Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 167-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Bírálják a belgrádi kormány összetételét Újvidéki tudósítónktól Az ég legyen irgalmas Pániéhoz — jegyzi meg a belgrádi Borba a szövetségi kormányfő hivatalba lépése alkalmából, utalva a kaliforniai üzletember egy korábbi kijelentésére, amikor Milosevicet intette, hogy ne keresztezze útját. A keddi képviselőházi vita után nyilvánvaló, hogy valóban szüksége lesz az égiek segítségére azoknak a törvényeknek az elfogadásakor, amelyek az új választások kiírásához szükségesek. Az elsők közé tartozik majd az abolícióra, vagyis a katonai behívó elől elmenekültek felmentésére vonatkozó törvényjavaslat, amelyet, mint megtudtuk, dr. Várady Tibor, a kormány igazságügy-minisztere szándékozik beterjeszteni. Fogadtatása világosan megmutatja majd, hogy ez a szocialista-radikális parlament képes-e átlépni saját árnyékát. Szerbiában mindeddig az volt a hivatalos álláspont, hogy a behívóparancs megtagadói közönséges hazaárulók, akiknek börtönben a helyük. Más kérdés, hogy annyi börtön még az egész volt Jugoszlávia területén sincs, amennyiben minden parancsmegtagadó elférne, tekintve, hogy számukat 200 ezerre teszik. Az új kormány összetételéről eltérőek a vélemények. Ellenzéki körökben kiábrándítónak tartják, hogy Panic nem tartotta magát a szakértői kormány mércéjéhez és kabinetjébe bevett néhány szocialista kádert is, például Sainovicot, aki a szerb kormány tagjaként az olajembargó bevezetésekor azt mondta, hogy ezzel nem lehet megtörni a büszke szerbeket. „A szerbek, ha kell, gyalogolni fognak, de akkor se mondanak le néhány liter benzinért” nemzeti céljaikról — állította a nyilván szolgálati kocsin közlekedő miniszter. Kifogásolják Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter kinevezését is, aki eddig odaadóan tolmácsolta a milosevici külpolitikát, nem törődve olykor azzal sem, ha a tények megcáfolták állításait. Seselj szerb radikálisai aligha lehetnek elégedettek, amiért két magyar is tárcát kapott a kormányban, jóllehet dr. Kovács Oszkár miniszterelnök-helyettes a Szocialista Párt jelöltjeként került be a szövetségi parlamentbe. A miniszterek listája aligha tekinthető véglegesnek, hiszen Panicnak nem sok ideje volt a konzultációkra és előre jelezte a lehetséges személycseréket. Már tegnap, a kormány első üléséről olyan hírek szivárogtak ki, hogy két miniszter bejelentette távozását. Sajtókörökben dr. Várady nevét is emlegették, aki állítólag egyik tanárkollégáját szeretné látni a kisebbségi minisztérium élén. Az ígérgetések időszaka lejárt, az új kormánynak sürgősen cselekednie kell. Boszniában változatlan hevességgel dúl az etnikai háború, a szerb csapatok tovább ostromolják a muzulmánok lakta Gorazdét és folytatják előnyomulásukat a Száva mentén is. A belgrádi rádió tegnap azt jelentette, hogy hamarosan elesik Bihac városa is. Nem világos, hogy Panic miként akarja megállítani a háborút — hacsak nem az utánpótlás leállításával. Ezzel jócskán megkönnyítené lord Carrington munkáját, aki tegnap Londonban a három boszniai nemzeti közösség vezetőit igyekezett megállapodásra bírni. Közben Szarajevóból olyan hírek érkeztek, hogy újabb szerb—horvát titkos egyezség készül, amelynek értelmében a szerbek területeket engednének át a horvátoknak, Észak-Boszniában a Száva mentén, viszonzásként a horvátok beleegyeznének Szarajevó etnikai felosztásába. A hírt szerb körökben egyelőre cáfolják. • Kovács István Londoni tudósítónktól Miközben Douglas Hurd brit külügyminiszter végigjárja a délszláv köztársaságokat, Lord Carrington sikerrel tető alá hozta a bosznia-hercegovinai harcok beszüntetését célzó értekezletet Londonban. Az egymás ellen hadban álló szerbek, horvátok és mohamedánok vezetői közvetlen megbeszélésekre nem hajlandók egymással, de mindannyian megérkeztek az angol fővárosba és az Európai Közösség által béketeremtéssel megbízott Carrington volt külügyminiszter közvetítésével tárgyalnak a Carlton Tower szálló különtermeiben. Szerb részről Radovan Karadzic feltétel nélküli tűzszünetet javasolt és említette, hogy az ENSZ békefenntartó erők tevékenységét egész Bosznia-Hercegovinára ki kellene terjeszteni, nemcsak Szarajevó környékére. Elvben hozzájárult a boszniai szerbek vezére ahhoz, hogy folyosó nyíljék humanitárius segély bejuttatására. A tárgyalások tegnapi első fordulója tegnap eredménytelen volt. • Sárközi Mátyás: Győztem — de miben? Milan Panic, az Amerikából „hazaszakadt” szerb üzletember válságmenedzselésre vállalkozott. Egy igazi háborút kell kezelnie fotó: mti külföldi képszerkesztőség MTIA Kambodzsában lévő ENSZ-békeerők mandátumának kiszélesítését sürgette szerdai nyilatkozatában a kambodzsai külügyminiszter. Hor Namhong szerint a békefenntartó ENSZ-erőket „békekikényszerítő" erőkké kellene változtatni, mivel a vörös khmerek továbbra is szabotálják a tavaly Párizsban aláírt békeegyezmény megvalósítását, fegyvereseik leszerelését. A Kambodzsában szemben álló fegyveres csoportok közül egyedül a vörös khmerek nem hajlandóak együttműködni az ENSZ-erőkkel a katonák leszerelésében. A fegyverletétel fejében azt követelik, hogy fokozatosan oszlassák fel a jelenlegi phnompeni vezetést és az ENSZ ellenőrizze, hogy a vietnami csapatok valóban elhagyták-e az országot. A békemegállapodásban megfogalmazott fegyverletétel keretében tegnap a Norodom Szihanukhoz hű Khmer Népi Nemzeti Felszabadítási Front (KPNLF) több mint két és fél ezer katonája adta át fegyvereit a Kambodzsában állomásozó ENSZ békefenntartó erők vezetőjének. A thaiföldi határ közelében, a KPNLF főhadiszállásán megtartott ceremónia keretében 2700 katona adta át fegyverét , valamint tüzérségi eszközöket és egy T—54-es tankot — az ENSZ-erőknek. Ezzel már több mint 12 ezer gerillát fegyvereztek le. Újra diktálnak a vörös khmerek Chisinau két tűz között Moszkvai tudósítónktól A moldovai konfliktus rendezése érdekében hozzanak létre vegyes békefenntartó erőket, amelyekben a szemben álló felek valamint Románia képviselői nem vehetnek részt — javasolta kedden lezárult ülésszakán a Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentje. Az osztankinói tévécsatorna híradójának jelentése szerint a tiraszpoli legfelsőbb tanács úgy határozott, elutasítja azt a chisinaui indítványt, hogy a most alakuló új moldovai kormányban négy posztot a Dnyeszter bal partjának képviselői foglaljanak el. Grigorij Marakuca, a tiraszpoli törvényhozás elnöke — miként azt az Interfaksz hírül adta — keddi sajtóértekezletén viszont arról beszélt, hogy három miniszteri tisztséget ajánlottak föl. Igaz, a moldovai vezetés jelezte, szükség esetén kész más funkciókat is a Dnyeszter Menti Köztársaság jelöltjeinek adni. Marakuca arról nem szólt, hogy az általa vezetett parlament elutasította volna ezt a javaslatot. A moldovai törvényhozás július 21-éig várja a választ, s csak akkor dönt a kormány végleges összetételéről — mondotta, szavaiból azonban az derült ki, hogy Tiraszpol változatlanul makacs álláspontot képvisel. A kérdés eldöntéséhez a Dnyeszteren túli területek törvényhozóinak vissza kellene térniük a moldovai legfelsőbb tanácsba, ezt szorgalmazta hétfői látogatása során Alekszandr Ruckoj orosz alelnök is, ám a benderi események után a képviselők erre erkölcsi okokból nem hajlandók, mindannyian lemondtak mandátumukról — közölte. Szerinte ebben a helyzetben a háború minden bizonnyal folytatódni fog, mivel a rendezés új koncepciójának kidolgozására szánt két napot az újabb támadás előkészítésére használják föl”. A televízió arról is hírt adott, hogy a tiraszpoli parlament felhívásban kérte Oroszországot és Ukrajnát, vállalják a Dnyeszter Menti Köztársaság érdekeinek védelmét. A jelek szerint egyre nagyobb kompromisszumokra is hajlandó moldovai vezetést a másik oldalról, a Romániával való egyesülést sürgető kereszténydemokrata népfront részéről is heves bírálat éri. A népfront tanácsának végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a szeptemberben sorra kerülő romániai választásokon az elnöki tisztségre az egykori chisinaui kormányfőt, Mircea Drucot javasolja. Druc, bár a moldovai törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, egyszersmind Románia polgára is. A népfront renderi szervezete Oroszországgal megkötött alkuval vádolja a chisinaui vezetőket, holott szerinte az egyetlen lehetőség az egyesülés Romániával, és a romániai választókat arra szólítják föl, hogy szavazzanak Mircea Drucra. • P. Cs. MTI -------------------------------Borisz Jelcint ugyan támogatni kell, de nyitott kérdés, hogy az orosz kormányfő igazi demokrata-e vagy csak ügyes populista — idézett kedden egy vezető amerikai kormányférfit a The Washington Post. Az illetékes, aki a lap célzásai alapján feltehetően Brent Scowcroft, a Fehér Ház régi szovjetszakértőnek számító nemzetbiztonsági tanácsadója, újságírók előtt kijelentette: Jelcin most ugyan demokrata, de kérdés, hogy meggyőződésből-e, mint például Eduard Sevardnadze, a volt szovjet külügyminiszter. A névtelen washingtoni nyilatkozó szerint Jelcin próbatétele akkor következik majd, amikor reformjai kudarcot vallanak és vállalnia kell vagy a népszerűtlen döntéseket, vagy pedig azt, hogy „más irányba fog vezetni”. Az amerikai kormányférfi úgy vélte: nyitott a lehetőség, hogy az orosz nép olyan személy felé forduljon, aki a „majd én rendet csinálok” jelszavával lép fel. Akkor derül majd ki, hogy mi rejlik Jelcinben valójában. Az illetékes hozzátette, hogy az orosz hadsereg mély bizalmatlansággal viseltetik Jelcin iránt, mert annak együttműködése Amerikával s az atomfegyverek nagyszabású csökkentése a lényegét fenyegeti annak, ami Oroszországot szuperhatalommá tette. James Baker külügyminiszter ugyanakkor amellett érvel, hogy Jelcin alapvetően különbözik elődeitől, elkötelezett a demokrácia, a reformok mellett. George Bush elnök, legalábbis a felszíni jelek szerint, ezt a véleményt fogadta el — fűzte hozzá a The Washington Post. Kuril-szigetek — békeszerződés a tét MTI ---------------------------------------Orosz és japán szakértők kétnapos megbeszélést kezdtek tegnap Tokióban. A küldöttségek — amelyeket a két ország külügyminiszterhelyettesei vezetnek — az orosz— japán békeszerződés előkészítéséről tárgyalnak, s megpróbálják majd közelíteni az álláspontokat a legfontosabb vitás kérdés, a Kuril-szigetekkel kapcsolatos területi ellentét ügyében. A mostani tanácskozás két hónappal előzi meg Borisz Jelcin orosz elnök Japánban tervezett látogatását. Az egykori Szovjetunió és Japán a második világháború után nem kötött egymással békeszerződést, s bár azóta többször is voltak kísérletek a kapcsolatok hivatalos rendezésére, ezeket a területi vita megoldatlansága kudarcra kárhoztatta. A Szovjetunió 1945-ben szállta meg a Kuril-szigetcsoport négy legdélibb tagját, amelyeket Japán azóta is visszakövetel, s az orosz gazdasági reformok támogatását is a kérdés rendezéséhez köti. A két ország közötti békeszerződés előkészítésére Moszkva és Tokió 1988-ban egy munkacsoportot hozott létre, de a megbeszéléseken eddig nem sok eredmény született. KÜLFÖLD MTI ------------------------------------A német kormány szerdán úgy döntött, hogy a Bayern nevű rombolóval, valamint három Breguet Atlantic típusú felderítő repülőgéppel részt vesz a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-szankció betartásának ellenőrzésében. Mint Volker Rühe, a védelmi tárca főnöke bonni sajtóértekezletén közölte, a Bayern olyan parancsot kap tőle, hogy ma reggel nyolc órától bekapcsolódhat a nemzetközi akcióba. Bécsi tudósítónktól A Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) államainak kormányfői tervezett hét végi bécsi csúcstalálkozójukon fontos politikai és gazdasági kérdésekben fognak határozatokat elfogadni, amelyekkel egész Közép-Európa jövőjét hoszszú időre meghatározzák — mondta az osztrák külügyminisztérium szóvivője a Magyar Hírlap bécsi tudósítójának. A péntek—szombaton megtartandó találkozón — a tervek szerint — határozatokat hoznak a délkelet-európai polgárháború befejezése érdekében. Pénteken a külügyminiszterek és vezető beosztású munkatársaik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével, Jaques Attalival hat gazdasági projektet vitatnak meg. Ezek megvalósításához a nemzetközi pénzintézet fogja folyósítani a szükséges pénzeszközöket. A tervek között szerepel — mint már jelentettük — Triesztből Budapesten át Kijevig vezető vasút- és autópálya megépítése, a Bécsből Budapesten át Belgrádba vezető vasútvonal modernizálása, valamint a lengyelországi Gdanskból Olaszországba vezető vasútpálya felépítése és a bajorországi Ingolstadtba Oroszországból érkező olaj- és földgázvezeték megépítése. A közép-európai telefonhálózat modernizálásáról is megállapodást írnak alá. A szombati csúcstalálkozón veszik föl Horvátországot és Szlovéniát. A kormányfők aláírják a kötelező erejű kisebbségi chartát. Mint osztrák részről jelezték, lehetséges, hogy a bécsi csúcstalálkozón Bosznia-Hercegovina felvétele is szóba kerül. Kérdéses, hogy számolhat-e felvétellel a tagság iránt szintén érdeklődő Macedónia is, mivel ezt az államot nemzetközileg még nem ismerik el. Románia, Bulgária, Fehéroroszország és Ukrajna egyelőre nem számíthat arra, hogy a Közép-Európai Kezdeményezés tagjaivá válhasson. Szombati tanácskozásuk megkezdése előtt a tagországok kormányfői az új osztrák szövetségi elnöknél lesznek hivatalosak. Thomas Klestil munkareggelin fogadja vendégeit, akikkel a jugoszláviai helyzettel összefüggő aktuális kérdésekről óhajt beszélgetni. Az új államfő különben szerdán este első ízben találkozott egy szomszédos ország elnökével: az osztrák—morva határ közelében Klestil nem hivatalos baráti megbeszélést folytatott Václav Havellel. • Pogány Jenő Géza Osztrák—csehszlovák elnöki találkozó Klestil fogadja a KEK-csúcs résztvevőit is Jeszenszky a Lumeában Két évet késett A magyar—román kapcsolatok fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos filozófiáját közel két éve, 1990 augusztusában fejtette ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az Ártándnál megrendezett Európanap eseményeinek keretében. A beszédében foglalt gondolatok azonban — a negatív vagy Bukarestben annak ítélt megnyilatkozásokkal ellentétben — nem kaptak helyet a romániai sajtóban, egészen a legutóbbi időkig. Csak most jött el az az idő, amikor a román külügyminisztérium is úgy ítélte meg: a kétoldalú együttműködés távlati érdekei szempontjából hasznos lehet, hogy a román közvélemény megismerkedjen a magyar külügyminiszter álláspontjával. A Lumea című külpolitikai hetilap közölte az ártándi beszédet július közepén. Határátkelőhöz pénz kell Hűvös moldovai kapcsolat MTI ---------------------------------------Bukarest már meghozta a politikai döntést új határátkelőhelyek megnyitásáról, ennek csak gyakorlati feltételeit, így a finanszírozás kérdését kell megoldani. Egyes utakat össze kell kötni a határ két oldalán, ehhez változó, 8-15 kilométer hosszú szakaszon korszerűsítési munkálatokat kell elvégezni. Biztosítani kell a vám és a határőrség számára az infrastrukturális feltételeket, amelyek lehetővé teszik az átkelőhelyek mihamarabbi megnyitását. Ezt Teodor Melescanu államtitkár közölte kérdésekre válaszolva a román külügymnisztérium szokásos szerdai sajtótájékoztatóján. Melescanu a leghatározottabban cáfolta, hogy román részről bárki is összekötné ezt az ügyet a szeptemberre előirányzott általános választásokkal, illetve ki akarná várni azok kimenetelét. Jugoszláviával kapcsolatban Melescanu úgy ítélte meg, hogy az új miniszterelnök parlamenti megerősítése, a szövetségi kormány megalakulása, illetve Milan Panic eddigi állásfoglalásai reménykeltőek. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy a vajdasági román kisebbség tagjait is fenyegetések érik és nyomásnak vannak kitéve, Melescanu nem zárta ki a helyi szintű konfliktusok lehetőségeit a többségi lakossággal. Melescanu közvetve elismerte, hogy némiképp lehűltek Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatai, mivel Bukarest nem teljesítette Chisinau azon kérését, hogy Románia is küldjön csapatszétválasztó erőket a Dnyeszter menti övezetbe, sőt, erről a kérésről szó sem esett a román parlament legutóbbi, moldovai helyzetről elfogadott nyilatkozatában.Minden kétoldalú kapcsolatban vannak jó és kevésbé jó pillanatok, de az utóbbit nem lehet általános tendenciaként beállítani. Románia saját és a nemzetközi környezetből fakadó lehetőségek szerint maximálisan kész a testvéri kapcsolatok fejlesztésére a másik román állammmal, illetve hozzájárulni függetlenségének és területi sérthetetlenségének biztosításához — mondotta. Baker „mozgósít” (MTI) James Baker amerikai külügyminiszter jövő héten kezdődő közel-keleti körútja során ellátogat Izraelbe, Jordániába, Szíriába, Egyiptomba és Szaúd-Arábiába, ahol az érintett országok vezetőivel a közel-keleti békés rendezés lehetőségéről folytat tanácskozásokat. Margaret Tutchler, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hírügynökségek szerint közölte, hogy Baker találkozik a palesztinok képviselőivel, és valószínűleg elutazik Libanonba is. Férjezett szóvivő (MTI) Virginia Gheorghiu személyében új szóvivője van a román kormánynak. A hölgy 1965. január 20-án született Gyulafehérváron, tehát mindössze 27 éves. Diplomáját 1987- ben szerezte a kolozsvári egyetem filozófiai tanszékén. 1990-ben a kormány szaktanácsadójává nevezték ki. A Rompres hivatalos román hírügynökség szűkszavú jelentéséből még annyi derül ki, hogy Virginia Gheorghiu férjezett. Szervezik a hadtestet (MTI) Strasbourgban a két ország hadseregének képviselői megkezdték a szervezési előkészületeket a közös francia—német hadtest felállítására. Elsőnek a hadtest törzskarát hozzák létre, amely kialakítja majd a pontos szervezeti felépítést. A közös magasabb egység felállításáról Francois Mitterrand elnök és Helmut Kohl kancellár idei, La Rochelle-ben Világhíradó megtartott talákozóján jött létre a megállapodás. Az új közös hadtestet 1995-re kell létrehozni, s az a két ország elképzelése szerint egy európai rendeltetésű hadsereg magja lehet. Újra: Szabad Újság (MTI) Kéthetes szünet után tegnap Pozsonyban ismét megjelent a Szabad Újság. A rajt alig egy évvel ezelőtti indulásával lett az Új Szó mellett a csehszlovákiai, magyarok második napilapja. Két hete azzal köszönt el olvasóitól, hogy július 15-étől talán ismét sikerül talpra állnia. Sikerült. A lap kiadásának pénzügyi fedezete ismét biztosítva van. Lezuhant , meghaltak (MTI) A szanaai rádió közlése szerint hatvannyolcan vesztették életüket az Aden térségében a sivatagban kedden este, rossz időjárási viszonyok közepette történt légi szerencsétlenség során. Az Antonov típusú, a Szokotra szigetéről Adenbe tartó jemeni katonai szállítógépen katonák és polgári személyek tartózkodtak és a szerencsétlenséget senki sem élte túl. A gép Adenben készülődött leszálláshoz, amikor megszakadt a pilóta rádiókapcsolata az irányítótoronnyal. Kurd terroristák (MTI) Kurd szeparatisták kedd éjjel tűzpárbajban megöltek három rendőrtisztet Törökország délkeleti részén, Van tartományban. A tűzharc azért tört ki, mert a (szélsőbalos) Kurd Munkapárt (PKK) fegyveresei eltorlaszolták a Baskale városba vezető utat. Ezzel immár 101-re emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik a PKK által indított felkelés kapcsán ebben a hónapban életüket vesztették. Tűzszünet Dél-Oszétiában (MTI) Teljes nyugalomban telt el az éjszaka a dél-oszétiai Chinvali térségében, miután kedden az orosz és grúz békefenntartó alakulatok bevonultak a harcoló feleket szétválasztó ütközőzónába. A békeerők felvonultatása tegnap délután az őszét egység elhelyezkedésével fejeződött be. A 15 kilométer hosszú, Chinvali előtt húzódó frontvonal mentén állomásozó egységek legfőbb feladata, hogy ha kell, akkor akár fegyverrel is, de mindenképpen elejét vegyék az összecsapások kimúlásának. Chinvaliban megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. A városban becsült adatok szerint az épületek 80 százaléka dőlt romba. Horn tisztázni akar (MTI) A Magyarország és Szlovákia közötti félreértések tisztázását célzó tárgyalásokat szorgalmazott tegnap Pozsonyban Horn Gyula, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A magyar politikus az Európai Parlament felkérésére előadást tartott az Európai Ifjúsági Alapítvány szlovák fővárosban tartott rendezvényén és a szlovák parlamentben találkozott Ivan Laluhával, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével és Peter Weisszel, a szlovák parlament alelnökével. 1992. július 16., csütörtök Carter, az utolsó demokrata elnök bírálta Busht Clinton győzelemre készül MTI----------------------------------------Jimmy Carter volt amerikai elnök szenvedélyesen bírálta a Bushkormányt, míg Jesse Jackson fekete polgárjogi vezető a színes bőrű szegények helyzete ellen emelt szót a Demokrata Párt kongresszusának keddi ülésén. A tanácskozáson érdemi módosítások nélkül elfogadták a párt középutas választási programját, amelytől győzelmet remélnek a novemberi elnökválasztáson. Jimmy Carter, az elmúlt negyedszázad egyetlen demokrata párti elnöke, akit 1980-ban Ronald Reagan győzött le fölényesen, arról szólt, hogy országának háborúskodás helyett a viszályok békés rendezéséből kellene példát adnia, Kelet-Európában is. A fejlett országok azonban lényegében nem vesznek tudomást a világban folyó háborúkról — mondta. Carter síkraszállt azért, hogy Amerika is hagyjon fel az atomfegyver-kísérletekkel, s építse újjá társadalmát, ahol a szegények és a gazdagok közötti szakadék s a bűnözés nagyobb, mint valaha. Jesse Jackson fekete polgárjogi vezető, aki korábban maga, is mi dúlt az elnökjelöltségért, óriási sikert aratott szenvedélyes beszédével, amelyben felidézte: tízmillió amerikai van munka nélkül, 25 millióan élnek állami élelmiszersegélyen, 35 millióan szegénységben s 40 milliónak nincs betegbiztosítása. Segíteni kell a feketegettók fiataljainak, akiknek már a börtön is felemelkedés, hiszen ott fedél és élelem vár rájuk— mondotta. Míg Carter határozottan kiállt Bill Clinton, a párt elnökjelöltje mellett, Jackson csak közvetetten, jelezve: elvárja, hogy a jelölt a fekete szavazók mozgósítása fejében vegye figyelembe igényeiket. A kongresszuson tegnap (budapesti idő szerint ma hajnalban) terjesztették elő hivatalosan Clinton és alelnöke, Al Gore jelölését — az eredmény nem kétséges. A javaslatok elfogadása biztosított. Jerry Brown, volt kaliforniai kormányzó, az utolsó, populista szólamokkal fellépő ellenjelölt lehetőséget kapott, hogy kifejtse nézeteit. A kongresszus ma este Clinton programbeszédével fejeződik be. A tegnap különben a nőké volt a kongresszuson — jogosan, mert a demokraták választóinak többségét ők alkotják. Aretha Franklyn éneke lelkesítette őket. Az idei elnökválasztás egyik kulcskérdése lehet az abortuszügy. A demokraták a liberalizmus hívei ebben a tekintetben. Bizottság van—és igazság? MTI ---------------------------------------Salvadorba érkeztek annak a nemzetközi testületnek a tagjai, akiket az ENSZ a közép-amerikai országban 12 éven át pusztított polgárháború során elkövetett bűnök pártatlan kivizsgálásával bízott meg. Az „igazság bizottságának” létrehozásáról a salvadori kormány és a gerillák idén januárban kötött békeszerződése rendelkezett. Belisario Betancur volt kolumbiai elnök, a bizottság tagja küldetésük legfontosabb céljaként azt nevezte meg, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a nemzeti megbékéléshez Salvadorban. A testületben politikusok, közéleti személyiségek mellett jogászok és emberjogi szakértők vállaltak szerepet. Alfredo Christiani köztársasági elnök szóvivője kijelentette, hogy a kormány minden lehetséges segítséget megad a bizottság munkájához. A salvadori sajtó rámutatott, hogy a szakértők vizsgálatait nagy várakozás előzi meg, hiszen az ország közvéleménye ragaszkodik a polgárháború alatt elkövetett gyilkosságok, jogsértések felderítéséhez, a felelősök elszámoltatásához. Egyes adatok szerint mintegy nyolcvanezer polgári lakos veszítette életét a harcok során. A testület megkísérli felderíteni a Romero San Salvador-i érsek ellen 1980-ban elkövetett gyilkos merénylet körülményeit, és a szélsőjobboldali szervezetek úgynevezett halálbrigádjainak vérengzéseit, illetve a kormányhadsereg tevékenységét is.