Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 167-180. szám)

1992-07-16 / 167. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Bírálják a belgrádi kormány összetételét Újvidéki tudósítónktól Az ég legyen irgalmas Pániéhoz — jegyzi meg a belgrádi Borba a szövetségi kormányfő hivatalba lé­pése alkalmából, utalva a kalifor­niai üzletember egy korábbi kije­lentésére, amikor Milosevicet in­tette, hogy ne keresztezze útját. A keddi képviselőházi vita után nyil­vánvaló, hogy valóban szüksége lesz az égiek segítségére azoknak a törvényeknek az elfogadásakor, amelyek az új választások kiírásá­hoz szükségesek. Az elsők közé tartozik majd az abolícióra, vagyis a katonai behívó elől elmenekültek felmentésére vo­natkozó törvényjavaslat, amelyet, mint megtudtuk, dr. Várady Tibor, a kormány igazságügy-minisztere szándékozik beterjeszteni. Fogad­tatása világosan megmutatja majd, hogy ez a szocialista-radikális par­lament képes-e átlépni saját árnyé­kát. Szerbiában mindeddig az volt a hivatalos álláspont, hogy a behí­vóparancs megtagadói közönséges hazaárulók, akiknek börtönben a helyük. Más kérdés, hogy annyi börtön még az egész volt Jugoszlá­via területén sincs, amennyiben minden parancsmegtagadó elférne, tekintve, hogy számukat 200 ezer­re teszik. Az új kormány összetételéről el­térőek a vélemények. Ellenzéki kö­rökben kiábrándítónak tartják, hogy Panic nem tartotta magát a szakér­tői kormány mércéjéhez és kabinet­jébe bevett néhány szocialista ká­dert is, például Sainovicot, aki a szerb kormány tagjaként az olajem­bargó bevezetésekor azt mondta, hogy ezzel nem lehet megtörni a büszke szerbeket. „A szerbek, ha kell, gyalogolni fognak, de akkor se mondanak le néhány liter benzi­nért” nemzeti céljaikról — állította a nyilván szolgálati kocsin közleke­dő miniszter. Kifogásolják Vladis­lav Jovanovic szerb külügyminisz­ter kinevezését is, aki eddig oda­­adóan tolmácsolta a milosevici kül­politikát, nem törődve olykor azzal sem, ha a tények megcáfolták állí­tásait. Seselj szerb radikálisai alig­ha lehetnek elégedettek, amiért két magyar is tárcát kapott a kormány­ban, jóllehet dr. Kovács Oszkár mi­niszterelnök-helyettes a Szocialista Párt jelöltjeként került be a szövet­ségi parlamentbe. A miniszterek listája aligha tekinthető végleges­nek, hiszen Panicnak nem sok ideje volt a konzultációkra és előre jelez­te a lehetséges személycseréket. Már tegnap, a kormány első ülésé­ről olyan hírek szivárogtak ki, hogy két miniszter bejelentette távozását. Sajtókörökben dr. Várady nevét is emlegették, aki állítólag egyik ta­nárkollégáját szeretné látni a ki­sebbségi minisztérium élén. Az ígérgetések időszaka lejárt, az új kormánynak sürgősen csele­kednie kell. Boszniában változat­lan hevességgel dúl az etnikai há­ború, a szerb csapatok tovább ost­romolják a muzulmánok lakta Go­­razdét és folytatják előnyomulásu­kat a Száva mentén is. A belgrádi rádió tegnap azt jelentette, hogy hamarosan elesik Bihac városa is. Nem világos, hogy Panic miként akarja megállítani a háborút — ha­csak nem az utánpótlás leállításával. Ezzel jócskán megkönnyítené lord Carrington munkáját, aki tegnap Londonban a három boszniai nem­zeti közösség vezetőit igyekezett megállapodásra bírni. Közben Sza­rajevóból olyan hírek érkeztek, hogy újabb szerb—horvát titkos egyezség készül, amelynek értelmében a szer­­bek területeket engednének át a horvátoknak, Észak-Boszniában a Száva mentén, viszonzásként a hor­­vátok beleegyeznének Szarajevó et­nikai felosztásába. A hírt szerb kö­rökben egyelőre cáfolják. • Kovács István Londoni tudósítónktól Miközben Douglas Hurd brit külügyminiszter végigjárja a dél­szláv köztársaságokat, Lord Car­rington sikerrel tető alá hozta a bosznia-hercegovinai harcok be­szüntetését célzó értekezletet Lon­donban. Az egymás ellen hadban álló szerbek, horvátok és mohame­dánok vezetői közvetlen megbe­szélésekre nem hajlandók egymás­sal, de mindannyian megérkeztek az angol fővárosba és az Európai Közösség által béketeremtéssel megbízott Carrington volt külügy­miniszter közvetítésével tárgyalnak a Carlton Tower szálló különter­meiben. Szerb részről Radovan Karadzic feltétel nélküli tűzszüne­tet javasolt és említette, hogy az ENSZ békefenntartó erők tevé­kenységét egész Bosznia-Hercego­vinára ki kellene terjeszteni, nem­csak Szarajevó környékére. Elvben hozzájárult a boszniai szerbek ve­zére ahhoz, hogy folyosó nyíljék humanitárius segély bejuttatására. A tárgyalások tegnapi első forduló­ja tegnap eredménytelen volt. • Sárközi Mátyás: Győztem — de miben? Milan Panic, az Amerikából „hazasza­kadt” szerb üzletember válságmenedzselésre vállalkozott. Egy igazi háborút kell kezelnie fotó: mti külföldi képszerkesztőség MTI­­A Kambodzsában lévő ENSZ-békeerők mandátumá­nak kiszélesítését sürgette szerdai nyilatkozatában a kambodzsai külügyminiszter. Hor Namhong szerint a békefenntartó ENSZ-erőket „békekikényszerítő" erőkké kellene változtatni, mivel a vörös khmerek továbbra is szabotálják a tavaly Párizsban aláírt békeegyezmény megvalósítását, fegyvereseik leszerelését. A Kambodzsában szemben álló fegyveres csoportok közül egyedül a vörös khmerek nem hajlandóak együtt­működni az ENSZ-erőkkel a katonák leszerelésében. A fegyverletétel fejében azt követelik, hogy fokozatosan oszlassák fel a jelenlegi phnompeni vezetést és az ENSZ ellenőrizze, hogy a vietnami csapatok valóban elhagy­­ták-e az országot. A békemegállapodásban megfogalma­zott fegyverletétel keretében tegnap a Norodom Szih­a­nukhoz hű Khmer Népi Nemzeti Felszabadítási Front (KPNLF) több mint két és fél ezer katonája adta át fegy­vereit a Kambodzsában állomásozó ENSZ békefenntartó erők vezetőjének. A thaiföldi határ közelében, a KPNLF főhadiszállásán megtartott ceremónia keretében 2700 ka­tona adta át fegyverét , valamint tüzérségi eszközöket és egy T—54-es tankot — az ENSZ-erőknek. Ezzel már több mint 12 ezer gerillát fegyvereztek le. Újra diktálnak a vörös khmerek Chisinau két tűz között Moszkvai tudósítónktól A moldovai konfliktus rendezé­se érdekében hozzanak létre ve­gyes békefenntartó erőket, ame­lyekben a szemben álló felek vala­mint Románia képviselői nem ve­hetnek részt — javasolta kedden lezárult­ ülésszakán a Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentje. Az osztankinói tévécsatorna híradójá­nak jelentése szerint a tiraszpoli legfelsőbb tanács úgy határozott, elutasítja azt a chisinaui indítványt, hogy a most alakuló új moldovai kormányban négy posztot a Dnyeszter bal partjának képviselői foglaljanak el. Grigorij Marakuca, a tiraszpoli törvényhozás elnöke — miként azt az Interfaksz hírül adta — keddi sajtóértekezletén viszont arról be­szélt, hogy három miniszteri tiszt­séget ajánlottak föl. Igaz, a moldo­vai vezetés jelezte, szükség esetén kész más funkciókat is a Dnyeszter Menti Köztársaság jelöltjeinek ad­ni. Marakuca arról nem szólt, hogy az általa vezetett parlament elutasí­totta volna ezt a javaslatot. A mol­dovai törvényhozás július 21-éig várja a választ, s csak akkor dönt a kormány végleges összetételéről — mondotta, szavaiból azonban az derült ki, hogy Tiraszpol változat­lanul makacs álláspontot képvisel. A kérdés eldöntéséhez a Dnyeszte­­ren túli területek törvényhozóinak vissza kellene térniük a moldovai legfelsőbb tanácsba, ezt szorgal­mazta hétfői látogatása során Alek­­szandr Ruckoj orosz alelnök is, ám a benderi események után a képvi­selők erre erkölcsi okokból nem hajlandók, mindannyian lemondtak mandátumukról — közölte. Szerin­te ebben a helyzetben a háború minden bizonnyal folytatódni fog, mivel a rendezés új koncepciójá­nak kidolgozására szánt két napot a­z újabb támadás előkészítésére használják föl”. A televízió arról is hírt adott, hogy a tiraszpoli parlament felhí­vásban kérte Oroszországot és Uk­rajnát, vállalják a Dnyeszter Menti Köztársaság érdekeinek védelmét. A jelek szerint egyre nagyobb kompromisszumokra is hajlandó moldovai vezetést a másik oldal­ról, a Romániával való egyesülést sürgető kereszténydemokrata nép­front részéről is heves bírálat éri. A népfront tanácsának végrehajtó bi­zottsága úgy döntött, hogy a szep­temberben sorra kerülő romániai választásokon az elnöki tisztségre az egykori chisinaui kormányfőt,­ Mircea Drucot javasolja. Druc, bár a moldovai törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, egyszersmind Románia polgára is. A népfront renderi szervezete Oroszországgal megkötött alkuval vádolja a chisinaui vezetőket, ho­lott szerinte az egyetlen lehetőség az egyesülés Romániával, és a ro­mániai választókat arra szólítják föl, hogy szavazzanak Mircea Drucra. • P. Cs. MTI -------------------------------­Borisz Jelcint ugyan támogatni kell, de nyitott kérdés, hogy az orosz kormányfő igazi demokra­ta-e vagy csak ügyes populista — idézett kedden egy vezető amerikai kormányférfit a The Washington Post. Az illetékes, aki a lap célzásai alapján feltehetően Brent Scow­­croft, a Fehér Ház régi szovjet­szakértőnek számító nemzetbizton­sági tanácsadója, újságírók előtt ki­jelentette: Jelcin most ugyan de­mokrata, de kérdés, hogy meggyő­­ződésből-e, mint például Eduard Sevardnadze, a volt szovjet kül­ügyminiszter. A névtelen washing­toni nyilatkozó szerint Jelcin pró­batétele akkor következik majd, amikor reformjai kudarcot vallanak és vállalnia kell vagy a népszerűt­len döntéseket, vagy pedig azt, hogy „más irányba fog vezetni”. Az amerikai kormányférfi úgy vélte: nyitott a lehetőség, hogy az orosz nép olyan személy felé for­duljon, aki a „majd én rendet csi­nálok” jelszavával lép fel. Akkor derül majd ki, hogy mi rejlik Jel­cinben valójában. Az illetékes hoz­zátette, hogy az orosz hadsereg mély bizalmatlansággal viseltetik Jelcin iránt, mert annak együttmű­ködése Amerikával s az atomfegy­verek nagyszabású csökkentése a lényegét fenyegeti annak, ami Oroszországot szuperhatalommá tette. James Baker külügyminiszter ugyanakkor amellett érvel, hogy Jelcin alapvetően különbözik elő­deitől, elkötelezett a demokrácia, a reformok mellett. George Bush el­nök, legalábbis a felszíni jelek sze­rint, ezt a véleményt fogadta el — fűzte hozzá a The Washington Post. Kuril-szigetek — békeszerződés a tét MTI ---------------------------------------­Orosz és japán szakértők kétna­pos megbeszélést kezdtek tegnap Tokióban. A küldöttségek — ame­lyeket a két ország külügyminiszter­helyettesei vezetnek — az orosz— japán békeszerződés előkészítéséről tárgyalnak, s megpróbálják majd kö­zelíteni az álláspontokat a legfonto­sabb vitás kérdés, a Kuril-szigetek­­kel kapcsolatos területi ellentét ügyében. A mostani tanácskozás két hónappal előzi meg Borisz Jelcin orosz elnök Japánban tervezett láto­gatását. Az egykori Szovjetunió és Japán a második világháború után nem kö­tött egymással békeszerződést, s bár azóta többször is voltak kísérletek a kapcsolatok hivatalos rendezésére, ezeket a területi vita megoldatlansá­ga kudarcra kárhoztatta. A Szovjetunió 1945-ben szállta meg a Kuril-szigetcsoport négy leg­délibb tagját, amelyeket Japán azóta is visszakövetel, s az orosz gazdasá­gi reformok támogatását is a kérdés rendezéséhez köti. A két ország közötti békeszerző­dés előkészítésére Moszkva és To­kió 1988-ban egy munkacsoportot hozott létre, de a megbeszéléseken eddig nem sok eredmény született. KÜLFÖLD MTI ------------------------------------­A német kormány szerdán úgy döntött, hogy a Bayern nevű rom­bolóval, val­amint három Breguet Atlantic típusú felderítő repülőgép­pel részt vesz a Kis-Jugoszlávia el­len elrendelt ENSZ-szankció betar­tásának ellenőrzésében. Mint Vol­ker Rühe, a védelmi tárca főnöke bonni sajtóértekezletén közölte, a Bayern olyan parancsot kap tőle, hogy ma reggel nyolc órától bekap­csolódhat a nemzetközi akcióba. Bécsi tudósítónktól A Közép-Európai Kezdeménye­zés (KEK) államainak kormányfői tervezett hét végi bécsi csúcstalál­kozójukon fontos politikai és gaz­dasági kérdésekben fognak határo­zatokat elfogadni, amelyekkel egész Közép-Európa jövőjét hosz­­szú időre meghatározzák — mond­ta az osztrák külügyminisztérium szóvivője a Magyar Hírlap bécsi tudósítójának. A péntek—szombaton megtar­tandó találkozón — a tervek sze­rint — határozatokat hoznak a dél­kelet-európai polgárháború befeje­zése érdekében. Pénteken a külügyminiszterek és vezető beosztású munkatársaik az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD) elnökével, Jaques Attalival hat gazdasági projektet vitatnak meg. Ezek megvalósításá­hoz a nemzetközi pénzintézet fogja folyósítani a szükséges pénzeszkö­zöket. A tervek között szerepel — mint már jelentettük — Triesztből Budapesten át Kijevig vezető va­sút- és autópálya megépítése, a Bécsből Budapesten át Belgrádba vezető vasútvonal modernizálása, valamint a lengyelországi Gdansk­ból Olaszországba vezető vasútpá­lya felépítése és a bajorországi In­­golstadtba Oroszországból érkező olaj- és földgázvezeték megépíté­se. A közép-európai telefonhálózat modernizálásáról is megállapodást írnak alá. A szombati csúcstalálkozón ve­szik föl Horvátországot és Szlové­niát. A kormányfők aláírják a köte­lező erejű kisebbségi chartát. Mint osztrák részről jelezték, lehetséges, hogy a bécsi csúcstalálkozón Bosz­nia-Hercegovina felvétele is szóba kerül. Kérdéses, hogy számolhat-e felvétellel a tagság iránt szintén ér­deklődő Macedónia is, mivel ezt az államot nemzetközileg még nem ismerik el. Románia, Bulgária, Fehéroroszország és Ukrajna egyelőre nem számíthat arra, hogy a Közép-Európai Kezdeményezés tagjaivá válhasson. Szombati tanácskozásuk meg­kezdése előtt a tagországok kor­mányfői az új osztrák szövetségi elnöknél lesznek hivatalosak. Tho­mas Klestil munkareggelin fogadja vendégeit, akikkel a jugoszláviai helyzettel összefüggő aktuális kér­désekről óhajt beszélgetni. Az új államfő különben szerdán este első ízben találkozott egy szomszédos ország elnökével: az osztrák—morva határ közelében Klestil nem hivatalos baráti megbe­szélést folytatott Václav Havellel. • Pogány Jenő Géza Osztrák—csehszlovák elnöki találkozó Klestil fogadja a KEK-csúcs résztvevőit is Jeszenszky a Lumeában Két évet késett A magyar—román kapcsolatok fejlesztési lehetőségeivel kapcsola­tos filozófiáját közel két éve, 1990 augusztusában fejtette ki Je­szenszky Géza külügyminiszter az Ártándnál megrendezett Európa­­nap eseményeinek keretében. A beszédében foglalt gondolatok azonban — a negatív vagy Buka­restben annak ítélt megnyilatkozá­sokkal ellentétben — nem kaptak helyet a romániai sajtóban, egé­szen a legutóbbi időkig. Csak most jött el az az idő, amikor a román külügyminiszté­rium is úgy ítélte meg: a kétoldalú együttműködés távlati érdekei szempontjából hasznos lehet, hogy a román közvélemény megismer­kedjen a magyar külügyminiszter álláspontjával. A Lumea című külpolitikai heti­lap közölte az ártándi beszédet jú­lius közepén. Határátkelőhöz pénz kell Hűvös moldovai kapcsolat MTI ---------------------------------------­Bukarest már meghozta a politi­kai döntést új határátkelőhelyek megnyitásáról, ennek csak gyakor­lati feltételeit, így a finanszírozás kérdését kell megoldani. Egyes utakat össze kell kötni a határ két oldalán, ehhez változó, 8-15 kilo­méter hosszú szakaszon korszerű­sítési munkálatokat kell elvégezni. Biztosítani kell a vám és a határőr­ség számára az infrastrukturális feltételeket, amelyek lehetővé te­szik az átkelőhelyek mihamarabbi megnyitását. Ezt Teodor Melescanu államtit­kár közölte kérdésekre válaszolva a román külügymnisztérium szoká­sos szerdai sajtótájékoztatóján. Melescanu a leghatározottabban cáfolta, hogy román részről bárki is összekötné ezt az ügyet a szep­temberre előirányzott általános vá­lasztásokkal, illetve ki akarná várni azok kimenetelét. Jugoszláviával kapcsolatban Melescanu úgy ítélte meg, hogy az új miniszterelnök parlamenti meg­erősítése, a szövetségi kormány megalakulása, illetve Milan Panic eddigi állásfoglalásai reménykeltő­­ek. Azokkal a hírekkel kapcsolat­ban, hogy a vajdasági román ki­sebbség tagjait is fenyegetések érik és nyomásnak vannak kitéve, Me­lescanu nem zárta ki a helyi szintű konfliktusok lehetőségeit a többsé­gi lakossággal. Melescanu közvetve elismerte, hogy némiképp lehűltek Románia és a Moldovai Köztársaság kapcso­latai, mivel Bukarest nem teljesí­tette Chisinau azon kérését, hogy­ Románia is küldjön csapatszétvá­lasztó erőket a Dnyeszter menti övezetbe, sőt, erről a kérésről szó sem esett a román parlament leg­utóbbi, moldovai helyzetről elfoga­dott nyilatkozatában.Minden kétol­dalú kapcsolatban vannak jó és ke­vésbé jó pillanatok, de az utóbbit nem lehet általános tendenciaként beállítani. Románia saját és a nem­zetközi környezetből fakadó lehe­tőségek szerint maximálisan kész a testvéri kapcsolatok fejlesztésére a másik román állammmal, illetve hozzájárulni függetlenségének és területi sérthetetlenségének biztosí­tásához — mondotta. Baker „mozgósít” (MTI) James Baker amerikai külügyminiszter jövő héten kezdődő közel-keleti körútja során ellátogat Izraelbe, Jordániába, Szíriába, Egyiptomba és Szaúd-Arábiába, ahol az érin­tett országok vezetőivel a közel-keleti békés rendezés lehetőségéről folytat tanácskozáso­kat. Margaret Tutchler, a washingtoni kül­ügyminisztérium szóvivője hírügynökségek szerint közölte, hogy Baker találkozik a pa­lesztinok képviselőivel, és valószínűleg eluta­zik Libanonba is. Férjezett szóvivő (MTI) Virginia Gheorghiu személyében új szóvivője van a román kormánynak. A hölgy 1965. január 20-án született Gyulafehérváron, tehát mindössze 27 éves. Diplomáját 1987- ben szerezte a kolozsvári egyetem filozófiai tanszékén. 1990-ben a kormány szaktanács­­adójává nevezték ki. A Rompres hivatalos ro­mán hírügynökség szűkszavú jelentéséből még annyi derül ki, hogy Virginia Gheorghiu férjezett. Szervezik a hadtestet (MTI) Strasbourgban a két ország hadseregé­nek képviselői megkezdték a szervezési elő­készületeket a közös francia—német hadtest felállítására. Elsőnek a hadtest törzskarát hoz­zák létre, amely kialakítja majd a pontos szer­vezeti felépítést. A közös magasabb egység felállításáról Francois Mitterrand elnök és Helmut Kohl kancellár idei, La Rochelle-ben Világhíradó megtartott talákozóján jött létre a megállapo­dás. Az új közös hadtestet 1995-re kell létre­hozni, s az a két ország elképzelése szerint egy európai rendeltetésű hadsereg magja le­het. Újra: Szabad Újság (MTI) Kéthetes szünet után tegnap Pozsony­ban ismét megjelent a Szabad Újság. A rajt alig egy évvel ezelőtti indulásával lett az Új Szó mellett a csehszlovákiai, magyarok máso­dik napilapja. Két hete azzal köszönt el olva­sóitól, hogy július 15-étől talán ismét sikerül talpra állnia. Sikerült. A lap kiadásának pénz­ügyi fedezete ismét biztosítva van. Lezuhant , meghaltak (MTI) A szanaai rádió közlése szerint hat­vannyolcan vesztették életüket az Aden térsé­gében a sivatagban kedden este, rossz időjárá­si viszonyok közepette történt légi szerencsét­lenség során. Az Antonov típusú, a Szokotra szigetéről Adenbe tartó jemeni katonai szállí­tógépen katonák és polgári személyek tartóz­kodtak és a szerencsétlenséget senki sem élte túl. A gép Adenben készülődött leszálláshoz, amikor megszakadt a pilóta rádiókapcsolata az irányítótoronnyal. Kurd terroristák (MTI) Kurd szeparatisták kedd éjjel tűzpár­­bajban megöltek három rendőrtisztet Török­ország délkeleti részén, Van tartományban. A tűzharc azért tört ki, mert a (szélsőbalos) Kurd Munkapárt (PKK) fegyveresei eltorla­szolták a Baskale városba vezető utat. Ezzel immár 101-re emelkedett azoknak az áldoza­toknak a száma, akik a PKK által indított fel­kelés kapcsán ebben a hónapban életüket vesztették. Tűzszünet Dél-Oszétiában (MTI) Teljes nyugalomban telt el az éjszaka a dél-oszétiai Chinvali térségében, miután ked­den az orosz és grúz békefenntartó alakulatok bevonultak a harcoló feleket szétválasztó üt­közőzónába. A békeerők felvonultatása teg­nap délután az őszét egység elhelyezkedésé­vel fejeződött be. A 15 kilométer hosszú, Chinvali előtt húzódó frontvonal mentén állo­másozó egységek legfőbb feladata, hogy ha kell, akkor akár fegyverrel is, de mindenkép­pen elejét vegyék az összecsapások kimúlásá­nak. Chinvaliban megkezdődtek a helyreállí­tási munkálatok. A városban becsült adatok szerint az épületek 80 százaléka dőlt romba. Horn tisztázni akar (MTI) A Magyarország és Szlovákia közötti félreértések tisztázását célzó tárgyalásokat szorgalmazott tegnap Pozsonyban Horn Gyu­la, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A magyar politikus az Európai Parlament fel­kérésére előadást tartott az Európai Ifjúsági Alapítvány szlovák fővárosban tartott rendez­vényén és a szlovák parlamentben találkozott Ivan Laluhával, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével és Peter Weisszel, a szlovák parlament alelnökével. 1992. július 16., csütörtök Carter, az utolsó demokrata elnök bírálta Busht Clinton győzelemre készül MTI----------------------------------------­Jimmy Carter volt amerikai el­nök szenvedélyesen bírálta a Bush­­kormányt, míg Jesse Jackson feke­te polgárjogi vezető a színes bőrű szegények helyzete ellen emelt szót a Demokrata Párt kongresszu­sának keddi ülésén. A tanácskozá­son érdemi módosítások nélkül el­fogadták a párt középutas választá­si programját, amelytől győzelmet remélnek a novemberi elnökvá­lasztáson. Jimmy Carter, az elmúlt negyed­század egyetlen demokrata párti el­nöke, akit 1980-ban Ronald Rea­gan győzött le fölényesen, arról szólt, hogy országának háborúsko­dás helyett a viszályok békés ren­dezéséből kellene példát adnia, Ke­let-Európában is. A fejlett orszá­gok azonban lényegében nem vesznek tudomást a világban folyó háborúkról — mondta. Carter sík­­raszállt azért, hogy Amerika is hagyjon fel az atomfegyver-kísér­letekkel, s építse újjá társadalmát, ahol a szegények és a gazdagok közötti szakadék s a bűnözés na­gyobb, mint valaha. Jesse Jackson fekete polgárjogi­­ vezető, aki korábban maga, is m­­­i dúlt az elnökjelöltségért, óriási si­kert aratott szenvedélyes beszédé­vel, amelyben felidézte: tízmillió amerikai van munka nélkül, 25 millióan élnek állami élelmiszerse­gélyen, 35 millióan szegénységben s 40 milliónak nincs betegbiztosí­tása. Segíteni kell a feketegettók fiataljainak, akiknek már a börtön is felemelkedés, hiszen ott fedél és élelem vár rájuk— mondotta. Míg Carter határozottan kiállt Bill Clinton, a párt elnökjelöltje mellett, Jackson csak közvetetten, jelezve: elvárja, hogy a jelölt a fe­kete szavazók mozgósítása fejében vegye figyelembe igényeiket. A kongresszuson tegnap (buda­pesti idő szerint ma hajnalban) ter­jesztették elő hivatalosan Clinton és alelnöke, Al Gore jelölését — az eredmény nem kétséges. A ja­vaslatok elfogadása biztosított. Jerry Brown, volt kaliforniai kor­mányzó, az utolsó, populista szóla­mokkal fellépő ellenjelölt lehetősé­get kapott, hogy kifejtse nézeteit. A kongresszus ma este Clinton programbeszédével fejeződik be. A tegnap különben a nőké volt a kongresszuson — jogosan, mert a demokraták választóinak többségét ők alkotják. Aretha Franklyn éneke lelkesítette őket. Az idei elnökválasztás egyik kulcskérdése lehet az abortuszügy. A demok­raták a liberalizmus hívei ebben a tekintetben. Bizottság van—és igazság? MTI ---------------------------------------­Salvadorba érkeztek annak a nemzetközi testületnek a tagjai, aki­ket az ENSZ a közép-amerikai or­szágban 12 éven át pusztított polgár­­háború során elkövetett bűnök pár­tatlan kivizsgálásával bízott meg. Az „igazság bizottságának” létrehozásá­ról a salvadori kormány és a gerillák idén januárban kötött békeszerződé­se rendelkezett. Belisario Betancur volt kolumbiai elnök, a bizottság tagja küldetésük legfontosabb céljaként azt nevezte meg, hogy tevékenységükkel hozzá­járuljanak a nemzeti megbékéléshez Salvadorban. A testületben politiku­sok, közéleti személyiségek mellett jogászok és emberjogi szakértők vál­laltak szerepet. Alfredo Christiani köztársasági elnök szóvivője kijelen­tette, hogy a kormány minden lehet­séges segítséget megad a bizottság munkájához. A salvadori sajtó rámutatott, hogy a szakértők vizsgálatait nagy várako­zás előzi meg, hiszen az ország köz­véleménye ragaszkodik a polgárhá­ború alatt elkövetett gyilkosságok, jogsértések felderítéséhez, a felelő­sök elszámoltatásához. Egyes adatok szerint mintegy nyolcvanezer polgári lakos veszítette életét a harcok során. A testület megkísérli felderíteni a Romero San Salvador-i érsek ellen­ 1980-ban elkövetett gyilkos merény­let körülményeit, és a szélsőjobbol­dali szervezetek úgynevezett halál­brigádjainak vérengzéseit, illetve a kormányhadsereg tevékenységét is.

Next