Magyar Hírlap, 1991. szeptember (24. évfolyam, 217-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

2 MAGYAR HÍRLAP • Folytatás az 1. oldalról és zuhanó repülésben elhúzott Bács község felett. 25 mm-es fe­délzeti géppuskájából tüzet zúdí­tott a házakra, és rakétákat lőtt ki a gabonasilóra, a helyi vasgyárra, to­vábbá a vasútállomás épületére és még néhány középületre. Óriási zűrzavar keletkezett, a gyárban fel­csaptak a lángok, a légnyomás nagy pusztítást okozott az üzem­csarnokokban. Két ember életét vesztette, néhányan megsebesül­tek, akik közül meg nem erősített hírek szerint ketten a kórházban meghaltak. Az áldozatok közül ketten, a vezetéknevükből ítélve, magyarok. Az első katonai közle­mény — amely szerint tragikus té­vedés történt: a pilóta a „rossz idő­járási viszonyok miatt” összeté­vesztette Vukovárt Báccsal — in­kább találgatásra ad okot, semmint megnyugtatná a kedélyeket. A támadás időpontjában ugyanis alig volt felhő az égen, és a céltévesztés is­ valószínűtlen, hiszen Vukovár közepes nagyságú város, Bács pe­dig csak nagyobb község, amit re­pülőgépből sem lehet összetévesz­teni. Ráadásul a szlavóniai város a Duna jobb partján fekszik, Bács pedig tízegynéhány kilométerre a bal parttól. Tegnap olyan találgatá­sok is elhangzottak, hogy a támadó gép pilótája Magyarország felé vette az irányt, társai üldözőbe vet­ték és állítólag le is lőtték a Mig-et. Ezt a hírt hivatalosan nem erősítet­ték meg. A fenti közlemény különben azt is állítja, hogy újabb berepülések történtek magyar területről, s hogy a jugoszláv légierő a következő al­kalommal meg fogja semmisíteni az illegálisan behatoló repülőket. Állítólag ismét AN típusú mező­­gazdasági szállító repülőkről van szó, amelyekkel légihidat létesítet­tek horvát és magyar repülőterek között. Új mozzanata a horvátországi hadműveleteknek, hogy súlyos harcok bontakoztak ki a tengermel­léken. Miután szombaton a horvát gárdisták elfoglalták a plocei kikö­tő egyik laktanyáját — a kiéhezte­tett katonák állítólag harc nélkül megadták magukat —, továbbá egy környékbeli nagyobb fegyver­raktárt, a hadsereg tegnap ellentá­madásba indult. A harci gépek kí­méletlenül bombázták a várost, a zágrábi rádió szerint az elfoglalt fegyverraktárt akarták megsemmi­síteni. Ugyanakkor egy ágyúna­szád érkezett a plocei kikötőbe. Előzőleg ugyanis a horvátok a szombati harcokban elsüllyesztet­tek egy őrnaszádot, egy másikat pedig felgyújtottak. E jelentés to­vábbításakor Plocéban folytak a harcok, a város felett — a zágrábi rádió szerint — sűrű fekete füst gomolygott. A városból ezerszám menekülnek az emberek Rijekába. Zágrábban tegnap délben rend­kívüli sajtóértekezletet tartottak Separovic külügyminiszter és Be­­bic belügyminiszter részvételével. Ebben többek között elmondták, hogy a néphadsereg több mint négyszáz katonája, illetve tisztje megadta magát, eleget téve a hor­vát vezetőség pénteki felhívásának. A belügyminiszter azt állította, hogy Eszéken, Zágrábban, Gospic­­ban és még néhány városban több kaszárnyát és más katonai létesít­ményt, köztük több nagyobb fegy­verraktárt harc nélkül elfoglaltak, és néhány ezer tonna hadianyagot lefoglaltak. Szavai szerint Horvá­tország feladta eddigi békés takti­káját, mert az csak területvesztés­sel járt. Separovic külügyminiszter bí­rálta holland kollégáját, van den Broekot, amiért legutóbbi nyilatko­zatában elmarasztalta Horvátorszá­got. A horvát külügyminiszter sze­rint a holland diplomata egyenlő­ségjelet tesz a támadó és az áldozat közé, amikor Szerbiát és Horvátor­szágot egyaránt felelőssé teszi a polgárháborúért. Megkérdezték Se­­parovictól, mi lesz a szövetségi ál­lam mellett kardoskodó Loncar szövetségi külügyminiszter sorsa, akit horvát nemzetiségű lévén Zág­rábból visszahívhatnak megbízatá­sából. „Loncar úgy viselkedik, mint aki a Holdról érkezett” — hangzott a válasz, amelyből az is kiderült, hogy rábízzák a döntést: átpártol-e a horvát diplomáciához. Separovic szerint eddig 30 horvát nemzetiségű diplomata — köztük egy jelentős országban működő nagykövet és egy egész nagykövet­ség személyzete — jelezte, hogy alkalomadtán Horvátország szolgá­latába áll. • J. Garai Béla Jeten, Róma és Bonn egybehang­zóan támogatja Lord Carrington békeküldetését Jugoszláviában. A két külügyminiszter a jugosz­láv szövetségi hadsereg vezetését tette felelőssé a fegyveres harcok kiterjedéséért. De Michelis annak az aggodalmának adott hangot, hogy a háború általánossá válik a szomszédos országban, mert kiter­jed Horvátországon kívül más nemzetiségek lakta köztársaságok­ra is. Az olasz—német külügyminisz­teri egyeztetésen készült közös nyilatkozat foglalkozik Jugoszlávia mellett más kérdésekkel is. A közösségnek folytatnia kell a kelet-közép-európai térség és a Balkán országaival megkezdett kö­zeledést. Magyarország, Lengye­lország és Csehszlovákia társulási megállapodásáról a tárgyalásokat mielőbb be kell fejezni — hangoz­tatták. Róma és Bonn közös nyilatko­zatában leszögezi: a hágai Jugosz­­lávia-konferenciát folytatni kell, az Európai Közösség közvetítése az egyetlen út a válság békés meg­oldására; a közösségnek „egy han­gon” kell beszélnie. Az értelmetlen háború ellen II. János Pál pápa vasárnap dél­ben Castelgandolfóban ismét sür­gette az „abszurd és értelmetlen” jugoszláviai polgárháború befeje­zését. — Sohasem a fegyverek old­ják meg a népek közötti ellentéte­ket — figyelmeztetett, s felszólí­totta a jugoszláv kormányt, vala­mint az európai kormányokat, hogy tegyenek meg minden erőfe­szítést a kegyetlen és igazságtalan testvérharc befejezéséért. A VMDK levele Lord Carringtonhoz A vajdasági magyarok képvise­lői is részt kívánnak venni a Hágá­ban folyó jugoszláviai békekonfe­rencián — ezt tartalmazza az a le­vél, melyet Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének (VMDK) elnö­ke intézett Lord Carringtonhoz, az EK koordinátorához. Nem jön a szerb külügyminiszter Elnézést és megértést kérve, Vla­dislav Jovanovic, a Szerb Köztársas­ág külügyminisztere a szeptember 16-ára tervezett budapesti látogatásá­nak halasztását kérte — közölte szombaton az MTI-vel a Külügymi­nisztérium illetékese. A szerb kül­ügyminiszter a hágai konferenciával összefüggő feladatai miatt kérte bu­dapesti látogatásának elhalasztását abban a reményben, hogy arra a köl­csönösen elfogadható időpontban, a közeljövőben sor kerül. Dnevnik: Magyarország részrehajló Az újvidéki Dnevnik című lap szombati száma Nem bölcs és nem taktikus lépés címmel támadja a Szabadkán nemrég megtartott ma­gyar—jugoszláv kormányfői tár­gyalást. Zoran Cetkovic, a vajdasági kormány külügyminisztere szerint rendkívül érzékeny politikai tény, hogy a találkozót zárt ajtók mögött tartották, miközben a „magyar kor­mány és annak elnöke egy sor olyan tevékenységet folytat, amely komo­lyan veszélyezteti a két ország vi­szonyát, a jószomszédi kapcsolato­kat, különösképp a magyar—szerb kapcsolatokat”. Cetkovic részrehajló lépésekkel vádolja a magyar kor­mányt: a Horvátország számára végzett fegyverszállítással, a horvát és szlovén szuverenitás elismerésé­vel és a konföderatív Jugoszlávia melletti kiállással. Harcok Zárában Horvát alakulatok vasárnap délu­tán megtámadtak egy szövetségi laktanyát Zára (Zadar) központjában — jelentette az AFP a helyszínen tartózkodó tudósítójára hivatkozva. A horvát fél először megadásra szó­lította fel a laktanyában lévő katona­ságot, majd amikor az ultimátum határideje lejárt, délután négykor megtámadták az épületet. A 75 ezer lakosú tengerparti turistaközpont és kikötőváros négy bevezető útja kö­zül kettőt lezártak, s a másik kettőn is veszélyes közlekedni. Belgrádban a jugoszláv védelmi minisztérium cáfolta a horvát védelmi minisztéri­umnak azt a hírét, amely szerint a hadsereg mintegy négyszáz katoná­ja és tisztje megadta magát a horvá­­toknak, s velük együtt többezer ton­nányi hadfelszerelés is a horvátok kezére került. Ellentétek az Európai Közösség tagállamai között Légitámadás érte Bács vajdasági kisvárost Tito szobra — akárcsak az általa teremtett Jugoszlávia — romokban hever. A szobrot mellesleg a szövetségi hadsereg lőtte szét Petrinjában mi KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Változik az EK álláspontja Hans van den Broek, az EK mi­niszteri tanácsa soros elnöke, hol­land külügyminiszter, szemére ve­tette Horvátországnak, hogy tuda­tosan bontakoztatta ki az erősza­kot. E kijelentést megerősítette Dig Istha, a holland külügyminiszter szóvivője a DPA hírügynökségnek nyilatkozva. Az EK miniszteri tanácsának el­nöksége szerint már nem tartható fenn az Európai Közösségnek az eddigi felfogása, amely egyedül Szerbiát teszi felelőssé a jugoszlá­viai konfliktusért. Van den Bro­ek azért is szemre­hányással illette a horvátokat, hogy elzárták a belgrádi olajveze­téket és leállították a jugoszláv szövetségi hadsereg laktanyáinak ivóvízellátását. Horvátország ma­gatartásával veszélybe sodorja a békekonferenciát — idézte a szó­vivő van den Broekot. Arra a kérdésre, hogy ezt egyez­tették-e az EK többi tagjával, Dig Istria kijelentette: a fenti értelme­zés megfelel a külügyminiszterek eddigi határozatainak. Bonn és Róma az EK „egyhangúságáért” Olaszország és Németország a jugoszláv szövetségi hadsereg azonnali kivonását követeli Hor­vátországból — jelentette ki Gian­ni de Michelis és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a két or­szág balkáni nagyköveteivel tar­tott tanácskozás után sajtóértekez­ A CIA megérett az átszervezésre MTI ---------------------------------------­Brent Scowcroft, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasár­nap nyitva hagyta a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok ismét ka­tonailag beavatkozik, ha Irak nem hajtja végre az ENSZ határozatait. Washington „igen komolyan” veszi az ügyet — mondotta Scowcroft és nem cáfolta a lehetőséget, hogy adott esetben újabb katonai beavatkozásra is sor kerülhet. A tanácsadó nem kívánt állást foglalni a hírekkel kapcsolatban, hogy George Bush elnök őt nevezné ki a CIA — a központi hírszerző hi­vatal­a élére, amennyiben a jelenle­gi jelölt, Robert Gates nem kapná meg a Kongresszus hozzájárulását. A törvényhozásban hétfőn kezdődik Gates meghallgatása, hogy megálla­pítsák: terheli-e felelősség az úgyne­vezett Irangate-ügyben. Gates a CIA helyettes vezetője volt azokban az években, amikor a szervezet — ti­tokban, törvényeket sértve — fegy­vereket szállított Iránnak és a jöve­delemből a nicaraguai kontrákat fegyverezte. Gates cáfolja, hogy tu­dott volna az üzelmekről, míg bírálói kétségbe vonják, hogy a CIA máso­dik embereként eltitkolhatták előtte a történteket. Reagan elnök 1987-ben már jelölte a CIA élére Gates-t, ám a jelölést akkor éppen a fenti viták miatt visszavonták. Scowcroft az ABC-tévének azt mondotta, hogy a rendkívül intelligens Gates nyilván nem vállalta volna az újabb jelölést, ha leleplezéstől kellene tartania. Az említett spekulációk szerint a jelölés kudarca esetén Bush elnök Robert Gates-t (Scowcroft jelenlegi helyet­tesét) nevezné ki nemzetbiztonsági tanácsadónak, míg Scowcroft a CIA élére kerülne. A vita más részvevői egyetértettek abban, hogy a hideghá­ború végetértével át kell szervezni az amerikai hírszerzést, ami évi 30 milliárd dollárba kerül s eddig fele­részben a Szovjetunió ellen irányult. Ingvar Carlsson vesztésre áll Reuter ----------------------------------­A svéd televízió előrejelzése szerint sem a szociáldemokraták, sem pedig jobbközép ellenfeleik nem szerzik meg a parlamenti többséget a vasárnapi választások után. A szavazók megkérdezése után a televízió a szociáldemokratáknak 37 százalékos eredményt jósol — ez 6,2 százalékkal kevesebb az utolsó, 1988-as eredménynél. A konzervatívok mindössze fél szá­zalékkal, 18,8 százalékra növelték szavazóik számát. A Centrum Párt 10,7 százalékot, a liberálisok 10,2 százalékot, a kereszténydemokra­ták 6,9 százalékot szereznek — legalábbis az előrejelzés szerint. A nemrég alakult Új Demokrá­cia Párt — az elégedetlenek pártja — 6,1 százalékot kaphat, és a své­dországi Zöldek is a szavazatok 4,3 százalékával bennmaradhatnak a Riksdagban. A Svéd Baloldali Párt — a kommunisták, akik a szociálde­mokraták szövetségesei — az elő­rejelzések adatai szerint 5,2 száza­lékos szavazatarányban remény­kedhetnek. A svéd választások történetében először készítettek olyan előrejel­zéseket, amelyek a szavazóurnák­tól távozó választópolgárok véle­ménye alapján készültek. Kommentátorok figyelmeztet­ték a lakosságot, hogy ne tulajdo­nítson túlzott jelentőséget az így ismertetett adatoknak. A nap folyamán egy magánkéz­ben lévő televízióállomás is készí­tett előrejelzést. E szerint a szoci­áldemokraták 36,1, a konzervatí­vok 18,8, a liberálisok 10,7, a Centrumpárt 10, a keresztényde­mokraták 7,3, az új demokrácia 6,6, a zöldek 4,9, a kommunisták 4,8 százalékban reménykedhetnek. Ha ez a felmérés igaz, akkor a négypárti jobbközép koalíció a 165 helyével csak nyolc szavazat­tal marad el a parlamenti többség­től , de a szociáldemokraták és a kommunisták együttvéve is csak 143 helyet szereznek. Ez alighanem azt jelenti, hogy a kormányzás kicsúszott a szociál­demokraták kezéből. KÜLFÖLD Andreotti Pekingben tárgyal MTI ---------------------------------------­Kína javítani szeretni kapcsolata­it az Európai Közösséggel, és segít­séget vár ehhez Olaszországtól, a nyugat-európai integrációs szervezet tagjától. Ezt Li Peng kínai kormány­fő fejtette ki vasárnap Pekingben olasz kollégája, Giulio Andreotti előtt, aki vasárnap érkezett kétnapos látogatásra a kínai fővárosba. Az olasz miniszterelnök nem tett ugyan konkrét ígéretet arra, hogy kormánya közbenjár az EK többi tagállamánál Kína érdekében, de je­lezte, hogy az 1989-es pekingi diák­­tüntetések leverése óta igen hűvös kapcsolatok javulhatnak Kína és az EK között. Andreotti mindjárt meg­jelölte ennek okát is: az EK tagálla­mai elégedetten nyugtázták a múlt év végén és ez év elején, az Öböl­válság és a háború hónapjaiban, hogy Kína, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának állandó tagja nem vétózta meg a BT Irak-ellenes határozatait. A kapcsolatok javulását sejtető elő­jelként értékelte az olasz kormányfő a kínai kormánynak azt az elvi dön­tését is, hogy az ázsiai ország csatla­kozik az atomfegyverek elterjedését meggátolni hivatott atomsorompó szerződéshez. Kínának nagy szüksé­ge van a Nyugat-Európával való együttműködésre gazdasági gondjai­nak megoldásához. A kínai minisz­terelnök olasz kollégájával folyta­tott, vasárnapi megbeszélésen a kül­világ felé való nyitás politikájának folytatását helyezte kilátásba. A nyi­tás szükségességét ugyanis a kínai gazdaság fejlesztésének küzdelmes feladatával hozta összefüggésbe. 1991. szeptember 16., hétfő Jeszenszky Romániáról Keretegyezményre van szükség MTI---------------------------------------­A magyar-román kapcsolatok­ban pozitív változások észlelhetők az utóbbi időben — jelentette ki a Rompres román hírügynökség egyik szerkesztőjének adott buda­pesti interjújában Jeszenszky Géza külügyminiszter, konkrétan is megemlítve a két ország közötti „nyitott égbolt” szerződésnek, va­lamint az oktatási és a kulturális egyezménynek a megerősítését a magyar parlamentben. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy mindenképpen kívánatos lenne az együttműködés kiterjesz­­tése más olyan területekre, ame­lyekre tavaly októberben részletes javaslatot tett a román vezetésnek. A két ország közötti kapcsolatok­ban meglévő feszültség és nehéz­ségek kiküszöbölésére, a korrekt jószomszédi és baráti kapcsolatok megteremtésére a magyar fél más, új együttműködési témákat is kez­deményezett — mondotta Je­szenszky Géza. Megvalósításuk érdekében szükség lenne egy ma­gyar—román keretegyezmény részletes kidolgozására. A magyar fél óhajtja ezt a kétol­dalú keretegyezményt és éppen ezért megkülönböztetett figyelem­mel tanulmányozza a román fél ál­tal megküldött tervezetet. A sza­kértők eközben dolgoznak a ma­gyar tervezeten, amely hamarosan elkészül abban a formájában, amelyben átadják a román félnek. Jeszenszky Géza ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyeztetésről van szó, amely sok időt igényel, és amelynek folyamán szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a ma­gyar-román keretegyezményt összhangba kell hozni a Magyaror­szág által aláírt vagy tervezett két­oldalú szerződésekkel. Ennek ellenére megvan a re­mény arra, hogy a szakértők rövid időn belül megkezdhetik a tárgya­lásokat a keretegyezmény két vál­tozatáról. A kormányhoz közel állónak mondott Curierul National napilap az interjúhoz fűzött, vastag betűk­kel kiemelt kommentárjában ör­vendetesnek minősíti a magyar külügyminiszter szavait a pozitív változásokról, még ha azok hosszú gondolkodási idő után hangzottak is el. Ramiz Alia európai körútja Ceremóniában nem lesz hiány Reuter ----------------------------------­Ramiz Alia albán elnök — aki odahaza támadások célpontja a kommunista múlttal való szoros összefonódása miatt — vasárnap három országot érintő európai kör­útra indult. Tegnap először Buda­pestre utazott, ma Helsinkibe láto­gat, hogy aláírja a Helsinki Záróok­mány dokumentumait, majd kedden Párizst keresi fel, ahol ugyancsak aláírja a Párizsi Chartát. Aliát alacsony rangú tisztségvi­selők kísérik el, jelezvén, hogy a körúton ünnepélyes ceremóniákban nem lesz hiány, annál inkább az ér­demi kérdésekben — mondják az albán ellenzék vezetői. Ramiz Alia utazását a Francois Mitterrand francia elnökkel tartandó rövid találkozója koronázza meg. „Ramiz Alia a hatalommal való visszaélésben, az emberi jogok megsértésében gyanús — ezért nem érdemli meg, hogy Albánia nevé­ben éppen ő írja alá az eddigi leg­fontosabb emberjogi dokumentu­mokat, a helsinkit és a párizsit” —­ jelentette ki Napoleon Rushi, Albá­nia vezető ellenzéki lapjának, a Ri­­lindja Demokratike című újságnak a főszerkesztője. Az albán elnököt még a néhai sztálinista diktátor, Enver Hodzsa jelölte ki utódjául. Az albán kom­munista párt a kommunizmus összeomlásának, a belső elégedet­lenségnek a nyomása alatt kényte­len volt engedélyezni az ellenzéki pártok működését és áprilisban — közel 50 év óta először — kiírni a többpárti választásokat. A szavaza­tok túlnyomó többségét a később szocialistára átkeresztelkedett kom­munisták szerezték meg: Aliát el­nökké választották, ezért lemondott pártvezetői tisztéről. Az új államfőt azonban — a volt kommunista vezérekkel együtt — kezdettől fogva korrupcióval, hatal­mi visszaélésekkel vádolják. Szom­baton Tiranában 150 ezer ember hallgatta meg az ellenzéki vezetők beszédeit, amelyek mind követelték Alia távozását. Míg Alia európai körutat tesz, Gramoz Paskho miniszterelnök-he­lyettes és gazdasági miniszter veze­tésével albán szakértői küldöttség tárgyal Brüsszelben az Európai Kö­zösség és más nemzetközi szerveze­tek — így a Nemzetközi Valutaalap — képviselőivel a Tirana által várt segítségről. Albánia — reményei szerint — már októberben tagja lesz az IMF-nek. Ylli Bufi albán minisz­terelnök pedig éppen szombaton tért haza Olaszországból, miután aláírt egy 113 milliárd lírás (kb. 100 millió dollár) rendkívüli olasz se­gélynyújtásról szóló megállapodást. Róma közben egy Tiranának szóló EK-segélycsomag összeállításán is munkálkodik. Németország 28,5 millió dolláros programmal készül Albánia megse­gítésére, Franciaország pedig se­gélyszállítmánya első részeként 400 tonna élelmiszert, gyógyszert kül­dött Tiranának. Guantánamo egészen más MTI----------------------------------— Az Egyesült Államok a szovjet csapatok Kubából való kivonása el­lenére fenntartja katonai támaszpont­ját a szigetországban — közölte szombaton az amerikai védelmi mi­nisztérium szóvivője. A kubai kormány arra a hírre, hogy a Szovjetunió kivonja egységeit és feladja támaszpontjait (köztük egy több ezer fős személyzetű, korszerű elektronikus lehallgatóközpontot), azt igényelte, hogy párhuzamosan az Egyesült Államok is számolja fel ka­tonai jelenlétét. Washington a Guantánamo-öböl­­ben bérel hosszú lejáratú szerződés keretében flottabázist: a bérleti szer­ződést még a Batista-rendszer idején kötötték, s a Castro-kormány csak annyit tudott tenni, hogy szögesdrót­tal vette körül a bázist. A Pentagon álláspontja szerint a guantánamói támaszpont szerepe túl­megy azon, hogy ellensúlyozzák a kubai szovjet katonai jelenlétet, a bá­zis kiszolgálja az egész térségben mozgó amerikai flottaegységeket. Amerikai sajtókommentárok sze­rint a Kubával kapcsolatos szovjet döntésektől nem várható a Castro­­rendszer azonnali bukása. Washing­tonban azzal számolnak, hogy a ha­vannai diktátor még huzamos ideig hatalmon maradhat, hiszen ellenzékét mindig a legbrutálisabban elnyomta. "N KERESKEDELMI KFT 1112 KŐÉRBERKI ÚT 1-3 T: 1669176 nagykereskedelmi áron forgalmazunk: •35- 1ÍIT * mm * ‹3›1· 9» /* mm mmm várjuk a kereskedők jelentkezését szerződéskötés esetén kedvezményt adunk

Next