Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
2 Magyar Hírlap____________ VILÁGHÍRADÓ Clinton csak januárban dönt (MTI) A november 5-én újraválasztott és kormányának új összetételét tervezgető amerikai elnök, Bill Clinton januárig halasztja a kinevezések többségét - jelezte pénteken Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője. Az AFP jól értesült forrásból úgy tudja, hogy a külügyi tárca várományosaként szóba jön újabban Thomas Pickering karrierdiplomata is, aki nemrégiben hagyta el az ország moszkvai nagykövetének posztját. A védelmi miniszter megüresedő helyére pedig William Cohen, Maine állambeli republikánus szenátor tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Castro késik Rómából (Reuter) A rossz időjárás miatt nem tudott elindulni Kubából Rómába Fidel Castro, hogy pénteken részt vegyen az ENSZ élelmezési világkonferenciáján - mondta az esemény egyik szóvivője. Christine Graves reményét fejezte ki, hogy a kubai vezető ma megérkezik az olasz fővárosba. A politikus római programjában állítólag egy történelminek tartott találkozó is szerepelne II. János Pál pápával. Ellenzék nélkül a horvát szábor (MH) A horvát ellenzék a következő egy hónapban nem vesz részt a szábor (parlament) munkájában. A képviselők azért döntöttek a kivonulás mellett, mert a zágrábi polgármester egy évvel a parlamenti és helyhatósági választások után sem tudta elfoglalni helyét. A horvát fővárosban az ellenzék nyerte meg a választásokat, ám Franjo Tudjman elnök többször megvétózta a polgármester-jelöltek kinevezését. A nyugati politikusok és szervezetek többször bírálták Horvátországot a demokrácia megcsorbítása miatt. Meciarnak nem kell tanács (MH) Az EBESZ kisebbségi főbiztosa kerekasztal összehívását javasolta a szlovák kormánynak, amelyen a magyar kisebbségnek az államhoz való viszonyát vitatnák meg - nyilatkozta tegnap a szlovák rádiónak Vladimír Meciar azzal, hogy ő a javaslatot nem fogadta el, mivel nem tartja helyesnek külföldi közvetítők bevonását egy ilyen megbeszélésbe. Max van der Stoel felvetését azonban a szlovák kisebbségpolitika magas szintje elismeréseként értékelte, hiszen a kerekasztal-tárgyaláson immár nem az államnak a kisebbséghez való viszonyulásáról, hanem a kisebbségnek az állam iránti lojalitásáról lenne szó. Két légi folyosó kell (AFP) Az a hivatalos indiai vizsgálóbizottság, amely az újdelhi repülőtér közelében történt keddi légiszerencsétlenség okait vizsgálja, parancsolóan szükségesnek ítéli, hogy végre külön-külön légifolyosót nyissanak az indiai főváros légikikötője felett a fel- és a leszálló repülőgépek számára. Jelenleg a fel- és a leszálló gépek közös légifolyosón osztoznak. Az alkalmi testület azt is ajánlotta a polgári légiforgalmi hatóságoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat az indiai légierővel. Annak sűrű légitámaszpontjai ugyanis kicsire zsugorítják a polgári légiforgalom rendelkezésére álló légteret a főváros körzetében. Az amerikai Raytheon Co. cég már felszerelt egy korszerű radarrendszert az újdelhi repülőtéren, de az amerikai Szövetségi Polgári Légiforgalmi Igazgatóság még nem adta meg az engedélyt a rendszerbe állításra. Moszkvai botrány Csubajsz körül (MTI) Moszkvában pénteken újabb politikai botrány pattant ki. A Moszkovszkij Komszomolec című lap egy állítólag lehallgatott beszélgetés szövegét közzétéve azt írta, hogy Anatolij Csubajsz, az elnöki hivatal vezetője visszaéléseket követett el a nyáron Jelcin elnök választási kampánypénzeivel. Borisz Jelcin szóvivője, Szergej Jasztrzsembszkij visszataszító koholmánynak minősítette a lap leleplezését, és közölte, hogy Csubajsz kategorikusan tagadja a beszélgetést, amely a lap szerint közte és Jelcin két volt másik tanácsadója, Viktor Iljusin és Szergej Kraszavcsenko között hangzott el. A duma viszont vizsgálatot sürget az ügyben, és állásfoglalásra hívta fel az államfőt, akinek elmaradt korábban beharangozott, műtét utáni első rádiószózata a héten. Tüntetnek a belgrádi ügyvédek (Reuter) A szerb főváros bíróságain megbénult a munka, miután az ügyvédek elhatározták, egy hétig nem jelennek meg a tárgyalásokon. Ezzel tiltakoznak az elviselhetetlen adóterhek és az igazságszolgáltatásban fokozódott gondok miatt. Mivel a törvények értelmében az ügyvédek nem sztrájkolhatnak, az akciót tüntetésként szervezte meg a szerbiai ügyvédek szövetsége, amelynek minden második szakmabeli a tagja. A szövetség megítélése szerint a rendkívül magas adóterheket az ügyvédek 70 százaléka képtelen kifizetni. A kormányhű Politika napilap alaptalannak minősítette a tiltakozó akciót, mivel a hatóságok már döntést hoztak arról, hogy visszavonják az adóhátralék miatt kirótt büntetéseket. Tudjmannak rákja van? (MTI) A CNN hírtelevízió értesülése szerint Franjo Tudjman horvát elnököt egy washingtoni kórházban ápolják rákos szövődménnyel. A hírt amerikai kormánytisztviselők is megerősítették. A horvát elnök betegsége állítólag súlyos. A hetvennégy éves horvát elnök hétfőn vonult be a bel- és külföldi személyiségek számára fenntartott bethesdai Walter Reed katonai kórházba. Kezelése felhetően két hetet vesz majd igénybe, utána valószínűleg visszatér Zágrábba. A források szerint Franjo Tudjman betegsége meglehetősen előrehaladott állapotban van, és a „prognózis éppenséggel nem valami jó”. A zágrábi híradóban beolvasták az elnöki hivatal közleményét, amely szerint Tudjmannál gyormorrendszeri rendellenességek léptek fel, a gyomorban nyirokmirigy-megnagyobbodást állapítottak meg. Tajvani miniszter Prágában MH-Prága_____________ Csehország külügyminisztériuma külön nyilatkozatban válaszolt azokra a külföldi értesülésekre, amelyek szerint a tajvani köztársaság honvédelmi minisztere titkos látogatást tervez Prágában. A külügyminisztérium állásfoglalása szerint nincsen szó eltitkolt találkozóról: a tajvani politikus magánlátogatást tesz Csehországban. A diplomáciai szakzsargonban ez azt jelenti, hogy a látogatás valamely okból nem kívánatos. Tajvan esetében arról van szó, hogy a Kínai Köztársaság általában komoly ellenlépéseket tesz azon államokkal szemben, amelyek hivatalosan fogadják a szigetköztársaság vezetőit. Prága tavaly már pontosan ilyen vitába bonyolódott, amikor Tajvan miniszterelnöke látogatott a térségbe, és Csehországban tárgyalt Václav Havel államfővel, valamint más cseh személyiségekkel is. Kína ekkor a cseh export letiltását fontolgatta, és csak nehéz diplomáciai tárgyalások útján sikerült békét teremteni a cseheknek. Nem hivatalos prágai értesülések szerint egyébként a tajvani miniszter fegyvervásárlásokról kíván tárgyalni a cseh illetékesekkel. A prágai információk szerint várható, hogy a miniszter más, térségbeli országokba is ellátogat, így lehetséges, hogy Magyarországra is. A külügyi és a honvédelmi minisztériumnak azonban nincs tudomása ilyen látogatásról. Hongkongban tüntettek a pekingi módszerek ellen A demokrácia hajnala vagy halála Hongkongban tegnap beiktatták hivatalába azt a választási testületet, amely egy hónapon belül dönt a volt brit koronagyarmat vezetőjének személyéről. A Pekingből kijelölt 400 tagú testület választja majd ki egyben annak a 60 fős hongkongi parlamentnek a tagjait is, amely a tavaly demokratikusan megválasztott parlament helyébe lép. Hongkong jövő július elsején ismét Kína része lesz „különleges közigazgatási területként”. Reuter A ma még brit gyarmat demokráciában hívő polgárai heves ellenvéleményüknek adtak hangot. Megrohamozták az épületet, amelyben Hongkong befolyásos és gazdag polgárai gyűltek össze szavazásra, és összeeszkábált fekete koporsókkal jelezték: a demokrácia temetéséről van szó. A Peking által megfogalmazott szabályok szerint Hongkong 6,3 millió polgára közül mindössze négyszáz, Kína által „jóváhagyott” jelölt voksolhat az új parlament és vezető személyéről. Amikor Csien Csi-csen kínai külügyminiszter a Peking által szigorúan ellenőrzött „különleges jelölő bizottság elnökeként” arról beszélt, hogy a britek mintegy 150 éven át önkényesen jelölték ki a gyarmat kormányzóját, s immár a „demokrácia hajnala” köszönt rá Hongkongra, elszabadultak a tüntetők indulatai. Mintegy tucatnyian behatoltak az elegáns épületbe, s miközben a tömeg az utcán a rendőrséggel verekedett, megpróbálták megzavarni az ülést. Hat emeleten át kergette őket a rendőrség, mielőtt őrizetbe vette volna őket. A Csien Csi-csen elnökletével beiktatott választási testület nyomban le is bonyolította a vezetőválasztás első fordulóját. Tung Csi-hua hajómágnás az 206 szavazatot kapott, de legnagyobb ellenfele, a volt főbíró Ti Liang-jang ugyancsak bejutott a második fordulóba. December 11-én döntenek majd Hongkong új vezetőjéről. Malcolm Rifkind brit külügyminiszter előző nap figyelmeztette Kínát: az általa kreált ideiglenes törvényhozás zavart és bizonytalanságot kelt Hongkongban. A hongkongi tiltakozók a demokrácia kínai megcsúfolását látják Vang Dan sorsában is. A pekingi Legfelsőbb Népi Bíróság pénteken - tízperces tárgyalás után - helybenhagyta az ismert ellenzéki ellen első fokon hozott ítéletet, amely tizenegy évi fegyházbüntetéssel sújtja a fiatalembert. A bírón kívül senki nem kapott szót, a fellebbviteli tárgyalás lényegében abból állt, hogy az egyszerűen felolvasta az elsőfokú ítéletet jóváhagyó döntés előre elkészített indoklását. fotó: reuters - Jason reed Kabinetválság Itáliában? Kormányválsághoz vezethet Olaszországban Di Pietro lemondása, mivel a korrupcióellenes hadjárat egykori vezéralakja az ország egyik legnépszerűbb politikusa. MH-Firenze____________ Antonio Di Pietro, az állami beruházások minisztere egy nappal azután nyújtotta be lemondását, hogy az északolaszországi Brescia ügyészsége korrupció és hatalommal való visszaélés gyanújával újabb - immár sokadik - vádeljárást indította ellene. Most arra keresik a választ, hogy Di Pietro, még milánói vizsgálóbíróként, miért vette le a vizsgált személyek névsoráról Pacini Battagliát, a sokszoros megvesztegetéssel vádolt, szeptember közepe óta előzetes letartóztatásban lévő olasz-svájci bankárt. Az is kérdés, miért kerülnek a vádlottak padjára Di Pietro milánói kollégái, a „tiszta kezek” leleplezéssorozatának többi hőse, D’Ambrosio, Colombo és Davigo. Ráadásul egy nappal azután, hogy az olasz legfelső bíróság jóváhagyta a „tiszta kezek” első nagy ügyének ítéleteit Bettino Craxi és öt társa ellen, Romano Prodi kormányfő számára a lemondás nagyon rosszkor jött. Di Pietro politikailag független, a kormányzati fegyelem szempontjából nehezen kezelhető személyiség ugyan, de jelenléte bizonyos népszerűséget kölcsönzött a kabinetnek. Ezt magával viszi, éppen akkor, amikor a költségvetési törvény ellen a hét végi ellenzéki tömegmegmozdulások után immáron a nagy szakszervezetek is általános sztrájkkal fenyegetőznek. A jobbközép politikusai egyre inkább a kormány végére spekulálnak. A növekvő bizalmi válság és a megmerevedett frontok a Berlusconi-kormány végnapjaira emlékeztetnek. Ugyanakkor az ellenzék sem mehet biztosra. Jól tudják, hogy egy politikailag magát önállósító Di Pietro minden számítást és korábbi egyensúlyt könnyen felforgathat. A közvélemény-kutatások szerint a volt ügyész-vizsgálóbíró politikai döntéseit ma is hűen követi az összes szavazatok legalább 15 százaléka. • Petőcz György MH-Prága Csehország történetének első szenátusi választását többnyire az előre meghatározott két órakor kezdték el tegnap délután, de a választói körzetek mintegy tíz százalékában már déli 12-kor megnyitották a szavazóhelyiségeket. Az ország északi részein az időjárás nem fogadta kegyeibe a szavazókat, akik a Beszkidek egyes falvaiban méteres havon át jutottak csak el az urnákhoz. A politikusok közül Václav Havel elnök, Václav Klaus kormányfő és Milos Zeman, a parlament elnöke már az első órákban leszavazott. Egyikük sem árulta el, kit választott. Havel azonban arra szólította fel a szavazókat, hogy menjenek el a második fordulóra is, mivel ott dől el lényegében minden. Csehországban a közvetett, úgynevezett listás szavazásnak van hagyománya. A magyar rendszerhez hasonló, közvetlen választások megzavartak sokakat, akik csak a szavazóhelyiségben tudták meg, hogy egy hét múlva újból az urnákhoz kell járulniuk. Klaus kormányfő nem nyilatkozott pártja esélyeiről, kizárólag azt hangsúlyozta, hogy optimista a részvételt illetően. Hogy ezt honnan meríti, talány, a részvétel ugyanis nem túl magas, aminek egyik fő oka, hogy éppen a két legerősebb párt volt az, amely éveken át megkérdőjelezte a szenátus létrehozásának értelmét, és most, bár a parlament tavasszal döntött a választások megtartásáról, nem maradt elég idő a közvélemény „megdolgozására”. Szakértők szerint a kis részvétel a jobboldalnak kedvez inkább, mert a választásoktól várhatóan a baloldal támogatói maradnak el nagyobb számban. Ez ellen kétségbeesetten küzd a szociáldemokrata párt, kérdés, mekkora sikerrel. A választások tétje, hogy amennyiben a jobboldal győz, úgy a szenátusban Klausék kisebbségi koalíciója némi egyensúlyt teremthet a képviselőházi kisebbségével szemben azzal a jogával élve, hogy megvétózhatja a képviselőház által elfogadott törvényeket. Ha a baloldal szerez túlsúlyt, akkor Klaus lényegében reménytelen kormányzati helyzetbe jut, és megfigyelők szerint ez a jövő év első felében előrehozott képviselőházi választásokat eredményezne. A közvélemény Csehországban ugyan meglehetősen szkeptikus a szenátussal kapcsolatban, a nyolcvanegy leendő szenátor, akiknek helyére 568 jelölt pályázik, mégis meghatározó lesz az ország közeli jövőjét illetően. • Nyárádi Péter Szenátusi választások Csehországban A tét a két oldal egyensúlya KÜLFÖLD Nem korlátozható az államfő jogköre MH-Pozsony A szlovák alkotmánybíróság visszautasította a főügyésznek az államfő alkotmányos jogkörének kérdésében benyújtott kérelmét. Az ügy előzménye, hogy Michal Kovác amnesztiát adott három személynek, akik részben a fia ellen csalás címén indított eljárásban, részben pedig az ifj. Kovác elrablásának ügyében voltak gyanúsítottak. Michal Vala főügyész azonban megtagadta az amnesztiarendelet érvényesítését, mondván, hogy személyes alkotmányértelmezése szerint az államfő ezt a jogát nem gyakorolhatja korlátlanul. Az ellenzék szerint Való túllépte hivatali jogkörét, és ezt az alkotmánybíróság is megerősítette, amikor rámutatott, hogy az alkotmány semmiféle megszorítást nem tartalmaz, az államfő saját belátása szerint dönthet az amnesztiáról. Az államfői jogkör vitatása már régóta része a kormány és Michal Kovác közötti harcnak. Egy hete az alkotmánybíróság arról döntött, hogy a parlament alkotmányellenesen vonta meg az államfőtől a hadsereg főparancsnoka kinevezésének jogát. Patthelyzet alakult ki viszont a titkosszolgálat igazgatója kinevezésének ügyében: öt alkotmánybíró az államfő, öt a kormány álláspontját támogatta. Ezért a titkosszolgálat vezetőjének kiválasztása továbbra is a kormány hatáskörében marad. A főügyész korábban úgy nyilatkozott, hogy az alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén mérlegelni fogja a lemondását. Bár ez a döntés már október végén megszületett, egyelőre semmi nem utal arra, hogy Michal Vala távozásra készülne. A szlovák parlament egyébként egy hónapja módosította az ügyészségről szóló törvényt. Ennek értelmében a főügyész gyakorlatilag elmozdíthatatlan, még akkor sem mondatható le, ha köztörvényes bűncselekményt követ el. •S. E. 1996. NOVEMBER 16., SZOMBAT A HÉT TÜKRE Tűzoltók Hosszas töprengés után végre összeáll az a többnemzetiségű ENSZ-misszió, amely katonai eszközökkel próbálja enyhíteni a közép-afrikai válságot. Alighanem már így is elkésett. Az a legszörnyűbb az egészben, hogy a vállalkozó hatalmak a humanitárius megfontolásokat politikai szempontjaiknak rendelték alá. A kezdeményező kanadaiaknak főként Washingtont kellett unszolniuk, hogy ott kell lennie Kelet-Zaire-ban. A frissen újjáválasztott Clinton több okból habozott, amíg rászánta magát a bizonytalan igenre. Elsősorban azért, mert vészesen közeledik a határidő boszniai ígéretének betartására, hogy az év végéig haza kell vinnie odaküldött katonáit. Teljesen ennek amúgy sem tud eleget tenni, így számolhat a kemény bírálatokkal. Másodsorban azért hezitált, mert annak idején Szomáliában az amerikai egységek elviselhetetlen megaláztatásokat voltak kénytelenek elszenvedni. Vannak azonban ennél rosszindulatúbb feltételezések is. Zaire nem csak emberi tragédia kibékíthetetlen törzsi villongásaival, hanem szinte világméretű stratégiai tét. A belgák távozása után a franciák kísérelték meg betölteni az űrt. Látszatra azért, hogy a frankofon Afrikát mentsék, valójában gyakorlatibb megfontolásokból. Zaire végtelenül gazdag rézércben és aranyban, aminek kiaknázása jelentős üzlet. Meg nem erősített, de szakadatlanul vallott vélemények szerint az amerikaiak, dél-afrikai fehér vállalkozókkal együtt, máris ott vannak a szomszédos Ruandában és Burundiban, hogy készen álljanak a nyugat-európaiak nehézségei esetén kiaknázni a kínálkozó lehetőségeket. Clinton végül is annyi unszolás után azért döntött amellett, hogy részt vállal a közép-afrikai tűzoltásban, mert erre nagy mértékben belső közvéleménye is rákényszerítette. Az amerikai lakosság, látván a televízióban a Kelet-Zaire-ból közvetített megdöbbentő képeket, hatalmas nyomást gyakorolt a Fehér Házra. Ha nem is az egyetlen, de ez döntő lökés volt ahhoz, hogy az elnök föladja tartózkodását. Meg persze a belpolitikai mérlegelések. Clinton újjáválasztása óta nyomatékosan hangoztatja, hogy kétpárti konszenzusra törekszik, új kormányában tárcákat fog fölajánlani néhány republikánus politikusnak. Bármennyire üdvözlik is ezt a döntését, nincs benne semmi új. Ugyanezzel kezdte négy évvel ezelőtt is, nem sok sikerrel. A belső ellentétek - a költségvetési deficit csökkentése, a szociálpolitika, abortuszvita - olyannyira nagyok, hogy az esély most sem sokkal több. Nem a republikánusoknak, Clintonnak volna nagyobb szüksége erre a kétpártiságra. Az elnök első négy évében ügyes taktikusnak bizonyult, de adós maradt a „nagy államfő” látomásaival. Azzal, hogy hosszabb távra otthagyja névjegyét az amerikai történelmen. Most nagyratörő ambíciója éppen az, hogy második államfői korszaka immár a történelemé legyen. Ennek nem csupán az állhat az útjában, hogy a kongresszusi erőviszonyokat nem sikerült megváltoztatni, hanem szubjektív okok is. Clinton, az elnökjelölt legyőzte Bob Dole-t, a vetélytársat, de Clintonnak, az elnöknek, bármilyen furcsa is, hiányozni fog a politikai pályáját befejezett Bob Dole szenátor. Aki több évtizedes tapasztalataival, alkukészségével, kompromisszumos hajlandóságával sokat segíthetne a Fehér Ház gazdájának. Nagy egyensúlyozó képességre kell tehát szert tennie Clintonnak, ha álmát, bevonulását a történelemben valóra akarja váltani. A múlt is óvatosságra inti. Woodrow Wilsontól kezdve Franklin Roosevelten át Eisenhowerig, Nixonig és Reaganig, valamennyiük második négyéves elnöki korszaka kevésbé volt örömteli az elsőnél. Ha túl akar lépni ezen a nem túl kecsegtető hagyományon, Clintont valóságos kényszer űzi, hogy megtalálja a minimális együttműködés esélyeit az ellenzéki többségű kongresszussal. Várkonyi Tibor Vádbeszéd a Mykonos-perben MH-Berlin Az államügyészség életfogytiglani börtönbüntetést követelt tegnap Berlinben az úgynevezett Mykonos-per két vádlottja számára. A tartományi bíróság előtt álló négy libanonit és egy iránit azzal vádolják, hogy 1992-ben a berlini Mykonos étteremben meggyilkoltak négy kurd ellenzéki politikust. Az államügyész záróbeszédében - nem utolsósorban Baniszadr volt iráni elnök vallomására hivatkozva - az iráni titkosszolgálatot vádolta a merénylet megszervezésével, megbízóként pedig Irán vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot jelölte meg. Irán csütörtökön ismét tiltakozott a vádak ellen. A külügyminisztériumba rendelt teheráni német nagykövettel közölték, hogy a következményekért a német kormánynak kell viselnie a felelősséget. Teheránban kilátásba helyezték, hogy vádat emelnek a német főállamügyész ellen. A Hamenei ajatollahhoz közel álló fundamentalisták minden kapcsolat megszakítását követelték Németországgal. Miközben a német kormány Iránnal szemben kitart a „kritikus párbeszéd” politikája mellett, az igazságügyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki az iráni titkosszolgálat vezetője ellen, s vizsgálják a vádemelés lehetőségét Hamenei ajatollahhal és Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani elnökkel kapcsolatban. • S. A. HATTER Spanyolország NATO-vonata Hosszú és ellentmondásos folyamat zárult le Spanyolországban azzal, hogy az ország parlamentje ezen a héten felhatalmazta a kormányt a NATO katonai struktúrájához történő csatlakozásra. Spanyolország 1980-ban jelentette be belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), azzal a feltétellel, hogy kívül marad annak katonai ágán. A spanyol NATO-tagság a ratifikációs folyamat lezárásával 1982-re vált hivatalossá. Ugyanebben az évben a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) részben annak köszönhette kormányra kerülését, hogy élesen NATO-ellenes retorikát alkalmazott. Ugyanakkor éppen a szocialisták voltak azok, akik az 1986-ban megtartott referendumon elérték, hogy a szavazók többsége megerősítse az ország NATO-tagságát. Akkor a szocialista kormány a szavazócédulákon kötelezettséget vállalt arra, hogy az ország nem lesz tagja a NATO integrált katonai szervezetének, megőrzi atomfegyver-mentességét, a spanyolországi amerikai támaszpontokon pedig csökkentik a csapatok létszámát. Spanyolország aztán folyamatosan közeledett a NATO katonai szervezetéhez: a különböző testületekbe megfigyelőket küldtek, s Spanyolország állandó résztvevőjévé vált a NATO-hadgyakorlatoknak. Az észak-atlanti szövetség 16 tagországa közül ma csupán Franciaország, Spanyolország, Izland és Luxemburg nem tagja az integrált katonai szervezetnek. Madridot egy évvel ezelőtt kérte fel a NATO a teljes integrációra, s már régóta biztosra lehetett venni, hogy a parlament megszavazza a kormányt az ezzel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására felhatalmazó határozatot. Az Egyesült Baloldal kivételével minden parlamenti párt támogatja az ország teljes jogú NATO-tagságát, a csütörtöki voksolásnál egyedül a Kanári-szigeteki Koalíció tartózkodott, mivel szerette volna, ha a határozatban egyértelműen rögzítik: a Kanári-szigetek spanyol parancsnokság alatt maradnak. Az El País című spanyol lap értesülései szerint a NATO katonai szervezetéhez történő csatlakozás évi kétmilliárd pezeta (mintegy 2,5 milliárd forint) többletkiadást jelent az állami költségvetésnek. A teljes jogú tagság hívei szerint ugyanakkor megéri meghozni ezt az áldozatot. Spanyolország - amellett, hogy nukleáris fegyverek továbbra sem kerülhetnek területére - tényleges beleszólást kap a változóban lévő NATO döntéseibe, s a rugalmasabbá váló közös irányítás nem sérti az ország szuverenitását sem. Fontos érvként emlegetik azt is, hogy Spanyolország nem akar lemaradni a vélhetően hamarosan közép-európai országokba induló NATO-vonatról. • Dajka Béla