Magyar Hírlap, 1987. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
1987. július 1., szerdaNEMZETKÖZI POLITIKA Magyar Hírlap . Fokozatosan eltörlik az ártámogatást Francia-NSZK különmegállapodás a közös piaci csúcson (MTI) A tizenkettek kedden este jóváhagyták a francia— nyugatnémet különmegállapodást a mezőgazdasági határkiegyenlítő ártámogatások fokozatos (két év alatt történő) eltörléséről. A kormányfők ülésén elért elvi megállapodást a mezőgazdasági miniszterek kedden éjszaka tartandó ülésén foglalják jogszabályba. Francois Guillaume francia mezőgazdasági miniszter „jó egyezségnek" minősítette a kialkudott megállapodást, amely javítja a franciaés más EGK- országbeli) termelők piacra jutását az NSZK-ban. A nyugatnémet gazdák bizonyos kárpótlást kapnak azonban az alku szerint a közös kasszából más formában. Leo Tindemans belga külügyminiszter szerint „fontos lépés történt, amely — hangoztatta — megnyitja az utat az 1987—88. idény garantált árainak rögzítése és a mezőgazdasági rendtartás további reformja felé”. A költségvetési nehézségek áthidalása azonban még várat magára. Thatcher brit miniszterelnök makacsul szembeszegül a hozzájárulások megemelésének, amíg — mint mondta — nem lát biztosítékot a kiadások jelentős csökkenésére minden téren. Jacques Chirac francia kormányfő a vita egy pontján kifakadt „egyesek szatócsszemlélete" ellen, amellyel gátolják a közösség távlati céljainak elérését. WW-Mk ........... --- « Rendőrök fékezték meg a Közös Piac miniszteri tanácsának épületénél a nyugat-európai országokból érkezett tüntető föderalistákat, akik a„nyugait-európai szövetségi államot", a gazdasági és politikai egyesülési folyamat gyorsítását követelik mti Külföldi Képszerkesztőség Jaruzelski sajtóértekezlete Tokióban Nyílt politikai eszmecsere A Daihatsu versenyez (MTI) Japáni tartózkodásának harmadik napján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke kétszáz újságíró előtt tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „A széles körű együttműködés és a politikai párbeszéd, valamint a kelet —nyugati kapcsolatok javításának kölcsönös igényét bizonyítja, hogy fél éven belül a második lengyel—japán csúcstalálkozóra került sor." Jaruzelski a Nakaszone kormányfővel folytatott tárgyalásait őszinte, nyílt és baráti légkörűnek minősítette. A gazdasági kapcsolatokat érintve a lengyel államfő nyomatékkal szólt arról, hogy Lengyelország nem kér segélyt, sem kivételes elbírálást, és hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mindkét ország javát szolgálná. A kelet-nyugati kapcsolatok erősítése mellett síkraszálló Jaruzelski felhívta a figyelmet arra, hogy a kapcsolatokra a különböző kontinensek országai között is szükség van. A konkrét gazdasági kérdések kapcsán Jaruzelski annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenleg folyó, szakértői szintű tárgyalások rövidesen kedvező eredményt hoznak. A Daihatsu autó-összeszerelő gyár beruházását érintve a lengyel államfő elmondta: a japánon kívül más külföldi ajánlatot is kaptak. Nagyon gondos elemzésnek vetik alá az elképzeléseket. Jaruzelski azon reményének adott hangot, hogy „a japánok aktívak lesznek és hatékony, versenyképes ajánlatot tesznek". /1) Törvényeket fogadott el a szovjet legfelső tanács A demokratizálás nem kampány - létszükséglet (Folytatás az I. oldalról) fenntartási elvei érvényesülnek. A dolgozói kollektíva, a választott vezetők irányításával maga dönt a termelési és szociális fejlesztés minden kérdésében. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az állami költségvetésnek, továbbá fizet az államnak a termelőeszközök — beleértve a föld, az épület — használatáért. A befizetések után fennmaradó gazdasági elszámolási jövedelmet a vállalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedelmet nem vonhatja el a költségvetés, ugyanakkor az állam nem visel felelősséget egyes vállalatok veszteséges működése esetén. Ezt követően Andrej Gromiko, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke lépett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a közélet fontos kérdéseinek össznépi vitáját javasló törvénytervezetet. A törvény célja, hogy az állampolgárok — a demokratizálás folyamata keretében — közvetlenül vegyenek részt egy-egy közérdekű döntés meghozatalában. A tekintélyes politikus úgy vélte, ez a siker egyik feltétele. „Versenyt futunk az idővel, s talán nem túlzás, ha azt mondom: az egész világ e versenyfutás eredményét lesi" — fogalmazott találóan, hozzáfűzve: az új törvény a peresztrojka és a glasznoszty szellemében fogant. Egyúttal kijelentette: a múltban a szocialista demokrácia intézményei nem fejlődtek kielégítően, deformálódtak, s tért nyert a „parancsuralmi és adminisztratív irányítási módszer’. Mindez fékezte a haladást. A demokratizálás részeként említést tett a készülő választási törvényről, amelyet hamarosan nyilvános, össznépi vitára bocsátanak. A demokratizálás nem ideiglenes kampány, hanem létszükséglet — hangoztatta Andrej Gromiko. E politikának már megvannak az első gyümölcsei: a környezetszennyezés, illetve -károsítás ellen foglalt állást a politikai bizottság, amikor leállította az északi folyók délre irányításának megvalósítását, s bezáratott néhány, Bajkál-tó melletti üzemet. „Tanácskozni kell a néppel, s ezt szolgálja majd az új törvény" — hangoztatta Gromiko. Végezetül elégedetten állapította meg Andrej Gromiko, hogy a glasznoszty hatásaként egyre csökken a „kritikától mentes terület". A törvényről folyó vitában érdekes hozzászólások hangzottak el. Vlagyimir Kudrjancev, az akadémia jogi intézetének igazgatója paradoxnak nevezte, hogy egy felmérés során kiderült: az állampolgárok 42 százaléka többet tud az állam ügyeiről, mint saját lakóhelyének, kerületének problémáiról. Egy kijevi küldött pedig módosítani szerette volna a törvényt, hogy a jövőben külpolitikai, nemzetközi vonatkozású problémák is össznépi megvitatásra kerüljenek. A törvényjavaslatot a testület egyhangúlag elfogadta. A délutáni ülésen Georgij Razumovszkij, az SZKP KB titkára terjesztette elő azt a törvénytervezetet, amely az állampolgárok jogait sértő felelős beosztású személyek ellen érkezett panaszok kivizsgálásának és elbírálásának módját határozza meg. Razumovszkij hangoztatta: a törvényre azért van szükség, mert a gyakorlatban előfordulnak az egyes állampolgárok jogait, méltóságát sértő cselekedetek felelős beosztású személyek részéről. 1986-ban az ügyészségek több mint 260 ezer eset miatt tiltakoztak, s csak a helyi tanácsok 96 ezer esetben jártak el törvénytelen módon bizonyos kérdésekben. Az állampolgár ezentúl panaszt emelhet egyes személyek, illetve hivatalok ellen, amennyiben pedig panaszát nem vizsgálják ki megfelelően, az ügyét bíróság elé viheti. A törvény kizárja azt az eléggé elterjedt szokást, hogy a panasz kivizsgálását az végzi, akit a panaszos bírál. Amennyiben a panasz valódinak bizonyul, a felelős beosztású vezetőt elbocsátják, illetve pénzbírságot fizettetnek vele, vállalnia kell a vizsgálat és a per költségeit. Ha az eset bűncselekménynek minősül, bíróság elé állítják. A törvény ugyanakkor igyekszik megakadályozni a rágalmazást: aki ezt teszi, azzal szemben a büntető törvénykönyv megfelelő paragrafusa szerint járnak el. Névtelen levelekben rejlő panaszokat nem fognak kivizsgálni. A vitában több hozzászóló is kifogásolta, hogy a döntést hozó népbíróság ítéletét nem lehet megfellebbezni. Razumovszkij javaslatára a testület a törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadta el, de a módosítást célzó elképzeléseket is figyelembe veszik, s erről a Legfelső Tanács következő ülésszakán döntenek. Utolsó napirendi pontként Interpellációkra válaszolt a kormány néhány tagja. Bubenko sütőipari miniszter jogosnak nevezte a kenyér minőségét érintő panaszokat, s ennek okát a kenyérgyárak elmaradott technikai felszerelésével, és szakemberhiánynyal magyarázta Ivan Gladkij, a Szociális és Munkaügyi Állami Bizottság elnöke a magánkezdeményezésről szóló törvény életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján megállapította: sok helyen akadályokat gördítenek a „maszekok" és a szövetkezetek működésének útjába. A helyi tanácsok — például Moszkvában — sorra utasítják el a működési engedélyek kiadását, vagy pedig nem segítik alapanyaggal, gépekkel az újdonsült vállalkozásokat. Épp ezért az „árnyékgazdaság" haszonélvezői nem sietnek törvényesíteni tevékenységüket. Tegnap délután fél ötkor a legfelső tanács ülése befejezte munkáját Szaniszló Ferenc A legfiatalabb amerikai elnök lenne Albert Gore (UPI) Albert Gore, Tennessee állam 39 éves szenátora is megpályázta az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségét Gore ezt hétfőn jelentette be hivatalosan szülővárosában, a Tennessee állambeli Carthage-ban. A Demokrata Pártban ő a 11. pályázó; a Republikánus Pártban eddig heten jelentették be hivatalosan, hogy a párt elnökjelöltjei kívánnak lenni. Ha megválasztanák, ő lenne az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnöke. Beszédében egyebek közt életkorára is hivatkozott, mint a választási küzdelemben kijátszható „adura", mondván: hazájának most életerős elnökre van szüksége, olyanra, aki „méltó partnere lehet Mihail Gorbacsovnak. J /I . V .IMRE KIRÁLY (1196—1204) neje Konstanczia, II. Alfonz aragóniai király leánya és annak a II. Péter királynak testvére volt, aki 1197-ben követte atyját Aragon, Catalonia és Roussillon birtokában ... Imre nejének hitbérül két vármegyét kötött le és szabad akaratjára hagyta, hogy özvegysége esetére vagy Magyarországban maradjon és húzza e két vármegye jövedelmét, vagy 12 000 márkát kapjon a hűtbére fejében.” Így ír a múlt század utolsó évében Pauler Gyula historikus A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt című könyvében arról a dinasztikus házasságról, amelyet a magyar—spanyol kapcsolatok kialakulásának egyik legkorábbi példájaként szokás emlegetni. Igaz, kalandozó elődeink már a X. században eljutottak az Ibériai-félszigetre, hódító szándékaikat azonban nem koronázta siker. A kezdeti kapcsolatokat mégiscsak az uralkodóházak olykor-olykor házasságokkal való összekapcsolása jelentette. A későbbi századokban, amikor országunk nemzeti függetlenségéért harcolt, a küzdelemben spanyol önkéntesek is részt vettek, közülük 300-nak az emlékét — akik Buda felszabadításáért áldozták életüket — ma is dombormű őrzi a várban. Spanyol földben is nyugszanak magyar hősök — a fele annak az 1200 önkéntesnek, aki a köztársasági csapatok oldalán harcolt az 1936—39-es spanyol polgárháborúban. A két ország történelmének ezek az érintkezési pontjai nem voltak folyamatosak, inkább egy-egy hosszabb-rövidebb időszakhoz, eseményhez kapcsolódtak. A Franco-diktatúra közel négy évtizede alatt a hivatalos kapcsolatok is teljesen szüneteltek országaink között. Franco halála után a demokrácia spanyolországi kibontakozása-konszolidálódása tette lehetővé Budapest és Madrid kapcsolatainak rendezését, a diplomáciai viszony helyreállítását. Ez utóbbinak a 10. évfordulójáról ez év február 9-én emlékezhettünk meg. Politikai kapcsolataink az évtized elején mélyültek el: 1982 óta két alkalommal (1982-ben Budapesten, 1984-ben Madridban) került sor külügyminiszteri találkozóra, 1985-ben pedig Alfonso Guerra spanyol miniszterelnök-helyettest fogadta Budapesten Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az 1982-ben hatalomra került Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az MSZMP jó kapcsolatai, a két párt magas szintű vezetőinek kölcsönös látogatásai ugyancsak lendületet adtak kapcsolataink szorosabbra fűzéséhez. Sor került országaink parlamenti vezetőinek a találkozójára is, és rendszeressé váltak a szakminiszterek kölcsönös látogatásai is. A személyes találkozók mindig újabb lehetőséget adnak az együttműködés állomásainak, állapotának áttekintésére és fejlesztésére. Ennek a folyamatnak kiemelkedő eseménye a spanyol uralkodó, I. János Károly király hétfőn kezdődő magyarországi látogatása. Ez a látogatás jó alkalom arra, hogy további lendületet adjon együttműködésünknek, főleg azokon a területeken, amelyeken a lehetőségeink még koránt sincsenek kiaknázva. LEGINKÁBB ELMONDHATÓ EZ gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkra. Magyar és spanyol részről egyaránt úgy látják, kereskedelmi forgalmunk alatta marad a lehetőségeknek, nincs összhangban akét nemzetgazdaság adottságaival. Így van ez, még akkor is, ha 1986-ban voltak pozitív fejlemények, s mind spanyolországi kivitelünkben, mind a behozatalunkban rekordot értünk el. Az előbbi értéke mintegy 25—26 millió dollárt tett ki, az utóbbié 45 millió dollár körül volt. Ez az árucsere-forgalom több mint 20 százalékos növekedését jelenti, ám nem feledteti azt a tényt, hogy hazánk közel 19 milliós deficittel zárta a múlt évet. Kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak pozitív fejleményei közé sorolhatjuk, hogy tovább nőtt a spanyol piacra exportáló vállalataink száma (61) és több új termékkel bővült kiviteli cikkeink köre (például traktorok, mezőgépek, integrált áramkörök, mérlegek, laborkészülékek, textilfélék stb.). Különösen örvendetes a gépipari termékeink eladásainak a növekedése. Gazdasági kapcsolataink alakulásában a múlt évtől kezdődően nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Spanyolország 1986-ban a Közös Piac teljes jogú tagja lett, és a szervezet szabályainak, előírásainak nagy részét azóta alkalmazza. Ez kihat Madrid külgazdasági kapcsolataira is, a mi esetünkben — sajnálatosan — hátrányos következményekkel. 1986 márciusában Spanyolországban új importengedélyezési rendszert vezettek be, amely több diszkriminatív elemet tartalmaz. Így például a magyar árut vásárló spanyol vállalatoknak importbejelentési kötelezettségük van, s nem egy hagyományos exportcikkünkre a spanyol vásárló meg sem kapja az importengedélyt. Az is előfordul, hogy a bürokratikus engedélyezési eljárás késlelteti vagy akár meg is hiúsítja az importot. Ha mégis megvan az engedély, a magyar terméket vásárló spanyol importőröknek jóval magasabb vámot kell fizetniük, mint azoknak, akik az EGK-tagországaitól vásárolnak. A FENTIEKNEK IS KÖVETKEZMÉNYE, hogy 1986- ban nem tudtuk lejjebb szorítani a Spanyolországgal szemben fennálló kereskedelmi deficitünket. Ám azt sem lehet tagadni, nem egy magyar vállalat esetében előfordult, hogy nem rendelkezett kellő menynyiségű és minőségű árualappal a spanyol igények kielégítésére. Az előrelépés egyik tartaléka éppen itt van: ha ilyen esetek nem fordulnak elő, reális lehetőségünk lehet nemcsak a hagyományos exporttermékeink (mindenekelőtt a sertés- és marhahús) kivitelének a növelésére, de egy sor újabb magyar termék (például élő bárány, nyúl, almasűrítmény, koracél, fűrészkalapács, üvegszigetelők stb.) előtt nyílhat meg a spanyol piac. Ugyancsak ezt segítené elő a magyar vállalatok eddiginél jobb spanyolországi tájékozódása (és spanyol partnereik tájékoztatása), például a spanyolországi szakkiállításokon való rendszeres részvétellel, aktívabb piackutatással. Spanyolország azzal tudna hozzájárulni gazdasági együttműködésünk elmélyítéséhez, ha országaink GATT-tagságát figyelembe véve, felülvizsgálná az 1986 márciusában bevezetett importengedélyezési rendszert, s megszüntetné annak diszkriminatív elemeit. MINDEZ AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KORSZERŰ FORMÁINAK — az ipari kooperáció, közös vállalatok alakítása, harmadik piacokon való közös fellépés — az elterjedését is elősegíthetné, egymás kölcsönös előnyére. I. János Károly hivatalos látogatása minden bizonnyal kedvező politikai légkört teremt a kapcsolatok mind több területén, így a gazdaságin is, a további lendületes fejlődéshez. Arató Gábor Magyar—spanyol kapcsolatok Használjuk ki az együttműködés tartalékait fVl ! Nem évülnek el az emberiség elleni bűnök Életfogytiglant kértek Barbiera (MTI) Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a lyoni bíróságtól Klaus Barbiert, a francia nagyváros egykori Gestapo-főnökére az emberiség ellen elkövetett bűnei miatt. Pierre Truche főügyész tegnap fejezte be ötórás vádbeszédét, amelyben részletesen megvilágította a „lyoni hóhér" felelősségét az izieu-i zsidó árvaház gyermekeinek elhurcolásáért, a Francia Izraeliták Országos Szövetsége lyoni székházán rendezett razziáért és a lyoni börtönök foglyaiból összeállított utolsó, haláltáborokba indított szerelvényért. Hangsúlyozta, hogy enyhítő körülményt nem talált, ezért kéri a legsúlyosabb büntetés kiszabását. „Ha mindent csak a legpontosabban számolunk össze, akkor is 842 ember deportálása, 373 halála, köztük 12 kiskorú század a lelkén. Miféle esküdtbíróságnak volt már dolga ilyen iszonyú mérleggel?" Az ügyész hangsúlyozta, hogy legfeljebb áldozatai találhatnának enyhítő körülményeket Klaus Barbie számára, „de én nem. Ezért kérem, hogy élethoszsziglan zárassák börtönbe Barbiet". A tárgyalás ma a védőbeszédekkel folytatódik. A vádlott Klaus Barbie pere utolsó szakaszára sem tért vissza eddig a vádlottak padjára. VILÁGHÍRADÓ Varsóban tanácskoznak a VSZ-országok parlamenti elnökei • (MTI) Varsóban ma háromnapos tanácskozást kezdenek a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. A találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen szerepet vállalhatnak a tagállamok parlamentjei a nemzetközi légkör javításában, a nemzetközi enyhülés újjáélesztésében, Európa és a világ államai békés együttműködésének erősítésében. A parlamentek elnökei megvizsgálják azt is, milyen új eszközökkel javíthatók a két- és többoldalú interparlamentáris kapcsolatok, országaik eredményesebb, szorosabb együttműködése érdekében. Véleményt cserélnek országaik parlamenti gyakorlatáról, annak továbbfejlesztéséről Magyarországot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke képviseli, aki tegnap megérkezett a lengyel fővárosba. A JKSZ KB Elnökség új elnöke: Bosko Krunics (MTI) A JKSZ KB Elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően, a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét választotta meg elnökévé. Milanko Renovicának, a kb-elnökség eddigi elnökének egyéves mandátuma június 28-án lejárt. Krunics 58 éves, szerb nemzetiségű , Budapestre látogat a pekingi polgármester (MTI) Csen Hszi-tung, Pekingi polgármestere kedden négy európai fővárost érintő körútra indult. .. Felkeresi Budapestet is, viszonoz-tva Szépvölgyi Zoltán tanácselnök tavalyi pekingi látogatását. Gazdasági kérdésekről tárgyal a mongol párt kb-ülése (TASZSZ) Ulánbátorban tegnap megkezdődött a Mongol Népi Forradalmi Párt KB plenáris ülése. A résztvevők a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével, a termékek és a szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Dzsambun Batmond, a kb főtitkára, a nagy népi hurál (parlament) elnökségének elnöke felszólalásában elemezte a nemzetgazdaság helyzetét és felvetett számos időszerű feladatot. Husák fogadta Jenningert (MTI) Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök tegnap fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Philipp Jenningert, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökét. Baráti légkörű megbeszélésükön a kétoldalú kapcsolatok távlati fejlődéséről, s időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. Mindkét fél kifejezte országa érdekeltségét a politikai párbeszéd továbbfejlesztésében, a gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésében az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Helyi vezetőket ítéltek el Szlovákiában (MTI) Állami és pártfunkcionáriusokat ítéltek el tegnap gazdasági bűncselekményért Szlovákiában. Az ítélet indoklása szerint tíz vezető beosztású személy hosszú éveken át nagymértékű kárt okozott a szocialista tulajdonban. A fővádlottat — az alsókubini járási iparvállalat volt igazgatóját a település fogyasztási szövetkezetének későbbi elnökét — 14 és fél év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Tettestársait — volt tanácselnököt, volt járási párttitkárt és a többit — öt—nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Cuéllar moszkvai sajtóértekezlete (Folytatás az I. oldalról) őszi ülésszakán jelen lesz és személyesen mondja el üzenetét. Az ENSZ-főtitikár kérdésre válaszolva közölte: Gorbacsovval és Sevardnadze külügyminiszterrel tartott megbeszélésén vázolta mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szervezet az öbölháború befejezéséért, a közel-keleti helyzet békés rendezése, a sokat vitatott nemzetközi békeértekezlet összehívása céljából kifejt.ke pelt mind Mihail Gorbacsovval mind Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjén bár „nem ez volt az első számú napirendi pont". Cuéllar szava szerint az SZKP főtitkára megerősítette: a szovjet kormány Afganisztán élére független, semleges kormányt kíván, amely természetesen nem viseltetik ellenségesen a Szovjetunió iránt.