Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 217-229. szám)

1994-09-16 / 217. szám

­—­M MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósítónktól Valószínűleg már ma felsora­kozik a drinai határátkelőknél a nemzetközi polgári megfigyelő­csoport első 19 tagja, és jelen lesznek a segélyszállítmányok berakodásánál is Belgrádban. Ha meggyőződnek róla, hogy innen nem küldenek hadianya­got Boszniába, jelentésük alap­ján a nemzetközi összekötő cso­port azonnal javasolni fogja a BT-nek a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítését. Bo Peli­­nas, a megfigyelők vezetője és missziójának hét tagja tegnap már tárgyalt a belgrádi kor­mány képviselőivel jövőbeni te­vékenységükről. Jugoszlávia hivatalosan csak tegnap fogadta el a külföldi meg­figyelők telepítését a szerb -boszniai határon. A kormány eddig belpolitikai okokból nem reagált a külföldi bejelentésekre, s most is igyekszik elkerülni még a látszatát is annak, hogy a nagyha­talmak rákényszerítették az orszá­got a határok nemzetközi megfi­gyelésére. A kormányközlemény üdvözli a nemzetközi összekötő csoport állásfoglalását, hogy „el­fogadja Belgrád javaslatát”, és el­küldi a humanitárius szervezetek képviselőit, „akik a Jugoszláv Vö­röskereszttel együttműködve se­gítik és megkönnyítik a segély el­juttatását a boszniai rászorulók­nak". Az ezzel kapcsolatos kije­lentésekben kínosan kerülik az „ellenőr” vagy a „megfigyelő” ki­fejezést és inkább bonyolult kö­rülírást alkalmaznak. Djokic ENSZ-nagykövet már tegnap felkereste a BT soros elnö­két, és sürgette a szankciókat lazí­tó határozat előkészítését. Mint a belgrádi rádió jelentette, azt a vá­laszt kapta, hogy eddig semmi­lyen értesítés nem érkezett az összekötő csoporttól, de ha ezt megkapják, napirendre tűzik a kérdést. Ez valószínűleg csak a jö­vő hét elején lehet esedékes. A boszniai szerbek — a szara­jevói rádió állítása szerint — teg­nap súlyos vereséget szenvedtek a fővárostól 45 kilométerre délke­letre levő Konjicnál. Szerb forrá­sok is rendkívül súlyos harcokat jelentettek a térségből, ahol min­den férfit mozgósítottak, a nőket és gyermekeket pedig evakuálták. A muzulmánok tüzérséggel és gyalogsággal támadnak és — ál­lítják e források — hathatós támo­gatást kapnak a maláj ENSZ-kato­­náktól. Ugyanakkor a NATO-gé­­pek fokozták a légifelderítést, állí­tólag ugyancsak a bosnyákok ja­vára. Szarajevóban ismét szünetel a víz- és áramszolgáltatás, mivel a szerbek a város feletti hegyekben elvágták a vezetékeket. Radoje Kontic jugoszláv kor­mányfő tegnap sajtóértekezleten számolt be a szövetségi kormány átalakításáról: a minisztériumok száma 17-ről 10-re csökken. Mint mondta, valamennyi minisztériu­mot átszervezték és ésszerűsítet­ték a munkát, hogy „modern, ha­tékony és szakértői” kormány ala­kulhasson. Az oktatásügyi, a sport-, a művelődésügyi és a ki­sebbségügyi tárcát megszüntették, azzal az indoklással, hogy ezekkel a területekkel egyetlen szövetségi törvény sem foglalkozik, tehát fe­lesleges a tárca fennmaradása. Sa­­vovic Margit, az eddigi emberjogi és kisebbségi miniszter most tárca nélküli miniszterként intézkedik a korábbi megbízatási körében. A legfontosabb minisztériumok élén nincs változás. • J. Garai Béla MTI ------------------------­A jugoszláv szövetségi kor­mányhoz közel álló források sze­rint Slobodan Milosevic szerb el­nök előrehozott szövetségi válasz­tásokat szeretne novemberben. Il­letékesek szerint Milosevic fő cél­ja, hogy csökkenjen a Vojislav Seselj vezette radikálisok befolyá­sa. Az utóbbi tíz napban azonosí­­tatlan helikopterek százai repültek át a kelet-boszniai Zvorniktól dél­nyugatra fekvő Sapna fölött — közölték a boszniai ENSZ-erők nevük mellőzését kérő illetékesei.­ ­ Átszervezték a jugoszláv szövetségi kormányt Ma kezdik a munkát a határmegfigyelők Pokolgép robbant a párizsi akadémián Pokolgép robbant tegnap kora hajnalban a párizsi akadémia egyik épületszárnyában. A két könnyű személyi sé­rülést okozó robbantással a Korzikai Nemzeti Front a Szabadságért nevű szervezetet vádolják FOTÓ: MTI / AP Londonban még nem mérik a türelmi időt MTI ------------------------­A brit kormánynak az észak-ír­országi helyzetnek szentelt ülésén a miniszterek egyetértettek, hogy az IRA katolikus terrorszervezet három hete meghirdetett tűzszü­nete bátorító, de még további biz­tosítékokra van szükség, hogy a tűzszünet végérvényes és örökre szól. Más szóval, a brit kormány még nem kezdte meg azt a három hónapos türelmi időt, melynek vé­geztével hajlandó bevonni az Észak-Írország Nagy-Britanniától való elszakításáért küzdő katoli­kus fegyveresek politikai képvise­letét, a Sinn Fein pártot a tarto­mány jövőjéről tervezett tárgyalá­sokba. Albert Reynolds, az Ír Köztársaság miniszterelnöke bí­rálta a brit kormány időhúzását. Az észak-írországi koronahű pár­tok parlamenti képviselői csütör­tökön dicsérték a kormány óva­tosságát. A BBC kommentárja szerint a brit kormány a politikai légkör lenyugvását várja, mielőtt lépésre határozná el magát Észak­írország ügyében. A jelek szerint például sikeres a brit kormány erőlködése, hogy még ne hívják meg Washingtonba Gerry Adam­­sot, a Sinn Fein párt vezérét. Ame­rikai tisztségviselők szerint Adams washingtoni útja talán az­után várható, hogy az észak-íror­szági unionista pártok képviselőit fogadják kormányszinten az ame­rikai fővárosban. KÜLFÖLD Budapest nem segélyt, piacokat kér Az Országgyűlés európai in­tegrációs ügyek bizottságának el­nöke szerencsétlennek és a ma­gyar érdekek szempontjából hát­rányosnak tartaná, ha — mint arra bizonyos jelekből következtetni lehet — az Európai Unió egy ka­lap alá venné Magyarországot és a visegrádi csoport másik három tagját a társulási megállapodással szintén rendelkező Romániával és Bulgáriával. Orbán Viktor ezt Michael Jaynek, a brit külügyminiszté­rium európai integrációért, vala­mint a kelet- és közép-európai országokért felelős államtitkárá­nak fejtette ki csütörtöki találko­zójukon. A brit diplomata három napig tartózkodott Budapesten, s ezalatt európai ügyekben illeté­kes magyar politikusokkal és kormánytisztviselőkkel cserélt véleményt. Orbán hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország nem segélyt, hanem piacokat szeretne kapni a közös­ségtől. Ebből a szempontból ked­vezőtlen jelenségnek nevezte, hogy idén várhatóan 1 milliárd dolláros lesz a magyar deficit az Európai Unióval folytatott keres­kedelemben. • Gy. Z. Major: a fő téma legyen a bővítés! MTI-------------------------­John Major brit kormányfő szerint az EU intézményi reform­járól tervezett 1996-os kormány­közi értekezlet fő témájává azt kell megtenni, hogy miként bővít­sék a közösséget a közép- és a ke­let-európai országokkal, és ho­gyan erősítsék a közös kül- és vé­delmi politikát. Ezt a brit minisz­terelnök Jacques Santennel, az EU brüsszeli Bizottsága januárban hi­vatalba lépő új elnökével közölte. Santer ezekben a napokban végig­látogatja az EU tagországait, és szerda este Majorrel tárgyalt a brit miniszterelnök vidéki rezidenciá­ján, Chequers-ben. A bővítés kér­désén túl nem sok egyetértés mu­tatkozott a brit kormányfő és az új bizottsági elnök között. Santer ugyan, a brit álláspontnak kedvez­ve közölte, hogy ő sem ért egyet az EU úgynevezett kemény mag­jának megalkotására tett francia és német javaslatokkal. De föderatív meggyőződéséhez híven azt a brit elképzelést sem támogatta, hogy az EU többlépcsős, laza szerve­zetté váljék, amelyben a tagálla­mok önkényesen válogathatnak a közösségi programokból Európai folyosók megnyitásáról tárgyaltak Pozsonyban Pozsonyi tudósítónktól Az „európai folyosók” kijelö­léséről való közös gondolkodás előrehaladása volt magyar szem­pontból a legfontosabb eredmé­nye a közép-európai közlekedési miniszterek tegnapi pozsonyi tárgyalásainak — mondta a ta­nácskozás befejeztével a Magyar Hírlapnak Lotz Károly. Fölmerült ezek között bilaterá­lis tárgyalás a szlovén—magyar autópályáról és közvetlen vasúti összeköttetésről az ukrán—ma­gyar—szlovák—osztrák tranzit­­útvonal, az észak—déli autópá­lyáról kialakított nézetek egyezte­tése. Megvitatták a kombinált szállítások problémáját is, aminek a jelentőségét fokozza az a tény — tájékoztatott Lotz Károly —, hogy az osztrák EU-tagság követ­keztében szigorodnak Ausztriá­ban a környezetvédelmi korláto­zások. Lényeges vita folyt a köz­lekedésbiztonság növelésének le­hetőségeiről is. A konferencián felmerült elképzelések finanszíro­zásába — derült ki — szívesen bekapcsolódnának a nemzetközi pénzintézmények, többek között a Világbank is, amennyiben leg­alább részleges állami garanciák is támogatnák a tervezeteket. A hitelnyújtás feltételeinek kidolgo­zása tehát sürgető feladat. Lotz Károly a jövő héten Budapesten találkozik az EBRD képviselői­vel akikkel a magyar út- és vasút­hálózat fejlesztési lehetőségeit te­kinti majd át. Kohl: a volt NDK Európa leggyorsabban fejlődő régiója Berlini tudósítónktól Helmut Korn (CDU) kancel­lár csütörtökön a német gazda­ság és szakszervezetek vezetői előtt elégedetten szólt a keleti tartományok felzárkóztatásáról. A kereszténydemokrata kor­mányfő szerint a volt NDK idei 8-9 százalékos gazdasági növe­kedése egyedülálló Európában. A keletnémet gazdaság hely­zetét áttekintő 23. „kancellári ta­lálkozón” Kohl kifejtette, hogy a munkaerőpiacon is javulás vár­ható. (Négy évvel a két német állam újraegyesítése után az ős- NSZK-ban nyolcszázalékos, az új tartományokban 15 százalé­kos az állástalanok tábora.) A hajdani NDK — mondta — túl van a rekord-munkanélkülisé­gen, és a konjunktúra már érez­teti hatását. A keleti országrész 1,2 millió munkanélkülije közül külö­nösen a pályakezdők, a nők és a 50 év felettiek elhelyezkedése nehéz. A keletnémetek átlagbére 70 szá­zaléka a nyugatnémetekének. A keleti tartományok Bonntól eddig több mint 500 milliárd márkát kaptak gazdaságuk fel­zárkóztatásához, de az Európai Unión belül ez a régió még min­dig (Görögországgal együtt) a legelmaradottabb. Az SPD már csütörtökön bírálta Kohl „öröm­mámorát”, jelezve, hogy a vá­lasztási kampány részeként a kancellár „megszépíti a valós helyzetet”, elfeledkezve arról, hogy a pozitív statisztikák hátte­rében az NDK-tól örökölt le­pusztult gazdaság áll. • M. G. Barbár lefejezések Algériában MTI-------------------------­Tizenhat polgári személyt fe­jeztek le szélsőséges iszlám fegyveresek az utóbbi napokban Algéria nyugati és délnyugati vi­dékein — jelentette az AFP az El Vatan című algériai lap csü­törtöki értesüléseire hivatkozva. Tiaret tartomány Szídi Bakti te­lepülésén szerdára virradóra egy fegyveres csoport 16 személyt hurcolt el lakhelyeikről egy kö­zeli erdőbe, ahol a szerencsétlen embereket kegyetlenül meg­csonkították, majd lefejezték. Umm-el-Buagi településen ugyancsak szerdára virradóra há­rom személyt ismeretlenek meg­csonkítottak, torkukat elvágták. Médéában egy húszéves lányt hurcoltak el szülőházából fegy­veresek, akik később a lány fej nélküli holttestét visszahozták volt otthona szomszédságába — írta az algériai lap. Az AFP je­lentése nem világít rá a szörnyű gyilkosságok indítékaira. Összevont választásokat tartanak 1996-ban? Kemény, de nem forró ősz vár Jelcinre Moszkvai tudósítás Az orosz törvényhozás alsó­házának, az elnöknek, vala­mint a megyei szintű vezetők­nek a megválasztását célszerű volna egy napon megrendezni — jelentette ki az államfő hi­vatalának vezetője az ITAR­­TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. Szergej Fi­latov közölte: az 1996-ban ese­dékes választásokat az orosz függetlenség napjára, június 12-ére lehetne időzíteni. Az elnöki adminisztrációban született döntés azt jelzi, hogy Borisz Jelcin és csapata nem­csak elfogadta, hanem tovább is fejlesztette a választások össze­vonására tett alsóházi javaslatot. Filatov úgy értékelte, hogy a ne­héz gazdasági helyzetben lévő régióknak erős hatalomra van szükségük, márpedig a helyha­tósági, az elnök-, és a törvény­hozási választások eltérő idő­pontban történő megrendezése komoly energiákat vonna el. A javaslatot tanulmányozó szakértők egyetértettek abban, hogy a választások összevonása jó hatással lehet a szavazópolgá­rok aktivitására, a parlament fel­sőháza, a Szövetségi Tanács tag­jai pedig lelkesen támogatják az elképzelést. Az ellenzék, különösen a Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt viszont ellenzi a javaslatot, és a halasztás he­lyett előrehozott elnökválasztást követel. Az utóbbi hetek azon­ban azt mutatják, hogy elképze­léseik nem találtak kellő társa­dalmi támogatásra. Az orosz elnök sajtótitkára úgy vélekedik, hogy kemény, de az előrejelzésekkel ellentétben nem forró ősz vár a szabadságá­ról hazatért Borisz Jelcinre. Vja­­cseszlav Kosztyikov elmondta, hogy a szélsőséges erők képvi­selői, mint például Alekszandr Ruckoj vagy Zjuganov, sikerte­lenül próbálkoztak a perifériára szorult szociális rétegek meg­nyerésével, a kormány ellen irá­nyuló kampányuk kudarcba ful­ladt. Mindenesetre Jelcin a jövő­ben nagyobb figyelmet kíván fordítani a belpolitikai gondok­ra, és a társadalmi megbékélést meghirdető egyezmény végre­hajtására. Kosztyikov azt mond­ta, hogy az elnök a közeljövőben a lakossághoz intézett felhívá­sokban ismerteti a társadalmi béke megszilárdítására vonatko­zó rendelettervezeteit, előbb azonban konzultál a kormány és a törvényhozás vezetőivel. • • Molnár János Maradnak az Irak elleni szankciók Reuter ----------------------­Az ENSZ fenntartja szankcióit Irakkal szemben, miután a Bizton­sági Tanácsban az USA szembe­került Franciaországgal és Orosz­országgal abban, hogy mikor kez­dődjenek tárgyalások az iraki kő­­olajexport tilalmának esetleges enyhítéséről vagy feloldásáról. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet erősen kritizálta a francia—orosz javaslatot, amely próbaidőre fegyver-ellenőrzési programot kívánt bevezetni, ami után a Biztonsági Tanáccsal fel akarták oldatni az olajzárlatot. Moszkvai tudósítás Az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú beosztottja az Izvesztyija című lapban úgy véle­kedett, hogy jelek szerint az ENSZ az Irakot sújtó embargó fel­oldása felé hajlik. A név nélkül nyilatkozó diplomata kifejtette: a tilalom enyhítésére vonatkozó el­ső lépések már a jövő évben bekö­vetkezhetnek, és Oroszországnak fel kell készülnie arra, hogy a szankciók végleges megszűnése után minél zökkenőmentesebben térjen vissza az iraki piacra. A külügyminisztérium állás­pontja szerint Moszkva számára komoly előnyökkel járhat a gaz­dasági együttműködés, éppen ezért Moszkva arra biztatja Bag­­dadot, hogy a leszerelésre vonat­kozó ENSZ-határozatok végre­hajtásával, és a nemzetközi közös­ség követeléseinek teljesítésével hatékonyan segítse elő az embar­gó mielőbbi feloldását. A kül­ügy illetékes terü­leti osz­tályának vezetője elmondta, hogy korábban rendkívül gyümölcsö­zőnek bizonyultak az orosz—ira­ki kereskedelmi kapcsolatok. Bagdad évente csak fegyverből 1,5-2 milliárd dollár értékben ren­delt Moszkvától, és az esetek túl­nyomó többségében készpénzzel, vagy kőolajjal fizetett. •M.J. Berlusconi alkut kötött a szakszervezetekkel Firenzei tudósítónktól Az olasz kormány kismérték­ben mégis kénytelen lesz növelni az adóterheket, hogy elkerülje a frontális összeütközést a szak­­szervezetekkel. A vita tárgya ezúttal a jövő évi költségvetés tervezete, s azon belül is a nyug­díjkorhatár felemelésére vonat­kozó elképzelések voltak. A kormány így igyekezett többletbevételhez jutni a követke­ző költségvetési évre, s biztosíta­ni, hogy — gazdasági filozófiájá­hoz híven — az adók emelése nél­kül javíthassa az államháztartás egyensúlyát. A közelmúltban megszellőzte­tett tervezet következménye a korhatárt elért alkalmazottak tö­meges nyugdíjazási kérelme és ut­cai megmozdulásai voltak. A munkáltatók nagy szervezetei pe­dig általános sztrájk meghirdeté­sével és a munkaerőpiacon az utóbbi három évben tapasztalható viszonylagos béke felborításával fenyegetőztek. „Csatát vesztett az, aki ujjat hú­zott a szakszervezetekkel” — nyil­­­atkozta a legnagyobb érdekvédel­mi szövetség (CGIL) második embere. A béke feltétele végül az egyensúlyt javítani hivatott manő­ver irányainak megváltoztatása lett. 1995-ben egyelőre nem nyúl­nak hozzá a nyugdíjakhoz, s a be­vételek növelése érdekében in­kább az adók szigorúbb behajtásá­hoz és bizonyos korábbi adóked­vezmények megszüntetéséhez fo­lyamodnak majd. A kompro­misszum szenvedő alanyai a me­zőgazdaság és a szövetkezeti szektor lesz, s jövőre a vállalatok fúzióját sem követik időleges adó­­elengedések. 1994. szeptember 16., péntek Phenjan milliárdokat kaphat a reaktorátállásért Reuter ---------------------­Az USA azt tervezi, hogy egy nemzetközi konzorcium 4 mil­liárd dollárt bocsát Észak-Ko­­rea rendelkezésére, hogy finan­szírozza könnyűvizes reaktorok telepítését — közölte a Kyodo japán hírügynökség. Washington azt javasolja, hogy konzorciumban Dél-Korea és Ja­pán is vegyen részt, s az összeg több mint felét a két ázsiai ország adja. Észak-Korea korábban éle­sen elutasította azt a lehetőséget, hogy dél-koreai atomerőműveket telepítsenek az országba. A phenjani atomügyben három helyen is zajlottak tárgyalások az elmúlt napokban. Robert Gallucci amerikai államtitkár-helyettes To­kióban, majd Szöulban folytatott megbeszéléseket, Berlinben pedig befejeződtek a két Korea között, az USA közvetítésével zajló egyeztetések. Az Egyesült Államok biztosí­totta a szöuli kormányt, Dél-Ko­­rea központi szerepet fog játszani minden megállapodásban, mely­nek célja, hogy biztonságosabb atomreaktorokról gondoskodjon Észak-Korea számára. Észak-Korea viszont csak ab­ban az esetben fogadja el azt az amerikai követelést, hogy állítsa le hazai gyártású reaktorait, ha nukleáris kutatásokra és a költsé­gek fedezésére több milliárd dol­láros kompenzációt kap. Az öt na­pig Berlinben tárgyaló észak-ko­reai delegáció vezetője, Kim Dzsong Ju úgy nyilatkozott, hogy még nincs megállapodás a pénz­ügyi követelésről. |—| Világhíradó |—| Parlamenti részsiker a krími „háborúban” (MTI) A krími parlament csütörtök este részgyőzelmet aratott a kormányzattal és az elnökkel folytatott „négynapos háborúban”; megvonta a bizalmat a Jevgenyij Szahurov vezette kormánytól és e döntés elfogadására kérte Jurij Meskov elnököt. Maga az ügy­vezető kormányfő szóban már felmentését kérte Meskovtól, ám az elnök egyelőre nem adta beleegyezését, mondván, írásos kér­vény szükséges. Havannai exodusmérleg (MTI) Hét holttestet fogtak ki a kubai felségterülethez tartozó parti vizekből a határőrök az augusztus 5. és szeptember 13. kö­zött eltelt időszakban — közli a havannai belügyminisztérium csütörtökön közzétett tájékoztatója. Eszerint ugyanebben az idő­ben a parti őrség egységei 3398 életveszélybe került menekülő­nek nyújtottak segítséget, és szállították vissza a szárazföldre. Szabadlábon az elítélt kommunista pártvezetők (MH) Csütörtökön szabadon engedték a volt Román Kommunis­ta Párt politikai végrehajtó bizottságának 1990-ben elítélt, két utolsó tagját, Ion Dincát és a Hargita megyei pártbizottság egyko­ri első titkárát, Fazekas Lajost. A feltételes szabadlábra helyezé­sükről szóló határozat egyebek között jó magaviseletükkel és elő­rehaladott életkorukkal indokolja a döntést. Papi szakszervezet alakult Angliában (MH) A brit MSF-szakszervezet 40 taggal megalakította papi ta­gozatát, amelyhez újabb felvételi kérelmek érkeztek. A papok mindenesetre közölték, hogy sztrájkolni sosem fognak. Kovács a prágai EBEÉ-tanácskozáson (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) közelgő decemberi csúcstalálkozójának előkészítése a fő témája annak a kétnapos tanácskozásnak, amelyet az EBEÉ ma­gas rangú külügyminisztériumi tisztségviselői kezdtek csütörtö­kön Prágában. Ma a cseh fővárosba érkezik Kovács László kül­ügyminiszter, aki Magyarország nevében átveszi Olaszországtól a testület (jövő évi) soros elnöki posztját. Búcsú az intifádától (MTI) Az Arab Liga Kairóban ülésező miniszteri tanácsa csü­törtökön nyilvánosságra hozott határozatában „végső elisme­rését” fejezte ki az Izrael által megszállt területeken 1987-ben indított palesztin felkeléssel kapcsolatban, s ezzel az arab or­szágok diplomáciájának vezetői végleg a történelembe szám­űzték az intifádát. BNV-meglepetés a Westel 900 GSM-től! A Westel 900 GSM a BNV “C” pavilonjában teljes készülék választékával várja az érdeklődőket szeptember 9. és 18. között! A Westel 900 GSM a BNV időtartama alatt és egész szeptemberben igen kedvező áron, 5 éves garanciával ajánlja a MOTOROLA 7200-as GSM készüléket! Ajándékba valódi bőrtok minden Motorola 7200 GSM telefon mellé! Westel 900 GSM mintaboltok: Budapest, XI. ker. Kaposvár utca 5-7. • V. ker. Petőfi Sándor utca 12. • Kecskemét, Kossuth tér 3. • Nyíregyháza, Rákóczi út 60. • Eger, Rákóczi út 95. W­estel 900 GSM. A kapcsolat.

Next