Magyar Hírlap, 1993. november (26. évfolyam, 253-265. szám)
1993-11-01 / 253. szám
2 — hd MAGYAR HÍRLAP Milosevic nem akar újabb Jugoszlávia-konferenciát Draskovic választási bojkottra szólít fel Újvidéki tudósítónktól A genfi békefolyamat felújításáról és egy új Jugoszlávia-értekezlet esetleges összehívásáról tárgyalt Belgrádban Slobodan Milosevics és Thorvald Stoltenberg. A szerb elnök szerint a délszláv válság sokat emlegetett globális megközelítése a háború elhúzódását idézné elő. A Stoltenberg ENSZ-közvetítő eredetileg csak a Menekültügyi Főbiztosság és az Unprofor képviselőivel folytatott volna eszmecserét, a találkozót Miloseviccsel csak utólag iktatták be programjába. A rövid hírügynökségi közlemény alapján úgy látszik, az álláspontok különösen a délszláv válsággal kapcsolatos új nemzetközi értekezlet témájában tértek el, míg a szerb elnök szerint egy ilyen konferencia és az úgynevezett globális megközelítés inkább hátráltatná a boszniai békefolyamatot, addig Stoltenberg célszerűnek tartja azt, „de csak ha megérettek a feltételek”. Ezt az álláspontját körútja előző állomásán Zágrábban fejtette ki, ahol Tudjman horvát elnökkel tárgyalt. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a boszniai szerbek átengedték területükön a Belgrádból Gorazdéba és Srebrenicába indított legújabb segélyszállítmányokat, amelyek több mint 100 tonna lisztet és 40 tonna más élelmiszert vittek a szerb csapatok által körülzárt kelet-boszniai enklávék lakosságának, és tegnap meg is érkeztek. Nagyobb harcokról csak Közép-Boszniából és a szarajevói frontokról érkeztek jelentések. A zágrábi rádió szerint a muzulmán tüzérség továbbra is támadja Novi Travnikot, Varest és környékét. A horvát kézen levő Varesban rendkívül feszült a helyzet, a szarajevói rádió azt állítja, hogy az ottani hatóságok táborba zárják a muzulmán férfiakat, közülük tizet kivégeztek, és sok nőt megerőszakoltak. A horvátok által a múlt héten felperzselt közeli Stupni Do falu romjai között az Unprofor észak-európai zászlóaljának katonái eddig 25 holttestre bukkantak, az áldozatokat haláluk előtt megkínozták, a tetemeket megégették. A 250 lélekszámú település mintegy 100 lakosáról továbbra sem tudni, hogy hol vannak. A Haris Silajdzic vezette új bosnyák kormány letette az esküt Alija Izetbegovic elnök előtt. A 21 miniszter közül csak négy horvát illetve szerb nemzetiségű, a többi muzulmán. A korábbi kormánynak 8 nem muzulmán tagja volt. A VMDK felhívással fordult a vajdasági magyarokhoz a szerbiai választások kapcsán, s arra kéri őket, hogy december 19-én mindenképpen menjenek el szavazni. „Három év alatt negyedszer is választások előtt áll a vajdasági magyarság. Megtépázottan, lerongyolódva, a szerb hatóságok nyomása alatt a háború árnyékában újra bizonyítanunk kell. Bizonyítanunk mindenkinek, hogy nem törtünk meg, s hogy továbbra is ugyanazt követeljük: az autonómiát” — olvasható a felhívásban, amely így folytatódik: „Nem követelünk határmódosítást, de az egyetemes magyar nemzet részeként, nemzeti tudatunkat megőrizve, önállóan akarjuk irányítani, oktatási, művelődési, tájékoztatási ügyeinket.” A Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, Vuk Draskovic viszont felszólította a demokratikus ellenzék pártjait, hogy együttesen bojkottálják a választásokat, mert a mostani feltételek megalázóak számukra. Draskovic szerint csak abban az esetben szabad kiállni, ha a rezsim szabaddá teszi az állami televíziót, amely a hatalmon levő szocialisták „propaganda szervizévé” züllött. A Demokrata Párt már bejelentette, hogy részt vesz a szavazáson. A megoszlás veszélye fenyegeti a szerb pravoszláv egyházat, s ez akár a Kis-Jugoszlávia kettészakadását is előidézheti: a montenegrói görök-keleti érsekség önállósulásának hívei tegnap Cetinjében új érseket választottak, egy kanadai szerb pap személyében. A szerb püspöki kar viszont megerősítette tisztségében az eddigi montenegrói érseket. • 1.Garai Béla Bukaresti tudósítónktól Újabb román hajókat tartóztattak fel a Fehér Rózsa és az Új Bizánc nevű szervezetek által eltorlaszolt Duna-szakaszon. A Passauból hazafelé tartó Duna Csillaga immár tizenegy napja, a Budapestről Romániába igyekvő Delta Csillaga pedig csütörtök óta vesztegel a blokádnál. A szerb akció miatt nem indulhat el Ausztria felé a 24 000 tonna cementet szállító Botosani és Tecuci vontatóhajó sem. A hét végén a román Külügyminisztérium Kis-Jugoszlávia bukaresti nagykövetének adott át tiltakozó jegyzéket, Mircea Geoana román külügyi szóvivő pedig közölte, Románia jugoszláviai nagykövetsége a román hajók azonnali továbbengedését követelte a belgrádi hatóságoktól. • B. T. Eredménytelen egyeztetés Bukarestben A bérvita az utcán folytatódik? Bukaresti tudósítónktól A szakszervezetek nem alkusznak, a kormány nem enged, így eredménytelenül ért véget a két fél képviselőiből álló vegyesbizottság háromnapos bérvitája Bukarestben. A kormány arra hivatkozik, hogy immár nincs miből adnia, a szakszervezetek pedig úgy vélik, követeléseik így is csak a létminimumot fedezik. Az álláspontok ugyan közeledtek egymáshoz, a követelések és az ígéretek között, szakadék azonban még mindig áthidalhatatlan. A kormány harmincnégyezer lejtől elindulva végül negyvenezer kettőszáz lejes bruttó minimálbért kínált, az érdekvédelmiek pedig hetvenezer lejtől ötvenötezerig jutottak el, de további engedményre már egyik fél sem hajlandó. A tárgyalóasztal mellől a bérkövetelő akciók tehát ismét az utcára kerülnek — jelentette be a 3,5 millió tagot képviselő legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Fratia, amely november 18-ára naggyűlést tervez a fővárosban. Ha a kormány ekkorra sem gondolja meg magát, akkor következik az általános sztrájk — közölte Victor Ciorbea, a konföderáció elnöke. A testület társelnöke, Miron Mitrea nevetségesnek nevezte a kormány ajánlatát, hiszen a felkínált minimális fizetés alig tíz kiló párizsira futja. A hatalom igyekezett jóelőre bebiztosítania magát, a várható sztrájkhullámmal szemben. Az igazságügy-minisztérium nemrégiben kiadott rendelete szerint 5—20 év, súlyosabb esetekben pedig életfogytiglani börtönnel büntethetők az illegális sztrájkok részvevői, és gyakorlatilag minden munkabeszüntetés törvénytelennek minősíthető. • Bogdán Tibor Bukaresti tudósítónktól Érezhetően feszültebbé váltak a kapcsolatok Románia és a Moldovai Köztársaság között, miután a chisinaui parlament elnöksége nemrégiben az ország FÁK-csatlakozása mellett döntött. Jóllehet a román hivatalos politikai körök ebben az ügyben is óvatosan fogalmaznak, a bukaresti lapokból nem hiányznak a chisinaui vezetés ellen intézett nyílt és éles hangú támadások. A moldovai kormány sajtóirodája közleményben adott hangot tiltakozásának, kifogásolva azt a tényt, hogy a román sajtó tanácsokat osztogat az országnak. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a FÁK gazdasági közösségéhez való társulás korábbi parlamenti elutasítása miatt Moldova mindössze három hónap alatt negyven milliárd rubelt veszített, nagyjából annyit, mint amekkora kárt a tavalyi aszály okozott. Moldova előtt ráadásul bezárultak az ország hagyományos keleti piacai. E piacokat most sikerült visszaszerezni, és ráadásul a jelenlegi döntésnek köszönhetően várhatóan fellendül az ország üzemanyag-ellátása is. Újabb ellentétekre adott okot az a tény, hogy Chisinau véleménye szerint Bukarest nem teljesíti korábbi ígéreteit, és a kilátásba helyezettnél kevesebb benzint szállít Moldovának. • B.T. Moldovának érdeke a FÁK-tassás Jelcin nem biztosan kedvenc MTI------------------------------------ Az oroszok támogatják Borisz Jelcin elnök politikáját, de nem akarják, hogy induljon újraválasztásáért — derül egy közvéleménykutatásból, amelyet a US News and World Report című amerikai magazin szponzorált, s a moszkvai Összehasonlító Társadalmi Kutatás Intézete végzett el. A felmérés szerint mindössze 29 százalék véli, hogy Jelcin megérdemel még egy elnöki periódust, ugyanakkor a megkérdezett ezer ember fele ért egyet azzal, ahogy az elnök munkájának eleget tesz. Az október közepén végzett közvélemény-kutatás szerint az oroszok megosztottak azt illetően, hogy vajon az ország többékevésbé demokratikus lesz-e öt éven belül. A megkérdezettek 36 százaléka bízik abban, hogy igen, míg 34 százalék szerint nem. Az oroszok 48 százalékának kedvező véleménye van Bill Clintonról, de 55 százalék azt mondja, hogy az amerikai elnöknek nem kellett volna Jelcin mellett kiállnia (a parlamenttel szembeni küzdelmében), mondván: vitatható, hogy vajon segített-e vagy inkább ártott vele orosz kollegájának. Csak 34 százalék érezte lehetségesnek, hogy valóban demokratikus választásokat tartanak (decemberben), míg 49 százalék nemmel válaszolt erre a kérdésre. A többi 17 százalék bizonytalan. Egy moszkvai nemzetközi tanácskozás résztvevői vasárnap egyenesen megvádolták az orosz vezetést, hogy a decemberi választásokra vonatkozó döntést az alkotmány és a törvények megkerülésével hozták, és a szavazással az országban uralkodó törvénysértő állapotokat akarják szentesíteni. Az orosz demokráciáról és a választásokról tartott nemzetközi kerekasztal résztvevői, külföldi jogászok, az Európa Parlament tagjai, illetve az orosz értelmiség jeles képviselői az emberi jogok és demokratikus elvek tiszteletben tartását szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ugyanis a kampány az ellenzéki pártok és mozgalmak betiltása közepette folyik, a tömegtájékoztatás nem biztosít egyenlő feltéteket a kampány résztvevőinek. KÜLFÖLD Delors európai „New Dealt” sürget Párizsi tudósítónktól Európának új New Deal re van szüksége — véli Jacques Delors. Szerinte a Nagy Európa megvalósulását egyebek között a kontinens mindkét felét érintő óriási beruházások és közmunkák hivatottak szolgálni. Az elsősorban közlekedési és területfejlesztési programokra a jelenlegi becslések szerint 70 milliárd ECU-t tudna mozgósítani az Unió. Delors a Journal de Dimanche-nak elmondta, hogy már felvázolták az Európát Oroszország végvidékeiig átszelő gyorsforgalmi köz- és vasutak nyomvonalát. Nagy reményeket fűznek az információs ipar és a tömegkommunikáció fejlesztéséhez, egyrészt a munkaszervezet és általa a társadalmak átalakulására, másrészt új munkahelyek létrejöttére számítva. Egészében egy átgondolt, növekedéscentrikus programcsomag segíthetné Európát nemcsak gazdaságilag erősebbé, hanem politikailag is biztonságosabbá, társadalmilag pedig szolidárisabbá tenni — vélekedett az Európai Unió bizottságának vezetője. Ami a következő két évet illeti, mintegy 500 milliárd frank már megvan — beleértve a közösség területfejlesztésre és foglalkoztatáspolitikára szánt alapjait — az európai növekedési program elindítására. Ezt a pénzt közcélú beruházásokra egyebek között a lepusztult városrészek újraélesztésére szánják. Személyes kérdésekről szólva Jacques Delors határozottan cáfolta, hogy le akarna mondani megbízatásának lejárta, azaz a jövő év vége előtt. A szocialista politikus tagadta, hogy akár pártjának Európa parlamenti választási esélyeit növelendő, akár az ugyancsak esedékes francia köztársasági elnökválasztás egyik indulójaként háttérbe kívánná szorítani az európai ügyeket. Ugyanakkor a Francia Szocialista Párt újonnan megválasztott első titkárával szemben sokáig kritikus vagy legalábbis tartózkodó Delors most kijelentette: kész segíteni a pártot és személy szerint Michael Rocard-t. • Róka H. Zsuzsa Érdeklődés a Matáv iránt Párizsi tudósítónktól A France-Telecom és a US West együtt készül kisebbségi részesedést megpályázni a Matávban — adta hírül az AFP. A nagy francia állami, illetve az amerikai cég szerződésben rögzíti magyarországi együttműködését. Eszerint a France-Telecom és a US West olyan konzorciumot hoz létre, amelyben a francia részesedés a nagyobb, de amely egyúttal további partnerek számára is nyitva áll. Már Szenakiban folynak a harcok Moszkvai tudósítónktól Nyugat-Grúziában továbbra is heves harcok folynak Szenakiért Egyes hírek szerint a kormányerők már bevonultak a városba, de Zviad Gamszahurdia emberei ellenállnak. A kormánycsapatok abban reménykednek, hogy hétfő hajnalig újra övéké lesz a fontos közlekedési csomópontnak számító város, amely az utóbbi hetekben többször is gazdát cserélt. Sevadnadze, aki a hétvégét a nyugatgrúziai Abasában és Szamtrédiában töltötte, azzal magyarázta az ellenzéki csapatok „ideiglenes sikereit”, hogy melléjük álltak az abház és az Észak-kaukázusi Konföderáció által küldött önkéntesek. Ezt a megvádolt felek cáfolták, sőt, az abház külügyminisztérium közleményben erősítette meg semlegességét. A grúz kormánycsapatok megsegítésére Tbiliszibe rendelték a Dzsaba Joszefinai-féle „Mhedrioni” nevű katonai szervezet embereit is. A hétvégén támadás érte Szenaki környékén az egyik orosz őregységet is, amelynek a feladata a vasútvonal védelme volt. Az oroszok először nem, később azonban visszalőttek. Az orosz katonai vezetés újra közölte, hogy a Poti—Tbiliszi vasútvonal védelmét vállalták, ezt a feladatot el is látják, de a polgárháborús harcokba nem avatkoznak be. Grúziában a polgárháborúval párhuzamosan egyre inkább elszegényedik a lakosság, ami idővel társadalmi robbanáshoz vezethet. A havi átlagbér a helyi ideiglenes pénz romlása következtében alig több, mint egy dollár. Grúzia fővárosában, amely hajdan a Szovjetunió egyik kisebb paradicsomának számított, most órákig állnak az emberek sorban kenyérért, és nem biztos, hogy kapnak. A havi átlagbérből néhány kiló krumplit lehet venni, miközben szerte Oroszországban grúz származású üzletemberek állnak számos jelentős vállalat élén, igaz, ők alkotják a maffiacsoportok elitjét is. Nemrég tartóztattak le például Moszkvában két grúz férfit, akik három és fél millió dollárnyi pénzt csaltak ki a bankoktól hamis bizonylatokkal. Tbilisziben és Moszkvában is erősödik az a vélemény, hogy Sevadnadze hatalma veszélybe kerülhet, ha nem sikerül gyorsan véget vetnie a polgárháborúnak. A feszültség növekedése esetén még az sem segíthet, hogy a volt szovjet külügyminiszter bevitte országát a FÁK-ba. Zviad Gamszahurdia visszatérése nem valószínű, mert őt csak Mengréliában fogadják el teljes mértékben, sokkal inkább várható, hogy az őt hazahívó politikusok választanak maguk közül új vezetőt, ha Sevardnadze erőfeszítései kudarcot vallanak. • I.G.R. Kutya és gazdája együtt a vártán a Kobit Szenakival összekötő út mentén mti külföldi képszerkesztőség Nigéria a BT ötödik nem állandó tagja (MTI) Többszöri sikertelen szavazás után végül Nigériát választották meg az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a Biztonsági Tanácsból most távozó öt nem állandó tag ötödik „cserepartnerének”. Négy sikertelen szavazás után az ellenjelölt, Bissau-Guinea visszalépett. Letartóztatási paracs Carlo de Benedetti ellen (DPA) A római ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Carlo de Benedetti, az Olivetti elektronikai óriáskonszern elnöke ellen. A nagyiparost még nem tudták vizsgálati fogságba helyezni, mivel tartózkodási helye ismeretlen a hatóságok előtt. Az olasz rádió jelentése szerint de Benedettit telefonfejlesztési szerződésekhez kapcsolódó korrupcióval vádolják. Újabb örmény offenzíva (MTI) A karabahi örmény erők újabb nagyszabású támadást indítottak Azerbajdzsán délnyugati részén és az általuk körülzárt katlanban elfoglalták Zangelan közigazgatási központot, az azeri csapatok utolsó erősségét a térségben. A bakui védelmi minisztérium közlése szerint az azerbajdzsáni csapatok a heves harcokban katonáik mintegy 70 százalékát elvesztették. A polgári lakosság és a katonák az Arax határfolyón átkelve iráni területre menekülnek. Beszámolóik szerint az előrenyomuló örmény erők kifosztják és felperzselik a falvakat. Szlovének a magyar nyelv használata ellen (MTI) A szlovéniai Lendván (Lendava) szlovének egy csoportja arra szólította fel a hatóságokat, hogy töröljék el a magyar nyelv használatát a hivatalos okmányokon. Tiltakozó levelük szerint szlovének egyre nagyobb számban támogatják a kétnyelvűség megszüntetését, s azt akarják, hogy csak a szlovén legyen a hivatalos nyelv — állította a Tanjug, mely szerint a szlovén belügyminisztérium már néhány hónappal ezelőtt megkapta a kérést, de azt csak a napokban tette közzé. Horn Gyula Izraelben járt (MTI) Félhivatalos látogatást tett Izraelben Horn Gyula, az MSZP elnöke. Látogatása során találkozott Jichak Rabin kormányfővel, a Munkapárt elnökével. „A Munkapárt nekünk szurkol mint testvérpártjának” — jelentette ki. Horn, mint elmondta, találkozott még Niszim Zvilivel, a szervezet főtitkárával, továbbá az izraeli üzleti élet számos neves képviselőjével. Tíznapos izraeli tartózkodásának felét hivatalos megbeszélésekkel, másik felét pihenéssel töltötte. Algéria: kiszabadult két francia túsz (MTI) Az algériai rendfenntartó erőknek sikerült épségben kiszabadítaniuk azt a két francia férfit, akiket ismeretlen tettesek egy héttel ezelőtt raboltak el Algír központjában. A velük együtt elrabolt francia nő holléte azonban még mindig ismeretlen. Mindhárman az algíri francia konzulátus alkalmazottai. Német támogatás Iránnak (MTI) A külföldi felderítést végző német szolgálat (BND) kompjutereket szállított Iránnak és Tajvannak — állítja a Der Spiegel, illetve a ZDF televíziós állomás, s mindkét közlés kínos. Kohl kancellár két hét múlva hivatalos látogatást tesz Kínában, amely továbbra is csak ideiglenesen elszakadt tartománynak tekinti Tajvant, Iránt pedig állami szintre emelt terrorizmussal vádolják egy berlini perben. Észak-Írország: terrorakció egy kocsmában (MH) Hét személyt agyonlőttek, tizenegyet pedig megsebesítettek azok a terroristák, akik szombaton éjjel az észak-írországi Londonderry közelében egy kocsmában támadtak rá az ott iszogató katolikusokra. Az akcióért az „Ulsteri Szabadságharcosok” nevű protestáns tenorszervezet vállalta a felelősséget. Tekintettel a terrorcselekmények sorozatára, a kormányon lévő brit konzervatív párt képviselőinek túlnyomó többsége úgy véli, hogy ismét be kellene vezetni a tenorszervezetek tagjainak internálását. Magyarország izraeli ágyukat vásárol? (MH) Magyarország érdeklődik az izraeli hadiipar által gyártott, a legmodernebb technológiával felszerelt légvédelmi ágyuk iránt — írja a Telegraf című izraeli gazdasági napilap vasárnapi száma. Értesüléseink szerint Für Lajos múlt heti, izraeli tárgyalásain mutatkozott meg a magyar igény, amire Izrael azonnal igennel válaszolt. Meg nem erősített hírek szerint a felek már meg is egyeztek abban, hogy Budapest jelentős mennyiségű légvédelmi üteget vásárol meg, csupán a fizetési feltételeket nem tisztázták. VILÁGHÍRADÓ 1993. november 1., hétfő Merényletek és lövöldözés a „területeken” Rabin elítéli a szélsőségeseket Tel Aviv-i tudósítónktól Többszáz telepes szállta meg szombaton este a „területek” útvonalait, tüzet nyitottak az arra haladó arab autókra és több mint tizet felgyújtottak közülük, miután arab fegyveresek meggyilkoltak egy bételi zsidó telepest. A gyilkosságot a fundamentalista Hamasz vállalta magára. Az áldozatot „meghívták” egy szomszédos arab tyúkfarmra friss tojást venni, a vásárlás azonban végzetesnek bizonyult: három álarcos arab terrorista hátbaszúrta a férfit, majd betette saját autójába, amit aztán felgyújtott. Az utakat válaszul megszálló telepesek egyik vezetője kijelentette: „Ez lesz mostantól a zsidó Intifáda! Ha mi nem közlekedhetünk biztonságosan a „területek” útvonalain, akkor az arabok sem fognak!” A hadsereg nagy erőket vont össze a körzetben, hogy a további összecsapásokat megakadályozza. A telepesek tüntetéseket tartottak Jeruzsálemben Jichak Rabin háza előtt, árulónál minősítve a miniszterelnököt. Maga Rabin szombat este drámai beszédben arra kérte a közvéleményt, határolja el magát mind az arabok, mind az izraeliek szélsőségeseitől, akik mindent megtesznek a békefolyamatok szabotálására. A miniszterelnök szavai nagy felháborodást keltettek, a telepesek az ellenzéki pártok körében egyaránt. A Benjamin Netanjahu, a Likud vezére tiltakozott az ellen, hogy Rabin párhuzamot von „az áldozatok és gyilkosaik között”. Ha a kormány nem tudja megvédeni az izraeli polgárokat a gyilkos arab terrortól, mondjon le azok javára, akik képesek erre — mondta. Szombat reggel meggyilkoltak egy arab földkereskedőt is, akit az arab szélsőségesek „árulónak” tartottak. Vasárnap reggel a Gázai övezet határán egy arab vendégmunkás megpróbálta leszúrni zsidó munkaadóját, de az lelőtte a támadót. Izrael népe eközben — mérsékelt érdeklődés közepette — készülődik a holnapi helyhatósági választásokra. A nagy pártok megpróbálják a nemzeti sorskérdéseket — háború, gazdaság, munkanélküliség — a többnyire személyi síkon futó lokális problémákra kivetíteni, de nem nagy sikerrel. • Nafrali Kraus ITAR—TASZSZ Hoszni Mubarak egyiptomi elnök amerikai és franciaországi útjáról hazatérőben szombaton Szíriába látogatott. Az egyiptomi államfő zárt ajtók mögött tárgyalt szír kollégájával, Háfez Asszaddal. A hivatalos közlemények szerint a megbeszélések témája a közel-keleti rendezés, valamint az arab—izraeli békefolyamatról kialakított libanoni és szíriai álláspont volt. Az As-Sark Al-Auszat című újság szombati száma szerint az egyiptomi államfő Bill Clinton amerikai elnök új javaslatait ajánlotta a szíriai vezetés figyelmébe, ezek tartalmát azonban nem hozták nyilvánosságra. Hányan haltak meg Moszkvában? MTI ------------------------------------ hadsereg, majd a városon kívülre Hitelesnek mondható adatok híján az orosz lapok némelyike magánnyomozást folytat arról, összesen mennyien haltak meg az október eleji moszkvai drámai események idején. A Nyezaviszimaja Gazeta szombati számában egy belügyi tiszt levelét ismertette — a szerző megnevezése nélkül. A bizonyítékokkal alá nem támasztott állítások szerint,rpássfél ezertalppat,, köztük nőket és gyermekeket találtak a parlament épületében. Ezeket a közeli Barikadnaja metróállomáshoz vezető földalatti folyosón keresztül csempészte ki a szállították és elégették őket. A tiszt nem tudta megnevezni az állítólagos hamvasztás színhelyét, hangsúlyozta viszont, hogy az áldozatok azonosításának kérdése egyáltalán fel sem merült. A Novaja Gazeta című hetilap a védelmi és a biztonsági minisztériumból, illetve a moszkvai polgármesteri hivatalból szerzett értesülései alapján arról számolt be, hogy létezik egy bizalmas jelentés, amelyben az áldozatok összesített száma többszöröse az eddig közölteknek: 948, más források szerint 1052. Gáli: az amerikaiaknak maradniuk kell Aididnek nem kell az ENSZ MTI -----------------------------------Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy véli, hogy a világszervezet Szomáliai missziója kudarcba fullad, ha az amerikai katonák nem folytatják az egymás ellen harcoló klánok lefegyverzését. Az ENSZ nem tud tartós stabilitást teremteni az afrikai országban, amíg a bandák bőven rendelkeznek fegyverekkel — mondta a The Washington Postnak adott interjújában. A Szomáliai ENSZ-erők jelenlétét nem tartjuk kívánatosnak az országban, s ezek immár bármiféle politikai rendezés akadályává váltak — jelentette ki közben a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában Mohammed Aidid, az ország legbefolyásosabb klánvezére. Szerinte ők képesek saját maguk rendezni problémáikat, nem kívánnak külföldi csapatokat Szomália területén. — Szükségünk van segítségre, de nem beavatkozásra — mondta. Aidid szerint az ENSZ-nek példát kellene vennie Amerikáról, amely néhány hete „új és pozitív” politikát folytat Szomália tekintetében. — A világszervezet ismerje el tévedéseit, s állítsa le a nép ellen vívott háborúját — hangoztatta. Egyébként úgy vélte, más lett volna a helyzet, ha a „kiválóan viselkedő”, valódi együttműködésre törekvő Szomáliai francia erőket az ország belsejében lévő Baidoa helyett Mogadishuban telepítik, így nem került volna sor az elmúlt hónapok incidenseire. Korábban a washingtoni vezetés is a Szomáliai rendezés egyik legfőbb akadályának tekintette Aidid személyét, s igyekezett őt kézre keríteni. A sorozatos kudarcok után azonban kénytelen volt ezt abbahagyni, s Clinton elnök különmegbízottja, Oakley nagykövet titokban már találkozott is képviselőivel.