Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
LMAGYAR HÍRLAP Jelcin kommunista restaurációnak tekinti a parlament határozatait Mitterrand ma Moszkva vendége • Folytatás az 1. oldalról Kosztyikov ugyanakkor az orosz tévének és a Reuter hírügynökségnek adott hétfői interjúban azt mondta, hogy a nyugati megfigyelők túldramatizálják a helyzetet, amikor polgárháborús veszélyről írnak. Nem részletezte Jelcin terveit, de közölte, hogy az államfő ugyanolyan határozottan fog cselekedni, mint 1991 augusztusában, az akkori kommunista hatalomátvételi kísérlet letörésekor. Konsztantyin Zlobin, a parlament elnökének, Ruszlan Haszbulatovnak a sajtótitkára ugyanezzel a módszerrel dolgozik. Az ő nyilatkozata is azt tartalmazza, hogy levelek ezrei érkeznek az elnökhöz. A kongresszusi határozatok eltörlik a népszavazást, amelyet Jelcin javasolt: felmondják a decemberben kötött kölcsönös alkotmánymódosítási moratóriumot; a demokrácia és az alkotmány garanciáját csak a parlamentben látják. Valerij Zorkin, az alkotmánybíróság elnöke — aki most Amerikában ismerteti az ottani vezetőknek az orosz belpolitikai helyzetet — nem látja tragikusnak a történteket. Szerinte az elnök alapvetően nem gyengült meg, és centrista pozícióból a mainál is sikeresebben folytathatja a reformok végrehajtását. Zorkin alkotmánybíró volt egyébként az, aki már eddig is ellenzett mindenféle referendumot és előrehozott választást, és azt mondta, hogy az országnak, mégha az oly tökéletlen is, de a mai alkotmány alapján kell fejlődnie. A Jelcin-táborhoz tartozó radikális reformerek március 28-ára, vasárnapra nagy tüntetést szerveznek. A radikális képviselők egyik szóvivője, Ponomarjov szerint vége a hatalmi harc alkotmányos módszereinek, és most már a parlamenten kívüli csata következik. Viktor Mironov pedig, aki szombaton a kommunista hatalomátvétel elleni tiltakozásképpen visszaadta mandátumát, arra kérte Jelcint, hogy elnöki kormányzást vezessen be Oroszországban. Ez a hatalmi harc különleges jelentőséget kap nemzetközi szempontból is. Ma Moszkvába érkezik, és feltehetően mind Jelcinnel, mind Haszbulatovval tárgyalni fog Mitterrand francia elnök, aki Párizsban egyértelmű és határozott támogatásáról biztosította az orosz államfőt. Moszkvában már olyan vélemények is elhangzottak a sajtóban, hogy Jelcin kozultál a nyugati vezetőkkel is, mielőtt eldönti, hogy mit lép a kommunista hatalomátvételi kísérlettel megvádolt parlamenttel szemben. Moszkva és az ország külsőleg nyugodt, érdemi hírek nem szivárogtak ki arról, hogy az elnök esetleg az erőszakszervezeteket is felhasználná a népképviselői kongresszuson számára kedvezőtlenül alakult hatalmi erőviszonyok megváltoztatása érdekében. • Izbéki Gábor MTI------------------------------Clinton amerikai elnök a továbbiakban is támogatja Borisz Jelcin reformpolitikáját — hangsúlyozta vasárnap George Stephanopoulos, a Fehér Ház szóvivője. Stephanopoulos leszögezte: nem változik az amerikai—orosz csúcstalálkozó időpontja, azt a kanadai Vancouverben április 3—4-én tartják meg. Helmut Kohl német kancellár hétfőn nyilatkozatban foglalt állást a jelcini irányvonal mellett. A hetek továbbra is segítik Moszkvát MTI-------------------------------A hetek (a gazdaságilag legfejlettebb országok) csoportja kész az idén is anyagi segítséget nyújtani Borisz Jelcin orosz elnök reformpolitikájához — mondta Macuura Koicsiro japán külügyminiszter-helyettes vasárnap Hongkongban, ahol a két állam magas rangú tisztségviselői Borisz Fjodorov orosz miniszterelnök-helyettessel tárgyaltak aznap Oroszország gazdasági és politikai helyzetéről, valamint a segélyezés módjairól. Sajtóértekezletén a japán külügyminiszter-helyettes nem említett konkrét összegeket, csak annyit szögezett le, hogy a segélyezés feltétele az oroszországi reformok folytatása. Fjodorov ugyanott elmondta az újságíróknak: biztosította a hetek kormányait, hogy Oroszország folytatja reformjait. Felvetette, hogy a Nyugat növelje a tavalyi müncheni csúcson elfogadott 24 milliárd dolláros segélycsomagot. A szakértők megvitatták az orosz adósságok átütemezésének kérdését is. Megegyezés született a német szolidaritási tervről Berlini tudósítónktól___________ A tervezettnél egy nappal hosszabb maratoni vita után a kormány, a tartományok és a pártok vezetői Bonnban megegyeztek a keleti országrész gazdasági felzárkóztatásának financiális alapjairól: az NSZK-ban a jövőben sem csonkítják meg a szociális juttatásokat és az adófizetők szolidaritási hozzájárulása csak 1995 januárjától esedékes. Theo Waigel (CSU) szövetségi pénzügyminiszter a jövedelemadó emelésétől azt várja, hogy évente 28 milliárd márkával több folyik be az államkasszába. A tartományok az értéktöbbletadóból származó bevételeiknek az eddigi 37 százalék helyett jövőre már 44 százalékát fizetik be a kincstárnak. A bonni szolidaritási csomagterv már idén is érezteti hatását a volt NDK területén. 1993-ban 3,7 milliárdos plusz támogatást kapnak a keleti tartományok; a számlát fele-fele arányban a Bund és a (nyugati) tartományok állják. Waigel a hétvégén bejelentette, hogy 1994-ben az öt új tartomány a korábban tervezettnél 5,35 milliárd márkával több támogatást élvez, s az 1995-ös össztámogatás eléri az 55,8 milliárdot. Helmut Kohl (CDU) kancellár, jó eredményként” értékelte a háromnapos vita tető alá hozott döntéseit. Az SPD elnöke, Björn Engholm kancellárjelölt úgy nyilatkozott, hogy „ritkán élt át olyan hasznos és eredményes vitát”, mint március első felében Bonnban. Az FDP vezetője, Lambsdorff gróf nem titkolt kételyekkel ült a tárgyalóasztalhoz, de hétfőn ő is úgy foglalt állást, hogy „pozitívan zárult” a szolidaritási vita. Megfigyelők szerint a német egység valódi megvalósulására tett erőfeszítések fő haszonélvezője az építőipar lesz. A pénzügyi alapok a keleti tartományok felzárkóztatásához 1995-től teljesen biztosítottak, míg a közbenső húsz hónapban még akadnak nehézségek, vitás kérdések az anyagi forrásokat illetően. • Mrázik Géza Kína: változás a tisztségekben Pekingi tudósítónktól Az újjáválasztott kínai parlament első ülésszakát Csiao Si, a kommunista párt legfelsőbb vezetésének egyik oszlopos tagja nyitotta meg tegnap Pekingben. A politikus múlt vasárnap vette át— egyelőre csak ideiglenesen — a házelnöki teendőket nyolc társelnökével egyetemben a mandátuma lejártával leköszönt, idős, a reform híveként ismert Vang Litől. A három hétre tervezett országos tanácskozáson valamennyi fontos állami tisztségben változások lesznek. A formálisan ugyan — szinte változtatások nélküli —, de mégis csak leköszönő kormánynak az eltelt öt évben végzett munkájáról szóló beszámolót Li Peng miniszterelnök tartotta meg. Szinte csak a reformpolitika eredményeit, a gazdaság ugrásszerű fejlődését hangsúlyozta — tegyük hozzá, nem minden alap nélkül. Mégsem ezeknél a mondatoknál volt a legnagyobb sikere. A kínai televízió esti híradójában képekkel is igyekeztek érzékeltetni azt a „spontán” tapsvihart, ami a hongkongi kormányzó politikai reformterveinek ostorozásakor, vagy annál a kijelentésnél tört ki, miszerint: „1997. június 7-én visszaszerezzük szuverenitásunkat Hongkong felett”. A „haza békés egyesítésének” témaköre külön fejezetben kapott helyet a kormánybeszámolóban. Tajvan és Hongkong kérdése különösen érzékennyé vált az utóbbi hónapokban, míg a Macao feletti fennhatóság átmenetét a parlament előtt álló alaptörvény-tervezet fogja rögzíteni. Ami a világszerte példa nélkül álló kínai gazdasági növekedést illeti: a kormány már a parlament ülésszaka előtt kénytelen volt a nemzeti jövedelem idén 6 százalékosra előirányzott növekedési ütemét 8-9 százalékosra módosítani a népgazdasági tervben. Ez is mutatja, hogy továbbra is érvényesül Kínában Teng Hsziao-ping iránymutatása, vagyis a „szocialista piacgazdaság” kialakítását célzó párt- és állami, avagy pártállami politika. Ezt fogja rögzíteni az 1982-es kínai alkotmány módosítása is. • Kegyes Csilla Fej-fej mellett az RPR és az UDF Párizsi tudósítónktól Egy héttel a franciaországi parlamenti választások első fordulója előtt fej-fej mellett áll a jobboldali ellenzéki szövetség két legnagyobb pártja. Minden előrejelzés szerint ez a koalíció nyeri meg a választásokat, és nagy parlamenti többséget szerezve váltja fel a most kormányzó szocialistákat. Az, hogy a legújabb felmérések a jobbközép UDF-et egyformán erősnek mutatják a gaulleista RPR-rel, újdonság, hiszen Jacques Chirac pártja évek óta megelőzte Valéry Giscard d’Estaing-ét. Az egykori államfő, akit 1981- ben a mostani elnök, Francois Mitterrand váltott fel, évtizedes teljes visszavonultság után másfél éve tért vissza a politikához. Giscard a hétvégi választási gyűléseken is a jobbközép megerősödését tartotta a jövő heti szavazás legfontosabb fejleményének. Megismételte, hogy az UDF a hatalom megosztása, a decentralizálás, és a demokrácia kiterjesztése mellett van. Fő választási szövetségesétől élesen megkülönbözteti az, hogy a jobbközép elkötelezett az európai egységtörekvések mellett, míg az RPR több vezető politikusa közismert Közös Piac- és Maastricht-ellenességéről. A felmérések szerint a sokáig lendületesen előretörő ökologisták kevesebb szavazatra számíthatnak, mint akár két héttel ezelőtt. A szavazók szándékának megváltozását kommentálva Antoine Waechter, a környezetvédőkkel szövetséges zöldek szóvivője vasárnap megismételte, hogy ha a március 28-ai második fordulóban az ökologistákkal kell is megmérkőzniük, a zöldek nem fognak visszalépni. Közben már megvan az új francia parlament első küldöttje. Francia Polinéziában a távolság miatt már szombaton megtartották a szavazást, amit az RPR színeiben indult területi kormányfő nyert meg. • Róka H. Zsuzsa KÜLFÖLD A bosnyákok elfogadják a béketervet Újvidéki tudósítónktól__________ A jugoszláv hadsereg mindent megtett az államhatárok teljes védelme érdekében és nem ül fel a provokációknak, amelyeknek célja szélesebb körű fegyveres összetűzések kirobbantása — olvasható a Tanjug tegnapi közleményében. A jugoszláv vezérkar így akarta megnyugtatni a boszniai határ menti települések lakosságát a Banja Koviljaca fürdővárost ért támadás után. Szombaton ott Bosznia felől három gránát csapódott be, egy idős asszony meghalt, egy férfi pedig megsebesült. A helyi hatóságok azt tanácsolták az embereknek, hogy ne essenek pánikba, és ne hagyják el a határvidéket. A boszniai hadszínterek többségén valamelyest csillapodtak a harcok, de továbbra is heves ágyúpárbaj zajlik a köztársaság északkeleti részében Orasje térségében, ahol a Tanjug szerint a Horvát Védelmi Tanács a reguláris horvát tüzérség támogatásával a Száva túloldaláról támadást intézett a szerb állások ellen. Meglehetősen ellentmondásos hírek érkeznek Kelet-Boszniából. Külföldi források az egyik utolsó mohamedán enklávé, Konjevic Polje elestét jelentették, de ezt a hírt sem Belgrádban, sem Szarajevóban nem erősítették meg. A kisvárosból állítólag a menekültek ezrei érkeznek Srebrenicába, ahol eddig mintegy hatvanezer ember zsúfolódott össze. A hétvége óta ott tartózkodik Morillon tábornok, a kéksisakosok boszniai parancsnoka, aki tegnapi rádióüzenetében megismételte: önszántából maradt a városban, hogy megvédje a kétségbeesett helyzetben lévő muzulmán lakosságot. Addig nem hagyja el Srebrenicát, amíg a szerb ostromlók nem teszik lehetővé a menekültek hazatérését. A szerbek viszont addig nem engedik át a segélykonvojokat, amíg a francia tábornok nem távozik a városból. Morillon tegnap délutánra találkozót követelt Mladic tábornokkal, a boszniai szerb parancsnokkal. ENSZ-források szerint Srebrenicában kilátástalan helyzet alakult ki, és naponta harminc ember hal meg. A szerb csapatok továbbra is támadnak és előrenyomulnak, bár a tüzérségi támadások Morillon ott tartózkodása óta szünetelnek. A boszniai szerbek kormánya tegnapi közleményében azzal vádolta a kéksisakosok parancsnokát, hogy zsarolni akarja a szerbeket. A kelet-boszniai helyzet sötét árnyékot vet a Bosznia-értekezlet ma kezdődő harmadik New York-i fordulójára. A találkozón bizonyosan részt vesz Izetbegovic bosnyák elnök, aki elutazása előtt jelezte, hogy küldöttsége elfogadja a Vance Owen térképeket, ha szilárd nemzetközi garanciákat kap az egész egyezmény betartására. Ha ez megtörténik, akkor a Karadzic vezette szerb delegáció — amely továbbra is elutasítja a területi beosztást — teljesen elszigetelődik és egyedül kell vállalnia a felelősséget a tárgyalások esetleges kudarcáért. Kis-Jugoszláviában mind nagyobb hullámokat ver a Jugoskandic botrány. Az Izraelbe távozott Vasiljevic bankár korábbi ígérete ellenére a hétvégén sem tért haza, sőt hétfőn is zárva maradtak a bankfiókok. A megbízott igazgató mára ígérte a pénztárak megnyitását és a lekötött devizaösszegek, továbbá a kamatok kifizetését. Vasiljevic legfrissebb üzenetében azt ígérte, hogy először az ezer márkánál kisebb betéteket fizetik ki, majd azután a többit is, továbbá eltekintenek attól a tízszázalékos levonástól, ami szerződésbontáskor szokásos. A bankár azzal nyugtatta az aggódó klienseket, hogy ha a hazai fiókok nem győzik a munkát, akkor buszjáratot szervez Belgrádból, Újvidékről és más városokból Szegedre, ahol mozgó páncélkocsikból fizetik ki őket. Az út állítólag ingyenes lesz. • J. Garai Béla Mégis államcsínyt szerveznek? Bukaresti tudósítónktól „A román hírszerzés több munkatársa immár hetek óta a Moldovai Köztársaságban tartózkodik, ahol a helybeli nemzetbiztonsági minisztérium szakértőivel együtt annak lehetőségét vizsgálják meg, miként mozdíthatnák el tisztségéből a Románia és Moldova azonnali egyesülését ellenző Snegur elnököt és híveit” — jelentette tegnap a Roania Libera annak ellenére, hogy a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, Virgil Magureanu nemrégiben Chisinauba látogatva a Mircea Snegur moldovai elnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette: az általa vezetett intézmény nem készül államcsínyre a moldovai vezetőség ellen. A lap szerint Magureanu emberei arra számítanak az államcsíny előkészítésénél, hogy az utóbbi időben nagy mennyiségű fegyver került magánkézre. Bíznak abban is, hogy akciójukhoz fel tudják használni a Moldovába nagy számban érkező ázsiai turistákat, akikben a román hírszerzés „potenciális terroristákat” lát. Korábban Vasile Calmoi, Moldova nemzetbiztonsági minisztere maga sem tagadta az államcsíny veszélyét. Mint rámutatott, valóban sok fegyver van magánkézben, és aggasztó módon megszaporodtak a moldovai vezetés ellen irányuló utcai megnyilvánulások. • B.T. A palesztinok ellenzik Gáza kiürítését Tel Aviv-i tudósítónktól________ Az izraeli biztonsági szervek néhány „nem szokványos” intézkedést készülnek tenni az arab terror ellen. Az egyik, amit már nyilvánosságra hoztak: elektronikus kerítéssel veszik körül a gázai Katif körzet zsidó településeit, az északi határon már létező kerítés mintájára. A kerítés igen hatékonynak bizonyult: sok terrorista vesztette életét, amikor megpróbált behatolni. A Hamasz és az Iszlám Dzsihad vezetősége rendkívüli ülést hívott össze, amire a PFSZ képviselőit is meghívták. A téma: az izraeli „fenyegetés” Gáza egyoldalú elhagyására és de facto átadására a PFSZ- nek. A fundamentalista arab szervezetek szerint ez „mérgezett cukorka”, mert az egyoldalú kiürítés a sistergő gázai katlanban polgárháborúhoz és vérfürdőhöz vezethet. Terner rendőrfőnök felszólította az állampolgárokat, akiknek fegyverviselési engedélyük van, éljenek vele. Izraelben több mint 300 ezer ilyen személy van. Rabin, amikor New Yorkban jelentették neki Terner felhívását, élesen kikelt ellene. Sachal rendőrminiszter, a rendőrfőnök felettese, szintén ellenzi, hogy a polgárok a kezükbe vegyék a törvényt. • N.K. MTI------------------------------Az Izraellel folytatott béketárgyalásokat elutasító Hamasz iszlám fundamentalista mozgalom módosítva eddigi álláspontját, elfogadja egy palesztin állam létrehozását az 1967-ben megszállt palesztin területeken, azaz a Jordán folyón túli területeken és a Gázaövezetben — közölte pénteken a szervezet ammani képviselője. 1993. március 16., kedd Várható a román kezdeményezés Bukaresti tudósítónktól________ Megerősítette a hírt Teodor Melescanu román külügyminiszter, miszerint a hét végén Gyulán találkozik magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával. A bukaresti rádiónak hétfőn adott interjújában azt is megerősítette, hogy a találkozóra Liviu Rebreanu román író szobrának leleplezése alkalmából kerül sor. A bukaresti diplomácia vezetője hozzátette: Jeszenszkyvel megbeszélést folytat majd a kétoldalú román-magyar államközi alapszerződésről. Ismét kiemelte, a dokumentum kapcsán még két problémát kell tisztázni: a kisebbségek helyzetével összefüggőt, valamint a területi igényekről való lemondás kérdését. Melescanu e két pont kapcsán úgy vélekedett, inkább csupán arról van szó, hogy megtalálják a „mindkét fél számára elfogadható nyelvezetet” a vitás problémákban. Egyben értékelte a horvát külügyminiszter hétfői, bukaresti látogatását is, és hangsúlyozta: országa hozzá kíván járulni a válság békés megoldásához. A román külügyminiszter nem zárta ki egy ilyen irányú román kezdeményezés lehetőségét sem. • B.T. Jichak Rabin lemond a Golánról • Szíria a palesztin államról Nem térkép, hanem naptár Tel Aviv-i tudósítónktól Pár órával azelőtt, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterelnök tegnap négyszemközt tárgyalt Clinton elnökkel, kiszivárgott Washingtonban egy amerikai dokumentum, amit a Fehér Ház szakértői készítettek a találkozóra. Eszerint Szíria nem követeli palesztin állam létesítését, hajlandó elismerni Izraelt, és békét kötni vele. A hétfői Haarec szalagcímben hozza a kabinet egyik központi tagjának (Peresz?) véleményét, aki azt állítja, hogy Rabin beleegyezett a Golanról való fokozatos visszavonulásba, megfelelő biztonsági garanciák ellenében. Ezeket a garanciákat próbálja Rabin washingtoni tárgyalásai során biztosítani. Rabin ugyan nem győzi hangsúlyozni, nem azért jött Amerikába, hogy „térképeket rajzoljon”, de Jeruzsálemben csak mosolyognak ezen a fogalmazáson. Ugyanis amiről szó van, az teljes visszavonulás, az egész Golanról; ez Izrael szerint is Szíriához tartozik. A vita csak a fokozatosságról és arról folyik, hány év alatt adja vissza Izrael az 1967-es „hatnapos háború” során elfoglalt fennsíkot, így tehát tulajdonképpen naptárról kell beszélni, nem pedig térképről — mondják Jeruzsálemben. Mindennek a reakciójaként tegnap több száz golani zsidó telepes Kuneitránál erőszakkal próbálta átlépni a szíriai határt, azzal a jelszóval, hogy „Asszaddal megyünk tárgyalni”, mert „mi jobban csináljuk, mint Rabin”. Katonai készültség és sok határőr kellett ahhoz, hogy a telepeseket jobb belátásra bírják. Naftali Kraus Albánok tüntetése Bonnban Becslések szerint körülbelül húszezer albán árasztotta el szombaton a bonni belvárost, s követelte, hogy a főleg albánok lakta Koszovó váljon függetlenné Kis-Jugoszláviától. A bonni dóm előtt rendezett nagygyűlésen Hans Stercken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke is részt vett, s sürgetett „emberi jogokat és szabadságot” Koszovó minden polgárának. A Koszovói Demokratikus Szövetség szervezte rendezvényen egyebek között olyan térképeket árultak, amelyen nagy-Albánia körvonalai voltak láthatók —jelenleg Görögországhoz tartozó területek is FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Andorra a hagyományok ellen szavazott (MTI) A feudális hagyományok eltörlése és a demokratikus alkotmány elfogadása mellett foglaltak állást elsöprő többséggel Andorra szavazópolgárai. A miniállamban vasárnap megtartott népszavazáson a szavazók 74,2 százaléka mondott igent az ország első alaptörvényére. Az ország első alkotmánya a 715 éve érvényben lévő szokásjogoknak vet véget, jelképessé teszi az „uralkodó társhercegek” hatalmát. A „parlamentáris társhercegség” keretei között az ország önállóan alakíthatja külpolitikáját, s kérheti felvételét nemzetközi szervezetekbe. A kurd lázadók vezetője kész a békére (MTI) Abdullah Öcalan kurd lázadó vezér a törökországi vezetők tudomására hozta, hogy kész beszüntetni a dél-törökországi fag Világhíradó getlen kurd állam létrehozására irányuló gerillaharcát. Ilyen tartalmú levelet kézbesített a török államfőnek, miniszterelnöknek és helyettesének, valamint a belügyminiszternek Serhil Kazzaz, az Irakban tevékenykedő Kurdisztáni Hazafias Front (PUK) ankarai képviselője. Éleződő koreai ellentétek (MTI) A dél-koreai elnök felkérte Oroszországot és Kínát, hogy diplomáciai úton próbáljanak nyomást gyakorolni Észak-Koreára, amely pénteken felmondta az atomsorompó szerződést. Eközben hétfőn Dél-Koreában polgári védelmi gyakorlatot tartottak és a szöuli elnök megtiltott minden gazdasági kapcsolatot Észak-Koreával. Phenjan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Titkársága egyes köreit azzal vádolta meg, hogy a nemzetközi szervezet bizonyos tagállamaival Phenjan ellen szövetkezett. Észak-Korea hétfőn megtiltotta, hogy külföldi konzuli hivatalai beutazási vízumokat állítsanak ki. Havel Bécsben (MH) Csehország nyugati segítséggel fogja felépíteni a temelini atomerőművet, és így az nem fogja veszélyeztetni Ausztriát — közölte tegnap Havel cseh elnök Bécsben osztrák kollégájával, Thomas Klestillel. Az erőmű miatt a két ország között az utóbbi időben megromlott a viszony: Klaus cseh kormányfő „beavatkozásnak” minősítette Vranitzky kancellár javaslatát, hogy Bécs segít az atomerőmű gázüzemre történő átállításában; az osztrák környezetvédelmi miniszter pedig gazdasági bojkottot követelt Prága ellen. Ausztrália köztársaság lesz? (MTI)A várakozásokkal ellentétben a tíz éve hatalmon lévő Ausztráliai Munkáspárt jelentős különbségű győzelmet aratott a parlamenti választásokon konzervatív ellenzéke felett. Brit politikai körökben szinte elintézett dolognak veszik, hogy Ausztrália hamarosan köztársaság lesz.