Magyar Hírlap, 1995. június (28. évfolyam, 127-138. szám)

1995-06-01 / 127. szám

2 Magyar Hírlap__________ VILÁGHIRADÓ Varsói demonstráció meglepetéssel (MTI) Meglepetéssel ért véget a Szolidaritás szerdai varsói ak­ciója. A minisztertanács épülete előtt összegyűlt mintegy két­ezer fős tömeg ugyanis nem számított arra, hogy érdemben tár­gyalni tud a kormány képviselőjével, ám Marek Borowski, a miniszterelnöki hivatal vezetője mindenki megdöbbenésére a kordont átmászva személyesen ment a tüntetők közé. Borows­ki beszéde után a tüntetés feloszlott. A „csúnya” benesi dekrétumok (MH) Eduard Benes dekrétumai rendkívül csúnya olvasmányok - jelentette ki Milan Uhde, a cseh parlament elnöke, válaszolva Zieleniec külügyminiszternek arra a múlt heti felvetésére, mely szerint nem teljesen kizárt a dekrétumok erkölcsi elítélése Cseh­ország részéről. Uhde azonban hozzátette: mégsem értene egyet a háborús döntések akár erkölcsi elítélésével sem, mivel ez bea­vatkozást jelentene, mégpedig utólag, a történelembe. Kucsma bizalmi népszavazást írt ki (MTI) Leonyid Kucsma ukrán államfő népszavazást írt ki jú­nius 28-ára, amelyen Ukrajna lakosságának közte és a parla­ment között kell dönteni. Az államfő szerdán televízióbeszéd­ben elmondta: politikai válság bénítja meg Ukrajnát, s ez káros az ország gazdaságára és jövőjére nézve. Mikor lesz a lengyel elnökválasztás? (MTI) Minden jel arra mutat, hogy a várakozásokhoz képest eltolódik az idei lengyel elnökválasztás időpontja, s az ese­ményre csak november második felében kerül sor - írja a Zycie Warszawy szerdai száma, azt követően, hogy a szejm elnöke le­zárta a politikai tömörülésekkel folytatott konzultáció-soroza­tát. A napilap információi szerint Józef Zych már döntött az el­nökválasztás dátuma ügyében, s az közel áll a jobboldali erők és a Parasztpárt javaslatához, miszerint az eseményt a lehető legtávolabbi időpontban kellene megtartani. Féltik Károly herceget Dublinban (Reuter) Több száz ír katonát és rendőrt mozgósítottak szer­dán Dublinban Károly brit trónörökös érkezésére. Az északír hatóságok szigorúan ügyelnek a herceg biztonságára, különö­sen azután, hogy kedden valaki megpróbálta felgyújtani Ká­roly meggyilkolt nagybátyjának, Mountbatten grófnak volt ír­országi házát. Károly egyébként a királyi család első tagja, aki nyolcvan éve, az angol uralom elleni fegyveres forradalom győ­zelme óta hivatalos látogatást tesz az Ír Köztársaságban. Etiópiában a koalíció győzött (Reuter) Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az etióp kor­mánykoalíció az ország első többpárti választásán. A kedden ké­ső éjszaka nyilvánosságra hozott eredmény szerint a kormányzó Etióp Népi Forradalmi Demokratikus Front, amelyik 1991-ben fegyverrel szerezte meg a hatalmat, a szavazatok 90 százalékát szerezte meg az ország kilenc etnikai alapú régiója közül hatban. Visszakérik a halászokat (Reuter) A dél-koreai Vöröskereszt vezetője szerdán azt kérte az északiaktól, hogy adják vissza a kedden az észak-koreai vi­zeken elfogott halászhajót és nyolcfős legénységét. Az incidens előzetes vizsgálataival kapcsolatban a szöuli védelmi miniszté­rium szóvivője azt mondta, hogy a halászhajó iránytűje romol­hatott el, s emiatt tévedt észak-koreai vizekre. A BIZALOM KÖTELEZ A VOLKSBANK NEMZETKÖZI HÁTTERE ÉS TAPASZTALATA ABSZOLÚT GARANCIA ÜGYFELEINKNEK A BIZALOM 3+3 TAKARÉKJEGY KAMATPRÉMIUMÁT MEGELŐLEGEZVE FIZETJÜK KI Ön a 3 hónapos lekötés után 24,5 % kamatot kap kézhez. Ha további 3 hónapra meghosszabbítja takarékjegyét, 1,5 % kamatprémiumot fizetünk Önnek. Kérjen valamennyi szolgáltatásunkról részletes tájékoztatást. Magyarországi VOLKSBANK Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 7. 7621 Pécs, Perczel u. 4. Tel: 266-1688 Fax: 266-1680 Tel: (72) 210-444 Fax: (72) 210-448 VOLKSBANK Hungary ­ Lassan halad a mentés Szahalinon MH-Moszkva/MTI Az orosz elnök azzal gyanúsí­totta Japánt, hogy a Kuril-szi­­getek visszaszerzésére akarja felhasználni a szahalini föld­rengés áldozatainak felajánlott segítséget. A vidéki látogatá­son tartózkodó Borisz Jelcin azt mondta, hogy az orosz szakemberek egyedül is meg­birkóznak a feladattal, és úgy értékelte, hogy a támogatását felajánló külföld a későbbiek­ben alkudozni kezdhet, és vi­­szontengedményeket várhat Oroszországtól. Jelcin szerint a japánok pél­dául azt mondhatják, hogy se­gítettünk, megtettük, ami tő­lünk tellett, most rajtatok a sor, adjátok vissza a Kuril-szi­geteket. Az orosz hírügynök­ségek azt jelentették, hogy a munkálatokat irányító Szosz­­kovec első miniszterelnök-he­lyettes nem osztja Jelcin véle­ményét, és a tervek szerint ha­marosan találkozik Tokió képviselőivel, hogy tárgyalá­sokat kezdjen a japán segít­ségnyújtás beindításáról. A katasztrófa színhelyéről érkező beszámolók éles ellen­tétben állnak Jelcin kijelentésé­vel. A 800 fős mentőb­rigád ugyan minden tőle telhetőt megtesz a romok alatt rekedt emberek kiszabadításáért, de az idő múlásával egyre kisebb az esélye annak, hogy túlélőkre bukkannak. Szerda estig 529-re emelkedett a halálos áldozatok száma a földig rombolt szahali­ni Nyeftyegorszkban. A telepü­lés 2977 lakosa közül összesen 924 embert ástak ki szerda estig a romok alól, így négy nappal a földrengés után továbbra is két­ezer ember van az összedőlt há­zak romjai alatt. Kevés a mentőberendezés, a rossz közlekedési viszonyok miatt a segítség lassan érkezik. Az orosz illetékesek hamaro­san lezárják a katasztrófa szín­helyét, hogy megakadályozzák az esetleges járványok tovább­terjedését, és az Ohában dolgo­zó újságíróknak is különleges engedélyt kell beszerezniük ahhoz, hogy eljussanak a föld­rengés által sújtott Nyeftye­­gorszkba. A földrengés háttere a 10. oldalon Kétezer ember hever a romok alatt FOTÓ: REUTER KÜLFÖLD PUBLISHED WITH THE NEW YORK TIMES AND THE WASHINGTON POSTV eszélyhelyzet Az alábbiakban az Internatio­nal Herald Tribune tegnapi számának vezércikkét közöl­jük rövítve: A boszniai szerb erők az ENSZ-missziót olyan válságba terelték, amely végzetes lehet. A túszszedő akciók nem csak képtelenné teszik az ENSZ-t, hogy vállalt kötelezettségével ellentétben megvédje Szaraje­vót; ezek az akciók hátborzon­gató módon lehetővé teszik azt is, hogy a 17 országból érke­zett, könnyű fegyverzettel ren­delkező békefenntartót nyilvá­nos megaláztatásnak, és talán a mészárlásnak tegyék ki. A dol­gok így nem mehetnek tovább. Azok az országok, amelyek ka­tonákat küldtek az ENSZ-erők kötelékébe, katonáik életét nem fogják így kockára tenni. A választási lehetőségek között szerepel, hogy vagy megerősítik és átcsoportosít­ják az ENSZ-helyőrséget vagy egy zűrös hadművelet kereté­ben kivonják mindahányat, hi­szen a Clinton-kormányzat vállalta, hogy e kivonásnak a biztonságát szavatolja. Ha a megerősítésnek és az átcso­portosításnak nem találják meg a hivatalos formuláját, ak­kor a kivonás rövidesen elke­rülhetetlen lesz.­­ Minden erőfeszítést meg kell tenni azonban az ENSZ- misszió megmentése érdeké­ben, beleértve azt is, hogy a szárazföldi hadműveletekben érintett országok több katonát küldenek, és körültekintően átcsoportosítják kevéssé se­bezhető állásokba a leginkább veszélyeztetett csapatokat. Egy harci övezetben a sem­leges és humanitárius szerep fenntartása rendkívüli módon nehéz. De a jelenlegi válságban a helyes válasz az, hogy bizto­sítjuk az ENSZ-erőket, rendel­keznek a szükséges katonai eszközökkel ahhoz, hogy meg­védjék maguk és végrehajtsák humanitárius küldetésüket - miközben nem lépik át azt a ha­tárt, amelyen túl már az általá­nos háború dúl. A Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. osztrák-magyar vegyes vállalat (nagyvállalat, 4 milliárd Ft törzstőkével), mérlegképes vizsgával, adóügyi és könyvelési gyakorlattal rendelkező pénzügyi-számviteli m­unkatársakat keres felvételre A vállalat címe: Budapest XI., Bartók Béla út 152/H Jelentkezni lehet: Ü - levélben, önéletrajzzal:­­ Budapest, Pf.: 384. 1113 - telefonon: 206-6154 vagy 166-6472/109. 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Amerikai tengerészgyalogosok az Adrián A világ a foglyok elengedését követeli MH-Újvidék/Washington/ Moszkva/Párizs/Reuter/MTI A boszniai szerbek fogságában lévő kéksapkások feltétel nél­küli szabadon bocsátását köve­teli a világ közvéleménye, bár egyelőre nem tesznek lépéseket a kiszabadításuk érdekében. Ez nem is lenne könnyű vállalko­zás, hiszen az ENSZ-békefenn­­tartók szét vannak szórva a köz­társaság egész területére. Az Európai Unió és a NATO vé­delmi miniszterei újabb Boszni­­a-értekezletre készülnek. Pá­rizsban az ENSZ-erők megerő­sítésének konkrét lépéseiről lesz szó. A boszniai szerbek veze­tősége szerdán „sürgős diplo­máciai tárgyalásokat” sürgetett a nemzetközi összekötő csoport képviselőivel, és azonnali talál­kozót javasolt az öt hatalom képviselőinek, hogy megtár­gyalják a túszul ejtett kéksisako­sok problémáját. ENSZ-körök­­ből azonban jelezték: csak ak­kor hajlandók tárgyalni, ha a pa­lái szerbek előbb minden fog­lyot szabadon engednek. A francia kormány elsőren­dű célja elérni, hogy a boszniai szerbek „azonnal és feltétel nélkül” szabadon engedjék a békefenntartókat. Párizs elége­dett azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket az utóbbi napokban Boszniáról tartott az öthatalmi összekötő csoport, valamint az Európai Unió, illetve a NATO. A szerdai minisztertanács után Boroin kormányszóvivő közöl­te: a partnerek magukévá tet­ték Párizs három követelését. Eszerint szigorú figyelmezte­tést intéznek a boszniai szer­­bekhez, hogy engedjék szaba­don a túszokat, másrészt az ENSZ-erők küldetése meg­hosszabbításának feltételeként követelik a békefenntartók ön­védelmi lehetőségének bővíté­sét, egyidejűleg pótlólagos fel­szerelés helyszínre küldését. Harmadik feltételként pedig sürgetik a békés, tárgyalásos megoldást, nyomást gyakorol­nak Milosevic szerb elnökre, hogy Belgrád ismerje el Bosz­nia-Hercegovinát. Alain Juppé kormányfő be­jelentette, hogy az illetékes francia miniszter meghívására szombaton Bosznia-értekezlet­­re ülnek össze Párizsban az EU és a NATO védelmi miniszte­rei. Az értekezleten a boszniai ENSZ-erők megerősítésének konkrét lépéseiről lesz szó. Az orosz elnök úgy értékel­te, hogy katonai erő alkalmazá­sával nem lehet kiszabadítani a kéksapkásokat. Borisz Jelcin szerint a hatalmas területen el­szórtan őrzött túszok mindegyi­két lehetetlen volna egyetlen kommandóakció során meg­menteni, ugyanakkor azt is je­lezte, hogy végső esetben a Sza­rajevó környékén állomásozó orosz ENSZ-katonák vállalnák a részvételt a foglyok kiszaba­dításában. Az Adriai-tengeren a má­sodik világháború befejezése óta nem lehetett annyi hadi­hajót látni, mint most. A bosz­niai szerbek túszszedő akcióit követően négy flottaegység is térségben van. Az amerikai Roosevelt és a brit Illustrious repülőgép-hordozót négy­négy hadihajó, a francia Foch repülőgép-anyahajót két part­ra szállító hajó kíséri. A há­rom, nemzeti lobogó alatt ha­józó egységen kívül közös NATO-parancsnokság alatt 20 hadihajó van az Adrián. William Perry amerikai vé­delmi miniszter bejelentette, hogy az Adriai-tengeren lévő amerikai hadihajók fedélzetén szolgáló mintegy 2000 tenge­részgyalogost be lehetne vetni Boszniában, az Unprofor-erők védelmében. A kérdésre, hogy a tengerészgyalogosok közeli­­sége előrevetít-e egy nagysza­bású hadműveletet, Perry nem­mel válaszolt, hozzátéve: „kivé­ve azt az esetet, amikor a NATO keretében küldünk csa­patokat a veszélyben lévő ENSZ-alakulatok kimentésé­re. Az elnök erre kötelezte el magát. De ebben az esetben is először kongresszusi támoga­tást próbálnánk szerezni”. Ken Bacon, a Pentagon szóvivője közölte, hogy megerősítették a körzetben lévő amerikai légi­erőt. Két erősen felfegyverzett AC-130-as harcigép csatlako­zott a már ott lévő két AC -130-ashoz, és hat EF-1­l-es elektronikus harcigép, vala­mint az őket levegőben feltölte­ni képes üzemanyag-hordozó repülőgépek érkeztek a közeli támaszpontokra. David Owen, az Európai Unió békeközvetítője június­ban visszavonul megbízatásából - közölte a politikus munkatár­sa. Döntésének nincs politikai oka - mondta Maggie Smart. A bosnyák fővárost tegnap újabb heves tüzérségi támadás érte, de a veszteségek még nem ismeretesek. A bosnyák rádió azt jelentette, hogy a szerb erők támadást indítottak a kelet­boszniai Gorazde ellen. Az Oz­­ren hegységben folytatódik a bosnyák kormánycsapatok elő­renyomulása, az eddigi harcok­­ban a rádió szerint kétsz. szerb katona esett el. Dudajev elutasítja a terrort MTI Dzsohar Dudajev elnök eluta­sította, hogy a csecsenföldi há­borút Oroszország más részei­re is kiterjesszék, ahogyan azt a szabadcsapatok parancsno­kai követelték kedden. Ezt a csecsen vezérkar illetékese kö­zölte, miközben elkeseredett harcok folytak a Kaukázus lá­bánál, a déli irányban előre­nyomuló szövetségi csapatok és a csecsen lázadók között. A csecsenföldi függetlensé­gi harcosok Dudajev elutasító kijelentése ellenére kamikáze zászlóaljakat szerveztek, ame­lyeknek tagjai bármilyen megbízatás teljesítésére, s szükség esetén terrorakciókra is készek - jelentette ki az ITAR-TASZSZ moszkvai hírügynökség szerint Daud Ahmadov, a csecsen milíciák egyik vezetője szerdán Groz­­nijban. Ahmadov szerint a csecse­­neknek már nem kell tekin­tettel lenni a nemzetközi köz­véleményre, amely a csecsen­földi fejleményeket több mint fél éve szótlanul figyeli. „Ne­künk már senki nem fog segí­teni, ezért kénytelenek va­gyunk a gonoszságot gonosz­sággal nyugtázni” - mondta Ahmadov. A szövetségi csapatok teg­nap eljutottak a csecsenek egyik fő erősségének számító Vegyeno felé vezető völgy be­járatához. A Vegyeno és Agisti felé előnyomuló orosz csapatok elkeseredett ellenál­lásba ütköztek a Groznijtól délre fekvő Ulusz-kert, és Szerzseny-Jurt térségében. Szíria fél az izraeli népszavazástól MH-Tel-Aviv A tegnapi szíriai lapok felhá­borodott hangú cikkeket kö­zöltek Jichak Rabin izraeli miniszterelnök azon döntése okán, hogy a Golán-fennsík kérdésében népszavazást ren­dez Izraelben. „Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter maga elismeri - írják egyöntetűen -, hogy a Go­­lán nem volt soha Izrael szerves része, mi több, zsidó emlékhe­lyek sem találhatók rajta. Hogy jön ahhoz Rabin, hogy utasítás­ba adja azt, hogy a nép döntsön az őt nem megillető föld hova­tartozása ügyében?” Izraelben viszont a legfel­sőbb bíróság véleménye sze­rint azért nem kell népszava­zást rendezni a Golánról, mert 1967-ben, a hatnapos há­ború után törvényt hoztak a fennsík státusáról, amely sze­rint az elválaszthatatlan része a zsidó államnak, és arról stra­tégiai okok miatt soha nem fog lemondani. • Mérő Miklós Moszkva is békepartner lett • Folytatás az 1. oldalról Az Észak-atlanti Együttműkö­dési Tanács (NACC) ülésén résztvevő több, mint 40 kül­ügyminiszter egyhangúlag üd­vözölte az orosz csatlakozást, a tagságra pályázók úgy ítélték meg, hogy az könnyebbé tehe­ti a szervezetbe vezető utat. Hasonlóan vélekedett a NA­­TO-orosz párbeszéd intézmé­nyesítéséről a magyar külügy­miniszter, aki szerint az elfoga­dott dokumentumok a szövet­ség és Moszkva viszonyát ren­dezik, s ezáltal megkönnyítik a bővítést. Kovács László annak a véle­ményének adott hangot, hogy Oroszország lépésről lépésre elfogadja az Észak-atlanti Szö­vetség kiszélesítését és rájön arra, hogy az nem sérti bizton­sági érdekeit. Úgy vélte, senki­nek sem érdeke, hogy a kiszé­lesítés erős orosz ellenállás mellett és ellenére jöjjön létre. A NATO és Oroszország közötti intenzív párbeszéd ke­reteit, fórumait a szövetség reményei szerint decemberig rögzíteni tudják a felek. A minden eddiginél kiterjed­tebb együttműködési prog­ram információcserét irányoz elő politikai és biztonságpoli­tikai kérdésekben politikai konzultációkat, kölcsönös ér­dekeltségre számot tartó té­mákban, továbbá együttmű­ködést néhány, a biztonsággal összefüggő területen, így pél­dául a békefenntartásban. Gyakorlatilag elbeszéltek egymás mellett az Észak-at­lanti Szövetség és Oroszor­szág képviselői a NATO meg­ítélését illetően. Kozirjev sür­gette a NATO átalakítását, hogy az tisztán katonai szer­vezetből politikaivá váljék. Willy Claest NATO főtitkár ezzel szemben azt hangsú­lyozta, hogy a NATO mindig is politikai szövetség volt. Claes az NACC-ülés margó­ján tegnap tájékoztatást adott a közép- és kelet-európai orszá­gok külügyminisztereinek a szövetség bővítéséről készült tanulmányról. A téma a főtit­kár és a magyar külügyminisz­ter négyszemközti megbeszélé­sén is szóba került. Claes szep­temberre ígérte a jelentés elké­szítését, a dokumentumot ezt követően több­, majd kívánság szerint kétoldalú egyeztetése­ket ismertetik a partnerekkel. A véglegesítés december ele­jén a NATO külügyminiszteri tanácsülésén várható. A főtitkár tájékoztatása szerint az első - a kiszélesítés mikéntjére és miértjére vá­laszt adó - szakasz lezárulását követően 1996 elején a szö­vetség vizsgálni kezdi mely országokat, milyen ütemben vegyen fel. Kovács a maga ré­széről 2000-re jósolta Magyar­­ország teljes euroatlanti integ­rálódását. A délszláv válsággal kap­csolatban szoros egyeztetés és folyamatos információcsere van a NATO és Magyaror­szág között - közölte az esz­mecsere egy másik lényeges momentumát említve a mi­niszter. Kovács László - aki a NACC-ülésén vitaindító be­szédet tartott a jövendőbeli új európai biztonsági rendszerről - EBESZ-elnöki minőségé­ben külön megbeszélést foly­tatott a balti országok külügy­minisztereivel, valamint azeri és örmény kollégájával, és négyszemközt találkozott ro­mán kollégájával, Teodor Me­­lescanuval. A NACC ülését követően került sor az Egyesült Államok és 11 közép- és kelet-európai ország külügyminisztereinek találkozójára. Varsó és Brüsszel után ez volt a harma­dik ilyen eszmecsere Warren Christopherrel, amelynek célja ezúttal a NATO békepartner­ségi program eddigi kilenc hó­napjának áttekintése volt. • Gyávas Zoltán

Next