Magyar Hírlap, 1983. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
21963. FEBRUÁR 1. KEDD I ^ V l1 ' NEMZETKÖZI POLITIKA 1' |’ yT- ¡| [...'1 ')Z1 M3~MaGYfÍR Hírlap Az FDP választási kongresszusa (MTI) A választási program jóváhagyásával és a keresztényliberális koalíció folytatását támogató határozat elfogadásával vasárnap véget ért a német Szabaddemokrata Párt kétnapos, freiburgi kongresszusa. Az FDP választási programjának gazdasági része a piacgazdálkodási elvek maradéktalan végrehajtásától, a tőkés beruházások fellendítésétől várja a hamarosan két és fél milliós munkanélküliség leküzdését és az állami költségvetés további konszolidálását. A keresztény uniópártokkal való kormányszövetség folytatását helyeslő határozatot vasárnap délelőtt a négyszáz küldött túlnyomó többségének szavazatával fogadták el, mindössze 27-en szavaztak a határozat ellen és heten tartózkodtak. A határozat abban az esetben tartja megvalósíthatónak a keresztényliberális koalíció fenntartását, ha a márciusi országos választáson a CDU —CSU nem ér el abszolút többséget. A tavaly őszi szabaddemokrata pálfordulás módjának közvetett bírálataként is felfogható az FDP szervezeti szabályzatának az a módosítása, amelynek értelmében a jövőben koalíciós kérdésekben csakis a párt országos kongresszusa hozhat döntést. Mint ismeretes, az FDP Hans- Dietrich Genscher vezette legfelsőbb szervei 1982. szeptemberében-októberében nem kérték ki az országos kongresszus véleményét a szociálliberális koalíció felbontásához és a keresztényliberális koalíció megalakításához. Franz Josef Strauss, a CSU elnöke, egy vasárnapi, rádiónyilatkozatában „félrevezetésnek” nevezte az FDP-nek azt a felhívását, hogy a CDU—CSU választói második szavazatukat a szabaddemokratákra adják. Strauss emlékeztetett rá, hogy egyedül a második szavazatok döntik el, egy-egy párt hány parlamenti helyet kap. Az FDP-nek ez az akciója ahhoz vezethet, hogy a szociáldemokrata Hans-Jochen Vogel lesz az NSZK kancellárja, ha az FDP mégis kiesik a Bundestagból, a zöldek pedig bejutnak — jelentette ki Strauss. Francia—szovjet együttműködés (MTI) Vasárnap véget ért az a háromnapos tanácskozás, amelyet a Franciaország—Szovjetunió Társaság rendezett Párizsban a francia—szovjet együttműködés kérdéseiről. A kollokviumon részt vett Jean-Pierre Chevenement ipari és kutatási államminiszter, Anicet le Pars, közigazgatásügyi miniszter, a szovjet küldöttséget pedig Vjacseszlav Jeljutyin felsőoktatási miniszter vezette. Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Párizsba (TASZSZ) Vasárnap a francia Általános Munkásszövetség meghívására Párizsba érkezett a szovjet szakszervezetek küldöttsége. A szovjet delegációt Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke vezeti. A szovjet szakszervezeti küldöttség párizsi tárgyalásai középpontjában a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom tevékenységével kapcsolatos kérdések állnak majd. VILÁGHÍRADÓ A PSD megerősítette Balsemaót pártelnöki tisztében (AP) A jobboldali portugál Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsa vasárnap megerősítette pártelnöki tisztségében Francisco Pinto Balsemao ügyvezető miniszterelnököt. Balsemao szombaton ajánlotta fel lemondását, miután a szociáldemokraták vezette jobboldali koalíciós kormány lemondása és a párt belső válsága miatt több bírálója távozását sürgette. ENSZ bizottsági ülés az Indiai-óceánról (TASZSZ) New Yorkban,,megkezdte munkáját az Indiai-óceán helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság idei első ülésszaka. A tanácskozáson 48 ország küldöttsége vesz részt azzal a feladattal, hogy előkészítse azt a nemzetközi konferenciát, amelyen megállapodást dolgoznának ki az Indiai-óceánnak békeövezetté nyilvánításáról. Finnország támogatja a svéd javaslatot (TASZSZ) A finn kormány teljes mértékben osztja azt az aggodalmat, amely arra késztette a svéd kormányt, hogy javasolja: Európában hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet, s pozitívan értékeli a svéd javaslatot — hangzik a finn külügyminisztérium Helsinkiben hétfőn közzétett nyilatkozata. Cuéllar Luandában (TASZSZ) Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára hétfőn rövid munkalátogatásra Luandába érkezett, ahol találkozott José Eduardo dos Santossal, Angola köztársasági elnökével,valamint aDélnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselőivel. A tárgyalásokon megvitatják a namíbiai probléma rendezésének lehetőségeit, a béke és a stabilitás Afrika déli részén való megteremtésének kilátásait. Nyugat-európai szocialista kormányfők Párizsban A változások alakítói NEM LEBECSÜLENDŐ gazdasági gondokkal kell megküzdeniük, de hitük átsegíti őket a nehézségeken — válaszolta a minap egy párizsi vállalatvezető az egyik francia hetilapnak, midőn a riporterek hazája baloldali kormányzatának erényeiről és hibáiról faggatták. „Csodát nem ígérhetek, csak azt mondhatom: népemet semmiféle kalandnak nem teszem ki. Ám itt és most, igen nehéz megfelelő megoldásokat találni az örökölt problémákra” — mondta Andreasz Papandreu, Görögország első szocialista párti miniszterelnöke, aki szintén részt vett azon a párizsi konferencián, amelyet a francia Szocialista Párt szervezett a Nyugat-Európában hatalmon levő szocialista és szociáldemokrata kormányfők számára. A múlt héten véget ért tanácskozás egyik részvevője sem mondhatta el, hogy otthon csodákat ígérhet. A vendéglátók — Mitterrand elnök és Mauroy kormányfő—, valamint a hellén miniszterelnök mellett, Felipe González spanyol, Olof Palme svéd, Kalevi Sorsa finn kormányfő, továbbá Bruno Kreisky osztrák kancellár és a nyugat-afrikai Szenegál vezetője, Habib Thiam vett részt a konferencián. A fegyverkezés és az enyhülés aktuális kérdései mellett éppen országaik gazdasági nehézségeit vitatták meg, kicserélve egyúttal eddigi kormányzati tapasztalataikét is. A munkanélküliségről, az inflációról, az eladósodásról — egyszóval a gazdasági válságról — folyó élénk vita, az őszinte beismerések és a közös megoldások lehetőségeinek keresése pedig ismét ékesen cáfolta a néhány hónapja aktivizálódott Kasziandrákat is. Akik a nyugatnémet szociálliberális koalíció felbomlása óta, különféle törvényszerűségeket keresgélve azt jósolgatják, hogy nincs jövőjük a szocialista, szociáldemokrata kabineteknek, a konzervatív hullám előbb-utóbb elsodorja őket, s a francia és spanyol példa „csak” a kivételt erősítő szabály ... Kivételt erősítő, átmeneti ideig érvényes szabályról lenne csak szó? Finnországot nem éppen rövid ideje irányítja a szociáldemokraták vezette koalíció (sőt, egy esztendővel ezelőtt még a köztársasági elnököt is a szociáldemokraták soraiból választották). Svédországban Palméék hat esztendei szünet után vissza tudták szerezni a kormányrudat. S bár Hollandiában a Munkáspárt vesztett a parlamenti választásokon, a választási vetélkedésben mégis őket rangsorolták az első helyre a szavazók. A GAZDASÁGI VÁLSÁG nem kedvezett automatikusan a baloldalnak — az, hogy kedvez-e, vagy sem, az a baloldal politikai magatartásától is függ. De akárhogyan vélekedjünk is a hatalomra került baloldali pártok politikájának egészéről, azt már mindenképpen demonstrálták: képesek arra, hogy a nép többségét maguk mögé állítsák. Ezt bizonyítja Franciaország, Görögország és Spanyolország példája. Végül is e tapasztalatokból le kell vonni a következtetéseket ... Az úgynevezett „skandifux”államokban a szociáldemokrata kormányzatoknak immár történelmi hagyományaik vannak. Ezért újabb kérdéseket inkább a Földközi-tenger melléki három országban végbement változások vetnek fel Már csak azért is, mert az észak-európai országokban a szociáldemokraták és a konzervatívok programjai nem különböznek nagyon lényegesen, míg a latin országokban eleddig egyértelműen jobboldali kormányok (vagy néhol korábban diktatúrák) voltak uralmon, markáns és helyenként erős baloldali ellenzékkel. Precedens nélkül való volt a francia baloldali többség hatalomra jutása, először próbálkoznak a görög szocialisták is, és Spanyolországban Gonzalez vörös rózsás pártjának sincsenek kormányzati tapasztalatai. (Ráadásul, míg az északi szociáldemokraták többsége számára a kommunistákkal való partneri viszony időszerű politikai kérdésként föl sem merül, addig például Franciaországban ez már meg is valósult.) Hogy a kormányzási tapasztalatok — vagyis kitaposott ösvény — híján hatalomra került „mediterrán” baloldal miként alakítja a változásokat, — arról nemigen lehet általános képet adni, olyan különbözőek a belső viszonyok. Annyi azonban máris bizonyos, hogy legalábbis gazdaságilag a skandináv modelltől eltérő módon. Ugyanis nem a jövedelmek újrafelosztására, a gazdaság egyre kevésbé közvetlen irányítására, reprivatizálásokra törekszenek, mint északi „kollégáik”, hanem a termelés közvetlen ellenőrzésére (például Franciaországban az államosításokkal), vagy dirigizmusra, azaz a segélyező állam intézményeinek és bürokratikus rendszerének munkahelyteremtő kiszélesítésére (mint Spanyolországban). Ennek egyébként ideológiai okai is lehetnek. TÉNY AZONBAN: a hatalom megszerzése még nem azonos a hatalom birtoklásával. A nagy csatát,a gazdasági szférábam kell megvívni. Egyelőre viszont, a franciák, a görögök, és a spanyolok, de még a svédek sem tudnak gazdaságilag többet nyújtani, mint azt a felhívást, hogy a nadrágszíjat szorosabbra kell húzni. Ám például Franciaországban — jóllehet a súlyos gazdasági gondok hatására a baloldali kormányzat a jelek szerint kezd veszíteni a népszerűségéből — a választók többsége mégis inkább hajlandó kompromisszumra és az időszerű problémák gyakorlatiasabb megközelítésére, minthogy megvonná a bizalmat a kor-,mánytöbbségtől. Inkább szavaz továbbra is a lényeges társadalmi változást és a nagyobb szociális igazságot képviselő baloldalra. A „hogyan tovább a megkezdett változások útjár?*’ kérdésének megválaszolása, de legalábbis az erre vonatkozó újabb tervek felvázolása azonban , égetően sürgős. Sürgős a görögöknek, miert az idén valószínűleg megtartják a kormánypárt, a PASOK (Pánhdilén Szocialista Mozgalom) kongresszusát. A párt 1974-es alapítása óta, az első kongresszuson pártelnököt is választanak majd — így hát Papandreu kormányfő és „csapata” is megméretik. A francia szocialisták és kommunisták számára is felettébb időszerű, hogy kidolgozzák a gazdasági bajok orvoslásának receptjét. Franciaországban ugyanis márciusban községtanácsi választásokat tartanak, s a most viszonylag egységes jobboldal legfőbb érve a gazdaságok kedvezőtlen állapota, (holott a bajok jórészt örököltek). Lionel Jospin, a Szocialista Párt főtitkára és Pierre Mauroy kormányfő a múlt heti párizsi tanácskozáson felszólalva azt hangoztatta, hogy a francia szocialisták nem tekintik végzetesnek a válságot, és annak megoldását nemcsak az ipari szerkezet korszerűsítésében látják, hanem az emberek gondolkodásmódjának átformálásában is ... De azért Jospin és Mauroy is fokozottabb nemzetközi összefogást sürgetett, leszögezve, hogy a szocialista és szociáldemokrata pártoknak gazdasági téren együtt kell működniük. EZ A JÖVŐBENI EGYÜTTMŰKÖDÉS azonban még meglehetősen kérdéses. S nemcsak a szociáldemokrata mozgalom „északi” és „dél-európai” vonalának eltérő gazdaságpolitikai koncepciói miatt, hanem a fegyverkezéssel, illetve a leszereléssel kapcsolatos elvi nézetkülönbségeikből eredően is. Mindenesetre az útkeresések olyan kitartást tételeznek fel, amely meghaladja egyetlen parlamenti ciklus időtartamát. A hit ugyanis átsegíthet a nehézségeken, de csak ideig-óráig, s a nemes érzelmek még nem szavatolják a jó politika megvalósítását. Járai Judit Béketalálkozók (TASZSZ) A szovjet békevédelmi bizottságban vasárnap befejeződött az a háromnapos nemzetközi találkozó, amelyre a leszerelésért és a békéért küzdő mozgalmak és szervezetek képviseletében 18 nyugat-európai országból, valamint az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkeztek részvevők. A találkozón az SZKP KB, a külügyminisztérium, a tudományos akadémia és a társadalmi szervezetek képviselői ismertették a szovjet külpolitika fő irányait, a legújabb szovjet békekezdeményezéseket, a szovjet békemozgalom tevékenységét. (MTI) A béke és a leszerelés érdekében folytatandó széles körű és egységes akciókra hívta fel az európai értelmiséget a francia békemozgalom nevében Georges Séguy, a CGT volt főtitkára a hét végén Párizsban rendezett értelmiségi béketalálkozón, amelyen számos külföldi küldöttség is részt vett, így a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, az NSZK-ból, az NDK- ból, Hollandiából, Olaszországból, Japánból. Az amerikai alelnök bonni megbeszélései Reagan levele Európa népeihez: módosított nullamegoldás (MTI) Vasárnap késő este óta a nyugatnémet fővárosban tartózkodik George Bush amerikai alelnök. Megérkezése után adott első nyilatkozatában Bush arról beszélt, hogy a „valódi” fegyverzetkorlátozás az amerikai politika része volt és az is marad. Bush Bonnban hétfőn reggel megtartotta első megbeszélését Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. Ezt követően Helmut Kohl kancellár és Karl Carstens államfő fogadta az amerikai alelnököt-A két álláspont között meglevő bizonyos különbségekre utalt Helmut Kohl és Bush közös sajtóértekezlete, amelyen az amerikai alelnök a nullamegoldást „morális pozíciónak” nevezte, míg a nyugatnémet kancellár a közép-hatótávolságú rakéták „gyakorlatban történő, kölcsönös és teljes” eltávolítását sürgette. Bush amerikai alelnök hétfőn a tiszteletére Nyugat-Berlinben adott vacsorán felolvasta Reagan elnöknek „Európa népeihez” szóló nyílt levelét, amelyben az amerikai elnök azt javasolja a Szovjetuniónak, hogy írjon alá megállapodást az összes szárazföldi telepítésű amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakéta felszámolásáról. A levélben foglalt javaslat gyakorlatilag a Szovjetunió által elvetett, az Egyesült Államok számára egyoldalú előnyt biztosító nullaváltozat megismétlése más formában, azzal a kiegészítéssel, hogy Reagan elnök a megállapodás érdekében „bárhol és bármikor” hajlandó találkozni Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. Bush azt követően olvasta fel a levelet, hogy saját beszédében arra szólította fel Nyugat-Európát, ragaszkodjon az amerikai rakéták Európába való telepítéséhez, ami szerinte „a háború elrettentését” szolgálná. Az amerikai alelnök látogatása alkalmából több ezer főnyi tömeg tüntetett hétfőn Nyugat- Berlinben az Egyesült Államok fegyverkezési politikája, az amerikai közép-hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai telepítése, valamint Washington középamerikai politikája ellen. A rendőrség és a tüntetők egyes csoportjai között összecsapásokra került sor. Tíz személyt őrizetbe vettek. A japán kormány támogatja az USA rakétatelepítési politikáját (MTI) A távol-keleti körútjának első állomásán, Tokióban tartózkodó George Shultz, amerikai külügyminiszter hétfőn tárgyalásokat folytatott Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel, valamint Abe Sintaróval, a japán diplomácia vezetőjével. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel, s a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések álltak Első helyen a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat tekintették át. Nakaszone hangoztatta, hogy kormánya a reagani „nullamegoldást” támogatja, már csak azért is, mert Tokió — úgymond — tart a szovjet közép-hatótávolságú rakéták esetleges ázsiai áttelepítésétől. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió több ízben kijelentette: kész európai területen telepített rakétáinak nagyarányú csökkentésére, ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió soha nem alkalmaz elsőként nukleáris csapást. Schultz külügyminiszter — értesülések szerint — a japán aggodalmaknak elébe menve hangoztatja: az Egyesült Államok „nem... áldozza fel Ázsiát” a Szovjetunióval való fegyverzetkorlátozási tárgyalások sikere érdekében ígéretet tett arra, hogy Washington a jövőben tájékoztatja tengerentúli szövetségesét a szovjet—amerikai tárgyalások pillanatnyi állásáról.