Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 13-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Clinton első afférja a sajtóval Washingtoni tudósítónktól Közeledik Bill Clinton beiktatá­sa , és máris véget értek mézes­hetei a sajtóval. Csütörtöki sajtó­­konferenciáján a riportereket csak az érdekelte, hány kampányígéret fogja még megszegni. Bill Clinton azért hívta össze a sajtókonferen­ciát, hogy bejelentse, kik fognak dolgozni a Fehér Ház irodáiban. A felsorakozott kinevezettek azonban egyetlen kérdést sem kaptak, és Clintonnak sem róluk tettek fel kérdéseket. A Clintonnak feltett kérdések: miért áll el attól az ígéretétől, hogy minden haiti menekültnek biztosít­ja a kihallgatást? Miért döntött úgy, hogy minden további eljárás nélkül ugyanúgy deportáltatja őket, mint Bush elnök tette? Miért nem fog adócsökkentést biztosítani a középosztálynak? Miért nincs ké­szen gazdasági terve, amiről azt ígérte, hogy a beiktatásra készen lesz? Miért nem fejezte be a mint­egy 3000 új ember kinevezését a kormányhivatalokba? Miért adott félreérthető nyilatkozatot jövőbeli Irak-politikájáról? Marad-e még a beiktatás utánra is megszegni való kampányígérete? Clinton elmondta, hogy szerinte a szavazókat nem érdekli az adó­­kedvezmény, hogy gazdasági terve kész lesz, hogy Szaddám Huszein­­nel ugyanolyan keményen fog bán­ni, mint előde, hogy a haitiaknak jobb Haitiban maradni , majd tü­relmét vesztve dühösen berekesz­tette a sajtótájékoztatót, és elro­hant.___________________________ • Révai Zsolt KÜLFÖLD Romlott az amerikai stratégiai pozíció a Perzsa-öbölben Vitatott az iraki repülési tilalom • Folytatás az 1. oldalról Katonailag egyre közelebb kerül a Perzsa öbölbeli szuperhatalmi stá­tuszhoz. Teherán fokozatosan építi ki atomarzenálját és egyre határozot­­taban Amerika ellenes politikát foly­tat. Szaúd-Arábia katonai ereje kor­látozott, amerikabarát politikája pe­dig alighanem csökkenni fog. Izrael katonai hatalma nem tényező, mert ha Izrael ezt bevetné, az egész arab világ a Nyugat ellen fordulna. Katonai elemzők szerint az ameri­kai stratégiai pozíció aligha lehetne rosszabb a Perzsa-öbölben. Bill Clintonnak sincs sok lehetősége, hogy ezen változtasson. Warren Christopher, a kinevezett új külügyminiszter a szenátusi meg­hallgatáson gyakorlatilag kizárt min­den egyezkedést Iránnal. Annak sincs sok valószínűsége, hogy Irak­ban hamarosan megjelenik egy új, amerikabarát rezsim. Clinton legfel­jebb ésszerűsíteni tudja a jelenlegi politikát például azzal, hogy meg­szünteti a vitatott és konfliktusokat okozó, déliraki repülési tilalmi öve­zetet. Korábban az ENSZ főtitkár szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy a tűzszüneti egyezmény nem tartalmaz semmit a repülési tilalmi övezetek­ről. Irak is vitatja ezeknek a legalitá­sát. Irakot még lehet tovább gyengí­teni, de Irán további erősödését ne­héz lesz megakadályozni. • R. Zs. MTI -------------------------------­Az iraki légelhárítás pénteken megfutamodásra kényszerített egy ellenséges repülőgépet, amely az iraki harci repülőgépek számára tiltott övezetben járőrözött — je­lentette az iraki hírügynökség, csü­törtöki iraki állítást a Pentagon cá­folta. Bush elnök késő délután felszó­lította Irakot, hogy legkésőbb kö­zép-európai idő szerint pénteken este 22.00-ig biztosítsa a leszállási lehetőséget az ENSZ ellenőrző cso­portjait szállító repülőgépeknek. A bagdadi kormány feloldja az ENSZ-repülőgépek iraki használa­tára vonatkozó tilalmat, s mindad­dig beszünteti az iraki javak vissza­szerzését célzó kuvaiti behatoláso­kat, amíg az ENSZ-megfigyelőkkel nem sikerül megállapodásra jutni ebben a témában. Ezt Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes jelentette be az INA iraki hírügynökség által ismertetett interjújában. A politikus ugyanakkor hansúlyozta, hogy az álláspont módosulása nem a meg­hátrálást jelzi: Irak továbbra sem is­meri el a repülési tilalmi zónákat, s fenntartja magának a jogot, hogy válaszoljon a szövetségesek szerdai agressziójára. Mindenesetre — mint ENSZ- diplomaták közölték : iraki rész­ről már a támadás estéjén két leve­let juttattak el a Biztonsági Tanács­hoz: ezekben az ország külügymi­nisztere maga is bejelentette az ENSZ-gépekkel kapcsolatos tila­lom feloldását, és engedélyt kért a világszervezettől a Kuvaitban ha­gyott javak elszállítására. Ezt meg­figyelők igen fontos fejleménynek tartják, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei éppen a tilalomra, az önkényes kuvaiti behatolásokra és az ország déli részén elhelyezett iraki légvédelmi eszközökre hivat­kozva indították meg a szerdai tá­madást. Az AP hírügynökség egyébként a levelek kapcsán meg­szólaltatta Erdős André magyar ENSZ-nagykövetet, aki elmondta: ebben a két kérdésben Bagdad két­ségtelenül visszalépett, s ez segíti a légkör javítását. A magyar diplo­mata úgy vélte, hogy ha Irak koráb­ban rugalmasabb lett volna, s nem próbált volna meg játszani az ENSZ-szel, akkor a légitámadást el lehetett volna kerülni. Bagdadnak helyi idő szerint pén­teken éjfélig meg kell kezdenie hat ellenőrző pont felszámolását az Irak és Kuvait közötti határon. Ezek a posztok a határ megállapítá­sa szerint Kuvait területén találha­tók — közölte az ENSZ iraki—ku­vaiti megfigyelőcsoportjának (UNIKOM) szóvivője. A Biztonsá­gi Tanács jelölte ki a pénteken éj­félkor lejáró határidőt arra, hogy Bagdad hozzálásson a posztok le­bontásához. Ha Irak nem tartja be a határidőt, a megfigyelőcsoport tájé­koztatni fogja a Biztonsági Taná­csot. Egy több mint 300 katonából ál­ló amerikai egység érkezett pénte­ken Kuvaitba—jelentette a DP­A. Az Egyesült Államok mintegy ezer fős katonai alakulatot szállít a kö­vetkező napokban Kuvaitba, hogy védelmezze az emirátust az iraki fenyegetésekkel szemben. Az emi­rátusban összesen 2000 amerikai katona vesz részt az „Intrinsic Ac­tion” (belső akció) elnevezésű had­műveletben. A rabság ára Berlini tudósítónktól Rövid lesz Erich Honecker, a volt kelet-német párt- és állami vezető dél-amerikai emigrációja. Legalább­is ezt állítja több német orvos is, akik a gyógyíthatatlan májbetegség­ről kiállított diagnózisukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Honecker pere kézzelfogható eredmény nélkül 2 hónap után lezáruljon. Miközben arról Bonntól Berlinig megoszlik politikusok és polgárok véleménye, hogy valóban oly sú­lyos-e a 80 esztendős veterán kom­munista egészségi állapota, pénte­ken napvilágot láttak Honecker 169 napos börtöntartózkodásának anyagi vonzatai. A Moabit kerületi bünte­tés-végrehajtó intézetben — ahol Honecker közel fél évet töltött elő­zetes letartóztatásban — napi 145 márkájába került az államnak. A 24 505 DM-es számla mellett további kiadást jelentettek Honecker orvosi vizsgálatai. Mint Bruno Rautenberg jogi szóvivő közölte, a bíróság szá­mára nélkülözhetetlen három alapos orvosi szakvélemény is komoly summát húzott ki az adófizetők zse­béből, hiszen egy-egy doktor hivata­los órabére 40-70 márka között mo­zog. Egyelőre nehezen megállapít­ható, hogy a rengeteg peranyag gé­pelése, az akták korrigálása, rend­szerezése mennyibe került a 2 hóna­pos tárgyalássorozat előtt és alatt. Meglepően „olcsón” s mégis ered­ményesen dolgozott a bukott NDK- vezér védőtriója. A három profi jo­gász egy-egy pernapra fejenként mindössze 400 márkát kapott, vagy­is az évtized perének tartott ügyön kirendelt védőként személyenként csupán 5200 márkát kerestek. • Mrázik Géza Amerikai katona Mogadishuban — egy szovjet segítséggel épült bunkerban —, 38 tonnás lőszerhalom tetején, egy szovjet gyártmányú robbanófejjel. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik munkatársának meggyilkolása miatt a szervezet hétfőig szünetelteti működését Szomá­liában. A kelet-afrikai országba érkezett békefenntartó erők tagjait is érték támadások. Egy hónap alatt ez már a második alkalom, hogy valamelyik segélyszervezet tagja életét veszíti Szomáliában FOTÓ: REUTER Clinton: meg kell vizsgálni Milosevic háborús felelősségét Javultak a genfi terv esélyei? Reuter ----------------------------­ Úgy tűnik, javultak az esélyei an­nak, hogy a boszniai szerb parlament legkésőbb jövő szerdáig jóváhagyja a háború befejezéséről és a bosnyák állam jövőbeli berendezkedéséről Genfben kötött szóbeli megállapo­dást. Krajisnik, a parlament szóvivő­je nyilatkozatában „bölcsnek és rea­listának” nevezte a tervet, s remé­nyét fejezte ki, hogy a testület áldá­sát adja majd arra. Radovan Kara­dzic, a boszniai szerbek vezére min­damellett kemény vitára számít. Amennyiben a boszniai szerbek par­lamentje kedden nem fogadja el a genfi Jugoszlávia-konferencián elő­terjesztett béketervet, Cyrus Vance és Lord Owen, a konferencia társel­nökei az ENSZ elé terjesztik a bosz­niai­ válság ügyét — jelentette be pénteken Fred Eckhard, a konferen­cia szóvivője Genfben. Bill Clinton megválasztott ameri­kai elnök nyomást kíván kifejteni annak érdekében, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök bíróság előtt feleljen az általa elkövetett háborús bűnökért. Clinton az ABC tévének nyilatkozva elmondta: „Az, hogy Milosevic háborús bűnös-e vagy sem, attól függ, hogy miről tudott, adott-e ki olyan utasítást, amellyel megsértette a nemzetközi jogot.” Zágráb — a horvát elnök szóvivő­jének állítása szerint — kizárólag humanitárius szállítmányok eljuttatá­sára használta Bosznia-Hercegovina légterét. Horvát részről így válaszol­tak az ENSZ BTO öt tagjának arra a bejelentésére, hogy a hadban álló fe­lek közül a horvátok szegték meg legtöbb alkalommal a világszervezet által Bosznia légterében elrendelt re­pülési tilalmat. A világszervezet megfigyelői december 23—31. kö­zött összesen 26 légtérsértést észlel­tek, ebből 19 tiltott repülés a bosnyá­­kok és a horvátok számláját terheli, míg a szerbek mindössze hét alka­lommal szegték meg az előírásokat. Az amerikai 6. flotta parancsnok­sága tegnap a jugoszláv partok köze­léből Nápolyba rendelte viszsza a Kennedy repülőgéphordozót. A Kennedyt a múlt szombaton irányí­tották a térségbe, s a flotta szóvivője nem tudta megmondani, hogy med­dig állomásozik még Nápolyban. Közben egyre forróbbá válik a ta­laj a Boszniában tevékenykedő ENSZ-segélyszállítók lába alatt, a harcoló felek ugyanis mind sűrűbben a másik iránti elfogultsággal vádol­ják a kéksisakosokat. Az utóbbi na­pokban több ízben is támadás ért se­gélyszállító konvojokat. Még kérdé­ses, hogy a szerb ellenőrzés alatt álló Pale városból tovább folytathatja-e útját az az ENSZ-segélyszállítmány, amely a külvilágtól kilenc hónapja elzárt, muzulmánok lakta, kelet­boszniai Zepába visz 80 tonna élel­met és gyógyszert. Az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának konvojpa­rancsnoka — mint mondta — már csak a fegyveres kíséretet biztosító kéksisakosok megérkezésére vár. A NATO kész a Bosznia-Herce­govina feletti légitilalomról szóló ENSZ-rendelkezés betartatásának végrehajtására. Az erről szóló levelet tegnap juttatta el a világszervezetnek Wörner, a NATO főtitkára. A levél hangsúlyozza, hogy a döntéssel a szervezet mind a 16 tagja egyetért. Ha az ENSZ elfogadja a felajánlko­zást, ez lesz az első eset, hogy a NA­TO saját határain kívül kezd katonai műveletet. A javaslat szerint a világ­­szervezet bármelyik pillanatban leál­líthatja a NATO-repüléseket, ha úgy találja, hogy a térségben állomásozó békefenntartókat tevékenysége miatt támadás fenyegeti. Washingtoni tudósítónktól Órákkal azelőtt, hogy át kell adnia az iroda kulcsát, Lawrence Eagle­burger külügyminiszter hirtelen nyitt és szókimondó lett, sőt, megváltoz­tatta korábbi álláspontját Boszniát il­letően. A Nyugat — mondta Eagle­­burger — alááasta saját fenyegeté­sét, miszerint érvényesíti a repülési tilalmi övezetet Bosznia-Hercegovi­na felett. Aláásta, mert húzta az időt a Biztonsági Tanácsban, ahelyett, hogy gyorsan cselekedett volna. Ez­zel élét vette annak is, hogy óva in­tette Szerbiát a koszovói konfliktus­tól. Eagleburger a boszniai harcoló felekről kijelentette: „Csaknem vala­mennyien hazugok”. Távozni kényszerült a dán miniszterelnök Reuter -----------------------------­ Poul Schlüter dán kormányfő teg­nap benyújtotta lemondását Margit királynőnek. A 63 éves politikus azért volt kénytelen távozni, mert egy jelentés, amely a tamil menekül­tekkel való bánásmódról készült, ki­mutatta, hogy a miniszterelnök 1989-ben megtévesztette a parla­mentet. MH-háttér__________________ A dán miniszterelnök ugyan nem ismerte el az ellene felhozott vádat, mégis meghajlott a ránehezedő nyo­más alatt és lemondott. Egyszerűen, elegánsan, felelősségteljes politikus­hoz méltóan. Az ügy, amely Schlüter évtizedes, hatásos gazdasági kúrájá­ról híres kormányzásának vetett vé­get, öt esztendeje rázkódtatta meg a dán közéletet, s az indulatok, jóval csendesebben, azóta is fortyogtak. Az akkori igazságügyminiszter, Erik Ninn-Hansen — mintegy megelőle­gezve a menedékjogról napjainkban Európa-szerte dúló vitákat — drasz­tikus lépésre szánta el magát. Meg­tiltotta, hogy a Dániában élő tami­lokhoz csatlakozhassanak a Sri Lan­­ka-i polgárháború elől menekülő hozzátartozóik. A beutazások önké­nyes megszigorítása nem volt össz­hangban az érvényes törvényekkel, a miniszter utóda felül is bírálta Ninn­ Hansen utasítását, a kormányfő pe­dig vizsgálatot rendelt el. Ennek eredményét tette csütörtökön az asz­talra a szálak felgöngyölítésével megbízott bíró. Schlüter természete­sen sejtette, hogy egy tárgyilagos je­lentés nem tüntetheti fel kedvező színben a hivatalos szervek törvény­­sértő eljárását. Ám arra nem számí­tott, hogy a 6000 oldalas dokumen­tum őt magát is keményen elmarasz­talja. Az összegzés szerint Schlüter fél­revezette a parlamentet amikor azt állította, hogy „semmit sem söpörtek a szőnyeg alá”. Az igazságügy-mi­nisztérium botrányos intézkedéséről a kormányfőnek tudnia kellett, vagy ha arról csak késve értesült , isme­retei hiányosságáért terheli a felelős­ség. A búcsú a miniszterelnöki bár­sonyszéktől végleges, de Schlüter tá­vozása a jobbközép-koalíció sorsát is megpecsételheti. Schlüter ugyan sze­retné, ha posztját Henning Duremose pénzügyminiszter venné át és új vá­lasztások kiírása nélkül, zökkenő­­mentesen folytatódna a dán politika irányítása. De a kisebbségi konzer­vatív-liberális kormány hivatalban maradása a radikális liberálisok tá­mogatásán múlik, s ők a jelek szerint elpártoltak, készek hatalomra segíte­ni az ellenzéki szociáldemokratákat. A kormányválság legfeljebb az utóbbiaknak, az őrségváltásra kész Poul Nyrup Rasmussen pártjának jö­het kapóra. Tekintettel arra, hogy ja­nuártól Dánia vette át az Európai Közösség soros elnökségét, a kop­penhágai birkózás nem belügy. A csatározások elvonhatják az ország irányítóinak figyelmét az elnöki te­endők ellátásáról. Továbbá, az ötmil­liós állam mindaddig az EK gyenge láncszemének számít, amíg polgárai a tavasszal esedékes második nép­szavazáson nem hagyják jóvá a ma­­astrichti szerződést, Dánia csatlako­zását az egységes Európához. Erre ugyan van remény, mivel a koppen­hágai vezetőség a brüsszeli partne­reknél különleges jogosítványokat szerzett — Dániának nem kell részt vennie a védelmi és a valutaunióban — , de a bizonytalan helyzetben a klubtársak érthetően nem örülnek a hirtelen változásnak. Aggódnak, va­jon egy más politikai színezetű kabi­net is a referendum sikerén munkál­­kodik-e. Koppenhágai vélemények szerint a kétségek nem indokoltak. Tény, hogy Ellemann­ Jensen kül­ügyminiszter a decemberi edinburg­hi csúcson, miután a partnerek rábó­lintottak a dán kívánságokra, bizako­dóan mondta „a megállapodással nyugodtan állhatunk az ellenzék, a választók elé.” • K. K. Anton Neuwirt is szlovák elnökjelölt (MTI) A Carnogursky vezette Ke­reszténydemokrata Mozgalom is jelöltet indít a köztársasági elnök­­választáson. A szlovák keresz­ténydemokraták jelöltje Anton Neuwirt eredetileg orvos, a szlo­vák parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Nyilatkoza­ta szerint államfőként integráló szerepet szeretne betölteni. Norvég tábornok a gyorshadtest élén (MTI) Pénteken hivatalba lépett Dagfinn Peder Danielsen norvég tábornok, a NATO gyorshadtest tervezési vezérkarának élén — je­lentették be Brüsszelben, a szövet­séges hatalmak európai főhadi­szállásán. A gyorshadtest — hiva­talos nevén az Európai Szövetsé­ges Parancsnokság Gyorsreagálá­sú Erői — a tervek szerint fontos szerepet tölt majd be a NATO most formálódó új rendszerében. Az USA körülzárta Haitit (MTI) Az Egyesült Államok hadi­hajógyűrűvel vette körül Haitit, hogy visszafordítsa a csónakokkal az amerikai partok felé tartó 200 ezer menekült várható áradatát — jelentette be az amerikai parti őr­ség szóvivője pénteken Miami­ban. Az admirális a manővert a Bush-, és a hivatalba lépő Clinton­­kormányzattal közösen összehan­golt humanitárius hadműveletnek nevezte, amellyel a további ka­tasztrófákat kívánják megelőzni. Néhány nappal ezelőtt egy mene­kültekkel zsúfolt csónak el­süllyedt, a fedélzetén lévő mint­egy 300 ember a tengerbe fulladt. Terroristatámadás Tel Aviv szívében Tel Aviv-i tudósítónktól_________ Pénteken reggel hét óra körül a Tel Aviv-i központi autóbusz-állo­máson egy arab fiatal késsel meg­támadott és megsebesített négy zsi­dót. Az egyik járókelő revolveré­vel rálőtt, hogy ártalmatlanná te­gye, és súlyosan megsebesítette a támadót, aki később belehalt sérü­léseibe. Az áldozatok közül kettő súlyos, egy közepes, egy pedig könnyű sé­rülést szenvedett. A város polgár­­mestere megdicsérte a támadót ár­talmatlanná tevő polgár lélekjelen­létét, és hozzátette, hogy az ilyen tá­madásokat csakis úgy lehet meg­akadályozni, ha az arabokat egyál­talán nem engedik be a megszállt területekről Izraelbe dolgozni. A rendőrségi nyomozás egyéb­ként máris kiderítette, hogy a gázai terroristának nem voltak tettestársai.­ ­ N. K. Növekszik a Bundeswehr-étvágy Berlini tudósítónktól Továbbra sincs egyetértés a ke­resztény-liberális koalíció és a szo­ciáldemokraták között arról, hogy bevethető legyen-e a Bundeswehr NATO-területeken kívül. Az SPD külpolitikai szóvivője, Karsten Voigt hangsúlyozta: amit a koalíció ki­eszelt, az nem más, mint „szabad­jegy a Bundeswehr bevetésére az öbölválságban”. Az öböl menti konf­liktusban való német fegyveres rész­vétel rémképét felvázoló Voigt „egyenesen provokációnak” nevezte azt a tervet, hogy a Bundeswehrt ENSZ-mandátum nélkül is világ­szerte harcba küldhessék a NATO- egységek megsegítésére. Az ENSZ főtitkára, Butrosz Gáli hét eleji bonni tárgyalásai során kiállt Németország nagyobb nemzet­közi szerepvállalásáért a világ vál­ságövezeteiben. A Bundeswehr fő­felügyelője, Klaus Naumann felhívta a figyelmet, hogy „a tiszta választó­­vonal kéksisakosok és harcoló egy­ségek között mindinkább elhomá­lyosul”, és az NSZK-nak a jövőben készen kell állnia katonai akciókban való részvételre is. Klaus Kinkel külügyminiszter (FDP) arra kérte az SPD illetékeseit, hogy még egyszer fontolják meg ala­posan a CDU-CSU-FDP koalíció ja­vaslatát. Ha nem tudnak gyorsan egységre jutni, a német politika „ne­héz helyzetbe kerülhet” — mondta. A szabaddemokraták készek tárgyal­ni a hadsereg nemzetközi bevetésé­hez szükséges Bundestag-többség kérdéséről. A koalíció elképzelése szerint egyszerű többség elegendő az ENSZ békefenntartó, illetve harci egységeiben való német részvétel engedélyezéséhez, míg más fegyve­res segélyakcióban való Bundeswehr közreműködéshez kétharmados hoz­zájárulás kell. A külügyminiszter nem érti, a szociáldemokraták miért ellenzik, hogy a Bundeswehr ENSZ- hozzájárulás nélkül is „segítségére siethessen megtámadott államoknak, a kollektív önvédelem szellemében”. 1993. január 16., szombat A Soros Alapítvány Bosznia-Hercegovinában A kisebbségekről Szabadkán Szabadkai tudósításunk Az Európai Polgári Konfliktuske­zelő Központ nemzetközi tanácsko­zást szervezett Szabadkán a Soros Alapítvány támogatásával, melyen neves angol, francia, szlovák, ma­gyar és jugoszláv professzorok, ki­sebbségi szakértők foglalkoznak az emberi és kisebbségi jogok kérdés­körével. A tegnap megnyitott és ja­nuár 21-ig tartó előadássorozat és megbeszélések főbb témái: a tájé­koztatási eszközök és a demokrácia (a meghívottak ellátogatnak a helyi szerkesztőségekbe), kisebbségi jo­gok Kelet-Európában, emberi és ki­sebbségi jogok Nyugat-Európában, az etnikai kisebbségi jogsérelmek megelőzése, jugoszláviai és kelet-eu­rópai etnikai csoportok. Sonja Licht, a konfliktuskezelő központ tevé­kenységének meghatározó személyi­sége több jugoszláv és külföldi szak­­tekintélyt bevonva foglalkozik az et­nikai kisebbségek politikai szubjekti­vitásával és az agresszív nacionaliz­mus következményeivel, amihez kü­lönösen az utóbbi évek jugoszláviai tapasztalata szolgáltat forrásanyagot. A tanácskozáson jelen van a ren­dezvény védnökének, a Soros Ala­pítvány jugoszláviai központjának az ügyvivője, Jadranka Jelincsics is, aki a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy tevékenységük mostanában kezd szerteágazóvá válni. Az országban uralkodó helyzetre való tekintettel főképpen humanitárius tevékenysé­get fejtenek ki, most éppen tanítókat, tanárokat keresnek a menekültek gyermekeinek akklim­atizálásához, hogy az új környezetben zavartala­nul folytathassák tanulmányaikat. Bosznia-Hercegovinában és Hor­vátországban más tanterv szerint ta­nítottak, így szükség van átképzé­sükre. Ugyanezt a célt szolgálta ta­valy nyáron a menekült diákok szá­mára szervezett palicsi tábor. A sza­badkai emberjogi és kisebbségi sze­mináriummal egy időben jelent meg a Soros Alapítvány ösztöndíjpályá­zata, mellyel a tanulmányaikat kül­földön folytató fiatal szakembereket, tudósokat, alkotókat szándékozzák segíteni. A felbomlott Jugoszlávia területén Soros Alapítvány működik Belgrádon kívül még Zágrábban, Ljubljanában, Szkopjében, s újabban Szarajevóban is. Még egy hete sincs, hogy létrejött a bosznia-hercegovinai központ, Zlatko Grebo irányításával. Egyelőre nehezen tudják felvenni a körülzárt és ostromlott városban levő alapít­vánnyal a kapcsolatot, de annyit már tudni, hogy a Soros György által nyújtott, minden eddiginél nagyobb humanitárius segélyt, az ötvenmillió dollárt felügyelő kuratórium nemzet­közileg elismert tekintélyes embe­rekből áll. • Garai László Vége a szláv olajháborúnak? Moszkvai tudósításunk „Az olajellátás a legfontosabb probléma Ukrajna számára” — nyi­latkozta a moszkvai repülőtéren Leo­­nyid Kravcsuk ukrán elnök, még mi­előtt megkezdte volna tegnap tárgya­lásait Borisz Jelcinnel. Mint koráb­ban kiszivárgott, Ukrajna 45 millió tonna olajat szeretne vásárolni nor­mális, azaz nem világpiaci áron az oroszoktól, akik azonban az első me­netben csak 15 milliót ígértek. Kucs­ma ukrán kormányfő ennek hallatán azt nyilatkozta, hogy lemond, ha nem kapnak elég olajat, mert enélkül az ukrán gazdaság gyorsan és ment­hetetlenül összeomlik. A legfrissebb jelentések szerint Oroszország 20 millió tonna olajat tud Ukrajnának szállítani, ami Kucsma kormányfő szerint többé-kevésbé kielégíti az ukrán igényeket. Kravcsuk pedig azt mondta, ha a fekete arany vásárlásá­ról megállapodnak, akkor elképzel­hető a gyors megoldás a fekete-ten­geri flotta ügyében is. Vitatéma továbbra is a volt szov­jet adósság visszafizetése. Ukrajna magára vállalja a ráeső 16 százalék­nyi adósságot, ha megkapja részét a Szovjetunió vagyonából is. Moszkva viszont csak akkor vállalja magára Ukrajna részét, ha Kijev mindenféle vagyoni követelésről lemond. A két fél a hét végére Moszkvába hívta a nyugati hitelezők képviselőit, hogy ezt a témát közösen vitassák meg. A harmadik nagy ellentétcsomag a katonai ügyek. Kucsma szerint az ukrán parlament ratifikálni fogja az első START-I szerződést, amit Kravcsuk megerősített. Jelcin elfo­gadta az ukránoknak a START-tal kapcsolatos biztonsági igényét, így Oroszország garantálja Ukrajna szá­mára az atomernyőt nukleáris ag­resszió esetén. Kravcsuk továbbra is kitart amellett, hogy a megsemmisí­tett atomrobbanótöltetek fejében Moszkva adjon Kijevnek atomreak­torokhoz szükséges urániumot. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az orosz parlament hadi­ipari bizottságának elnöke szerint az ukrán és az orosz nagyipari, főképp hadiipari vezetők készek nyomást gyakorolni a politikusokra: hagyják abba az értelmetlen presztízsvitákat. „Ukrajna és Oroszország nem képes meglenni egymás nélkül” — nyilat­kozta a képviselő, aki a minap töltött pár napot Ukrajnában. A tárgyalások előtt Jelcin azt nyi­latkozta, hogy ő alkotó módon áll hozzá a tárgyalásokhoz, ám ezt mondta augusztusban is, amikor Szocsiban a két államfő hangzatosan erősítgette, hogy a két nagy szláv testvér között nem lehetnek alapvető ellentmondások. A fő vitákat azon­ban azóta sem tudták megoldani, és a kompromisszumokra, megállapo­dásra kész új ukrán kormányfő egye­nesen gazdasági hidegháborúnak ne­vezte a két állam viszonyát. A csúcstalálkozó egy héttel előzi meg a FÁK újabb, minszki csúcsér­tekezletét, amit az orosz belpolitikai helyzet miatt már háromszor elha­lasztottak. Ezen a találkozón el kelle­ne végre fogadni a FÁK alapokmá­nyát, amiből azonban aligha lesz va­lami. Az ukrán államfő megérkezé­sekor közölte, hogy Ukrajna nem akar kilépni a FÁK-ból, ám ellenére van, hogy az alapokmány afféle ka­tonai, sőt, pártfegyelmet írjon elő a tagállamok számára. Nemrég Kijev­­ben a fő politikai pártok szinte mind az alapokmány mai változatának elutasítása mellett foglaltak állást. • Izbéki Gábor

Next