Magyar Hírlap, 1991. szeptember (24. évfolyam, 217-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
2 MAGYAR HÍRLAP • Folytatás az 1. oldalról és zuhanó repülésben elhúzott Bács község felett. 25 mm-es fedélzeti géppuskájából tüzet zúdított a házakra, és rakétákat lőtt ki a gabonasilóra, a helyi vasgyárra, továbbá a vasútállomás épületére és még néhány középületre. Óriási zűrzavar keletkezett, a gyárban felcsaptak a lángok, a légnyomás nagy pusztítást okozott az üzemcsarnokokban. Két ember életét vesztette, néhányan megsebesültek, akik közül meg nem erősített hírek szerint ketten a kórházban meghaltak. Az áldozatok közül ketten, a vezetéknevükből ítélve, magyarok. Az első katonai közlemény — amely szerint tragikus tévedés történt: a pilóta a „rossz időjárási viszonyok miatt” összetévesztette Vukovárt Báccsal — inkább találgatásra ad okot, semmint megnyugtatná a kedélyeket. A támadás időpontjában ugyanis alig volt felhő az égen, és a céltévesztés is valószínűtlen, hiszen Vukovár közepes nagyságú város, Bács pedig csak nagyobb község, amit repülőgépből sem lehet összetéveszteni. Ráadásul a szlavóniai város a Duna jobb partján fekszik, Bács pedig tízegynéhány kilométerre a bal parttól. Tegnap olyan találgatások is elhangzottak, hogy a támadó gép pilótája Magyarország felé vette az irányt, társai üldözőbe vették és állítólag le is lőtték a Mig-et. Ezt a hírt hivatalosan nem erősítették meg. A fenti közlemény különben azt is állítja, hogy újabb berepülések történtek magyar területről, s hogy a jugoszláv légierő a következő alkalommal meg fogja semmisíteni az illegálisan behatoló repülőket. Állítólag ismét AN típusú mezőgazdasági szállító repülőkről van szó, amelyekkel légihidat létesítettek horvát és magyar repülőterek között. Új mozzanata a horvátországi hadműveleteknek, hogy súlyos harcok bontakoztak ki a tengermelléken. Miután szombaton a horvát gárdisták elfoglalták a plocei kikötő egyik laktanyáját — a kiéheztetett katonák állítólag harc nélkül megadták magukat —, továbbá egy környékbeli nagyobb fegyverraktárt, a hadsereg tegnap ellentámadásba indult. A harci gépek kíméletlenül bombázták a várost, a zágrábi rádió szerint az elfoglalt fegyverraktárt akarták megsemmisíteni. Ugyanakkor egy ágyúnaszád érkezett a plocei kikötőbe. Előzőleg ugyanis a horvátok a szombati harcokban elsüllyesztettek egy őrnaszádot, egy másikat pedig felgyújtottak. E jelentés továbbításakor Plocéban folytak a harcok, a város felett — a zágrábi rádió szerint — sűrű fekete füst gomolygott. A városból ezerszám menekülnek az emberek Rijekába. Zágrábban tegnap délben rendkívüli sajtóértekezletet tartottak Separovic külügyminiszter és Bebic belügyminiszter részvételével. Ebben többek között elmondták, hogy a néphadsereg több mint négyszáz katonája, illetve tisztje megadta magát, eleget téve a horvát vezetőség pénteki felhívásának. A belügyminiszter azt állította, hogy Eszéken, Zágrábban, Gospicban és még néhány városban több kaszárnyát és más katonai létesítményt, köztük több nagyobb fegyverraktárt harc nélkül elfoglaltak, és néhány ezer tonna hadianyagot lefoglaltak. Szavai szerint Horvátország feladta eddigi békés taktikáját, mert az csak területvesztéssel járt. Separovic külügyminiszter bírálta holland kollégáját, van den Broekot, amiért legutóbbi nyilatkozatában elmarasztalta Horvátországot. A horvát külügyminiszter szerint a holland diplomata egyenlőségjelet tesz a támadó és az áldozat közé, amikor Szerbiát és Horvátországot egyaránt felelőssé teszi a polgárháborúért. Megkérdezték Separovictól, mi lesz a szövetségi állam mellett kardoskodó Loncar szövetségi külügyminiszter sorsa, akit horvát nemzetiségű lévén Zágrábból visszahívhatnak megbízatásából. „Loncar úgy viselkedik, mint aki a Holdról érkezett” — hangzott a válasz, amelyből az is kiderült, hogy rábízzák a döntést: átpártol-e a horvát diplomáciához. Separovic szerint eddig 30 horvát nemzetiségű diplomata — köztük egy jelentős országban működő nagykövet és egy egész nagykövetség személyzete — jelezte, hogy alkalomadtán Horvátország szolgálatába áll. • J. Garai Béla Jeten, Róma és Bonn egybehangzóan támogatja Lord Carrington békeküldetését Jugoszláviában. A két külügyminiszter a jugoszláv szövetségi hadsereg vezetését tette felelőssé a fegyveres harcok kiterjedéséért. De Michelis annak az aggodalmának adott hangot, hogy a háború általánossá válik a szomszédos országban, mert kiterjed Horvátországon kívül más nemzetiségek lakta köztársaságokra is. Az olasz—német külügyminiszteri egyeztetésen készült közös nyilatkozat foglalkozik Jugoszlávia mellett más kérdésekkel is. A közösségnek folytatnia kell a kelet-közép-európai térség és a Balkán országaival megkezdett közeledést. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia társulási megállapodásáról a tárgyalásokat mielőbb be kell fejezni — hangoztatták. Róma és Bonn közös nyilatkozatában leszögezi: a hágai Jugoszlávia-konferenciát folytatni kell, az Európai Közösség közvetítése az egyetlen út a válság békés megoldására; a közösségnek „egy hangon” kell beszélnie. Az értelmetlen háború ellen II. János Pál pápa vasárnap délben Castelgandolfóban ismét sürgette az „abszurd és értelmetlen” jugoszláviai polgárháború befejezését. — Sohasem a fegyverek oldják meg a népek közötti ellentéteket — figyelmeztetett, s felszólította a jugoszláv kormányt, valamint az európai kormányokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a kegyetlen és igazságtalan testvérharc befejezéséért. A VMDK levele Lord Carringtonhoz A vajdasági magyarok képviselői is részt kívánnak venni a Hágában folyó jugoszláviai békekonferencián — ezt tartalmazza az a levél, melyet Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke intézett Lord Carringtonhoz, az EK koordinátorához. Nem jön a szerb külügyminiszter Elnézést és megértést kérve, Vladislav Jovanovic, a Szerb Köztársaság külügyminisztere a szeptember 16-ára tervezett budapesti látogatásának halasztását kérte — közölte szombaton az MTI-vel a Külügyminisztérium illetékese. A szerb külügyminiszter a hágai konferenciával összefüggő feladatai miatt kérte budapesti látogatásának elhalasztását abban a reményben, hogy arra a kölcsönösen elfogadható időpontban, a közeljövőben sor kerül. Dnevnik: Magyarország részrehajló Az újvidéki Dnevnik című lap szombati száma Nem bölcs és nem taktikus lépés címmel támadja a Szabadkán nemrég megtartott magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalást. Zoran Cetkovic, a vajdasági kormány külügyminisztere szerint rendkívül érzékeny politikai tény, hogy a találkozót zárt ajtók mögött tartották, miközben a „magyar kormány és annak elnöke egy sor olyan tevékenységet folytat, amely komolyan veszélyezteti a két ország viszonyát, a jószomszédi kapcsolatokat, különösképp a magyar—szerb kapcsolatokat”. Cetkovic részrehajló lépésekkel vádolja a magyar kormányt: a Horvátország számára végzett fegyverszállítással, a horvát és szlovén szuverenitás elismerésével és a konföderatív Jugoszlávia melletti kiállással. Harcok Zárában Horvát alakulatok vasárnap délután megtámadtak egy szövetségi laktanyát Zára (Zadar) központjában — jelentette az AFP a helyszínen tartózkodó tudósítójára hivatkozva. A horvát fél először megadásra szólította fel a laktanyában lévő katonaságot, majd amikor az ultimátum határideje lejárt, délután négykor megtámadták az épületet. A 75 ezer lakosú tengerparti turistaközpont és kikötőváros négy bevezető útja közül kettőt lezártak, s a másik kettőn is veszélyes közlekedni. Belgrádban a jugoszláv védelmi minisztérium cáfolta a horvát védelmi minisztériumnak azt a hírét, amely szerint a hadsereg mintegy négyszáz katonája és tisztje megadta magát a horvátoknak, s velük együtt többezer tonnányi hadfelszerelés is a horvátok kezére került. Ellentétek az Európai Közösség tagállamai között Légitámadás érte Bács vajdasági kisvárost Tito szobra — akárcsak az általa teremtett Jugoszlávia — romokban hever. A szobrot mellesleg a szövetségi hadsereg lőtte szét Petrinjában mi KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Változik az EK álláspontja Hans van den Broek, az EK miniszteri tanácsa soros elnöke, holland külügyminiszter, szemére vetette Horvátországnak, hogy tudatosan bontakoztatta ki az erőszakot. E kijelentést megerősítette Dig Istha, a holland külügyminiszter szóvivője a DPA hírügynökségnek nyilatkozva. Az EK miniszteri tanácsának elnöksége szerint már nem tartható fenn az Európai Közösségnek az eddigi felfogása, amely egyedül Szerbiát teszi felelőssé a jugoszláviai konfliktusért. Van den Broek azért is szemrehányással illette a horvátokat, hogy elzárták a belgrádi olajvezetéket és leállították a jugoszláv szövetségi hadsereg laktanyáinak ivóvízellátását. Horvátország magatartásával veszélybe sodorja a békekonferenciát — idézte a szóvivő van den Broekot. Arra a kérdésre, hogy ezt egyeztették-e az EK többi tagjával, Dig Istria kijelentette: a fenti értelmezés megfelel a külügyminiszterek eddigi határozatainak. Bonn és Róma az EK „egyhangúságáért” Olaszország és Németország a jugoszláv szövetségi hadsereg azonnali kivonását követeli Horvátországból — jelentette ki Gianni de Michelis és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a két ország balkáni nagyköveteivel tartott tanácskozás után sajtóértekez A CIA megérett az átszervezésre MTI ---------------------------------------Brent Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap nyitva hagyta a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok ismét katonailag beavatkozik, ha Irak nem hajtja végre az ENSZ határozatait. Washington „igen komolyan” veszi az ügyet — mondotta Scowcroft és nem cáfolta a lehetőséget, hogy adott esetben újabb katonai beavatkozásra is sor kerülhet. A tanácsadó nem kívánt állást foglalni a hírekkel kapcsolatban, hogy George Bush elnök őt nevezné ki a CIA — a központi hírszerző hivatala élére, amennyiben a jelenlegi jelölt, Robert Gates nem kapná meg a Kongresszus hozzájárulását. A törvényhozásban hétfőn kezdődik Gates meghallgatása, hogy megállapítsák: terheli-e felelősség az úgynevezett Irangate-ügyben. Gates a CIA helyettes vezetője volt azokban az években, amikor a szervezet — titokban, törvényeket sértve — fegyvereket szállított Iránnak és a jövedelemből a nicaraguai kontrákat fegyverezte. Gates cáfolja, hogy tudott volna az üzelmekről, míg bírálói kétségbe vonják, hogy a CIA második embereként eltitkolhatták előtte a történteket. Reagan elnök 1987-ben már jelölte a CIA élére Gates-t, ám a jelölést akkor éppen a fenti viták miatt visszavonták. Scowcroft az ABC-tévének azt mondotta, hogy a rendkívül intelligens Gates nyilván nem vállalta volna az újabb jelölést, ha leleplezéstől kellene tartania. Az említett spekulációk szerint a jelölés kudarca esetén Bush elnök Robert Gates-t (Scowcroft jelenlegi helyettesét) nevezné ki nemzetbiztonsági tanácsadónak, míg Scowcroft a CIA élére kerülne. A vita más részvevői egyetértettek abban, hogy a hidegháború végetértével át kell szervezni az amerikai hírszerzést, ami évi 30 milliárd dollárba kerül s eddig felerészben a Szovjetunió ellen irányult. Ingvar Carlsson vesztésre áll Reuter ----------------------------------A svéd televízió előrejelzése szerint sem a szociáldemokraták, sem pedig jobbközép ellenfeleik nem szerzik meg a parlamenti többséget a vasárnapi választások után. A szavazók megkérdezése után a televízió a szociáldemokratáknak 37 százalékos eredményt jósol — ez 6,2 százalékkal kevesebb az utolsó, 1988-as eredménynél. A konzervatívok mindössze fél százalékkal, 18,8 százalékra növelték szavazóik számát. A Centrum Párt 10,7 százalékot, a liberálisok 10,2 százalékot, a kereszténydemokraták 6,9 százalékot szereznek — legalábbis az előrejelzés szerint. A nemrég alakult Új Demokrácia Párt — az elégedetlenek pártja — 6,1 százalékot kaphat, és a svédországi Zöldek is a szavazatok 4,3 százalékával bennmaradhatnak a Riksdagban. A Svéd Baloldali Párt — a kommunisták, akik a szociáldemokraták szövetségesei — az előrejelzések adatai szerint 5,2 százalékos szavazatarányban reménykedhetnek. A svéd választások történetében először készítettek olyan előrejelzéseket, amelyek a szavazóurnáktól távozó választópolgárok véleménye alapján készültek. Kommentátorok figyelmeztették a lakosságot, hogy ne tulajdonítson túlzott jelentőséget az így ismertetett adatoknak. A nap folyamán egy magánkézben lévő televízióállomás is készített előrejelzést. E szerint a szociáldemokraták 36,1, a konzervatívok 18,8, a liberálisok 10,7, a Centrumpárt 10, a kereszténydemokraták 7,3, az új demokrácia 6,6, a zöldek 4,9, a kommunisták 4,8 százalékban reménykedhetnek. Ha ez a felmérés igaz, akkor a négypárti jobbközép koalíció a 165 helyével csak nyolc szavazattal marad el a parlamenti többségtől , de a szociáldemokraták és a kommunisták együttvéve is csak 143 helyet szereznek. Ez alighanem azt jelenti, hogy a kormányzás kicsúszott a szociáldemokraták kezéből. KÜLFÖLD Andreotti Pekingben tárgyal MTI ---------------------------------------Kína javítani szeretni kapcsolatait az Európai Közösséggel, és segítséget vár ehhez Olaszországtól, a nyugat-európai integrációs szervezet tagjától. Ezt Li Peng kínai kormányfő fejtette ki vasárnap Pekingben olasz kollégája, Giulio Andreotti előtt, aki vasárnap érkezett kétnapos látogatásra a kínai fővárosba. Az olasz miniszterelnök nem tett ugyan konkrét ígéretet arra, hogy kormánya közbenjár az EK többi tagállamánál Kína érdekében, de jelezte, hogy az 1989-es pekingi diáktüntetések leverése óta igen hűvös kapcsolatok javulhatnak Kína és az EK között. Andreotti mindjárt megjelölte ennek okát is: az EK tagállamai elégedetten nyugtázták a múlt év végén és ez év elején, az Öbölválság és a háború hónapjaiban, hogy Kína, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja nem vétózta meg a BT Irak-ellenes határozatait. A kapcsolatok javulását sejtető előjelként értékelte az olasz kormányfő a kínai kormánynak azt az elvi döntését is, hogy az ázsiai ország csatlakozik az atomfegyverek elterjedését meggátolni hivatott atomsorompó szerződéshez. Kínának nagy szüksége van a Nyugat-Európával való együttműködésre gazdasági gondjainak megoldásához. A kínai miniszterelnök olasz kollégájával folytatott, vasárnapi megbeszélésen a külvilág felé való nyitás politikájának folytatását helyezte kilátásba. A nyitás szükségességét ugyanis a kínai gazdaság fejlesztésének küzdelmes feladatával hozta összefüggésbe. 1991. szeptember 16., hétfő Jeszenszky Romániáról Keretegyezményre van szükség MTI---------------------------------------A magyar-román kapcsolatokban pozitív változások észlelhetők az utóbbi időben — jelentette ki a Rompres román hírügynökség egyik szerkesztőjének adott budapesti interjújában Jeszenszky Géza külügyminiszter, konkrétan is megemlítve a két ország közötti „nyitott égbolt” szerződésnek, valamint az oktatási és a kulturális egyezménynek a megerősítését a magyar parlamentben. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindenképpen kívánatos lenne az együttműködés kiterjesztése más olyan területekre, amelyekre tavaly októberben részletes javaslatot tett a román vezetésnek. A két ország közötti kapcsolatokban meglévő feszültség és nehézségek kiküszöbölésére, a korrekt jószomszédi és baráti kapcsolatok megteremtésére a magyar fél más, új együttműködési témákat is kezdeményezett — mondotta Jeszenszky Géza. Megvalósításuk érdekében szükség lenne egy magyar—román keretegyezmény részletes kidolgozására. A magyar fél óhajtja ezt a kétoldalú keretegyezményt és éppen ezért megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozza a román fél által megküldött tervezetet. A szakértők eközben dolgoznak a magyar tervezeten, amely hamarosan elkészül abban a formájában, amelyben átadják a román félnek. Jeszenszky Géza ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyeztetésről van szó, amely sok időt igényel, és amelynek folyamán szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a magyar-román keretegyezményt összhangba kell hozni a Magyarország által aláírt vagy tervezett kétoldalú szerződésekkel. Ennek ellenére megvan a remény arra, hogy a szakértők rövid időn belül megkezdhetik a tárgyalásokat a keretegyezmény két változatáról. A kormányhoz közel állónak mondott Curierul National napilap az interjúhoz fűzött, vastag betűkkel kiemelt kommentárjában örvendetesnek minősíti a magyar külügyminiszter szavait a pozitív változásokról, még ha azok hosszú gondolkodási idő után hangzottak is el. Ramiz Alia európai körútja Ceremóniában nem lesz hiány Reuter ----------------------------------Ramiz Alia albán elnök — aki odahaza támadások célpontja a kommunista múlttal való szoros összefonódása miatt — vasárnap három országot érintő európai körútra indult. Tegnap először Budapestre utazott, ma Helsinkibe látogat, hogy aláírja a Helsinki Záróokmány dokumentumait, majd kedden Párizst keresi fel, ahol ugyancsak aláírja a Párizsi Chartát. Aliát alacsony rangú tisztségviselők kísérik el, jelezvén, hogy a körúton ünnepélyes ceremóniákban nem lesz hiány, annál inkább az érdemi kérdésekben — mondják az albán ellenzék vezetői. Ramiz Alia utazását a Francois Mitterrand francia elnökkel tartandó rövid találkozója koronázza meg. „Ramiz Alia a hatalommal való visszaélésben, az emberi jogok megsértésében gyanús — ezért nem érdemli meg, hogy Albánia nevében éppen ő írja alá az eddigi legfontosabb emberjogi dokumentumokat, a helsinkit és a párizsit” — jelentette ki Napoleon Rushi, Albánia vezető ellenzéki lapjának, a Rilindja Demokratike című újságnak a főszerkesztője. Az albán elnököt még a néhai sztálinista diktátor, Enver Hodzsa jelölte ki utódjául. Az albán kommunista párt a kommunizmus összeomlásának, a belső elégedetlenségnek a nyomása alatt kénytelen volt engedélyezni az ellenzéki pártok működését és áprilisban — közel 50 év óta először — kiírni a többpárti választásokat. A szavazatok túlnyomó többségét a később szocialistára átkeresztelkedett kommunisták szerezték meg: Aliát elnökké választották, ezért lemondott pártvezetői tisztéről. Az új államfőt azonban — a volt kommunista vezérekkel együtt — kezdettől fogva korrupcióval, hatalmi visszaélésekkel vádolják. Szombaton Tiranában 150 ezer ember hallgatta meg az ellenzéki vezetők beszédeit, amelyek mind követelték Alia távozását. Míg Alia európai körutat tesz, Gramoz Paskho miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter vezetésével albán szakértői küldöttség tárgyal Brüsszelben az Európai Közösség és más nemzetközi szervezetek — így a Nemzetközi Valutaalap — képviselőivel a Tirana által várt segítségről. Albánia — reményei szerint — már októberben tagja lesz az IMF-nek. Ylli Bufi albán miniszterelnök pedig éppen szombaton tért haza Olaszországból, miután aláírt egy 113 milliárd lírás (kb. 100 millió dollár) rendkívüli olasz segélynyújtásról szóló megállapodást. Róma közben egy Tiranának szóló EK-segélycsomag összeállításán is munkálkodik. Németország 28,5 millió dolláros programmal készül Albánia megsegítésére, Franciaország pedig segélyszállítmánya első részeként 400 tonna élelmiszert, gyógyszert küldött Tiranának. Guantánamo egészen más MTI----------------------------------— Az Egyesült Államok a szovjet csapatok Kubából való kivonása ellenére fenntartja katonai támaszpontját a szigetországban — közölte szombaton az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. A kubai kormány arra a hírre, hogy a Szovjetunió kivonja egységeit és feladja támaszpontjait (köztük egy több ezer fős személyzetű, korszerű elektronikus lehallgatóközpontot), azt igényelte, hogy párhuzamosan az Egyesült Államok is számolja fel katonai jelenlétét. Washington a Guantánamo-öbölben bérel hosszú lejáratú szerződés keretében flottabázist: a bérleti szerződést még a Batista-rendszer idején kötötték, s a Castro-kormány csak annyit tudott tenni, hogy szögesdróttal vette körül a bázist. A Pentagon álláspontja szerint a guantánamói támaszpont szerepe túlmegy azon, hogy ellensúlyozzák a kubai szovjet katonai jelenlétet, a bázis kiszolgálja az egész térségben mozgó amerikai flottaegységeket. Amerikai sajtókommentárok szerint a Kubával kapcsolatos szovjet döntésektől nem várható a Castrorendszer azonnali bukása. Washingtonban azzal számolnak, hogy a havannai diktátor még huzamos ideig hatalmon maradhat, hiszen ellenzékét mindig a legbrutálisabban elnyomta. "N KERESKEDELMI KFT 1112 KŐÉRBERKI ÚT 1-3 T: 1669176 nagykereskedelmi áron forgalmazunk: •35- 1ÍIT * mm * ‹3›1· 9» /* mm mmm várjuk a kereskedők jelentkezését szerződéskötés esetén kedvezményt adunk