Magyar Hírlap, 1987. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. február 2., hétfő A brit miniszterelnök Moszkvába készül Thatcher harmadszor is pályáztaa a kormányfői tisztségre (Folytatás az 1. oldalról) esedékes moszkvai látogatását előkészítő propagandakampányt, amelyben önmagát a Nyugat olyan vezetőjeként mutatja be, aki a folytonosság és a tapasztala­tok megtestesítőjeként a legalkal­masabb a Kremllel folytatandó tárgyalásokra” — állapítja meg a The Guardian. A kormányhoz közelálló The Daily Telegraph szerint „Thatcher asszony azzal a felhívással for­dult az országhoz, hogy adjon ne­ki harmadszor is mandátumot, le­hetővé téve ezzel, hogy vezető szerepet töltsön be a Nyugat és a Szovjetunió kapcsolatainak javí­tásában”. Londoni politikai megfigyelők körében nagy feltűnést keltett, hogy a brit kormányfő Reagan elnök személyére csupán közvet­ve utalt — méghozzá kizárólag a közeljövőben esedékes amerikai „elnökcsere" kapcsán. Nyilatkozatának ezt a mozzana­tát emeli ki a konzervatív Daily Mail: „Thatcher asszony gyakor­latilag már leírta Reagan elnököt, mert úgy véli, hogy most ő tölti be a Nyugat fő tárgyalójának sze­repét az Oroszországgal folytatott párbeszédben.” (TASZSZ) Vagyim Zaglagyin vezetésével szovjet parlamenti küldöttség érkezett tegnap Lon­donba. A delegációt a brit parla­ment képviselőházának külügyi bizottsága hívta meg. Vonják ki a páncélosokat és helikoptereket is Az SPD kiegészíti leszerelési javaslatát (Folytatás az 1. oldalról) ben megtartott nemzetközi hadtu­dományi tanácskozáson bejelen­tették: a közép-európai atom-, il­letőleg vegyifegyver-mentes fo­lyosó létrehozására előterjesztett korábbi javaslatukat kiegészítik azzal az indítvánnyal, hogy a szó­ban forgó, a NATO és a Varsói Szerződés földrajzi érintkezési vo­nalának két oldalán elterülő tér­ségből a felek vonják ki a kato­nai alakulatok páncélosait és he­likoptereit is. Egon Bahr, Her­mann Scheer és Andreas von Bü­­low, az SPD leszerelési szakértői előterjesztésükkel, amelynek ér­telmében a jelzett övezetben csak támadásra alkalmatlan, könnyű fegyverzetű katonai alakulatok maradhatnának, a hagyományos fegyverzet leépítéséhez kívántak hozzájárulni. Terroristák fenyegető üzenetei - DJ- d­í­j Újabb emberrablás a libanoni fővárosban Hírügynökségi jelentésekből. Az izraeli rádió vasárnapi je­lentése szerint Bejrútban elrabol­tak egy ismeretlen személyt, aki feltehetően a Wall Street Journal című amerikai lap tudósítója. Az izraeli rádió egy iráni rádióhírre hivatkozott, s ez alapján azt mondta, hogy az elrablók Irán­­barát terroristák volnának. ötvenmillió dollár váltságdíjat követelnek a két nyugatnémet személy és a négy amerikai pro­fesszor libanoni elrablói az NSZK-tól és az Egyesült Álla­moktól — adta hírül a Bild am Sonntag című, nagy példányszá­mú nyugatnémet lap. Ezenkívül még azt követelik, hogy a január közepén Majna-Frankfurtban le­tartóztatott Ali Hamadeit a nyu­gatnémet hatóságok ne adják ki az USA-nak. Az emberrablók az­zal fenyegetőznek, hogy ha nem elégítik ki követeléseiket, akkor merényleteket fognak elkövetni az NSZK-ban Bizonytalan a Li­banonban az elmúlt hetekben el­rabolt, vagy eltűnt személyeknek a sorsa, beleértve Terry Waite-et, a canterbury-i érsek megbízott­ját is. Immár a harmadik, fenyegető üzenettel hallatott magáról a hét­végén az „Iszlám Dzsihád Palesz­tina Felszabadításáért" elnevezé­sű" csoport, amely három ameri­kai és egy indiai egyetemi tanárt tart fogságában. A bejrúti An- Nahar című lapnak eljuttatott írásos üzenetében a csoport Iz­raelben bebörtönzött négyszáz fo­goly szabadon bocsátását követeli a négy túszért cserébe. Az egyik bejrúti rádióállomás szombati jelentése szerint Valid Dzsumblatt, a libanoni drúzok vezetője bejelentette: saját ma­gát ajánlja fel túszként cserébe Terry Waite-ért, amennyiben az anglikán egyházi személyiség va­lóban fogságban lenne. Nem tu­dott határozott véleményt nyil­vánítani Waite sorsát illetően Abu Ijad, a PFSZ második leg­magasabb rangú vezetője sem. Washingtonban a Terry Waite fogságba esésével kapcsolatos hí­rekhez nem fűztek kommentárt. Egyes jelentések szerint Scultz amerikai külügyminiszter tovább­ra sem zárja ki a libanoni ame­rikai beavatkozás lehetőségét. A Pentagon pedig közölte: megha­tározatlan ideig a térségben ma­rad a Kennedy amerikai repülő­gép-hordozó. (AFP) A tíz napja Szomáliá­ban elrabolt tíz francia orvos — hat nő és négy férfi — három­négy nap múlva kiszabadulhat — közölték a francia külügyminisz­tériumban. Az orvosokat Szomá­lia északi részén ejtette fogságba a Szomáliai Nemzeti Mozgalom elnevezésű lázadó szervezet és je­lentések szerint a túszokat Etió­piába vitték. (DPI) Pokolgép robbant vasár­nap egy izraeli távolsági autóbusz csomagterében. A busz Haifából Jeruzsálembe tartott. A merény­let következtében 9-en megsebe­sültek. H­uszonhét külföldit tartanak fogva Libanonban az ember­rablók. A szám huszonnyolcra emelkedhet, ha beigazolódik, hogy Terry Waite, (képünk), az anglikán egyházfő megbízottja, aki a vétlen túszok elbocsátá­sának feltételeiről tárgyalt a ter­rorszervezetek képviselőivel, szintén gyámolítottjai sorsára ju­tott. Ezzel a több felvonásos liba­noni túszdráma alighanem újabb fordulópontjához érkezett. A ró­la szóló filmben Terry Waite sze­repét Bujtor István játszhatná. A kétméteres, százöt kilós egy­házi férfiú életútja nem nélkü­lözi a kalandos elemeket. A most 48. évében járó Waite tizenhat évesen otthagyta az is­koláit, majd beállt a hadsereg­be, de katonai karrierjének ha­mar véget vetett a terepszínnel szemben kifejlődött allergiája. Akkor iratkozott be a teológiá­ra , s azt már nem hagyta ott. Londonban, az USA-ban, Belgiumban, Rómában tanult. Frissdiplomásként alkalmazta őt a bristoli érsek. 1968-tól há­rom évig az ugandai Kampalá­­ban élt, ahol Uganda, Rwanda és Burundi első afrikai érseké­nek volt segítségére a véres ke­zű diktátorral, Idi Aminnal foly­tatott tárgyalásokon. 1972-től hét évig Rómában szolgált, a római katolikus rendek tanácsadója­ként keresztül-kasul beutazta a harmadik világot. 1980-ban hív­ta meg hivatalába Robert Run­de, Canterbury érseke, az ang­likán egyház feje. Az anglikán ügyek titkára lett, amolyan kis külügyminiszter, ő tartotta a kapcsolatot a külföldi egyházak­kal, ő szervezte meg Runcie kül­földi utazásait, részt vett az ang­likán egyház külpolitikai állás­pontjának kidolgozásában. Első túszszabadító akcióját Ter­­ry Waite 1981-ben bonyolí­totta le. Teheránban folytatott tárgyalásainak eredményeként a forradalmi gárdisták négy brit állampolgárt szabadon engedtek. Ott állítólag a „vallási egyete­mességeket" tudta „közös neve­zőként” sikeresen alkalmazni. Négy évvel később, ugyancsak tárgyalások révén, Líbiából sike­rült szintén négy brit állampol­gárt kihoznia. Ez már azután volt, hogy London és Tripoli kö­zött megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Tripoli tárgyalásain — Waite egy későbbi nyilatko­zata szerint — teológiai és nem­zetközi kérdésekről volt szó és jókat nevettek. „Általában tud­nunk kell nevetni önmagunkon" — mondta. Nem sokkal ezek után kérte föl az érsek, próbál­ná ki tehetségét Bejrútban is. Kezdeti ténykedései ott is ered­ménnyel jártak: tíz túszt sike­rült szabadra beszélnie. Libanon­ban azonban már módosult a helyzete: nem világszerte ismert személyiségek voltak a tárgyaló­­partnerek, hanem obskúrus kis csoportok neve nincs képviselői. Még azt sem tudhatta, hogy va­lóban azzal beszél-e, akinek a „partner" mondja magát. Itt már nem elnöki lakosztály kényelmes fotelje várta, hanem a bordai­nak szorított fegyverese. „Ha be­ülsz egy kocsiba, sohasem tud­hatod, mikor jössz vissza. Ha egy­általán . . Engem is ott foghat­nak túszként, mint a többieket — mondta az olasz tévének mos­tani útja előtt, január 12-én. Lát­noki szavak, pedig akkor még nem tudhatta, hogy az NSZK- ban le fogják tartóztatni egy 1985-i TWA-gépeltérítés gyanúsí­tottjait, a Hamadei fivéreket, s az USA kiadatásukat kéri majd; s hogy ezt megakadályozandó, a bejrúti terroristák két újabb nyugatnémet és négy amerikai állampolgárt rabolnak el — töb­bek között azon az amerikai po­litikai gyakorlaton felbátorodva, amely túszok elengedése fejében kész volt a rájuk feltételezetten hatást gyakorló állami hatalom­nak több millió dollárért fegy­vert szállítani. Azt viszont tud­hatta, hogy az „Irangate"-ügy „megemeli a téteket", s azt is, hogy ezen az ingványos terepen „mindennap valaki más használ­hatja ki" az embert.*­­A/aite most minden bizonnyal ’ ’ újabb nyomaték — és nem kilói folytán — az emberrablók „érvrendszerében”. (szalay) Z. T . , vakvágányon a tuszszabaditó NEMZETKÖZI POLITIKA Amerikai munkacsoport alakult Genfben a SALT-1 szerződés felülvizsgálatára Szovjet kommentár Washington csillagháborús programjáról (MTI) Munkacsoportot alakítot­tak a genfi leszerelési tárgyalá­sokon a rakétaelhárító rendszere­ket korlátozó SALT-1 szerződés határozatainak áttekintésére. Ezt a The New York Times amerikai kormány forrásokra hivatkozva jelentette vasárnap A lap azt­­is megírja, hogy a Pentagon, sze­mélyesen Richard Perle hadügyi államtitkár hevesen ellenezte a munkacsoport létrehozását, mert attól tart, hogy a vizsgálat ered­ménye visszaveti majd az USA űrfegyverkezési programját. Weinberger hadügyminiszter a múlt hetekben követelte: máris adják­­ki az utasítást az űrfegy­verrendszer „első szakaszának" elkészítésére, s az első fegyve­reket már a kilencvenes­ évek elején telepítsék. Albert Core demokrata párti szenátor, a program egyik közis­mert ellenfele a The New York Timesnak írt cikkében figyelmez­tet: a Pentagon által most rek­lámozott „szakaszos" telepítési terv egyrészt félrevezető, más­részt igen súlyos következmé­nyekkel terhes. Mint a szenátor megállapítja: az ilyen „első sza­kasz" fegyverei csupán az ame­rikai támadó fegyverek védelmét szolgálnák, nem pedig a lakossá­gét, ahogy azt Reagan ígérte a „csillagháború® " terveket meg­hirdetve. Reagan elnök ismét egy kétes értékű áru ügynökeként lép fel" — szögezi le Gore. — „A demok­rata párti többségű kongresszus azonban egyszerűen nem lesz haj­landó követni őt azon az úton, amely az űrfegyverek korai tele­pítéséhez, s ennek következtében szükségszerűen a SALTOI szer­ződés felmondásához vezetne.” (TASZSZ) Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegyverek­­ről tartott genfi szovjet—ameri­kai tárgyalások jelenlegi forduló­jában — mondotta Nyikolaj Sis­­lin, a szovjet televízió „Nemzet­közi panoráma" című műsorának kommentátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvések, amelyeknek a célja felszámolni ezeket az elemeket — tette hozzá. Az USA-ban és más­hol is van olyan meglehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormány fő jellemzője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősíti meg Reagan elnök üzenete az „Unió helyzetéről". Figyelmet kelt az is, hogy az amerikai állami tisztségviselők egyre sürgetik a „csillagháborús program" jelenlegi szakaszának megvalósítását. Igyekeznek az SDI-t a leszerelési folyamat elte­metésére felhasználni. Véleményem szerint — mon­dotta a kommentátor — itt a két­féle mellébeszélésről van szó. Mel­lébeszélnek a kongresszus előtt, mert szeretnék kikényszeríteni, hogy szavazza meg a 312 milliárd dolláros katonai költségvetési ter­vet. Mellébeszélnek a Szovjet­unióval kapcsolatban is, amikor sürgetik: a minimális terv sze­rint állapodjanak meg, bontsák fel a reykjavíki csomagot, mert különben sokkal nehezebb lesz a megegyezés. USA-államtitkár késleltetett véleménye Perle „képtelen ötletnek (TASZSZ) „Képetlen ötlet" — így minősítette Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár az atomfegyverektől mentes világ elgondolását. A The New York Times című lap idézte e szava­kat az államtitkár egy müncheni beszédéből, melynek szövegét most hozták nyilvánosságra Wa­shingtonban Perle kifejtette em­lített beszédében, hogy „egyes nyugati vezetők ráharaptak" ugyan az atomfegyverek teljes megsemmisítését szorgalmazó szovjet javaslatra, mert félnek kihívni maguk ellen a közvéle­mény haragját az ötlet azonnali elvetésével, az egész elgondolás tartja az atomleszerelést mégsem egyéb, mint „szovjet megtévesztő manőver”. A The New York Times cikke emlékeztet arra, hogy az ameri­kai fél is az atomfegyverek lesze­relését nevezte végcéljának Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozóján. A TASZSZ New York-i tudó­sítója a beszédet kommentálva rámutatott: Noha Perle hangoz­tatta, hogy csupán személyes ál­láspontját képviseli, aligha hihe­tő, hogy egyszerűen magánvéle­ményéről van szó. Perle szavai a washingtoni kormány számos, igen befolyásos tagjának nézeteit tükrözik. — (TASZSZ) Az utóbbi hóna­pok legna­gyobb apart­heid-elle­nes tüntetésé­be torkollott egy temetés szombaton a dél-afrikai Durban kikötő­város közelé­ben. A meg­mozduláson mintegy ötezer ember vett részt, a fajül­dözés felszámo­lását követel­ve. Másfél hét­tel ezelőtt ti­zenhárom fe­kete bőrűt gyilkoltak meg ismeretlen tet­tesek a Dur­ban melletti Kwamakhuta néger gettóban ; e mészárlás ál­dozatainak te­metése vált szombaton po­litikai de­monstrációvá. Merén Iban (TASZSZ) Nagy erejű pokolgép robbant tegnap Kabulban az in­diai nagykövetség épülete előtt, egy parkoló személyautóban — közölte a Bahtar afgán­­Űrügy­nökség. Négy személy életét vesz­tette, megrongálódott a nagykö­­vetség épülete és számos más kö­zeli épület. Nadzsib, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára részvétlátogatást tett az indiai nagykövetségen. (Reuter) A szovjet csapatok azonnal elhagyják Afganisztánt, amint megszűnik az ellenforra­dalmárok külföldi katonai segé­lyezése — jelentette ki Nadzsib a Hindustan Times indiai lapban. Hangsúlyozta: a népi kormány arra is biztosítékokat kíván kapni az ellenforradalmárok pártfogói­tól, hogy beavatkozásukat az af­gán belügyekbe később, az eset­leges megegyezés és az azt követő szovjet csapatkivonás után sem újítják föl. A kabuli vezetés szí­vesen venné az ország egykori uralkodója, az önkéntes száműze­­tésben Rómában élő Zahír Sah hazatérését, ha az hajlandó len­ne szerepet játszani a nemzeti megbékélésben. ---------------------------------------------------— A Krasucki-affér^ ^ v ^ „Monsieur Krasucki, úgy tű­nik, hogy ön, aki csupán 1947 óta francia állampolgár, túlsá­gosan és gyakran kritizálja or­szágunk politikáját.” — Ha nem is szó szerint, de lényegében ez hangzott el néhány nappal ez­előtt egy francia újságíró szá­jából. S az ügy most már kisebb skandalumot kavart, hiszen Henrik K­rasuckiról, a CGT főtit­­­káráról van szó. — _____ Christine Clerc, a Figaro­ Ma­­gazine munkatársnője az Euro­pe—1 Radio egyik népszerű műsorában kérte mikrofonjához a kommunista szakszervezeti vezetőt. Munkájáról, életéről s a múltjáról faggatta őt. Eny­hén szólva agresszívan. (S tán nem is olyan mellesleg, kérdé­seivel kétségtelenül alapot ad­va azoknak is, akik alkalomad­tán idegengyűlölettel vádolják a franciákat.) Automatikusan megkapta a francia állampol­gárságot? Büszke volt rá, hogy francia lehet? Vajon most, 40 esztendővel később, nem bán­ta-e meg e választását? Hiszen amikor megnyilatkozik, olyan sötét képet fest Franciaroszág­­ról... Sorjáztak a „kérdések”, s bennük tán a sugalmazott vá­laszok is. Henri Krasucki­j a Le Matin jelzőjével élve c­sá­patag hangon válaszolt, felidéz­vén a többi között gyermekko­rát, lengyel származású édesap­ja halálát Auschwitzban, saját ifjúkorát Belleville-ben, Párizs egyik munkáskerületében De felidézhette volna egész ed­digi küzdelmes életét. Harcát a francia ellenállásban, harcait a francia munkásmozgalomban. Mert, hogy Henri Krasucki ízig­­vérig francia, s mindennel amit eddig tett, a francia mun­kások érdekeit igyekezett szol­gálni. Tudják ezt, persze, a franciák is. Ezért nem hagyták szó nél­kül az — bátran mondhatjuk — inzultust. Napokig beszédté­ma volt az adás itt Szárizsban, s több újságíró kollégám is elé­gedetten sóhajtott fel, amikor meglátta a sajtókommentáro­kat. A Szajna partján ugyanis egyértelműen elítélték e felhá­borító megközelítést. Egyedül a jobboldali Le Figaro hallgatott az ügyről. A legcsípősebb kom­mentárt pedig a Le Matin kö­zölte: „Csillag helyett’’ címmel Benoit Rayski írt vitriolos ve­zércikket. Christine Clerc természetesen válaszolt, nevezetesen a Le Ma­­tin-nak. A legjobb védekezés a támadás elve alapján megvá­dolta a lapot, hogy miután csu­pán rövidítve közölte a kérdé­seket, ezzel egyúttal megváltoz­tatta értelmüket is. Az újságírói hitele és becsülete miatt nem ok nélkül aggódó újságírónő ezért részletesen leírta Krasuckihoz intézett kérdéseit , amelyek le­írva, ha lehet, még durvábbak­nak hatnak. S bizony, nem fel­mentő érv az sem, hogy a meg­kérdezett egyáltalán nem tilta­kozott a kérdések ellen. Hiszen Krasucki nemcsak udvarias em­ber, hanem jó politikus is. Párizs, 1987. január 31. Járai Judit Magyar Hírlap Mongol bejelentés Áprilistól szovjet csapatkivonás (MTI) A kisméretű szovjet csa­pa­tkontingens jelentős részének Mongóliából történő kivonását Ulánbátorban az ázsiai és a csen­des-óceáni térség egyetemes biz­tonsági rendszerének létrehozá­sáért tett fontos lépésnek tekin­tik — jelentette ki Mongolia Dn­­­gerszüren mongol külügyminisz­ter szombaton Moszkvában tar­tott sajtókonferenciáján. A kontingens ideiglenesen ál­lomásozik az országban a mongol kormány kérésére. Az áprilisban kezdődő kivonást a felek kétolda­lú megállapodása alapján hajtják végre, s azon a vezető mongol diplomata lehetségesnek mondot­ta külföldi újságírók részvételét is A mongol—amerikai diplomá­ciai kapcsolatok helyreállításával kapcsolatos kérdésre Dügerszüren kifejtette: az Egyesült Államok­kal való kapcsolatok létesítését a mongol kormány a békés egymás mellett élés elvének megfelelő, normális és helyes lépésnek te­kinti. A kapcsolatokat nagykövet­ségi szinten hozzák létre. Nagy­követeket még nem cseréltek. Az év közepén Ulánbátorban mongol javaslatra tanácskozást tartanak az ázsiai és a csendes­óceáni térség kommunista és mun­káspártjainak képviselői a térség békéjének és biztonságának meg­szilárdításáról. VILÁG­HÍRADÓ Reagan kinevezte az USA új moszkvai nagykövetét (UPI) Ronald Reagan amerikai elnök Jack F. Matlockot nevezte ki az Egyesült Államok új moszk­vai nagykövetének. A kinevezést a szenátusnak még meg kell erő­sítenie. Az 57 éves hivatásos dip­lomata eddig már háromszor dol­gozott különböző szintű diplomá­ciai beosztásban a Szovjetunió­ban. Mostani kinevezése előtt a nemzetbiztonsági tanács első szá­mú szovjet szakértője és Reagan kelet-európai kérdésekkel foglal­kozó tanácsadója volt. Jaruzelski fogadta az amerikai külügyminiszter-helyettest (MTI) Szívélyesnek és őszinté­nek nevezte varsói tárgyalásait John C. Whitehead amerikai kül­ügyminiszter-helyettes, és egyben kifejezte reményét, hogy megbe­szélései a lengyel vezetőkkel hoz­­zájárulnak a két ország kapcso­latainak javulásához. Whitehead Varsóból Prágába érkezett. Az amerikai külügyminiszter-helyet­tes véleménycserét folytatott Ma­rton Orzechoujski kormányfővel és fogadta őt Wojciech Jaruzels­ki, a lengyel államtanács elnöke is. Megállapodás jött létre az amerikai—lengyel gazdasági ta­nács, valamint a kereskedelmi bizottság tevékenységének a fel­újításáról. Indiai-pakisztáni tárgyalások (MTI) Egy nappal meghosszab­bították a határ menti csapat­­összevonások nyomán kialakult feszültség enyhítéséiről kezdett in­diai-pakisztáni tárgyalásokat. A külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszéléseknek tegnap kellett volna befejeződniük. A két fél előzetes megállapodása miatt tel­jes titoktartás övezi a szomba­ton megnyílt tárgyalásokat. Az indiai külügyminisztérium szóvi­vője csupán annyit közölt, hogy a helyzet további elmérgesedé­sének megakadályozásán és a fe­szültség feloldásán van a hang­súly. Szlovén tüntetés Bécsben (MTI) Karintiai szlovének ezrei tüntettek szombaton Bécsben az ellen, hogy a helyi kormány hát­térbe akarja szorítani a nemzeti­ségi nyelven való oktatást. Franz Vranitzky kancellár fogadta a tüntetők képviselőit és ígéretet tett arra, hogy a kormány beha­tóan, megfontoltan foglalkozik a kérdéssel. A szlovén szervezetek arra is készülnek, hogy a bécsi európai utótalálkozó elé terjesz­­szék nemzetiségük problémáit. Csádi harcok (TASZSZ) A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) csapatai, Fada várost támadva, lerombolták a Habré-csapatok helyi hadműveleti központját — jelentette a szervezet rádióadója. Az ostromban életét­­vesztette a város helyőrségének parancsnoka is A GUNT erői líbiai támoga­tással küzdenek a francia és ame­rikai­­támogatást élvező Habré­­kormány ellen. Jelenleg az ország északkeleti részén, Fada és Zuar környékén folynak a leghevesebb harcok. Újfasiszták letartóztatása (MTI) A nyugat-bern­nli rend­őrség 120 szélsőjobboldali sze­mélyt vett őrizetbe szombat éj­szaka. Az illetők egy újfasiszta összejövetelen vettek részt. A Nyug­at-Berlinre érvényes nagy­hatalmi szerződések értelmében a városban szigorúan tilos fasisz­ta, újfasiszta rendezvényeket tar­tani.

Next