Magyar Hírlap, 1992. január (25. évfolyam, 13-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósítónktól január 15-én Jugoszlávia véglegesen megszűnt létezni. Az EK „függetlenségi pályázatának” lejártával, az egyes tagköztársaságok szuverenitásának elismerése után immár idejétmúlt a dolog a föderáció egybetartásáról vagy kontinuitásáról beszélni. A történelmi dátum azonban látszólag, itt a helyszínen nem hozott semmilyen változást. A kapcsolatok a „szeparatistákkal” már korábban megszakadtak, még telefonálni sem lehet Zágrábba vagy Ljubljanába; a volt ország keleti felében, pontosabban Szerbiában és Crna Gorában tovább folyik a mozgósítás, a kormánypárti sajtó változatlanul igazságosnak és jogosnak tünteti fel a horvátországi hadműveleteket, és dezertőröknek minősíti a behívások elől menekülőket. A Markovic távozása után szerb befolyás alá került szövetségi kormány sem ismer el semmilyen „szecesszionizmust”. Tegnapi közleményükben mélységes sajnálkozásuknak adtak hangot, hogy az EK tagállamai elismerik a szakadárokat, és ezzel feszültséget teremtenek Jugoszláviában, amelynek fennmaradása nem kérdőjelezhető meg. Valószínűleg hasonló álláspontra helyezkedik majd a csonka államelnökség is mára bejelentett ülésén. Most még csak találgathatjuk, hogy a realitásoknak ez a makacs tagadása milyen következményeket idéz elő, megnehezíti-e a politikai megoldásról folyó egyezkedéseket vagy ismét felszítja a polgárháború tüzét. Mindenesetre a Brüsszelből érkező, az egyes tagállamok elismerésére vonatkozó jelentéseket nagy adag kiábrándultsággal fogadják. A belgrádi rádió tudósítója nem kis keserűséggel számolt be a szerbiai szempontból kedvezőtlen fejleményekről, s külön a döntőbíráskodó bizottságnak arról az értékeléséről, hogy Szlovénia mellett elsősorban Macedónia tesz eleget a szuverenitás megszerzésére vonatkozó európai mércéknek. Idézik Mitcotakisz görög kormányfőt (tegnapelőtt tárgyalt Belgrádban Milosevic elnökkel), aki szerint a bizottság döntése valóságos sokkhatást váltott ki és Athén, ha kell, meg is vétózza Macedónia elismerését. Grigorov elnök legutóbbi tévényilatkozatában furcsának nevezte a köztársasága névváltoztatására vonatkozó görög követelést, szerinte nem a múlt, hanem a jövő felé kell tekinteni. Ami Bosznia-Hercegovinát illeti, annak elnöke, Izetbegovic, tegnap sürgős párizsi meghívást kapott. Mitterrand elnök valószínűleg azt a francia javaslatot terjeszti elő, hogy a vegyes lakosságú köztársaságokban tartsanak népszavazást, és utána ők pályázhatnak a függetlenségre. A diplomáciai elismerések eddigi egyetlen konkrét fejleménye, hogy Ljubljanában bejelentették a német nagykövetség megnyitását és azt, hogy a két ország kölcsönösen eltörli a vízumkényszert. Bizonyára jobb lett volna, ha január 15-én, a sokat emlegetett D. napon, már a helyszínen lennének az ENSZ-katonák, de valószínű, hogy még beletelik egy időbe az egész vállalkozás lebonyolítása és nem is lesz könnyű a tízezernyi békekatona összetoborzása, ideszállítása, még kevésbé elszállásolása és élelmezése (a koszt-kvártély a „vendéglátók” gondja). A további pusztítások megakadályozása azonban alighanem minden áldozatot megérdemel. • Kovács István A realitások makacs tagadása Jugoszlávia megszűnt létezni Ausztria is elismeri az új államokat Bécsi tudósítónktól______________ Az osztrák kormány szerda délutáni rendkívüli ülésén elismerte a két volt jugoszláv tagország, Szlovénia és Horvátország önállóságát. Az osztrák kormányfő szerdán délelőtt — miután biztossá vált, hogy az Európai Közösség államainak többsége nem az ő várakozó álláspontját, hanem Németország példáját fogja követni — az EK-tagállamok miniszterelnökeivel vagy külügyminisztereivel folytatott telefonbeszélgetései után gyorsan köpönyeget fordított. A kedden megszakított minisztertanácsot sürgős ülésre hívta egybe, amelyen aztán Ausztria is csatlakozott az Európai Közösséghez tartozó államok többségének kívánságához. A kormányfő érthetetlen állhatatlansága ebben a kérdésben, de más fontos belpolitikai kérdésben is, nemcsak saját pártjának egyes vezető tagjait késztette fejcsóválásra, de negatívan befolyásolta a két kormánypárt közötti, erősen feszült viszonyt is. A konzervatív koalíciós partnernél viszont erősítette azon erőknek befolyását, akik Vranitzky állítólagos megbízhatatlanságára és ingadozására hivatkozva követelik, hogy a Néppárt vonuljon ki a mostani nagykoalícióból a nagynémetliberális irányzatú Szabadságpárttal (FPÖ) létrehozandó kiskoalíciós kormány érdekében. • Pogány Jenő Géza Tudjman levelét megírta AFP —-------------------—-------------Franjo Tudjman horvát elnök elítélte a nácibarát usztasarendszer emberiség elleni és háborús bűntetteit a második, világháború idején. A Zsidó Világkongresszus elnökéhez, Edgar Bronfmanhoz küldött keddi levelében arról is biztosította a zsidó vezetőt, hogy Horvátországban tiszteletben fogják tartani a zsidó közösség vallási és nemzetiségi jogait. Az elnök egyben segítséget és támogatást kért függetlenné váló országának, amely — mint írta — szeretne sokoldalú kapcsolatokat létesíteni Izrael állammal is. . A horvát elnök hatalomra kerülése óta most először határolta el magát ilyen egyértelműen a Hitler által létrehozott kérészéletű usztasa államtól. A Párizsban megjelenő International Herald Tribune is felvetette néhány napja, hogy Tudjman, a történész bizonyos írásainak antiszemita felhangjai aggodalmat keltettek Washingtonban és az európai fővárosokban egyaránt. Ezzel kapcsolatban a lap idézte 1988-ban megjelent munkáját, amelyben arra is célzott, hogy nem a horvátok, hanem zsidók felelősök a táborban elpusztított szerbek ezreinek haláláért is. A horvát elnök szerint szavait félreértették. 21. Számú Állami Építőipari Vállalat bérbe adja: XVIII., Jegenyefasor út 1—3. sz. alatti telephelyén — 3000 mz hasznos alapterületű műhelyépületét daruzható csarnokkal, szerelőaknákkal, mosóval, festőműhellyel, szociális résszel, raktárakkal (megosztva is), — 900 m2 GRAPOPLAST-sátort raktározási célra, külön bejárattal is ellátható, — különböző nagyságú telefonos irodákat, — salgópolccal ellátott és üres, rámpával rendelkező fűtött raktárakat, — faipari termékek gyártására kivitelezett műhelyt a hozzá tartozó telefonos irodákkal, szabad területtel (iparvágánnyal is rendelkezünk), XIII., Cserhalom u. 10. sz. telephelyen — 400 mz 10 m magas műhelyépületet, — 10-ás bakdaruval ellátott szabad területet, — telefonos irodát. Folyamatosan bérelhetők. Eladók kedvező áron: — használt (felújításra szoruló) lakókocsik, — homlokzati keretes állványok, — 12,0 m fesztávú GRABOPLAST-sátorhoz felhasználható íves fatartók. Bővebb felvilágosítás telepgazdálkodáson: Bp. XVIII., Jegenyefasor u. 1—3. Telefon: 178-6542, 158-8511. Telefax: 178-7974. KÜLFÖLD Ukrajna atomfegyvermentes ország lesz MTI ------------------------------------------Ez év július 1-jéig kivonják Ukrajna területéről a taktikai, 1994 végéig pedig a stratégiai atomfegyvereket — közölte varsói sajtóértekezletén Konsztantyin Morozov vezérezredes, ukrán védelmi miniszter. Hangsúlyozta, hogy hazája nem kíván atomfegyverekkel rendelkezni, nincsenek területi követelései egyetlen állammal szemben sem, senkit nem tekint ellenségnek, elítéli a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását, s elsőként sosem fog fegyveres erőhöz folyamodni. A miniszter kijelentette: Ukrajna semmilyen katonai szövetségnek sem kíván tagja lenni, s egy esetleges háborúban meg akarja őrizni semlegességét. Az ország felállítandó hadseregének létszámát a szomszédos országokéival arányosan kívánják megszabni. Morozov cáfolta a fekete-tengeri flotta megosztásáról kiadott moszkvai híreket, mondván, hogy csupán hétfőn kezdte meg munkáját a kérdéssel foglalkozó szakértői csoport, és várhatólag e héten fejezik be a munkát. Nem mozgósítanak Bulgáriában MTI------------------------------------------Egy szófiai napilap szerint elképzelhető, hogy Bulgáriában mozgósítást rendelnek el a jugoszláviai események miatt. A 24 Óra szerdán első oldalán vetette fel ennek lehetőségét, a Sztojan Andreev tábornokkal, Zselju Zselev elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával készített interjú kapcsán. A lap emlékeztetett rá, hogy Belgrád 3. katonai körzetté nyilvánította a macedón főváros környékét, és 100 ezer fős katonai erőt vont itt össze, leváltottak két macedón tábornokot, néhány tucat magasabb rangú tisztet tartalékállományba helyeztek. A bolgár elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a szkopjei harmadik hadsereg kialakítása példátlan agressziós lépés azt követően, hogy Macedónia a népszavazáson a teljes autonómia mellett foglalt állást. A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a bolgár döntést, amelyet elkerülhetetlenül meg fognak hozni, sajnos fel fogják használni bizonyos erők a bolgár elnökválasztási kampányban. Azonban a történelem menete nincs egyeztetve a választások időpontjával — jegyezte meg a tábornok. A bolgár hadsereg vezérkarának értékelése szerint viszont mindeddig semmiféle veszély nem fenyegeti Bulgária biztonságát, így a testület nem irányzott elő semmiféle mozgósítási intézkedést az ország nyugati részén. A hadsereg szóvivője elmondta, hogy a bolgár hadseregnek az ország nyugati felén elhelyezett egységeinél a szokásos rendnek megfelelően folyik a kiképzés, ezekben a napokban semmiféle összevonást nem hajtottak végre ezen a területen. Az EK elismerte Szlovéniát és Horvátországot Az Európai Közösség — és tizenkét tagállama — tegnap elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét — jelenti brüsszeli tudósítónk. A lépést szerda estig követte Ausztria, Bulgária, Észtország, Izland, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Norvégia, San Marino, Svájc, Ukrajna, a Vatikán és hazánk is. Az Európai Közösség tizenkét tagállamának politikai főigazgatói tegnap Lisszabonban arra a véleményre jutottak, hogy elismerik Horvátország és Szlovénia függetlenségét, míg Bosznia-Hercegovina és Macedónia elismerésének ügyével csak később foglalkoznak. A testület — Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter elnökletével — elsősorban Robert Badinter döntőbíróságának jelentésére támaszkodott. Ez pedig korántsem volt olyan egyértelmű, hogy a közösség tagállamai részéről gyors határozat születhessen. Brüsszelben éppen ezzel magyarázzák, hogy a tizenkettek csak az ígért határidő utolsó óráiban találtak közös nevezőre. Párizs és London Zágrábbal szemben elsősorban azt a követelményt támasztja, hogy alkotmánymódosítással szavatolja a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Franciaország e feltételek teljesítéséig nem is küldi el Horvátországba diplomáciai képviselőjét. Merőben „érdekes” álláspontra helyezkedett Belgium, Horvátország és Szlovénia függetlenségét elismerte, de egyben közölte, hogy ez korántsem jelenti azt, hogy Belgráddal a diplomáciai, gazdasági vagy kulturális kapcsolatait megszakítja. — A jugoszláv állam hivatalosan még létezik, és semmi okot nem szolgáltatott arra, hogy kormányával kapcsolatainkat beszüntessük — magyarázta a döntést a külügyminisztérium szóvivője. • Mécs László MTI ------------------------------------------Nagy-Britannia szerdán elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A külügyminisztériumban hangsúlyozták, hogy a döntés megfelel az EK elhatározásának, amellyel a brit kormánynak együtt kell haladnia. Az EK elhatározására való hangsúlyos utalás megfigyelők szerint azt jelzi, hogy a brit kormány továbbra sem lelkesedik az elismerésért, melyet főleg német nyomásra tett magáévá a Közös Piac. Brit kormánypárti képviselők még kedden is emlegették a parlamentben, hogy a szlovén és a horvát függetlenség ezenfelül rossz példát mutat más kelet-európai területeknek — a szakadár irányzatokat erősítheti Szlovákiában, Kárpátalján és másutt, alkalmasint még Észak-Írországban, vagy Skóciában is. A brit kormány azonban, legalábbis Jugoszláviával kapcsolatban, arra az álláspontra helyezkedett, hogy Jugoszláviát nem lehet megőrizni, ha az ottani népek nem akarnak együtt élni. Nagy-Britannia és Franciaország Roland Dumas francia külügyminiszter nyilatkozata szerint elismeri ugyan a két ország függetlenségét, de nagykövetet csak akkor küld, ha Horvátország már eleget tett a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban a Badinter-jelentésben megfogalmazott követelményeknek. 1992. január 16., csütörtök Ma FÁK-csúcstalálkozó Moszkvai tudósítónktól___________ Feltehetőleg mindenekelőtt gazdasági kérdések kerülnek majd napirendre a Független Államok Közössége tagországainak soron következő csúcstalálkozóján. Az államfők, akik legutóbb december 30-án Minszkben tárgyaltak egymással, ma Moszkvában ülnek asztalhoz. Az, hogy mind a tizenegy tagország elnöke jelen lesz-e a találkozón, tegnap még nem volt ismeretes, csak azt lehetett tudni, hogy Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán, valamint Sztanyiszlav Suskovics belorusz vezető részt vesz a megbeszélésen. A csúcs témájára Sztanyiszlav Suskevicsnek az Interfaksz hírügynökségnek adott interjújából lehet következtetni. A belorusz parlamenti elnök azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlennek tartja egy közösségi gazdasági rendszer megteremtését, mivel a Köztársaságközi Gazdasági Bizottság megszűnt, és üdvözöl minden olyan törekvést, amely a gazdasági együttélés új módjának felkutatását szolgálja. Az ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk viszont továbbra is országa függetlenségének minél látványosabb demonstrálására törekszik, és bizonyos jelek szerint az államközösségen belüli integráció politikájában némiképpen háttérbe szorult. Kedden este elmondott televíziós beszédében például ismét az elmúlt hetek első számú témájáról, a Fekete-tengeri Flotta ügyéről szólt, és kijelentette: Ukrajnának joga van saját haditengerészetre, s arra, hogy azt a vitatott egységekre alapozva hozza létre. Igaz, most már határozottan leszögezte, Kijevnek nincs szüksége azokra a hajókra, amelyeken atomfegyverek találhatók. Kravcsuk azt is közölte, hogy a január tizedikén bevezetett kuponokból — amelyek a saját ukrán valuta meghonosításához vezető első lépésnek tekinthetők — februárban már elegendő mennyiségű áll rendelkezésre ahhoz, hogy a rubelt végképp kiszorítsa a forgalomból Ukrajnában. • Poór Csaba Még követelnek áldozatokat az összecsapások Vádat emeltek Gamszahurdia ellen Hírügynökségek jelentéseiből Grúziában fokozatosan normalizálódik a helyzet, noha az utóbbi napokban voltak még halálos áldozatokat is követelő összecsapások. Ezt Tengiz Szigua, az ideiglenes kormány vezetője közölte szerdán Tbilisziben. Szigua elmondta, hogy fokozatosan visszatér a fővárosban az élet a normális kerékvágásba. Helyreállt a légi- és a közúti közlekedés, csak a vasutakat tartják még néhány ponton blokád alatt. Továbbra is feszült viszont a helyzet Zugdidi és Poti városában illetve Szuhumiban, ahol Gamszahurdia hívei tüntetéseket tartanak. Zugdidiben az elnök hívei feltartóztattak két autóbuszt, túszul ejtve utasaikat, akiket Gamszahurdiára, illetve a parlament pénzügyi bizottságának visszaélésekkel vádolt vezetőjére, Tamiela Galentijára akarnak kicserélni. Vádat emelt a grúz főügyész Gamszahurdia ellen. Vahtang Raszmadze sajtókonferencián jelentette be, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze a volt elnök bíróság elé állításához, s ezért ő, valamint Tengiz Szigua ideiglenes grúz kormányfő követeli az elmenekült államfő kiadatását Örményországtól. Gamszahurdiát hatalommal való visszaéléssel, az augusztusi moszkvai puccskísérletben való bűnrészességgel vádolják és felelősnek tekintik őt a több száz áldozatot követelő déloszétiai nemzetiségi viszályért is. Gamszahurdia egyébként szerdán elhagyta Örményországot. A jereváni repülőtér illetékesei szerint Groznijba, a csecsen terület fővárosába érkezett. Vele van családja és testőrsége is. Dudajev tábornok, a csecsenek vezetője régi barátja Gamszahurdiának, s korábban többször is menedéket ajánlott fel a grúz politikusnak. Huszonhat tonna élelmiszert küldött az EK az orosz ortodox egyháznak, de a segélyt Grúziába küldték tovább, ahol önkéntesek osztják szét a rászorulóknak mti külföldi képszerkesztőség A palesztinok átmeneti kormányt akarnak Hírügynökségek jelentéseiből A Washingtonban folyó közelkeleti tárgyalásokon a palesztin küldöttség előterjesztette a megszállt területeken létrehozandó átmeneti kormány tervét —jelentette szerdán a The Washington Post című lap, amelynek sikerült megszereznie az eddig még hivatalosan nyilvánosságra nem hozott kétoldalas dokumentumot. A tervezetben a palesztinok javasolják: biztosítsanak autonómiát a megszállt területeknek átmeneti kormánnyal, és vonják vissza az izraeli katonaságot. Javasolják egy 180 tagú testület létrehozását, amelyet nemzetközi ellenőrzés alatt választanának meg a Ciszjordániában, a Gáza-övezetben és a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok. A testület tagjai megválasztanák elnöküket és egy 20 tagú végrehajtó tanácsot. A választások előtt Izrael szabadon engedné a javaslat szerint a megszállt területeken fogva tartott összes palesztint, és beszüntetné a területeken zsidó települések létrehozását, a meglévők terjeszkedését. Az izraeli katonákat ENSZ-ellenőrzés alatt visszavonnák a megszállt területekről a határnak egy közösen elfogadott pontjáig. Szerdára virradó éjjel viszont négy új kolóniát kezdtek építeni a telepesek az Izrael által megszállt területekre az előző este végrehajtott fegyveres támadás megtorlásaként, amikor hét izraeli, köztük egy katona sebesült meg egy autóbusz és egy személygépkocsi utasai közül a Ramallah közelében véghez vitt akcióban. A merényletet egyébként két szervezet is magára vállalta. James Baker amerikai külügyminiszter szerdán fogadta a közel-keleti tárgyalásokon részt vevő küldöttségek vezetőit. Nem tett új javaslatokat a találkozókon, de ösztönözte őket, hogy folytassák a tárgyalásokat. Baker még attól is óvakodott, hogy állást foglaljon a helyszín kérdésében. Igen kedvezőtlen előjel, hogy az izraeliek már kedden határozottan elutasították a palesztin javaslatot, miszerint függesszék fel települések építését a megszállt területeken. Erre biztatja Izraelt az amerikai kormány is. A palesztinok a megbeszélések után kijelentették, hogy ha a településépítés folytatódik, nem lesz mód közeledésre a tárgyalásokon. Jeszenszky Géza isztambuli nyilatkozata a Jugoszláviáról Hazánk jó kapcsolatra törekszik Szerbiával is MTI ------------------------------------------A magyar kormány nyilatkozatának közzététele után az Isztambulban tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter interjút adott az ott lévő magyar újságíróknak. — Miniszter úr, Szlovénia és Horvátország elismerése azt jelenti-e, hogy Budapest számára megszűnt Jugoszlávia? — Erre nem könnyű válaszolni, hisz ez nemzetközi jogi kérdés, ami további tanulmányozást igényel. Más államok, jogi szakértők véleményét is figyelembe kell venni, személyes véleményem: a Jugoszláviát alkotó népek úgy döntöttek, hogy az együttműködésnek azt a szoros formáját, amely eddig közöttük fennállt, nem kívánják folytatni. Létrejöttekor — 1918—19-ben — szerbhorvát-szlovén királyság volt, ebből most a horvátok és szlovének kiváltak, így maradt Szerbia és Montenegró, valamint olyan köztársaságok, amelyek szintén az elismerést igénylik. Józan ésszel nézve ez azt jelenti, hogy Jugoszlávia megszűnt.A nemzetközi elismeréssel érvényüket vesztik a Jugoszláviával szemben, az ENSZ és az EK által hozott gazdasági korlátozó intézkedések, valamint a fegyverszállítási embargó? — Az európai államok a kereskedelmi korlátozásokat eddig is szelektíven alkalmazták. Ez fennmarad. A fegyverembargó pedig az egyes államok hatáskörébe tartozik. A magyar törvények szerint válságövezetbe nem szabad fegyvert szállítani. — Felkészült-e Magyarország arra a nem kívánt esetre, hogy a szerb vezetés Budapest lépése miatt retorziót alkalmazna a vajdasági magyarsággal szemben? — Az ember semmit sem zárhat ki. Én őszintén remélem, hogy nem ez következik be. Az elmúlt hetek, napok azt mutatták, hogy Szerbiában sok kérdésben józanabb megközelítés érvényesült, s bízom abban, hogy ez a vajdasági magyarok esetében is így lesz. Magyarország már számtalanszor hangoztatta és a gyakorlatban is tanúsította, hogy a szerb néppel és Szerbia mindenkori kormányával minél jobb viszonyra törekszik — és ez a jövőben még inkább érvényes. Emiatt semmiféle elfogadható indoka nincs, nem lesz annak, hogy általában Magyarországgal és a magyarsággal szemben, benne a vajdaságiakkal, ellenérzés legyen e lépés kapcsán, netalán atrocitásokra kerüljön sor. — A kormánynyilatkozatban a Szerb Köztársaság név szerepel. Ez azt jelenti, hogy de facto őket is függetlennek tekintjük? — A nemzetközi közösség 1878-ban a berlini kongresszuson elismerte Szerbia és Montenegro önálló, nemzetközi jogalanyiságát. Ez más köztársaságok kiválásával lényegében most helyreállhatna. Mi ezzel a két köztársasággal éppúgy, mint a többi délszláv néppel, szoros, jó viszonyt szeretnénk fenntartani. — Újabb fegyveres konfliktusok kirobbanása esetén a továbbiakban mit tehet a nemzetközi közösség? — Az elismerés célja épp az volt, hogy ezt megakadályozza. Olyan helyzetet kíván teremteni, hogy minden szerb és szerb politikai tényező világosan lássa: a nemzetközi közösség elismeri Horvátországot, Szlovéniát és esetleg más köztársaságokat is, s a szerbeknek így kell velük gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataikat alakítaniuk. Ez tiszta viszonyokat teremt, most már nem lehet az erőfölényből, jogilag tisztázatlan helyzetből kiindulva tárgyalni. Remélem, e megfontolás érvényesül. Az egész világ amellett elkötelezett, hogy a béke mindenütt fennmaradjon. Az, hogy a fegyverszünet létrejött, s az ENSZ-megfigyelők ott vannak, azt mutatja, hogy a béke — mely a szerb vezetésnek is alapvető érdeke — létrejöhet. Elnök helyett államtanács MTI ----------------------------------------Öttagú „legfelsőbb államtanácsot” alakítottak Algériában. Ez a testület gyakorolja majd az elnöki jogkört 1993 decemberéig, addig, amíg a szombaton lemondott Sadli elnök megbízatása tartott volna. A döntés azt jelenti, hogy nem írnak ki elnökválasztást. A Szid Ahmed Gozali miniszterelnök vezette kormány a helyén marad és gyakorlatiag Gozali látszik gyakorolni a hatalmat, a katonai vezetők támogatásával. A tanács elnöke Mohamed Budiaf, a fegyveres erőket az ország védelmi minisztere képviseli. Algériában egyelőre továbbra is viszonylagos nyugalom van, bár megerősítették a katonai erőket a fővárosban: a bevezető utaknál gépfegyverállásokat építettek s megszaporodtak az igazoltatások is. Az iszlám fundamentalisták pártja, a FIS, nyugalomra intette híveit, de kijelentette, továbbra is legális pártnak tekinti magát, ragaszkodik egyrészt a választások folytatásához, másrészt végső céljához, az iszlám állam megteremtéséhez Algériában.