Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Szlovák lap a magyar lavírozásról (MTI) „Nem könnyű a magyar diplomácia dolga, hiszen a volt Ju­goszlávia államaihoz fűződő viszonyában 1991 óta lavírozni kény­szerül” - íja a SME című szlovák ellenzéki napilap. „A magyar diplomácia mindig is igyekezett szalonképes maradni, ezért az Európai Unió országaiban és a tengerentúlon is megfelelő hátor­szágot tudhat maga mögött A szerb-horvát konfliktusban előállt helyzet azonban a tapasztalt diplomácia számára is kemény diónak bizonyul” - mutat rá a lap. Kifejti: Magyarország abból az alapve­tő körülményből kénytelen ugyanis kiindulni, hogy míg 1990-ig két déli szomszédja volt, a szomszédok száma hirtelen megszaporo­dott. „Az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza többször kijelentette: Magyarország nem kíván döntőbíró lenni, és kiegyensúlyozott szomszédi kapcsolatokra törekszik. Pontosan ugyanez jellemzi Horn Gyula szocialista-liberális kabinetjének ál­láspontját is. Kovács László külügyminiszter azonban a világ felé már leadta az aggodalmakról szóló első jeleket” - íja. Házkutatás a püspöknél (MTI) Rudolf Baláz besztercebányai püspök lakásán házkuta­tást tartott július 17-én a szlovák rendőrség - jelentette kedden az AFP a Szabad Európa Rádióra hivatkozva. Jozef Hrtus püs­pöki titkár közölte, hogy a hatósági intézkedés feltehetőleg összefügg azzal, hogy a szlovák püspökkari konferencia - amelynek Baláz az elnöke - májusban bírálta a pozsonyi parla­ment Michal Kovác államfő elleni bizalmatlansági szavazását. Amióta decemberben visszatért a hatalomba, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök a gyors visszarendeződés felé vezeti or­szágát - írta kedden szerkesztőségi cikkében a The New York Times. Meciarnak komolyan kell vennie a bírálatot. Az általa képviselt kormányzási stílusnak nincs helye ma Közép-Euró­­pában - írta az amerikai lap. * Arafat-Kaddámi ellentét (Reuter-MTI) Az izraeli hadsereg csütörtök reggelig meghosszab­bította a Gázai övezet múlt csütörtökön elrendelt zárlatát, amely mintegy egymillió palesztin számára teszi lehetetlenné az Izraelbe való beutazást. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Tuniszban ülésező Végrehajtó Bizottsága kedden kis többséggel elfogadta a múlt héten parafált izraeli-palesztin részmegállapodást a palesztin autonómiának a nyugati Jordán-part több múlt négyszáz falujára történő kiterjesztéséről. A testület megosztottságát jelzi, hogy a 18 tagból csak 10 volt jelen a Jasszer Arafat elnökletével hétfőn kez­dett tanácskozáson. A megállapodás elleni tiltakozásul nem jelent meg például Faruk Kaddumi, a PFSZ második számú embere, s Arafat az ülésen emiatt keményen leválta őt. Töretlen török tisztogatás (MTI) Harminckét lázadó kurd és három török katona - közöt­tük egy ezredes - vesztette életét vasárnap óta a török hadsereg és a lázadó Kurd Munkáspárt fegyveresei közötti összecsapá­sokban az ország délkeleti részén - jelentette kedden az Anato­lia török hírügynökség, hivatalos forrásokra hivatkozva. A di­­yarbákiri biztonsági főparancsnokság közleményt adott ki, amely szerint kedden a Mardin tartománybeli Savurban történt a legvéresebb összecsapás: 14 kurd lázadó és három török kato­na - közöttük a mardini csendőrparancsnok­­ vesztette életét. Harckészültség Tajvanon (MTI) Harckészültségbe helyezték kedden a tajvani hadsereget - jelentette az AFP. A francia hírügynökség szerint a lépés nyilván­valóan válasz a kínai rakétakísérletekre. Tajvani,védelmi körökből származó értesülések szerint az intézkedés a légierőre, a haditen­gerészetre és a szárazföldi csapatokra egyaránt érvényes. A követ­kező tíz napra szabadságolási tilalmat vezettek be a hadseregben. Súlyos zavargások Bogotában (MTI) Súlyos összecsapások robbantak ki hétfőn Bogotában, Kolumbia fővárosában tüntetők és rendőrök között. Egy sze­mély meghalt, hárman súlyosan megsebesültek. A karhatalmi szervek tizenkét embert letartóztattak. Az összetűzések azt kö­vetően keletkeztek, hogy Bogotá legforgalmasabb útján tünte­tők ezrei vonultak fel, súlyos közlekedési zűrzavart okozva. A kormány magánosítási programja ellen tiltakozó munkásokat és szakszervezeti vezetőket vízágyúkkal próbálták feltartóztat­ni. Eközben a rendőrök fejbe lőtték az egyik tüntetőt, aki a helyszínen szörnyethalt.­ ­ Államcsíny Sao Tómé és Príncipén (MTI) Lázadó katonák kedden reggel államcsínyt hajtottak vég­re Sao Tómé és Príncipén, s letartóztatták Miguel Trovoada köz­­társasági elnököt - jelentette az AFP a fővárosból, Sao Tóméból. A katonák körülvették az elnöki palotát, a rádió és a televízió épületét, megszállták a fontosabb közlekedési csomópontokat. Miguel Trovoadát a hadsereg főhadiszállására kísérték, Alberto Paulino védelmi minisztert szintén letartóztatták. A puccsisták egyelőre nem adtak ki nyilatkozatot, vagy közleményt. Reuter Az amerikai csapatok tegnap megkezdték a felszerelés part­ra szállítását Akabában, hogy Jordániával közös hadgyakor­latot kezdjenek. A hivatalos iraki sajtó csak „kutyaugatás­nak” minősítette Szaddám Huszein elnök vejének nyuga­ti lapokban közzétett szavait, amelyek szerint „rendszervál­tásra van szükség Irakban”. Bagdadba utazik Rolf Ekeus, hogy az iraki hatósá­goktól átvegye az ország tit­kos fegyverkezési programjá­ra vonatkozó új információ­kat. Az iraki leszerelést felü­gyelő különleges ENSZ-bi­­zottság vezetőjét Tárik Azíz helyettes miniszterelnök hívta meg, aki szerint eddig éppen Huszein dezertált veje titkolta el a kért adatokat. Az iraki el­nök vejeinek Ammánba me­nekülése előtt elhatározott kö­zös amerikai-jordániai had­gyakorlatok augusztus 18-án kezdenek, és tartanak egészen a hónap végéig. Az amerikai katonák már meg is kezdték a szükséges fel­szerelés partra szállítását. Az őket szállító hajókon kívül a Washington Times jelentése szerint a Theodore Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó is megérkezett, de Haifa elé. Iz­rael beleegyezett, hogy légterét amerikai harci repülőgépek használják, ha Jordániának vé­delemre lenne szüksége iraki támadás ellen. Irán viszont til­takozott Washingtonnál a ha­dihajók megjelenése ellen az Arab öböl vizein. Az IRNA iráni hírügynökség szerint Te­herán azért ellenzi az amerikai csapatok jelenlétét, mert eb­ben szuverenitásának megsér­tését érzi. A bagdadi sajtó szerint az Egyesült Államok és szövet­ségesei csalódnak, ha azt hi­szik, hogy dezertálással alá lehet ásni Szaddám Huszein rendszerét. Az Asz-Szaura című hivatalos lap „kutyau­gatásnak” minősítette azokat a nyugati kommentárokat, amelyek szerint az elnök ve­­jeinek menekülése súlyos csapást mér a kormányzatra. A lap úgy véli, hogy a Nyugat eltúlozza a szökések jelentő­ségét. Megérkeztek az amerikai csapatok Akabába Irak „kutyaugatásról” beszél KÜLFÖLD Családi leszámolás Szaddám Huszein iraki elnök Vatban Ibra­him Haszan nevű féltestvére vasárnap éjjel Bagdadban belehalt lőtt sérülésébe, ame­lyet az elnök idősebb fia, Udaj Szaddám Huszein okozott - közölte kedden egy iraki kurd szervezet. A Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) a szíriai fővárosban nyilvánosságra hozott közleményében beszámolt arról, hogy Udaj a múlt kedden egy ünnepségen lőtt rá Vat­­banra, annak Szaraja nevű feleségére és gyermekeire. Az asszony, Alaa nevű fiuk, valamint a család három testőre a helyszí­nen életét vesztette. Az elnök féltestvére öt nappal a merénylet után a bagdadi Al-Ari­­fia kórházban belehalt sérülésébe. A PUK a kórház egyik alkalmazottjától szerezte érte­süléseit. Pekingi Greenpeace-kaland A kínai hatóságok tegnap őrizetbe vették, majd elengedték a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistáit, akik a Mennyei Béke terén kibontották a kínai atomkísérletek ellen tiltakozó angol és kínai nyelvű transzparenseiket, amelyeket röviddel később polgári ruhás rendőrök téptek ki kezükből. Bonn előzőleg tiltakozott a német állampolgárokat is ért incidens miatt fotó: reuter A bécsi érsek visszavonul Reuter________________ Hans Hermann Groer bécsi bíboros érsek Nagyboldog­asszony napján bejelentette, hogy szeptember közepén visszavonul posztjáról. Az idős főpapot azzal vádolják, hogy húsz évvel ezelőtt fajta­lankodásra kényszerítette több diákját. A 75 éves főpap bejelentet­te, hogy a Szentszék elfogadta múlt októberben előterjesztett kérését, hogy a pápa előreha­ladott korára való tekintettel mentesítse posztjának betölté­sétől. Szeptember 14-én vonul vissza­­ pontosan kilenc évvel azután, hogy átvette az érsek­séget a ma is köztiszteletnek örvendő Franz Königtől. A bíborost tavasszal vádolta meg fajtalankodással a Profil című bécsi magazin, a főpap azonban nem volt hajlandó sem cáfolni, sem beismerni azok igazát. A Vatikán, amely az oszt­rák kormánnyal kötött kon­kordátum alapján egyedül jo­gosult Ausztriában püspökök kinevezésére, Christoph Schönborn eddigi bécsi segéd­püspök személyében már ki is jelölte Groer utódját. Schön­­born egyike annak a négy osztrák főpapnak, akikről a homoszexuálisok érdekeit vé­dő Kurt Krickler a hónap ele­jén kijelentette: szintén a saját nemükhöz vonzódnak, s ezt szükség esetén bizonyítani is tudja. ELADÓ A CSEMEGE-Julius Meinl Rt. eladja az alábbi helyiségeit: Cím tulajdoni forma alapterület (az eladótér területe) 1. 1024 Budapest, Margit krt. 25/a. bérleti jog 250 m2 (98 m2) 2. 1117 Budapest, Október 23. út 21. bérleti jog 326 m2 (130 m2) 3. 1152 Budapest, Rákos u. 78. bérleti jog 171 m2 (84 m2) 4. 1053 Budapest, Kálvin tér 4. bérleti jog 118 m2 (36 m2) 5. 1072 Budapest, Thököly u. 9-11. bérleti jog 331 m2 (50 m2) 6. 1096 Budapest, Telepy u. 23. bérleti jog 1180 m2 raktár 7.6720 Szeged, Kárász u. 2. bérleti jog 272 m2 (75 m2) 8.4025 Debrecen, Simonffy u. 1. bérleti jog 395 m2 (142 m2) 9. 3000 Hatvan, Grassalkovich u. 7-11. tulajdonjog 357 m2 (191 m2) További információt a jogi képviseletet ellátó dr. Mikus Tamás ügyvéd ad (1053 Budapest, Szép u. 6. tel./fax: 117-3459). Az árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó ajánlatot 1995. szeptember 8-ig írásban lehet eljuttatni a következő címre: Csemege-Julius Meinl Rt. 1053 Budapest, Szép u. 6. Házi Zoltán elnök-vezérigazgató titkársága Az Rt. az ajánlat módosításának vagy visszavonásának jogát fenntartja.JuliUs M­einl Kasmír: A kasmíri túszejtés és a norvég Hans Christian Ostre kegyet­len meggyilkolása csak az egyik - s nem is a legvéresebb - dráma abban a modern kori, hinduk és muzulmánok között folyó háborúban, amely az In­dia és Pakisztán között fekvő, többségében muzulmánok lakta területeket a békétlenség fellegvárává tette. A hinduk máig nem tudták megbocsátani Pakisztán és Banglades elszakadását Indiá­tól, amiért szerintük a muzul­mánok a felelősek. A muzul­mán felkelők pedig azért har­colnak, hogy Kasmírnak a je­lenleg Indiához tartozó részét csatolják Pakisztánhoz. Pa­kisztán 1947-ben, a brit fenn­hatóság megszűnésekor vált le Indiáról, s mindketten igényt tartanak Dzsammura és Kas­mírra. A két ország eddig két háborút vívott egymással e te­rületek megszerzéséért. 1993-ban Pakisztán azt kö­vetelte, hogy Dzsammut és Kasmírt helyezzék ENSZ-irá­­nyítás alá, és tartsanak népsza­vazást a tartomány hovatarto­zásáról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már 1948-ban és 1949- ben határozatot hozott arról, hogy népszavazással kell eldön­teni a területi vitát, ez azonban mindmáig nem történt meg. Az eddig összesen 20 ezer áldozatot követelő terrorak­ciók, tiltakozó megmozdulá­sok és polgárháborús összecsa­pások végeláthatatlan sorában az egyik legszomorúbb ese­mény egy 16. századi muzul­mán mecset lerombolása volt 1992 decemberében Ajodhja városában. Az ezt követő, or­szágos méretűvé szélesedett hindu-muzulmán villongások­ban több mint háromezren vesztették életüket. 1993 már­ciusában több bomba is felrob­bant Bombayben - több mint 250 ember meghalt és 1200-an megsebesültek. Az új-delhi kormány a túszügy hátterében is Iszlámábádot sejti. A hazájá­ban egyre csökkenő népszerű­ségű Naraszimha Rao kor­mányfő azt állítja, hogy Benazir Bhutto kormánya támogatja a kasmíri lázadókat. Indiában ugyanakkor több hindu fundamentalista mozga­lom is a muzulmánok elleni erőszakra buzdít. E mozgalmak között a legjelentősebb a Bha­­ratija Dzsanata Párt, amely újabb erőfeszítéseket tesz sza­vazótáborának bővítésére az 1996 tavaszán esedékes általá­nos választások előtt. Ami Kasmírt illeti, az indiai kormányfő a múlt hónapban üzenetet küldött a tartomány vezetőinek: kész feltétel nélkü­li tárgyalásokat kezdeni az erő­szak megállítása érdekében. E tárgyalásokon akár a Kasmír­nak nyújtandó autonómiáról is szó eshet. A kasmíri vezetők azonban még nem válaszoltak Rao ajánlatára. •D. B. UAU­CD i­­ cr­ a békétlenség fellegvára 1995. AUGUSZTUS 16., SZERK. Ma kezdődik a leszerelés Merénylet célpontja volt a csecsen elnök? MH-Moszkva/MTI________ Miközben Borisz Jelcin orosz elnök különleges intézkedése­ket - akár katonai erő alkal­mazását - helyezett kilátásba, Groznijban a föderális erők főparancsnoka, Anatolij Ro­manov altábornagy Dudajev vezérkari főnökével, Aszlan Maszhadovval együtt jelen­tette be, hogy ma a katonai egyezménynek megfelelően megkezdődik a leszerelés. A csecsen küldöttség kétnapos szünet elrendelését kérte a tárgyalásokon. Romanov hangsúlyozta, hogy Csecsenföldön nem fog­nak kiújulni a harcok, és a ka­tonai megállapodást kizárólag békés eszközökkel fogják vég­rehajtani. Megfigyelők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy Nozsaj-Jurtovszk­ körze­tében kezdődik meg a leszere­lés, amelynek során az egyez­ményben pontosan részlete­zett módszerekkel történik a fegyverzet megsemmisítése. Az észak-kaukázusi katonai körzet sajtóközpontjának ve­zetője, Firszov ezredes közöl­te, hogy megkezdték a föderá­lis erők kivonását a lakott tele­pülésekről a különlegesen fel­szerelt elhelyezési körletekbe. Ezt ő bizalomerősítő intézke­désnek nevezte, csecsen rész­ről viszont már elhangzott a vád, hogy az oroszok csupa átcsoportosítják katonáikat Moszkvában közben sürge­tik a választ az orosz javasla­tokra, hangsúlyozva, hogy határidő hétfőn este hatko lejárt. Hozs-Ahmet Jamiha­nov, a csecsen küldöttség ve­zetője viszont kijelentette csak a sajtóból értesültek ar­ról, hogy egyáltalán van vala­mi orosz ultimátum, hivatalo­san még semmi sem érkezet hozzájuk. Hozzátette, ha vála­szolnak is majd a felszólításra az csakis az eddigi csecsen ál­láspont megerősítése lesz. Az orosz alsóház biztonság bizottságának kommunista el­nöke, Iljuhin szerint itt az ide­je, hogy kihirdessék a rendkí­vüli állapotot Csecsenföldön A csecsen válság kivizsgálásá­ra alakult ad hoc bizottság el­nöke, Govoruhin pedig úgy véli, hamarosan a korábbi he­vességgel újulnak ki a harcok Az orosz titkosszolgála megkísérelte kioltani Dzsoha­ Dudajev csecsen vezető éle­tét - nyilatkozta egy orosz al­sóházi képviselő a néme Deutsche Welle rádiónak Anatolij Sábád képviselő tit­kos megbeszélésre utazót Dudajevhez. A csecsen harco­sok fedezték fel és hatástala­nították a nagy erejű, távirá­nyítású robbanószerkezetet Sábád gépkocsijában. Kudarcot vallott az indiai stratégia Bizonytalan a túszok sorsa Reuter________________ A Kasmírban fogva tartott öt nyugati túsz egyikének várat­lan halálával kérdésessé vált, hogy sikeres stratégiát köve­tett-e az indiai kormány a fog­lyok kiszabadítása érdekében. A túszejtő iszlám gerillák azt követelték az indiai kormánytól, hogy foglyaik szabadon bocsátá­­sáért cserébe engedjen ki a bör­tönből 15 muzulmán szélsősé­gest. Az indiai kormány ezt ha­tározottan elutasította, ugyanak­kor közvetítőn keresztül kapcso­latba lépett a túszejtőkkel, akik azt ígérték, nem bántják a fog­lyokat mindaddig, amíg meg nem szakad a párbeszéd. A norvég illetőségű Hans Christian Oströ váratlan meg­gyilkolása azonban megkér­dőjelezte, helyes volt-e Újdel­hi időhúzó stratégiája az im­már hat hete tartó túszdrámá­ban. A 27 éves férfi lefejezett holttestét a hét végén találták meg a hatóságok. A boncolás bebizonyította, hogy alapta­lan volt a korábbi feltételezés, miszerint Ostró valamilyen betegségben,Nagy az éhségtől halt meg, és fogvatartói csak halála után vágták le a fejét - elrettentésképpen. A holttest mellett talált üzeneten, ame­lyet az Al Faran nevű csoport hagyott hátra, az állt, hogy a túszejtők két napon belül vé­geznek a többi fogollyal - egy amerikai, egy német és két brit férfival - is, ha India továbbra sem teljesíti követelésüket. India tegnap újra kapcso­latba lépett a túszok fogvatar­tóival, s a hatóságok reményü­ket fejezték­ ki, hogyha keddi napot a szélsőségesek nem te­kintették végső és megváltoz­tathatatlan határidőnek. "­ Hétfőn Benazir Bhutto pa­kisztáni miniszterelnök elítél­te a norvég túsz meggyilkolá­sát, de továbbra is Iszlámábád támogatásáról biztosította az Indiától való elszakadásért harcoló kasmíriakat. Naraszimha Rao indiai kor­mányfő tegnap India függet­lenné válásának évfordulóján mondott beszédében Pakisz­tánt vádolta a Kasmírban ki­alakult helyzetért. „Pakisztán terrorizmust exportál, és most láthatjuk, milyen brutálisak ezek a terroristák” - mondta a norvég túsz halálára utalva. Legalább tíz ember megse­besült tegnap, amikor bomba robbant Dzsammuban, Dzsam­­mu és Kasmír állam nyári fővá­rosában egy vendégház közvet­len közelében.

Next