Magyar Hírlap, 1995. június (28. évfolyam, 127-138. szám)
1995-06-01 / 127. szám
2 Magyar Hírlap__________ VILÁGHIRADÓ Varsói demonstráció meglepetéssel (MTI) Meglepetéssel ért véget a Szolidaritás szerdai varsói akciója. A minisztertanács épülete előtt összegyűlt mintegy kétezer fős tömeg ugyanis nem számított arra, hogy érdemben tárgyalni tud a kormány képviselőjével, ám Marek Borowski, a miniszterelnöki hivatal vezetője mindenki megdöbbenésére a kordont átmászva személyesen ment a tüntetők közé. Borowski beszéde után a tüntetés feloszlott. A „csúnya” benesi dekrétumok (MH) Eduard Benes dekrétumai rendkívül csúnya olvasmányok - jelentette ki Milan Uhde, a cseh parlament elnöke, válaszolva Zieleniec külügyminiszternek arra a múlt heti felvetésére, mely szerint nem teljesen kizárt a dekrétumok erkölcsi elítélése Csehország részéről. Uhde azonban hozzátette: mégsem értene egyet a háborús döntések akár erkölcsi elítélésével sem, mivel ez beavatkozást jelentene, mégpedig utólag, a történelembe. Kucsma bizalmi népszavazást írt ki (MTI) Leonyid Kucsma ukrán államfő népszavazást írt ki június 28-ára, amelyen Ukrajna lakosságának közte és a parlament között kell dönteni. Az államfő szerdán televízióbeszédben elmondta: politikai válság bénítja meg Ukrajnát, s ez káros az ország gazdaságára és jövőjére nézve. Mikor lesz a lengyel elnökválasztás? (MTI) Minden jel arra mutat, hogy a várakozásokhoz képest eltolódik az idei lengyel elnökválasztás időpontja, s az eseményre csak november második felében kerül sor - írja a Zycie Warszawy szerdai száma, azt követően, hogy a szejm elnöke lezárta a politikai tömörülésekkel folytatott konzultáció-sorozatát. A napilap információi szerint Józef Zych már döntött az elnökválasztás dátuma ügyében, s az közel áll a jobboldali erők és a Parasztpárt javaslatához, miszerint az eseményt a lehető legtávolabbi időpontban kellene megtartani. Féltik Károly herceget Dublinban (Reuter) Több száz ír katonát és rendőrt mozgósítottak szerdán Dublinban Károly brit trónörökös érkezésére. Az északír hatóságok szigorúan ügyelnek a herceg biztonságára, különösen azután, hogy kedden valaki megpróbálta felgyújtani Károly meggyilkolt nagybátyjának, Mountbatten grófnak volt írországi házát. Károly egyébként a királyi család első tagja, aki nyolcvan éve, az angol uralom elleni fegyveres forradalom győzelme óta hivatalos látogatást tesz az Ír Köztársaságban. Etiópiában a koalíció győzött (Reuter) Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az etióp kormánykoalíció az ország első többpárti választásán. A kedden késő éjszaka nyilvánosságra hozott eredmény szerint a kormányzó Etióp Népi Forradalmi Demokratikus Front, amelyik 1991-ben fegyverrel szerezte meg a hatalmat, a szavazatok 90 százalékát szerezte meg az ország kilenc etnikai alapú régiója közül hatban. Visszakérik a halászokat (Reuter) A dél-koreai Vöröskereszt vezetője szerdán azt kérte az északiaktól, hogy adják vissza a kedden az észak-koreai vizeken elfogott halászhajót és nyolcfős legénységét. Az incidens előzetes vizsgálataival kapcsolatban a szöuli védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a halászhajó iránytűje romolhatott el, s emiatt tévedt észak-koreai vizekre. A BIZALOM KÖTELEZ A VOLKSBANK NEMZETKÖZI HÁTTERE ÉS TAPASZTALATA ABSZOLÚT GARANCIA ÜGYFELEINKNEK A BIZALOM 3+3 TAKARÉKJEGY KAMATPRÉMIUMÁT MEGELŐLEGEZVE FIZETJÜK KI Ön a 3 hónapos lekötés után 24,5 % kamatot kap kézhez. Ha további 3 hónapra meghosszabbítja takarékjegyét, 1,5 % kamatprémiumot fizetünk Önnek. Kérjen valamennyi szolgáltatásunkról részletes tájékoztatást. Magyarországi VOLKSBANK Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 7. 7621 Pécs, Perczel u. 4. Tel: 266-1688 Fax: 266-1680 Tel: (72) 210-444 Fax: (72) 210-448 VOLKSBANK Hungary Lassan halad a mentés Szahalinon MH-Moszkva/MTI Az orosz elnök azzal gyanúsította Japánt, hogy a Kuril-szigetek visszaszerzésére akarja felhasználni a szahalini földrengés áldozatainak felajánlott segítséget. A vidéki látogatáson tartózkodó Borisz Jelcin azt mondta, hogy az orosz szakemberek egyedül is megbirkóznak a feladattal, és úgy értékelte, hogy a támogatását felajánló külföld a későbbiekben alkudozni kezdhet, és viszontengedményeket várhat Oroszországtól. Jelcin szerint a japánok például azt mondhatják, hogy segítettünk, megtettük, ami tőlünk tellett, most rajtatok a sor, adjátok vissza a Kuril-szigeteket. Az orosz hírügynökségek azt jelentették, hogy a munkálatokat irányító Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes nem osztja Jelcin véleményét, és a tervek szerint hamarosan találkozik Tokió képviselőivel, hogy tárgyalásokat kezdjen a japán segítségnyújtás beindításáról. A katasztrófa színhelyéről érkező beszámolók éles ellentétben állnak Jelcin kijelentésével. A 800 fős mentőbrigád ugyan minden tőle telhetőt megtesz a romok alatt rekedt emberek kiszabadításáért, de az idő múlásával egyre kisebb az esélye annak, hogy túlélőkre bukkannak. Szerda estig 529-re emelkedett a halálos áldozatok száma a földig rombolt szahalini Nyeftyegorszkban. A település 2977 lakosa közül összesen 924 embert ástak ki szerda estig a romok alól, így négy nappal a földrengés után továbbra is kétezer ember van az összedőlt házak romjai alatt. Kevés a mentőberendezés, a rossz közlekedési viszonyok miatt a segítség lassan érkezik. Az orosz illetékesek hamarosan lezárják a katasztrófa színhelyét, hogy megakadályozzák az esetleges járványok továbbterjedését, és az Ohában dolgozó újságíróknak is különleges engedélyt kell beszerezniük ahhoz, hogy eljussanak a földrengés által sújtott Nyeftyegorszkba. A földrengés háttere a 10. oldalon Kétezer ember hever a romok alatt FOTÓ: REUTER KÜLFÖLD PUBLISHED WITH THE NEW YORK TIMES AND THE WASHINGTON POSTV eszélyhelyzet Az alábbiakban az International Herald Tribune tegnapi számának vezércikkét közöljük rövítve: A boszniai szerb erők az ENSZ-missziót olyan válságba terelték, amely végzetes lehet. A túszszedő akciók nem csak képtelenné teszik az ENSZ-t, hogy vállalt kötelezettségével ellentétben megvédje Szarajevót; ezek az akciók hátborzongató módon lehetővé teszik azt is, hogy a 17 országból érkezett, könnyű fegyverzettel rendelkező békefenntartót nyilvános megaláztatásnak, és talán a mészárlásnak tegyék ki. A dolgok így nem mehetnek tovább. Azok az országok, amelyek katonákat küldtek az ENSZ-erők kötelékébe, katonáik életét nem fogják így kockára tenni. A választási lehetőségek között szerepel, hogy vagy megerősítik és átcsoportosítják az ENSZ-helyőrséget vagy egy zűrös hadművelet keretében kivonják mindahányat, hiszen a Clinton-kormányzat vállalta, hogy e kivonásnak a biztonságát szavatolja. Ha a megerősítésnek és az átcsoportosításnak nem találják meg a hivatalos formuláját, akkor a kivonás rövidesen elkerülhetetlen lesz. Minden erőfeszítést meg kell tenni azonban az ENSZ- misszió megmentése érdekében, beleértve azt is, hogy a szárazföldi hadműveletekben érintett országok több katonát küldenek, és körültekintően átcsoportosítják kevéssé sebezhető állásokba a leginkább veszélyeztetett csapatokat. Egy harci övezetben a semleges és humanitárius szerep fenntartása rendkívüli módon nehéz. De a jelenlegi válságban a helyes válasz az, hogy biztosítjuk az ENSZ-erőket, rendelkeznek a szükséges katonai eszközökkel ahhoz, hogy megvédjék maguk és végrehajtsák humanitárius küldetésüket - miközben nem lépik át azt a határt, amelyen túl már az általános háború dúl. A Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. osztrák-magyar vegyes vállalat (nagyvállalat, 4 milliárd Ft törzstőkével), mérlegképes vizsgával, adóügyi és könyvelési gyakorlattal rendelkező pénzügyi-számviteli munkatársakat keres felvételre A vállalat címe: Budapest XI., Bartók Béla út 152/H Jelentkezni lehet: Ü - levélben, önéletrajzzal: Budapest, Pf.: 384. 1113 - telefonon: 206-6154 vagy 166-6472/109. 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Amerikai tengerészgyalogosok az Adrián A világ a foglyok elengedését követeli MH-Újvidék/Washington/ Moszkva/Párizs/Reuter/MTI A boszniai szerbek fogságában lévő kéksapkások feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a világ közvéleménye, bár egyelőre nem tesznek lépéseket a kiszabadításuk érdekében. Ez nem is lenne könnyű vállalkozás, hiszen az ENSZ-békefenntartók szét vannak szórva a köztársaság egész területére. Az Európai Unió és a NATO védelmi miniszterei újabb Bosznia-értekezletre készülnek. Párizsban az ENSZ-erők megerősítésének konkrét lépéseiről lesz szó. A boszniai szerbek vezetősége szerdán „sürgős diplomáciai tárgyalásokat” sürgetett a nemzetközi összekötő csoport képviselőivel, és azonnali találkozót javasolt az öt hatalom képviselőinek, hogy megtárgyalják a túszul ejtett kéksisakosok problémáját. ENSZ-körökből azonban jelezték: csak akkor hajlandók tárgyalni, ha a palái szerbek előbb minden foglyot szabadon engednek. A francia kormány elsőrendű célja elérni, hogy a boszniai szerbek „azonnal és feltétel nélkül” szabadon engedjék a békefenntartókat. Párizs elégedett azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket az utóbbi napokban Boszniáról tartott az öthatalmi összekötő csoport, valamint az Európai Unió, illetve a NATO. A szerdai minisztertanács után Boroin kormányszóvivő közölte: a partnerek magukévá tették Párizs három követelését. Eszerint szigorú figyelmeztetést intéznek a boszniai szerbekhez, hogy engedjék szabadon a túszokat, másrészt az ENSZ-erők küldetése meghosszabbításának feltételeként követelik a békefenntartók önvédelmi lehetőségének bővítését, egyidejűleg pótlólagos felszerelés helyszínre küldését. Harmadik feltételként pedig sürgetik a békés, tárgyalásos megoldást, nyomást gyakorolnak Milosevic szerb elnökre, hogy Belgrád ismerje el Bosznia-Hercegovinát. Alain Juppé kormányfő bejelentette, hogy az illetékes francia miniszter meghívására szombaton Bosznia-értekezletre ülnek össze Párizsban az EU és a NATO védelmi miniszterei. Az értekezleten a boszniai ENSZ-erők megerősítésének konkrét lépéseiről lesz szó. Az orosz elnök úgy értékelte, hogy katonai erő alkalmazásával nem lehet kiszabadítani a kéksapkásokat. Borisz Jelcin szerint a hatalmas területen elszórtan őrzött túszok mindegyikét lehetetlen volna egyetlen kommandóakció során megmenteni, ugyanakkor azt is jelezte, hogy végső esetben a Szarajevó környékén állomásozó orosz ENSZ-katonák vállalnák a részvételt a foglyok kiszabadításában. Az Adriai-tengeren a második világháború befejezése óta nem lehetett annyi hadihajót látni, mint most. A boszniai szerbek túszszedő akcióit követően négy flottaegység is térségben van. Az amerikai Roosevelt és a brit Illustrious repülőgép-hordozót négynégy hadihajó, a francia Foch repülőgép-anyahajót két partra szállító hajó kíséri. A három, nemzeti lobogó alatt hajózó egységen kívül közös NATO-parancsnokság alatt 20 hadihajó van az Adrián. William Perry amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az Adriai-tengeren lévő amerikai hadihajók fedélzetén szolgáló mintegy 2000 tengerészgyalogost be lehetne vetni Boszniában, az Unprofor-erők védelmében. A kérdésre, hogy a tengerészgyalogosok közelisége előrevetít-e egy nagyszabású hadműveletet, Perry nemmel válaszolt, hozzátéve: „kivéve azt az esetet, amikor a NATO keretében küldünk csapatokat a veszélyben lévő ENSZ-alakulatok kimentésére. Az elnök erre kötelezte el magát. De ebben az esetben is először kongresszusi támogatást próbálnánk szerezni”. Ken Bacon, a Pentagon szóvivője közölte, hogy megerősítették a körzetben lévő amerikai légierőt. Két erősen felfegyverzett AC-130-as harcigép csatlakozott a már ott lévő két AC -130-ashoz, és hat EF-1l-es elektronikus harcigép, valamint az őket levegőben feltölteni képes üzemanyag-hordozó repülőgépek érkeztek a közeli támaszpontokra. David Owen, az Európai Unió békeközvetítője júniusban visszavonul megbízatásából - közölte a politikus munkatársa. Döntésének nincs politikai oka - mondta Maggie Smart. A bosnyák fővárost tegnap újabb heves tüzérségi támadás érte, de a veszteségek még nem ismeretesek. A bosnyák rádió azt jelentette, hogy a szerb erők támadást indítottak a keletboszniai Gorazde ellen. Az Ozren hegységben folytatódik a bosnyák kormánycsapatok előrenyomulása, az eddigi harcokban a rádió szerint kétsz. szerb katona esett el. Dudajev elutasítja a terrort MTI Dzsohar Dudajev elnök elutasította, hogy a csecsenföldi háborút Oroszország más részeire is kiterjesszék, ahogyan azt a szabadcsapatok parancsnokai követelték kedden. Ezt a csecsen vezérkar illetékese közölte, miközben elkeseredett harcok folytak a Kaukázus lábánál, a déli irányban előrenyomuló szövetségi csapatok és a csecsen lázadók között. A csecsenföldi függetlenségi harcosok Dudajev elutasító kijelentése ellenére kamikáze zászlóaljakat szerveztek, amelyeknek tagjai bármilyen megbízatás teljesítésére, s szükség esetén terrorakciókra is készek - jelentette ki az ITAR-TASZSZ moszkvai hírügynökség szerint Daud Ahmadov, a csecsen milíciák egyik vezetője szerdán Groznijban. Ahmadov szerint a csecseneknek már nem kell tekintettel lenni a nemzetközi közvéleményre, amely a csecsenföldi fejleményeket több mint fél éve szótlanul figyeli. „Nekünk már senki nem fog segíteni, ezért kénytelenek vagyunk a gonoszságot gonoszsággal nyugtázni” - mondta Ahmadov. A szövetségi csapatok tegnap eljutottak a csecsenek egyik fő erősségének számító Vegyeno felé vezető völgy bejáratához. A Vegyeno és Agisti felé előnyomuló orosz csapatok elkeseredett ellenállásba ütköztek a Groznijtól délre fekvő Ulusz-kert, és Szerzseny-Jurt térségében. Szíria fél az izraeli népszavazástól MH-Tel-Aviv A tegnapi szíriai lapok felháborodott hangú cikkeket közöltek Jichak Rabin izraeli miniszterelnök azon döntése okán, hogy a Golán-fennsík kérdésében népszavazást rendez Izraelben. „Simon Peresz izraeli külügyminiszter maga elismeri - írják egyöntetűen -, hogy a Golán nem volt soha Izrael szerves része, mi több, zsidó emlékhelyek sem találhatók rajta. Hogy jön ahhoz Rabin, hogy utasításba adja azt, hogy a nép döntsön az őt nem megillető föld hovatartozása ügyében?” Izraelben viszont a legfelsőbb bíróság véleménye szerint azért nem kell népszavazást rendezni a Golánról, mert 1967-ben, a hatnapos háború után törvényt hoztak a fennsík státusáról, amely szerint az elválaszthatatlan része a zsidó államnak, és arról stratégiai okok miatt soha nem fog lemondani. • Mérő Miklós Moszkva is békepartner lett • Folytatás az 1. oldalról Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) ülésén résztvevő több, mint 40 külügyminiszter egyhangúlag üdvözölte az orosz csatlakozást, a tagságra pályázók úgy ítélték meg, hogy az könnyebbé teheti a szervezetbe vezető utat. Hasonlóan vélekedett a NATO-orosz párbeszéd intézményesítéséről a magyar külügyminiszter, aki szerint az elfogadott dokumentumok a szövetség és Moszkva viszonyát rendezik, s ezáltal megkönnyítik a bővítést. Kovács László annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszország lépésről lépésre elfogadja az Észak-atlanti Szövetség kiszélesítését és rájön arra, hogy az nem sérti biztonsági érdekeit. Úgy vélte, senkinek sem érdeke, hogy a kiszélesítés erős orosz ellenállás mellett és ellenére jöjjön létre. A NATO és Oroszország közötti intenzív párbeszéd kereteit, fórumait a szövetség reményei szerint decemberig rögzíteni tudják a felek. A minden eddiginél kiterjedtebb együttműködési program információcserét irányoz elő politikai és biztonságpolitikai kérdésekben politikai konzultációkat, kölcsönös érdekeltségre számot tartó témákban, továbbá együttműködést néhány, a biztonsággal összefüggő területen, így például a békefenntartásban. Gyakorlatilag elbeszéltek egymás mellett az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország képviselői a NATO megítélését illetően. Kozirjev sürgette a NATO átalakítását, hogy az tisztán katonai szervezetből politikaivá váljék. Willy Claest NATO főtitkár ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a NATO mindig is politikai szövetség volt. Claes az NACC-ülés margóján tegnap tájékoztatást adott a közép- és kelet-európai országok külügyminisztereinek a szövetség bővítéséről készült tanulmányról. A téma a főtitkár és a magyar külügyminiszter négyszemközti megbeszélésén is szóba került. Claes szeptemberre ígérte a jelentés elkészítését, a dokumentumot ezt követően több, majd kívánság szerint kétoldalú egyeztetéseket ismertetik a partnerekkel. A véglegesítés december elején a NATO külügyminiszteri tanácsülésén várható. A főtitkár tájékoztatása szerint az első - a kiszélesítés mikéntjére és miértjére választ adó - szakasz lezárulását követően 1996 elején a szövetség vizsgálni kezdi mely országokat, milyen ütemben vegyen fel. Kovács a maga részéről 2000-re jósolta Magyarország teljes euroatlanti integrálódását. A délszláv válsággal kapcsolatban szoros egyeztetés és folyamatos információcsere van a NATO és Magyarország között - közölte az eszmecsere egy másik lényeges momentumát említve a miniszter. Kovács László - aki a NACC-ülésén vitaindító beszédet tartott a jövendőbeli új európai biztonsági rendszerről - EBESZ-elnöki minőségében külön megbeszélést folytatott a balti országok külügyminisztereivel, valamint azeri és örmény kollégájával, és négyszemközt találkozott román kollégájával, Teodor Melescanuval. A NACC ülését követően került sor az Egyesült Államok és 11 közép- és kelet-európai ország külügyminisztereinek találkozójára. Varsó és Brüsszel után ez volt a harmadik ilyen eszmecsere Warren Christopherrel, amelynek célja ezúttal a NATO békepartnerségi program eddigi kilenc hónapjának áttekintése volt. • Gyávas Zoltán