Magyar Hírlap, 1987. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
1987. február 2., hétfő A brit miniszterelnök Moszkvába készül Thatcher harmadszor is pályáztaa a kormányfői tisztségre (Folytatás az 1. oldalról) esedékes moszkvai látogatását előkészítő propagandakampányt, amelyben önmagát a Nyugat olyan vezetőjeként mutatja be, aki a folytonosság és a tapasztalatok megtestesítőjeként a legalkalmasabb a Kremllel folytatandó tárgyalásokra” — állapítja meg a The Guardian. A kormányhoz közelálló The Daily Telegraph szerint „Thatcher asszony azzal a felhívással fordult az országhoz, hogy adjon neki harmadszor is mandátumot, lehetővé téve ezzel, hogy vezető szerepet töltsön be a Nyugat és a Szovjetunió kapcsolatainak javításában”. Londoni politikai megfigyelők körében nagy feltűnést keltett, hogy a brit kormányfő Reagan elnök személyére csupán közvetve utalt — méghozzá kizárólag a közeljövőben esedékes amerikai „elnökcsere" kapcsán. Nyilatkozatának ezt a mozzanatát emeli ki a konzervatív Daily Mail: „Thatcher asszony gyakorlatilag már leírta Reagan elnököt, mert úgy véli, hogy most ő tölti be a Nyugat fő tárgyalójának szerepét az Oroszországgal folytatott párbeszédben.” (TASZSZ) Vagyim Zaglagyin vezetésével szovjet parlamenti küldöttség érkezett tegnap Londonba. A delegációt a brit parlament képviselőházának külügyi bizottsága hívta meg. Vonják ki a páncélosokat és helikoptereket is Az SPD kiegészíti leszerelési javaslatát (Folytatás az 1. oldalról) ben megtartott nemzetközi hadtudományi tanácskozáson bejelentették: a közép-európai atom-, illetőleg vegyifegyver-mentes folyosó létrehozására előterjesztett korábbi javaslatukat kiegészítik azzal az indítvánnyal, hogy a szóban forgó, a NATO és a Varsói Szerződés földrajzi érintkezési vonalának két oldalán elterülő térségből a felek vonják ki a katonai alakulatok páncélosait és helikoptereit is. Egon Bahr, Hermann Scheer és Andreas von Bülow, az SPD leszerelési szakértői előterjesztésükkel, amelynek értelmében a jelzett övezetben csak támadásra alkalmatlan, könnyű fegyverzetű katonai alakulatok maradhatnának, a hagyományos fegyverzet leépítéséhez kívántak hozzájárulni. Terroristák fenyegető üzenetei - DJ- díj Újabb emberrablás a libanoni fővárosban Hírügynökségi jelentésekből. Az izraeli rádió vasárnapi jelentése szerint Bejrútban elraboltak egy ismeretlen személyt, aki feltehetően a Wall Street Journal című amerikai lap tudósítója. Az izraeli rádió egy iráni rádióhírre hivatkozott, s ez alapján azt mondta, hogy az elrablók Iránbarát terroristák volnának. ötvenmillió dollár váltságdíjat követelnek a két nyugatnémet személy és a négy amerikai professzor libanoni elrablói az NSZK-tól és az Egyesült Államoktól — adta hírül a Bild am Sonntag című, nagy példányszámú nyugatnémet lap. Ezenkívül még azt követelik, hogy a január közepén Majna-Frankfurtban letartóztatott Ali Hamadeit a nyugatnémet hatóságok ne adják ki az USA-nak. Az emberrablók azzal fenyegetőznek, hogy ha nem elégítik ki követeléseiket, akkor merényleteket fognak elkövetni az NSZK-ban Bizonytalan a Libanonban az elmúlt hetekben elrabolt, vagy eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite-et, a canterbury-i érsek megbízottját is. Immár a harmadik, fenyegető üzenettel hallatott magáról a hétvégén az „Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadításáért" elnevezésű" csoport, amely három amerikai és egy indiai egyetemi tanárt tart fogságában. A bejrúti An- Nahar című lapnak eljuttatott írásos üzenetében a csoport Izraelben bebörtönzött négyszáz fogoly szabadon bocsátását követeli a négy túszért cserébe. Az egyik bejrúti rádióállomás szombati jelentése szerint Valid Dzsumblatt, a libanoni drúzok vezetője bejelentette: saját magát ajánlja fel túszként cserébe Terry Waite-ért, amennyiben az anglikán egyházi személyiség valóban fogságban lenne. Nem tudott határozott véleményt nyilvánítani Waite sorsát illetően Abu Ijad, a PFSZ második legmagasabb rangú vezetője sem. Washingtonban a Terry Waite fogságba esésével kapcsolatos hírekhez nem fűztek kommentárt. Egyes jelentések szerint Scultz amerikai külügyminiszter továbbra sem zárja ki a libanoni amerikai beavatkozás lehetőségét. A Pentagon pedig közölte: meghatározatlan ideig a térségben marad a Kennedy amerikai repülőgép-hordozó. (AFP) A tíz napja Szomáliában elrabolt tíz francia orvos — hat nő és négy férfi — háromnégy nap múlva kiszabadulhat — közölték a francia külügyminisztériumban. Az orvosokat Szomália északi részén ejtette fogságba a Szomáliai Nemzeti Mozgalom elnevezésű lázadó szervezet és jelentések szerint a túszokat Etiópiába vitték. (DPI) Pokolgép robbant vasárnap egy izraeli távolsági autóbusz csomagterében. A busz Haifából Jeruzsálembe tartott. A merénylet következtében 9-en megsebesültek. Huszonhét külföldit tartanak fogva Libanonban az emberrablók. A szám huszonnyolcra emelkedhet, ha beigazolódik, hogy Terry Waite, (képünk), az anglikán egyházfő megbízottja, aki a vétlen túszok elbocsátásának feltételeiről tárgyalt a terrorszervezetek képviselőivel, szintén gyámolítottjai sorsára jutott. Ezzel a több felvonásos libanoni túszdráma alighanem újabb fordulópontjához érkezett. A róla szóló filmben Terry Waite szerepét Bujtor István játszhatná. A kétméteres, százöt kilós egyházi férfiú életútja nem nélkülözi a kalandos elemeket. A most 48. évében járó Waite tizenhat évesen otthagyta az iskoláit, majd beállt a hadseregbe, de katonai karrierjének hamar véget vetett a terepszínnel szemben kifejlődött allergiája. Akkor iratkozott be a teológiára , s azt már nem hagyta ott. Londonban, az USA-ban, Belgiumban, Rómában tanult. Frissdiplomásként alkalmazta őt a bristoli érsek. 1968-tól három évig az ugandai Kampalában élt, ahol Uganda, Rwanda és Burundi első afrikai érsekének volt segítségére a véres kezű diktátorral, Idi Aminnal folytatott tárgyalásokon. 1972-től hét évig Rómában szolgált, a római katolikus rendek tanácsadójaként keresztül-kasul beutazta a harmadik világot. 1980-ban hívta meg hivatalába Robert Runde, Canterbury érseke, az anglikán egyház feje. Az anglikán ügyek titkára lett, amolyan kis külügyminiszter, ő tartotta a kapcsolatot a külföldi egyházakkal, ő szervezte meg Runcie külföldi utazásait, részt vett az anglikán egyház külpolitikai álláspontjának kidolgozásában. Első túszszabadító akcióját Terry Waite 1981-ben bonyolította le. Teheránban folytatott tárgyalásainak eredményeként a forradalmi gárdisták négy brit állampolgárt szabadon engedtek. Ott állítólag a „vallási egyetemességeket" tudta „közös nevezőként” sikeresen alkalmazni. Négy évvel később, ugyancsak tárgyalások révén, Líbiából sikerült szintén négy brit állampolgárt kihoznia. Ez már azután volt, hogy London és Tripoli között megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Tripoli tárgyalásain — Waite egy későbbi nyilatkozata szerint — teológiai és nemzetközi kérdésekről volt szó és jókat nevettek. „Általában tudnunk kell nevetni önmagunkon" — mondta. Nem sokkal ezek után kérte föl az érsek, próbálná ki tehetségét Bejrútban is. Kezdeti ténykedései ott is eredménnyel jártak: tíz túszt sikerült szabadra beszélnie. Libanonban azonban már módosult a helyzete: nem világszerte ismert személyiségek voltak a tárgyalópartnerek, hanem obskúrus kis csoportok neve nincs képviselői. Még azt sem tudhatta, hogy valóban azzal beszél-e, akinek a „partner" mondja magát. Itt már nem elnöki lakosztály kényelmes fotelje várta, hanem a bordainak szorított fegyverese. „Ha beülsz egy kocsiba, sohasem tudhatod, mikor jössz vissza. Ha egyáltalán . . Engem is ott foghatnak túszként, mint a többieket — mondta az olasz tévének mostani útja előtt, január 12-én. Látnoki szavak, pedig akkor még nem tudhatta, hogy az NSZK- ban le fogják tartóztatni egy 1985-i TWA-gépeltérítés gyanúsítottjait, a Hamadei fivéreket, s az USA kiadatásukat kéri majd; s hogy ezt megakadályozandó, a bejrúti terroristák két újabb nyugatnémet és négy amerikai állampolgárt rabolnak el — többek között azon az amerikai politikai gyakorlaton felbátorodva, amely túszok elengedése fejében kész volt a rájuk feltételezetten hatást gyakorló állami hatalomnak több millió dollárért fegyvert szállítani. Azt viszont tudhatta, hogy az „Irangate"-ügy „megemeli a téteket", s azt is, hogy ezen az ingványos terepen „mindennap valaki más használhatja ki" az embert.*A/aite most minden bizonnyal ’ ’ újabb nyomaték — és nem kilói folytán — az emberrablók „érvrendszerében”. (szalay) Z. T . , vakvágányon a tuszszabaditó NEMZETKÖZI POLITIKA Amerikai munkacsoport alakult Genfben a SALT-1 szerződés felülvizsgálatára Szovjet kommentár Washington csillagháborús programjáról (MTI) Munkacsoportot alakítottak a genfi leszerelési tárgyalásokon a rakétaelhárító rendszereket korlátozó SALT-1 szerződés határozatainak áttekintésére. Ezt a The New York Times amerikai kormány forrásokra hivatkozva jelentette vasárnap A lap aztis megírja, hogy a Pentagon, személyesen Richard Perle hadügyi államtitkár hevesen ellenezte a munkacsoport létrehozását, mert attól tart, hogy a vizsgálat eredménye visszaveti majd az USA űrfegyverkezési programját. Weinberger hadügyminiszter a múlt hetekben követelte: máris adjákki az utasítást az űrfegyverrendszer „első szakaszának" elkészítésére, s az első fegyvereket már a kilencvenes évek elején telepítsék. Albert Core demokrata párti szenátor, a program egyik közismert ellenfele a The New York Timesnak írt cikkében figyelmeztet: a Pentagon által most reklámozott „szakaszos" telepítési terv egyrészt félrevezető, másrészt igen súlyos következményekkel terhes. Mint a szenátor megállapítja: az ilyen „első szakasz" fegyverei csupán az amerikai támadó fegyverek védelmét szolgálnák, nem pedig a lakosságét, ahogy azt Reagan ígérte a „csillagháború® " terveket meghirdetve. Reagan elnök ismét egy kétes értékű áru ügynökeként lép fel" — szögezi le Gore. — „A demokrata párti többségű kongresszus azonban egyszerűen nem lesz hajlandó követni őt azon az úton, amely az űrfegyverek korai telepítéséhez, s ennek következtében szükségszerűen a SALTOI szerződés felmondásához vezetne.” (TASZSZ) Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegyverekről tartott genfi szovjet—amerikai tárgyalások jelenlegi fordulójában — mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televízió „Nemzetközi panoráma" című műsorának kommentátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvések, amelyeknek a célja felszámolni ezeket az elemeket — tette hozzá. Az USA-ban és máshol is van olyan meglehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormány fő jellemzője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősíti meg Reagan elnök üzenete az „Unió helyzetéről". Figyelmet kelt az is, hogy az amerikai állami tisztségviselők egyre sürgetik a „csillagháborús program" jelenlegi szakaszának megvalósítását. Igyekeznek az SDI-t a leszerelési folyamat eltemetésére felhasználni. Véleményem szerint — mondotta a kommentátor — itt a kétféle mellébeszélésről van szó. Mellébeszélnek a kongresszus előtt, mert szeretnék kikényszeríteni, hogy szavazza meg a 312 milliárd dolláros katonai költségvetési tervet. Mellébeszélnek a Szovjetunióval kapcsolatban is, amikor sürgetik: a minimális terv szerint állapodjanak meg, bontsák fel a reykjavíki csomagot, mert különben sokkal nehezebb lesz a megegyezés. USA-államtitkár késleltetett véleménye Perle „képtelen ötletnek (TASZSZ) „Képetlen ötlet" — így minősítette Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár az atomfegyverektől mentes világ elgondolását. A The New York Times című lap idézte e szavakat az államtitkár egy müncheni beszédéből, melynek szövegét most hozták nyilvánosságra Washingtonban Perle kifejtette említett beszédében, hogy „egyes nyugati vezetők ráharaptak" ugyan az atomfegyverek teljes megsemmisítését szorgalmazó szovjet javaslatra, mert félnek kihívni maguk ellen a közvélemény haragját az ötlet azonnali elvetésével, az egész elgondolás tartja az atomleszerelést mégsem egyéb, mint „szovjet megtévesztő manőver”. A The New York Times cikke emlékeztet arra, hogy az amerikai fél is az atomfegyverek leszerelését nevezte végcéljának Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozóján. A TASZSZ New York-i tudósítója a beszédet kommentálva rámutatott: Noha Perle hangoztatta, hogy csupán személyes álláspontját képviseli, aligha hihető, hogy egyszerűen magánvéleményéről van szó. Perle szavai a washingtoni kormány számos, igen befolyásos tagjának nézeteit tükrözik. — (TASZSZ) Az utóbbi hónapok legnagyobb apartheid-ellenes tüntetésébe torkollott egy temetés szombaton a dél-afrikai Durban kikötőváros közelében. A megmozduláson mintegy ötezer ember vett részt, a fajüldözés felszámolását követelve. Másfél héttel ezelőtt tizenhárom fekete bőrűt gyilkoltak meg ismeretlen tettesek a Durban melletti Kwamakhuta néger gettóban ; e mészárlás áldozatainak temetése vált szombaton politikai demonstrációvá. Merén Iban (TASZSZ) Nagy erejű pokolgép robbant tegnap Kabulban az indiai nagykövetség épülete előtt, egy parkoló személyautóban — közölte a Bahtar afgánŰrügynökség. Négy személy életét vesztette, megrongálódott a nagykövetség épülete és számos más közeli épület. Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára részvétlátogatást tett az indiai nagykövetségen. (Reuter) A szovjet csapatok azonnal elhagyják Afganisztánt, amint megszűnik az ellenforradalmárok külföldi katonai segélyezése — jelentette ki Nadzsib a Hindustan Times indiai lapban. Hangsúlyozta: a népi kormány arra is biztosítékokat kíván kapni az ellenforradalmárok pártfogóitól, hogy beavatkozásukat az afgán belügyekbe később, az esetleges megegyezés és az azt követő szovjet csapatkivonás után sem újítják föl. A kabuli vezetés szívesen venné az ország egykori uralkodója, az önkéntes száműzetésben Rómában élő Zahír Sah hazatérését, ha az hajlandó lenne szerepet játszani a nemzeti megbékélésben. ---------------------------------------------------— A Krasucki-affér^ ^ v ^ „Monsieur Krasucki, úgy tűnik, hogy ön, aki csupán 1947 óta francia állampolgár, túlságosan és gyakran kritizálja országunk politikáját.” — Ha nem is szó szerint, de lényegében ez hangzott el néhány nappal ezelőtt egy francia újságíró szájából. S az ügy most már kisebb skandalumot kavart, hiszen Henrik Krasuckiról, a CGT főtitkáráról van szó. — _____ Christine Clerc, a Figaro Magazine munkatársnője az Europe—1 Radio egyik népszerű műsorában kérte mikrofonjához a kommunista szakszervezeti vezetőt. Munkájáról, életéről s a múltjáról faggatta őt. Enyhén szólva agresszívan. (S tán nem is olyan mellesleg, kérdéseivel kétségtelenül alapot adva azoknak is, akik alkalomadtán idegengyűlölettel vádolják a franciákat.) Automatikusan megkapta a francia állampolgárságot? Büszke volt rá, hogy francia lehet? Vajon most, 40 esztendővel később, nem bánta-e meg e választását? Hiszen amikor megnyilatkozik, olyan sötét képet fest Franciaroszágról... Sorjáztak a „kérdések”, s bennük tán a sugalmazott válaszok is. Henri Krasuckij a Le Matin jelzőjével élve csápatag hangon válaszolt, felidézvén a többi között gyermekkorát, lengyel származású édesapja halálát Auschwitzban, saját ifjúkorát Belleville-ben, Párizs egyik munkáskerületében De felidézhette volna egész eddigi küzdelmes életét. Harcát a francia ellenállásban, harcait a francia munkásmozgalomban. Mert, hogy Henri Krasucki ízigvérig francia, s mindennel amit eddig tett, a francia munkások érdekeit igyekezett szolgálni. Tudják ezt, persze, a franciák is. Ezért nem hagyták szó nélkül az — bátran mondhatjuk — inzultust. Napokig beszédtéma volt az adás itt Szárizsban, s több újságíró kollégám is elégedetten sóhajtott fel, amikor meglátta a sajtókommentárokat. A Szajna partján ugyanis egyértelműen elítélték e felháborító megközelítést. Egyedül a jobboldali Le Figaro hallgatott az ügyről. A legcsípősebb kommentárt pedig a Le Matin közölte: „Csillag helyett’’ címmel Benoit Rayski írt vitriolos vezércikket. Christine Clerc természetesen válaszolt, nevezetesen a Le Matin-nak. A legjobb védekezés a támadás elve alapján megvádolta a lapot, hogy miután csupán rövidítve közölte a kérdéseket, ezzel egyúttal megváltoztatta értelmüket is. Az újságírói hitele és becsülete miatt nem ok nélkül aggódó újságírónő ezért részletesen leírta Krasuckihoz intézett kérdéseit , amelyek leírva, ha lehet, még durvábbaknak hatnak. S bizony, nem felmentő érv az sem, hogy a megkérdezett egyáltalán nem tiltakozott a kérdések ellen. Hiszen Krasucki nemcsak udvarias ember, hanem jó politikus is. Párizs, 1987. január 31. Járai Judit Magyar Hírlap Mongol bejelentés Áprilistól szovjet csapatkivonás (MTI) A kisméretű szovjet csapatkontingens jelentős részének Mongóliából történő kivonását Ulánbátorban az ázsiai és a csendes-óceáni térség egyetemes biztonsági rendszerének létrehozásáért tett fontos lépésnek tekintik — jelentette ki Mongolia Dngerszüren mongol külügyminiszter szombaton Moszkvában tartott sajtókonferenciáján. A kontingens ideiglenesen állomásozik az országban a mongol kormány kérésére. Az áprilisban kezdődő kivonást a felek kétoldalú megállapodása alapján hajtják végre, s azon a vezető mongol diplomata lehetségesnek mondotta külföldi újságírók részvételét is A mongol—amerikai diplomáciai kapcsolatok helyreállításával kapcsolatos kérdésre Dügerszüren kifejtette: az Egyesült Államokkal való kapcsolatok létesítését a mongol kormány a békés egymás mellett élés elvének megfelelő, normális és helyes lépésnek tekinti. A kapcsolatokat nagykövetségi szinten hozzák létre. Nagyköveteket még nem cseréltek. Az év közepén Ulánbátorban mongol javaslatra tanácskozást tartanak az ázsiai és a csendesóceáni térség kommunista és munkáspártjainak képviselői a térség békéjének és biztonságának megszilárdításáról. VILÁGHÍRADÓ Reagan kinevezte az USA új moszkvai nagykövetét (UPI) Ronald Reagan amerikai elnök Jack F. Matlockot nevezte ki az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetének. A kinevezést a szenátusnak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hivatásos diplomata eddig már háromszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásban a Szovjetunióban. Mostani kinevezése előtt a nemzetbiztonsági tanács első számú szovjet szakértője és Reagan kelet-európai kérdésekkel foglalkozó tanácsadója volt. Jaruzelski fogadta az amerikai külügyminiszter-helyettest (MTI) Szívélyesnek és őszintének nevezte varsói tárgyalásait John C. Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes, és egyben kifejezte reményét, hogy megbeszélései a lengyel vezetőkkel hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak javulásához. Whitehead Varsóból Prágába érkezett. Az amerikai külügyminiszter-helyettes véleménycserét folytatott Marton Orzechoujski kormányfővel és fogadta őt Wojciech Jaruzelski, a lengyel államtanács elnöke is. Megállapodás jött létre az amerikai—lengyel gazdasági tanács, valamint a kereskedelmi bizottság tevékenységének a felújításáról. Indiai-pakisztáni tárgyalások (MTI) Egy nappal meghosszabbították a határ menti csapatösszevonások nyomán kialakult feszültség enyhítéséiről kezdett indiai-pakisztáni tárgyalásokat. A külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszéléseknek tegnap kellett volna befejeződniük. A két fél előzetes megállapodása miatt teljes titoktartás övezi a szombaton megnyílt tárgyalásokat. Az indiai külügyminisztérium szóvivője csupán annyit közölt, hogy a helyzet további elmérgesedésének megakadályozásán és a feszültség feloldásán van a hangsúly. Szlovén tüntetés Bécsben (MTI) Karintiai szlovének ezrei tüntettek szombaton Bécsben az ellen, hogy a helyi kormány háttérbe akarja szorítani a nemzetiségi nyelven való oktatást. Franz Vranitzky kancellár fogadta a tüntetők képviselőit és ígéretet tett arra, hogy a kormány behatóan, megfontoltan foglalkozik a kérdéssel. A szlovén szervezetek arra is készülnek, hogy a bécsi európai utótalálkozó elé terjeszszék nemzetiségük problémáit. Csádi harcok (TASZSZ) A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) csapatai, Fada várost támadva, lerombolták a Habré-csapatok helyi hadműveleti központját — jelentette a szervezet rádióadója. Az ostromban életétvesztette a város helyőrségének parancsnoka is A GUNT erői líbiai támogatással küzdenek a francia és amerikaitámogatást élvező Habrékormány ellen. Jelenleg az ország északkeleti részén, Fada és Zuar környékén folynak a leghevesebb harcok. Újfasiszták letartóztatása (MTI) A nyugat-bernnli rendőrség 120 szélsőjobboldali személyt vett őrizetbe szombat éjszaka. Az illetők egy újfasiszta összejövetelen vettek részt. A Nyugat-Berlinre érvényes nagyhatalmi szerződések értelmében a városban szigorúan tilos fasiszta, újfasiszta rendezvényeket tartani.