Magyar Hírlap, 1970. február (3. évfolyam, 32-59. szám)

1970-02-14 / 45. szám

Megjelen­t a hét minden nap­ján, szombaton és vasárnap 12 oldalon, más napokon 12 oldalon. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszá­mai: 221-285, 221-293, 222- 408, 429—350. Terjeszti a Ma­gyar Posta.Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP 3. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 1970. FEBRUÁR 14. SZOMBAT Kulturális S11 - idegenforgalom Hatvan körül­ van azoknak az orszá­goknak a száma, amelyekkel kulturális kapcsolataink alakultak ki, vagy szövőd­tek tavaly tovább. A magyar művészet és tudomány követői a világ csaknem minden részébe eljutottak , s ugyanígy a szélrózsa minden irányából érkeztek hozzánk közeli és távoli népek írói, mű­vészei, tudósai. Egyezmények és munka­tervek hosszú sora született a kapcsola­tok elmélyítésére, bővítésére, művészek és szakemberek cseréjére, egyes szak­­intézmények közvetlen együttműködésé­re. Hogy csak néhány példát említsünk: kulturális és tudományos munkatervet írtunk alá Belgiummal, Finnországgal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal, Lengyelországgal, az NDK-val, Ro­mániával, Svédországgal. Műszaki-tudo­mányos együttműködést irányoz elő az új magyar-EAK egyezmény s a tíz évre szóló magyar-indiai munkatere. A kap­csolatok bővülését jelzik a tavaly lezaj­lott magyar-izlandi megbeszélések is. De nem csupán protokolláris aktusok­ról, egyezményekről van itt szó. Az ok­iratok mögött eleven kapcsolatok áll­nak, a tudományos és oktatási eredmé­nyeknek s a művészet és az irodalom ér­tékeinek széles körű cseregforgalma ke­retében hírt kapunk a nagyvilág kultu­rális folyamatairól, s hírt adunk a nagy­világnak a magunk életéről. Egy-egy olyan esemény említése, mint a lenin­­grádi Ermitázs francia gyűjteményének budapesti bemutatása, vagy világhírű művészek és együttesek vendégszerep­lései: érzékeltetik az elmúlt év kulturá­lis „idegenforgalmának” színvonalát A magunk részéről sem maradt el a vi­szonzás, a magyar művészek gyakran, sok helyütt és nagy sikerrel mutatkoz­tak be világszerte. Az idei tervek ismét gazdag és tar­talmas programot ígérnek. A Szovjet­unióban március 25 és április 6 között rendezik meg a magyar kultúra nap­jait, amelyre kiutazik a Nemzeti Színház, az Állat Népi Együettes, és kiállításokat rendeznek magyar művészek alkotásai­ból. ősszel viszont Budapesten a szov­jet kultúra napjaira kerül sor. Néhány hét múlva Helsinkibe utazik a Thália Színház, az Állami Operaház együttese pedig Bolognában vendégszerepel. A nemzetközi rendezvények közül különö­sen jelentősek azok, amelyeket Bartók Béla halálának 25. évfordulója alkal­mából tartanak, világszerte. A nagy magyar zeneköltő emlékhangversenyeire számos helyről hívnak magyar szólistá­kat s együtteseket, így - hogy a sok közül csak egyet említsünk — május 4-9 között a párizsi emlékünnepsége­­ken magyar előadóművészek és ének­karok működnek közre. Nagy nemzet­közi kulturális találkozó színhelye lesz nyáron a Balaton partja: a költészet napja alkalmából Európa számos orszá­gából érkeznek írók, költők, a literatura jelesei. Az ideológia terén, tudjuk, nincs bé­kés egymás mellett élés; az a körül­mény, hogy nemcsak baráti országokkal tartunk fenn kulturális kapcsolatokat, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alapvető szemléleti kérdésekben nem folytatunk határozott és következetes harcot, vitát. De olyan harc ez, amely közben nem hallgatnak a múzsák - ha­nem éppen az ő nyelvükön folyik sok­ágú és sokoldalú párbeszéd, a népek közeledése, barátsága érdekében. Kádár János fogadta Moszkva küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Moszkva város küldöttségét, amely V. V. Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának vezetésével hazánkban tartózkodik. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke; jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió nagykövete. V. V. Grisin nyitotta meg a Lenin és Moszkva kiállítást Pénteken a Nemzeti Galériában ünne­pélyesen megnyitt a Lenin és Moszkva című kiállítás, amelynek anyagát a szov­jet főváros ajándékozta a felszabadulá­sának 25. évfordulóját ünneplő Budapest­nek. A kiállítás megnyitásán részt vett Németh Károly, Sarlós István, ott voltak a budapesti pártbizottság és a fővárosi tanács vezetői; megjelentek a hazánk­ban tartózkodó moszkvai delegáció tagjai, V. V. Grisin vezetésével. Ott volt továb­bá B. P. Ivanov altábornagy, az ideig­lenesen Magyarországon állomásozó szov­jet csapatok parancsnoka, F. J. Tyitov nagykövet; részt vett a megnyitó ünnep­ségen közéletünk számos vezető szemé­lyisége, a baráti országok diplomáciai képviseleteinek több vezetője. A kiállítást — Horváth Ferenc szín­művészi szavalata és Sarlós István üd­vözlő szavai után — V. V. Grisin nyi­totta meg. Örömét fejezte ki, hogy együtt ünnepelhetik a budapestiekkel a magyar főváros felszabadulásának negyedszáza­dos jubileumát; köszönetet mondott a magyar vezető szerveknek azért, hogy a kiállításnak, amely Lenin moszkvai tar­tózkodásának számos dokumentumát tár­ja a látogatók elé, olyan reprezentatív otthont biztosítottak, mint a Nemzeti Ga­léria. — Vlagyimir Iljics hat évet töltött a szovjet fővárosban — mondotta —, s na­gyon sok időt és energiát szentelt arra, hogy Moszkva méltó központja legyen a világ első proletár államának, az ország ipari fellegvárává, a tudomány és a kul­túra centrumává váljék. Lenin minden­kor magáénak érezte a moszkvaiak gond­jait, gyakran felkereste a város veze­tőit, hogy megbeszélje velük a tenniva­lókat, Moszkva fejlesztésének problé­máit. Ellátogatott az üzemekbe, gyárak­ba, szívesen mondott beszédet nagy mun­kástömegek előtt, részt vett a moszkvai pártszervezetek értekezletein, a szerve­zett munkások gyűlésein. A szovjet fő­város lakói szerették és becsülték Lenint, őszintén bíztak benne, s küldöttüknek is megválasztották. A moszkvai szovjetnek Lenin kezdettől fogva tagja volt. Azóta hagyomány, hogy minden küldöttválasz­tás alkalmával az első számú tagsági iga­zolványt Vlagyimir Iljics nevére állítják ki. Moszkva népe ma is hűen ápolja Le­nin emlékét, s hagytékához híven — a Szovjetunió Kommunista Pártjának veze­tésével — állhatatosan munkálkodik azért, hogy teljes mértékben megvaló­suljanak a forradalom lánglelkű vezéré­nek eszméi. A kiállítást a főváros nevében Né­meth Károly vette át. Megköszönte a moszkvai városi pártbizottság és tanács ajándékát, s hangsúlyozta: Lenin nagy figyelemmel kísérte annak idején a ma­gyar munkásosztály forradalmi harcait, s örömmel üdvözölte a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megalakulását. (Az évforduló ünnepi megemlékezései­ről szóló tudósításunk a 3. oldalon) MEGBESZÉLÉSEK MOSZKVÁBAN (TASZSZ) Nyikolaj Patolí­­csev szovjet külkereskedelmi miniszter pénteken baráti megbeszélést folytatott dr. Bí­ró József magyar külkereske­delmi miniszterrel, Horst Sül­iével, az NDK külgazdaságügyi miniszterével és Andrej Bar­­cak csehszlovák külkereske­delmi miniszterrel. Ez alka­lommal megvitatták a folyó évi árucsere-forgalmi jegyző­­könyvi megállapodások végre­hajtásának menetét, valammint a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. VÁLASZTÉKCSERE-megállapodások (MTI) Pénteken Moszkvában Szurdi István belkereskedel­mi miniszter és Alekszandr Sztrujev szovjet kereskede­lemügyi miniszter 16,5 millió rubel értékben az 1970-re vonatkozó választékcsere-meg­­állapodást írt alá. Dr. Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszterhelyettes pénteken Berlinben aláírta Magyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság 1970- re szóló belkereskedelmi vá­­lasztékcsere-megállapodását. SZOVJET-CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS (TASZSZ) Moszkvában pén­teken aláírták a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti kul­turális és tudományos együtt­működés 1970. évi tervét. A Szovjetunióban 1970-ben cseh­szlovák kulturális napokat, Csehszlovákiában pedig szov­jet kulturális napokat tarta­nak. Ezeken művészegyütte­sek, művészek vesznek részt, kiállításokat és filmfesztivá­lokat tartanak. Bővítik az együttműködést a tudomá­nyos és tanintézmények kö­zött, közös tankönyvek és szó­tárak kiadását tervezik. Fej­lődnek a kapcsolatok a rádió, a televízió és a film területén is. TÜNTETÉS A NEONÁCIK ELLEN (TASZSZ) Ma nagyméretű tiltakozó tüntetést tartanak mintegy tízezer ember részvé­telével a nyugat-németországi Wertheimben, ahol a neoná­ci Nemzeti Demokrata Párt kongresszusát szándékozik megtartani. A náciellenes megmozdulást támogatják: a nácizmus üldözötteinek szer­vezete, a Német Kommunista Párt, a Német Békeunió, az ifjúsági szervezetek és a kü­lönböző „polgári bizottságok”, melyek harcolnak az NPD be­tiltásáért. SZOVJET DIÁKOK ANGLIÁBAN (TASZSZ) Csütörtökön 24 főből álló szovjet főiskolás csoport érkezett Angliába, a brit egyetemek idegenforgal­mi szövetségének meghívásá­ra. Ezzel megkezdődtek a rendszeres kölcsönös látogatá­sok az angol és a szovjet egye­temisták között. BEFEJEZŐDÖTT AZ ÉSZAKI TANÁCS ÜLÉSSZAKA (AFP) Az izlandi főváros­ban csütörtökön befejezte öt­napos tanácskozását az Észa­ki Tanács — dán, svéd, nor­vég, finn és izlandi parlamen­ti képviselők testülete — 18. ülésszaka. Különböző ajánlá­sokat terjesztettek az illeté­kes kormányok elé, többek kö­zött azt, hogy gyorsabban hozzák tető alá az északi or­szágok gazdasági együttműkö­dési megállapodását. TIZENKÉT MÉRFÖLD... (MTI) A lengyel nemzetgyű­lés csütörtökön este véget ért ülésén elfogadott új törvénye 12 tengeri mérföldben állapít­ja meg az ország felségvizei­nek és halászati övezetének határát. Lengyelország a 42. olyan állam, amely 12 mér­földben rögzítette felségvizei­nek határát. PLASZTIKBOMBÁK ÉS ADÓHIVATALOK (AFP) Pénteken hajnalban plasztikbombák robbantak a franciaországi Lyon öt, egy­mástól távol eső adóhivatalá­ban. Sebesülés nem történt, az anyagi károk sem nagyok. Nem tudni, hogy ki állt bosz­­szút ilyen módon igazságta­lannak vélt megadóztatásáért. A nap híreiből Péter János hivatalos látogatásra Belgiumba utazik Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívá­sára február végén hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. Elutazott Varsóból Grecsko marsall (PAP, TASZSZ) Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyran­­kiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke pénteken fogadta a baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodó szovjet ka­tonai küldöttség vezetőit. Grecsko mar­sall honvédelmi minisztert és Jepisev hadseregtábornokot, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcso­portfőnökét. Jelen volt a találkozón Mo­­cza, a LEMP KB titkára és Jaruzelski vez­érezredes, lengyel nemzetvédelmi mi­niszter. A találkozó szívélyes, baráti lég­körben zajlott le. A szovjet vendégek délelőtt látogatást tettek a Dombrowski Katonai Műszaki Akadémián, Marian Spychalski marsall, az államtanács elnöke ugyancsak délelőtt fogadta a küldöttséget. A szovjet küldöttség délután hazaindult Varsóból. Laird befejezte dél-vietnami szemleútját A partizánok tüzérségi támadása Hoé fellegvára ellen (AP, AFP, Reuter) Melvin Laird ame­rikai hadügyminiszter háromnapos dél­vietnami szemlekörútját befejezve pénte­ken az amerikai légierő egyik repülőgé­pén elutazott Saigonból. Elutazása előtt a Ton Son Nhut-i repülőtéren sajtóértekez­letet tartott. Laird kijelentette, hogy elégedett az úgynevezett „vietnamizálási” program, teljesítésével, vagyis azzal az ütemmel, ahogyan a saigoni kormánycsapatok egyes kijelölt körzetekben átveszik az ameri­kaiaktól „a közvetlen felelősséget”. Hoz­záfűzte, hogy mindazonáltal mind kato­nai, mind pedig gazdasági téren marad­nak még megoldásra váró problémák, és számolni kell „ideiglenes megtorpaná­sokkal”. A hadügyminiszter bejelentette, hogy 6-8 héten belül megrendezik ama orszá­gok képviselőinek újabb tanácskozását, amelyek az Egyesült Államok oldalán csapatokkal vesznek részt a vietnami ag­resszióban. E tanácskozás egyik napiren­di kérdése a Dél-Vietnamban bevetett nem amerikai idegen csapatok kivonása lesz — fűzte hozzá. Egy újságíró feltette a kérdést, hogy a „védelmező reagálás” amerikai politi­kája, amelynek során támadják a dél­vietnami szabadságharcosok — feltétele­zés szerint — Dél-Vietnam területén kí­vül fekvő támaszpontjait, magában fog­lalja -e a „megelőző” légitámadásokat azon légelhárító ütegek ellen, amelyek amerikai felderítő repülőgépeket lőhet­nek. A hadügyminiszter ezt válaszolta: „Ha az észak-vietnamiak megsértik a több mint egy évvel ezelőtt kialakult hallgatólagos megegyezést, akkor számol­niuk kell ennek következményeivel úgy, ahogy ez a védelmező reagálás elméleté­ből következik.” (Emlékezetes, hogy annak idején John­son elnök előzetes feltételek nélkül ren­delte el a VDK elleni amerikai légitáma­dások beszüntetését, és a VDK azóta is számtalan alkalommal cáfolta, hogy a bombázások leállítása bármiféle kompro­­(Folytatása a 3. oldalon)

Next