Magyar Hírlap, 1994. január (27. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-03 / 1. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Január 1-je óta a New York-i Times Square fölött tornyosodik ez a „Halálóra”, amely naprakészen közli, hány fegyver van közkézen Amerikában, illetve hány áldozata van az erőszakos cselekedeteknek. Az év első napján reggel 8 órakor már 33 emberélet kioltásáról adott hírt a tabla fotó: műi külföldi képszerkesztőség lap Zsirinovszkij Németországot fenyegeti MTI --------------------------------------Az orosz nacionalista szélsőségesek vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij azzal fenyegette meg Németországot, hogy ha hatalomra kerül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog állomásoztatni német földön. Zsirinovszkij kirohanásairól a Welt am Sonntag számolt be. Kijelentései pár nappal ezelőtt hangoztak el Szófiában, amikor a politikussal közölték: nem engedélyezik beutazását Németországba. A német lap tegnapi száma titkosszolgálati magnófelvételre és a szófiai német nagykövetség Bonnba küldött jelentésére hivatkozott. Zsirinovszkij Szófiában kijelentette: a nagy számú katonának biztosítania kell, hogy Németország eleget tegyen a második világháborúból származó orosz „jóvátételi követeléseknek”. Németországnak még sokat kell fizetnie és ennek következtében „szegény országgá” válik. Zsirinovszkij dühösen azt is közölte, hogy a beutazási tilalomhoz hasonló döntések a harmadik világháború kirobbanását, Németország „teljes szétrombolását” eredményezhetik. Az elutasítási végzést tolmácsoló diplomatát az orosz pártvezér „likvidálással” fenyegette meg, mondván: az orosz titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatai olyan jók, hogy a hivatalnokot egyszerűen eltüntetheti... A német külügyminisztérium „minősíthetetlennek” nevezte Zsirinovszkij szófiai kirohanásait. Kinkel külügyminiszter elítélte az orosz politikus kijelentéseit, és helyesnek vélte, hogy a múlt héten nem engedélyezték Zsirinovszkij beutazását Németországba egy „18 napos propagandaútra”. Ugyanakkor kijelentette: lehetséges, hogy a jövőben egy egyszeri beutazás esetében egészen másként döntünk. Kormányellenes puccs Kabulban? Több tucat halálos áldozata és több száz sebesültje van a Kabulban, az afgán elnök és a kormányfő hívei között két napja tartó harcoknak, amelyek mögött megfigyelők kormányellenes puccskísérletet sejtenek, s amelyekbe a bombázó légierő is beavatkozott. Gulbuddin Hekmatjar miniszterelnök csapatait immáron támogatják Dosztum tábornok afgán—üzbég fegyveresei is. Két fővárosi kórház tájékoztatása szerint 350-en megsebesültek és nyolcan meghaltak. A halálos áldozatok pontos számát azonban nehéz meghatározni, mert Kabulban az elmúlt hat hónap legkeményebb harcai alatt sem vittek minden súlyos sebesültet kórházba. A szembenálló felek rakétákkal és tüzérséggel lőtték egymást. A jelentések szerint a fővárost füst borítja, az utcákon a kézifegyverekből leadott sorozatok is akadályozzák, hogy a sebesülteket a kórházba vigyék. Csupán néhány taxi és páncélozott jármű közlekedik. Az üzletek bezártak, csak a pékségek tartanak nyitva. A fővárosban nincs áramszolgáltatás. Rabbani elnök szóvivője elmondta: fegyveresei elfoglalták a főváros repülőterét, amit Dosztum alakulatai ellenőriztek 1992 óta. A hírt más források egyelőre nem erősítették meg. Még nem tisztázott, hogy miért szüntette be sugárzását a kabuli Radio Afganisztán. A miniszterelnök szóvivője szerint ez annak a jele, hogy az elnök elvesztette a rádió felett eddig gyakorolt ellenőrzését. A kormányfő szóvivője elmondta: a harcokban a pakisztáni székhelyű afgán ellenzéki csoportok is részt vesznek az elnök és Ahmed Maszud védelmi miniszter erői ellen. Külön figyelmet érdemel, hogy Hekmatjar oldalán szállt harcba korábbi ellenfele, az ország északi tartományait ellenőrző Dosztum tábornok. Az afgán üzbégek vezetője, aki korábban az 1992 áprilisában elűzött Nadzsibullah elnököt szolgálta, később átállt a Hekmatjarral versengő Dzsamiat-i-Iszlami oldalára. // Őrizetbe vették az orosz fasiszták vezérét Moszkvában már Clintont várják Moszkvai tudósítás Bár Moszkvában a hosszú ünnepek miatt a politikai új év még nem kezdődött el, a sajtót már mégt elevenen foglalkoztatja a jövő héten kezdődő orosz—amerikai csúcstalálkozó, amelynek előkészítésére Washingtonba utazott Georgij Mamedov külügyminiszter-helyettes. „Különleges jelentősége van annak, hogy az új esztendő Oroszország számára éppen az amerikai—orosz csúcstalálkozóval kezdődik” — írja kommentárjában az ITAR-TASZSZ hírügynökség, és megállapítja: Moszkva, ahogy Washington is, a kétoldalú viszonyt mindig a külpolitikai koncepció legfontosabb elemének tartotta, és tartja ezután is. A kommentár elismeri, hogy az amerikai elnök és csapata joggal kíván teljeskörű tájékoztatást kapni a választások nyomán kialakult belpolitikai helyzetről, hiszen a két ország közötti bizalom az ismereteken nyugszik, Moszkva pedig az amerikaiak jóindulata és támogatása nélkül nem tud megbirkózni az előtte álló feladatokkal, mint ahogy a nemzetközi problémák megoldásához is bizalomra van szükség. Moszkvában nyilvánosan még nem került szóba a téma, de sajtókörökben szinte biztosra veszik, hogy az orosz politikus szélsőséges nyilatkozatai miatt elképzelhetetlen egy Zsirinovszkij—Clinton találkozó, ami az orosz fél szerint a nacionalista pártvezér jelentős felértékelődését eredményezné. Az Eho Moszkvi rádióállomás kommentátora szerint Zsirinovszkij így is egyre kényelmetlenebbé válik a hivatalos Moszkva számára, hiszen felvethetik külföldön, hogy vajon miért tűrik a kormánykörök egy képviselő sértő és az egész világot felháborító magatartását. Letartóztatták az októberi parlamenti lázadás során negatív hírnevet szerzett szélsőjobboldali politikust, Alekszandr Barkasovot, akinek Orosz Nemzeti Egység nevű pártját a sajtó fasiszta mozgalomnak minősíti. Barkasov követői, akik fekete egyenruhát viselnek, és magasba lendített kézzel üdvözlik egymást, Haszbulatovék oldalán harcoltak, emiatt a vezér ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Elfogása azonban csak most sikerült — írja az Interfaksz, mégpedig azt követően, hogy ismeretlen tettes rálőtt a pártvezérre, és meg is sebesítette. Barkasovot a kórházban vették őrizetbe. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Gyújtogat az IRA Londoni tudósítónktól Az IRA ír terrorszervezet politikai részlegén, a Sin Feinen keresztül még nem adott választ az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia kormányfőinek felszólítására: három hónapig tartó tűzszünettel segítse elő a közvetlen tárgyalások felé vezető út megnyitását. Legújabban a Sin Fein egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy csak a brit fennhatóság megszüntetését látja megoldásnak. Miközben a szervezet mérlegeli az ajánlatot, igyekszik tárgyalópozícióját akciókkal erősíteni. A legújabb módszer milliós károkat okozó gyújtogatások egész sorozata Belfastban. Az IRA felgyújtott egy nagy élelmiszerraktárat, több más épületet és egy régi, patinás könyvtárat is. Háromszázan maradtak munkahely nélkül. A protestánsok azzal fenyegetőznek, hogy ha az IRA nem fékezi magát a tárgyalásos rendezés érdekében, terrorcselekményei nem maradnak megtorlás nélkül. A brit kormány alig burkolt fenyegetéssel akarja a békekezdeményezés elfogadására, és legalábbis tartós fegyverszünetre ösztönözni a terroristákat. • Sárközi Mátyás / 1 A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szakirányú gyakorlattal rendelkező tűz-, vagyon-, munka- és környezetvédelmi osztályvezetőt keres. A munkakör betöltésének feltétele: felsőfokú állami és szaktanfolyami végzettség. Illetmény a köztisztviselői törvény alapján megegyezés szerint. Jelentkezni önéletrajz benyújtásával az alábbi címen lehet: 1081 Budapest VIII., Fiumei út 19/AI. em. 133., személyügyi csoport. ______________________________________________________________________________________________________________ _ Giscard d’Estaing új javaslatokat vitt Szarajevóba Támadás érte a boszniai ENSZ-erőket A boszniai frontokról az új év első napjaiban is intenzív harcokat jelentenek, folytatódik a Szarajevó és Zágráb közötti kölcsönös vádaskodás, Szerbiában pedig a nullák eltörlése ellenére tovább zuhan a dinár árfolyama. Az összetűzések különösen a szarajevói fronton hevesek, ahol — szerb források szerint — a muzulmán egységek szünet nélkül lövik a szerb állásokat. A muzulmánok a köztársaság északi részén levő Doboj és Teslic körzetében is támadtak. Szarajevót a szerb tüzérség ágyúzta, és támadás érte az ENSZ-békefenntartók három bázisát is. Egyelőre nincs hír sebesülésről, és azt sem tisztázták, honnan érkeztek a lövedékek. Jean Cot tábornok, a délszláv térségben állomásozó kéksisakosok főparancsnoka kijelentette: többé nem tűrik el a békeerők sorozatos megaláztatását és új stratégiát alkalmaznak. A tábornok mindhárom felet felelőssé tette az ENSZ-misszió akadályozásáért, de külön kiemelte a szerbeket, akik tudatosan törekednek a békeerők lejáratására. Tegnap Szarajevóban járt Giscard d’Estaing volt francia elnök és Alija Izetbegovic bosnyák államfővel tárgyalt, majd meglátogatta az ott állomásozó francia kéksisakosokat is. Sajtóértekezletén kijelentette: több, a válság megoldását célzó javaslatot ismertetett Izetbegoviccsal, aki megígérte, hogy tanulmányozni fogja őket. A javaslatok lényegéről semmit sem tudni. Szarajevó és Zágráb viszonya egyre feszültebb Izetbegovic elnök nyílt levéllel fordult Franjo Tudjman horvát államfőhöz, figyelmeztetve őt, rendkívül súlyos következményei lennének annak, ha horvát reguláris egységek beavatkoznának a boszniai háborúba. Előzőleg Tudjman azzal fenyegetőzött, hogy Horvátország nem engedi meg a közép-boszniai horvát enklávék megsemmisítését, és ha kell, csapatai közvetlenül beavatkoznak a harcokba. Zágráb ugyanakkor azzal vádolja a muzulmánokat, hogy egy Vitéz melletti faluban lemészároltak 74 horvát lakost. Williams ezredes, a kéksisakosok parancsnoka a helyszínről visszaérkezve megerősítette, hogy két tömegsírt találtak 38, illetve 8 meggyilkolt horvát holttestével. Letartóztatták a vasutassztrájk vezetőjét Szerbiában véget ért a háromnapos spontán vasutassztrájk, ami teljesen megbénította a vonatközlekedést az újévi ünnepek alatt. Meg nem erősített hírek szerint a munkabeszüntetés azután ért véget, hogy a rendőrség Belgrádban letartóztatta a független szakszervezet két vezetőjét. A Szerbiai Munkáspárt — amelynek képviselői be sem kerültek a parlamentbe — erélyesen követelte a két vezető szabadon bocsátását, figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben általános munkabeszüntetésre szólítja fel a dolgozókat. A vasutassztrájk miatt ezrek és ezrek rekedtek a pályaudvarokon, a távolsági buszok nagyobb része pedig üzemanyaghiány miatt vesztegelt. Belgrádban, ahol a városi járatok is akadoztak, a szilveszter estét és az új év első napját leírhatatlan közlekedési káosz jellemezte. Csak a szerb—magyar határon volt nyugalom, a kötelező kilépési díj megtette a hatását és az utasforgalom a minimálisra csökkent. Kis-Jugoszláviában a hiperinfláció a jelek szerint nem ismer ünnepet. Elsejétől hivatalosan denominálták a dinárt, eltöröltek róla 9 nullát, a pénzromlás azonban folytatódott: szilveszterkor egy német márka 1000 új dinárt (azaz 1 billió régit) ért, tegnap azonban egyes délszerbiai városokban már 20000 körül alakult az árfolyam. D J. Garai Béla Gazdasági növekedés várható Bécsi tudósítónktól Franz Vranitzky osztrák kancellár újévi interjújában majdnem biztosra vette, hogy március elsejéig sikeresen le tudják zárni az Európai Unióhoz való csatlakzásról folyó tárgyalásokat, és a lakosság többsége is igent mond az alkotmány által előírt népszavazás során, az év végére tehát Ausztria is EU-tagállammá válhat. A gazdasági mutatók jóformán csak jót ígérnek 1994-re. Ha beigazolódnak a megfigyelők számításai, akkor nyugati szomszédunknál több évi lankadás után idén először — ha csak 1,5 százalékkal is a gazdasági növekedés várható, miután az elmúlt évben a termelés 0,5 százalékkal visszaesett. Igaz, ez nem lesz elég ahhoz, hogy enyhítse a munkanélküliség várható emelkedését; az OECD becslése szerint a munkanélküliség aránya az 1993-as 4,2 százalékról idén 4,6százalékra nő. Az infláció továbbra is valamivel az OECD-átlag felett marad, de a várt 2,8 százalékos pénzelértéktelenedés aránya közel egy százalékkal kevesebb lesz az elmúlt évinél. • Pogány Jenő Géza Romló életkörülmények Berlinben Berlini tudósítónktól Amióta 1989 novemberében ledőlt a berlini fal, majd 1990 októberében újra egyesült a két német állam, a fővárosban 400 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma — áll a német Társadalmi Adatelemző Intézet (ISDA) átfogó tanulmányában, amelyet első ízben készítettek el a 28 évig kettészelt Berlin szociális körülményeiről. A város nyugati felében 16 százalékkal, a keleti kerületekben 27 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak aránya. A két véglet, a szegénység és a gazdagság kevésbé jellemző a 3,5 milliós metropolis keleti felére. Az ISDA szakemberei szerint azonban ez csak idő kérdése, hiszen egyes kerületekben a lakosság 4 százaléka már most is segélyből tengődik. Berlin török negyedében, Kreuzbergben, valamint Tiergartenben már minden tizedik polgár él szociális támogatásból. Titkos szíriai—izraeli tárgyalások (MTI) Az elmúlt hetekben izraeli és szíriai tudományos személyiségek, politológusok titkos tárgyalásokat folytattak a brit fővárosban, a két ország esetleges békemegállapodásáról — ez tudódott ki politikai körökből Londonban. Az ötfordulós tárgyalássorozaton a felek megállapodtak azokban a biztonsági intézkedésekben, amelyek révén a két kormány megegyezhetne a Golan-magaslatról. Soros György Izraelben (MH) Tegnap Simon Peresz külügyminiszter személyes vendégeként Izraelbe érkezett Soros György. Soros, akit Weizman elnök és Rabin miniszterelnök is fogad, nemrég 50 millió dollárt fektetett be egy Indigo nevű fejlett műszaki cikkekkel foglalkozó vállalatba, és most további, nagyszabású beruházásokat latolgat. Zavargások Mexikóban (MH) Indián zavargások robbantak ki szilveszterkor a dél-mexikói Chiapas tartományban. A négy helységre kiterjedő felke Világhíradó lés, amelyben rendőrségi becslések szerint mintegy kétszázan vettek részt, eddig öt áldozatot követelt. A magukat Zapatista Felszabadító Hadseregnek nevező, géppuskákkal és könnyűfegyverzettel rendelkező zendülők több helyi kormányzati épületet felgyújtottak, telefon- és elektromos vezetékeket vágtak el. Kurd mészárlás (MTI) Nyolc civilt mészároltak le szombaton Törökországban kurd szeparatisták. Az ankarai televízió közlése szerint a Kurd Munkáspárt fegyvereseinek egy csoportja Maden városától négy kilométerre megállított két autóbuszt, és az utasok közül nyolc embert kivégzett. A híradás szerint a török hatóságok nagy erőket vetettek be a terrorcselekmény elkövetőinek a felkutatására. Macedónellenes görög tüntetés (MTI) Tegnap mintegy nyolcezer görög tiltakozott az ellen, hogy a volt jugoszláv köztársasággal, Macedóniával több európai állam is diplomáciai kapcsolatot létesített. A rendfenntartó erők rövid idő alatt véget vetettek a tüntetők közötti kisebb incidensnek. A rendbontás azt követően bontakozott ki, hogy az újfasiszták a tömegben magasra emelték a jelszavaikat tartalmazó táblákat. Új tagok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (MTI) Az új esztendő első napjától az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagállama van: Argentína, a Cseh Köztársaság, Nigéria, Omán és Ruanda, amelyek Venezuelát, Magyarországot, Marokkót, Japánt és a Zöldfoki-szigeteket váltják fel. Kitüntetések „a nép akaratából” (MH) Londonban először alkalmazták John Major miniszterelnök új módszerét, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos újévi kitüntetési listára a nép maga jelölhessen elismerésre méltó személyeket. 7000 nevezés érkezett, közülük érdemben 500-at vizsgáltak meg, és 970 kitüntetettből 200 kapott így elismerést. Két személy lett újévkor főrend, és jó néhányat üt lovaggá a királynő, közöttük az ismert színészt, Derek Jacobit is. 1994. január 3., hétfő Örmény támadás Karabah ellen MTI -------------------------------------Elkeseredett harcok folytak az új esztendő első napjaiban az Azerbajdzsánba ékelt, örmény többségű Karabahban. Újévkor az örmény csapatok 15 harckocsi támogatásával támadást indítottak a magát függetlenné nyilvánított terület déli részén, egy víztározó térségében. Az azerbajdzsán erők állták az ostromot, azonban a halálos áldozatokat követelő harcok vasárnap is folytatódtak. Az Interfaksz hírügynökség az azerbajdzsán védelmi minisztériumra hivatkozva azt jelentette, hogy a terület északi részén is voltak összecsapások. Az örmények vasárnap hajnalban heves tüzérségi tűz alá vettek több karabahi azerbajdzsán települést, illetve Azerbajdzsán területén lévő falvakat ágyúztak. Az azeri erők a harcokban kilőttek két örmény páncélozott harcjárművet és egy önjáró löveget. A tegnapi harcok áldozatairól pontos adatok egyelőre nem ismertek. Korábbi, bakui jelentések szerint az újévi összecsapásokban több mint hatvanan vesztették életünket, és egy tucat ember megsebesült. Izrael felfüggesztette a tárgyalásokat a PFSZ-szel • Folytatás az 1. oldalról A Jediot Ahronot hírmagyarázója vasárnap azt írta: „Rabin rájött arra, hogy ami történik, az nem politikai tárgyalás, hanem keleti bazár, ahol Arafat fantaszti-kus árat kér”. A lap szerint ,,most Rabin azzal fenyeget, hogy otthagyja Arafat standját és tovább megy Asszad szír elnökéhez”. Izraelben nem mindenki ért egyet a tárgyalások felfüggesztésével. Úgy tűnik, hogy a Peresz vezette külügyminisztérium „fut a pénze után” — ez Rabin egyik közeli munkatársának kifejezése — és szeretné valamilyen módon folytatni a tárgyalásokat. Ilyen nézeteknek adott hangot szombaton Joel Singer ügyvéd, az oslói megbeszélések jogtanácsosa is. Szerinte a tárgyalások huzamos felfüggesztése a PFSZ összeomlásához vezet, „és akkor valóban nem lesz kivel beszélni”. Ezzel szemben Jossi Szarid, környezetvédelmi miniszter, akit Rabin delegált a tárgyalóbizottságba, kijelentette, hogy Arafat „visszatáncolása” a tárgyalásokat a kezdeti stádiumba vetette , .*? rtfjnpcrrpv? rrrprTO^íól vissza. Az, izraeli rádió tudósítója Ammanból azt jelentette, hogy Husszein király ultimátumot adott Arafatnak: vagy napokon belül lesz együttműködési egyezmény Jordánia és a PFSZ között, vagy pedig „útjaik elválnak és Jordánia különbékét köt Izraellel”. Arafat még nem válaszolt. A feszültség első gyakorlati jele már tegnap érezhető volt, amikor nem engedtek be Gázából Jordániába egy nagy tétel palesztin narancsot. • Naftali Kraus Az idegengyűlölet ellen emelt szót Helmut Kohl Berlini tudósítónktól Az idegengyűlölet összeegyeztethetetlen a patriotizmussal — jelentette ki hagyományos újévi beszédében Helmut Kohl. A német kancellár a világ németségéhez intézett szózatában hangsúlyozta, hogy a haza és a szabadság szeretete szétválaszthatatlan a más kultúrák iránti nyitottságtól. Utalt rá, hogy a németeknek különösen tiszteletben kell tartaniuk más népek értékeit, mert csak így várhatják el ugyanezt a többi nemzettől. Kohl 1994-et köszöntvén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bő három évvel a két német állam újraegyesítése után mind közelebb kerül az NSZK a valódi egység megteremtéséhez, amely még sok türelmet és odafigyelést kíván. Külpolitikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy Bonn továbbra is támogatja az oroszországi reformtörekvéseket. • Mrázik Géza