Magyar Hírlap, 1986. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Ilyen hosszú együ­ttlét! Írásunkban áttekintést adunk — orvosi és családi szempont­ból elemezve — a gyermek­­gondozási díj bevezetésének körülményeiről, várható hatá­sáról és arról, miként véle­kednek róla a leendő és mai kismamák (5. oldal) 19. évfolyam, 27. szám POLITIKAI NAPILAP 1986. február 1., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban to­vább erősödtek a szocialista tár­sadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkö­rülményei javultak. A népgazda­ság egyensúlyi helyzete az idő­szak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyen­súly lényegesen javult. A külke­reskedelmi mérleg az 1980. évi je­lentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi ter­melés hatékonyságának némi ja­vulása, valamint a nemzeti jöve­delem növekedése mellett a bel­földi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jö­vedelem 14—17 százalékos növe­lését irányozta elő. Az éves ter­vek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb nö­vekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volu­menben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az elő­ző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt ne­hezebb körülmények között kel­lett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előrelátha­tók voltak. A tervidőszak folya­mán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a kül­gazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárul­tak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együt­tes volumene 1985-ben mintegy 3 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítet­te az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljöve­delem emelkedése az egyéb mun­kajövedelmek és különösen a tár­sadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasz­tása 1980-tól 1985-ig kb. 7 száza­lékkal emelkedett. Mind a reál­­jövedelem, mind a fogyasztás nö­vekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene je­­jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyama­tosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munka­hétre való áttéréssel. A munkaidő alapot növelte viszont a kiegészí­tő tevékenység terjedése. A ter­melés növekedését a munkater­melékenység emelkedése biztosí­totta, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz­­állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalék­kal nőtt, lassabban, mint az elő­ző ötéves tervidőszakban. A ter­melés ennél mérsékeltebben nö­vekedett, így az állóeszközök ki­használásának hatékonysága egé­szében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyipar­ban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szin­tet. Az anyagfelhasználás alaku­lásában nagy szerepe volt az ener­gia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985- ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egy­ségnyi termelésre jutó energia­felhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energia­felhasználása, a lakosság, vala­mint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztá­sának növekedése miatt emelke­dett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a ha­zai termelés aránya 1984-ig fo­kozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 szá­zalékos növekedésére jutó im­portnövekedés a VI. ötéves terv­időszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növeke­dést irányzott elő. Az ipar nem­zeti jövedelemhez való hozzájá­rulása öt év alatt a bruttó terme-, lésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem való­sult­­meg. Az ötéves terv céljainak­ meg­felelően az ipari termékek érté­kesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel viszony­latban 38 százalékkal, nem rubel­elszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibi­lis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az éllemiszeripari termék­­kivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 szá­zalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló ér­Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében je­lentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodó ké­pesség érdekében. A valós igé­nyek kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, rész­ben a meglevő nagy­vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szerveze­tek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szerve­zetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevé­kenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt fő­lékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbb­sége miatt — változó volt. 1985- ben a fokozódó import a koráb­biaknál jobb feltételeket biztosí­tott a termelők számára. Energia­­gondok a szokatlanul hideg 1984 —1985-ös tél folyamán akadályoz­ták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szak­ágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. két­harmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-na­­gyobb mértékben bővült, egyhar­­maduké nem változott vagy csök­kent. A központi fejlesztési prog­ramok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átla­got. A terv előirányzatától elté­rően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csök­kent. 1984-ben és 1985-ben a lét-lyó áron több mint 40 százalék­kal emelkedett. A jövedelemnö­vekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A kül­kereskedelmi cserearányok rom­lása csökkentette a jövedelme­ket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tisztajövedelemé. A gaz­dasági szféra egészéből a költség­­vetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az ál­lami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 száza­lékát a szocialista szektor állí­totta elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. számcsökkenés, a korábbi évi 2— 3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökke­nés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközös­ségek megjelenésének. Az 1981—1985 években az ipa­ri termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lé­nyegében a munkatermelékeny­ség növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mér­séklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az ener­giafelhasználásban az importált villamos energia és az atomener­gia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egyne­gyedét, az összes energiafelhasz­nálás 4,6 százalékát. A szén ará­nya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energeti­kai szakágazatban a tervidőszak folyamán­ kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipa­ri beruházás 40 százalékát. En­nek az összegnek közel egyhar­­madát a Paksi Atomerőmű épí­tésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a már­­kushegyi és a nagyegyházi bá­nyaüzem, folyamatban van a má­nyi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lé­pett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán be­fejeződött a Lenin Kohászati Mű­vek kombinált technológiájú acél­művének és a Dunai Vasmű kon­­verteres acélművének a beruhá­zása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszá­molású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámo­lású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folya­mán a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxit­­termelő kapacitás. A Székesfehér­vári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldol­gozottsági fokú alumínium fél­­gyártmányok termelése emelke­dett. A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszony­lag kisebb anyag- és energiaigé­nyű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folya­mán nagymértékben fokozódott a géipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konver­tibilis valutákban elszámolt ki­vitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot ne­hezítette a nem eléggé verseny­­képes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési ne­hézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intéz­kedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értéke­sítése bővült, öt év alatt 30 szá­zalékkal. A beruházási célú el­adás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó­ ipar termelé­se csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfel­dolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a katalitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehéráruki­­hozatal az 1980. évi 54 százalék­ról 1985-ben 65 százalékra emel­kedett. Korszerűsödött a­­ mű­anyag alapanyag termelés szer­kezete, emelkedett a műanyagter­melés és -felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes mű­anyagfeldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási- és kozmetikai vegyipar, a gázgyár­tás és -elosztás. A vegyipari ter­mékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számot­tevően bővült. Belföldre a vegy­ipar 1980-tól 1985-ig 4 százalék­kal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyag-ipar a tervidő­szak első négy évében 4 százalék­kal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ága­zati kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapa­citások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyom­daipar, valamint a papíripar ter­melése. A ruházati termékek ter­melése a hazai és külföldi ke­reslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskeres­kedelemnek mintegy 7 százalék­kal növelte értékesítését. 1985- ben a rubelelszámolású orszá­gokba az 1980. évinél több, a tő­kés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakos­ság igényeit kielégítette, s emel­lett termelésének több mint egy­ötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevé­kenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelé­si tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csök­kent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruhá­zások és a lakásépítés mérsék­lése elsősorban a kivitelező építő­ipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési te­vékenysége 1981—1982. években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volu­mene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elké­szült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hite­lezési feltételek javításával is se­gítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetmé­ter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoz­tatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizi­kai foglalkozásúak körében kö­vetkezett be, és főleg a hagyo­­­­mányos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési­szerelési munkákon foglalkozta­tottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek ter­melése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalék­kal meghaladta és ezzel a terv­ben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állatte­nyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna ga­bona termett, 6 százalékkal ke­vesebb az 1984. évi rekordmeny­­nyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több ga­bonát takarítottak be a gazdasá­gok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növeke­déséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év átla­gában a búza hektáronkénti ho­zama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilo­ (Folytatása a 2. oldalon) A gazdasági fejlődés főbb mutatói * 1981—1985 évek átlaga az 1976—1980 évek átlagának százalé­kában. A termelés és a ráfordítások alakulása Duna-parti szállodasor 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év százalékában százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112* Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd forint 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 Árpád híd és környéke Mellékletünkben: A robot nincs egyedül Büntetés - összeroppanásig Mi ütötte ki az Európa-bajnokot? Rejtvény-rejtély

Next