Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)

1992-04-01 / 78. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Moszkvai tudósítónktól Az önkényesen kikiáltott Dnyeszter Menti Köztársaság ve­zetése elutasítja a kisinyovi elnök szombaton kiadott rendeletét, amely rendkívüli állapotot vezetett be egész Moldova területén. A ti­­raszpoli legfelsőbb tanács úgy érté­kelte, hogy az intézkedés törvény­telen. Ugyanakkor a moldovai főü­gyész levélben szólította föl a Dnyeszter Menti Köztársaság elnö­két, Igor Szmirnovot a rendkívüli állapotot elrendelő ukáz végrehaj­tására. A rendelet egyebek között a fegyveres alakulatok feloszlatását követelte. A kisinyovi vezetőket nyugtala­nítja a Moldova területén állomá­sozó államközösségi csapatok je­lenléte. Mircea Snegur államfő táv­iratban kért tájékoztatást Jevgenyij Saposnyikov marsalltól, az egyesí­tett fegyveres erők főparancsnoká­tól az országban tartózkodó 14. hadsereg tevékenységéről. A Sza­badság Rádió úgy értesült, hogy a moldovai elnök az üzenetben sérel­mezte: gyakorlatilag naponta sértik meg a köztársaság légterét, anél­kül, hogy az erre illetékes kisinyo­vi szervekkel egyeztetnék a bere­püléseket. A tegnap délután megkezdődött négyoldalú megbeszélésen —, amelyen Oroszország, Ukrajna, Moldova és Románia külügymi­nisztériumainak szakértői vitatják meg a köztársaságban kialakult válságot — az Interfax jelentése szerint Moszkva képviselői azt ja­vasolják, hogy a Dnyeszter Menti Köztársaságnak biztosítsanak ön­rendelkezési jogot arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániá­val. Kisinyovban azonban aligha üdvözlik ezt a megoldási változa­tot, valószínűleg inkább az ukrán indítványt részesítenék előnyben. Kijev nemzetközi konferencia összehívását kezdeményezi a prob­léma áttekintésére, és kész lenne egy ilyen tanácskozásnak otthont adni. Megfigyelők úgy vélik, hogy Ukrajna szeretné kiszélesíteni a konferencia témakörét, mivel bizo­nyos moldovai és román politikai körök az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovinára valamint az odesszai megye délnyugati részére is igényt tarthatnak. Moldova a maga részéről változatlanul a sza­bad gazdasági övezet státusát ajánlja a Dnyeszter Menti Köztár­saságnak, illetve új közigazgatási egységet kíván itt létrehozni, Du­­basszari székhellyel. • Poór Csaba Bukaresti tudósítónktól Román idő szerint délután három órakor kezdődött el Kisinyovban Románia, Moldova, Ukrajna és Oroszország külügyi szakértőinek négyes találkozója, amelyet a jövő­ben — legalábbis ameddig a Dnyeszter bal partján kialakult vál­sághelyzet tart — rendszeresíteni kívánnak. A kisinyovi legfelsőbb biztonsá­gi tanács hétfőn megvizsgálta a szükségállapot nyomán az ország­ban kialakult helyzetet. A hatósá­gok ellenőrzik az útvonalakat, őr­séget állítottak a fontosabb gazda­sági létesítményekben. Bukarest­ben közölték, hogy a szükségálla­pot kihirdetésére a szakadárok újabb provokatív akcióval vála­szoltak: „a Dnyeszteren túli álköz­társaság úgynevezett legfelsőbb szovjetje” rendkívüli ülésszakot tartott, ahol a békés rendezés hívei háttérbe szorultak a háborúra ké­szülődök népesebb táborával szemben. A jelszó tehát a Dnyesz­ter balpartján: most vagy soha. Ami azt jelenti, hogy a szeparatis­­ták a vérontást választották. Mircea Snegur elnök utolsó felszólítást in­tézett Igor Szmirnovhoz, a szaka­­dár köztársaság vezetőjéhez a fegyverletételre. A nemleges vá­lasz viszont azt jelentette: aligha­nem elkerülhetetlen a fegyveres összetűzés. A bukaresti rádió kedd délelőtt arról számolt be, hogy a Dnyeszte­ren túl több várost felkészítettek az ostromállapotra, a nagyobb épüle­tekben géppuskaállásokat rendez­tek be. A kisinyovi vezető politikus ugyanakkor ismét kifogást emelt Oroszországnak a moldovai válság kapcsán tanúsított politikája miatt. A FÁK hadseregének főparancsno­kához, Jevgenyij Saposnyikovhoz intézett táviratában tiltakozott amiatt, hogy az orosz vezetés nem tartja tiszteletben a megállapodást, miszerint katonai egységeinek min­den akciójáról tájékoztatja a mol­dovai vezetést. Hír érkezett arról is, hogy a tiraszpoli katonai repülőtér­ről katonai repülők tucatjai szállnak föl és pásztázzák végig naponta Moldova légterét. Táviratában Sne­gur azt sem rejtette véka alá, hogy a kisinyovi veztés „értetlenkedve fogadja” Borisz Pjankovnak, Sa­posnyikov helyettesének bejelentet­len látogatásait a Dnyeszteren túl. Egyben kérte a FÁK fegyveres erőinek legfelsőbb vezetését, ne en­gedje, hogy a 14. hadsereg beavat­kozzék az ország belügyeibe. (Hír­­magyarázatunk a 8. oldalon.) •B.T. Nemzetközi konferenciára várva Huzakodás Kisinyov és Tiraszpol között A balközép kiválása az NMF-ből Bukaresti tudósítónktól Akár késleltetett robbanásnak is nevezhetnénk azt a folyamatot, amely most tovább darabolja a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek egysége már amúgy is régóta amolyan múltszépítő hazug­ságszámba megy. Jóllehet az Orszá­gos Konvención a viharos civakodá­­sok ellenére a kormánypárt még egyben maradt, ám 24 óra sem kel­lett ahhoz, hogy az elkerülhetetlen bomlás meginduljon. A parlamentben Vasile Vacaru, a front szenátusi csoportjának vezetője — a jelenlevők nem kis megdöbbe­nésére — bejelentette: lemond tiszt­ségéről. Elhatározását azzal indokol­ta, hogy nem volt tagja a győztes frontprogramot kidolgozó csoport­nak. Ráadásul a helyette gyorsan ki­nevezett Petre Negru sem vállalta a frakcióvezetői szerepkört. S mivel a baj nem jár egyedül, sorban további kilenc szenátor lépett ki a front frak­ciójából, a képviselőházban pedig Petre Durlea — aki korábban maga is azzal vádolta Petre Románt, hogy a tavaly szeptemberi bukaresti bá­nyászakció idején (akkor még mi­niszterelnökként) tűzparancsot akart kicsikarni a parlamenttől — vett bú­csút a kormánypárti frakciótól. De úgy látszik, mindez csak a vég kezdete. Hétfőn délután több száz frontpolitikus — parlamenti képviselő, alapító tagok, az Orszá­gos Konvenció küldöttei — külön összejövetelt tartott, amelyen éles hangon ítélte el az Országos Kon­venció szervezési és lebonyolítási módját. A gyűlés résztvevőinek vé­leménye szerint a Petre Roman kö­rül tömörülő csoport mindvégig a feszültség fenntartására törekedett, a demokrácia szabályainak ellentmon­dó gyakorlat alapján irányította az összejövetelt. A Roman-féle front a legteljesebb mértékben antidemok­ratikus, önmagát elitnek tartó cso­port kezébe került, s ezzel magya­rázható a helyhatósági választáso­kon elért gyenge eredménye. Úgy ítélték meg, hogy Petre Ro­man minden hatalmat a kezébe akar kaparintani, és különösen aggasztó­nak tartották a kormánypárt jobbra­­tolódását, eltávolodását azoktól az eszméktől, amelyek jegyében 1989. decemberében létrejött és Románia vezető pártjává lett. Egyöntetűen le­szögezték: igazi, balközép politikai irányvonalat képviselő szociálde­mokrata pártra van szükség, és úgy határoztak: az említett követelmé­nyek szellemében megalakítják a December 22. Nemzeti Megmentési Frontot, így a fronton belül immár további másik három front műkö­dik: a Szociáldemokrata, a Május 20, valamint a December 22. Nem­zeti Megmentési Front. • Bogdán Tibor Konzervatív nagyhét lesz Bécsben Bécsi tudósítónktól Az Osztrák Néppárt (ÖVP) körei­ből kiszivárgott értesülések szerint az osztrák kormánykoalíció kisebb partnere a nagyhéten harmadszor is háromnapos tanácskozásra invitálta Bécsbe Európa vezető konzervatív erőit. Az ÖVP a „Kerekasztal-Euró­­pa” rendezvény keretén belül április 13-a és 15-e között a Dunán hor­gonyzó „Mozart” hajón rendezi meg a európai konzervatív erők találko­zóját. Magyar részről Antall József miniszterelnökön kívül, aki a Ma­gyar Demokrata Fórumot fogja kép­viselni, dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vesz részt a bécsi ta­lálkozón. Az Osztrák Néppárt nem hívta meg a Kisgazdapárt képviselő­jét. A konzervatív erők csúcstalálko­zója április 14-én Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök meghívására a pozsonyi várban folytatódik, ahol fél napot töltenek el a résztvevők. Bécsben feltételezik, hogy a találko­zó alkalmat ad egy Antall—Carno­gursky megbeszélésre is. • Pogány Jenő Géza MH-információ__________________ Magyar—szlovák kormányfői ta­lálkozó terve nem szerepel Antall József programjában — tudta meg a Magyar Hírlap László Balázs kor­mányszóvivőtől. A miniszterelnök április 14—15-én tartózkodik Bécs­ben, és csak Bécsben. Részt vesz az Európai Demokratikus Unió alelnöki értekezletén, majd az Osztrák Nép­párt szervezte kerekasztal-értekezlet egyik szekcióülésén, ahol előadást tart. Összesen mintegy 24 órát tölt az osztrák fővárosban, ahonnan vissza­tér Budapestre. Bonni „nem” MTI -----------------------------------------­A német elnöklettel júliusban Münchenben megtartandó világgaz­dasági csúcstalálkozó „azoknak a to­vábbi erőfeszítéseknek a jegyében fog lezajlani, hogy Közép- és Délke­­let-Európa, valamint az egykori Szovjetunió utódköztársaságai az át­menet fölöttébb nehéz problémáinak megoldásához, önmaguk megsegíté­séhez támogatást kapjanak” — kö­zölte kedden Bonnban Helmut Kohl német kancellár a lengyel elnököt, Lech Walesát fogadva. Kohl hozzá­tette, hogy „a baráti kormányok” tá­mogatása csak egy tényező, „a nyu­gati piacokhoz való csatlakozás szempontjából döntő lesz a magán­tőke bevonása”. A lengyel pénzügy­­miniszter azt szerette volna elérni, hogy Németország tíz százalékot — egymilliárd márkát — engedjen el a lengyel tartozásokból. A válasz nem­leges volt. KÜLFÖLD Aláírták az orosz föderációs szerződést Moszkvai tudósítónktól Nem arról van szó, hogy Orosz­országot mindenáron megőrizzék, hanem arról, hogy az állam egysé­gét ezentúl a tagköztársaságok és a régiók szabadsága szavatolja, való­di jogaik és felelősségük biztosítja — hangoztatta Borisz Jelcin elnök tegnap délután a Kremlben, amikor aláírták az orosz föderációs szerző­dést. Az okmányt, amely az állam­fő szavai szerint a káosztól és a széteséstől menti meg az országot, Tatársztán és a Csecsen Köztársa­ság kivételével minden — össze­sen tizennyolc —, a föderációhoz tartozó köztársaság, 6 terület, 49 megye, Moszkva és Szentpétervár valamint az autonóm alakulatok képviselői látták el kézjegyükkel, majd az orosz legfelsőbb tanács el­nöke, Ruszlan Haszbulatov és Jel­cin aláírása léptette életbe. A szerződés pontosan elkülöníti egymástól a föderáció, valamint a hozzá tartozó köztársaságok, terüle­tek, megyék jogköreit, illetve azo­kat a kérdésköröket, amelyeket kö­zösen irányítanak. Központi hatás­körbe tartozik például az alkotmány módosítása, az Orosz Föderáció te­rületi felépítésének kérdése, az ál­lampolgári és a nemzetiségi jogok szabályozása, a szövetségi állami tulajdon kezelése, az egységes piac jogi alapjainak megteremtése, a va­luta-, hitel-, vám- és pénzügyek, Oroszország külkapcsolatainak, külpolitikájának ellenőrzése, a hon­védelmi és biztonsági problémák. A tagköztársaságok önállóan is tarthatnak fenn nemzetközi és kül­gazdasági kapcsolatokat, természe­ti kincseik az ott élő népek tulajdo­nát képezik, státusukat és területü­ket jóváhagyásuk nélkül nem lehet megváltoztatni, mint ahogy rendkí­vüli állapotot sem lehet bevezetni a köztársaságokban a helyi hatalmi szervek előzetes hozzájárulása nél­kül. Az első értékelések — hol lelke­sen, hol mértéktartóan — az ese­mény nagy jelentőségét hangsú­lyozzák. A TASZSZ tudósítója pél­dául történelminek minősíti a föde­rációs szerződés szentesítését, és úgy véli, hogy az okmány véget vet a moszkvai bürokrácia uralmának, de egyszersmind a helyi hatalom túlkapásaitól is megvédelmezi Oroszországot. A televízió híradó­jának kommentárja arról szólt, hogy kemény másfél éves munka árán született meg a dokumentum. Szá­mos kifogást kellett az aláírás előtt megvitatni, egyeztetni. A híradó műsorvezetője szerint a szerződés korántsem old meg minden problé­mát, és a kérdések kérdése most az, valóban képes lesz-e megállítani az Orosz Föderáció szétesését. • Poór Csaba Kormányzati bűnözés MTI ------------------------------------------­Nagyszabású házkutatási akciót hajtott végre kedden Berlinben és négy keletnémet tartományban a rendőrség, az államügyészséggel karöltve. Körülbelül 500 rendőr és 30 államügyész kutatott a keletné­met „kormányzati bűnözést” bizo­nyító dokumentumok után. A rend­őrök egyebek között átkutatták a korábbi NDK-vezetés egyes tagjai­nak lakását is, Egon Krenzét, Gün­ter Mittagét, valamint az NSZEP- utódszervezet, a DSZP (Demokra­tikus Szocializmus Pártja) archívu­mát. Ugyancsak kedden jelentette be a drezdai államügyészség, hogy vádat emelnek Hans Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. Modrow-t, akinek képviselői men­telmi jogát korábban felfüggesztet­ték, azzal gyanúsítják, hogy ösztö­nözte az 1989-es NDK-beli hely­­hatósági választások drezdai ered­ményeinek meghamisítását. Ber­linben és a tartományokban 38 he­lyen kutattak át helyiségeket, a rendőrök 27 lakásban jártak. Csecsen állapotok MTI-----------------------------------------­Rendkívüli állapotot hirdetett ked­den a csecsen köztársaság parla­mentje, miután fegyveres lázadók el­foglalták a grozniji rádió és televízió központját. A rendkívüli állapot fenntartásának időtartamát nem hatá­rozták meg. Az AFP az ITAR-TASZSZ-ra hi­vatkozva tegnap este már azt jelen­tené, hogy a Dudajevhez hű nemzeti gárda visszafoglalta a rádió és a tele­vízió épületét. Dzsohar Dudajev hí­vei közül a rádió- és tv-épület körüli harcokban öten vesztették életüket, s többen megsebesültek. A hírügynök­ség úgy értesült, hogy Dudajev groz­niji rezidenciáját is körülvették az el­lenzéki erők. Az épületben Dudajev­­vel együtt ott tartózkodik Gamsza­­hurdia, az elűzött grúz elnök is. Huszein Ahmadov, a csecsen par­lament elnöke kijelentette: az alkot­mányellenes erők tevékenységét a törvényhozás államcsínykísérletnek minősíti. 1992. április L, szerda Rajzolják a kantonizált Bosznia térképét „A horvát megszállás” Újvidéki tudósítónktól Boszniában a szemben állók nyilvánvalóan Brüsszelre figyel­nek, ezzel magyarázható, hogy csak kisebb fegyveres incidensek voltak tegnap. A „horvát megszál­lás alatt levő Bosanski Brodból” — ahogyan a belgrádi rádió fogal­maz — tegnapra virradó éjszaka is gyalogsági fegyverekkel és akna­vetőkkel provokálták a szerb felet. A Bosanski Brod és a horvát olda­lon fekvő Slavonski Brod közötti hídon folyik a közlekedés, de ezt az útvonalat a szerbek és a hadse­reg tagjai nem vehetik igénybe. A Száva folyóból újabb meg­csonkított holttestet emeltek ki, feltehetően a napokban történt tö­meggyilkosság egy áldozatáról van szó. A köztársaság más városaiból is jelentettek lövöldözést. Bihacon éjszaka két órán át lőtték a szövet­ségi hadsereg laktanyáját, de se­besülés nem történt. Az EK székhelyéről, a Bosznia­­értekezletről érkező hírek szerint a nemzeti közösségek vezetői ismét azt bizonygatják, hogy kitartanak a szarajevói megállapodás mellett, holott az elmúlt napokban kivétel nélkül mindegyikük a dokumen­tum érvénytelenségéről beszélt. Mi több, tegnap újabb egyez­ményt írtak alá az ellenségeskedés azonnali beszüntetéséről, ami in­kább a brüsszeli közvetítők igyeke­zetét dicséri, mintsem a boszniai nemzeti vezérek kompromisszum­készségét. Ha sikerül érvényt sze­rezni e két megállapodásnak, akkor hamarosan körvonalazódik az új kantonizált Bosznia-Hercegovina, amelynek térképét — ezt is tegnap határozták el Brüsszelben — külön munkacsoport dolgozza majd ki, egy tapasztalt európai jogász segít­ségével. Ám nemcsak jogi segít­ségre, hanem az érintettek nagyfo­kú toleranciájára is szükség lesz a térkép megrajzolásához olyan kör­nyezetben, ahol teljesen elvegyül­­ten élnek a szerbek, a muzulmánok és a horvátok és rengeteg a vegyes­házasság. Valószínűleg nem alaptalanok azok a vélemények, hogy a nemze­ti kantonok követelése — főleg a Karadzsic vezette Szerb Demokra­ta Párt részéről — nem annyira a boszniai szerbek védelmét, mint inkább az egész szerbség ügyét szolgálja. A Vreme című független belgrá­di hetilap idézi Muhamed Filipovic tekintélyes szarajevói egyetemi ta­nárt, az ellenzéki Muzulmán-Bos­­nyák Párt vezetőjét, aki a mostani etnikai összetűzéseket egy régi, a világháború előtti nagyszerb tér­képpel hozza összefüggésbe. Bo­sanski Brodra azért van szükségük a szerbeknek, hogy kapcsolatba kerüljenek két másik szerb terület­tel, a boszniai Krajinával és a hor­vátországi knini Krajinával. Filipovic városneveket említve megjósolja a következő konfliktu­sok színhelyeit, hogy mindezek után Szerbia földrajzi kapcsolatba kerüljön a knini Krajinával. Ezek szerint tovább rajzolgatják a térké­peket a néhai Jugoszlávia terüle­tén, mit sem törődve Lord Carring­ton legutóbbi figyelmeztetésével, miszerint sem a tizenkettek, sem az Egyesült Államok nem fogják elis­merni az erőszakkal megváltozta­tott határokat. • Kovács István A Leopárdok és az elsodort hadügyminiszter MTI---------——------------------­A német kancellár nem érte be „gyalogáldozattal”, — Ruppelt vé­delmi minisztériumi igazgató nyug­állományba küldésével —, hanem menesztette magát a minisztert, Ger­hard Stoltenberget is. Mindez Kohl és Stoltenberg kedd délutáni közös bonni sajtóértekezletén vált ismere­tessé, ahol a miniszter személyesen jelentette be lemondását, a kancellár pedig azt, hogy elfogadja ezt a lé­pést. Kohl egyúttal bejelentette, hogy a védelmi tárca irányítását Vol­ker Rühe, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára veszi át. MH-kommentár Kohl kancellár valószínűleg nem mérte fel helyesen a botrány mére­teit, amely már a múlt hét óta gyű­rűzik a Leopárd páncélosok török­­országi eladása miatt. Azt hihette, hogy lassan elcsitul majd a felhábo­rodás, a közvélemény elfogadja, hogy a Hardthöhe, vagyis a bonni hadügyminisztérium nem szándéko­san sértette meg a parlament határo­zatát és szállította a tankokat Anka­rának. Azokat a harckocsikat, ame­lyeket — mint a SAT—1 tv-adó megörökítette — a török kormány a kurd lakosság (ankarai szóhaszná­lattal „terroristák”) ellen vetett be. A cáfolhatatlan bizonyíték hatá­sára a német kormány energikusan tiltakozott török partnerénél, mond­ván, Ankara megszegte az adás-vé­teli megállapodást, hiszen a Leopár­dokat csakis védelemre, és nem a kurdok legázolására használhatta volna fel. A bonni érvelés azonban kevéssé tűnt hitelesnek, hiszen a fegyverexportot szabályozó törvény szigorúan tiltja, hogy válságövezet­be adjanak el pusztító eszközöket. A NATO-szövetségesi kapcsolatok nem feledtethetik, hogy Törökor­szágban nem honol belső béke, a kurdokkal a kormányzat nem most kerül először összetűzésbe. Éppen ezért döntött úgy a Bundestag tavaly ősszel, hogy a Leopárdok nem ha­józhatók be. „A bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb” magyarázatával a közelmúlt­ban már próbálkoztak bonni hivatal­nokok, amikor a vámosok Izraelbe indított tiltott fegyverszállítmányt csíptek el. Vagy még korábban, ami­kor kiderült, német cégek segítettek Líbiának vegyi fegyverek előállítá­sában. Kétségtelenül bonyolult a ki­vitelt engedélyező eljárás, de talán mégsem annyira áttekinthetetlen, hogy ne lehetne nyomon követni a papírok útját. Pedig Stoltenberg hadügyminisz­ter a Leopárdok ügyében éppen ez utóbbira hivatkozott. Felelőst azért hétfőn megnevezett, Ruppelt minisz­tériumi igazgató nyugdíjazásával rendezni vélte a balul sikerült fegy­vereladást. A jelek szerint Kohlt is meggyőzte, nem kell több fejnek hullania. A kancellár amúgy is a nagypolitika foglya, mivel a vala­mennyi törökországi fegyverszállítás felfüggesztése, az Ankarának cím­zett vádak és a török fővárosból ér­kező nem kevésbé érdes válasz, sőt sértegetés miatt mélypontra süllyedt a két ország viszonya. A konfliktust súlyosnak ítélhette az Egyesült Álla­mok is, hiszen a hírek szerint Dick Cheney hadügyminiszter a felek kö­zött közvetíteni készül. A német kormányfő tehát meg­próbálta nem meghallani az ellenzé­ki szociáldemokraták követelését, hogy Stoltenberg mondjon le, mert felelős a történtekért, és ebben a helyzetben az egyetlen tisztességes magatartás a távozás bejelentése le­het. De az ügy túl nagy hullámokat vert, és Kohlnak tekintettel kellett lennie a hét végi tartományi válasz­tásokra is. Ha nem akarta, hogy párt­ja esélyei még jobban csökkenjenek, a bonni vihart le kell csendesítenie. Minden jel arra vall, hogy Stolten­berg nem önszántából mondott le, hanem a kancellár döntésének enge­delmeskedett. A távozó hadügyminiszter nem született szerencsés csillagzat alatt, habár pártjában, a Keresztényde­mokrata Unióban sokáig vezető posztot töltött be, és a szövetségi kormányban is több tárcával pró­bálkozott. 1965—69-ig volt a tu­dományos kutatások minisztere, majd 11 évig Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke. 1982 —89 között a pénzügyekért felelt a bonni kormányban. A hadügymi­­niszteri tárca sokak véleménye sze­rint Stoltenbergnek cseppet sem volt testhezálló. Gerhard Stolten­berg szellemi képességeiről, pénz­ügyi szaktudásáról azok, akik ter­veire, tevékenységére nagyon oda­figyeltek, mindig elismerően nyi­latkoztak. Ám a politikus a részle­tekben, például adóügyekben en­nek ellenére több, súlyos hibát el­követett, s amikor távozott, több­nyire zűrzavar maradt utána. Arról, hogy az év végén, ha a kancellár átalakítja kabinetjét, Stoltenberg ismét váltani kényszerül, régóta suttogtak bonni berkekben. Kohl számításait most felborították a Leopárdok, s a hadügyminisztert aligha vigasztalja, hogy régi elvba­rátja — a tervezettnél korábban — nem könnyű szívvel vált meg tőle. • Karcagi Katalin HOLNAP INDUL! CAMBRIDGE ENCIKLOPÉDIA MELLÉKLET A MAGYAR HÍRLAP­BAN. A magyar sajtótörténet egyedülálló vállalkozása, egy teljes enciklopédia megjelentetése folytatásokban. Ilyen még nem volt! Erről nem szabad lemaradnia! Ez a lappal jár Önnek!

Next