Magyar Hírlap, 1987. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Létszámot csökkent a vasút (3. oldal) Video is, kréta is kell (4. oldal) Nincs más út: fölszámolják (Miniszterhelyettesi nyilatkozat a VAEV helyzetéről) (5. oldal) Innovátos parkok Miként lehetne a kutatókat ér­dekeltté tenni abban, hogy job­ban vegyenek részt a termelés­ben és a termelőüzemek ho­gyan hozhatók közelebb a jövő követelményeihez? Azóta kérdés ez, amióta a kutatás-fejlesztés és a termelés szervezetileg elkü­lönült. Születtek persze megol­dások, amelyek közül néhány utóbb félmegoldásnak bizonyult - így az, hogy a fejlesztő inté­zetek immár a termelő vállalatok­kal közvetlenül szerződnek egy­­egy feladatra. Remélhetően a hazánkban kialakuló innovációs parkok nem bizonyulnak rossz megoldásnak. Az első hazai innovációs park a Szegedi Biotechnológiai Ku­tató Központ, a második a deb­receni, most készítik elő az újab­bat a Budapesti Műszaki Egye­temen, s tervezik a veszprémit, a paksit, a miskolcit. Az ELTE is jelezte: ilyen park létrehozá­sára törekszik. Hogy hol, milyen kutató tevékenységet kívánnak centralizálni, azt a városok neve egyértelműen elárulja. Hiszen Veszprémről a vegyipar, Miskolc­ról a nehézipar, Paksról az atomenergia jut az eszünkbe. Ami egyúttal azt is elárulja, hogy a műszaki fejélesztési par­kokat ott kívánják és ott kell létrehozni, ahol az adott szak­területre a legnagyobb a foga­dókészség. Ez persze nem zárja ki, hogy párhuzamosan másutt is végezzenek ilyen vagy olyan kutatásokat, mert a már meg­lévő decentralizált kutatóhelyek fejlődése is szükségszerű. De a parkok - a külföldi minták tu­dósvárosai — lehetővé teszik (tennék), hogy a jelenlegi szű­kös anyagi erőforrások a leg­­fontosabb feladatokra koncent­rálódjanak, a legcélszerűbben kerüljenek felhasználásra és ily módon a lehető leghamarabb térüljenek meg. Ezért is nagyon fontos a debreceni park példá­ja, ahol a kezdeményezők ma­guk a környező intézmények, egyetemek és a vállalatok vol­tak, a hatóságoknak „mindösz­­sze” a jóváhagyó és koordináló szerep jutott. A hírek szerint az innovációs parkok szervezése 1987-ben fel­gyorsul. Mert az, hogy mennyire hatékonyan működnek majd, il­letve mennyire lesznek képesek magukra vállalni a műszaki fej­lesztés aktuális kérdéseit, nem kismértékben függ az időtől. Attól, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem lehetőleg az elsők között találjunk megoldást is. Arra a kérdésre pedig, hogy ezek a parkok miben térnek el más kutatóhelyektől, talán még az ott élők is csak keresik, ízlel­getik a választ. A cél az, hogy együtt, egy helyen dolgozzanak és alkossanak a szakmák emi­nensei, a tehetségek, s közvet­len kapcsolatban legyenek a termelés mindennapjaival. Eller Erzsébet Összeült a kínai parlament (MTI) Pekingben tegnap meg­kezdte munkáját a kínai Orszá­gos Népi Gyűlés tizenhat na­pos ülésszaka. A nyitó ülésén Csao Ce-jang miniszterelnök a KKP KB ügyvezető főtitkára számolt be a központi kormány munkájáról. A beszámoló sze­rint Kína számára fontos fel­­adat a gazdaság strukturális re­formjának a folytatása a még nagyobb nyitás a külvilág felé és annak a kedvező belpolitikai helyzetnek a megszilárdítása, amelynek legfőbb jellemzője: a stabilitás és az egység Mindez a gazdaság lendületes és tartós fejlődéséne­k lényeges előfelté­ M­iha­ Iiiu i. 20. évfolyam, 72. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. március 26., csütörtök Véget ért a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának ülése A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának üléssza­ka tegnap véget ért Moszkvában. A bizottság három dokumen­tumot fogadott el: a közleményt, „Az össz-európai folyamat fejlesztéséért és sikeres befejezéséért” címet viselő és a vegyi fegyverek betiltásának kérdéséről szóló nyilatkozatot. Tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta a külügy­minisztereket. KÖZLEMÉNY A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről A Váltói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak Kül­ügyminiszteri Bizottsága 1987 március 24—25-én Moszkvában megtartotta soron következő ü­lé­­sét Az ülésen részt vettek: Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársa­ság, Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, Marian Orzechowski, a Len­gyel Népköztársaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Ioan Totu, a Román Szocialista Köz­társaság és Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége külügyminisztere. 1. A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak az európai és világhelyzetről. A fő figyelmet korunk alapvető kérdéseire — a nukleáris veszély elhárítására, az emberiségnek a nukleáris és egyéb fegyverektől való megsza­badítására, az európai és általá­nos biztonság megerősítésére, a nemzetközi együttműködés fej­lesztésére — fordították. Az ülés résztvevői, kifejezve a fegyverkezési hajsza — minde­nekelőtt a nukleáris fegyverkezés — fokozódása, az USA és a NATO tevékenysége következtében ki­alakult bonyolult nemzetközi helyzet miatti aggodalmukat, szükségesnek tartják, hogy vala­mennyi állam fokozza és egyesít­se erőfeszítéseit a leszerelésért, határozottan törekedjék az atom­fegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtésére. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió Reykjavacban tett nagy horderejű javaslata a lesze­relés problémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, tovább fejlesztik az SZKP KB főtitkárá­nak 1986 január 15-i nyilatkoza­tában ez atomfegyvermentes vi­lág létrehozásáról kifejtett prog­ramot. A Varsói Szerződés tag­államai teljes határozottsággal fellépnek az izlandi fővárosban elért eredmények valóra váltá­sáért, a nukleáris fegyverek je­lentős, radikális csökkentéséért és megsemmisítésükért, az űrfegy­verkezés megakadályozásáért, az ABM-szerződés szigorú betartá­sáért. Mindent meg kell tenni azért, hogy a kirajzolódott meg­állapodások konkrét egyezmé­nyekké váljanak. Ezzel kapcso­latban ismételten síkraszálltak az államok közötti politikai párbe­széd folytatásáért és elmélyíté­séért. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy késedelem nélkül alá kell írni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti külön megállapodást, amelynek értelmében az amerikai és szov­jet közép-hatótávolságú rakétákat teljesen felszámolnák Európában. Támogatják a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát és üdvöz­­lik készségét, hogy e szerződés aláírását követően azonnal kivon­ja az NDK-ból és Csehszlovákiá­ból — egyeztetve ezeknek az or­szágoknak kormányával — meg­növelt hatótávolságú harcásza­ti - hadműveleti rakétáit. A többi harcászati-hadműveleti rakétát il­letően a Szovjetunió kész azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csök­kentéséről és teljes felszámolásá­ról. A közép-hatótávolságú raké­tákról szóló megállapodás mielőb­bi lekötése megnyitná az utat Európa teljes ato­mfegyvermente­­sítése előtt. Az ülés résztvevői síkraszálltak az SDI-program megvalósításá­nak, valamint az „európai védel­mi kezdeményezéshez" hasonló tervek kidolgozásának haladékta­lan beszüntetéséért, tekintettel a rendkívül veszélyes következmé­nyekre, amelyekkel e tervek vég­rehajtása jár. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik, hogy teljes határo­zottsággal törekednek az atom­kísérletek teljes és általános be­tiltására, és fellépnek az erre vo­natkozó szerződés mielőbbi meg­kötését célzó tárgyalások megkez­déséért. 2. Az ülésen részletesen átte­kintették a Varsói Szerződés tag­államai budapesti felhívásában szereplő javaslatok továbbvitelé­vel kapcsolatos kérdéseket. Meg­erősítették: határozott szándékuk az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet jelentős csökkentése oly mértékben, hogy a két katonai-politikai szövetség vonatkozásában már a 90-es évek elején 25 százalékos csökkentést érjenek el a jelenlegi szinthez ké­pest, s ennek megfelelően csök­kenjenek az államok katonai ki­adásai, továbbá, hogy e folyamat később is folytatódjék. 3. A szövetséges szocialista or­szágok síkraszállnak az európai katonai szembenállás szintjének szakaszos, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásával történő csökkenté­séért. Úgy vélik: azokon a terü­leteken, ahol bizonyos összetevők tekintetében aránytalanság áll fenn, arra van szükség, hogy azt megfelelő csökkentésekkel egyen­lítsék ki. A Varsói Szerződés tag­államai nagy jelentőséget tulajdo­nítanak annak, hogy a katonai szembenállás szintjének csökken­tését olyan intézkedések kísérjék, mindenekelőtt a fegyverzetcsök­kentés területén, amelyek ha nem is zárnák ki teljesen, de csökken­tenék a meglepetésszerű táma­dás lehetőségét. 4. A miniszterek hangsúlyozták, hogy államaik kedvező eredmé­nyek elérésére törekednek a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökken­téséről folyó bécsi tárgyalásokon. 5. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai szem­benállás csökkentését és az össz­európai biztonság erősítését szol­gálná atom- és vegyifegyver-men­­tes övezetek létrehozása a Balkán - félszigeten, a földrész középső, északi részén és más területein. Kinyilvánították országaik eltö­kéltségét, hogy törekedni fognak az ezzel kapcsolatos, az NDK és Csehszlovákia, Románia és Bul­gária által tett javaslatok megva­lósítására. 6. A Varsói Szerződés tagálla­mai fellépnek azért, hogy a le­szerelés kérdéseiről kidolgozandó megállapodások szigorú és haté­kony, a leszerelési intézkedések tartalmának megfelelő ellenőrzé­si rendszert irányozzanak elő, be­leértve még a helyszíni ellenőr­zést is. 7. Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy a szilárd európai (Folytatása a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, hazánk külügyminiszterét, Várkonyi Pétert Üdvözli. MTI Külföldi Képszerkesztőség Közös gyártásban A képünkön látható turis­tabusz a magyar-bolgár együttműködés keretében készült az Ikarus székesfe­hérvári gyár­ban. (A ma­gyar-bolgár kapcsolatokról szóló cikkünk a­ 2. oldalon.) TI Dél-Korea Japán ellen (A szórakoztatóelektronika­piac fejleményei) (5. oldal) Lottó tárgynyeremény­­gyorslista (7. oldal) Futóhomokon (8. oldal) Ma hazánkba látogat a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására ma hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (A miniszterelnök életrajzát a 2. oldalon közöljük.) (MTI) Magyar-szovjet kulturális kapcsolatok­­ A­z együttműködést nem akadályozhatja bürokratikus formalizmus Jegyzőkönyv aláírásával ért vé­get tegnap Moszkvában a Ma­gyar—Szovjet Kulturális Együtt­működési Bizottság XXI. üléssza­ka, amelyen a küldöttségeket Kö­­peczi Béla művelődési miniszter, illetve Vaszilij Zaharov kulturá­lis miniszter vezette. Az ülésszakon szükségesnek tartották a 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési terv kidol­gozását, a kulturális intézmények, alkotói szövetségek, folyóiratok és kiadók közötti közvetlen kapcso­latok bővítését. Tervbe vették egy Budapest—Moszkva elneve­zésű közös képzőművészti és ipar­­művészeti alkotásokat, archív do­kumentumokat bemutató kiállí­tás megrendezését. A film- és színházművészeti, a felsőoktatási, a testvérvárosi, a testvérmegyei együttműködés fejlesztését, a képzőművészeti al­kotások kölcsönös vásárlásának bővítését is célul tűzték ki. A fia­tal művészek képzésébe be kíván­ják vonni a másik ország mes­tereit, találkozókat, csereutazá­sokat szerveznek a fiatal alkotók számára. Megállapították, hogy pezsgőb­bé kell tenni a történelem- és földrajztankönyvek egyeztetésé­re létesített vegyes bizottság munkáját, biztosítani kell a pe­dagógusok tapasztalatcseréjét. Tervbe vették az orosz nyelvi tá­borok, tanfolyamok bővítését, az orosz nyelvoktatás színvonalának emelését, megállapodás kidolgo­zását a nyelvoktatás terén való együttműködésről. Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírását követően Vaszilij Za­harov hangsúlyozta, hogy a bi­zottsági ülésszakon lehetőség nyí­lott a nézetek megvitatására és egyeztetésére, a kulturális intéz­mények közötti együttműködés hatékonyabb módjainak felkuta­tására. Kiemelkedő fontosságú esemény lesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére Magyaror­szágon megrendezendő szovjet kulturális napok rendezvénysoro­zata. Köpeczi Béla hozzáfűzte, hogy az ülésszakon a kultúra fogalmát tág értelemben használták, nem­csak a művészetek, de az oktatás és közművelődés kérdései is na­pirenden szerepeltek. A bizottság az alkotók közötti együttműkö­dés mellett a kultúra széles körű terjesztését is elő kívánja mozdí­tani. Az egyik érdekes eszme­csere éppen a tömegek kultúrá­járól, ezen belül az esztétikai ne­velés problémáiról folyt. A szovjet kulturális napok ren­dezvényei számára nemcsak Bu­dapest, hanem számos vidéki vá­ros is biztosít helyszínt. Az ese­ménysorozaton mindkét részről a legnagyobb értékek bemutatására törekednek — mondotta Köpeczi Béla. Az aláírást követően Vaszilij Zaharov válaszolt a magyar új­ságírók, köztük az MTI tudósító­ja kérdéseire. Elmondta, hogy a bizottsági ülésszakon a légkör nyílt volt, nem ismertek kényes kérdése­ket Valódi párbeszéd alakult ki, nem pedig monológok egymás­utánja, a jegyzőkönyv a vártnál több témakört érint. Vaszilij Zaharov hangsúlyoz­ta: a jövőben fokozottan kell tö­rekedni az új alkotások kölcsö­nös bemutatására. A korábbi til­tásokat megszüntették, az, ami a Szovjetunió belső kulturális pia­cán megjelenik, a magyar fél szá­mára is automatikusan hozzá­férhetővé válik, e művek bárme­lyikét át lehet venni. Különösen fontos a kulturális intézmények közvetlen kapcsola­tainak elmélyítése. Jelenleg 45 szovjet színház műsorán szerepel magyar szerző darabja. Ez a köz­vetlen kapcsolatok eredménye. A drámaírók, zeneszerzők, a művé­szek kapcsolatát nem fogja aka­dályozni a bürokratikus forma­lizmus. Egy színész, operaénekes vagy más művész a meghívás kézhezvételétől számított néhány napon belül megkaphatja az en­gedélyt az utazáshoz. Korábban kevés volt a közös rendezvény, kevés közös film, színházi produkció, kiállítás ké­szült. Gondot okoz, hogy széles körben nem megfelelően ismer­jük egymás kulturális értékeit, nem elég hatékony a reklámozás. Ha nem a klasszikusokról van szó, a korábbi bürokratikus aka­dályok még éreztetik hatásukat — mondotta egyebek között a szovjet miniszter. (MTI) Az elkövetkező időszakban kiállítások kölcsönös rendezésére is több­ször kerül sor­Fotó: Bánkúti András Szűrös Mátyás New Yorkban (MTI) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselő­­ház külügyi bizottsága elnöké­nek meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, tegnap New Yorkban megbeszélést foly­tatott Javier Pérez de Cuéllar­­ral, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete főtitkárával. A megbeszélésen áttekintették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködé­sének elősegítésére Szűrös Má­tyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és annak szakosított szervei tevékenysé­gében, hatékony támogatást kí­ván nyújtani az ENSZ célkitű­zéseinek megvalósításához. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármesterénél, Edward Kochnál is.

Next