Magyar Hírlap, 1970. május (3. évfolyam, 120-150. szám)
1970-05-28 / 147. szám
2 1970. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK Ön ÁRVÍZ A. N. Koszigin levele Fock Jenőnek A Szovjetunió kormánya segíti a magyar árvízkárosultakat Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Fock Jenőhöz küldött tevédét, amely így szól: A Magyar Népköztársaságot ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi lakosságot ért jelentős csapással kapcsolatban a Szovjetunió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzésemről biztosítom a Magyar Népköztársaság kormányát és az egész baráti magyar népet. Értesítem önt, hogy a szovjet kormány határozatot hozott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükségleti cikket bocsát az Önök rendelkezésére. Egyidejűleg a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Szövetségének Végrehajtó Bizottsága élelmiszert és egyéb cikkeket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kívánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását. Megmozdult az egész ország Tízezer társadalmi munkás gyűjti a felajánlásokat Újabb üzemek, vállalatok, intézmények sora kapcsolódott be az árvízkárosultak megsegítésére indított országos méretűvé szélesedett akcióba. A Minisztertanács a Magyar Vöröskeresztet bízta meg a gyűjtési és segélyezési akciók országos szervezésével. A Vöröskereszt 50 000 gyűjtőlapot bocsátott ki: csaknem tízezer társadalmi munkás vállalta, hogy otthonukban keresik fel azokat, akik igyekeznek enyhíteni az árvízkárosultak gondjain. (A Magyar Vöröskereszt ezúton is kéri a lakosságot, hogy fogadja bizalommal a Vöröskereszt nevében bekopogtatókat.) A Vöröskereszt illetékesei már megszervezték a gyorssegélyek kiadásának lebonyolítását. A társadalmi akcióbizottságoknál jelentkező árvízkárosultak személyenként 500, családonként maximálisan 3000 forintot kapnak a helyszínen, vagy a kitelepítés helyén. Ez természetesen csupán gyorssegély. Eddig mintegy 15 millió forint értékű természetbeni adomány jutott el a bajbajutott Szabolcs- Szatmár megyeieknek, s az összegyűlt készpénz is jóval meghaladja már a háromnegyed millió forintot. Noha az 5350- es csekkszámla csupán szombaton vált ismertté, az itt összegyűlt pénz is lassanmegközelíti már a félmillióforintot. fel. Somogy megye 30 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete, továbbá 22 takarékszövetkezete 800 000 forintot és félmillió forint értékű építkezési anyagot juttat el Szabolcs-Szatmár megyébe. A szövetkezetek építőbrigádjai 100 000 forint értékű társadalmi munkát is vállaltak. A Borsod megyei deteki Vörös Nyíl Termelőszövetkezet tagsága 20 000 forint készpénzt ,és 30 mázsa abraktakarmányt küld. Az Ózdi Kohászati Üzemek 40 kitelepített gyermeket nyaraltat, a Szerencsi Bútoripari Ktsz dolgozói az újjáépítési akciókból vállaltak részt. A Baranya megyei diósviszólói Kossuth és a szabadszentkirályi Új Élet Tsz üresen álló szolgálati lakásait nyitotta meg a hajléktalanok előtt. A Baranya megyei termelőszövetkezetek közölték, hogy akár végleg is letelepítik a Szamos menti családokat. A Népművelési Intézet felkéri a különféle művészeti csoportokat, hogy tartsanak előadásokat, bemutatókat az árvízkárosultak javára. Külkereskedelmi vállalatok: 53 millió forint A Vöröskereszt felhívással fordul a segítő szándékúakhoz: ruhát, ruhaneműt egyelőre ne küldjenek, mert időbe telik az eddig összegyűjtöttek szétosztása, inkább építőanyagokra van szükség. A Nemzetközi Vöröskereszt Liga az elsők között juttatja el üzenetét, s kérte, hogy tudassák, mire van leginkább szükségük az árvízkárosultaknak. Jelentkezett a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság vöröskereszt szervezete is, hozzájuk ugyancsak eljuttatták a szükséges anyagok jegyzékét. A Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok zömében a fejlesztési alapjukból 53 és fél millió forintot utalnak át az árvízkárosultak megsegítésére. Ez az összeg a vállalatok fejlesztési alapjának több mint 6%-át jelenti. Az átlagosnál nagyobb összeget ajánlott fel a Metalimpex, a Transelektro, az Elektroimpex, a Licencia, a Chemolimpex, a Fermion és az Artex, valamint a Terimpex és a Monimpex. A Gyárkémény építő Vállalat mozgósítja anyagtartalékait, raktári készleteit az árvízkárosultak megsegítésére. Több száz ezer forint értékű lemezzel, festékkel, faanyaggal és kisebb vasszerkezetekkel segítik a pusztító ár áldozatául esett lakóházak újjáépítését. A vállalat több szocialista brigádja felajánlotta, hogy egyegy hétig társadalmi munkával vesz részt az árvíztől legtöbbet szenvedett községele összedőlt házsorainak helyreállításában. Végleges hajlékot is adnak A Szamos mentén máris megkezdődött az újjáépítéshez szükséges anyagok helyszínre szállítása, szerdáig 164 vagon kohósalak érkezett a megyébe, s az északi iparvidékről újabb ezer vagont indítanak útnak. A Nyíregyházi Asztalosipari Ktssz az újjáépülő házakhozszükséges ajtók készítését vállalta. A város Kossuth Lajos Szakközépiskolájának 140 tanulója pedig vakációját áldozza az újjáépítési munkák segítésére. A Siófoki Kőolajvezeték Válalat dolgozói egynapi keresetüknek megfelelő összeget, negyedmillió forintot ajánlottak Több mint 38 ezer ember a gátakon Magas és tartós vízállás Tiszafürednél Szeged felkészülten védekezik a Tisza támadása ellen Az árvízvédelmi kormánybiztosság tájékoztatása szerint a Tisza árhulláma jelenleg Tiszafürednél tartósan tetőzik, a vízszint 9 centiméterrel meghaladja a valaha is mért maximumot. A csapadékzóna elérte a Tisza völgyét is. Az eső következtében nehezedik a védelem munkája. Újabb szakaszokon áznak át a töltések, a gátak mentén újabb buzgárok törnek fel. Jellemző adatként elmondották, hogy az utóbbi néhány nap alatt 13 000 csurgás, 689 fakadó víz ellen kellett felvenni a harcot. 13 kilométeres szakaszon veszélyeztettek a buzgárok, ötven kilométeres szakaszon kellett megtámasztani a megcsúszottt töltéseket. A Felső-Tiszán lassan, de állandóan javul a helyzet. Szerdán újabb nyolc tiszaháti község lakosságának engedélyezték a visszatérést. Ezzel harmincra emelkedett a visszatelepült községek száma, összesen 30 ezer menekült térhetett vissza otthonába. Tizennégy ezer hold területtel csökkent az elmúlt huszonnégy óra alatt az elöntött terület, így az elöntött 95 ezer holdnyi területből már csak 23 ezret borít el a víz. Az egészségügyi alakulatokból szervezett tíz oltóbrigád szerdáig összesen 42 ezer embert oltott be. A lakosokon kívül a védekező munkások is kapnak szérumot. Gondoltak a fenyegető szúnyogveszélyre is, összesen 12 mázsa irtószert használtak fel az invázió megelőzéséhez. Az árvíz sújtotta területen fertőző betegség nem fordult elő. Újabb kilenc kúttisztító berendezést vezényelnek a helyszínre, hogy az ivóvízellátást véglegesen meg lehessen szervezni. Szeged városa lankadatlan erőfeszítéssel készül történelme legmagasabb árhullámának fogadására. Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos szerdán felkereste a szegedi védelmi központokat és hosszas eszmecserét folytatott a védelem helyi vezetőivel a munkálatokról. Szeged alatt egyébként két kilométeres szakaszon építettek nyúlgátat. A város közvetlen védelmét szolgáló biztosító fővédvonalon a parapetfalak erősítését befejezték. A vizsgaidőszak ellenére a szegedi József Attila Tudományegyetem háromszáz hallgatója is részt vesz a védelmi munkákban. Szerdán a kora reggeli órákban Szegeden a Tisza vízállása elérte az 1932-ben mért és rekordnak számító 923 centimétert. A folyón kövekkel megrakott uszályok állnak készenlétben, hogy tartalmukkal megerősíthessék a gátakat, ahol az szükséges. A Tisza-parti sétányon, a kettős védelmi fal mellett álló múzeumból megkezdték az értékek biztonságba helyezését. Makónál máris érződik az újabb áradás. A vízszint, ha még nem is emelkedik, de csökkent az apadás üteme. A város védelmére újabb lokalizációs gátat építenek. Eddig 5770 köbméter földet építettek be a gátakba. Folytatják az elfojtott buzgárok szádfalazását is, valamint a töltések magasítását. A védekező erők összlétszáma egyébként szerdán már meghaladta a 38 ezret. H. P. Jugoszláviai jelentésünk Nagy erővel védik a Bácskát a víz. A Tisza jobb partján ezért szakadatlanul erősítik a nyúlgátakat Zenta egy részén hozzáfogtak a belső védelmi vonal kiépítéséhez. Törökkanizsán sok lakóépület már üresen áll. A kedden 10 községre és városra meghirdetett rendkívüli készültségi állapotot a vajdasági tartományi kormány elnöke kiterjesztette Zsablyára is. Az általános helyzetet azonban a nyugalom és a felkészülés jellemzi. Katasztrofális áttörések még Jugoszlávia egyetlen pontján sem voltak, sem a Tiszán, sem a mellékfolyókon. A vajdasági tartományi kormány egyébként javaslatot dolgozott ki, hogy a román és a magyar határ közelében levő jugoszláv falvak és városok nyújtsanak segítséget a magyarországi és romániai árvízkárosultaknak, illetve az árvíz ellen küzdőknek. Szerda délután két kedvező hír érkezett. A Tisza partján, Szanadnál sikerült helyreállítani a gátakat ott, ahol a folyó már csaknem betört a községbe, a Temes pedig 40 centiméterrel a korábbi maximum alatt tetőzött, s így pillanatnyilag ezen a területen elmúlt a nagy veszély. Kocsis Tamás A Tisza Jugoszláviában az elmúlt 24 órában lassú ütemben tovább áradt. A bácskai oldalon a magyar határtól Péterrévéig mintegy 70 kilométeres hosszúságban már a védett területekre is beszivárog Vetőmagszállítmányok az árvíz sújtotta vidékre •»teniste«* ■•Inj.-M.::. Az árvíz sújtotta vidékeken a mezőgazdasági kultúrák is kipusztultak, ezért — ahol lehet — másodvetésekkel igyekeznek majd hasznosítani a felszikkadó területeket. A mezőgazdasági károkat egészen pontosan még nem tudták felmérni, a mezőgazdászok becslései alapján azonban a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalatnak már megküldték az első megrendeléseket. Az igényeket úgy elégítik ki, hogy az ország távolabbi vidékeiről is küldenek szállítmányokat a nyíregyházi és a mátészalkai vetőmagraktárakba, ahonnan közvetlenül a megrendelőkhöz fuvarozzák a szaporító anyagot. A kipusztult növények helyén a rövid tenyészidejű kultúrák jöhetnek számításba. Kukoricából eddig 50 vagonnyit küldtek Szabolcsba. A készletekből még további szállításokra is futja. Amennyiben pótrendelések érkeznek, ezeket soron kívül ki tudják elégíteni. Napraforgóból 21, kölesből pedig eddig 10 vagont küldtek Szabolcsba. A borsófélék igen kelendők, ezekből 33 vagonnyit indítottak útnak az árvíz sújtotta vidékekre. A bokrosbabból 5 vagonnyit tesz ki az első megrendelés. Uborkából, mustármagból és takarmánykelből is kértek a szabolcsi gazdaságok, egyelőre még nem sokat, mindössze egy vagonnyit. A vetőmag-szakemberek azonban arra számítanak, hogy ezekből a növényekből rövidesen többre lesz szükség. A vállalat utasította valamennyi telepét, hogy a Szabolcsból érkező megrendeléseket soron kívül elégítsék ki, mindenhol még aznap feladják az igényelt mennyiséget. A Tisza most nem kanyarog. Igazi medrét csak a parti fasorok fáinak vízből kiálló koronái jelzik, s a Szeged-parti víkendházak haragossárga vízben pirosló tetői. Haragos a Tisza... Az öreg uszályt is — amelyet pedig valamilyen parti cövekhez láncoltak — körülöleli most a víz, s mintha tenger közepén állva várná jó sorsát. Haragos a Tisza, s ezernyi ember, gép nyüzsög partjain, csendesíteni, fékezni a folyam pusztító szándékát. Homokzsáksorok a gátak tetején, fénylő fóliacsíkok a víz felőli oldalon, s innen a kétszáz méternyi repülőgép zúgásos magasból lekörözzük és lessük az egyik lefojtott buzgárt. Valamiféle római erődítményhez hasonló geometrikus kő- és földépítkezéssel ölelték körül a gát innenső oldalán orvul feltörő, alattomos vizet. Érdekes és szép látvány lenne , ha nem tudnánk, milyen keserves munkával hárították el a vizet. Pilótánk — Újvári György, a vízügyi repülőszolgálat alkalmazottja — kitűnő kalauz is, magyarázza, hogy Nagytelek és Szeged között 580 ezer homokzsákot kellett eddig feláldozni partvédelemre. De hol van a part? A Tisza vonala most nem „vonal”, terebélyes hatalmas tavak sorozata. S a tavak szélén községek állanak, a víz most a szélső házak tövében mindenütt emberek, embersorok láncban adogatják egymásnak a nagy kődarabokat, tömött zsákokat, amelyeket a gát menti utakon egymást követő katonai autók hoznak. Majdhogynem a templomtornyot érintjük a magasból négyszemélyes gépünk szárnyával, madarak röppennek a zúgástól, s a község teljesen kihalt. A vegyesbolt, a cukrászda rolója lehúzva a főtéren, vakon néznek az utcákra a kis házak csukott ablakai. Csak egy kerékpárost látni, ahogy igyekszik a gát felé. Kerekei vizet spriccelnek. Tán élelmet visz hatalmas hátizsákjában. Magyarcsanádnál a hidroglóbus fénye villan szemünkbe, vízből ágaskodó facsoport mellett halászcsónak lebeg. Fölé szállunk — ember is van benne. Varsáját veti éppen a zavarossárga lébe és a pilóta azt mondja: az élet azért nem állhat meg itt sem... A távolban a földgázmező tartályai, csövei mellett ég a sok méteres földgázfáklya, érezni szinte melegét itt a magasban is. Tűz és víz így egymás mellett, furcsa látvány. Lám, a természet mélyben rejtező tüzét legyőzte az ember, de mi lesz a vízzel? — Nem tudjuk — mondja Újvári György, a pilóta. — Fura dolog ez a természet. Nézzék csak, ott Jászberény felé megöntözik a földet a kiszáradás ellen ... Repülünk Tiszafüred felé, ahol most tetőzik az ár. De előbb még az alpári síkság tengerét kerülgetjük, bírják-e majd a gátak, hogy csak ekkora maradjon ez a tenger? Vezseny község is üres, emberek a gáton. Faluszéli házak a vízben. Szolnok parti házsorai mintha védenék a várost, itt helyére szorítva a meder, Szolnok után azonban fénylő erdei út felett repülünk, a két fasor helyett vízből kinövő bokorsor csak a sok fakorona. — Az ott Kisköre — mutat a pilóta a bal parti óriás mélyedésre, amelyből szivattyúesősorok ágaskodnak a víz felé a félig kész üzemépületek közül. — Gyönyörű étterem és ABC-áruház lesz a nagy modern építmény. Nem adok rá tíz évet, város lesz a vízlépcső mentén... — Honnan tudja innen Lentről — kérdem a pilótát —, hogy mi lesz az a modern épület. — Lentről tudom — mondja. — Jártam ott. De nézzék csak, az ott az Eger patak... Nézzük, de nem látunk csak egy hidat vízből kiállva, eleje-vége is vízben. S a karcagi vasútvonalnál már csaknem a fénylő sínekig ér a sárga víz. Poroszló felé fordulunk — valódi hadsereg van alattunk. Katonák, járművek, gépek, vaslemezek. Itt tetőzik most a Tisza, drága acéllemezekkel, technikával szállnak szembe vele. Ha csendesül itt a vész, ez a hadsereg lejjebb vonul majd Szeged felé, hiszen olyan ez a folyó most végig, mintha kiemelkedne a nagy Alföldből. — Nemcsak „mintha” — mondja a pilóta. Tényleg magasabban folyik a gátak között a víz, mint a földek szintje. Valóban jóval magasabban, nem optikai csalódás ez — s beáll a kis repülőgép a Tisza vonalába, hogy jobban lássuk, mire képes a természet és mire képes az ember... Igaz, ez a csata még nem dőlt el. Gépünk lassan elfordul a Tiszától Budapest felé. Csendes és szép zöldellő alföldi táj. Ott a folyónál 40 ezren védik a földjét... Horváth Mihály Gondolatok a Tisza felett Magyar Hírlap