Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 151-163. szám)

1993-07-01 / 151. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Horvát ellenzéki politikus szerint Belgrád Dalmácia és Szlavónia bekebelezésére készül A bosnyák elnökség elhalasztotta döntését Újvidéki tudósítónktól ismét fellángoltak a harcok Mostarban. Horvátország a kéksisakosok mandátumának csak egy hónapos meghosz­­szabbítását hajlandó elfogadni. Egy zágrábi ellenzéki politikus újabb nagyszabású szerb—hor­vát háborút jósol. Kis-Jugoszlá­viában a júniusi infláció 366 százalékos rekordszintet ért el, a villanyáram azonban „csak” 285 százalékkal drágult. Harmadik napja kemény mu­zulmán—horvát összecsapások folynak a hercegovinai Mostar­ban. Tegnap hajnalban a muzul­mánok általános támadásba kezd­tek, és a szarajevói rádió szerint elfoglaltak egy nagyobb kaszár­nyát, több horvát fegyverest pe­dig foglyul ejtettek. A harcokban elesett az egyik gépesített bos­nyák ezred parancsnoka. A hor­vát rádió nem erősítette meg a ka­szárnya elvesztését — amely a horvátok fő hadállása volt a Ne­­retva bal partján — de közölte, hogy az elválasztó vonal egész hosszában ádáz harcok folynak. Horvát források tegnap cáfolták a közép-boszniai Zepce városka el­­estét: azt állítják, hogy a muzul­mánokat néhány kilométerre visszaszorították. A boszniai hor­vát katonai vezetők tegnap általá­nos mozgósítást rendeltek el. Az Ozren hegységben állomásozó szerb csapatok összekapcsolódtak a Teslic környékén levő társaik­kal, s ezáltal szerb gyűrűbe került a muzulmánok tartotta Maglaj és Tesanj. A bosnyák elnökség ked­den este a szarajevói repülőtéren megtartott ülésén úgy­ döntött, hogy öt nap múlva ismét talál­koznak valamelyik boszniai vá­rosban — Tuzlában vagy Zenicá­­ban —, s akkor foglalnak állást a köztársaság felosztását célzó szerb—horvát javaslatról. Az ülés egyik résztvevője elmondta, hogy az elnökség nagyobb része ellenzi a konföderációt, és valószínű, hogy végül is elvetik a javaslatot. Franjo Boras, az elnökség horvát nemzetiségű tagja szerint Izetbe­govic elnököt felszólították: dönt­se el, hogy a boszniai államot vagy csak a muzulmánokat kép­viseli a tárgyalásokon. Szarajevóban a Menekültügyi Főbiztosság képviselője tegnap sajtóértekezleten közölte, hogy fogytán a segélytartalék, s emiatt 50 százalékkal csökkenteni kell a kiosztott élelmiszert. Bosznia-Hercegovinában egymillió ember van ráutalva a segélyszállítmá­nyokra. Kelet-Boszniában folyta­tódik a légisegély-akció, az óriás­gépek tegnap hajnalban is több tonna élelmet dobtak le. A szerb parancsnokság azt állítja, hogy a csomagokban fegyver és lőszer is van, a szerb harcosok ezt akkor figyelték meg, amikor az arcvo­nal közelében hullottak le a cso­magok. „Nagy háború vár ránk” — ezt állítja Ivan Zvonimir Cicak is­mert horvát ellenzéki politikus a belgrádi Borbában, mivel szerinte a szerb vezetőség nem fog le­mondani a további hódításokról. Először Zadar, utána pedig egész Dalmácia, Hercegovina egy ré­sze, s egész Szlavónia elfoglalá­sára fog törekedni. Értékelése szerint a szerbek kemény nacio­nalista államot akarnak létrehoz­ni, ez azonban semmiképpen sem lehet demokratikus, ha a lakosság 35 százaléka nem szerb nemzeti­ségű. Ezért folytatják a legdur­vább etnikai tisztogatást, hogy minél alacsonyabbra szorítsák a kisebbségiek arányát. A szerb ve­zetőség kész lesz ítélkezni akár ezer háborús bűnös felett is — hogy elhallgattassa a külföldi bí­rálatokat , de megtartja a meg­hódított területeket. Cirak azzal vádolja Tudjman horvát elnököt, hogy már 1991-ben megállapo­dott Miloseviccsel Bosznia fel­osztásáról. Ennek a megállapo­dásnak a következménye az utód­államok területén végrehajtott iszonyatos méretű etnikai tiszto­gatás. A szerb parlament elnökét ar­ról faggatták az újságírók a tegna­pi belgrádi sajtóértekezleten, hogy meddig képes talpon ma­radni Szerbia a szigorú gazdasági szankciók közepette. „Csak azért is túléljük” — vélekedett Zoran Arandjelovics, aki szerint a kül­föld nem sejtette, hogy Szerbia ilyen sokat el fog bírni. Az átlag­emberek azonban valószínűleg másképpen vélekednek, különö­sen az olyan drasztikus áremelé­sek után, amilyent az energiagaz­­dazdálkodás jelentett be tegnap: 285 százalékkal emelkedik az áram díja. • 1. Garai Béla MTI----------------------------­Vádat emeltek tegnap Vuk Draskovic, a szerb ellenzék veze­tője és felesége, Danica asszony ellen a június elsejei kormányel­lenes tüntetésben játszott szere­pük miatt. Az államügyészség egyúttal felszólította az illetékes bíróságot, hogy hosszabbítsa meg a Draskovic házaspár június 2-án kezdődött vizsgálati fogságát. A repcei frontra tartanak a muzulmán harcosok, köztük ez a tizenhat éves fiú FOTÓ: REUTER Nem kapnak fegyvert a muzulmánok MTI--------------------------­Az ENSZ Biztonsági Taná­csának kedd esti ülésén nem kapott többséget az el nem kötelezett országok javaslata, hogy Boszniára oldják fel a fegyverszállítási tilalmat. Az el nem kötelezett országok in­dítványát az öt kezdeményező ország oldalán — szemben európai szövetségeseivel — támogatta az Egyesült Álla­mok is, de miután a 15 tagú BT többi 9 tagja (köztük Ma­gyarország) tartózkodott a szavazástól, a kezdeményezés — amint várható volt — ered­ménytelen maradt. Az iszlám országok azonban jelezték, hogy az ENSZ közgyűlésének állásfoglalását kérik a kérdés­ben. Tarthatatlan helyzet, hogy a konfliktus egyik részvevője, mégpedig a legerősebb, kí­vülről fegyverekhez jut, míg az agresszió áldozatát azoktól megfosztják — hangoztatta Erdős André magyar nagykö­vet, sürgetve a bosnyák hatá­rok ellenőrzésére vonatkozó BT-határozatok végrehajtá­sát. Magyarország nem uta­sítja el a lehetőséget, hogy feloldják a Boszniát érintő fegyverembargót, de úgy vé­li: nem bizonyos, hogy e lé­pés a jelenlegi helyzetben po­zitívan hatna ki Bosznia és szomszédai jövőjére: nagyon valószínű, hogy felújulnának a támadások a bosnyák kor­mány ellenőrzése alatt álló te­rületek ellen, további emberi szenvedés, a humanitárius se­gélyszállítmányok leállítása fenyegetne, és veszélybe ke­rülne a volt Jugoszlávia terü­letén tartózkodó nemzetközi személyzet — mondotta a magyar nagykövet. Újra feltartóztattak magyar hajókat­­­ Bukaresti tudósítónktól Több magyar hajót tartóztattak fel ismét a Duna román szaka­szán, azzal érvelve, hogy nem rendelkeztek az ENSZ szankció­bizottságának megfelelő engedé­lyével. Amint azt Mircea Geoana román külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján elmondotta, az történt, hogy a magyar vízi jár­művekről, a Duna alacsony vízál­lására „és más hasonló okokra” hivatkozva kisebb hajókra he­lyezték át a rakományt. A gond az újabb hajókkal merült fel, amelyek nem szerepeltek a szankcióbizottság által engedé­lyezett járművek listáján. A ma­gyar fél, miután magyarázatot kért a román partnertől, panaszt nyújtott be a világszervezethez — Bukarest véleménye szerint teljesen indokolatlanul, hiszen csak az áruk rendelkeztek enge­déllyel, nem a hajók. Emellett az átrakott árut ismét ellenőrizni kell, hogy továbbra is megfelel-e az előírásoknak — közölte a ro­mán külügyi szóvivő. Kedden este egyébként ismét feszültté vált a helyzet a Dunán, azt követően, hogy egy két héttel ezelőtt feltartóztatott bolgár kon­voj a kikötőhatóságok tudta nél­kül elhagyta Galacot. A román il­letékesek megállásra szólították fel a folyamon felfelé haladó to­lóhajót, amely hat olyan uszályt tolatott, amelyen embargó alá eső termékek voltak. A bolgár hajó végül is engedelmeskedett, s így hozzáláthattak átvizsgálásához. Galacra egyébként kedden megérkezett a Nyugat-európai Unió két gyorsnaszádja. • Bogdán Tibor Lemondott a bolgár alelnök MTI------------------------­Pfujozott a tömeg szerdán Szófia központjában Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nevének hallatára azon a nagygyűlésen, amelyet a De­mokratikus Erők Szövetsége (DESZ) rendezett az idő előtti parlamenti választások mielőbbi kikényszerítése, Zselju Zselev köztársasági elnök és a Ljuben Berov vezette kormány lemon­­datása céljából indított kampá­nya keretében. A DESZ hívei­nek ezrei előtt Blaga Dimitrova felolvasta azt a levelet, amely­ben az alkotmánybíróságnak be­jelentette, hogy lemond a köz­­társasági alelnöki posztjáról. E levélben azzal vádolta a Nyuga­tot, hogy Catherine Lalumiere személyén keresztül rövidlátóan viszonyul a bolgár belpolitikai élethez. Az Európa Tanács főtit­kára néhány nappal ezelőtti szó­fiai látogatása idején nyilváno­san kiállt Zselju Zselev köztár­sasági elnök mellett, aki a DESZ támadásainak legfőbb célpontjá­vá vált az utóbbi időben. Irredenta kémek­­ a román titkosszolgálat jelentésében Bukaresti tudósítónktól Igencsak meggyűlt az elmúlt évben a román titkosszolgálat baja a revizionista, irredenta, sovén körökkel és az „autono­­mista törekvésekkel”. Ez derül ki legalábbis a Román Hírszer­ző Szolgálat tavalyi tevékenysé­gét elemző jelentéséből, ame­lyet a testület működését elle­nőrző parlamenti bizottság tag­jai vehettek kézhez. A dokumentum beható részle­tességgel foglalkozik ezzel a kér­déssel, amely az ország nyugati felében, Erdélyben okozott külö­nös gondokat. Az említett román­ellenes erők érdeklődése elsősor­ban­­a hadműveletek előkészíté­séhez szükséges információk megszerzésére terjedt ki. A do­kumentum terrorizmust szülő ve­szélynek nevezi a nacionaliz­must, az ideológiai, politikai és vallási fanatizmust. Az ország destabilizálásához a titkosszolgá­lat véleménye szerint hozzájárul­tak egyes vallásos körök is, a ma­gukat vallásosnak nevező külön­féle nemzetközi szervezetek, amelyek többek között a jogrend megbontására biztattak. Egyes vallásfelekezetek és szekták útján kívülről sikerült nacionalista ak­ciókat szervezni. A Román Hírszerző Szolgálat jelentése szerint veszélyt jelentett még az újraéledő vasgárdista mozgalom, a szélsőbal feléledése. • B.T. A romániai magyar kereszténydemokraták nem különülnek el az RMDSZ-től Bukaresti tudósítónktól_____ „A Romániai Magyar Ke­reszténydemokrata Párt létét az teszi szükségessé, hogy az or­szágban élő kétmilliós magyar közösség maga igényelte ezt a politikai irányvonalat. Világos­sá vált ugyanis, hogy csakis ez felel meg a 20. század végén je­lentkező követelményeknek” — nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Bárányi Ferenc, a párt politikai alelnöke, bukaresti sajtóértekez­letük alkalmával. — Az ortodo­xia keleten nyomorhoz veze­tett, a latin államokban a szo­ciáldemokrácia úgyszintén nem sok jót hozott, Románia legfel­jebb csak a trikolórlengetést és a nacionalizmust kaphatta in­nen. A kereszténydemokrácia nyugat- és észak-európai orszá­gainak példája mindezek után igazolja: ez a politikai irány a követendő.­­ A jelenlegi romániai kö­rülmények között milyen esélyei vannak a kereszténydemokrá­ciának a romániai magyarság körében? — Alig van olyan erdélyi magyar, aki ne fogadná el eze­ket az elveket. Akárcsak az egész lakosság, a magyarság is kiábrándult minden más esz­ményből, s így szükségszerűen felismeri e doktrína igazát. — Hogyan viszonyulnak a magyar kereszténydemokraták az RMDSZ-hez? — Pártunk az RMDSZ társ­­szervezete, a testületen belül működik. Nem akarunk semmi­féle szeparatizmust, programunk nagyrészt megegyezik az RMD­­SZ-ével. Mi is a romániai ma­gyarok érdekeit képviseljük, csak más megközelítéssel. Nem imádkozunk többet, mint mások, de igyekszünk a kérdéseket a hu­manizmus szempontjából felvet­ni. Úgy vélem, az emberek nem­csak anyagiakra, de lelki igé­nyekre is jogosultak. Alaptalan tehát minden olyan félelem, hogy szembekerülnénk az RMDSZ-szel, sőt kijelenthetem, sem most, sem a jövőben nem teszünk semmit sem az RMDSZ, következésképpen tehát a romá­niai magyar közösség ellen. A magyar kereszténydemok­raták nemrégiben Pozsonyban részt vettek az Európai Keresz­ténydemokrata Unió által szer­vezett, kisebbségkérdésekkel foglalkozó összejövetelen, ahol álláspontjuk jó néhány kérdés­ben eltért a román Keresztény­­demokrata Nemzeti Parasztpár­tétól. Varga László elnöktől ezért a Magyar Hírlap azt kér­dezte meg, hogyan látja az együttműködést román kollé­gáival? — Eltérő nézeteink ellenére a barátság megmaradhat. Állás­pontjaink a vitára bocsátott do­kumentumnak abban a pontjá­ban nem egyeztek, mely szerint a nemzetállam szuverenitását korlátoznia kell a szolidaritás és a kooperáció elvének. Vagyis a nemzetállam fogalma nem lehet abszolút, azt alá kell vetni a nemzetközi jognak, az emberi és kisebbségjogoknak. A román párt ezt már a hazai közvéle­mény nyomásától tartva sem fo­gadhatta el. Bogdán Tibor A francia nemzetgyűlésen a sor (MTI) A francia nemzetgyűlés elnöksége a ma kezdődő rendkívüli ülésszak napirendjé­re tűzte az Európai Közösség és Magyaror­szág, illetve Lengyelország társulási szerző­désének ratifikálásáról a kormány által szer­dán benyújtott törvényjavaslatot. Párizs így két héten belül ratifikálhatja a társulási szer­ződést, ha azt mindkét ház jóváhagyja. Kijev hiányolja az amerikai tájékoztatást (MTI) Anatolij Zlenko ukrán külügyminisz­ter szerdán közölte a kijevi amerikai nagy­követtel, hogy a Bagdad elleni amerikai ra­kétatámadás bonyolította a START-megál­­lapodások parlamenti ratifikációs folyama­tát. Ukrán képviselők „aggodalmuknak” ad­tak hangot az iraki hírszerzés elleni csapás miatt, amelyet összefüggésbe hoztak Ukraj­na nukleáris státusával — tárta fel Zlenko. Oroszországot az akció előtt egy órával tájé­koztatták, s Kijev tudni szeretné, hogy ugyanez a tisztelet miért nem jutott osztály­részül Ukrajnának is — ecsetelte az ukrán diplomácia vezetője. A Bagdad elleni ameri­kai légitámadás nincs hatással Ukrajna kül­politikájára és a nukleáris fegyverzetek le­ Világhíradó szerelésről még a Szovjetunió által aláírt szerződés ukrán ratifikálására — jelentette ki tegnap Leonyid Kravcsuk ukrán államfő. Az ENSZ lezárja az iraki plutóniumügyet (MTI) Nincs semmi ok azt feltételezni, hogy Irak titokban plutóniumot előállítani képes reaktort működtet — jelentette ki tegnap az iraki fővárosban az ENSZ egyik tisztségvi­selője. Bob Kelley, a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (IAEA) munkatársa kö­zölte, hogy két évig tartó kutatások és vizs­gálatok után itt az ideje az ügyet lezárni. Túlzó a moszkvai reakció (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet (EBEÉ) 53 tagállamának magas rangú külügyminisztériumi tisztség­­viselői — kedden és szerdán Prágában tar­tott tanácskozásukon — a konfliktushelyze­tek hosszú listájának áttekintése során első­sorban a délszláv válsággal foglalkoztak, de nagy hangsúly kapott egyebek közt az észt —orosz feszültség is. Mint Gyarmati István nagykövet, a magyar delegáció vezetője ma­gyar újságíróknak elmondta, a résztvevők körében általános volt a vélemény: az észt lépések finoman szólva nincsenek teljes har­móniában azokkal az EBEÉ-kötelezettsé­­gekkel, amelyeket a helsinki folyamatban részt vevő országok az emberi jogok és a ki­sebbségjogok terén vállaltak. Ugyanakkor az orosz reakciót már-már fenyegető és zsa­roló jellegűnek találták az EBEÉ-országok küldöttei, s úgy ítélték meg, hogy Moszkva reagálása messze túlnőtt azon a mértéken, amelyet az észt politika indokolttá tehetett. Jelcin—Kohl találkozó Irkutszkban (MTI) Tegnap Bonnban a német kormány szóvivője, Dieter Vogel is megerősítette, hogy orosz kezdeményezésre Jelcin—Kohl találkozó lesz július 10-én Irkutszkban. Összetűzés Albániában (MTI) Albán rohamrendőrök görög nemzeti­ségűekkel tűztek össze, akik a görögkeleti egyház Gjirokaster városában szerdára összehívott tiltakozó megmozdulására igye­keztek. A rendőri alakulatok mintegy 300 fős csoportot — köztük gyermekeket és asszonyokat — vertek vissza, amikor a tö­meg Dervican helységtől tíz kilométerre megpróbált áttörni egy úttorlaszon. KÜLFÖLD 1993. július 1., csütörtök Marad az amerikai atommoratórium Washingtoni tudósítónktól A Clinton-kormány vissza­vonja javaslatát az atomkísér­letek újrakezdésére, mert a kongresszusban nem talált megfelelő támogatásra. Clinton javasolta, hogy az USA hat és Nagy-Britannia há­rom kísérletet hajtson végre a nevadai telepen, de több mint 100 képviselő és 36 szenátor til­takozott a javaslat ellen. Ehe­lyett Clinton azt fogja javasolni, hogy akkor folytassák az atom­kísérleteket, ha valamelyik má­sik országról kiderül, hogy rob­bantott. Valószínű, hogy Clin­ton Tokióban jelenti be ezt a verziót, ami azonos az orosz és a francia moratórium alapelvé­vel. Ami Irakot illeti, a Clinton­­kormány a Gallup felmérése szerint megkapta a lakosság utólagos támogatását a Bagdad elleni rakétatámadáshoz. A megkérdezettek 66 százaléka azt mondta, a kormány helyesen járt el, 48 százalék attól tart, hogy ez terrorakciókat fog ki­váltani, és ugyanennyien gon­dolják úgy, hogy az USA-nak meg kellene gyilkolnia Szad­­dám Huszeint. Egyelőre ameri­kai törvény tiltja külföldi állam­fők meggyilkolását, de ez a bi­zonyos 48 százalék úgy érzi, er­re a törvényre nincs szükség. Clinton egyébként Tokióba készül, és ezzel kapcsolatban azt mondta, a jelek szerint a hetek csoportjában az USA gazdasága az egyetlen, amely biztatóan működik a globális recesszióhoz képest. Mi úgy érezzük, gyenge a gazdaság — mondta Clinton —, de a többiekhez képest nem állunk rosszul. Clinton bizako­dó kijelentéseit azzal indokol­ja, hogy gazdaságfejlesztési tervének sikere kétségtelen. • R. Zs. Erősített Tokióban a kormánypárt Tokiói tudósításunk________ „Vitorláink dagadnak, s gyor­san haladunk.” E bizakodó kije­lentés Hoszokava Morihirótól, a tizenhárom hónappal ezelőtt pár­tot alapító elnöktől származik. Ja­pán Új Pártja (JNP) a vasárnap megtartott tokiói önkormányzati választásokon a 9,3 millió szava­zó voksából 12 százalékot kapott, s ezzel húsz helyet szerzett az ön­­kormányzati testületben; a fővá­rosban a harmadik legnagyobb párt lett. Az önkormányzati választások — minden külföldi várakozással ellentétben — az 1955 óta kor­mányzó Liberális Demokrata Párt megerősödését eredményezték. A 120 tagú tokiói önkormányzatban az LDP 44 képviselői széket ka­pott (42 helye volt eddig). A szavazók többsége nyilván a július 18-i országos választásra „tartogatja” véleményét, hiszen a vasárnapi részvételi arány ezt vi­lágossá tette. S bár az LDP egyes vezetői határozottan a hónapok­kal ezelőtt megígért, de máig be nem váltott politikai reform mel­lett voksolnak a TV-nézők milliói előtt, minden hiába, az LDP frak­ciói közül már kettő „pártoso­don” is. Nem sokkal a tokiói önkor­mányzati választások után újabb politikai korrupció gyanúsítottjait tartóztatták le. Sendai város pol­gármestere eddig mindössze százmillió jen „csúszópénz” köz­vetítésének bűntettében gyanúsí­tott. Négy építőipari cégtől érke­zett a pénz, s cserébe, a már ha­gyományos módszerrel élve, kü­lönböző, nagyvolumenű közmű­­beruházásokat ígért a polgármes­ter. • F.K. A NATO-tagság megelőzheti az EK-csatlakozást? MTI----------------------------­ Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsa­dó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-politi­­ka kérdéseiben illetékes vezetője úgy véli: Magyarország, Len­gyelország és Csehország a kö­zeli években valamilyen formá­ban csatlakozhat a NATO-hoz, feltehetően még az előtt, hogy az EK tagjai lesznek. Washingtoni találkozói után erről számolt be Hegedűs István, a Fidesz képvi­selője. Hegedűs pártbeli képvise­lőtársával, Szelényi Zsuzsával tesz tanulmányutat, és az elmúlt napokban beható eszmecserékre nyílt módjuk a közép-európai kérdésekben illetékes személyi­ségekkel az amerikai kormány­zatban, illetve tudományos kö­rökben. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai államnak létérdeke, hogy ne sod­ródjon bele a keleti határain kez­dődő válságövezetbe, és mielőbb csatlakozzék Nyugat-Európához, erre kitűnő esélyük van. Az is­mert szakértő szerint általános­nak tekinthető amerikai megíté­lés, hogy Csehország és Len­gyelország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. En­nek a nyugati politika szempont­jából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csur­­ka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejleményei nem játszanak különösebb szere­pet. Lengyelország 1996 körül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski, hozzá­téve, hogy e lépés a Nyugat szempontjából lengyel vonatko­zásban különösen fontos. Geor­ge Bader, a Pentagon illetékes főigazgatója ugyancsak úgy vél­te, hogy a három ország EK-tag­­sága előtt lehet majd NATO-tag. Az amerikai felfogás a kérdés­ben még nem alakult ki, sem a sorrendet illetően, sem abban, le­gyen-e köztes megoldás, a teljes tagsághoz vezető társulás. Huszeinov lett Bakuban a miniszterelnök Moszkvai tudósítónktól Az azeri nemzetgyűlés elfo­gadta Alijev parlamenti elnök, egyben gyakorló államfő javasla­tát, és Huszeinov ezredest válasz­totta miniszterelnökké.­Az állam­fő közvetlen ellenőrzése alól ki­vonták az erőszak-minisztériu­mokat, így azok is Szaret Huszei­nov alárendeltségében lesznek. Alijev mindenkit megnyugta­tott, hogy a kormányfő neki tar­tozik beszámolással. Azt is hangsúlyozta, hogy Azerbaj­dzsánban „folytatódik a demok­rácia”. Leszögezte, nincs értel­me a múlt rendszer és az új idők embereire osztani az állampol­gárokat, azok vannak most ha­talmon, akikben a nép megbí­zik. (Alijev nem véletlenül em­legette­­a felednivaló t­anúk­at, KGB-s múltja ötvenkét évre te­kint vissza, pártvezetőként ti­zenhárom évig állt Azerbaj­dzsán élén, tagja volt a szovjet „Politbüró”-nak is.) •T.Z. Bonn egyelőre nem tiltja be a PKK-t Berlini tudósítónktól A német szövetségi belügy­miniszter, Rudolf Seiters (CDU) egyelőre nem tiltja be a Törökországban illegálisan, de az NSZK-ban legálisan működő Kurd Munkáspártot (PKK). Ankara a németorszá­gi török konzulátusokat ért júniusi kurd merényletek miatt mind nagyobb nyomást gyakorol Bonnra, hogy tiltsa be a kurd szervezetet. A Frankfurter Rundschau jól értesült politikai körökre hivat­kozva elképzelhetőnek tartja, hogy „egy-két, a PKK-hoz tar­tozó alapszervezetet” tilalmi lis­tára tesznek a szövetségi köztár­saságban. Kölni jelentések szerint a PKK nem vállal felelősséget a földkö­zi-tengeri török üdülőközpontban történt vasárnapi robbantásos me­rényletért. Ali Sapan, a Kurd Munkáspárt európai szóvivője az ARD tv-állomásnak adott tegnap reggeli interjújában leszögezte, hogy a 26 (részben súlyos) sérü­léssel járó három bombaakciót nem a PKK követte el, de a kur­­dok folytatják harcukat, és ez érintheti a törökországi turizmust is. Sapan kijelentette, hogy pártja nem akar polgári személyeket veszélyeztetni, és hangsúlyozta, hogy tartják magukat a német tör­vényekhez, a párt NSZK-beli be­tiltásának nem sok értelme lenne. Az észak-rajna-vesztfáliai bel­ügyminiszter, Herbert Schnoor (SPD) is kételkedik abban, hogy a baloldali Kurd Munkáspárt fe­ketelistára helyezése a terroriz­mus németországi halálos ítéletét jelentené. A Deutschlandfunknak úgy nyilatkozott, hogy a török kormány magatartásának változá­sa is fontos lenne. Szerinte az an­karai politika az elmúlt években szinte a terroristák hadseregébe terelte a kurdokat. Onur Öymen bonni török nagykövet az antalyai merénylet kapcsán együttérzésének adott hangot a kilenc német állampol­gár sérülése miatt, de arra is em­lékeztetett, hogy tavaly hétezer külföldit ért támadás az NSZK- ban, és 1993-ban már négyezer idegenellenes, gyakran törökel­lenes merényletet regisztráltak a hatóságok. • Mrázik Géza A tizedik forduló is eredménytelen Tel Aviv-i tudósítónktól Ma fejeződik be a béketár­gyalások tizedik fordulója Wa­shingtonban, látható eredmény nélkül. Az amerikai vendéglá­tók beterjesztik a maguk egyez­ménytervezetét az izraeli és pa­lesztin küldöttség szándéknyi­latkozatára. A szöveg elkészült, de már mind a két fél elutasítot­ta, anélkül, hogy látta volna. A külügyminisztérium szóvivője ennek ellenére bejelentette, hogy Washington okmányterve­zetet ad át tanulmányozásra a feleknek . Közölték, hogy a jövő héten magas rangú amerikai küldöttség jön a térségbe, Den­nis Rosa az egyeztető és Martin Hindick, az amerikai nemzet­­biztonsági hivatal tanácsadója vezetésével.. Eduard Derdijan, az amerika külügyminiszter személyes tanácsa­dja, szerdán kijelentette,, hogy­ Izraelnek joga van tudni, mit át Damaszkusz a „békén”, mielőtt hajlandó köte­lezni magát a nagyarányú visszavonulásra a Golánról. • Naftali Kraus Szabad határátkelés MTI----------------------------­ Az Európai Közösség Schen­gen csoportja a szabad személy­­forgalomról kezdett tanácskozást tegnap Madridban. A csoportot alkotó kilenc EK-tagállam meg­beszélésein azt vizsgálja: lehetsé­ges-e még ebben az évben a ha­tárellenőrzés eltörlése a csoport tagjai között az EK külső határain lévő ellenőrzés egyidejű megszi­gorításával. A Schengen-megálla­­podást, amelynek már tavaly ja­nuár elsején, az EK belső piacá­nak megteremtésével életbe kel­lett volna lépnie, Nagy-Britannia, Írország és Dánia nem írta alá. A madridi tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy kö­zös határaik mentén lehetővé te­szik a személyek szabad mozgá­sát. Franciaország arra hivatkoz­va tett ellenvetéseket, hogy az ilyen egyezmény a törvénytelen bevándorlás újabb hullámát indí­taná el.

Next