Magyar Hírlap, 1969. július (2. évfolyam, 179-209. szám)
1969-07-01 / 179. szám
Magyar Hírlap 17 nemzetközi politika I________1969. JÚLIUS 1. KEDD 3 Egy éves az atomsorompószerződés ben először emlékezünk a nemzetközi politika, az emberiség jövője szempontjából jelentős esemény évfordulójára: egy évvel ezelőtt, 1968. július 1-én írták alá az atomsorompó-szerződést. A Moszkvában, Washingtonban és Londonban egy éve aláírt egyezmény megkötésére a genfi leszerelési értekezlet tervezete alapján került sor. A békeerők szívós kezdeményezései, a Szovjetunió töretlen készsége a sokszor reménytelennek látszó helyzetben, az éles viták közepette is eredményt hoztak: megnyílt az út az atomsorompó leereszkedéséhez. Hazánk képviselője az elsők között írta alá az egyezményt. Az aláírással egy időben Moszkvában üzenet hangzott el a világ népeihez: legyen az atomsorompó-szerződés kiindulópont az újabb béketárgyalásokhoz. Európában és Ázsiában azonban egyaránt vannak olyan nagyhatalmak, amelyek ezt a kezdeti lépést is sokallják, az atomfegyverrel rendelkező országok „zsarolásáról” beszélnek, és a tömegpusztító fegyverek megszerzésében látják egyenjogúságuk biztosítékát. Pedig az európai biztonság ügye például elképzelhetetlen anélkül, hogy valamennyi állam, de elsősorban az NSZK ne ratifikálja az atomsorompó-szerződést, mint ahogy a Távol-Kelet békéje is bizonytalan a térség valamennyi potenciális atomhatalmának jóváhagyó aláírása nélkül. A még fennálló akadályok ellenére az atomsorompó-szerződés — az 1968-as részleges atomcsendegyezménnyel együtt — fontos és ösztönző dokumentum. Annak érdekében azonban, hogy a nukleáris háború szellemét sikerüljön a palackba visszakényszeríteni — a békeerőknek további erőfeszítéseket kell kifejteniük szerte a világon. A CSKP KB elnöksége az antikommunista eszmék elleni kartral (MTI) A CSKP KB elnöksége hétfői ülésén Gustáv Husák irányításával megtárgyalta a népgazdaság fejlesztésére és stabilizációjára vonatkozó komplex javaslatot. Tudomásul vette az elnökség a népgazdaság stabilizálását szolgáló, 1969-re szóló kormányintézkedéseket és állást foglalt az üzemi tanácsok tevékenysége tartalmának meghatározásával kapcsolatban. Az elnökség foglalkozott a kommunistaellenes ideológia és propaganda behatolásával és befolyásával Csehszlovákiában. Az elmúlt évi és ez évi tapasztalatok a külföldi kommunistaellenes központok tevékenységének intenzív növekedéséről tanúskodnak — állapította meg az elnökség. E központok erőfeszítéseiket elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatainak megzavarására és a szocialistaellenes nézetek terjesztésére összpontosítják. Az antikommunizmus elleni céltudatos harc gyengülése miatt az utóbbi években a sajtó — a pártsajtót is beleértve — nem igyekezett kellő mértékben meggátolni a burzsoá propaganda áradatát — hangsúlyozza a CSKP KB elnökségének üléséről kiadott jelentés. Úgy döntöttek az ülésen, hogy a szocialista országok kommunista és munkáspártjaival együttműködve, nagyobb figyelmet kell fordítani az antikommunizmus elleni harcra. A KB elnöksége ennek megfelelő határozatokat hozott az alsóbb pártszervek munkájának irányítására. Dél-Vietnam Nem enyhül a Ben Hetre nehezedő nyomás (AFP, Reuter) Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe zárt Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kívül a dél-vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős támadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a hazafiak három 122 milliméteres rakétát lőttek ki a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős hadosztály törzskarának főhadiszállására. Az amerikai vezérkart változatlanul aggasztja Ben Het-i különleges alakulatainak sorsa. A válságos helyzet egyik jele, hogy — a bevett gyakorlattal szemben — az amerikaiak a veszélyes helyzetre hivatkozva nem hajlandók repülőgépen újságírókat szállítani a központi fennsíkon elterülő táborba. Vasárnap a DNFF tüzérségétől föld alá kényszerített amerikaiak bunkerjeit megtekintette William Rosson tábornok, a Dél-Vietnamban szolgálatot teljesítő amerikai fegyveres erők főparancsnok-helyettese és Lu Luan, a központi fennsíkon harcoló saigoni kormányalakulatok parancsnoka. A Ben Hez-i helyzetről a szomszédos Dak Tóból küldött tudósítást Michel Garin francia tudósító, akit nem engedtek a különleges tábor területére. A francia tudósító távirata szerint a táborban a 85 milliméteres tüzérségi lövedékek sorozatos becsapódását a 60, 82 és 120 milliméteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatalmas dörejjel megszakítják a szovjet gyártmányú 122 milliméteres rakéták detonációi. Az állandó tüzérségi tűz miatt vakond életmódra kárhoztatott amerikaiak föld alatti bunkerjeik foglyai. Az amerikai elnök távol-keleti és romániai útjának visszhangja Az indonéz kormányt nem tájékoztatták (MTI) Nixon elnök szombaton bejelentett távol-keleti és romániai utazása Washingtonban különböző találgatásokra adott okot. Az első kommentárok általában arra a következtetésre jutnak, hogy Nixon az Egyesült Államok „Vietnam utáni” külpolitikáját kívánja körvonalazni és feltehetően személyesen szeretné kipuhatolni, milyennek kívánják látni a legfontosabb ázsiai országok ezt a politikát és milyen támogatásra számíthat Washington e térség országai részéről. Amerikai hivatalos körökben bizonyos nyugtalanságot keltett ugyanakkor az a tény, hogy több ázsiai ország, köztük India és Japán érdeklődést tanúsít egy olyan ázsiai kollektív biztonsági rendszer iránt, amely kizárná ebből a rendszerből az Egyesült Államokat és esetleg csökkentené az amerikai befolyást e térség bizonyos területein. Nyílt kérdésnek tekintik Washingtonban, hogy a távolkeleti utazás részeként sor kerül-e Nixon dél-vietnami látogatására. Nixon távol-keleti utazásával kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet Adam Malik indonéz külügyminiszter hétfőn Djakartában tett nyilatkozatára. Az indonéz külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy kormányát az amerikaiak nem tájékoztatták Nixon elnök július 25-én vagy 26-án Djakartában teendő látogatásáról. „Mindeddig csupán azt tudom, amit az újságokban olvastam, azonban szívesen látjuk az amerikai elnököt, bármikor kíván idelátogatni” — jelentette ki a külügyminiszter. A távol-keleti útnál természetesen sokkal nagyobb meglepetést keltett Nixon romániai látogatásának terve. Az amerikai lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az előkészületekről ez ideig semmiféle hír nem szivárgott ki, és ez az első eset, hogy amerikai elnök szocialista országba látogat. A második világháború alatt járt amerikai elnök szocialista ország területén, Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyaláson vett részt. A hivatalos amerikai jelentések szerint a romániai útra Ceausescu elnök korábbi meghívása alapján kerül sor, és Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában. Huynh Tan Phat Kambodzsában (Reuter) Hétfőn néhány napos hivatalos látogatásra a kambodzsai fővárosba érkezett Huynh Tan Phat, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány miniszterelnöke. Norodom Szihanuk kambodzsai államfő hétfőn este díszvacsorán látta vendégük Dél Jemen elismeri az NDK-t (AP) Ali Szalem El Reid külügyminiszter Adenban hétfőn sajtóértekezleten jelentette be: a Dél-jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntéssel kifejezésre akarják juttatni a Nemzeti Felszabadítási Front forradalmi politikáját, és elismerésüket az NDK-nak az arab országok iránt tanúsított baráti álláspontjáért. Nixon nem járul hozzá a szocialista országokat sújtó kereskedelmi korlátozások enyhítéséhez úi korlátozások enyhítését. Az amerikai hadügyminisztériumnak a nemzetbiztonsági tanács elé terjesztett memoranduma nyomán határozta el Nixon elnök, hogy a szenátus illetékes bizottságának véleménye ellenére sem járul hozzá az exportellenőrzési törvény megváltoztatásához. Mint a Washington Post hétfőn megállapítja, a Pentagon véleménye nagyobb súlyt kapott a döntés meghozatalában, mint a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium pártfogó állásfoglalása. Július elsejével lejár az Egyesült Államokban az úgynevezett exportellenőrzési törvény érvényessége. A szenátus illetékes bizottsága, Mondale, Muskie és Packwood szenátorok javaslatára, az amerikai üzleti körök képviselőinek meghallgatása után úgy döntött, hogy javasolni fogja a korlátozások enyhítését, főként azt, hogy a tilalmi listán nem szereplő cikkek exportja ezentúl kevesebb megkötöttségtől függjön. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács azonban ezzel ellentétesen foglalt állást. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti. A Pentagon akadályozta meg a szocialista országokkal szembenálló kereskedelm Rockefeller Buenos Airesben (AFP) Nelson Rockefeller, Nixon elnök latin-amerikai különleges megbízottja, vasárnap este „ténymegállapító” körútjának harmadik menetét megkezdve Buenos Airesbe érkezett. Érkezése előtt néhány órával a rendőrség könnygázbombákkal oszlatta szét a látogatás ellen tiltakozó tüntetőket. Rockefeller — hogy ne kelljen kockáztatnia a nemzetközi repülőtérről a városba vezető egyórás autóutat — egy katonai gépre szállt, amely a város központjában, Rockefeller szálláshelyének közvetlen szomszédságában levő katonai repülőtérre szállította. A repülőtéren Rockefellert az argentin protokollfőnök és Eduardo Roca, Argentína washingtoni követe fogadta. Meggyilkolták Vándor argentin szakszervezeti vezért (AP) Az argentin általános munkásszövetség egyik vezetőjét, Augustin Vándort, hétfőn ismeretlen tettesek meggyilkolták. A fémmunkás-szakszervezet Buenos Aires-i székházában tartózkodott, amikor géppisztolyos ismeretlenek törtek be irodájába, sorozatokat adtak le rá. A gyilkosság Rockefeller argentínai látogatásának második napján történt. Kairói cáfolat (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeli bejelentéssel kapcsolatban Mohamed Hasszán El Zajjat, az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője hétfőn délelőtt cáfolatot hozott nyilvánosságra Eszerint nem felel meg a valóságnak az az izraeli jelentés, mely szerint rohamosztagok hatoltak be az EAK területére és megrongálták a már említett magasfeszültségű villamosvezetéket. Zajjat kijelentette, hogy az illetékes hatóságok és szakértők nem észleltek kimaradást a villamosáram-szolgáltatásban. Feltehető, hogy az izraeli hatóságok saját pilótáik hamis jelentéseinek estek áldozatul. Vasárnap éjjel bomba robbant Tel- Aviv egyik sugárútján egy katonai gépkocsiban. ♦ (DPA) William Leonhart, az Egyesült Államok új belgrádi nagykövete hétfőn átadta megbízólevelét Brioni szigetén Tito elnöknek. Mint a TANJUG jelenti, a diplomata ez alkalommal átadta Titónak Nixon elnök személyes üzenetét is, ennek részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra. A Szikla nehéz napjai A napokban az utolsó vékony fonál is elszakadt Spanyolország és Gibraltár között. A spanyol kormány bejelentette, hogy beszünteti a közlekedést Gibraltár és Algeciras spanyol kikötő között. A „Majomszikla” lakói tehát ezentúl csakis a tenger felől vagy légi úton érintkezhetnek a külvilággal. Európa egyetlen gyarmata, a mindössze 6,5 négyzetkilométer nagyságú és 25 ezer lelket számláló ország nehéz napokat él át. A spanyol kormány — nem törődve a munka nélkül maradtak kártalanítására kifizetendő 10 millió dolláros költséggel — olyan lépésre szánta el magát, amelyhez hasonlóra 1964-ben került sor. A Szikla lakosságának egyharmadát jelentő 5000 spanyol vendégmunkás előtt lezárta a határt. Ennek a hirtelen bekövetkezett, de nem teljesen váratlan lépésnek indokául az új gibraltári alkotmány életbe léptetését tüntetik fel. A május végén hatályba lépett új államjogi okmány preambuluma kimondja: „Gibraltár Őfelsége birodalmának része, és ezt a lakosság szabadon és demokratikus formák között kifejezett akarata ellenére soha sem változtathatják meg.” Spanyolország — különös tekintettel az ENSZ-határozatra, amely felszólítja Nagy-Britanniát, hogy a gibraltári kérdést Spanyolországgal ez év október 1-ig rendezze — barátságtalan gesztusnak tekintette az alkotmány életbe léptetését és súlyos retorzióval válaszolt. A Földközi-tenger nyugati bejáratát őrző jellegzetes sziklaerődítmény aligha hasonlítható a világ bármely államalakulatához. Lakói minden bizonnyal egyedülállóak a földkerekségen abban a tekintetben, hogy nem kívánnak gyarmati függőségüktől szabadulni, sőt, egyenesen ragaszkodnak hozzá. Az 1967. évi népszavazáson — amikor a lakosság 99,2 százaléka az Angliához való tartozás mellett döntött — látványosan bebizonyosodott ez az állítás. Sir Hoshua Hassan, Gibraltár miniszterelnöke ezúttal is kijelentette: mi nem akarunk szabadok lenni. Akkor sem kívánunk Spanyolországgal egyesülni, ha ott egyszer demokratikus kormány lesz uralmon. Ez a különös ragaszkodás Angliához érthetővé válik, ha hozzátesszük: a vámmentes kikötő és a nagy turistaforgalom következtében a gibraltári átlagos élesszínvonal kétszer-háromszor magasabb a közismerten alacsony spanyol életnívónál. Anglia szükség esetén vállal bizonyos anyagi áldozatot az összezsugorodott brit világbirodalom jelképévé vált Szikláért. A robbanásszerű munkaerőkiesés következtében sem vált tragikussá a helyzet, s ez jórészt a Sziklán állomásozó brit katonaságnak, illetve a katonák hozzátartozóinak köszönhető. A családtagokkal együtt mintegy négyezer embert tudtak mozgósítani, és Gibraltárban ma katonák sütik a kenyeret, végzik a kikötői rakodást, vagy esetleg autóbuszok volánja mögött ülnek. A titokban mindig várt munkaerőblokád bejelentése után rövid idő alatt meg tudták szervezni marokkói vendégmunkások átszállítását. Gibraltár exkluzív főutcáján, a Main Streeten a spanyol, angol és andalúziai beszéden kívül, mind gyakrabban hallani a berber nyelvet is. Gazdasági szempontból tehát úgy ahogy sikerült áthidalni a válságot. Gibraltáron és Angliában azonban jól tudják, hogy Spanyolországnak még további ütőkártyái is vannak. A nemzetközi repülőtér területét például a polgárháború során elég zavaros körülmények között csatolták Gibraltárhoz. Az itt leszálló gépek a széljárás miatt kénytelenek minden alkalommal spanyol terület felett átrepülni. Egy erőszakos madridi döntés veszélyeztethetné Gibraltár légi összeköttetését is a külvilággal. Az sem vitatható, hogy Spanyolország elvileg jogosan tiltakozik a területébe ékelődött „idegen test” ellen, és az ENSZ támogatásától bátorítva erélyesebben is felléphet. A madridi Blanco y Negro című lap szerint a „Majomszikla” a kémek, aberráltak, kiöregedett prostituáltak, valamint becsvágyó katonák központja, és azt fel kell számolni. Más kérdés, hogy Francóékat nem a gyarmati státus aggasztja elsősorban. Az a tervük, hogy a katonai szempontból még mindig jelentős területet jó pénzért amerikai kézre játsszák, illetve NATO-támaszponttá tegyék. " Az angol sajtó és közvélemény egy része most kiáll a Szikla mellett, amely az „egyetlen demokratikusan igazgatott terület az Ibériai-félszigeten”. A brit kormány viszont szemmel láthatólag igyekszik elkerülni a túlzott mértékű hivatalos elkötelezettséget. Stewart külügyminiszter angol diplomatizmussal jegyezte meg: mindenki kétszer fontolja meg, hogy Spanyolországban tölti-e szabadságát, vagy inkább Gibraltárba utazik. Bérezik Árpád