Magyar Hírlap, 1990. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
1990. június 1., péntek A moszkvai pártbizottság átadja a hatalmat a tanácsnak Jelcin okosan taktikázott Moszkvai tudósítónktól__________ Nem szakadhat szét a szovjet kommunista párt. Ezt meg kell akadályozni és a reform, a megújulás jegyében konszenzust kell létrehozni. Így határozott huszonnégy közül huszonhárom pártértekezlet a szovjet fővárosban — hallottuk Jurij Prokofjev moszkvai első titkár sajtóértekezletén. A Magyar Hírlap tudósítója arról érdeklődött: vajon hogyan alakul a párttagság létszáma a kilépések következtében. Prokofjev, aki a moszkvai pártplénum eseményeiről számolt be az újságíróknak, sajnálattal állapította meg, hogy a moszkvai párttagság erősen fogyatkozik. Tavaly az első negyedévben mintegy 25 000 párttag adta vissza piros könyvecskéjét, az idei első negyedévben 11 000 ember vált meg párttagságától Moszkvában. Probléma, hogy korábban főleg nyugdíjaskorú és már nem aktív párttagok váltak meg az SZKP-tól, most politikai okra hivatkozva, aktív korúak. A belépők száma: 1700. Aggasztó az első titkár szerint, hogy a fiatalok, a nők és munkások távol maradnak a párttól. Prokofjev a továbbiakban egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy létre kell jönnie az SZKP-n belül az Orosz Szövetségi Köztársaság Kommunista Pártjának, ugyanakkor élesen elhatárolta magát azoktól, akik fundamentalista konzervatív ellenpártot óhajtanak létrehozni az SZKP-n belül. Vannak ilyen törekvések. A június elején Leningrádban öszszejövő előzetes orosz pártkonferencia ilyen jellegű párt létrehozására törekszik. A Magyar Hírlap tudósítójának egy másik kérdésére — milyen a viszony a pártbizottság és a radikális reformer vezetés alá került moszkvai városi tanács között —, Prokofjev azt felelte, hogy ezt a tanácsot és vezetőit törvényesen a nép választotta és tisztelni kell. A kritikus helyzetben lévő kilencmilliós város életfontosságú problémáinak megoldása összefogást követel. A párt a hatalmat Moszkvában átadja a szovjeteknek. Kiderült ugyanakkor, hogy ez a hatalomátadás meglehetősen sok kofliktussal jár. A pártsajtó megosztása nem egyszerű. A Moszkovszkaja Pravdát megtartotta magának a pártbizottság, a déli lap, a Vecsernaja Moszkva független lesz és a moszkvai tanácsnak, ha lapot akar, saját újságot kell alapítania, ami a papírhiány mellett nem egyszerű. A Népszabadság kérdésére válaszolva, Prokofjev értékelte Jelcin elnökké választását. Úgy vé(MTI) A szovjet kormányfő könnyű zúzódásokat szenvedett, amikor szerdán autóbaleset érte — jelentette be Vagyim Perfiliev. A szovjet külügyi szóvivő szerint a baleset reggel fél kilenckor történt a rubljovi országúton (Moszkvától nyugatra). Egy, a kormányfő gépkocsijával szemben haladó katonai autóbusz kiperdült a másik sávra, s ezért történt a baleset. Könnyebben megsérült Rizskov egyik kísérője, lekedett, hogy Jelcin az általános válságnak, az elégedetlenségnek köszönheti győzelmét. Prokofjev szerint Jelcin okos taktikát alkalmazott és programja általánosságok helyett konkrét, kézzelfogható ígéreteket tartalmaz a lakásprogram és a piac árukkal való megtöltésére vonatkozva. A kérdés, hogyan realizálható a program. A magas rangú pártfunkcionárius igen kritikusan értékelte a kormányprogramot és a kormány működését. Annak a véleményének adott hangot, hogy ha most lenne a népszavazás, az irányított piacgazdaságra való áttérés programját jelen formájában a szavazók nem fogadnák el. Egy másik kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy az állam elnöke főtitkári minőségében egyetértését fejezte ki a Rizskov-program iránt, de nem biztos, hogy más választott szervek egyetértése is meglenne N. Sándor László valamint az autóbusz egy utasa. Perfiljev ezzel cáfolta azokat a Moszkvában terjedő híreket, hogy merénylet történt volna a kormányfő ellen, s ennek során a pletykák szerint lelőtték az autóbusz sofőrjét. Borisz Korjakovcev, a szovjet közlekedésrendészet vezetője az előzetes vizsgálatok alapján úgy nyilatkozott a TASZSZ hírügynökségnek, hogy a balesetért az autóbuszt vezető kiskatona tapasztalatlansága okolható. Nem merénylet : Rizskov autóbalesetet szenvedett Ezek az örmény fegyveresek is részt vettek május 27-én a szovjet csapatok elleni támadásban. Jereván egyik külvárosában gyülekeztek, amikor az AP fotósa lencsevégre kapta őket MTI Külföldi Képszerkesztőség Magyar röplapok Aradon Az RMDSZ provokációnak tekinti (MTI) A román sajtóügynökség, a Rompres hírül adta, hogy május 30-án Arad közelében magyar nyelvű röpcédulákat találtak. A miskolci nyomdában előállított röplap a hívőket arra szólítja fel, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából a bazilika előtti téren megtartandó istentiszteleten jelenjenek meg. A röplapokat a Nemzeti Keresztény Unió Trianoni Szervezési Fóruma adta ki. A röpcéduláknak Romániába juttatásával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezi: „ez a szervezet irredenta magatartásáról ismert és tevékenységét az RMDSZ május 12-én a román televízióban már nyilvánosan elítélte A szövetség úgy véli, ezúttal olyan provokáció történik, amely a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok megrontására, valamint az etnikai feszültségek szítására irányul Romániában Elvi álláspontjához híven, az RMDSZ szembeszáll minden olyan akcióval, amely széthúzást szít a románok és a magyarok között. Felszólítja a romániai magyarságot, ne hagyja magát befolyásolni olyan akciókkal, amelynek a célja ellentétes a magyar—román közös érdekekkel, a romániai demokratizálódási folyamatokkal". A szövetség hivatalos nyilatkozatát Domokos Géza, az RMDSZ elnöke írta alá NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Konkrét együttműködés Prága és Vilnius között Havel támogatja Landsbergist (MTI) Vytautas Landsbergis litván elnök szerdán este Prágában találkozott Václav Havel köztársasági elnökkel. Landsbergis tájékoztatta a csehszlovák államfőt a litvániai helyzetről, a várható fejleményekről, illetve Vilnius együttműködéséről Lettországgal és Észtországgal. A megbeszélésen Havel ismét támogatásáról biztosította Litvániának a nemzeti és állami önállóságra vonatkozó követeléseit. Ugyanakkor megemlítette Mihail Gorbacsov érdemelt abban, hogy megváltozott a politkai helyzet Közép- és Kelet-Európában, ahová — mint Havel hangsúlyozta — Litvánia is tartozik. Mint a tárgyalásokról kiadott közleményben olvasható, Havel és Landsberg is véleményt cseréltek a konkrét együttműködés lehetőségeiről a gazdaság, a kultúra és a politika területén, illetve annak lehetőségeiről, hogy a balti országok részt vehessenek a helsinki folyamatban. A csehszlovák és a litván államfő közös táviratot küldött a Vilniusban április 26 óta Litvánia függetlenségéért éhségsztrájkot folytató Vytautas Miliidasnak, arra kérve, hagyja abba az éhségsztrájkot. A diákok képviselőivel találkozva, Landsberg is hangoztatta, hogy a magyarországihoz vagy a csehszlovákiaihoz hasonló szovjet beavatkozás a Szovjetunió gyors széteséséhez vezetne, független köztársaságok jönnének létre, amelyek senkit sem nyomnának el. Sajtóértekezletén a litván elnök azt állította, hogy hazájára a Szovjetunió gazdasági és politikai bojkottot egyaránt ki akar terjeszteni. Ezzel összefüggésben aláhúzta prágai megbeszéléseinek fontosságát. Mint mondotta, ezek nemcsak a litván és csehszlovák kapcsolatokat, hanem az egész kelet-európai folyamatot, illetve mindazt érintik, ami most végbemegy a Szovjetunióban. Landsbergis — mint mondotta — nem hiszi, hogy a Bush—Gorbacsov találkozón megoldás születnék a balti népek függetlenségének kérdésében, ezért nem is lennének csalódottak. De ha a csúcson előrelépés történik e problémát illetően, az mind Litvánia, mind a Szovjetunió és a többi európai állam számára is hasznos lenne. Elmondotta: Havellel tárgyalva nem volt szó a Csehszlovákia által felajánlott közvetítésről, mert arra a Kremlből nem érkezett válasz, de részletesen megtárgyalták a csehszlovák—litván kapcsolatokat. Jiri Dienstbier külügyminiszterrel és tanácsadóival találkozva megtették az első lépést, hogy a két ország közös szakértői bizottságot állítson fel. Utalt arra, hogy kölcsönösen érdekképviseleti központot kívánnak felállítani Prágában, illetve Vilniusban. Arra a kérdésre, hogy Jelcinnek az orosz föderáció elnökévé való választásával változik-e Litvánia helyzete, Landsberg is ingenlően válaszolt. Utalt arra, hogy Jelcin igen határozottan elítélte a Litvánia elleni blokádot és hogy személye szorosan összekapcsolódik az orosz demokratikus mozgalommal. Szívós alkudozás Washingtonban a szovjet—amerikai csúcstalálkozón (Folytatás az 1. oldalról) amely nem hasonlít a Nyugat jelenlegi javaslatára (ez a javaslat az egységes Németország teljes jogú NATO-tagságára vonatkozik — a szerk.), mert a Nyugat nem gondolta át ezt a dolgot, nem gondolta át eléggé". Mindemellett miközben csütörtökön Gorbacsov és Bush nekikezdett e roppant kényes téma megvitatásának, a szovjet államfőt kísérő sajtómegfigyelők körében is bíztak egy kölcsönösen elfogadható formula kidolgozásának lehetőségében. A legfrisebb washingtoni elképzelések szerint ez a formula Németország NATO- tagságát az új nagyhatalom és egész Európa jelentős mértékű demilitarizálásával kötné össze. A CBS szerint Kohl ISO ezerre csökkentené a Németarcván hadseregének létszámát Az egyik lehetséges megoldás, amelyről a CBS televízió értesülése szerint a csúcstalálkozó óráiban is folynak a kulisszák mögötti konzultációk az Egyesült Államok és az NSZK között, Kohl kancellár nyilvánosságra nem hozott, de kiszivárogtatott ajánlatain alapul. Ezek szerint az egységes Németország átvállalná az NDK-tól a szovjet csapatok állomásoztatásának évente több mint 400 millió dollárra rúgó költségeit. Az egyesült Németország több mint felére, 150 ezer főre csökkentené saját hadseregének létszámát, s cserébe azt kérné, hogy a szovjet csapatok 1995-ig vonuljanak ki az országból Ezek a javaslatok, ha nem is „ellenállhatatlanok", miként a német diplomácia sugalmazza, bizonyosan megfontolásra érdemesek. A szovjet fél maga 2000-re gondolja befejezni csapatainak kivonását, s néhány nappal ezelőtt olyan ellenajánlatot tett, hogy Németország legyen a NATO tagja, de lépjen ki annak katonai szervezetéből. Adva van tehát egy formula, ahol a katonai szervezetből való kilépést a demilitarizálással lehetne helyettesíteni egy kompromisszum keretében. Fitzwater: nagy ígéret a béke jövője szempontjából „Barátinak, élénknek" írta le Martin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője csütörtökön délután a két államfő első másfél órás eszmecseréjét, amelyen „széles, koncepcionális természetű" megbeszélést folytattak a keletnyugati kapcsolatok problémáiról és a találkozó napirendjére tűzött valamennyi témáról. Az amerikai szóvivő jelezte, hogy Baker és Sevardnadze külügyminiszterek már csütörtökön félrevonultak, hogy a legkényesebb kérdésekről külön tárgyaljanak. Azt is bejelentette, hogy pénteken számos olyan megállapodás aláírása várható, amelyek „nagy ígéretet jelentenek a béke jövője szempontjából". A pénteken aláírandó egyezmények közül a legfontosabbak: a vegyifegyverek gyártásának tilalmát és meglévő készleteinek megsemmisítését előirányzó szerződés; megállapodás a nukleáris kísérletek tilalmának ellenőrzéséről; nyilatkozat a START-szerződés legfontosabb elemeiről, melynek aláírásában azonban Fitzwater nem volt még egészen biztos. A nyilatkozat egyes megfogalmazásain ugyanis még csütörtökön is egész nap dolgoztak. A washingtoni csúcs — ez most már nyilvánvaló — nagyon is gazdag lesz eredményekben. S remélhetőleg nem csak az aláírandó papírok mennyisége tekintetében. Baker és Sevardnadze tengerhajózási, repülési és halászati szerződéseket ír alá, de készül közös okmány a tudományos-műszaki együttműködés bővítéséről egy amerikai kulturális központ moszkvai, illetve egy szovjet centrum washingtoni megnyitásáról és más együttműködési témákról. Fitzwater e reményt keltő kilátások alapján idézte Bush kijelentését arról, hogy ez a várakozások, nem pedig a diktátum csúcstalálkozója. Az elnök célzása könnyen válaszként értelmezhető Gorbacsov ottawai megjegyzésére, melyben — a német kérdésre célozva — azzal vádolta a Nyugatot, hogy megpróbál diktátumot gyakorolni országára. Washington, 1990. május 31. Bokor Pál Dumas tájékoztatta Genschert Mitterrand moszkvai tárgyalásairól (MTI) Újabb rövid találkozót tartott szerdán késő délután Párizsban Roland Dumas francia és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A francia miniszter tájékoztatta nyugatnémet kollégáját Mitterrand elnök moszkvai látogatásáról, az ott elhangzott megállapításokról, valamint a lengyel kormányfő, Tadeusz Mazowiecki hét eleji párizsi megbeszéléseiről. A miniszterek tárgyaltak a közép- és kelet-európai helyzetről, a bécsi leszerelési tárgyalásokról és a német egyesítéssel foglalkozó 2 plusz 4 tárgyalás következő miniszteri szintű fordulójáról is, amelyet júniusban Berlinben tartanak meg. Kivégzés Kínában Eltűnt három ellenzéki (MTI) Nyomtalanul eltűnt az a három ismert kínai ellenzéki, akik részt vettek a tavaly lezajlott pekingi demokratikus mozgalomban, és csütörtökre sajtóértekezletet hirdettek meg Pekingben. A sajtóértekezlet célja az lett volna, hogy felolvassák azt a levelet, amelyet a kínai kormánynak címeztek és amelyben követelik, hogy a hatóságok bocsássák szabadon egy negyedik társukat, akit a múlt év júniusa óta tartanak fogságban. Kivégezték a múlt év júniusi tüntetések egyik résztvevőjét. Jü Jung-csuant azzal a váddal ítélték halálra, hogy 1989 június 5-én részt vett egy katonai jármű felgyújtásában. A múlt héten végrehajtott ítéletről csütörtökön számolt be a Reuter hírügynökség, a Szecsuán Zsipao jelentésére hivatkozva. A kínai lap szerint Jü Jung-csuannal együtt nyolc köztörvényes bűnözőt is kivégeztek. Brit vélemény Az európai leszerelés mindenekelőtt való (MTI) Nagy-Britannia álláspontja szerint a helsinki folyamat csúcsértekezletének idei megtartásához elengedhetetlen, hogy előzőleg kidolgozzák a huszonhárom NATO- és VSZ-tagállam első leszerelési szerződését az európai hagyományos haderő csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon. Ezt a véleményt Archie Hamilton brit védelmi államminiszter fejtette ki csütörtökön az osztrák fővárosban, a „Huszonhármak” küldöttségeinek plenáris ülésén. A felszólalása után tartott sajtótájékoztatón a brit politikus hangoztatta azt is, hogy a bécsi szerződésnek még az egyesülő Németországban tartandó választások előtt létre kellene jönnie. A miniszter elimerte, hogy a bécsi tárgyalásokon az elért haladás ellenére még sok fontos kérdés vár megoldásra, például a leendő leszerelés ellenőrzési rendszerével és a légierő csökkentésével kapcsolatban, de úgy vélekedett, hogy kellő politikai akarattal és jó szándékkal a hátralévő problémákat hamar rendezni lehet. VILÁGHÍRADÓ Jeszenszky—Wörner találkozó lesz Várhatóan az összeurópai együttműködés jövőjét körvonalazó megbeszélések sorába tartozik majd Jeszenszky Géza és Manfred Wörner találkozója. Az MTI értesülése szerint a magyar külügyek irányítója június 29-én ül a tárgyalóasztalhoz a NATO főtitkárával. Mock—Andreotti megbeszélés (MTI) Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter csütörtökön Rómába érkezett. Megbeszélést folytat Giulio Andreotti miniszterelnökkel. Szóba került, hogy a Kereszténydemokrata Internacionálé — államelnökök és kormányfők részvételével — találkozót rendez Budapesten június 30-án, a közép-kelet-európai demokratizálási folyamat megvitatására. Meghívó az Eurékába? (MTI) Az Euréka-program tegnap megnyílt 8 minszteri értekezletén felvetődött: be kellene kapcsolni a 19 nyugat-európai országot tömörítő műszaki-fejlesztési szervezetbe a kelet-európai országokat is. Ezek az országok eddig csak egy-két ilyen programban vehettek részt. Eltávolítják az NDK-címert (MTI) A keletnémet parlament csütörtökön megszavazta a Német Szociális Uniónak (CSU) azt az indítványát, hogy az NDK középületeiből és középületeiről haladéktalanul távolítsák el az ország címerét (kalászkoszorúban kalapács és körző). Ahol ez műszaki vagy pénzügyi okból nem lehetséges, ott a címert le kell takarni — hangzik a határozatban. Bolgár internálótáborok (AFP) A bulgáriai internálótáborokban 1959 és 1961 között 148 ember halt meg A Lovecs és a Szkravena melletti táborokban összesen 1501 személyt tartottak fogva embertelen körülmények között. A táborok ügyében végzett vizsgálat eredményéről csütörtökön közzétett jelentés szerint az áldozatok egy része a brutális bánásmód, másik részük az embertelen életkörülmények következtében hunyt el, míg többen — nem bírván elviselni a kilátástalan helyzetet — öngyilkosok lettek. Phenjani ajánlat Szöulnak (AP) Észak-Korea az általa befagyasztott párbeszéd felújítását javasolta csütörtökön Dél-Koreának, alig néhány órával Mihail Gorbacsov szovjet és Ro Te Vu dél-koreai elnök tervezett találkozójának hivatalos bejelentése után. Új modul a Mirre (MTI/ A bajkonuri repülőtérről csütörtökön, moszkvai idő szerint 14 óra 33 perckor Föld körüli pályára állították a Krisztall űrmodult. A csaknem 20 tonnás szerkezet a tervek szerint június 3-án dokkol a Mir űrállomáshoz, jelentősen kibővítve a szovjet űrlaboratórium hasznos terét. A Krisztall modul indítását eddig kétszer halasztották el, technikai okok miatt. Nepál alkotmányos monarchia (Reuter) Birendra nepáli király liberális és kommunista többségű bizottságot bízott meg azzal, hogy dolgozza ki az ország új alkotmányának tervezetét — jelentette a nepáli rádió. A király utasítása szerint az új alaptörvénynek az alkotmányos monarchiát és a többpártrendszert kell rögzítenie — azaz az alaptörvény az uralkodó eddigi korlátlan jogkörét fogja alaposan megkurtítani. Június 7-én, Moszkvában VSZ-csúcs Göncz, Antall, Für és Somogyi képviseli hazánkat (Folytatás az 1. oldalról) szovjet—amerikai csúcstalálkozóról is. A Magyar Köztársaság állami küldöttségében jelen lesz Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. A tanácskozáson a magyar delegáció a kormány jóváhagyott külpolitikai programja alapján, illetve a kérdésről az Országgyűlésben folyó vitát figyelembe véve, kifejti álláspontját az összeurópai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerről, valamint a Varsói Szerződés jövőjéről. Mubarak beszámolt Asszadnak Hurd Izraelt teszi felelőssé A hírügynökségek jelentéseiből Douglas Hurd brit külügyminiszter szerdán kétnapos látogatásra Jordániába utazott. A politikus az ammani repülőtéren adott nyilatkozatában Izraelt tette felelőssé a közel-keleti békefolyamat megtorpanásáért. Hurd kijelentette, hogy nagyon közelinek tűnt a közvetlen izraeli-palesztin párbeszédet szorgalmazó Baker-terv megvalósulása, azonban az izraeli kormány nem volt hajlandó tovább haladni a megkezdett úton, amely egy nemzetközi békekonferencia felé vezetett volna. A külügyminiszter ezért felszólította Izraelt, hogy változtasson álláspontján, és kezdjen tárgyalásokat a palesztin vezetőkkel. Elutazott Szíriából Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki a rendkívüli bagdadi arab csúcsról tájékoztatta Háfez Asszad szíriai elnököt. Asszad azért nem vett részt az értekezleten, mert az szerinte iraki propagandacélokat szolgált