Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)
1992-04-01 / 78. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Moszkvai tudósítónktól Az önkényesen kikiáltott Dnyeszter Menti Köztársaság vezetése elutasítja a kisinyovi elnök szombaton kiadott rendeletét, amely rendkívüli állapotot vezetett be egész Moldova területén. A tiraszpoli legfelsőbb tanács úgy értékelte, hogy az intézkedés törvénytelen. Ugyanakkor a moldovai főügyész levélben szólította föl a Dnyeszter Menti Köztársaság elnökét, Igor Szmirnovot a rendkívüli állapotot elrendelő ukáz végrehajtására. A rendelet egyebek között a fegyveres alakulatok feloszlatását követelte. A kisinyovi vezetőket nyugtalanítja a Moldova területén állomásozó államközösségi csapatok jelenléte. Mircea Snegur államfő táviratban kért tájékoztatást Jevgenyij Saposnyikov marsalltól, az egyesített fegyveres erők főparancsnokától az országban tartózkodó 14. hadsereg tevékenységéről. A Szabadság Rádió úgy értesült, hogy a moldovai elnök az üzenetben sérelmezte: gyakorlatilag naponta sértik meg a köztársaság légterét, anélkül, hogy az erre illetékes kisinyovi szervekkel egyeztetnék a berepüléseket. A tegnap délután megkezdődött négyoldalú megbeszélésen —, amelyen Oroszország, Ukrajna, Moldova és Románia külügyminisztériumainak szakértői vitatják meg a köztársaságban kialakult válságot — az Interfax jelentése szerint Moszkva képviselői azt javasolják, hogy a Dnyeszter Menti Köztársaságnak biztosítsanak önrendelkezési jogot arra az esetre, ha Moldova egyesülne Romániával. Kisinyovban azonban aligha üdvözlik ezt a megoldási változatot, valószínűleg inkább az ukrán indítványt részesítenék előnyben. Kijev nemzetközi konferencia összehívását kezdeményezi a probléma áttekintésére, és kész lenne egy ilyen tanácskozásnak otthont adni. Megfigyelők úgy vélik, hogy Ukrajna szeretné kiszélesíteni a konferencia témakörét, mivel bizonyos moldovai és román politikai körök az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovinára valamint az odesszai megye délnyugati részére is igényt tarthatnak. Moldova a maga részéről változatlanul a szabad gazdasági övezet státusát ajánlja a Dnyeszter Menti Köztársaságnak, illetve új közigazgatási egységet kíván itt létrehozni, Dubasszari székhellyel. • Poór Csaba Bukaresti tudósítónktól Román idő szerint délután három órakor kezdődött el Kisinyovban Románia, Moldova, Ukrajna és Oroszország külügyi szakértőinek négyes találkozója, amelyet a jövőben — legalábbis ameddig a Dnyeszter bal partján kialakult válsághelyzet tart — rendszeresíteni kívánnak. A kisinyovi legfelsőbb biztonsági tanács hétfőn megvizsgálta a szükségállapot nyomán az országban kialakult helyzetet. A hatóságok ellenőrzik az útvonalakat, őrséget állítottak a fontosabb gazdasági létesítményekben. Bukarestben közölték, hogy a szükségállapot kihirdetésére a szakadárok újabb provokatív akcióval válaszoltak: „a Dnyeszteren túli álköztársaság úgynevezett legfelsőbb szovjetje” rendkívüli ülésszakot tartott, ahol a békés rendezés hívei háttérbe szorultak a háborúra készülődök népesebb táborával szemben. A jelszó tehát a Dnyeszter balpartján: most vagy soha. Ami azt jelenti, hogy a szeparatisták a vérontást választották. Mircea Snegur elnök utolsó felszólítást intézett Igor Szmirnovhoz, a szakadár köztársaság vezetőjéhez a fegyverletételre. A nemleges válasz viszont azt jelentette: alighanem elkerülhetetlen a fegyveres összetűzés. A bukaresti rádió kedd délelőtt arról számolt be, hogy a Dnyeszteren túl több várost felkészítettek az ostromállapotra, a nagyobb épületekben géppuskaállásokat rendeztek be. A kisinyovi vezető politikus ugyanakkor ismét kifogást emelt Oroszországnak a moldovai válság kapcsán tanúsított politikája miatt. A FÁK hadseregének főparancsnokához, Jevgenyij Saposnyikovhoz intézett táviratában tiltakozott amiatt, hogy az orosz vezetés nem tartja tiszteletben a megállapodást, miszerint katonai egységeinek minden akciójáról tájékoztatja a moldovai vezetést. Hír érkezett arról is, hogy a tiraszpoli katonai repülőtérről katonai repülők tucatjai szállnak föl és pásztázzák végig naponta Moldova légterét. Táviratában Snegur azt sem rejtette véka alá, hogy a kisinyovi veztés „értetlenkedve fogadja” Borisz Pjankovnak, Saposnyikov helyettesének bejelentetlen látogatásait a Dnyeszteren túl. Egyben kérte a FÁK fegyveres erőinek legfelsőbb vezetését, ne engedje, hogy a 14. hadsereg beavatkozzék az ország belügyeibe. (Hírmagyarázatunk a 8. oldalon.) •B.T. Nemzetközi konferenciára várva Huzakodás Kisinyov és Tiraszpol között A balközép kiválása az NMF-ből Bukaresti tudósítónktól Akár késleltetett robbanásnak is nevezhetnénk azt a folyamatot, amely most tovább darabolja a Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek egysége már amúgy is régóta amolyan múltszépítő hazugságszámba megy. Jóllehet az Országos Konvención a viharos civakodások ellenére a kormánypárt még egyben maradt, ám 24 óra sem kellett ahhoz, hogy az elkerülhetetlen bomlás meginduljon. A parlamentben Vasile Vacaru, a front szenátusi csoportjának vezetője — a jelenlevők nem kis megdöbbenésére — bejelentette: lemond tisztségéről. Elhatározását azzal indokolta, hogy nem volt tagja a győztes frontprogramot kidolgozó csoportnak. Ráadásul a helyette gyorsan kinevezett Petre Negru sem vállalta a frakcióvezetői szerepkört. S mivel a baj nem jár egyedül, sorban további kilenc szenátor lépett ki a front frakciójából, a képviselőházban pedig Petre Durlea — aki korábban maga is azzal vádolta Petre Románt, hogy a tavaly szeptemberi bukaresti bányászakció idején (akkor még miniszterelnökként) tűzparancsot akart kicsikarni a parlamenttől — vett búcsút a kormánypárti frakciótól. De úgy látszik, mindez csak a vég kezdete. Hétfőn délután több száz frontpolitikus — parlamenti képviselő, alapító tagok, az Országos Konvenció küldöttei — külön összejövetelt tartott, amelyen éles hangon ítélte el az Országos Konvenció szervezési és lebonyolítási módját. A gyűlés résztvevőinek véleménye szerint a Petre Roman körül tömörülő csoport mindvégig a feszültség fenntartására törekedett, a demokrácia szabályainak ellentmondó gyakorlat alapján irányította az összejövetelt. A Roman-féle front a legteljesebb mértékben antidemokratikus, önmagát elitnek tartó csoport kezébe került, s ezzel magyarázható a helyhatósági választásokon elért gyenge eredménye. Úgy ítélték meg, hogy Petre Roman minden hatalmat a kezébe akar kaparintani, és különösen aggasztónak tartották a kormánypárt jobbratolódását, eltávolodását azoktól az eszméktől, amelyek jegyében 1989. decemberében létrejött és Románia vezető pártjává lett. Egyöntetűen leszögezték: igazi, balközép politikai irányvonalat képviselő szociáldemokrata pártra van szükség, és úgy határoztak: az említett követelmények szellemében megalakítják a December 22. Nemzeti Megmentési Frontot, így a fronton belül immár további másik három front működik: a Szociáldemokrata, a Május 20, valamint a December 22. Nemzeti Megmentési Front. • Bogdán Tibor Konzervatív nagyhét lesz Bécsben Bécsi tudósítónktól Az Osztrák Néppárt (ÖVP) köreiből kiszivárgott értesülések szerint az osztrák kormánykoalíció kisebb partnere a nagyhéten harmadszor is háromnapos tanácskozásra invitálta Bécsbe Európa vezető konzervatív erőit. Az ÖVP a „Kerekasztal-Európa” rendezvény keretén belül április 13-a és 15-e között a Dunán horgonyzó „Mozart” hajón rendezi meg a európai konzervatív erők találkozóját. Magyar részről Antall József miniszterelnökön kívül, aki a Magyar Demokrata Fórumot fogja képviselni, dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vesz részt a bécsi találkozón. Az Osztrák Néppárt nem hívta meg a Kisgazdapárt képviselőjét. A konzervatív erők csúcstalálkozója április 14-én Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök meghívására a pozsonyi várban folytatódik, ahol fél napot töltenek el a résztvevők. Bécsben feltételezik, hogy a találkozó alkalmat ad egy Antall—Carnogursky megbeszélésre is. • Pogány Jenő Géza MH-információ__________________ Magyar—szlovák kormányfői találkozó terve nem szerepel Antall József programjában — tudta meg a Magyar Hírlap László Balázs kormányszóvivőtől. A miniszterelnök április 14—15-én tartózkodik Bécsben, és csak Bécsben. Részt vesz az Európai Demokratikus Unió alelnöki értekezletén, majd az Osztrák Néppárt szervezte kerekasztal-értekezlet egyik szekcióülésén, ahol előadást tart. Összesen mintegy 24 órát tölt az osztrák fővárosban, ahonnan visszatér Budapestre. Bonni „nem” MTI -----------------------------------------A német elnöklettel júliusban Münchenben megtartandó világgazdasági csúcstalálkozó „azoknak a további erőfeszítéseknek a jegyében fog lezajlani, hogy Közép- és Délkelet-Európa, valamint az egykori Szovjetunió utódköztársaságai az átmenet fölöttébb nehéz problémáinak megoldásához, önmaguk megsegítéséhez támogatást kapjanak” — közölte kedden Bonnban Helmut Kohl német kancellár a lengyel elnököt, Lech Walesát fogadva. Kohl hozzátette, hogy „a baráti kormányok” támogatása csak egy tényező, „a nyugati piacokhoz való csatlakozás szempontjából döntő lesz a magántőke bevonása”. A lengyel pénzügyminiszter azt szerette volna elérni, hogy Németország tíz százalékot — egymilliárd márkát — engedjen el a lengyel tartozásokból. A válasz nemleges volt. KÜLFÖLD Aláírták az orosz föderációs szerződést Moszkvai tudósítónktól Nem arról van szó, hogy Oroszországot mindenáron megőrizzék, hanem arról, hogy az állam egységét ezentúl a tagköztársaságok és a régiók szabadsága szavatolja, valódi jogaik és felelősségük biztosítja — hangoztatta Borisz Jelcin elnök tegnap délután a Kremlben, amikor aláírták az orosz föderációs szerződést. Az okmányt, amely az államfő szavai szerint a káosztól és a széteséstől menti meg az országot, Tatársztán és a Csecsen Köztársaság kivételével minden — összesen tizennyolc —, a föderációhoz tartozó köztársaság, 6 terület, 49 megye, Moszkva és Szentpétervár valamint az autonóm alakulatok képviselői látták el kézjegyükkel, majd az orosz legfelsőbb tanács elnöke, Ruszlan Haszbulatov és Jelcin aláírása léptette életbe. A szerződés pontosan elkülöníti egymástól a föderáció, valamint a hozzá tartozó köztársaságok, területek, megyék jogköreit, illetve azokat a kérdésköröket, amelyeket közösen irányítanak. Központi hatáskörbe tartozik például az alkotmány módosítása, az Orosz Föderáció területi felépítésének kérdése, az állampolgári és a nemzetiségi jogok szabályozása, a szövetségi állami tulajdon kezelése, az egységes piac jogi alapjainak megteremtése, a valuta-, hitel-, vám- és pénzügyek, Oroszország külkapcsolatainak, külpolitikájának ellenőrzése, a honvédelmi és biztonsági problémák. A tagköztársaságok önállóan is tarthatnak fenn nemzetközi és külgazdasági kapcsolatokat, természeti kincseik az ott élő népek tulajdonát képezik, státusukat és területüket jóváhagyásuk nélkül nem lehet megváltoztatni, mint ahogy rendkívüli állapotot sem lehet bevezetni a köztársaságokban a helyi hatalmi szervek előzetes hozzájárulása nélkül. Az első értékelések — hol lelkesen, hol mértéktartóan — az esemény nagy jelentőségét hangsúlyozzák. A TASZSZ tudósítója például történelminek minősíti a föderációs szerződés szentesítését, és úgy véli, hogy az okmány véget vet a moszkvai bürokrácia uralmának, de egyszersmind a helyi hatalom túlkapásaitól is megvédelmezi Oroszországot. A televízió híradójának kommentárja arról szólt, hogy kemény másfél éves munka árán született meg a dokumentum. Számos kifogást kellett az aláírás előtt megvitatni, egyeztetni. A híradó műsorvezetője szerint a szerződés korántsem old meg minden problémát, és a kérdések kérdése most az, valóban képes lesz-e megállítani az Orosz Föderáció szétesését. • Poór Csaba Kormányzati bűnözés MTI ------------------------------------------Nagyszabású házkutatási akciót hajtott végre kedden Berlinben és négy keletnémet tartományban a rendőrség, az államügyészséggel karöltve. Körülbelül 500 rendőr és 30 államügyész kutatott a keletnémet „kormányzati bűnözést” bizonyító dokumentumok után. A rendőrök egyebek között átkutatták a korábbi NDK-vezetés egyes tagjainak lakását is, Egon Krenzét, Günter Mittagét, valamint az NSZEP- utódszervezet, a DSZP (Demokratikus Szocializmus Pártja) archívumát. Ugyancsak kedden jelentette be a drezdai államügyészség, hogy vádat emelnek Hans Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. Modrow-t, akinek képviselői mentelmi jogát korábban felfüggesztették, azzal gyanúsítják, hogy ösztönözte az 1989-es NDK-beli helyhatósági választások drezdai eredményeinek meghamisítását. Berlinben és a tartományokban 38 helyen kutattak át helyiségeket, a rendőrök 27 lakásban jártak. Csecsen állapotok MTI-----------------------------------------Rendkívüli állapotot hirdetett kedden a csecsen köztársaság parlamentje, miután fegyveres lázadók elfoglalták a grozniji rádió és televízió központját. A rendkívüli állapot fenntartásának időtartamát nem határozták meg. Az AFP az ITAR-TASZSZ-ra hivatkozva tegnap este már azt jelentené, hogy a Dudajevhez hű nemzeti gárda visszafoglalta a rádió és a televízió épületét. Dzsohar Dudajev hívei közül a rádió- és tv-épület körüli harcokban öten vesztették életüket, s többen megsebesültek. A hírügynökség úgy értesült, hogy Dudajev grozniji rezidenciáját is körülvették az ellenzéki erők. Az épületben Dudajevvel együtt ott tartózkodik Gamszahurdia, az elűzött grúz elnök is. Huszein Ahmadov, a csecsen parlament elnöke kijelentette: az alkotmányellenes erők tevékenységét a törvényhozás államcsínykísérletnek minősíti. 1992. április L, szerda Rajzolják a kantonizált Bosznia térképét „A horvát megszállás” Újvidéki tudósítónktól Boszniában a szemben állók nyilvánvalóan Brüsszelre figyelnek, ezzel magyarázható, hogy csak kisebb fegyveres incidensek voltak tegnap. A „horvát megszállás alatt levő Bosanski Brodból” — ahogyan a belgrádi rádió fogalmaz — tegnapra virradó éjszaka is gyalogsági fegyverekkel és aknavetőkkel provokálták a szerb felet. A Bosanski Brod és a horvát oldalon fekvő Slavonski Brod közötti hídon folyik a közlekedés, de ezt az útvonalat a szerbek és a hadsereg tagjai nem vehetik igénybe. A Száva folyóból újabb megcsonkított holttestet emeltek ki, feltehetően a napokban történt tömeggyilkosság egy áldozatáról van szó. A köztársaság más városaiból is jelentettek lövöldözést. Bihacon éjszaka két órán át lőtték a szövetségi hadsereg laktanyáját, de sebesülés nem történt. Az EK székhelyéről, a Boszniaértekezletről érkező hírek szerint a nemzeti közösségek vezetői ismét azt bizonygatják, hogy kitartanak a szarajevói megállapodás mellett, holott az elmúlt napokban kivétel nélkül mindegyikük a dokumentum érvénytelenségéről beszélt. Mi több, tegnap újabb egyezményt írtak alá az ellenségeskedés azonnali beszüntetéséről, ami inkább a brüsszeli közvetítők igyekezetét dicséri, mintsem a boszniai nemzeti vezérek kompromisszumkészségét. Ha sikerül érvényt szerezni e két megállapodásnak, akkor hamarosan körvonalazódik az új kantonizált Bosznia-Hercegovina, amelynek térképét — ezt is tegnap határozták el Brüsszelben — külön munkacsoport dolgozza majd ki, egy tapasztalt európai jogász segítségével. Ám nemcsak jogi segítségre, hanem az érintettek nagyfokú toleranciájára is szükség lesz a térkép megrajzolásához olyan környezetben, ahol teljesen elvegyülten élnek a szerbek, a muzulmánok és a horvátok és rengeteg a vegyesházasság. Valószínűleg nem alaptalanok azok a vélemények, hogy a nemzeti kantonok követelése — főleg a Karadzsic vezette Szerb Demokrata Párt részéről — nem annyira a boszniai szerbek védelmét, mint inkább az egész szerbség ügyét szolgálja. A Vreme című független belgrádi hetilap idézi Muhamed Filipovic tekintélyes szarajevói egyetemi tanárt, az ellenzéki Muzulmán-Bosnyák Párt vezetőjét, aki a mostani etnikai összetűzéseket egy régi, a világháború előtti nagyszerb térképpel hozza összefüggésbe. Bosanski Brodra azért van szükségük a szerbeknek, hogy kapcsolatba kerüljenek két másik szerb területtel, a boszniai Krajinával és a horvátországi knini Krajinával. Filipovic városneveket említve megjósolja a következő konfliktusok színhelyeit, hogy mindezek után Szerbia földrajzi kapcsolatba kerüljön a knini Krajinával. Ezek szerint tovább rajzolgatják a térképeket a néhai Jugoszlávia területén, mit sem törődve Lord Carrington legutóbbi figyelmeztetésével, miszerint sem a tizenkettek, sem az Egyesült Államok nem fogják elismerni az erőszakkal megváltoztatott határokat. • Kovács István A Leopárdok és az elsodort hadügyminiszter MTI---------——------------------A német kancellár nem érte be „gyalogáldozattal”, — Ruppelt védelmi minisztériumi igazgató nyugállományba küldésével —, hanem menesztette magát a minisztert, Gerhard Stoltenberget is. Mindez Kohl és Stoltenberg kedd délutáni közös bonni sajtóértekezletén vált ismeretessé, ahol a miniszter személyesen jelentette be lemondását, a kancellár pedig azt, hogy elfogadja ezt a lépést. Kohl egyúttal bejelentette, hogy a védelmi tárca irányítását Volker Rühe, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára veszi át. MH-kommentár Kohl kancellár valószínűleg nem mérte fel helyesen a botrány méreteit, amely már a múlt hét óta gyűrűzik a Leopárd páncélosok törökországi eladása miatt. Azt hihette, hogy lassan elcsitul majd a felháborodás, a közvélemény elfogadja, hogy a Hardthöhe, vagyis a bonni hadügyminisztérium nem szándékosan sértette meg a parlament határozatát és szállította a tankokat Ankarának. Azokat a harckocsikat, amelyeket — mint a SAT—1 tv-adó megörökítette — a török kormány a kurd lakosság (ankarai szóhasználattal „terroristák”) ellen vetett be. A cáfolhatatlan bizonyíték hatására a német kormány energikusan tiltakozott török partnerénél, mondván, Ankara megszegte az adás-vételi megállapodást, hiszen a Leopárdokat csakis védelemre, és nem a kurdok legázolására használhatta volna fel. A bonni érvelés azonban kevéssé tűnt hitelesnek, hiszen a fegyverexportot szabályozó törvény szigorúan tiltja, hogy válságövezetbe adjanak el pusztító eszközöket. A NATO-szövetségesi kapcsolatok nem feledtethetik, hogy Törökországban nem honol belső béke, a kurdokkal a kormányzat nem most kerül először összetűzésbe. Éppen ezért döntött úgy a Bundestag tavaly ősszel, hogy a Leopárdok nem hajózhatók be. „A bal kéz nem tudja, mit csinál a jobb” magyarázatával a közelmúltban már próbálkoztak bonni hivatalnokok, amikor a vámosok Izraelbe indított tiltott fegyverszállítmányt csíptek el. Vagy még korábban, amikor kiderült, német cégek segítettek Líbiának vegyi fegyverek előállításában. Kétségtelenül bonyolult a kivitelt engedélyező eljárás, de talán mégsem annyira áttekinthetetlen, hogy ne lehetne nyomon követni a papírok útját. Pedig Stoltenberg hadügyminiszter a Leopárdok ügyében éppen ez utóbbira hivatkozott. Felelőst azért hétfőn megnevezett, Ruppelt minisztériumi igazgató nyugdíjazásával rendezni vélte a balul sikerült fegyvereladást. A jelek szerint Kohlt is meggyőzte, nem kell több fejnek hullania. A kancellár amúgy is a nagypolitika foglya, mivel a valamennyi törökországi fegyverszállítás felfüggesztése, az Ankarának címzett vádak és a török fővárosból érkező nem kevésbé érdes válasz, sőt sértegetés miatt mélypontra süllyedt a két ország viszonya. A konfliktust súlyosnak ítélhette az Egyesült Államok is, hiszen a hírek szerint Dick Cheney hadügyminiszter a felek között közvetíteni készül. A német kormányfő tehát megpróbálta nem meghallani az ellenzéki szociáldemokraták követelését, hogy Stoltenberg mondjon le, mert felelős a történtekért, és ebben a helyzetben az egyetlen tisztességes magatartás a távozás bejelentése lehet. De az ügy túl nagy hullámokat vert, és Kohlnak tekintettel kellett lennie a hét végi tartományi választásokra is. Ha nem akarta, hogy pártja esélyei még jobban csökkenjenek, a bonni vihart le kell csendesítenie. Minden jel arra vall, hogy Stoltenberg nem önszántából mondott le, hanem a kancellár döntésének engedelmeskedett. A távozó hadügyminiszter nem született szerencsés csillagzat alatt, habár pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban sokáig vezető posztot töltött be, és a szövetségi kormányban is több tárcával próbálkozott. 1965—69-ig volt a tudományos kutatások minisztere, majd 11 évig Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke. 1982 —89 között a pénzügyekért felelt a bonni kormányban. A hadügyminiszteri tárca sokak véleménye szerint Stoltenbergnek cseppet sem volt testhezálló. Gerhard Stoltenberg szellemi képességeiről, pénzügyi szaktudásáról azok, akik terveire, tevékenységére nagyon odafigyeltek, mindig elismerően nyilatkoztak. Ám a politikus a részletekben, például adóügyekben ennek ellenére több, súlyos hibát elkövetett, s amikor távozott, többnyire zűrzavar maradt utána. Arról, hogy az év végén, ha a kancellár átalakítja kabinetjét, Stoltenberg ismét váltani kényszerül, régóta suttogtak bonni berkekben. Kohl számításait most felborították a Leopárdok, s a hadügyminisztert aligha vigasztalja, hogy régi elvbarátja — a tervezettnél korábban — nem könnyű szívvel vált meg tőle. • Karcagi Katalin HOLNAP INDUL! CAMBRIDGE ENCIKLOPÉDIA MELLÉKLET A MAGYAR HÍRLAPBAN. A magyar sajtótörténet egyedülálló vállalkozása, egy teljes enciklopédia megjelentetése folytatásokban. Ilyen még nem volt! Erről nem szabad lemaradnia! Ez a lappal jár Önnek!