Magyar Hirlap, 1936. július (46. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
ff|PIAH_________ Makkai Sándor helyébe új erdélyi református püspökké Vásárhelyi Jánost választották Az egyházkerület megindult hangulatban búcsúzott Makkaitól Kolozsvárról jelentik: Hosszú hónapokig tartó intervallum után kedden végre megoldáshoz jutott az egyházi élet egyik sok izgalommal tárgyalt kérdése: ki lesz az utódja Erdély nagynevű református püspökének, Makkai Sándornak. Az erdélyi református egyházkerület keddi rendkívüli közgyűlése foglalkozott Makkai lemondásával és miután annal esetben méltókép emlékezett meg a felejthetetlen távozó főpásztor szolgálatairól, az elárvult püspöki székbe az eddigi helyettes püspököt, Vásárhelyi János kolozsvári lelkész, egyházkerületi főjegyzőt ültette. (Az erdélyi református egyházkerület speciális alkotmánya szerint ott nem az egyes gyülekezetek presbitériumai, hanem maga a kerületi gyűlés választja a püspököt.) Minden jel arra mutat, hogy az egyházkerület jól választott. Vásárhelyi mint igehirdető, egyházkormányzó, író, politikus és lapszerkesztő, mint Makkai Sándor első és legközvetlenebb munkatársa, osztatlan figyelmet és nagyrabecsülést ébresztett vonzó, értékes egyéniségével és fáradhatatlan munkásságával. Makkait már az előző esztendőben, de különösen a püspöknek Erdélyből való kijövetele óta általános megelégedésre helyettesítette. A súlyos viszonyok között élő erdélyi magyarság reménykedve várja tőle sorsának, szellemi és anyagi létének megerősítését, egyenjogúságának kivívását. Ez a reménység annál megokoltabb, mert az új egyházi vezér új helyettesének a kolozsvári, teológiai akadémia kiváló, tudós professzorát, Tavaszy Sándort szemelték ki. A Kolozsvárt lezajlott egyházkerületi gyűlésen Vásárhelyi János, mint helyettes püspök és az egyházkerület egyik főgondnoka, gróf Teleki Artúr elnökölt, akik tizenegy óra után nyitották meg a rendkívüli közgyűlést. Az összejövetelen — az egyházmegyék, kollégiumok és a teológia választott képviselőin kívül — jelen volt a többi között: gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen György és Bálint, Bene Ferenc, valamennyien az egyházkerület főgondnokai. Előbb az időközben megüresedett többi tisztséget töltöttek be: Ugrón István távozó kerületi főgondnok helyébe gróf Bethlen Bálintot, Csator Vilmost, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium és Székely Múzeum nemrég elhunyt igazgatójának székébe Demeter Béla tanárt választották. Illés Gyula igazgató-tanácsos terjesztette elő Makkai Sándornak már ismeretes lemondó levelét és az ehhez fűződő határozati javaslatot. Gróf Bánffy Miklós főgondnok emlékezett meg ezután mélyen meghatott szavakkal Makkai egyéniségéről, akivel — úgymond— szoros, mély és benső barátság fűzte össze. Nagy szellem volt, de gyenge teste már nem bírta a munkát és az őszi egyházkerületi közgyűlésen valamennyien láthattuk, hogy utolsó erejét összeszedve, igyekszik megfelelni hivatásának. A munka, az akarat és a szeretet példaképe Makkai mielőttünk, de minden magyarok és minden más nemzetbeliek előtt is. Amit ő elkezdett, az az új közszellem, tovább kell munkálkodnunk az általa előírt irányvonalon. Gróf Bethlen Bálint főgondnok elnöklete alatt püspökválasztó bizottságot alakított a közgyűlés és ugyanekkor Vásárhelyi János elhagyta az üléstermet. Több órán át tartott a szavazás, összesen száznyolcvankét szavazatot adtak le és valamennyi Vásárhelyi Jánosra esett. Küldöttség ment az egyhangúlag megválasztott püspökért, akivel gróf Teleki Artur főgondnok közölte a választás eredményét. — Köszönöm a bizalmat. Mindig könynyebb annak, aki a szövetnekvivő után megy és én mindig Makkai Sándor nyomán jártam. Arra kérem testvéreimet, segítsenek, hogy továbbra is ezen az úton maradhassak meg. Programot beiktatáskor fogok adni, akkor fejtem ki majd tevékenységem irányvonalait. Népem, munkám iránt és híveimmel szemben, valamint a többi nemzettel szemben is megértést, szeretetet kérek, magam is szeretetet hirdetek és kívánok gyakorolni. Megemlékezett még szüleiről, őseiről, „akiktől becsületes, kitartó ---------jvicui------------------IVlIIiUU-dotta a közgyűlés —, megfestetik Makkai Sándor püspök arcképét az egyházkerületi díszterem számára, búcsúlevelét pedig kinyomatva szétküldik valamennyi presbitériumnak, felolvasás végett. A gyűlésből üdvözlőtáviratot küldtek Károly román királynak, Tatarescu miniszterelnöknek és Lepadatu kultuszminiszternek. Vásárhelyi János, az új püspök most töltötte be negyvennyolcadik életévét. 1888 június 12-én született, Maroscsúcson. Régi papi családból származik, atyja Vásárhelyi Lőrinc őraljaboldogfalvi lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi kollégiumban végezte, a teológiát a kolozsvári fakultáson, ahol lelkészi oklevelet szerzett. Berlinben, Jénában, Bázelben folytatott stúdiumai, után a besztercei lelkészi állást foglalta el, ahol hat éven át működött. Itteni szolgálata idején éveken át szerkesztette a vármegye egyetlen magyar lapját, a Besztercei Magyar Hírlap-ot. 1918-ban a dési, 1921 őszén a kolozsvári, magyaróccai egyházközség paróchus-lelkésze lett. 1924-től a kolozsvári egyházmegye esperese, 1926-ban pedig, Makkai Sándor püspökké választásával egyidejűleg, az egyházkerület püspökhelyettes-főjegyzői székébe emelte a közbizalom. Miniszteri jelentés a májusi pénzügyi helyzetről Az állami üzemeknél ötmillió pengő a deficit A Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó 1936. évi május havi pénzügyminiszteri közlemények szerint májusban az állami közigazgatás kiadása 58,1 millió pengő, bevételea kölcsönkezelés bevétele nélkül) 73.4 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás bevételei 15.3 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra májusban az állami közigazgatásnál 0.7 millió pengőt fordítottak. Az összes állami üzemek májusi kiadásai együttvéve 360 millió pengőt, bevételei pedig 31 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 5 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külföldi hitelek pénztárából felvett kölcsönből fedezendő beruházásokra májusban az állami üzemeknél 0.3 millió pengőt fordítottak. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hónapban a Magyar Nemzeti Banknál 2.3 millió pengőt fizettek be, amiből nem transzferáltatott, s kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevétetett 1.7 millió pengő. A kölcsönkezelésben az 1933. évi II. t.-c. alapján felvett beruházási kölcsönből 1 millió pengő, az 1933. évi XXVII. t.-c. alapján felvett beruházási kölcsönből 1 millió pengő és az 1934. évi XXI. t.-c. alapján felvett beruházási kölcsönből 1,5 millió pengő vétetett igénybe. Május hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben az Államvasutaknak 3.5 millió pengőt, az Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraknak 0.6 millió pengőt bocsátott rendelkezésre, viszont a posta, távirda és távbeszélő feleslegéből 3.5 millió pengő, a kőszénbányászat feleslegéből pedig 0,4 millió pengő az állami közigazgatás javára utaltatott át. A közleményeknek a nagyobb állami üzemekre vonatkozó statisztikai táblázatai szerint a forgalom az előző évvel szemben májusban úgy a postánál, mint az államvasutaknál általában emelkedést mutatott. Vihar a francia kamarában a jobboldali szervezetek feloszlatása miatt Az ülést többször félbe kellett szakítani Párizsból jelentik. A kamarában kedden délután viharos vita fejlődött ki a jobboldali szervezetek feloszlatása körül, öt jobboldali képviselő terjesztett be ebben a tárgyban interpellációkat: Xavier Vallat, Taittinger, Devaud, Ybarnégaray és Desmard. Mindnyájan rendkívül éles hangon tiltakoztak a jobboldali szervezetek feloszlatása ellen, amit a baloldal gúnyos és sértő közbekiáltásokkal kísért. A jobboldal hasonló közbekiáltásokkal válaszolt s a vihar időnként olyan nagy volt, hogy Herriot elnök többször kénytelen volt beavatkozni. Herriot figyelmeztette a képviselőket, hogy viselkedésüket az egész közvélemény figyeli, tartsanak tehát fegyelmet. Az öt interpelláló képviselő fejtegetései nagyjában fedték egymást. Xavier Vallat és Taitlinger törvénytelennek nyilvánították a feloszlatási rendeletet s azt követelték, hogy oszlassa fel a kormány a kommunisták és szocialisták harci alakulatait is. Devaud képviselő a kommunista szervezetek feloszlatását követelte, mondván, hogy a kommunisták nem is titkolják forradalmi szándékaikat. Desmard képviselő azzal vádolta a rendőrséget, hogy egy követ fút a baloldali tüntetőkkel. Salengro belügyminiszter, akit a népfront pártjai viharos lelkesedéssel ünnepeltek, védelmébe vette a kormány eljárását és emlékeztetett arra, hogy annak idején úgy a kamara, mint a szenátus óriási többséggel adták meg a kormánynak a veszedelmes alakulatok feloszlatására irányuló felhatalmazást. A jobboldali ellenzék viharosan tiltakozott az ellen, hogy szervezeteit veszedelmes alakulatnak nyilvánítsák. A baloldal ellentüntetést rendezett s a lárma ismét annyira elviselhetetlenné vált, hogy Salengro perceken át nem tudta folytatni beszédét. Salengro ezután különböző rendőri jelentéseket olvasott fel, amelyek szerint egyes jobboldali szervezetek gyilkos merényleteket készítettek elő politikai személyiségek ellen, felkelést szítottak és veszélyeztették a közrendet. A kormány — mondotta Salengro — el van tökélve arra, hogy a köztársasági rendet minden eszközzel fenntartja s ezért rendelte el a jobboldali szervezetek feloszlatását is. A jobboldalon ismét olyan elemi erővel tört ki a vihar, hogy minden további tárgyalás tehetetlenné vált s Herriot elnök hosszabb szünetet volt kénytelen elrendelni. Szünet után Salengro tovább folytatta beszédét és tiltakozott az ellen, hogy a jobboldal nyílt lázadást, sőt vallási villongásokat készít elő. Egy algíri nyomdában lefoglalták a Türkreszt szövetség egyik legújabb röpiratát, amely állítólag pogromra szólítja fel a benszülött lakosságot a zsidók ellen. Salengro azzal a felszólítással fejezte be beszédét, hogy ne folytassák ezt az áldatlan belpolitikai harcot. Felejtsék el a belső nehézségeket, mert a francia haza sorsa forog kockán. A baloldal viharos helyeslése és a jobboldal zajos tiltakozása közben ezután berekesztették az ülést. |a." |M1 ■ ail" "*n a* "*«im in ir»n n— iifi Súlyosan megbetegedett Mussolini kisleánya Rómából jelentik: Mussolini kisleánya, Anna Mária súlyosan megbetegedett. Vasárnap és hétfőn igen súlyos volt a beteg állapota, de kedd délutánra lényeges javulás állott be. A Duce a hétfői napot a beteg ágyánál töltötte, de a keddi nap folyamán már megkezdte Rómában a rendes munkát. 1936 július 1. 3 „CIFI” Akar Ön Csehszlovákiába vízum- és valutagondok nélkül kényelmesen és olcsón utazni, kellemesen üdülni és gyógyfürdőket használni ? Forduljon bizalommal a „Csehszlovák Idegenforgalom Hivataos Megbízósához“ „CIFF” Csehszlovák Idegen- és Fürdőforgalmi Információs Iroda KF, Budapest, V., József tér 8. Telefon: 1-808-31 Kinevezték az új tisztiorvosokat és főorvosokat A hivatalos lap szerdai számja közli azokat a közegészségügyi kinevezéseket, amelyeket a legutóbbi közegészségügyi törvény tett szükségessé. Ez a törvény ugyanis kimondja, hogy a törvényhatóságok tisztifőorvosai ezentúl állami tisztviselők és ennek megfelelően az új tiszti főorvosokat a kormányzó most az V., illetve a VI. fizetési osztályokba kinevezte. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére a következőket nevezte ki: Sajó Ldros közegészségügyi kerületi főfelügyelőt, Horváth Dezső országos közegészségügyi intézeti osztályvezetőt, Szaller Miklós, Demzsa Pál és Mikecz Miklós vármegyei tisztifőorvosokat, Szilágyi Pál belügyminisztériumba beosztott közegészségügyi kerületi felügyelőt és Huzella Lajos városi tisztifőorvost az V. fizetési osztályba, Vitéz Zákányi Andor tisztifőorvost az V. fizetési osztály jellegének adományozása mellett a VI. fizetési osztályba, Hutiray Andor, Gósy Ferenc, Czekkel Ferenc, Tóth Ernő, Székelyhídi György és dr Bélák Imre vármegyei tisztifőorvosokat, Joó Imre helyettes vármegyei tisztifőorvost, Spiry Endre, Gazdig József, Stockinger János és Vitéz Tóth Béla vármegyei tisztifőorvosokat, Fördös Dezső járási tisztiorvost, Hal József és Parragh Hugó vármegyei tisztifőorvosokat és Gärtner István helyettes vármegyei tisztifőorvost a VI. fizetési osztályba m. kir. tisztifőorvossá, Jung Sándor városi tisztiorvost, Torday Béla megyei városi ügyvezető-orvost, Ivánka Zoltán városi tisztiorvost, Czakó Lajos városi tisztifőorvost, Varga Sándor és Templomos-Tempel Ferenc városi ügyvezetőorvosokat, Gálfi József járási tisztiorvost és Ascher Kálmán tiszteletbeli vármegyei tisztifőorvos, járási tisztiorvost a VI. fizetési osztályba m. kir. tisztiorvossá. Augusztus 23-án leplezik le a budapesti Bandholtz-szobrot Kedden délután ülést tartott a Bandholtz- szoborbizottság. Szendy Károly polgármester üdvözölte a megjelenteket s a bizottság hálás köszönetét fejezte ki Boross Jenő USA-ezredesnek, aki e mozgalmat kezdeményezte s aki buzgalmának eredménye lesz a Bandholtz-szobor tervének megvalósulása. Ezek után többek hozzászólása alapján megállapodtak, hogy a szobrot a Szabadság tér keleti oldalán állítják fel, szemben a Nemzeti Bankkal s a szobrot augusztus 23-án leplezik le nagy ünnepségek közt, illetve a közmunkatanácsnál előterjesztést tesznek, engedélyezze, hogy e helyen lehessen a szobrot felállítani. Ligeti Miklós szobrászművész a szobrot elkészítette s az a főváros egyik legnagyobb művészi értéke lesz. Báró Perényi Zsigmond társelnököt kérte meg a bizottság, hogy a sajtópropaganda irányítására sajtóbizottságot alakítson, kérje fel ebben való részvételre a sajtóintézmények vezetőit, a lapok szerkesztőit s máris felkérte a bizottság részvételre a jelenlevő Jekelfabissy Zoltán v. .b. t. t-t. Pekár Gyulát, Fenyő Miksát, Kun Andort, Paizs Ödönt és Márjás Viktort. Csak külön kérésre köztik az interurbán-beszélgetések időtartamát A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében 1936 július 1-étől kezdődően a távbeszélő előfizetők által kezdeményezett távolsági beszélgetések időtartamát a távbeszélő-központok csak abban az esetben közlik az előfizetőkkel, ha ezt kifejezetten kívánják. Az időtartam közlését a távolsági beszélgetés bejelentésével egyidejűleg a távolsági bejelentőnél „időtartam közlését kérem“ szavakkal kell kérni. Utólag, a beszélgetés bontása után, a beszélgetés időtartamának közlése a távbeszélő tudakozóbudapesti hálózatban 1-385-911 útján kérhető.