petíciót kedd délelőtt 9 órakor fogja tárgyalni. Tars Tibor székfoglalója az Országos Filmegyesületben Hétfőn este a Fészek-klubban tartotta meg ezévi rendes közgyűlését az Országos Filmegyesület. Szokatlanul nagy számmal jelentek meg ezen a gyűlésen a tagok, aminek az a magyarázata, hogy új elnökséget és tisztikart választott az egyesület, amely egyúttal új címet is kapott. Országos Magyar Film Egyesület-re változott a régi cím. Gál Béla bevezetője után Major Dezső titkára ismertette a zárószámadást. Ezután Tors Tibor országgyűlési képviselőt forma szerint is megválasztották — közfelkiáltással és egyhangúlag elnökké, BingerthJánost és Taubinger Zoltánt társelnökökké, Harsányi Zsoltot és Törzs Jenőt alelnökökké, Gál Bélát ügyvezető alelnökké, Major Dezsőt titkárrá, Lohr Ferencet pénztárnokká, Vásárhelyi Ferencet jogtanácsossá, Vándory Gusztávot, Stephanides Károlyt és Bárdy Ödönt számvizsgálókká. Megalakították a különböző szakosztályokat is. A technikai szakosztály elnöke Székely István, titkára Eiben István lett. A dramaturgiai szakosztály elnökévé Hunyadi Sándort, titkárává Ciifra Gézát, a színészeti szakosztály elnökévé Gázon Gyulát, titkárává pedig Just Gyulát választották meg. A választmányi helyek betöltése után küldöttség ment az elnökké megválasztott Tors Tiborért, akit megérkezésekor lelkes és hoszszantartó ovációkkal fogadtak. Tors Tibor nagyszabású beszéd keretében fejtette ki programját, köszönetet mondott megválasztásáért és ígéretet tett, hogy ezen a számára új terrénumon is, ha kell, harcosan is, meg fog tenni mindent az egyesület és a filmügy igazáért. Ezután vázolta a legközelebbi teendőket, amelyek részint művészi, részint szociális jellegűek. Majd így folytatta: — A magyar fémgyártásban határozott fellendülés észlelhető, de ez még nem elég. .A gyártásnak sokkal nagyobb mértékben kell megindulnia. Elsősorban ki kell küszöbölni a dezorganistságot. Ebben az egyesületben kell tömöríteni mindazokat, akiknek a magyar filmgyártáshoz bárminemű közük van. Minél erősebb az egyesület, annál könnyebben valósíthatók meg a célkitűzések. Hangoztatnom kell azonban, hogy a feladatra csakis azzal a feltétellel vállalkoztam, hogy az egyesület kizárólag művészi és szociális keretek között fog működni a jövőben is — semmiféle egyéb természetű funkciót nem fogok teljesíteni. Ellenkező esetben missziómat megszűntnek kellene tekintenem. — A legelső teendő — folytatta beszédét Törs Tibor — a kollektív szerződés megvalósítása. Ennek a keretében kell szabályozni a különböző munkaerők jogviszonyát és azt a fontos kérdést, hogy magyar filmnél csakis ennek az egyesületnek a tagjai vállalhatnak bármiféle szerepet vagy közreműködést. A színészszövetséggel ezirányban megállapodás készül, amelynek egyik sarkalatos pontja: aki a színészek közül filmszerepet vállal, annak kötelessége a filmegyesületbe belépni. A kollektív szerződés a munkadíjak és a munkaidő kérdését is szabályozni kívánja és egyaránt honorálni akarja a vállalkozó és az alkalmazottak érdekeit. Okvetlenül rendezni kell a statisztakérdést is, hogy a balkáni nívó ezen a téren végleg eltűnjék. Statisztaelosztóintézményt fogunk létesíteni. A munkaadók és az alkalmazottak vitáit választott bíróságra fogjuk bízni. Követelésünk, hogy a külföldi vállalkozók a technikai posztokon magyar munkaerőket alkalmazzanak. Az egyesület a filmgyártás folyamatossága és rentabilitása érdekében minden tőle telhetőt el fog követni. Szükséges új műtermek létesítése és a műtermi kiadások lehető csökkentése. A magyar film vigalmiadó-mentessége tekintetében is igyekezni fogunk eredményt elérni. Törs Tibor beszédét a közgyűlés résztvevői élénk tetszéssel honorálták.