Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 26-38. szám)
1994-02-01 / 26. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Bevetésre készek a NATO repülőgépei? Újvidéki tudósítónktól Belgrádban a tuzlai repülőtér megnyitásával, illetve a kanadai kéksisakosok felcserélésével kapcsolatos bonyodalmakkal hozzák összefüggésbe azokat a legfrissebb híreket, amelyek szerint hamarosan két amerikai, pilóta nélküli kémrepülőgép érkezik Albániába, hogy felvételeket készítsen a boszniai hadműveletekről, és a szerbiai csapatmozdulatokról. Ugyanakkor a Politika úgy értesült, hogy a NATO-nak az olaszországi Avianóban levő támaszpontján készültségbe helyezték az ott állomásozó vadászbombázókat, hogy bármely pillanatban elindulhassanak Bosznia felé. A szarajevói rádió híradása szerint a leghevesebb harcok tegnap Brcko, Mostar és Gorazde térségében folytak. A boszniai háborús készültség bejelentése egybeesett Vlagyimir Zsirinovszkij boszniai vendégeskedésével: a szélsőséges orosz politikus tegnap a kelet-boszniai Bijeljinába látogatott, ahol Radovan Karadzic üdvözölte, s mindketten felszólaltak egy nagygyűlésen. Utána a másik szerb bábállamot, a „Krajinai Köztársaságot” kereste fel, ahol Milan Martic „elnök” kíséretében Vukovárra utazott. Zsirinovszkij korábbi, belgrádi sajtóértekezletén kijelentette: ha a NATO megtámadja a boszniai szerbeket, akkor ez hadüzenet lesz Oroszország ellen. Ami Oroszország jövőbeni határait illeti, szeretné, ha hazája dél felől Szerbiával lenne határos. A szerbiai hivatalos szervek és az ellenzéki politikusok is elzárkóznak Zsirinovszkij elől, a Belgrádi Kör nevű értelmiségi csoport pedig tiltakozott a látogatás ellen. • J. Garai Béla MTI---------------------------Olaszország elutasította azt a kérést, hogy légterét használhassa az amerikai titkosszolgálat két, pilóta nélküli kémrepülőgépe, amely a katonai mozgásokat figyelné a volt Jugoszlávia területén — erősítette meg tegnap Rómában az olasz védelmi miniszter, repülésbiztonsági megfontolásokkal indokolva a döntést. Boszniai katonák a Szarajevó melletti Igman-hegyen tűzpárbajban lelőttek három személyt, akit a brit segélyszervezet egyik munkatársának múlt heti meggyilkolásával gyanúsítottak. A szarajevói rádió szerint a körözött bűnözők két túszt ejtettek és megpróbáltak elmenekülni. Egy útellenőrző pontnál át akartak törni autójukkal és eközben tűzpárbaj robbant ki. A három gyanúsított és egy túsz életét vesztette. Csóti sürgeti a Jugoszlávia elleni embargó felülvizsgálatát A Jugoszlávia elleni embargó felülvizsgálatát sürgette Csóti György, az MDF külügyi szóvivője, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke tegnapi sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy az embargó nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sőt negatívak a hatásai, főleg a jugoszláv társadalom szegényebb rétegeire, és különösen a vajdasági magyarságra. A fegyverembargó sem hozta meg a várt eredményt — mondta Csóti, és úgy vélekedett, hogy „a nemzetközi közösségnek új szankciórendszert kialakítania” azon országok ellen, amelyek agressziót követtek el. Az MH-nak arra a kérdésére, hogy Magyarországnak — amely egyik kezdeményezője volt annak idején a Jugoszlávai elleni szankciós ENSZ-határozatnak — most az embargó felülvizsgálatában is az elsők között kell-e lennie, az MDF külügyi szóvivője azt felelte: „Magyarországnak nem egyedül kell kezdeményeznie”, „ha kialakul egy csoport, akkor ahhoz kell csatlakoznia”. Csóti kijelentette, hogy amit az embargó felülvizsgálatával kapcsolatban mondott, az nincs összefügésben Jeszenszky Géza külügyminiszter múlt csütörtök— pénteki belgrádi látogatásával, amikor a miniszter közölte a szerb vezetőkkel, hogy Magyarország örömmel fogja támogatni a szankciók eltörlését, amennyiben azt más államok kezdeményeznék. Csóti hozzáfűzte: „nekünk nincs mit tárgyalnunk Szerbiával az embargóról”. A határon túli magyar kisebbség érdekében viszont Csóti a kis eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat is szükségesnek mondta. Csóti szerint Magyarországnak reménytelen helyzetben is tárgyalnia kell, ezt a készséget Jeszenszky tavalyi romániai és múlt heti szerbiai látogatása is igazolja. Kérdésünkre, hogy eszerint szükségesnek tartana-e a magyar külügyminiszter romániai és szerbiai látogatása után szlovákiait is, azt felelte: „ha eredmény elérhető, akkor meg kell tenni”. Hozzátette, hogy Szlovákiával kapcsolatban nemcsak a kisebbség hanem a bősi erőmű kérdése is probléma. Csóti történelmi megegyezést sürgetett Szlovákiával, Szerbiával és Romániával. De leszögezte: jószomszédság csak akkor, lehetséges, ha a kisebbségek élhetnek önrendelkezési és kollektív jogaikkal — olyan jogokkal, amilyeneket Európa más országaiban a kisebbségek élveznek, és itt példaként az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol német ajkú kisebbsége és a finnországi svédek helyzetét említette. •S.I. MTI --------------------------Kétnapos tanácskozást kezdtek tegnap Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet vezető tisztségviselői. A téma, hogyan lehetne enyhíteni a Szerbia és Montenegró elleni gazdasági embargót betartó országok gazdasági kárait. EU-tagságunk stratégiai cél „A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt jelentőséget tulajdonít az európai megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépésének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyamatában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcsolatrendszert létesít az Európai Unióval és tagállamaival” — áll a tegnap közzétett kormánynyilatkozatban. Magyarország számára az európai integrációba történő bekapcsolódás ezeréves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának meggyorsítására. Európai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. A kormány az Európai Megállapodásban rejlő lehetőségek messzemenő kiaknázására, az Európai Unió tagországaival és a kelet- és közép-európai térség más társult országaival konstruktív, előremutató együttműködésre törekszik. Az integrációs követelményrendszer teljesítéséhez szükséges gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása a magyar nemzetgazdaság modernizációjának, és ezáltal hazánk stabilitásának, társadalmi békéjének is hosszú távra ható előfeltétele. Ebben a történelmi jelentőségű munkában a kormány számít Magyarország minden polgárának alkotó közreműködésére, támogatására. Háttéranyagunk a 8. oldalon KÜLFÖLD Igor Mucha: nem mérvadó a londoni jegyzőkönyv Pozsonyi tudósítónktól Az 1992. október 28-án, Londonban aláírt jegyzőkönyvet nem lehet egy érvényes nemzetközi szerződésnél magasabb szintű dokumentumként kezelni — válaszolta a pozsonyi rádióban a szlovákiai bősi bizottság vezetője, Igor Mucha akadémikus Vida Gábornak a Népszabadság csütörtöki számában megfogalmazott vádjára, miszerint Szlovákia nem teljesíti a Magyarországgal szemben vállalt kötelezettségét, nem juttatja vissza a Duna főmedrébe a vízhozam 95 százalékát. A londoni tárgyaláson készült jegyzőkönyvnek sajátos története van — emlékeztetett Mucha a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság felbomlását megelőző időszakra, amikor állítása szerint Ján Strásky szövetségi miniszterelnök lemondással fenyegetőzött. A ,„különleges körülmények között” készült jegyzőkönyv a bősi erőmű üzembe helyezése előtt fogalmazódott, aláírására azonban már a Duna elterelése után került sor. •S. E. „Budapest egyre többet követel” MTI --------------------------Magyarország — előre elkészített, átgondolt és összehangolt koncepció jegyében — egyre fokozza követeléseit a vele szomszédos országok kormányaival szemben. Ebbe a magyar politikába illeszkedett Jeszenszky Géza külügyminiszter belgrádi látogatása is —jelentette ki hétfőn a pozsonyi rádió szerint Ján Klepác, a kicsinyke szlovák Keresztényszociális Unió (KSU) elnöke. (A KSU a Ján Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalomból vált ki mint a mozgalom erősen nacionalista szárnya.) Klepác szerint a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete Magyarországot a középeurópai térség súlyos destabilizáló tényezőjének minősítette. A probléma nem szlovák— magyar, hanem többoldalú: érinti Magyarország összes szomszéd államát — mondta Klepác. Hozzátette: a KSU javasolja, hogy az érdekelt országok tartsanak nemzetközi konferenciát, s vitassák meg, miként lehetne közösen megoldani a gondokat. Vladimír Meciar szlovák kormányfő azon állítólagos kijelentésével kapcsolatban, hogy „Dél- Szlovákiában túl sok a magyar tőke”. Boross Jenő pozsonyi magyar nagykövet hétfőn, a szlovák rádió Rádiozurál című műsorában a következőt jegyezte meg: Nyilvánvalóan a Szlovákiában élő magyar kisebbség beruházásairól van szó, hiszen Magyarország saját beruházásai ebben a térségben elhanyagolhatóak. Zsirinovszkij „felosztotta” Közép-Európát Bukaresti tudósítónktól Vlagyimir Zsirinovszkij „felosztotta Kelet-Közép-Európát és szétdarabolta Romániát” — kommentálják felháborodottan a bukaresti lapok az orosz ultranacionalista pártvezér legújabb szélsőséges megnyilvánulását. Több román újság is közölte a francia Le Monde alapján az így összeállított „fantáziatérképet” is. Zsirinovszkij Románia déli részének jelentős részét — magát Bukarestet is — átadná Bulgáriának, Erdélyből jókora darabot Magyarországhoz csatolna, s mindennek következtében Románia területe a jelenleginek mintegy a felére zsugorodna. Még rosszabbul járna Ausztria, amely ismét teljes egészében német tartománnyá válna, Lengyelországot pedig a szélsőséges pártvezér szabályosan felosztaná Oroszország és Németország között. A balti országokat egyértelműen orosz területnek minősítette, s csupán Tallinnt változtatná városállammá. Németország megkapná Szlovéniát is, Szlovákia viszont az orosz birodalmat gyarapítja térképén. Bőkezűen bánt Bulgáriával, hiszen hozzácsatolta Macedóniát, Trákiát és Törökország európai részét. A román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana tanácsos a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Zsirinovszkij fantáziaszüleményét reklámfogásnak minősítette, és elmondta: „Lassan immunissá válunk Zsirinovszkij megjegyzéseire. Úgy gondolom, nincs értelme megismételnem a legutóbbi alkalomkor használt jelzőinket, amikor is az orosz politikus közvetlenül szólt sértő módon a román népről és Romániáról.” • Bogdán Tibor PÁLYÁZATI felhívás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 10/94. (I. 27.) sz. kgy.határozatban biztosított felhatalmazás alapján hasznosítási pályázatot hirdet a tulajdonában álló, Pécs, Széchenyi tér 1. alatti (Széchenyi tér—Király utca — volt Centrum Áruház) üzletházának egészbeni vagy részbeni hasznosítására. Az ingatlan alapterületének adatai: pince (raktár) 400,0 m2 földszint , 511,5 nv galéria, emelet 156,6 nv A hasznosítás során a közgyűlés az alábbi elvárásait kívánja megvalósítani: — A város, illetve a városkörnyéki ipar és termékeinek, valamint képzőművészeti alkotásainak bemutatására szolgáló kiállítás kapjon helyet a terület kb. 1/3-án, amely egyben a város polgárainak találkozóhelyéül is szolgálhat klubszerű jelleggel. Az aktuális városi projektek bemutatására a kirakat egy részét biztosítani szükséges. — A további területen olyan profitorientált tevékenységet tart célszerűnek, amely az esti órákban, illetve munkaszüneti napokon is biztosítja az épület fekvésének és jellegének megfelelő üzemeltetést. A pályázatnak tartalmaznia kell. — A pályázó nevét. — A folytatni kívánt tevékenységet. — Az igényelt terület nagyságát, annak az üzletházon belüli elhelyezkedését. — Az ajánlott éves bérleti díj összegét. — A kívánt bérleti időtartam megjelölését. A pályázaton bármely belföldi és külföldi magánszemély, illetve gazdálkodó szervezet is részt vehet. Pályázhatnak mindazok is, akik a korábbi pályázati felhívásra is jelentkeztek. A pályázatokat a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése gazdasági és vállalkozási bizottságához címezve (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) kell benyújtani, 1994. március 15-ig. A pályázat elbírálásának határideje: 1994. március 30. A pályázat eredményéről a bírálóbizottság a pályázókat írásban értesíti. Az épület tervrajzai megtekinthetők a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és hasznosító irodáján. Bővebb információt ad: dr. Kahutek Annamária irodavezető. Telefon: (72) 413-222. 1994. február 1., kedd A Moszkva-párti jelölt győzött a Krímben Kijevi tudósítás Az Oroszország-blokk elnevezésű szövetség vezére győzött a krími elnökválasztáson. Jurij Meskov a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, és ezzel jelentősen megelőzte vetélytársát, a parlamenti elnök Nyikolaj Bagrovot. A győzelmet követő első sajtótájékoztatón a frissen megválasztott elnök közölte, hogy március végén népszavazást ír ki a félsziget státusáról, de arról nem szólt, mit ért a státus fogalma alatt. A politikus kifejtette: az életszínvonal emelését tekinti elsődleges feladatának, és fontos tényként értékelte, hogy az 1954-ben Ukrajnához csatolt félsziget lakossága lélekben mindig is orosz maradt. A vesztes, Nyikolaj Bagrov kijelentette, hogy a parlamentben nem szervez erős ellenzéket az elnökkel szemben. Bagrov telefonbeszélgetést folytatott a kijevi vezetőkkel, akik — elmondása szerint — nyugodtan fogadták Meskov győzelmét. Meg nem erősített hírek szerint az újdonsült krími elnök még a héten Kijevbe látogat, hogy találkozzon Leonyid Kravcsuk államfővel és a házelnökkel. •M. J. Moszkvai tudósítás „A Krímben lezajlott választások eredménye nem válhat az orosz—ukrán feszültség növekedésének forrásává,, — mondta Meskov győzelmét kommentálva Nyikolaj Goncsar, az orosz parlament felsőházának tagja. Szerinte rendkívül fontos, hogy most minden orosz vezető szerv, Jelcin elnöktől a parlament alsóházáig egységes álláspontot képviseljen. A külügyminisztérium képviselője az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette: „A krími választások értékelése Ukrajnára tartozik, ez Kijev belügye.” Oroszország a stabilitás megőrzésében érdekelt, és ennek kell alávetnie a Krím sorsával kapcsolatos álláspontját és politikáját — mondta. A moszkvai sajtó úgy véli, hogy a hivatalos Moszkvavalóban óvatosan kezeli az ügyet, ám egyes nacionalista és kommunista csoportok a választások eredményére hivatkozva a Krím visszaszerzését fogják követelni. •I.G.R. Újabb orosz békéltetés Karabah ügyében Moszkvai tudósítás Oroszország mától új tűzszüneti szerződést szeretne köttetni a Karabahban harcoló örményekkel és azerbajdzsánokkal. Az orosz kormány megbízottja a nyilvánosságra még nem hozott javaslatokat a napokban adta át az érintett feleknek. Azerbajdzsán külügyminisztere a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Baku azonnal kész aláírni a szerződést, ha az örmények kivonják katonáikat a megszállt azerbajdzsán területekről. Ez arra utal, hogy a megállapodásból nem lesz semmi, hiszen az örmények épp azt akarják, hogy az elfoglalt területek árán kicsikarják Karabah függetlenségét. Hegyi Karabah környékén december közepén újultak ki a harcok, amelyek több ezer halálos áldozatot követeltek, de semmilyen változást sem hoztak. Moszkva bizonyos feltételek mellett hajlana arra, hogy FÁK- békefenntartó erők válasszák szét a harcoló feleket és ügyeljenek a tűzszünet betartására. •I.G. R. Forró teát osztanak azeri katonáknak FOTÓ: REUTER USA-vízum Washingtoni tudósítónktól Korlátozott beutazási vízumot kapott az USA-ba Gerry Adams, az ír Republikánus Hadsereg politikai szárnyának, a Sinn Feinnek az elnöke. Adams már többször kért engedélyt a beutazásra, de eddig mindig megtagadták. Most az Amerikai Külpolitika Nemzeti Bizottságának New York-i konferenciájára érkezett, hogy felszólaljon. A múlt héten az amerikai külügyminisztérium közölte, megadja Adamsnek a vízumot, ha elítéli az erőszakot, és erre Adams hajlandó is volt: csütörtökön kijelentette, irtózik minden erőszaktól Észak-Írországban, akár az IRA, akár a brit hadsereg, akár a protestánsok követik el. Azt nem mondta, hogy elfogadja az angol—ír béketervet. Ez tenné lehetővé, hogy a Sinn Fein legálisan csatlakozzék a politikai folyamathoz. Adams 48 órát tartózkodhat az USA-ban, és a konferencia színhelyének negyven kilométeres körzetében kell maradnia, a Sinn Fein vezetőjének Cseh lapvélemény „Hamis, ostoba megállapítások’ Prágai tudósítónktól Magyar részről nem ritkán élnek a cél érdekében kimondottan hamis, esetenként ostoba megállapításokkal — írja a magyar nemzetiségi politikát kommentáló cikkében az ellenzékiből csendben kormánypártivá átalakult Lidové Noviny című cseh lap. Példaként Jeszenszky Gézát idézi, aki szerint állítólag javul a magyarok helyzete a szerbiai Vajdaságban. Korábban a magyarok azt is mondták, hogy az összes szomszéd ország közül Ukrajnában a legjobb a magyar kisebbség helyzete, ami nyilvánvalóan képtelenség — véli a Lidové Noviny, és szerinte ugyanígy nem igaz az sem, amit Lezsák Sándor néhány napja Pozsonyban mondott, hogy a szlovákiai magyarság a kormány túsza, és még az alapvető jogai sincsenek biztosítva. A prágai lap budapesti tudósítója szerint ez olyannyira nem fedi a valóságot, hogy Szlovákiában a magyarok jogai lényegesen kiterjedtebbek, mint akár Ukrajnában, akár Szerbiába is, és ez még akkor is így van, ha valóban lehet bírálni a pozsonyi kormányt egyes nemzetiségi döntései miatt. Szinte kivétel nélkül minden prágai lap beszámolt arról, hogy szombaton Balassagyarmaton Schamschula György közlekedési és távközlési miniszter jelenlétében táblát avattak az 1919-es összecsapások hőseinek, és a cseh megszálló csapatok kiűzésének emlékére. A cseh sajtó ezt egyértelműen csehellenes gesztusként kezeli, úgy értékeli, hogy 1919-ben a cseh légionáriusok valójában a kommunizmus elterjedésének megakadályozásáért küzdöttek, ezért szorították ki a Szlovákiába behatoló magyar vörös hadsereget, és így jutottak el végül Balassagyarmatra is. • Nyárádi Péter Egyelőre nincs izraeli—palesztin egyezmény Tel Aviv-i tudósítónktól Davosban ugyan egyelőre elmaradt az izraeli—palesztin megállapodás aláírása, de Peresz külügyminiszter és Arafat, a PFSZ vezetője változatlanul úgy nyilatkozik, hogy egyetértenek. Állítólag bizonyos részletkérdések még függőben maradtak, ezeket Kairóban fogják rendezni, Amri Musza egyiptomi külügyminiszter segítségével. A sok ködösítés mögött marad a tény: ezúttal az izraeliek csinálták azt, amit legutóbb a palesztinok, vagyis megegyeztek, megírtak egy feljegyzést, majd azt mondták: stop! Ezt most elküldjük Rabinnak, ő a főnök, neki kell jóváhagynia. Múltkor Arafat nem hagyta jóvá. Most remélik, hogy Rabin nem fogja ugyanezt csinálni. A Davar kiküldött tudósítója azt jelentette Davosból, hogy a palesztin küldöttség egyes tagjai máris arról panaszkodnak, „Izrael visszakozott több fontos kérdésben”, és „nincs egyetértés a jerikói sáv nagyságát illetően”. Pár órával ezen megnyilatkozások előtt Arafat az ellenkezőjét nyilatkozta. Objektív megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy egyik félnek sem sürgős, Ara, fatnak nem sürgős letelepedni egy isten háta mögötti provinciában, míg Izraelnek nem égető a kivonulás, annál kevésbé, hogy a terror mintha csökkenőben lenne, és különben is jó lenne előbb látni, hol tartunk Asszaddal (a szír elnökkel). • Naftali Kraus Clinton és Kohl éttermi eszmecseréje Atlanti partnerség és európai egység MTI---------------------------Helmut Kohl arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy vesse el az elszigetelődés politikáját és továbbra is tevőleges szerepet játsszon a nemzetközi politikában. A német kancellár az atlanti partnerség jelentőségét, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa szilárd kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozta Washingtonban, ahova vasárnap érkezett kétnapos magánlátogatásra. A német kormányfőt a Fehér Házban fogadta Bill Clinton elnök, akivel ezután munkaebéden, fehér asztalnál vitatta meg a világpolitika és kétoldalú viszony legfontosabb kérdéseit a főváros divatos negyede, Georgetown egyik olasz vendéglőjében. Dee Dee Myers elnöki szóvivő szerint Clinton és Kohl találkozóján a NATO brüsszeli csúcsértekezletén felajánlott békepartnerségről, a GATT-szerződés következményeiről, Boszniáról és Oroszországról esett szó. A munkaebéd után a német kancellár beszédet mondott az amerikai kormányzók szövetsége előtt. Teljesen egyetértünk Clinton elnökkel abban, hogy erőfeszítéseinket egyesítve támogassuk Oroszországot és a többi keleteurópai országot a szilárd demokrácia megteremtésében. Ha ezt elmulasztanánk, nagy árat kellene fizetnünk érte — mondotta. Az európaiaknak az a szándéka, hogy megőrizzék és fejlesszék az atlanti partnerséget. Németországnak az atlanti partnerség és Európa politikai integrációja egyaránt életbevágó fontosságú — mondotta Kohl. Az európai integrációra nagyobb szükség van, mint valaha, mivel a háborút még nem száműzték örökre a földrészről. A „nacionalizmus gonosz szellemei” nem csak a Balkánon szabadultak el. Világhíradó Bizalmat kapott a kirgiz elnök (MTI) A kirgiz választópolgárok megerősítették Aszkar Akajev elnök hatalmát, miután a választásra jogosultak döntő többsége bizalmat szavazott a parlamenti ellenzék által támadott államfőnek. Nem végleges adatok szerint 95,6 százalékos részvétel mellett 96,7 százalék volt az „igen” szavazatok aránya, ami azt jelenti, hogy a középázsiai köztársaság lakossága az elnök mellett támogatásáról biztosította az Akajev által két éve kezdett reformokat is. Ciampi bécsi villámlátogatása (MTI) A nemzetközi bűnözés és a pénzmosás elleni harc az olasz—osztrák együttműködés fontos területe — ebben is egyetértett osztrák vendéglátóival Carlo Ciampi olasz kormányfő hétfőn tett bécsi villámlátogatásán. Az olasz politikus hazája támogatásáról biztosította Ausztria EU-csatlakozási törekvéseit, hangsúlyozva, hogy Olaszország mindig is híve volt az osztrák belépésnek. Az olasz kormányfőt fogadta Klestil államfő. Gyilkosság az eskütétel napján (MTI) Az iszlámistákkal határozottan szemben álló algériai párt, a Tömörülés a Kultúráért és a Demokráciárt (RCD) egyik országos vezetőjét gyilkolták meg tegnap Algír egyik külvárosában. A 42 éves Rachid Tigzirivel ismeretlen fegyveresek végeztek az algériai főváros Badjarah negyedében, amikor elhagyta lakását és kocsijába készült beszállni. A Szaid Szadi vezette RCD a hadsereg közvetlen szerepvállalásának legelszántabb szorgalmazója az országot sújtó jelenlegi válságos helyzetben. Az újabb politikai gyilkosságot éppen azon a napon hajtották végre, amelyen letette a hivatali esküt Algéria a függetlenség óta hatodik elnökeként Lamine Zerual, aki 1993 nyara óta a védelmi miniszteri posztot töltötte be. Baloldali siker (MTI) A baloldal előretörését hozta a franciaországi parlamenti pótválasztások vasárnapi első fordulója. Három választókörzetben (Blois-ban, Digne-ben és Párizs egyik kerületében) került sor voksolásra, miután az alkotmánybíróság a kampányköltségek túllépése miatt megsemmisítette a tavaly tavaszi eredményeket, s egyben az akkor megválasztott képviselőket egy évre el is tiltotta az indulástól. Izrael szlovák MÍG—29-eseket korszerűsít (MH) Izrael megegyezett Szlovákiával, hogy korszerűsíti annak MiG—29 típusú repülőgépeit — jelentette a Telegraf című izraeli gazdasági napilap. Hasonló megállapodás már Romániával is megszületett, és ez a kérdés a hírek szerint Für Lajos magyar honvédelmi miniszter izraeli látogatása során is felvetődött.