Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 26-38. szám)

1994-02-01 / 26. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Bevetésre készek a NATO repülőgépei? Újvidéki tudósítónktól Belgrádban a tuzlai repülőtér megnyitásával, illetve a kanadai kéksisakosok felcserélésével kap­csolatos bonyodalmakkal hozzák összefüggésbe azokat a legfris­sebb híreket, amelyek szerint ha­marosan két amerikai, pilóta nél­küli kémrepülőgép érkezik Albá­niába, hogy felvételeket készítsen a boszniai hadműveletekről, és a szerbiai csapatmozdulatokról. Ugyanakkor a Politika úgy érte­sült, hogy a NATO-nak az olasz­­országi Avianóban levő támasz­pontján készültségbe helyezték az ott állomásozó vadászbombázó­kat, hogy bármely pillanatban el­indulhassanak Bosznia felé. A szarajevói rádió híradása szerint a leghevesebb harcok tegnap Brcko, Mostar és Gorazde térsé­gében folytak. A boszniai háborús készültség bejelentése egybeesett Vlagyimir Zsirinovszkij boszniai vendéges­kedésével: a szélsőséges orosz politikus tegnap a kelet-boszniai Bijeljinába látogatott, ahol Rado­van Karadzic üdvözölte, s mind­ketten felszólaltak egy nagygyű­lésen. Utána a másik szerb bábál­lamot, a „Krajinai Köztársaságot” kereste fel, ahol Milan Martic „elnök” kíséretében Vukovárra utazott. Zsirinovszkij korábbi, belgrádi sajtóértekezletén kijelen­tette: ha a NATO megtámadja a boszniai szerbeket, akkor ez had­üzenet lesz Oroszország ellen. Ami Oroszország jövőbeni hatá­rait illeti, szeretné, ha hazája dél felől Szerbiával lenne határos. A szerbiai hivatalos szervek és az ellenzéki politikusok is elzárkóz­nak Zsirinovszkij elől, a Belgrádi Kör nevű értelmiségi csoport pe­dig tiltakozott a látogatás ellen. • J. Garai Béla MTI---------------------------­Olaszország elutasította azt a kérést, hogy légterét használhassa az amerikai titkosszolgálat két, pilóta nélküli kémrepülőgépe, amely a katonai mozgásokat fi­gyelné a volt Jugoszlávia terüle­tén — erősítette meg tegnap Ró­mában az olasz védelmi minisz­ter, repülésbiztonsági megfonto­lásokkal indokolva a döntést. Boszniai katonák a Szarajevó melletti Igman-hegyen tűzpárbaj­­ban lelőttek három személyt, akit a brit segélyszervezet egyik mun­katársának múlt heti meggyilko­lásával gyanúsítottak. A szaraje­vói rádió szerint a körözött bűnö­zők két túszt ejtettek és megpró­báltak elmenekülni. Egy útellen­­őrző pontnál át akartak törni autó­jukkal és eközben tűzpárbaj rob­bant ki. A három gyanúsított és egy túsz életét vesztette. ­Csóti sürgeti a Jugoszlávia elleni embargó felülvizsgálatát A Jugoszlávia elleni embargó felülvizsgálatát sürgette Csóti György, az MDF külügyi szóvi­vője, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke tegnapi sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy az embargó nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sőt negatívak a hatásai, főleg a jugoszláv társadalom szegé­nyebb rétegeire, és különösen a vajdasági magyarságra. A fegyverembargó sem hozta meg a várt eredményt — mondta Csóti, és úgy vélekedett, hogy „a nemzetközi közösségnek új szankciórendszert kialakítania” azon országok ellen, amelyek ag­ressziót követtek el. Az MH-nak arra a kérdésére, hogy Magyarországnak — amely egyik kezdeményezője volt an­nak idején a Jugoszlávai elleni szankciós ENSZ-határozatnak — most az embargó felülvizsgálatá­ban is az elsők között kell-e len­nie, az MDF külügyi szóvivője azt felelte: „Magyarországnak nem egyedül kell kezdeményez­nie”, „ha kialakul egy csoport, akkor ahhoz kell csatlakoznia”. Csóti kijelentette, hogy amit az embargó felülvizsgálatával kapcsolatban mondott, az nincs összefügésben Jeszenszky Géza külügyminiszter múlt csütörtök— pénteki belgrádi látogatásával, amikor a miniszter közölte a szerb vezetőkkel, hogy Magyar­­ország örömmel fogja támogatni a szankciók eltörlését, amennyi­ben azt más államok kezdemé­nyeznék. Csóti hozzáfűzte: „ne­künk nincs mit tárgyalnunk Szer­biával az embargóról”. A határon túli magyar kisebb­ség érdekében viszont Csóti a kis eredménnyel kecsegtető tárgya­lásokat is szükségesnek mondta. Csóti szerint Magyarországnak reménytelen helyzetben is tár­gyalnia kell, ezt a készséget Je­szenszky tavalyi romániai és múlt heti szerbiai látogatása is igazolja. Kérdésünkre, hogy eszerint szükségesnek tartana-e a magyar külügyminiszter romá­niai és szerbiai látogatása után szlovákiait is, azt felelte: „ha eredmény elérhető, akkor meg kell tenni”. Hozzátette, hogy Szlovákiával kapcsolatban nem­csak a kisebbség hanem a bősi erőmű kérdése is probléma. Csóti történelmi megegyezést sürgetett Szlovákiával, Szerbiával és Ro­mániával.­­ De leszögezte: jó­szomszédság csak akkor, lehetsé­ges, ha a kisebbségek élhetnek önrendelkezési és kollektív jo­gaikkal — olyan jogokkal, ami­lyeneket Európa más országaiban a kisebbségek élveznek, és itt példaként az Olaszországhoz tar­tozó Dél-Tirol német ajkú ki­sebbsége és a finnországi svédek helyzetét említette. •S.I. MTI --------------------------­Kétnapos tanácskozást kezd­tek tegnap Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet vezető tisztségviselői. A téma, hogyan lehetne enyhíte­ni a Szerbia és Montenegró elle­ni gazdasági embargót betartó országok gazdasági kárait. EU-tagságunk stratégiai cél „A Magyar Köztársaság kor­mánya kiemelt jelentőséget tulaj­donít az európai megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépé­sének. A megállapodással hazánk európai integrálódásunk folyama­tában a korábbi kapcsolatainkat minőségileg meghaladó új típusú kapcsolatrendszert létesít az Eu­rópai Unióval és tagállamaival” — áll a tegnap közzétett kor­mánynyilatkozatban. Magyaror­szág számára az európai integrá­cióba történő bekapcsolódás ezer­éves hagyományainkból fakadó történelmi parancs, aminek nincs alternatívája, de lehetősége csak a rendszerváltozás nyomán nyílott meg. E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társa­dalmi modernizációnk folyamatá­nak meggyorsítására. Európai in­tegrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghatha­­tósabb garanciája. Ennek megfe­lelően a tagság elérése az immá­ron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. A kormány az Európai Megállapodásban rej­lő lehetőségek messzemenő kiak­názására, az Európai Unió tagor­szágaival és a kelet- és közép-eu­rópai térség más társult országai­val konstruktív, előremutató együttműködésre törekszik. Az integrációs követelményrendszer teljesítéséhez szükséges gazda­ságpolitikai feladatok végrehajtá­sa a magyar nemzetgazdaság mo­dernizációjának, és ezáltal hazánk stabilitásának, társadalmi békéjé­nek is hosszú távra ható előfelté­tele. Ebben a történelmi jelentőségű munkában a kormány számít Ma­gyarország minden polgárának alkotó közreműködésére, támo­gatására. Háttéranyagunk a 8. oldalon KÜLFÖLD Igor Mucha: nem mérvadó a londoni jegyzőkönyv Pozsonyi tudósítónktól Az 1992. október 28-án, Lon­donban aláírt jegyzőkönyvet nem lehet egy érvényes nemzet­közi szerződésnél magasabb szintű dokumentumként kezelni — válaszolta a pozsonyi rádió­ban a szlovákiai bősi bizottság vezetője, Igor Mucha akadémi­kus Vida Gábornak a Népsza­badság csütörtöki számában megfogalmazott vádjára, misze­rint Szlovákia nem teljesíti a Magyarországgal szemben vál­lalt kötelezettségét, nem juttatja vissza a Duna főmedrébe a víz­hozam 95 százalékát. A londoni tárgyaláson készült jegyző­könyvnek sajátos története van — emlékeztetett Mucha a Cseh­szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlását megelőző időszakra, amikor állítása szerint Ján Strásky szövetségi miniszterel­nök lemondással fenyegetőzött. A ,„különleges körülmények kö­zött” készült jegyzőkönyv a bősi erőmű üzembe helyezése előtt fogalmazódott, aláírására azon­ban már a Duna elterelése után került sor. •S. E. „Budapest egyre többet követel” MTI --------------------------­Magyarország — előre elké­szített, átgondolt és összehangolt koncepció jegyében — egyre fo­kozza követeléseit a vele szom­szédos országok kormányaival szemben. Ebbe a magyar politi­kába illeszkedett Jeszenszky Gé­za külügyminiszter belgrádi láto­gatása is —jelentette ki hétfőn a pozsonyi rádió szerint Ján Kle­­pác, a kicsinyke szlovák Keresz­tényszociális Unió (KSU) elnöke. (A KSU a Ján Carnogursky ve­zette Kereszténydemokrata Moz­galomból vált ki mint a mozga­lom erősen nacionalista szárnya.) Klepác szerint a londoni Nemzet­közi Stratégiai Tanulmányok In­tézete Magyarországot a közép­európai térség súlyos destabilizá­ló tényezőjének minősítette. A probléma nem szlovák— magyar, hanem többoldalú: érinti Magyarország összes szomszéd államát — mondta Klepác. Hoz­zátette: a KSU javasolja, hogy az érdekelt országok tartsanak nem­zetközi konferenciát, s vitassák meg, miként lehetne közösen megoldani a gondokat. Vladimír Meciar szlovák kor­mányfő azon állítólagos kijelen­tésével kapcsolatban, hogy „Dél- Szlovákiában túl sok a magyar tőke”. Boross Jenő pozsonyi ma­gyar nagykövet hétfőn, a szlovák rádió Rádiozurál című műsorá­ban a következőt jegyezte meg: Nyilvánvalóan a Szlovákiában élő magyar kisebbség beruházá­sairól van szó, hiszen Magyaror­szág saját beruházásai ebben a térségben elhanyagolhatóak. Zsirinovszkij „felosztotta” Közép-Európát Bukaresti tudósítónktól Vlagyimir Zsirinovszkij „fel­osztotta Kelet-Közép-Európát és szétdarabolta Romániát” — kommentálják felháborodottan a bukaresti lapok az orosz ult­ranacionalista pártvezér leg­újabb szélsőséges megnyilvánu­lását. Több román újság is kö­zölte a francia Le Monde alap­ján az így összeállított „fantá­ziatérképet” is. Zsirinovszkij Románia déli ré­szének jelentős részét — magát Bukarestet is — átadná Bulgáriá­nak, Erdélyből jókora darabot Magyarországhoz csatolna, s mindennek következtében Romá­nia területe a jelenleginek mint­egy a felére zsugorodna. Még rosszabbul járna Auszt­ria, amely ismét teljes egészében német tartománnyá válna, Len­gyelországot pedig a szélsőséges pártvezér szabályosan felosztaná Oroszország és Németország kö­zött. A balti országokat egyértel­műen orosz területnek minősítet­te, s csupán Tallinnt változtatná városállammá. Németország megkapná Szlovéniát is, Szlová­kia viszont az orosz birodalmat gyarapítja térképén. Bőkezűen bánt Bulgáriával, hiszen hozzá­csatolta Macedóniát, Trákiát és Törökország európai részét. A román külügyminisztérium szóvivője, Mircea Geoana taná­csos a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva Zsirinovszkij fantázia­szüleményét reklámfogásnak mi­nősítette, és elmondta: „Lassan immunissá válunk Zsirinovszkij megjegyzéseire. Úgy gondolom, nincs értelme megismételnem a legutóbbi alkalomkor használt jel­zőinket, amikor is az orosz politi­kus közvetlenül szólt sértő módon a román népről és Romániáról.” • Bogdán Tibor PÁLYÁZATI felhívás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 10/94. (I. 27.) sz. kgy.­határozatban biztosított felhatalmazás alapján hasznosítási pá­lyázatot hirdet a tulajdonában álló, Pécs, Széchenyi tér 1. alatti (Széchenyi tér—Király utca — volt Centrum Áruház) üzletházá­nak egészbeni vagy részbeni hasznosítására. Az ingatlan alapterületének adatai: pince (raktár) 400,0 m2 földszint , 511,5 nv galéria, emelet 156,6 nv A hasznosítás során a közgyűlés az alábbi elvárásait kívánja megvalósítani: — A város, illetve a városkörnyéki ipar és termékeinek, valamint képzőművészeti alkotásainak bemutatására szolgáló kiállítás kapjon helyet a terület kb. 1/3-án, amely egyben a város polgárainak találkozóhelyéül is szolgálhat klubszerű jelleggel.­­ Az aktuális városi projektek bemutatására a kirakat egy részét biztosítani szükséges. — A további területen olyan profitorientált tevékenységet tart célszerűnek, amely az esti órákban, illetve munkaszüneti napokon is biztosítja az épület fekvésének és jellegének megfelelő üzemeltetést. A pályázatnak tartalmaznia kell. — A pályázó nevét. — A folytatni kívánt tevékenységet. — Az igényelt terület nagyságát, annak az üzletházon belüli elhelyezkedését. — Az ajánlott éves bérleti díj összegét. — A kívánt bérleti időtartam megjelölését. A pályázaton bármely belföldi és külföldi magánszemély, illetve gazdálkodó szervezet is részt vehet. Pályázhatnak mindazok is, akik a korábbi pályázati felhívásra is jelentkeztek. A pályázatokat a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése gazdasági és vállalkozási bizottságához címezve (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) kell benyújtani, 1994. március 15-ig. A pályázat elbírálásának határideje: 1994. március 30. A pályázat eredményéről a bírálóbizottság a pályázókat írásban értesíti. Az épület tervrajzai megtekinthetők a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és hasznosító irodáján. Bővebb információt ad: dr. Kahutek Annamária irodavezető. Telefon: (72) 413-222. 1994. február 1., kedd A Moszkva-párti jelölt győzött a Krímben Kijevi tudósítás Az Oroszország-blokk elnevezésű szö­vetség vezére győzött a krími elnökválasz­táson. Jurij Meskov a szavazatok 73 száza­lékát szerezte meg, és ezzel jelentősen meg­előzte vetélytársát, a parlamenti elnök Nyi­­kolaj Bagrovot. A győzelmet követő első sajtótájékoztatón a frissen megválasztott elnök közölte, hogy március végén népszavazást ír ki a félsziget státusáról, de arról nem szólt, mit ért a státus fogalma alatt. A politikus kifejtette: az élet­­színvonal emelését tekinti elsődleges feladatá­nak, és fontos tényként értékelte, hogy az 1954-ben Ukrajnához csatolt félsziget lakos­sága lélekben mindig is orosz maradt. A vesztes, Nyikolaj Bagrov kijelentette, hogy a parlamentben nem szervez erős ellen­zéket az elnökkel szemben. Bagrov telefonbe­szélgetést folytatott a kijevi vezetőkkel, akik — elmondása szerint — nyugodtan fogadták Meskov győzelmét. Meg nem erősített hírek szerint az újdonsült krími elnök még a héten Kijevbe látogat, hogy találkozzon Leonyid Kravcsuk államfővel és a házelnökkel. •M. J. Moszkvai tudósítás „A Krímben lezajlott választások eredmé­nye nem válhat az orosz—ukrán feszültség növekedésének forrásává,, — mondta Mes­kov győzelmét kommentálva Nyikolaj Gon­­csar, az orosz parlament felsőházának tagja. Szerinte rendkívül fontos, hogy most minden orosz vezető szerv, Jelcin elnöktől a parla­ment alsóházáig egységes álláspontot képvi­seljen. A külügyminisztérium képviselője az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette: „A krími választások értékelése Ukrajnára tartozik, ez Kijev belügye.” Oroszország a stabilitás megőrzésében érdekelt, és ennek kell alávetnie a Krím sorsával kapcsolatos ál­láspontját és politikáját — mondta. A moszk­vai sajtó úgy véli, hogy a hivatalos Moszkva­­valóban óvatosan kezeli az ügyet, ám egyes nacionalista és kommunista csoportok a vá­lasztások eredményére hivatkozva a Krím visszaszerzését fogják követelni. •I.G.R. ­ Újabb orosz békéltetés Karabah ügyében Moszkvai tudósítás Oroszország mától új tűzszü­­neti szerződést szeretne köttetni a Karabahban harcoló örmények­kel és azerbajdzsánokkal. Az orosz kormány megbízottja a nyilvánosságra még nem hozott javaslatokat a napokban adta át az érintett feleknek. Azerbajdzsán külügyminiszte­re a tárgyalások után úgy nyilat­kozott, hogy Baku azonnal kész aláírni a szerződést, ha az örmé­nyek kivonják katonáikat a meg­szállt azerbajdzsán területekről. Ez arra utal, hogy a megállapo­dásból nem lesz semmi, hiszen az örmények épp azt akarják, hogy az elfoglalt területek árán kicsi­karják Karabah függetlenségét. Hegyi Karabah környékén de­cember közepén újultak ki a har­cok, amelyek több ezer halálos áldozatot követeltek, de semmi­lyen változást sem hoztak. Moszkva bizonyos feltételek mellett hajlana arra, hogy FÁK- békefenntartó erők válasszák szét a harcoló feleket és ügyeljenek a tűzszünet betartására. •I.G. R. Forró teát osztanak azeri katonáknak FOTÓ: REUTER USA-vízum Washingtoni tudósítónktól Korlátozott beutazási vízumot kapott az USA-ba Gerry Adams, az ír Republikánus Hadsereg poli­tikai szárnyának, a Sinn Feinnek az elnöke. Adams már többször kért engedélyt a beutazásra, de eddig mindig megtagadták. Most az Amerikai Külpolitika Nemzeti Bizottságának New York-i konfe­renciájára érkezett, hogy felszó­laljon. A múlt héten az amerikai kül­ügyminisztérium közölte, megad­ja Adamsnek a vízumot, ha elítéli az erőszakot, és erre Adams haj­landó is volt: csütörtökön kijelen­tette, irtózik minden erőszaktól Észak-Írországban, akár az IRA, akár a brit hadsereg, akár a protes­tánsok követik el. Azt nem mond­ta, hogy elfogadja az angol—ír béketervet. Ez tenné lehetővé, hogy a Sinn Fein legálisan csatla­kozzék a politikai folyamathoz. Adams 48 órát tartózkodhat az USA-ban, és a konferencia szín­helyének negyven kilométeres körzetében kell maradnia, a Sinn Fein vezetőjének Cseh lapvélemény „Hamis, ostoba megállapítások­’ Prágai tudósítónktól Magyar részről nem ritkán él­nek a cél érdekében kimondot­tan hamis, esetenként ostoba megállapításokkal — írja a ma­gyar nemzetiségi politikát kom­mentáló cikkében az ellenzéki­ből csendben kormánypártivá átalakult Lidové Noviny című cseh lap. Példaként Jeszenszky Gézát idézi, aki szerint állítólag javul a magyarok helyzete a szerbiai Vajdaságban. Korábban a magyarok azt is mondták, hogy az összes szom­széd ország közül Ukrajnában a legjobb a magyar kisebbség helyzete, ami nyilvánvalóan képtelenség — véli a Lidové Noviny, és szerinte ugyanígy nem igaz az sem, amit Lezsák Sándor néhány napja Pozsony­ban mondott, hogy a szlovákiai magyarság a kormány túsza, és még az alapvető jogai sincsenek biztosítva. A prágai lap buda­pesti tudósítója szerint ez olyannyira nem fedi a valóságot, hogy Szlovákiában a magyarok jogai lényegesen kiterjedtebbek, mint akár Ukrajnában, akár Szerbiába is, és ez még akkor is így van, ha valóban lehet bírálni a pozsonyi kormányt egyes nemzetiségi döntései miatt. Szinte kivétel nélkül minden prágai lap beszámolt arról, hogy szombaton Balassagyarmaton Schamschula György közlekedé­si és távközlési miniszter jelenlé­tében táblát avattak az 1919-es összecsapások hőseinek, és a cseh megszálló csapatok kiűzé­sének emlékére. A cseh sajtó ezt egyértelműen csehellenes gesz­tusként kezeli, úgy értékeli, hogy 1919-ben a cseh légionáriusok valójában a kommunizmus elter­jedésének megakadályozásáért küzdöttek, ezért szorították ki a Szlovákiába behatoló magyar vörös hadsereget, és így jutottak el végül Balassagyarmatra is. • Nyárádi Péter Egyelőre nincs izraeli—palesztin egyezmény Tel Aviv-i tudósítónktól Davosban ugyan egyelőre elmaradt az izraeli—palesztin megállapodás aláírása, de Pe­­resz külügyminiszter és Ara­fat, a PFSZ vezetője változat­lanul úgy nyilatkozik, hogy egyetértenek. Állítólag bizonyos részlet­­kérdések még függőben marad­tak, ezeket Kairóban fogják ren­dezni, Amri Musza egyiptomi külügyminiszter segítségével. A sok ködösítés mögött marad a tény: ezúttal az izraeliek csinál­ták azt, amit legutóbb a palesz­tinok, vagyis megegyeztek, megírtak egy feljegyzést, majd azt mondták: stop! Ezt most el­küldjük Rabinnak, ő a főnök, neki kell jóváhagynia. Múltkor Arafat nem hagyta jóvá. Most remélik, hogy Rabin nem fogja ugyanezt csinálni. A Davar kiküldött tudósítója azt jelentette Davosból, hogy a palesztin küldöttség egyes tag­jai máris arról panaszkodnak, „Izrael visszakozott több fontos kérdésben”, és „nincs egyetértés a jerikói sáv nagyságát ille­tően”. Pár órával ezen megnyi­latkozások előtt Arafat az ellen­kezőjét nyilatkozta. Objektív megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy egyik félnek sem­ sürgős, Ara­, fatnak nem sürgős letelepedni egy isten háta mögötti provin­ciában, míg Izraelnek nem ége­tő a kivonulás, annál kevésbé, hogy a terror mintha csökkenő­ben lenne, és különben is jó len­ne előbb látni, hol tartunk Asszaddal (a szír elnökkel). • Naftali Kraus Clinton és Kohl éttermi eszmecseréje Atlanti partnerség és európai egység MTI---------------------------­Helmut Kohl arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy ves­se el az elszigetelődés politikáját és továbbra is tevőleges szerepet játsszon a nemzetközi politiká­ban. A német kancellár az atlanti partnerség jelentőségét, az Egye­sült Államok és Nyugat-Európa szilárd kapcsolatainak fontossá­gát hangsúlyozta Washingtonban, ahova vasárnap érkezett kétnapos magánlátogatásra. A német kor­mányfőt a Fehér Házban fogadta Bill Clinton elnök, akivel ezután munkaebéden, fehér asztalnál vi­tatta meg a világpolitika és kétol­dalú viszony legfontosabb kérdé­seit a főváros divatos negyede, Georgetown egyik olasz vendég­lőjében. Dee Dee Myers elnöki szóvivő szerint Clinton és Kohl találkozóján a NATO brüsszeli csúcsértekezletén felajánlott bé­kepartnerségről, a GATT-szerző­dés következményeiről, Boszniá­ról és Oroszországról esett szó. A munkaebéd után a német kan­cellár beszédet mondott az ameri­kai kormányzók szövetsége előtt. Teljesen egyetértünk Clinton el­nökkel abban, hogy erőfeszíté­seinket egyesítve támogassuk Oroszországot és a többi kelet­európai országot a szilárd demok­rácia megteremtésében. Ha ezt el­mulasztanánk, nagy árat kellene fizetnünk érte — mondotta. Az európaiaknak az a szándéka, hogy megőrizzék és fejlesszék az atlanti partnerséget. Németor­szágnak az atlanti partnerség és Európa politikai integrációja egyaránt életbevágó fontosságú — mondotta Kohl. Az európai integrációra nagyobb szükség van, mint valaha, mivel a háborút még nem száműzték örökre a földrészről. A „nacionalizmus gonosz szellemei” nem csak a Balkánon szabadultak el. Világhíradó Bizalmat kapott a kirgiz elnök (MTI) A kirgiz választópolgárok megerősítették Aszkar Akajev elnök hatalmát, miután a válasz­tásra jogosultak döntő többsége bizalmat szava­zott a parlamenti ellenzék által támadott államfő­nek. Nem végleges adatok szerint 95,6 százalékos részvétel mellett 96,7 százalék volt az „igen” sza­vazatok aránya, ami azt jelenti, hogy a közép­ázsiai köztársaság lakossága az elnök mellett tá­mogatásáról biztosította az Akajev által két éve kezdett reformokat is. Ciampi bécsi villámlátogatása (MTI) A nemzetközi bűnözés és a pénzmosás el­leni harc az olasz—osztrák együttműködés fontos területe — ebben is egyetértett osztrák vendéglá­tóival Carlo Ciampi olasz kormányfő hétfőn tett bécsi villámlátogatásán. Az olasz politikus hazája támogatásáról biztosította Ausztria EU-csatlako­­zási törekvéseit, hangsúlyozva, hogy Olaszország mindig is híve volt az osztrák belépésnek. Az olasz kormányfőt fogadta Klestil államfő. Gyilkosság az eskütétel napján (MTI) Az iszlámistákkal határozottan szemben álló algériai párt, a Tömörülés a Kultúráért és a Demokráciárt (RCD) egyik országos vezetőjét gyilkolták meg tegnap Algír egyik külvárosában. A 42 éves Rachid Tigzirivel ismeretlen fegyvere­sek végeztek az algériai főváros Badjarah negye­dében, amikor elhagyta lakását és kocsijába ké­szült beszállni. A Szaid Szadi vezette RCD a had­sereg közvetlen szerepvállalásának legelszántabb szorgalmazója az országot sújtó jelenlegi válsá­gos helyzetben. Az újabb politikai gyilkosságot éppen azon a napon hajtották végre, amelyen le­tette a hivatali esküt Algéria a függetlenség óta hatodik elnökeként Lamine Zerual, aki 1993 nya­ra óta a védelmi miniszteri posztot töltötte be. Baloldali siker (MTI) A baloldal előretörését hozta a franciaor­szági parlamenti pótválasztások vasárnapi első fordulója. Három választókörzetben (Blois-ban, Digne-ben és Párizs egyik kerületében) került sor voksolásra, miután az alkotmánybíróság a kam­pányköltségek túllépése miatt megsemmisítette a tavaly tavaszi eredményeket, s egyben az akkor megválasztott képviselőket egy évre el is tiltotta az indulástól. Izrael szlovák MÍG—29-eseket korszerűsít (MH) Izrael megegyezett Szlovákiával, hogy kor­szerűsíti annak MiG—29 típusú repülőgépeit — jelentette a Telegraf című izraeli gazdasági napi­lap. Hasonló megállapodás már Romániával is megszületett, és ez a kérdés a hírek szerint Für Lajos magyar honvédelmi miniszter izraeli láto­gatása során is felvetődött.

Next