Magyar Hirlap, 1936. július (46. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

ff|PIAH_________ Makkai Sándor helyébe új erdélyi református püspökké Vásárhelyi Jánost választották Az egyházkerület megindult hangulatban búcsúzott Makkaitól Kolozsvárról jelentik: Hosszú hónapokig tartó intervallum után kedden végre meg­oldáshoz jutott az egyházi élet egyik sok izgalommal tárgyalt kérdése: ki lesz az utódja Erdély nagynevű református püspö­kének, Makkai Sándornak. Az erdélyi re­formátus egyházkerület keddi rendkívüli közgyűlése foglalkozott Makkai lemondá­sával és miután annal esetben méltókép emlékezett meg a felejthetetlen távozó fő­­pásztor szolgálatairól, az elárvult püspöki székbe az eddigi helyettes püspököt, Vásár­helyi János kolozsvári lelkész, egyházkerü­leti főjegyzőt ültette. (Az erdélyi reformá­tus egyházkerület speciális alkotmánya sze­rint ott nem az egyes gyülekezetek presbi­tériumai, hanem maga a kerületi gyűlés választja a püspököt.) Minden jel arra mutat, hogy az egyház­­kerület jól választott. Vásárhelyi mint ige­hirdető, egyházkormányzó, író, politikus és lapszerkesztő, mint Makkai Sándor első és legközvetlenebb munkatársa, osztatlan figyelmet és nagyrabecsülést ébresztett vonzó, értékes egyéniségével és fáradhatat­lan munkásságával. Makkait már az előző esztendőben, de különösen a püspöknek Erdélyből való kijövetele óta általános megelégedésre helyettesítette. A súlyos vi­szonyok között élő erdélyi magyarság re­ménykedve várja tőle sorsának, szellemi és anyagi létének megerősítését, egyenjogúsá­gának kivívását. Ez a reménység annál megokoltabb, mert az új egyházi vezér új helyettesének a kolozsvári, teológiai akadémia kiváló, tudós professzorát, Tavaszy Sándort sze­melték ki. A Kolozsvárt lezajlott egyházkerületi gyű­lésen Vásárhelyi János, mint helyettes püspök és az egyházkerület egyik főgond­noka, gróf Teleki Artúr elnökölt, akik tizenegy óra után nyitották meg a rend­kívüli közgyűlést. Az összejövetelen — az egyházmegyék, kollégiumok és a teológia választott képviselőin kívül — jelen volt a többi között: gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen György és Bálint, Bene Ferenc, va­lamennyien az egyházkerület főgondnokai. Előbb az időközben megüresedett többi tisztséget töltöttek be: Ugrón István távozó kerületi főgondnok helyébe gróf Bethlen Bálintot, Csator Vilmost, a sepsiszent­györgyi Mikó-kollégium és Székely Múzeum nemrég elhunyt igazgatójának székébe De­meter Béla tanárt választották. Illés Gyula igazgató-tanácsos terjesztette elő Makkai Sándornak már ismeretes le­­mondó­ levelét és az ehhez fűződő határo­zati javaslatot. Gróf Bánffy Miklós főgondnok emléke­zett meg ezután mélyen meghatott szavak­kal Makkai egyéniségéről, akivel — úgy­mond­­— szoros, mély és benső barátság fűzte össze. Nagy szellem volt, de gyenge teste már nem bírta a munkát és az őszi egyházkerületi közgyűlésen valamennyien láthattuk, hogy utolsó erejét összeszedve, igyekszik megfelelni hivatásának. A munka, az akarat és a szeretet példaképe Makkai mielőttünk, de minden magyarok és min­den m­ás nemzetbeliek előtt is. Amit ő el­kezdett, az az új közszellem, tovább kell munkálkodnunk az általa előírt irányvona­lon. Gróf Bethlen Bálint főgondnok elnöklete alatt püspökválasztó bizottságot alakított a közgyűlés és ugyanekkor Vásárhelyi Já­nos elhagyta az üléstermet. Több órán át tartott a szavazás, összesen száznyolcvan­­két szavazatot adtak le és valamennyi Vá­sárhelyi Jánosra esett. Küldöttség ment az egyhangúlag meg­választott püspökért, akivel gróf Teleki Artur főgondnok közölte a választás ered­ményét. — Köszönöm a bizalmat. Mindig köny­­nyebb annak, aki a szövetnekvivő után megy és én mindig Makkai Sándor nyomán jártam. Arra kérem testvéreimet, segítse­nek, hogy továbbra is ezen az úton marad­hassak meg. Programot beiktatáskor fogok adni, akkor fejtem ki majd tevékenységem irányvonalait. Népem, munkám iránt és híveimmel szemben, valamint a többi nem­zettel szemben is megértést, szeretetet ké­rek, magam is szeretetet hirdetek és kívá­nok gyakorolni. Megemlékezett még szülei­ről, őseiről, „akiktől becsületes, kitartó ---------jvicui------------------IVlIIiUU-dotta a közgyűlés —, meg­festetik Makkai Sándor püspök arcképét az egyházkerületi díszterem számára, búcsúlevelét pedig ki­nyomatva szétküldik valamennyi presbité­riumnak, felolvasás végett. A gyűlésből üd­vözlőtáviratot küldtek Károly román ki­rálynak, Tatarescu miniszterelnöknek és Lepadatu kultuszminiszternek. Vásárhelyi János, az új püspök most töl­tötte be negyvennyolcadik életévét. 1888 június 12-én született, Maroscsúcson. Régi papi családból származik, atyja Vásárhelyi Lőrinc őraljaboldogfalvi lelkész volt. Gim­náziumi tanulmányait a marosvásárhelyi kollégiumban végezte, a teológiát a kolozs­vári fakultáson, ahol lelkészi oklevelet szer­zett. Berlinben, Jénában, Bázelben folyta­tott stúdiumai, után a besztercei lelkészi állást foglalta el, ahol hat éven át műkö­dött. Itteni szolgálata idején éveken át szerkesztette a vármegye egyetlen magyar lapját, a Besztercei Magyar Hírlap-ot. 1918-ban a dési, 1921 őszén a kolozsvári, magyaróccai egyházközség paróchus-lelkésze lett. 1924-től a kolozsvári egyházmegye es­perese, 1926-ban pedig, Makkai Sándor püs­pökké választásával egyidejűleg, az egyház­­kerület püspökhelyettes-főjegyzői székébe emelte a közbizalom. Miniszteri jelentés a májusi pénzügyi helyzetről Az állami üzemeknél ötmillió pengő a deficit A Magyarország pénzügyi helyzetére vo­natkozó 1936. évi május havi pénzügyminisz­teri közlemények szerint májusban az ál­lami közigazgatás kiadása 58,1 millió pengő, bevétele­­a kölcsönkezelés bevétele nélkül) 73.4 millió pengő volt, vagyis az állami közigazgatás bevételei 15.3 millió pengővel haladták meg a kiadásokat. A külföldi hi­telek pénztárából felvett kölcsönből fede­zendő beruházásokra májusban az állami közigazgatásnál 0.7 millió pengőt fordítottak. Az összes állami üzemek májusi kiadásai együttvéve 36­0 millió pengőt, bevételei pe­dig 31 millió pengőt tettek, vagyis az állami üzemeknél együttvéve 5 millió pengő kiadási többlet jelentkezett. A külföldi hitelek pénz­tárából felvett kölcsönből fedezendő beru­házásokra májusban az állami üzemeknél 0.3 millió pengőt fordítottak. A népszövetségi kölcsön szolgálatára e hó­napban a Magyar Nemzeti Banknál 2.3 mil­lió pengőt fizettek be, amiből nem transz­feráltatott, s kincstári jegyek ellenében utóbb igénybevétetett 1.7 millió pengő. A kölcsönkezelésben az 1933. évi II. t.-c. alap­ján felvett beruházási kölcsönből 1 millió pengő, az 1933. évi XXVII. t.-c. alapján felvett beruházási kölcsönből 1 millió pengő és az 1934. évi XXI. t.-c. alapján felvett beruházási kölcsönből 1,5 millió pengő vé­tetett igénybe. Május hónapban az állami közigazgatás az előlegkezelésben az Államvasutaknak 3.5 millió pengőt, az Állami Vas-, Acél- és Gép­gyáraknak 0.6 millió pengőt bocsátott ren­delkezésre, viszont a posta, távirda és táv­beszélő feleslegéből 3.5 millió pengő, a kő­­szénbányászat feleslegéből pedig 0,4 millió pengő az állami közigazgatás javára utalta­tott át. A közleményeknek a nagyobb állami üze­mekre vonatkozó statisztikai táblázatai sze­rint a forgalom az előző évvel szemben má­jusban úgy a postánál, mint az állam­vasutaknál általában emelkedést mutatott. Vihar a francia kamarában a jobboldali szervezetek feloszlatása miatt Az ülést többször félbe kellett szakítani Párizsból jelentik. A kamarában kedden délután viharos vita fejlődött ki a jobbol­dali szervezetek feloszlatása körül, öt jobb­oldali képviselő terjesztett be ebben a tárgy­ban interpellációkat: Xavier Vallat, Taittin­­ger, Devaud, Ybarnégaray és Desm­ard. Mindnyájan rendkívül éles hangon tiltakoz­tak a jobboldali szervezetek feloszlatása el­len, amit a baloldal gúnyos és sértő közbe­kiáltásokkal kísért. A jobboldal hasonló közbekiáltásokkal válaszolt s a vihar időn­ként olyan nagy volt, hogy Herriot elnök többször kénytelen volt beavatkozni. Herriot figyelmeztette a képviselőket, hogy viselke­désüket az egész közvélemény figyeli, tart­sanak tehát fegyelmet. Az öt interpelláló képviselő fejtegetései nagyjában fedték egymást. Xavier Vallat és Taitlinger törvénytelennek nyilvánították a feloszlatási rendeletet s azt követelték, hogy oszlassa fel a kormány a kommunisták és szocialisták harci alakulatait is. Devaud képviselő a kommunista szerve­zetek feloszlatását követelte, mondván, hogy a kommunisták nem is titkolják forra­dalmi szándékaikat. Desm­ard képviselő azzal vádolta a rend­őrséget, hogy egy követ fút a baloldali tün­tetőkkel. Salengro belügyminiszter, akit a népfront pártjai viharos lelkesedéssel ünnepeltek, védelmébe vette a kormány eljárását és em­lékeztetett arra, hogy annak idején úgy a kamara, mint a szenátus óriási többséggel adták meg a kormánynak a veszedelmes alakulatok feloszlatására irányuló felhatal­mazást. A jobboldali ellenzék viharosan tiltako­zott az ellen, hogy szervezeteit veszedelmes alakulatnak nyilvánítsák. A baloldal ellen­­tüntetést rendezett s a lárma ismét annyira elviselhetetlenné vált, hogy Salengro perce­ken át nem tudta folytatni beszédét. Salengro ezután különböző rendőri jelen­téseket olvasott fel, amelyek szerint egyes jobboldali szervezetek gyilkos merénylete­ket készítettek elő politikai személyiségek ellen, felkelést szítottak és veszélyeztették a közrendet. A kormány — mondotta Sa­lengro — el van tökélve arra, hogy a köz­­társasági rendet minden eszközzel fenn­tartja s ezért rendelte el a jobboldali szer­vezetek feloszlatását is. A jobboldalon ismét olyan elemi erővel tört ki a vihar, hogy minden további tár­gyalás tehetetlenné vált s Herriot elnök hosszabb szünetet volt kénytelen elren­delni. Szünet után Salengro tovább foly­tatta beszédét és tiltakozott az ellen, hogy a jobboldal nyílt lázadást, sőt vallási vil­longásokat készít elő. Egy algíri nyomdá­ban lefoglalták a Türk­reszt szövetség egyik legújabb röpiratát, amely állítólag pogromra szólítja fel a benszülött lakossá­got a zsidók ellen. Salengro azzal a felszólítással fejezte be beszédét, hogy ne folytassák ezt az áldat­lan belpolitikai harcot. Felejtsék el a belső nehézségeket, mert a francia haza sorsa forog kockán. A baloldal viharos helyeslése és a jobboldal zajos tiltakozása közben ezután berekesztették az ülést. |a." |M1 ■ ail" "*n a* "*«im in ir»n n— iifi Súlyosan megbetegedett Mussolini kisleánya Rómából jelentik: Mussolini kisleánya, Anna Mária súlyosan megbetegedett. Va­sárnap és hétfőn igen súlyos volt a beteg állapota, de­ kedd délutánra lényeges javu­lás állott be. A Duce a hétfői napot a beteg ágyánál töltötte, de a keddi nap folyamán már megkezdte Rómában a rendes munkát. 1936 július 1. 3 „CIFI” Akar Ön Csehszlovákiába vízum- és valutagondok nélkül kényel­mesen és olcsón utazni, kelle­mesen üdülni és gyógyfürdőket használni ? Forduljon bizalommal a „Csehszlovák Idegenforgalom Hivataos Megbízó­­sá­hoz“ „CIFF” Csehszlovák Idegen- és Fürdő­­forgalmi Információs Iroda K­F­, Budapest, V., József­ tér 8. Telefon: 1-808-31 Kinevezték az új tiszti­orvosokat és főorvosokat A hivatalos lap szerdai számja közli azo­kat a közegészségügyi kinevezéseket, ame­lyeket a legutóbbi közegészségügyi törvény tett szükségessé. Ez a törvény ugyanis ki­mondja, hogy a törvényhatóságok tiszti­­főorvosai ezentúl állami tisztviselők és en­nek megfelelően az ú­j tiszti főorvosokat a kormányzó most az V., illetve a VI. fizetési osztályokba kinevezte. A kormányzó a belügyminiszter előter­jesztésére a következőket nevezte ki: Sajó Ldros közegészségügyi kerületi főfel­ügyelőt, Horváth Dezső országos közegész­ségügyi intézeti osztályvezetőt, Szaller Mik­lós, Demzsa Pál és Mikecz Miklós vármegyei tisztifőorvosokat, Szilágyi Pál belügyminisz­tériumba beosztott közegészségügyi kerületi felügyelőt és Huzella Lajos városi tiszti­­főorvost az V. fizetési osztályba, Vitéz Zá­kányi Andor tisztifőorvost az V. fizetési osz­tály jellegének adományozása mellett a VI. fizetési osztályba, Hutiray Andor, Gósy Fe­renc, Czekkel Ferenc, Tóth Ernő, Székely­hídi­ György és dr Bélák Imre vármegyei tisztifőorvosokat, Joó Imre helyettes várme­gyei tisztifőorvost, Spiry Endre, Gazdig Jó­zsef, Stockinger János és Vitéz Tóth Béla vármegyei tisztifőorvosokat, Fördös Dezső járási tisztiorvost, Hal József és Parragh Hugó vármegyei tisztifőorvosokat és Gärt­ner István helyettes vármegyei tisztifőorvost a VI. fizetési osztályba m. kir. tisztifőor­vossá, Jung Sándor városi tisztiorvost, Tor­­day Béla megyei városi ügyvezető-orvost, Ivánka Zoltán városi tisztiorvost, Czakó La­jos városi tisztifőorvost, Varga Sándor és Templomos-Tempel Ferenc városi ügyve­zetőorvosokat, Gál­fi József járási tisztiorvost és Ascher Kálmán tiszteletbeli vármegyei tisztifőorvos, járási tisztiorvost a VI. fizetési osztályba m. kir. tisztiorvossá. Augusztus 23-án leplezik le a budapesti Bandholtz-szobrot Kedden délután ülést tartott a Bandholtz- szoborbizottság. Szendy Károly polgármes­ter üdvözölte a megjelenteket s a bizottság hálás köszönetét fejezte ki Boross Jenő USA-ezredesnek, aki e mozgalmat kezdemé­nyezte s aki buzgalmának eredménye lesz a Bandholtz-szobor tervének megvalósulása. Ezek után többek hozzászólása alapján megállapodtak, hogy a szobrot a Szabadság tér keleti oldalán állítják fel, szemben a Nemzeti Bankkal s a szobrot augusztus 23-án leplezik le nagy ünnepségek közt, illetve a közmunkatanácsnál előterjesztést tesznek, engedélyezze, hogy e helyen lehes­sen a szobrot felállítani. Ligeti Miklós szobrászművész a szobrot elkészítette s az a főváros egyik legnagyobb művészi értéke lesz. Báró Perényi Zsigm­ond társelnököt kérte meg a bizottság, hogy a sajtópropaganda irányítására sajtóbizottsá­got alakítson, kérje fel ebben való részvé­­telre a sajtóintézmények vezetőit, a lapok szerkesztőit s máris felkérte a bizottság részvételre a jelenlevő Jekelfabissy Zoltán v. .b. t. t-t. Pekár Gyulát, Fenyő Miksát, Kun Andort, Paizs Ödönt és Márjás Viktort. Csak külön kérésre köztik az interurbán­-beszélgetések időtartamát A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében 1936 július 1-étől kezdődően a távbeszélő előfizetők által kezdeményezett távolsági beszélgetések időtartamát a táv­beszélő-központok csak abban az esetben közlik az előfizetőkkel, ha ezt kifejezetten kívánják. Az időtartam közlését a távolsági beszél­getés bejelentésével egyidejűleg a távolsági bejelentőnél „időtartam közlését kérem“ szavakkal kell kérni. Utólag, a beszélgetés bontása után, a be­szélgetés időtartamának közlése a távbeszélő tudakozó­­budapesti hálózatban 1-385-911 útján kérhető.

Next