Magyar Hírlap, 1988. december (21. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
1988. december 1., csütörtök Fokozott karhatalmi ellenőrzés Kirovabádban (MTI) Változatlanul feszült a helyzet Jerevánban és Bakuban, illetve más örmény és azerbajdzsán városokban — erről számol be a tegnapi központi sajtó, amely egyre nagyobb teret szentel a két Kaukázuson túli köztársaságban zajló eseményeknek. Az Izvesztyija tudósítása szerint Bakuban teljes szesztilalmat rendeltek el, s folyik a lakosságnál lévő fegyverek begyűjtése. A kijárási tilalom megszegőivel szemben a karhatalmi erők határozottan fellépnek, így az utóbbi napokban több mint hétszáz személyt vettek őrizetbe. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint az azerbajdzsáni főváros két kerületi rendőrkapitányságát is támadás érte, s huligán elemek a kírovabádi rendőrkapitányság ellen is támadást kíséreltek meg. Az összecsapások következtében többen megsebesültek. Az Izvesztyija hangsúlyozza, hogy akadnak olyan esetek is, amikor a rendőrség munkatársai bizonyulnak tehetetlennek, cselekvőképtelennek és fegyelmezetlennek. Kirovobádban ugyanakkor új vezető került a városi pártbizottság élére. A Krasznaja Zvezda a kirovobádi helyzetet elemezve beszámol arról, hogy kedden rakétapisztollyal megsebesítettek egy rendőrt. A karhatalmi erők fokozottan ellenőrzik a várost Jerevánban a vállalatok, üzemek többsége változatlanul csak „félgőzzel” termel, s Örményország egyes körzeteiben tovább éleződött a helyzet — állapítja meg az Izvesztyija tegnapi számában. Örményország öt városában a múlt héten tizenegy ember vesztette életét az örmények és azerbajdzsánok közötti összecsapásokban — jelentette tegnap az Armenpress örmény köztársasági hírügynökség, hivatalos forrásokra hivatkozva. Nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy az újabb halálesetekkel (a kirovabádi tragikus események halottaival együtt) tizenkilencre emelkedett az ellenségeskedések áldozatainak száma. A tömeggel együtt haladni nem azonos a néppel és a népért való haladással; a történelem egyértelműen bebizonyította, hogy a kiontott vér még soha sehol nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat — írja az a hat neves orosz értelmiségi, aki a Moszkovszkije Novosztyi hasábjain felhívással fordult az azerbajdzsán és örmény értelmiség képviselőihez. Grigorij Baklanov és Danyiil Granyin író, Vlagyimir Kudrjavcev akadémikus, Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Mihail Uljanov színművész és Szvjatoszlav Fjodorov, az akadémia levelező tagja üzenetében a Kaukázuson túli területeken ismét fellángolt nemzeti gyűlölködés, az esztelen vérontás miatti aggodalmának ad hangot. A szovjet Legfelsőbb Tanács ülése Nyílt vita a köztársaságok jogairól (Folytatás az 1. oldalról) Ja: az észt tömegmozgalom azért bontakozott ki és azért kapott akkora támogatást, mert tulajdonképpen azt sérelmezték, hogy az alkotmánytervezet ismert és vitatott pontjai éppen a 19. pártkonferencia szellemének mondanak ellent. Az észt képviselő felszólalását azzal fejezte be, hogy ők is a konszolidáció mellett vannak, és csak nyugodt szellemben lehet tárgyalni. Rögtön ezután Ivanov, az orosz köztársaság küldötte kapott szót, aki úgy fogalmazott, hogy teljesen egyetért az észt megállapítással, miszerint a tallini parlament döntése nemzetközi jelentőségű, de ezt ő úgy értelmezi: nagy politikai kárt okoz. Fel kell figyelni arra, milyen politikai bölcsességet és önmérsékletet tanúsított a lett és a litván felszólaló. Idézem Asztrauszkaszt, a vilniuszi választókörzet képviselőjét, aki egyetértéséről biztosította Mihail Gorbacsov javaslatát, hogy valamennyi nemzet és nemzetiség képviselőiből álló tudós szakértőbizottság készítse elő a nemzeti köztársaságok jogaival és státusával kapcsolatos párthatározatot. A szerda délelőtti ülés nagy eseménye volt Grant Voszkanjan örmény képviselő felszólalása. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti köztársaságok, autonóm köztársaságok és autonóm területek státusát a jelenleginél sokkal kevésbé félreérthetően kell megfogalmazni. Feltűnő volt, hogy Sz. Tatliev azerbajdzsáni nemzetiségű sztyepanakerti képviselő tegnapi vádaskodásával szemben, mennyire mérsékelt hangnemben fogalmazta meg mondandóját. Ugyanakkor nem hallgatta el azt a véleményét, hogy amenynyiben az azerbajdzsáni vezetés világosan és egyértelműen levonta volna a következtetéseket, a szumgaiti vérengzések után, akkor nem került volna sor az újabb „fordulóra”, a kirovabádi véres, tragikus eseményekre. Ezt az elemzést az azerbajdzsánoknak előbb-utóbb feltétlenül el kell végezniük, mert a helyzetnek csakis politikai megoldása lehetséges. Természetesen nemcsak a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos problémák merültek fel a kétnapos vitában, hanem a felszólalók nagyon kritikusan nyilvánítottak véleményt a demokratikus átalakítás, az önigazgatás, és a hatalmi struktúra demokratikus garanciáiról általában. Azoknak a honatyáknak, akik most a plenáris vita lezárása után az alkotmánytervezet és választójogi törvény jogi formába öntését végzik, bizony nincs könnyű dolguk, hiszen a vitákban a Legfelsőbb Tanács ülésén új és új javaslatok kerültek elő a jelöltek számának meghatározásáról és mandátumukról Újra nagy súlyt kapott az a kérdés, vajon a bíráknak függetleneknek kell-e lenniük a tanácsoktól, s hogy senki mástól nem függhetnek, csak a törvénytől. Ismét szőnyegre került a közvetett és közvetlen választás kérdése, valamint a népképviselők kongresszusi választása. A bizottságok vitája ma délig tart, s ezután szavaznak az egyes változtatásokról a küldöttek. N. Sándor László FONTOLVA HALADÁS VAGY GYORSÍTÁS? — ebben a kérdésben lehetne összefoglalni a külföldi sajtó találgatásait a „prestaviáról”, a csehszlovákiai „átalakításról”, amelyet 1987 januárjában hirdetett meg a CSKP vezetése, s amelynek mindenekelőtt való célja a csehszlovák gazdaság intenzív fejlődési pályára átállítása. A találgatásoknak legutóbb a csehszlovák kormány élén történt változás adott tápot, hiszen Ladislav Adamec október elején egy olyan személyiséget váltott fel a szövetségi kormány élén — Lubomír Strougalt —, akit egyértelműen a reformok híveként tartottak számon külföldön is. Az új csehszlovák kormány novemberben nyilvánosságra hozott programja megcáfolta azokat a kombinációkat, amelyek szerint a kormányfőváltás a reformok lelassítását szolgálná. Nemcsak, hogy nem lehet a reformokkal a félúton megállni — hívta fel a figyelmet Adamec a két évre tervezett kormányprogram előterjesztésekor —, hanem meg kell gyorsítani azt a mélyreható gazdasági és politikai átalakítást, amelynek a reform a fedezete. Az, hogy a régi, direktív irányítás és az új mechanizmus elemei még együtt érvényesülnek, nem jelenti, hogy ez az állapot sokáig fennmarad. Ellenkezőleg, egy évvel előbbre hozzák — 1990 januárjára — a reformok teljes körű életbe léptetését, az új gazdasági mechanizmus kidolgozására szánt időt. Ezt sürgeti az a kihívás, amelyet a világgazdasági lépéstartás megkövetel, sőt kikényszerít Csehszlovákiában. AZOK A STRUKTURÁLIS és irányítási hiányosságok, gondok, amelyekkel a legtöbb szocialista ország szembenézni kényszerül — elavuló vagy elavult termékszerkezet, korszerűtlen ár- és bérviszonyok, inflációs jelenségek, a konvertibilis adósságok növekedése —, egyre világosabban megmutatkoznak Csehszlovákiában is. Az elmúlt két évben a nemzeti jövedelem 17 milliárd koronával volt kisebb az előirányzottnál, s az idén várhatóan további 19 milliárddal csökken. Visszaesett a tőkés export, s zavarok vannak a belső ellátásban. Az üzletekből egyre gyakrabban nemcsak a tartós, hanem a közhasználatú, alapvető és mindennapi fogyasztási cikkek (cukor, rizs, liszt, ruházati cikkek, higiénés termékek) is eltünedeznek. A csehszlovák vezetés — ez vonatkozik a pártvezetésre is — helyzetelemzéseiben a hiányosságokhoz vezető fő okok között a rossz irányítást, az innovációs folyamat lassúságát, a modernizálás és a szerkezeti átalakítás elhúzódását sorolja fel. Ebben a helyzetben a lakossági fogyasztás eddigi szintje — az életszínvonal — is csak a tartalékok felélésével lenne biztosítható. A következtetés — s ezt tükrözi a novemberi kormányprogram is —: a mélyreható reform elkerülhetetlen és elodázhatatlan. Csehszlovákiában az 1987. januári pártplénum óta természetesen történtek intézkedések az intenzív gazdaság kibontakoztatására, reformtörvények kidolgozására és elfogadására. Módosították például a vállalati jövedelemadóról és az állami elvonásról szóló törvényt, az állami bankról szóló törvényt; a szövetségi gyűlés új mezőgazdasági adótörvényt hozott, s figyelemre méltó az a vegyes vállalatokról rendelkező új törvény is, amely a külföldi tőkebeáramlás útját hivatott egyengetni. Mindezek az intézkedések azonban ez ideig nem vezettek radikális fordulathoz. „Az emberek elégedetlenek az átalakítás megvalósításával... Azt mondják, hogy sokat beszélünk és írunk az átalakításról, de a helyzet egyelőre nem változik, a népgazdaságban nem kevesebb a nehézség, sőt inkább több ...” — írta Jan Fojtik, az ideológiai ügyekben illetékes KB-titkár, a CSKP KB Elnökségének októberi jelentésében. A JOBBÍTÓ SZÁNDÉKÚNAK ÍTÉLT ELÉGEDETLENSÉGET tolerálják Csehszlovákiában. „A kormány nem zárkózik el az alkotó bírálattól. Az eltérő nézetek, a szocialista pluralizmus érvényesítése nem gyengíti, hanem erősíti az országot” — mondta Ladislav Adamec a kétéves program előterjesztésekor. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány határozottan és keményen fel fog lépni az ellenzékkel szemben, szembeszáll a destabilizációs erőkkel. Ezeket a figyelmeztetéseket azért is szükségesnek tartják, mert Prágában úgy értékelik: azok a bel- és külföldön egyaránt terjesztett nézetek, amelyek párhuzamot és rokonságot keresnek — és vélnek találni — a húsz évvel ezelőtti „prágai tavasz” és a mostani prestavdca, sőt a Szovjetunióban folyó átalakítás között, azok a nézetek nemcsak tévesek, de csehszlovákellenesek, reformellenesek, s a leghatározottabban útjukat kell állni. Tény, hogy a csehszlovák ellenzék zöme a húsz évvel ezelőtti, az Alexander Dubcek, akkori pártvezető nevével fémjelzett vagy azonosított eszmék platformján aktivizálódik. A prágai vezetés ezt kategorikusan elutasítja, az ellenzék felhívásait és megmozdulásait provokációnak minősíti, s karhatalmi eszközökkel is fellép velük szemben. Maga Alexander Dubcek azonosulni látszik azzal a felfogással, hogy a prestavdca a két évtizeddel ezelőtti „prágai tavaszban” gyökerezik, annak folyománya. Az egykori első titkár, aki húsz év óta most, novemberben járt először külföldön, bolognai díszdoktorrá avatásakor kifejtette: „Az elmúlt húsz év bebizonyította az ■»emberarcú szocializmus megteremtésére tett 1968-as prágai kísérlet helyességét, különösen annak fényében, ami ma a Szovjetunióban és más szocialista országokban történik." Dubcek, akinek kéthetes olaszországi útját nagy nemzetközi figyelem — s sokfelől érezhető rokonszenv — kísérte, megnyilvánulásaiban nagyra értékelte a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamatot, s az egész gorbacsovi politikát. HOL VAN TEHÁT AZ ELLENTÉT a csehszlovák vezetés és az ellenzék között a prestavda, az átalakítás kérdésében? Mindenekelőtt a politikai intézményrendszer reformjának a megítélésében. A Rudé Právo, a CSKP KB lapja néhány nappal ezelőtt egész oldalas cikkben elemezte a KB 1968. novemberi ülésének a határozatát, s vont le belőle mára is érvényesnek tartott következtetéseket. A cikk élesen elítéli a „prágai tavasz” szószólóit, mert részükről „ismét olvassuk és halljuk azokat a követelményeket, hogy meg kell szüntetni a CSKP vezető szerepét..., be kell vezetni az abszolút gyülekezési és szólásszabadságot, föl kell újítani az egyéni vállalkozást, lehetővé kell tenni „független” hírközlő szervek és más szervezetek alakítását. A politikai rendszert pluralista alapon, burzsoá demokratikus minta alapján kell átszervezni ...” A prágai vezetés ezeket a követelményeket destruktívnak, szocialistaellenesnek ítéli. A CSKP és a kormány álláspontja az, hogy az ország politikai intézményrendszere megfelelő bázist nyújt az átalakításhoz. Reformra legfeljebb annyiban szorulhat, hogy tovább kell tökéletesíteni az eddigi, a Nemzeti Fronton alapuló képviseleti rendszert. Az átalakítás visszafordíthatatlan — szögezi le a Rudé Právo idézett cikke. Megvalósítása azonban a lap szerint kizárólag a szocializmus lenini koncepciójának következetes alkalmazásával érhető el, aminek szerves része a párt vezető szerepe és a szocialista építés általános törvényszerűségeinek az érvényesítése. Arató Gábor A mélyreható reform elodázhatatlan ! ! ! Prágai tavasz és prestavica NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Perfiljev tájékoztatóra Moszkvába várják Csien Csi-csent (MTI) Első ízben tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban kínai külügyminiszter, s Csien Csi-csen mától szombatig feszített programot bonyolít le Moszkvában: a külügyminiszteri tárgyalásokon túlmenően fogadja őt Mihail Gorbacsov is — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője. Perfiljev megalapozatlannak minősítette az Amerika Hangja rádióállomásnak azt a hírét, amely egy washingtoni kongreszszusi bizottságra hivatkozva állította: a Szovjetunióban több mint 200 politikai foglyot tartanak ideggyógyintézetekben. A szóvivő utalt arra, hogy a szovjet szerveknek ez a bizottság csak 65 nevet tartalmazó listát adott át, s ezekről a személyekről kiderült, hogy jórészt bűncselekmények kapcsán kerültek kényszergyógyintézetekbe, vagy egyáltalán nem is léteznek. Kérdésekre válaszolva Perfiljev megerősítette, hogy az iszlámábádi szovjet nagykövetség munkatársai tárgyaltak az afganisztáni ellenforradalmárokkal. A szóvivő rámutatott, hogy a Szovjetunió kész minden előfeltétel nélkül tárgyalni a szovjet hadifoglyok sorsáról. Kemény hangvételű, fontos állásfoglalás Grósz Károly beszédének nemzetközi visszhangja Hírügynökségi jelentésekből. A hírügynökségek — és a lapok közül a fin dé Právo — tegnap részletesen ismertették Grósz Károly pártfőtitkár keddi beszédét. A szocialista tájékoztatóeszközök azt emelték ki, hogy a párt és a társadalom helyes irányban, változatlan cél felé halad, de az út nem könnyű, hiszen az ellenséges, illetve ellenforradalmi erők fellépése óvatosságra int. A nyugati jelentések viszont már címeikben olyan megfogalmazásokat használtak, hogy a magyar vezető beszéde „szétfoszlatta a nyugati típusú többpártrendszer megteremtésébe vetett reményeket". A Rudé Právo idézte Grósz Károly szavait, amelyek szerint a Magyarországon folyó osztályharc kimenetele attól függ, sikerül-e a pártnak megtalálni önbizalmát, és megnyerni az egészséges erőket. Az AP amerikai hírügynökség terjedelmes jelentésében a készülő alkotmányról, a reakciós erők elleni harcról, az egypártrendszerről elhangzottakkal foglalkozott. Részletesen taglalta azt is, amit Grósz Károly a most felbukkant új pártokról mondott. A Reuter kiemelte, hogy a főtitkár „kemény hangvételű, fontos beszédében" felhívta a figyelmet az anarchia, a káosz és a fehérterror veszélyére, ha nem állják útját az ellenséges, ellenforradalmi erőknek. Vélemények a romániai falurombolásról A terv sokakat szabályozott létre kényszerít (MTI) Az Olasz Helsinki Bizottság, a polgárjogi akciókat kezdeményező Radikális Párt és más, emberi jogokra hivatkozó társadalmi szervezetek felhívására táblákkal tüntetett egy csoport tegnap Rómában a román nagykövetség előtt a falurombolási program ellen. Előzőleg „Európa falvai" címmel kerekasztal-tanácskozást rendeztek az Olasz Szocialista Párt kezdeményezésére. A vitában Filippo Ungari neves alkotmányjogász, a kormányban részt vevő Olasz Köztársasági Párt vezetőségi tagja felvetette: mindazoknak a demokratikus erőknek, amelyek elítélik a romániai jogsértéseket, közösen sürgetniük kellene a kormányt, hogy lépjen fel nemzetközi fórumokon e jogsértések ellen. Roland Dumas francia külügyi államminiszter a nemzetgyűlés külügyi bizottságában aggodalmát fejezte ki az emberi jogok romániai helyzete miatt. Közölte a képviselőkkel, hogy Franciaország bukaresti nagykövetsége „konkrét és pontos összeállítást készít az emberi jogok és a kulturális örökség megsértéseiről”. Ceausescu román vezető múlt heti beszéde semmit nem tett a széles körű aggodalom megszüntetéséért, hogy a „falurendezési” terv „sok románt, köztük számos nemzetiségit, arra kényszerít, feladva hagyományos életmódját, kulturális környezetét, steril, szabályozott, gazdaságilag terméketlen létre kényszerüljön” — jelentette ki tegnap az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Benazir Bhutto az esélyes Ma nevezik ki a pakisztáni kormányfőt (MTI) Két héttel az általános választások után, a pakisztáni törvényhozás tagjai tegnap letették a hivatali esküt. A legizgalmasabb kérdés kétségkívül az, hogy Gulám Iszhak Han köztársasági elnök kit bíz meg az új kormány megalakításával. Döntését csak ma jelentibe, de minden jel arra utal, hogy a megbízást Benazir Bhutto, a Pakisztáni Néppárt (PPP) vezetője (képünkön) fogja megkapni. MTI Külföld! Képszerkesztőség VILÁGHÍRADÓ Elhalasztották az ENSZ-közgyűlés vitáját a palesztin kérdésről (AFP) Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága kedd este túlnyomó többséggel elfogadott határozatában felszólította az Egyesült Államokat, hogy változtassa meg döntését, és adjon vízumot Jaszszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének. Ezzel egy időben hivatalosan is elhalasztották az ENSZ közgyűlésének Palesztináról napirendre tűzött vitáját, amely eredetileg december 1-jén kezdődött volna, s amelyre Arafatot is várták. Az Izraeli Munkapárt elutasította a Likud tárgyalási ajánlatát (MTI, AFP) Az izraeli Munkapárt vezető testülete 61:57 arányban tegnap elutasította Jichak Samir miniszterelnöknek, a november elsejei választásokból győztesként kikerült Likud-tömb vezetőjének azt a javaslatát, hogy a két párt kezdjen újabb kormányalakítási tárgyalásokat egymással. Háromoldalú megállapodás a dél-amerikai közös piacról (MTI) Buenos Airesben tegnap argentin—brazil—uruguayi háromoldalú megállapodást írtak alá a dél-amerikai integráció közös piaccá fejlesztéséről az ezredfordulóig. Az Alfonsin, Sarney és Sanguinetti elnök által aláírt dokumentum szerint a dél-amerikai integráció egy átfogóbb latinamerikai együttműködés magjának tekinthető. Miochowicz és Walesa tv-vitája (MTI) A lengyel televízió tegnap este fő műsoridőben 45 perces egyenes adásban közvetítette azt a tv-vitát, amelyre Alfred Miodowicz, a hivatalos lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ elnöke és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” elnöke között került sor, az előbbi javaslatára. Míg Miodowicz szerint az ország jelenlegi helyzetében nem lenne helyes egy üzemben több szakszervezetet engedélyezni, addig Walesa szerint a gazdasági és a szakszervezeti pluralizmus Lengyelországban előbbre való mint a politikai pluralizmus. Politikai válsággá mélyült a párizsi közlekedési sztrájk (MTI) Párizs külvárosaiban tegnap reggel megjelent az első kétszáz katonai szállító jármű, hogy enyhítsen a helyiérdekű gyorsvasutak leállásával keletkezett közlekedési nehézségeken. A bérkövetelő mozgalom és a fóvárosi tömegközlekedés ebből támadt fennakadása politikai válsággá mélyült. Bernard Pons, az RPR nemzetgyűlési csoportjának elnöke közös bizalmatlansági indítvány benyújtására hívta fel a jobboldali pártokat. Vietnam csatlakozni kíván az ASEAN-hoz JTrAJ^0) . Tanjugnak az indonéz fővárosból keltezett jelentése szerint az ASEAN köreiben üdvözlli, hogy Vietnam csatlakozni kat a tömörít a kelet ázsiai államokat tömörítő szervezethez A jugoszláv hírügynökség formni «»pítsssSS