Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 253-265. szám)

1993-11-01 / 253. szám

2 — hd MAGYAR HÍRLAP Milosevic nem akar újabb Jugoszlávia-konferenciát Draskovic választási bojkottra szólít fel Újvidéki tudósítónktól A genfi békefolyamat fel­újításáról és egy új Jugoszlá­­via-értekezlet esetleges össze­hívásáról tárgyalt Belgrádban Slobodan Milosevics és Thor­­vald Stoltenberg. A szerb el­nök szerint a délszláv válság sokat emlegetett globális meg­közelítése a háború elhúzódá­sát idézné elő. A Stoltenberg ENSZ-közvetí­­tő eredetileg csak a Menekültü­gyi Főbiztosság és az Unprofor képviselőivel folytatott volna eszmecserét, a találkozót Milo­­seviccsel csak utólag iktatták be programjába. A rövid hírügy­nökségi közlemény alapján úgy látszik, az álláspontok különö­sen a délszláv válsággal kapcso­latos új nemzetközi értekezlet témájában tértek el, míg a szerb elnök szerint egy ilyen konfe­rencia és az úgynevezett globá­lis megközelítés inkább hátrál­tatná a boszniai békefolyamatot, addig Stoltenberg célszerűnek tartja azt, „de csak ha megéret­tek a feltételek”. Ezt az állás­pontját körútja előző állomásán Zágrábban fejtette ki, ahol Tudjman horvát elnökkel tár­gyalt. A Tanjug hírügynökség je­lentése szerint a boszniai szer­­bek átengedték területükön a Belgrádból Gorazdéba és Sreb­­renicába indított legújabb se­gélyszállítmányokat, amelyek több mint 100 tonna lisztet és 40 tonna más élelmiszert vittek a szerb csapatok által körülzárt kelet-boszniai enklávék lakos­ságának, és tegnap meg is ér­keztek. Nagyobb harcokról csak Kö­­zép-Boszniából és a szarajevói frontokról érkeztek jelentések. A zágrábi rádió szerint a muzul­mán tüzérség továbbra is tá­madja Novi Travnikot, Varest és környékét. A horvát kézen levő Varesban rendkívül feszült a helyzet, a szarajevói rádió azt állítja, hogy az ottani hatóságok táborba zárják a muzulmán fér­fiakat, közülük tizet kivégeztek, és sok nőt megerőszakoltak. A horvátok által a múlt héten fel­perzselt közeli Stupni Do falu romjai között az Unprofor észak-európai zászlóaljának ka­tonái eddig 25 holttestre buk­kantak, az áldozatokat haláluk előtt megkínozták, a tetemeket megégették. A 250 lélekszámú település mintegy 100 lakosáról továbbra sem tudni, hogy hol vannak. A Haris Silajdzic vezette új bosnyák kormány letette az es­küt Alija Izetbegovic elnök előtt. A 21 miniszter közül csak négy horvát illetve szerb nem­zetiségű, a többi muzulmán. A korábbi kormánynak 8 nem mu­zulmán tagja volt. A VMDK felhívással fordult a vajdasági magyarokhoz a szerbiai választások kapcsán, s arra kéri őket, hogy december 19-én mindenképpen menjenek el szavazni. „Három év alatt ne­gyedszer is választások előtt áll a vajdasági magyarság. Megté­­pázottan, lerongyolódva, a szerb hatóságok nyomása alatt a háború árnyékában újra bizo­nyítanunk kell. Bizonyítanunk mindenkinek, hogy nem törtünk meg, s hogy továbbra is ugyan­azt követeljük: az autonómiát” — olvasható a felhívásban, amely így folytatódik: „Nem követelünk határmódosítást, de az egyetemes magyar nemzet részeként, nemzeti tudatunkat megőrizve, önállóan akarjuk irányítani, oktatási, művelődési, tájékoztatási ügyeinket.” A Szerb Megújhodási Moz­galom vezetője, Vuk Draskovic viszont felszólította a demokra­tikus ellenzék pártjait, hogy együttesen bojkottálják a vá­lasztásokat, mert a mostani fel­tételek megalázóak számukra. Draskovic szerint csak abban az esetben szabad kiállni, ha a re­zsim szabaddá teszi az állami televíziót, amely a hatalmon le­vő szocialisták „propaganda szervizévé” züllött. A Demok­rata Párt már bejelentette, hogy részt vesz a szavazáson. A megoszlás veszélye fenye­geti a szerb pravoszláv egyhá­zat, s ez akár a Kis-Jugoszlávia kettészakadását is előidézheti: a montenegrói görök-keleti érsek­ség önállósulásának hívei teg­nap Cetinjében új érseket vá­lasztottak, egy kanadai szerb pap személyében. A szerb püs­pöki kar viszont megerősítette tisztségében az eddigi monte­negrói érseket. • 1.Garai Béla Bukaresti tudósítónktól Újabb román hajókat tartóz­tattak fel a Fehér Rózsa és az Új Bizánc nevű szervezetek által eltorlaszolt Duna-szakaszon. A Passauból hazafelé tartó Duna Csillaga immár tizenegy napja, a Budapestről Romániába igyekvő Delta Csillaga pedig csütörtök óta vesztegel a blo­kádnál. A szerb akció miatt nem indulhat el Ausztria felé a 24 000 tonna cementet szállító Botosani és Tecuci vontató­hajó sem. A hét végén a román Kül­ügyminisztérium Kis-Jugoszlá­via bukaresti nagykövetének adott át tiltakozó jegyzéket, Mircea Geoana román külügyi szóvivő pedig közölte, Románia jugoszláviai nagykövetsége a román hajók azonnali továbben­gedését követelte a belgrádi ha­tóságoktól. • B. T. Eredménytelen egyeztetés Bukarestben A bérvita az utcán folytatódik? Bukaresti tudósítónktól A szakszervezetek nem al­kusznak, a kormány nem en­ged, így eredménytelenül ért véget a két fél képviselőiből álló vegyesbizottság háromnapos bérvitája Bukarestben. A kor­mány arra hivatkozik, hogy im­már nincs miből adnia, a szak­­szervezetek pedig úgy vélik, kö­veteléseik így is csak a létmini­mumot fedezik. Az álláspontok ugyan közeled­tek egymáshoz, a követelések és az ígéretek között­, szakadék azonban még mindig áthidalha­tatlan. A kormány harmincnégyezer lejtől elindulva végül negyvene­zer kettőszáz lejes bruttó mini­málbért kínált, az érdekvédelmiek pedig hetvenezer lejtől ötvenöt­ezerig jutottak el, de további en­gedményre már egyik fél sem hajlandó. A tárgyalóasztal mellől a bérkövetelő akciók tehát ismét az utcára kerülnek — jelentette be a 3,5 millió tagot képviselő legnagyobb szakszervezeti kon­föderáció, a Fratia, amely novem­ber 18-ára naggyűlést tervez a fő­városban. Ha a kormány ekkorra sem gondolja meg magát, akkor következik az általános sztrájk — közölte Victor Ciorbea, a konfö­deráció elnöke. A testület társel­nöke, Miron Mitrea nevetséges­nek nevezte a kormány ajánlatát, hiszen a felkínált minimális fize­tés alig tíz kiló párizsira futja. A hatalom igyekezett jóelőre bebiztosítania magát, a várható sztrájkhullámmal szemben. Az igazságügy-minisztérium nemré­giben kiadott rendelete szerint 5—20 év, súlyosabb esetekben pedig életfogytiglani börtönnel büntethetők az illegális sztrájkok részvevői, és gyakorlatilag min­den munkabeszüntetés törvényte­lennek minősíthető. • Bogdán Tibor Bukaresti tudósítónktól Érezhetően feszültebbé vál­tak a kapcsolatok Románia és a Moldovai Köztársaság között, miután a chisinaui parlament elnöksége nemrégiben az or­szág FÁK-csatlakozása mellett döntött. Jóllehet a román hiva­talos politikai körök ebben az ügyben is óvatosan fogalmaz­nak, a bukaresti lapokból nem hiányznak a chisinaui vezetés ellen intézett nyílt és éles hangú támadások. A moldovai kormány sajtóiro­dája közleményben adott hangot tiltakozásának, kifogásolva azt a tényt, hogy a román sajtó tanácso­kat osztogat az országnak. A do­kumentum emlékeztet rá, hogy a FÁK gazdasági közösségéhez va­ló társulás korábbi parlamenti elu­tasítása miatt Moldova mindössze három hónap alatt negyven milli­árd rubelt veszített, nagyjából annyit, mint amekkora kárt a tava­lyi aszály okozott. Moldova előtt ráadásul bezárultak az ország ha­gyományos keleti piacai. E piaco­kat most sikerült visszaszerezni, és ráadásul a jelenlegi döntésnek köszönhetően várhatóan fellendül az ország üzemanyag-ellátása is. Újabb ellentétekre adott okot az a tény, hogy Chisinau véleménye szerint Bukarest nem teljesíti ko­rábbi ígéreteit, és a kilátásba he­lyezettnél kevesebb benzint szállít Moldovának. • B.T.­ ­ Moldovának érdeke a FÁK-tassás Jelcin nem biztosan kedvenc MTI------------------------------------­ Az oroszok támogatják Borisz Jelcin elnök politikáját, de nem akarják, hogy induljon újravá­lasztásáért — derül egy közvéle­ménykutatásból, amelyet a US News and World Report című amerikai magazin szponzorált, s a moszkvai Összehasonlító Társa­dalmi Kutatás Intézete végzett el. A felmérés szerint mindössze 29 százalék véli, hogy Jelcin megér­demel még egy elnöki periódust, ugyanakkor a megkérdezett ezer ember fele ért egyet azzal, ahogy az elnök munkájának eleget tesz. Az október közepén végzett közvélemény-kutatás szerint az oroszok megosztottak azt ille­tően, hogy vajon az ország többé­­kevésbé demokratikus lesz-e öt éven belül. A megkérdezettek 36 százaléka bízik abban, hogy igen, míg 34 százalék szerint nem. Az oroszok 48 százalékának kedvező véleménye van Bill Clintonról, de 55 százalék azt mondja, hogy az amerikai elnöknek nem kellett volna Jelcin mellett kiállnia (a parlamenttel szembeni küzdelmé­ben), mondván: vitatható, hogy vajon segített-e vagy inkább ár­tott vele orosz kollegájának. Csak 34 százalék érezte lehetségesnek, hogy valóban demokratikus vá­lasztásokat tartanak (december­ben), míg 49 százalék nemmel válaszolt erre a kérdésre. A többi 17 százalék bizonytalan. Egy moszkvai nemzetközi ta­nácskozás résztvevői vasárnap egyenesen megvádolták az orosz vezetést, hogy a decemberi vá­lasztásokra vonatkozó döntést az alkotmány és a törvények megke­rülésével hozták, és a szavazással az országban uralkodó törvény­­sértő állapotokat akarják szentesí­teni. Az orosz demokráciáról és a választásokról tartott nemzetközi kerekasztal résztvevői, külföldi jogászok, az Európa Parlament tagjai, illetve az orosz értelmiség jeles képviselői az emberi jogok és demokratikus elvek tisztelet­ben tartását szorgalmazták. Állás­pontjuk szerint ugyanis a kam­pány az ellenzéki pártok és moz­galmak betiltása közepette folyik, a tömegtájékoztatás nem biztosít egyenlő feltéteket a kampány résztvevőinek. KÜLFÖLD Delors európai „New Dealt” sürget Párizsi tudósítónktól Európának új New Deal­ re van szüksége — véli Jacques De­lors. Szerinte a Nagy Európa megvalósulását egyebek között a kontinens mindkét felét érintő óriási beruházások és közmun­kák hivatottak szolgálni. Az első­sorban közlekedési és területfej­lesztési programokra a jelenlegi becslések szerint 70 milliárd ECU-t tudna mozgósítani az Unió. Delors a Journal de Diman­­che-nak elmondta, hogy már fel­vázolták az Európát Oroszország végvidékeiig átszelő gyorsforgal­mi köz- és vasutak nyomvonalát. Nagy reményeket fűznek az in­formációs ipar és a tömegkom­munikáció fejlesztéséhez, egy­részt a munkaszervezet és általa a társadalmak átalakulására, más­részt új munkahelyek létrejöttére számítva. Egészében egy átgon­dolt, növekedéscentrikus prog­ramcsomag segíthetné Európát nemcsak gazdaságilag erősebbé, hanem politikailag is biztonságo­sabbá, társadalmilag pedig szoli­­dárisabbá tenni — vélekedett az Európai Unió bizottságának ve­zetője. Ami a következő két évet illeti, mintegy 500 milliárd frank már megvan — beleértve a kö­zösség területfejlesztésre és fog­lalkoztatáspolitikára szánt alap­jait — az európai növekedési program elindítására. Ezt a pénzt közcélú beruházásokra egyebek között a lepusztult városrészek újraélesztésére szánják. Személyes kérdésekről szólva Jacques Delors határozottan cá­folta, hogy le akarna mondani megbízatásának lejárta, azaz a jövő év vége előtt. A szocialista politikus tagadta, hogy akár párt­jának Európa parlamenti válasz­tási esélyeit növelendő, akár az ugyancsak esedékes francia köz­­társasági elnökválasztás egyik in­dulójaként háttérbe kívánná szo­rítani az európai ügyeket. Ugyan­akkor a Francia Szocialista Párt újonnan megválasztott első titká­rával szemben sokáig kritikus vagy legalábbis tartózkodó De­lors most kijelentette: kész segí­teni a pártot és személy szerint Michael Rocard-t. • Róka H. Zsuzsa Érdeklődés a Matáv iránt Párizsi tudósítónktól A France-Telecom és a US West együtt készül kisebbségi ré­szesedést megpályázni a Matáv­ban — adta hírül az AFP. A nagy francia állami, illetve az amerikai cég szerződésben rögzíti magyarországi együttmű­ködését. Eszerint a France-Telecom és a US West olyan konzorciumot hoz létre, amelyben a francia ré­szesedés a nagyobb, de amely egyúttal további partnerek számá­ra is nyitva áll. Már Szenakiban folynak a harcok Moszkvai tudósítónktól Nyugat-Grúziában továbbra is heves harcok folynak Szena­­kiért Egyes hírek szerint a kor­mányerők már bevonultak a városba, de Zviad Gamszahur­­dia emberei ellenállnak. A kormánycsapatok abban re­ménykednek, hogy hétfő hajnalig újra övéké lesz a fontos közleke­dési csomópontnak számító vá­ros, amely az utóbbi hetekben többször is gazdát cserélt. Sevad­­nadze, aki a hétvégét a nyugat­­grúziai Abasában és Szamtrédiá­­ban töltötte, azzal magyarázta az ellenzéki csapatok „ideiglenes si­kereit”, hogy melléjük álltak az abház és az Észak-kaukázusi Konföderáció által küldött önkén­tesek. Ezt a megvádolt felek cá­folták, sőt, az abház külügymi­nisztérium közleményben erősí­tette meg semlegességét. A grúz kormánycsapatok megsegítésére Tbiliszibe rendelték a Dzsaba Jo­­szefinai-féle „Mhedrioni” nevű katonai szervezet embereit is. A hétvégén támadás érte Sze­­naki környékén az egyik orosz őregységet is, amelynek a felada­ta a vasútvonal védelme volt. Az oroszok először nem, később azonban visszalőttek. Az orosz katonai vezetés újra közölte, hogy a Poti—Tbiliszi vasútvonal védelmét vállalták, ezt a feladatot el is látják, de a polgárháborús harcokba nem avatkoznak be. Grúziában a polgárháborúval párhuzamosan egyre inkább el­szegényedik a lakosság, ami idő­vel társadalmi robbanáshoz ve­zethet. A havi átlagbér a helyi ideiglenes pénz romlása követ­keztében alig több, mint egy dol­lár. Grúzia fővárosában, amely hajdan a Szovjetunió egyik ki­sebb paradicsomának számított, most órákig állnak az emberek sorban kenyérért, és nem biztos, hogy kapnak. A havi átlagbérből néhány kiló krumplit lehet venni, miközben szerte Oroszországban grúz származású üzletemberek állnak számos jelentős vállalat élén, igaz, ők alkotják a maffia­­csoportok elitjét is. Nemrég tar­tóztattak le például Moszkvában két grúz férfit, akik három és fél millió dollárnyi pénzt csaltak ki a bankoktól hamis bizonylatokkal. Tbilisziben és Moszkvában is erősödik az a vélemény, hogy Se­­vadnadze hatalma veszélybe ke­rülhet, ha nem sikerül gyorsan véget vetnie a polgárháborúnak. A feszültség növekedése esetén még az sem segíthet, hogy a volt szovjet külügyminiszter bevitte országát a FÁK-ba. Zviad Gam­­szahurdia visszatérése nem való­színű, mert őt csak Mengréliában fogadják el teljes mértékben, sok­kal inkább várható, hogy az őt hazahívó politikusok választanak maguk közül új vezetőt, ha Se­­vardnadze erőfeszítései kudarcot vallanak. • I.G.R. Kutya és gazdája együtt a vártán a Kobit Szenakival összekötő út mentén mti külföldi képszerkesztőség Nigéria a BT ötödik nem állandó tagja (MTI) Többszöri sikertelen szavazás után végül Nigériát választották meg az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a Biztonsági Tanácsból most távozó öt nem állandó tag ötödik „cserepartnerének”. Négy sikertelen szavazás után az ellenjelölt, Bissau-Gui­nea visszalépett. Letartóztatási paracs Carlo de Benedetti ellen (DPA) A római ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Carlo de Benedetti, az Olivetti elektroni­kai óriáskonszern elnöke ellen. A nagyiparost még nem tudták vizsgálati fogságba helyezni, mivel tartózkodási helye ismeretlen a hatóságok előtt. Az olasz rádió jelentése szerint de Benedettit tele­fonfejlesztési szerződésekhez kapcsolódó korrup­cióval vádolják.­ ­ Újabb örmény offenzíva (MTI) A karabahi örmény erők újabb nagyszabású támadást indítottak Azerbajdzsán délnyugati ré­szén és az általuk körülzárt katlanban elfoglalták Zangelan közigazgatási központot, az azeri csapa­tok utolsó erősségét a térségben. A bakui védelmi minisztérium közlése szerint az azerbajdzsáni csa­patok a heves harcokban katonáik mintegy 70 szá­zalékát elvesztették. A polgári lakosság és a kato­nák az Arax határfolyón átkelve iráni területre me­nekülnek. Beszámolóik szerint az előrenyomuló örmény erők kifosztják és felperzselik a falvakat. Szlovének a magyar nyelv használata ellen (MTI) A szlovéniai Lendván (Lendava) szlové­nek egy csoportja arra szólította fel a hatóságo­kat, hogy töröljék el a magyar nyelv használatát a hivatalos okmányokon. Tiltakozó levelük sze­rint szlovének egyre nagyobb számban támogat­ják a kétnyelvűség megszüntetését, s azt akarják, hogy csak a szlovén legyen a hivatalos nyelv — állította a Tanjug, mely szerint a szlovén belügy­minisztérium már néhány hónappal ezelőtt meg­kapta a kérést, de azt csak a napokban tette köz­zé. Horn Gyula Izraelben járt (MTI) Félhivatalos látogatást tett Izraelben Horn Gyula, az MSZP elnöke. Látogatása során találko­zott Jichak Rabin kormányfővel, a Munkapárt el­nökével. „A Munkapárt nekünk szurkol mint test­vérpártjának” — jelentette ki. Horn, mint elmond­ta, találkozott még Niszim Zvilivel, a szervezet fő­titkárával, továbbá az izraeli üzleti élet számos ne­ves képviselőjével. Tíznapos izraeli tartózkodásá­nak felét hivatalos megbeszélésekkel, másik felét pihenéssel töltötte. Algéria: kiszabadult két francia túsz (MTI) Az algériai rendfenntartó erőknek sike­rült épségben kiszabadítaniuk azt a két francia férfit, akiket ismeretlen tettesek egy héttel ez­előtt raboltak el Algír központjában. A velük együtt elrabolt francia nő holléte azonban még mindig ismeretlen. Mindhárman az algíri fran­cia konzulátus alkalmazottai. Német támogatás Iránnak (MTI) A külföldi felderítést végző német szol­gálat (BND) kompjutereket szállított Iránnak és Tajvannak — állítja a Der Spiegel, illetve a ZDF televíziós állomás, s mindkét közlés kínos. Kohl kancellár két hét múlva hivatalos látoga­tást tesz Kínában, amely továbbra is csak ideig­lenesen elszakadt tartománynak tekinti Tajvant, Iránt pedig állami szintre emelt terrorizmussal vádolják egy berlini perben. Észak-Írország: terrorakció egy kocsmában (MH) Hét személyt agyonlőttek, tizenegyet pedig megsebesítettek azok a terroristák, akik szomba­ton éjjel az észak-írországi Londonderry közelé­ben egy kocsmában támadtak rá az ott iszogató katolikusokra. Az akcióért az „Ulsteri Szabadság­­harcosok” nevű protestáns tenorszervezet vállalta a felelősséget. Tekintettel a terrorcselekmények sorozatára, a kormányon lévő brit konzervatív párt képviselőinek túlnyomó többsége úgy véli, hogy ismét be kellene vezetni a tenorszervezetek tagjai­nak internálását. Magyarország izraeli ágyukat vásárol? (MH) Magyarország érdeklődik az izraeli hadiipar által gyártott, a legmodernebb technológiával fel­szerelt légvédelmi ágyuk iránt — írja a Telegraf című izraeli gazdasági napilap vasárnapi száma. Értesüléseink szerint Für Lajos múlt heti, izraeli tárgyalásain mutatkozott meg a magyar igény, amire Izrael azonnal igennel válaszolt. Meg nem erősített hírek szerint a felek már meg is egyeztek abban, hogy Budapest jelentős mennyiségű légvé­delmi üteget vásárol meg, csupán a fizetési feltéte­leket nem tisztázták. VILÁGHÍRADÓ 1993. november 1., hétfő Merényletek és lövöldözés a „területeken” Rabin elítéli a szélsőségeseket Tel Aviv-i tudósítónktól Többszáz telepes szállta meg szombaton este a „területek” útvonalait, tüzet nyitottak az arra haladó arab autókra és több mint tizet felgyújtottak közülük, miután arab fegyvere­sek meggyilkoltak egy bét­eli zsidó telepest. A gyilkosságot a fundamentalista Hamasz vál­lalta magára. Az áldozatot „meghívták” egy szomszédos arab tyúkfarmra friss tojást venni, a vásárlás azonban végzetesnek bizonyult: három álarcos arab terrorista hátbaszúrta a férfit, majd betette saját autójá­ba, amit aztán felgyújtott. Az uta­kat válaszul megszálló telepesek egyik vezetője kijelentette: „Ez lesz mostantól a zsidó Intifáda! Ha mi nem közlekedhetünk biz­tonságosan a „területek” útvona­lain, akkor az arabok sem fog­nak!” A hadsereg nagy erőket vont össze a körzetben, hogy a további összecsapásokat megaka­dályozza. A telepesek tüntetése­ket tartottak Jeruzsálemben Ji­­chak Rabin háza előtt, árulónál minősítve a miniszterelnököt. Maga Rabin szombat este drá­mai beszédben arra kérte a köz­véleményt, határolja el magát mind az arabok, mind az izraeliek szélsőségeseitől, akik mindent megtesznek a békefolyamatok szabotálására. A miniszterelnök szavai nagy felháborodást keltet­tek, a telepesek az ellenzéki pár­tok körében egyaránt. A Benjamin Netanjahu, a Li­kud vezére tiltakozott az ellen, hogy Rabin párhuzamot von „az áldozatok és gyilkosaik között”. Ha a kormány nem tudja megvé­deni az izraeli polgárokat a gyil­kos arab terrortól, mondjon le azok javára, akik képesek erre — mondta. Szombat reggel meggyilkoltak egy arab földkereskedőt is, akit az arab szélsőségesek „árulónak” tartottak. Vasárnap reggel a Gá­zai övezet határán egy arab ven­dégmunkás megpróbálta leszúrni zsidó munkaadóját, de az lelőtte a támadót. Izrael népe eközben — mérsé­kelt érdeklődés közepette — ké­szülődik a holnapi helyhatósági választásokra. A nagy pártok meg­próbálják a nemzeti sorskérdése­ket — háború, gazdaság, munka­­nélküliség — a többnyire szemé­lyi síkon futó lokális problémákra kivetíteni, de nem nagy sikerrel. • Nafrali Kraus ITAR—TASZSZ Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök amerikai és franciaországi út­járól hazatérőben szombaton Szí­riába látogatott. Az egyiptomi ál­lamfő zárt ajtók mögött tárgyalt szír kollégájával, Háfez Asszad­­dal. A hivatalos közlemények szerint a megbeszélések témája a közel-keleti rendezés, valamint az arab—izraeli békefolyamatról ki­alakított libanoni és szíriai állás­pont volt. Az As-Sark Al-Auszat című újság szombati száma sze­rint az egyiptomi államfő Bill Clinton amerikai elnök új javasla­tait ajánlotta a szíriai vezetés fi­gyelmébe, ezek tartalmát azon­ban nem hozták nyilvánosságra. Hányan haltak meg Moszkvában? MTI ------------------------------------ hadsereg, majd a városon kívülre Hitelesnek mondható adatok híján az orosz lapok némelyike magánnyomozást folytat arról, összesen mennyien haltak meg az október eleji moszkvai drá­mai események idején. A Nyezaviszimaja Gazeta szombati számában egy belügyi tiszt levelét ismertette — a szerző megnevezése nélkül. A bizonyí­tékokkal alá nem támasztott állí­tások szerint,­rpássfél ezer­­talppat,, köztük nőket és gyermekeket ta­láltak a parlament épületében. Ezeket a közeli Barikadnaja met­róállomáshoz vezető földalatti fo­lyosón keresztül csempészte ki a szállították és elégették őket. A tiszt nem tudta megnevezni az ál­lítólagos hamvasztás színhelyét, hangsúlyozta viszont, hogy az ál­dozatok azonosításának kérdése egyáltalán fel sem merült. A Novaja Gazeta című hetilap a védelmi és a biztonsági minisz­tériumból, illetve a moszkvai pol­gármesteri hivatalból szerzett ér­tesülései alapján arról számolt be, hogy létezik egy bizalmas jelen­tés, amelyben az áldozatok össze­sített száma többszöröse az eddig közölteknek: 948, más források szerint 1052. Gáli: az amerikaiaknak maradniuk kell Aididnek nem kell az ENSZ MTI -----------------------------------­Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy véli, hogy a világszervezet Szomáliai missziója kudarcba ful­lad, ha az amerikai katonák nem folytatják az egymás ellen harco­ló klánok lefegyverzését. Az ENSZ nem tud tartós stabilitást teremteni az afrikai országban, amíg a bandák bőven rendelkez­nek fegyverekkel — mondta a The Washington Postnak adott interjújában. A Szomáliai ENSZ-erők je­lenlétét nem tartjuk kívánatos­nak az országban, s ezek immár bármiféle politikai rendezés aka­dályává váltak — jelentette ki közben a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában Mo­hammed Aidid, az ország legbe­folyásosabb klánvezére. Szerinte ők képesek saját maguk rendezni problémáikat, nem kívánnak külföldi csapatokat Szomália te­rületén. — Szükségünk van se­gítségre, de nem beavatkozásra — mondta. Aidid szerint az ENSZ-nek példát kellene vennie Amerikáról, amely néhány hete „új és pozitív” politikát folytat Szomália tekintetében. — A vi­lágszervezet ismerje el tévedéseit, s állítsa le a nép ellen vívott hábo­rúját — hangoztatta. Egyébként­ úgy vélte, más lett volna a hely­zet, ha a „kiválóan viselkedő”, va­lódi együttműködésre törekvő Szomáliai francia erőket az ország belsejében lévő Baidoa helyett Mogadishuban telepítik, így nem került volna sor az elmúlt hóna­pok incidenseire. Korábban a washingtoni vezetés is a Szomáliai rendezés egyik legfőbb akadályá­nak tekintette Aidid személyét, s igyekezett őt kézre keríteni. A so­rozatos kudarcok után azonban kénytelen volt ezt abbahagyni, s Clinton elnök különmegbízottja, Oakley nagykövet titokban már találkozott is képviselőivel.

Next