Magyar Hirlap, 1936. július (46. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

I 1936 július­­. Az olasz laptudósítók ültek, tiltakozó kiál­­ások hangzottak s néhányan fütyülni kezd­ek. Óriási izgalom támadt s a t­eremőrök azonnal az újságíró-páholyba siettek , néhány rendőrtiszt segítségével kivezették az olasz újságírókat. A tüntetésben az ösz­­szes Genfben tartózkodó olasz laptudósítók résztvettek, kivéve a Popolo d'Italia tudó­sítóját, aki éppen az egyik telefonfülkében tartózkodott és így nem volt jelen, amikor az elnök Itailé Szelassziét szólította fel. Ki­vezettek a páholyból egy spanyol újságírót is, aki zajosan tiltakozott az olasz kollégák eljárása ellen. A spanyol lap tudósítót hama­rosan szabadlábra helyezték, az olasz új­ságírókat azonban őrizetbe vették és bekísér­ték a genfi rendőrfőnökségre. Valamennyiük­nél fütyülőt találtak, amiből a rendőrség arra következtet, hogy már előre készültek a tüntetésre. A genfi rendőrfőnökségen az esti órákban úgy nyilatkoztak, hogy a tün­tető olasz újságírókat valószínűleg ki fog­ják utasítani Svájcból s ugyanakkor a nép­szövetség főtitkári hivatala is megvonja tő­lük népszövetségi újságírói igazolványukat. Az olasz tüntetés várható következmé­nyeit a népszövetségi p­alota folyosóin igen komolynak tartják s attól félnek, hogy ez az incidens nagy mértékben megnehezíti majd a barátságos légkör visszaállítását Olaszország és a népszövetség között. Motta svájci külügyminiszter, aki jelen volt a köz­gyűlési teremben, amikor a tüntetés lezaj­lott, még Hailé Szelasszié beszéde közben eltávozott és felkereste a genfi főállam­­ügyészt, hogy megbeszélje vele a szükséges intézkedéseket. Motta külügyminiszter a fő­ügyészségről telefonon felhívta Bernt és hosszabb tanácskozást folytatott a svájci igazságügyminiszterrel. Hailé Szelasszié császár, miközben az in­cidens lezajlott, nyugodtan állott a helyén, majd az olasz újságírók eltávolítása után megtartotta beszédét, amelyet azonban senki sem értett meg, miután a négus am­­hara nyelven beszélt. Ezt a háborút rámkényszerítették — kiáltja a négus a népszövetség előtt Hailé Szelasszié azzal kezdte beszédét, hogy először beszél a népszövetség színe előtt koronás államfő, ennek azonban meg­van a magyarázata, mert most történik meg először, hogy a népszövetség egyik tagállama ilyen helyzetbe került. A négus ezután részletesen ismertette az ellenséges­kedések kitörését megelőző fejleményeket és azt állította, hogy Olaszország már jóval az italuali határincidens előtt megkezdte katonai készülődéseit. Azóta Olaszország mindent megtett, hogy kudarcba fulassza a viszály békés, elintézésére irányuló fárado­zásokat. Abesszin részről kezdettől fogva a legnagyobb engedékenységet tanúsították, amint ez a tizenhármas békéltető bizottság jelentéséből is megállapítható. __ Ezt a háborút — kiáltotta Hailé Sze­lasszié — akaratom ellenére kényszerítették reám. Ugyanez a sors érheti az összes gyenge államokat, amelyek ki vannak téve a nagy államok hatalmi éhségének. A négus ezután arról beszélt, hogy Abesszínia csak nagyon későn kezdte meg a háborús készülődéseket, mert hitt a nép­­szövetségi garanciák hatályában. Ezért uta­sította vissza az abesszin kormány mind­azokat a békejavaslatokat, amelyek nem voltak összeegyeztethetők a népszövetségi alapszabályokkal. Sajnos a­­ népszövetségi alapszabályokba vetett bizalom korainak és jogosulatlannak bizonyult. A népszövet­ség több vezető tagja legújabban úgy hatá­rozott, hogy felfüggeszti az olaszellenes szankciókat. A jelen esetben­­ azonban nem a népszövetségi alapszabályokról van szó, hanem a nemzetközi erkölcsről. Nem sza­bad a népszövetségi államokat kitenni annak, hogy náluknál erősebb hatalmak megtámadják őket. Ha a népszövetség sor­sára bízza Abesszíniát, akkor a gyenge ál­lamok nem tudnak többé szembeszállni a jogtalan támadással. A segítségre szoruló gyenge államoknak őrködniük kell afölött, hogy biztonságukat ne ássák alá. Az Olasz­ország ellen foganatosított népszövetségi in­tézkedések nem az alapszabályok hiányos volta miatt hiúsultak meg, hanem azért, mert nem volt meg a hatalmakban az el­eltökélt akarat arra, hogy az alapszabályo­kat végre is hajtják. Majd a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: — Ünnepélyesen kijelentem az egész vi­lág színe előtt, hogy Abesszinia nem haj­lik meg az erőszak előtt. Országom és kor­mányom minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználnak, hogy felszabadítsák Abesszíniát. A négus beszédét több oldalon helyeslés­sel fogadták s amikor Hailé Szelasszié el­hagyta a népszövetségi palotát, az épület előtt összegyűlt baloldali tömeg megélje­nezte. Hailé Szelasszié beszédével a népszövet­ségi közgyűlés keddi ülése véget is ért s a következő ülést szerdán délelőtt féltizen­tédfilmtól­ .fellentik: Hailé Szelasszié csá­szár, a legújabb hírek szerint, Genfből új­­ból ismét Jégusz, három gyermektT­enap szerint a délangliai­ part­vidék egyik népszerű fürdőhelyén, Wor­­thingban üdül s Genfből jövet, a császár is néhány napot akar tölteni gyermekei társaságában a fürdőhelyen. Schuschnigg kancellár nem megy Genffbe Párizsból jelentik. Politikai körökben minden osztrák cáfolattal szemben meg­állapítják, hogy a francia kormány való­ban Genfbe kérette Schuschnigg osztrák kancellárt, hogy felvilágosításokat kérjen tőle az osztrák politika legközelebbi cél­kitűzéseiről, különösen pedig a Habsburg­­monarchia visszaállításának állítólagos ter­véről. A bécsi francia követ —­ mondják beavatott párizsi körökben — a francia kormány meghívását kedden délután for­mailag­ is átadta Schuschnigg kancellárnak. A kedd esti párizsi lapok genfi tudósítói­nak egybehangzó jelentése szerint a fran­cia népszövetségi delegáció körében feszült izgalommal várják Schuschnigg kancellár Választót, hogy eljön-e Genfbe, vagy sem. Bécsből jelentik: Schuschnigg kancellár nem fogadta el az angol és a francia kor­mány meghívását s nem megy el a folyó népszövetségi ülésszak tartama alatt Genfbe. "Az osztrák kormány válasza a meghívásra, a kedden este kiadott hivatalos jelentés szerint, a következő: " Bármennyire átérzi is az osztrák kor­mány ennek a meghívásnak a jelentőségét és bármennyire hajlandó is elvben ilyen közvetlen eszmecserére, Schuschnigg kan­cellárnak időhiány miatt legnagyobb sajná­latára nem áll módjában, hogy a jelen idő­pontban elhagyja Bécset, tekintettel egyrészt arra, hogy­ a folyó genfi ülésszak már csak igen rövid ideig tart, másrészt pedig arra, hogy belpolitikai munkabeosztását már előre megállapította. A népszövetség leg­közelebbi ülésszaka során az osztrák kan­cellárnak mindenesetre alkalma lesz arra, hogy személyesen találkozzék a francia és angol külpolitika vezetőivel. Erre a talál­kozásra természetszerűen Bécs is igen nagy súlyt helyez. Illetékes helyen még hozzáfűzték ehhez a hivatalos jelentéshez, hogy az osztrák kormány bel- és külpolitikája annyira vilá­gos, hogy teljesen alaptalan minden aggo­dalom, amely a restaurációs kérdéssel kap­csolatban állandóan felmerül a külföldön. A hivatalos osztrák álláspontot ebben a kér­désben ismételten és világosan leszögezték: a Habsburg-restauráció kérdésének semmi­féle időszerű jelentősége nincsen s az oszt­rák kormány szándékai ebben a kérdésben semmit­ sem változtak. Nyaraljon isdi­ ! jön iHereden­ Részletes felvilágosítás és jelentkezés: CENTROPA Utazási Iroda, a Magyar Hírlap utazási osztályánál, Budapest, IV., Váci ucca 27—29. Tel.: 1-839-09, 1-838-95 HIPLAP Kinevezések az OTI-nál, a MABI-nál és a postánál A hivatalos lap szerdai száma közli az OTI-nál, a MABI-nál és a postánál történt előléptetéseket, illetve kinevezéseket. Az OTI-nál Godányi Zoltánt, Szentgyörgyi- Tolnay Lajost és báró Podmasniczky Györ­gyöt aligazgatókká nevezték ki és ezenkívül számos előléptetés történt a fogalmazási, műszaki és orvosi karban. A MABI-nál is számos kinevezés történt a tisztviselői és orvosi karban. A postánál a kormányzó Kiss Ödönt és Beírta Józsefet postafőigazgatókká, Kla­­martsik Antalt, Mazurek Ernőt, Kiss Istvánt, Mészáros Lajost és Nagy Sándort postaigaz­gatókká, Füves Dezsőt, Terlanday Bélát és Gianore Ottót postaműszaki igazgatókká nevezte ki. Ezenkívül még többszáz postai tisztviselő lépett elő úgy a fogalmazási, mint a műszaki és üzemi tisztviselők sorá­ban. Szerdai Az igazság minden nemzet fölött áll-mondotta Serédi hercegprímás A magyar hercegprímás beszéde oxfordi egyetemi díszdoktorrá avatásán Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást — amint arról már hírt adtunk — az oxfordi egyetem a jogtudományok díszdok­torává avatta. Az egyetem hivatalos dísz­ebédjén három beszéd hangzott el s a fel­avatott díszdoktorok nevében a magyar her­cegprímás latin nyelvű beszédet mondott. — Az én munkásságom — mondotta a hercegprímás — leginkább arra fog irá­nyulni, hogy, ahol csak tehetem, iparkodom a valódi igazságot terjeszteni és előmozdí­tani a jogtudományok különböző fajtáinak művelését. Amint ugyanis az igazság min­den nemzet, minden idők,, sőt az örökké­valóság fölött áll, mert változatlan, éppen úgy az igazságosság és a jogtudomány is, minthogy bizonyos értelemben transzcen­dentális, minden nemzetet szerencsésen ösz­­szekapcsol. Amikor az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről beszélek, egye­temünkön kívül a brit nemzetet is ünnep­lem, mert e nemzet valóban nagynak bizo­­nyult, mikor a közjó céljából nemcsak pol­gárait, hanem a gyarmatok lakóit is római méltányossággal kormányozza és amikor Európa kis nemzeteit és ezeknek fiait is megbecsüli, sőt a kicsiny és megalázott ma­gyar nemzetben és az én csekély személyem­ben önmagával és saját fiaival egyenlőkké teszi. A hercegprímás azzal fejezte be beszédét, hogy mint legújabb magyar doktora az oxfordi egyetemnek — melynek Miklós nevű első hallgatója is, akit a történetírók ismernek, magyar ember volt — azt kí­vánja, hogy az egyetem mindig éljen, növe­kedjen és virágozzék.. A taps és egyéb tetszésnyilvánítás sokszor szakította félbe a hercegprímás klasszikus harmóniájú latin beszédét, amely nagy ha­tást tett a jelenlevőkre. Kinevezik a legkisebb munka­béreket megállapító bizottságot A textiliparban bevezetik a 48 órás heti munkaidőt Félhivatalos jelentés szerint egyes napi­lapok kifogás tárgyává tették azt, hogy az iparügyi minisztérium a minimális munka­bérek megállapítására hivatott bizottság ki­nevezésével késlekedik. Ezzel kapcsolatban arra illetékes helyen kijelentették, hogy az iparügyi miniszté­rium a minimális munkabérek megállapí­tásának kérdését az érdekelt munkaadó­­érdekképviseletek bevonásával behatóan megvizsgálta és megállapította, hogy az érdekeltségek maguk is egyetértőleg helyes­nek és szükségesnek tartják e kérdés mielőbbi szabályozását. Ennek alapján az értekezle­ten megjelent érdekképviseletek máris fel­hívást kaptak arra, hogy a minimális munka­béreket megállapító bizottságba kinevezett 1s megfelelő számú tagot jelöljenek. Az érde­­keltségek azonban a felszólításnak p­ezide nem tettek még eleget és a jelölést még nem ejtették meg, így tehát nem az ipar­­ügyi minisztériumon, hanem a késedelemben lévő kirendeltségeken múlik a minimális béreket megállapító bizottság kinevezésének késése. Ugyancsak panaszok hangzottak el a tex-s­tilipar szociális gondozásával kapcsolatban is. A tényállás erre vonatkozólag az, hogy a kötő- és kötőszövőipar legkisebb munka­béreinek megállapítására hivatott bizottság már megalakult és érdemleges tárgyalásai máris folyamatban vannak. Legközelebb ki­nevezik a pamutipar legkisebb munkabéreit megállapítani hivatott bizottságot és foko­zatosan sor kerül a textilipar további ága­zataira is. Iapkészítés alatt áll ezekben az­"“, '"óráikban a negyvennyólcórás heti rhimká­­,de b'd­rezelé­sére ismertkoző rendelkezés is. 90SOV/J fi JSV12j! ik ÁYjjv.»­XV­Vi Megnyílt Budapesten a nyomorékügyi világ­kongresszus A harmadik nyomorékügyi világkongresz­­szus, amelyre körülbelül kilencven külföldi érkezett Budapestre, kedden nyílt meg a parlament delegációs termében. Péter Pál napján az orvosegyesület helyiségében az International Society for Crippled Children, mint a harmadik nyomorékügyi világkon­gresszus anyaegyesülete, a nyomorék­kérdés nemzetközi vonatkozásait tárgyalta le kü­lönböző albizottságokban. A kongresszusra érkezett külföldi vendégek megkoszorúzták a Hősök Emlékművét, ahol Paul H. King tartott beszédet, majd megtekintették a nyo­morék gyermekek otthonát. A keddi megnyitó ülésen elsőnek Johann Béla belügyi államtitkár mondott beszédet angol, német és francia nyelven. Kozma Miklós belügyminiszter mindenek előtt a kormányzó üdvözletét tolmácsolta francia nyelven, majd hangsúlyozta: reméli, hogy a kongresszus külföldi résztvevői it tar­tózkodásuk alatt meggyőződnek róla, hogy Magyarország mindig előretolt bástyája volt úgy szociális, mint egészségügyi téren az igazi kultúrának. A belügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Hans Spitzy, a legnagyobb osztrák nyomorékotthon megalapítója, majd Bulgária, Csehszlovákia kiküldöttei, a Né­metországot képviselő Hermann Gocht egye­tem­i tanár, Dánia és Kuba kiküldöttei, a Franciaországot képviselő Lamy professzor mondottak üdvözlő beszédeket. Olaszország képviseletében dr Riccardo Galeazzi köszön­tötte­­ a kongresszust. Mexikó, Norvégia- Svédország, az USA és Jugoszlávia dele­gátusainak felszólalása után a nemzetközi nyomorékügyi egyesület elnöke, Paul H King tartott beszédet, melyben Amerika és Európa nyomorékügyi viszonyait ismertette Délután a kongresszus megkezdte tudo­mányos tanácskozásait az orvosegyesület Semmelweis-term­ében. Az első előadó dr Hellmuth Eckhardt berlini professzor volt, aki vezetője a német nyomorékügyi szerve­zetek központjának. Az előadó kifejtette, hogy ott van a legtöbb nyomorék, ahol hiányzik a kellő megelőzés és a szakszerű kezelés. Az általános helyesléstől kísért előadás után dr Kopits Imre főorvos ma­ gyar részről értekezett és előadásaiban a megelőzés fontosságát hangoztatta, majd Klima prágai professzor a nyomorékgondo­zás fejlődését vázolta nagy figyelem között. Az előadásokhoz többen hozzászóltak. A felszólalók közül Laura Copeland amerikai tudós kiemelte, hogy a tengerentúl a gyer­mekek nyomorékságának oka legnagyobb részben baleseti sérüléssel függ össze. A debreceni pártok akciója a nyilaskeresztes agitáció ellen Debrecenből jelentik: A debreceni külön­böző polgári pártok között tárgyalások foly­nak arra vonatkozólag, hogy a Debrecenben és környékén elharapódzott nyilaskeresztes mozgalom ellen megfelelő erőteljes agitációt indítsanak és a félrevezetett lakosságot kel­lőképpen felvilágosítsák e szélsőséges esz­mékről és ezek esetleges következményeiről.. A tárgyalások kedvezően folynak és azzal a sikerrel kecsegtetnek, hogy a debreceni el­lenzéki pártok sikeres akciója rövidesen véget vet a Debrecenben és környékén tá­madt nyilaskeresztes mozgalomnak. ­. Erős, vérző, kövér emberek igyanak naponként, reggel éhgyomorra egy kis po­hár természetes „Ferenc József“ keserű­vizet, mert ez rendes gyomor- és bélműkö­dést biztosít, számottevően előmozdítja az emésztést és kitűnően szabályozza a vér­keringést. Az orvosok ajánlják, Szerdán életbelép a villamos- és autóbuszdrágítás . Szerdán reggel megdrágul a villamos és az autóbusz. A kormány utasítására ugyanis a szanáló főpolgármester rendeleti úton jú­nius elsejével életbeléptette az új villamos- és autóbusztarifákat, amelyek az egész háló­zaton minden közlekedési eszközön drágu­lást jelentenek. Amint megírtuk, a BSZKRT teljes forgalmi tisztviselői kara szerdán in­spekciót tart az új viteldíjak bevezetésével kapcsolatban. Az új menetrend, amely a rövid relációkra épí­ti a BSZKRT forgalmát, előreláthatóan csak a jövő évben lép életbe,

Next