Magyar Hirlap, 1935. július (45. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
Kedd MEGHALT ARZ VEZÉREZREDES, a monarchia utolsó vezérkari irinöke Amikor Ferenci József 1916. november 51-én örök álomra hunyta le fáradt szemét, a világháború éppen klimaxához érkezett. Az orosz „gőzhenger“ maradandóan megbénult, nyugaton a Somme-csata bebizonyította, hogy a megmerevedett fronton mindaddig változtatni nem lehet, amíg vagy az egyik, vagy a másik részről valamely újabb, döntő jelentőségű tömegerő vagy technikai csoda nem érvényesül. Az entente számára szabadon állott még a nagy tömeg-átont: Amerika elhasználatlan emberözöne és itt volt még az eddig ki nem próbált technikai csoda: a tank, amely aztán végül is felőrölte a bátor német katonák idegerőit. A központi hatalmak számára újabb emberpótlék már nem volt várható és az ő technikai csodájuk, a tengeralattjáró, amelylyel Angliát akarták térdre kényszeríteni és Amerika esetleges csapatszállításait megakadályozni, máris túl gyengének bizonyult. AmikorV. Károly trónra került, bámulatos éleslátással ismerte fel az új helyzet új követelményeit. Belátta, hogy még a ,,nibelungi hűségnek“ is határt kell szabjon az önfenntartás ösztöne. Az egyén feláldozhatja magát a lovagias erények oltárán, a nemzeti létet még ilyen áron sem szabad kockáztatni. IV. Károlynak ehhez az új koncepciójához új emberekre volt szüksége úgy a belpolitikában, mint a háború vezetésében. Conrad, a zseniális vezérkari főnök, a dolog természeténél fogva, nem képviselhette az új kurzust mert elkötelezte magét a német háborús célok mellé. IV. Károlynak tehát elsősorban a vezérkari főnök helyére kellett új embert állítania. Ez az új ember Arz Artur volt, aki már az orosz fronton, Limanovánál is jelentős stratégiai készségről tett tanúságot, majd Erdély felszabadításánál játszott Mackensen oldalán igen fontos szerepet. 1917. március 1-én vette át Arz Conrad hagyatékát a vezérkari főnökségben és ezt az állást töltötte be egészen 1918. november 3-ig amikor is IV. Károly, aki addig mint az osztrák-magyar haderők főparancsnoka szerepelt, erről az állásáról lemondott és a maga helyébe Arzot nevezte ki az összes had- erők főparancsnokává. Nem sokáig viselte Arz ezt a tisztséget, mert már három óra múlva lemondott és a maga helyébe Kövess tábornokot ajánlotta főparancsnoknak, csak éppen erről a kinevezésről nem lehetett Kövesst értesíteni, aki Bécstől teljesen elvágva, valahol a Balkánon igyekezett a még menthetőt menteni és így az ő helyettesítésével mégis Arzot bízta meg továbbra is IV. Károly. Nehéz hónapokon keresztül volt Arz a vezérkar főnöke és az ő nevéhez fűződik a monarchia harci frontjának legyengülése, egészen az összeomlásig. Az általánosan ismert okoknál — az emberanyag kimerülése, a nyersanyagok kifogyása, az élelmiszerek hiánya, az idegevő megroppanása — nem kell sokat magyarázkodnunk. Arz a Balkánt abszolúte mellékes harctérnek tartotta és Tisza István erőteljes követelésével szemben sem volt hajlandó ott tiszta helyzetet teremteni. Míglen aztán 1918 szeptemberében végzetesen kiderült, hogy a központi hatalmaknak éppen ott van az achilles-sarkuk, melynél az entente elvághatta az egész központi front idegéletét. Ha Arza— és a németek — idejében belátják, hogy nem szabad a Szalonikinél gyülekező entente erőket lebecsülniük, akkor aránylag könnyűszerrel kitisztíthatták volna még idejében az egész Balkánt ettől a veszedelmes méreganyagtól és nem kellett volna itt egész hadseregeket lekötve tartaniok, amikor ezekre a haderőkre másutt sokkal fontosabb szerep várt volna. A másik tévedése Arz tábornoknak az volt, hogy — megint csak a német hadvezetőség példájára — teljességgel lekicsinyelte a tank szerepét. Ne felejtsük el, hogy Benes m. kir. honvédezredes volt az első a világháborúban, aki már 1915-ben bemutatott a bécsi közös hadügyminisztériumban egy teljesen harcképes tanktípust és ezt aztán — már Arz főnöksége idején — IV. Károlynak is bemutatták. Mivel azonban a németek ezt a harci eszközt, főként a megmerevedett frontokra való tekintettel nem értékelték, Arz el is ejtette annak bevezetését. És most ne is gondoljunk arra a végzetes szerepre, amelyet az entente tankjai 1917 novemberében, a cambray-i ütközetben és attól kezdve minden harci akciójukban játszottak és végül döntően felidézték a háború végét; gondoljunk csak arra, hogy Ukrajnában, Romániában és a Balkánon minő óriási embertömegeket vett igénybe a helyőrségi szolgálat ellátása, holott ezek ott fölöslegesekké váltak volna, ha a tankokat használják fel, mint ahogy ma látjuk, hogy Anglia óriási gyarmatbirodalmában néhány tank segítségével tartja fenn a rendőri szolgálatot. Ugyancsak hiba volt az is, hogy Arz beavatkozott a monarchia politikai életébe, igaz, csupán mint felelőtlen tanácsadó, így például ő volt az, aki a leghatározottabban ellenszegült annak, hogy — Wekerle és Szurmay minden követelődzése és rimánkodása ellenére is — idejében visszaengedje a magyar csapatokat az olasz frontról a Balkán felől veszélyeztetett magyar határok védelmére. Memoárjaiban nyíltan megmondja, hogy az olasz frontról elsősorban a német-osztrák csapatokat akarta visszavonni, nehogy a visszaözönlő egyéb nemzetiségű csapatok veszélyeztessék Tirolt és Német-Ausztria egyéb részeit. A harctéri helyzet következtében ekkor már csak a magyar csapatokra hárult a feladat, hogy az utánunk nyomuló olasz erőkkel szemben az utóvédharcokat felvegyék. Hozzájárult ehhez még a páduai szerződés szerencsétlen megfogalmazása is, amely módot adott ■az olaszoknak arra, hogy egész megveretlen hadseregeket fogságukba ejthessenek. Arznak minderre a memoárjaiban csak egy szava van: „Nem gondolhattunk arra, hogy az olaszok így fogják interpretálni a fegyverszüneti szerződést...“ A továbbiakban Arz tábornok Károlyi Mihálynak miniszterelnökké kinevezését meggátolta akkor, amikor Tisza István ezt a megoldást ajánlotta. Arz. saját vallomása szerint ekkor a katonai diktatúra bevezetését ajánlotta Magyarországon: — Nach meiner Ansicht wäre in Ungarn eine Militärdiktatur aufzurichten gewesen ... Ezt írta az 1924-ben, Bécsben megjelent memoárjaiban. Az összeomlás után Arz tábornok egyideig az osztrák fővárosban élt. Már Bécsben tartózkodása idején súlyos nyomorba jutott Arz tábornok. Ausztria ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tábornok erdélyi születésű, tehát magyar állampolgár volt, ennélfogva Ausztriától nem kaphat nyugdíjat. Végül Magyarországon hivatalosan is felvették a magyar katonai nyugdíjasok listájára. A MOVE nevében ugyan interpelláció hangzott el ez ügyben a magyar képviselőházban, de aztán Arz nagy háborús érdemeire való tekintettel, mégis csak engedélyezték számára a vezérezredesi nyugdíjat. így éldegélt utolsó éveiben a magyar fővárosban a volt főparancsnok és, mint kiderült, nála is megismétlődött az „új földesúr" esete: rajongó magyarbaráttá lett, ami nem is volt nála nehéz feladat, mert hiszen a magyar katona erényeit mindig is hangsúlyozottan elismerte és csak éppen a magyar politika célkitűzéseivel szemben voltak — erős német beállítottságánál fogva — súlyos aggályai. A magyar föld csodálatos ereje, a magyar levegő bűvös és rejtélyes varázsa nála is megtette a maga hatását. Az osztrák, sőt a nagynémet katona szíve az utolsó esztendőkben már megértette a magyar fájdalmat, a kemény katonaszívhez is közel férkőztek a magyar nemzeti ideálok nagy eszméi... Báró Arz kitűnő, sőt kemény katona volt, aki mint parancsnokló hadvezér is jól megállotta a helyét. Hogy mégis bekövetkezett a katasztrófa, annak oka főleg az akkori harctéri helyzetben keresendő, amelyen segíteni talán még az övénél nagyobb stratégiai talentum sem tudott volna. Supka Géza Báró dr Straussenburgi .4rz Artúr nyugalmazott vezérezredes, hosszú és kínos ja* HIPLAD EOn SptäM Eliiii fil Ér** maradék-és divatáruháza IJ|^ UEKU VMkndrfissy-ut U a leépített filléres árusítását folytatja! liTtprimé crepedechine fül, 245-től | LenV®S20n .................fll'a 149 „ Organdi transparens .. fj||, 139 „ Crepon-mosó.............fill, 69 „ Strandkolmafi! Bűre* kis hibával .......fül. 65 szenvedés után, életének 79. évében, hétfőn délben hunyt el Budapesten. 1857 június 6-án született Nagyszebenben mint régi erdélyi szász nemesi család sarja. Ágostai evangélikus, magyar állampolgár. Érettségi vizsga után két évig jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen 1878-ban tényleges hadnagy a 23. vadász-zászlóaljban. 1891-ben százados a vezérkarban. 1903-ban nőül veszi Thomkaházi Thomka Stefániát. 1904-ben születik Stefánia nevű leánya. 1927-ben a honvédség szolgálaton kívüli viszonyába helyezik A katonai Mária Teréziia-rend középkeresztes vitéze (1917). A Lipót-rend nagykeresztese hdm. a kardokkal, a Lipót-rend elsőosztályú lovagja hdm., az elsőosztályú Vaskoronarend lovagja hdm., az elsőosztályú katonai érdemkereszt tulajdonosa hdm. a kardokkal, a különös legfelsőbb elismerés érmének tulajdonosa holm. a kardokkal. A magyar főrendiház tagja (1917). Belső titkos tanácsos. A 23. Császári és királyi vadászzászlóalj tulajdonosa. A kolozsvári egyetem díszdoktora. A porosz Pour de Mérite-rend a cserfakoszorúval tulajdonosa. A porosz Vörös Sas-rend nagykeresztese. Az első- és másodosztályú vaskereszt tulajdonosa. A porosz 157. gyalogezred tulajdonosa. 1935 július 2. 3 A „Karakán" repülőgép jugoszláv területen szállt le Rotter Lajos távirata szerencsés leszállásáról Hétfőn délben bejelentették a főkapitányságnak, hogy a Rotter Lajos 33 éves gépészmérnök, aki a Karakán nevű vitorlázó repülőgéppel vasárnap felszállt, eltűnt. Rotter vasárnap délben féltizenkettőkor rekordrepülése indult a Barakánnal a Hármashatárhegyről. Egy óra körül eltűnt a távolban és délután és este is hiába vártak róla jelentést. Az az aggodalom ébredt, hogy Roller Lajost vitorlázó repülőgépével valami baleset érte. A rendőri rádió értesítette az ország valamennyi csendőr- és rendőrállomását, hogyha a gép feltűnne, nyomban tegyenek jelentést. A Magyar Cserkész Szövetség vitorlázórepülő-szakosztálya hétfő este hét óra után Rotter Lajostól táviratot kapott, amelyben Rotter Lajos közli, hogy vasárnap délután fél hat órakor a Temes partján lévő Szárcsa község mellett, jugoszláv területen leszállt „Karakóvi“ nevű gépével, a jugoszláv hatóságok részéről semmi bántódás nem érte, igen szívélyesen siettek segítségére. Rotter Lajos 265 kilométert repült be, ami új országos rekordot jelent. A sürgöny vétele után a külügyminisztérium diplomáciai úton intézkedett a gép megfelelő tárolásáról, hazaszállításáról és Rotter Lajos visszautazásáról is. Roller mérnök útja 265 km., ami magyar távolsági rekordnak felel meg a motornélküli repülés terén. I Berenger kritikája a francia diplomáciáról Párizsból jelentik: Berenger, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, az Agence Economique et Financière-ben feltűnést keltő cikket írt, amely arra enged következtetni, hogy a francia külpolitika felfogása az új angol diplomáciai módszerek kérdésében bizonyos módosuláson megy át. A francia sajtó egy része talán nagyobb megértést tanúsíthatna Anglia iránt az angol —német tengerészeti egyezmény kérdésében — írja a cikk. — Az a meglepetés, amely nálunk a londoni megegyezés nyomán mutatkozott, nem annyira az angol külpolitikai irány változását, mint inkább azt bizonyítja, hogy mi rendkívül hajlamosak vagyunk a félreértésekben kéjelegni. Sem a stresai, sem a londoni nyilatkozatok nem tiltották el Angliát attól, hogy a németekkel előzetesen tengerészeti egyezményre léphessen, amint Franciaországnak ,s jogában volt a Szovjettel megegyezni és Olaszországnak is jogában áll . Afrikában külön cselekedni. A három stresai hatalom csak arra kötelezte magát, hogy cselekvés előtt kikéri egymás véleményét, nem pedig arra, hogy nem is fog cselekedni. Anglia június 7-én részletes jegyzékben kért tőlünk véleményt. Mi csupán június 17-én válaszoltunk és válaszunk csak halogatás volt. Erre Anglia úgy vélte, hogy meg kell ragadnia az alkalmat és korlátoznia kell a német tengeri haderőt. Hol van itt az árulás, a pálfordulás és a kifogásolható magatartás. Mi ezért a magatartásért megorroltunk. Diplomatikus eljárás volt-e ez részünkről? A francia kormány átértette a helyzetet. Lovainak több a hidegvére, semhogy rossz hangulatnak engedett volna és talán mi magunk sem vagyunk teljesen gáncsnélküliek, mi, akik legjobb barátaink szemében is szálkákat keresünk. Talán hosszú esztendők óta mi is idegessé tettük Angliát azzal az örökös rögeszmével, hogy valamennyi kérdést össze kell kapcsolni, anélkül azonban, hogy egyetlenegy kérdést is megoldáshoz segítettünk volna. Csoda-e ha módszereink eredménytelenségének láttára az angolok más módszerekhez nyúltak? Ismerjük el tehát, hogy az angolok jószándékkal járnak el és igyekezzünk utánozni őket, térjünk át a közvetítés nélküli diplomáciai cselekvésre, mert csak ez méltó az erős és reálpolitikát folytató Franciaországhoz. Repülőgépen 57 git az ?fí, mint- ha klub főterben ülne! j—ntMBspufc AI AURT, VÁCI V1 ■ JUSO&S8