Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

2 Magyar Hírlap____________ VILÁGHÍRADÓ Clinton csak januárban dönt (MTI) A november 5-én újraválasztott és kormányának új összetételét tervezgető amerikai elnök, Bill Clinton januárig ha­lasztja a kinevezések többségét - jelezte pénteken Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője. Az AFP jól értesült forrásból úgy tudja, hogy a külügyi tárca várományosaként szóba jön újab­ban Thomas Pickering karrierdiplomata is, aki nemrégiben hagyta el az ország moszkvai nagykövetének posztját. A védelmi miniszter megüresedő helyére pedig William Cohen, Maine ál­lambeli republikánus szenátor tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Castro késik Rómából (Reuter) A rossz időjárás miatt nem tudott elindulni Kubából Rómába Fidel Castro, hogy pénteken részt vegyen az ENSZ élelmezési világkonferenciáján - mondta az esemény egyik szóvivője. Christine Graves reményét fejezte ki, hogy a kubai vezető ma megérkezik az olasz fővárosba. A politikus római programjában állítólag egy történelminek tartott találkozó is szerepelne II. János Pál pápával. Ellenzék nélkül a horvát szábor (MH) A horvát ellenzék a következő egy hónapban nem vesz részt a szábor (parlament) munkájában. A képviselők azért döntöttek a kivonulás mellett, mert a zágrábi polgármester egy évvel a parlamenti és helyhatósági választások után sem tudta elfoglalni helyét. A horvát fővárosban az ellenzék nyer­te meg a választásokat, ám Franjo Tudjman elnök többször megvétózta a polgármester-jelöltek kinevezését. A nyugati politikusok és szervezetek többször bírálták Horvátországot a demokrácia megcsorbítása miatt. Meciarnak nem kell tanács (MH) Az EBESZ kisebbségi főbiztosa kerekasztal összehívását javasolta a szlovák kormánynak, amelyen a magyar kisebbség­nek az államhoz való viszonyát vitatnák meg - nyilatkozta teg­nap a szlovák rádiónak Vladimír Meciar azzal, hogy ő a javasla­tot nem fogadta el, mivel nem tartja helyesnek külföldi közvetí­tők bevonását egy ilyen megbeszélésbe. Max van der Stoel fel­vetését azonban a szlovák kisebbségpolitika magas szintje elis­meréseként értékelte, hiszen a kerekasztal-tárgyaláson immár nem az államnak a kisebbséghez való viszonyulásáról, hanem a kisebbségnek az állam iránti lojalitásáról lenne szó. Két légi folyosó kell (AFP) Az a hivatalos indiai vizsgálóbizottság, amely az újdel­hi repülőtér közelében történt keddi légiszerencsétlenség okait vizsgálja, parancsolóan szükségesnek ítéli, hogy végre külön-külön légifolyosót nyissanak az indiai főváros légikikö­tője felett a fel- és a leszálló repülőgépek számára. Jelenleg a fel- és a leszálló gépek közös légifolyosón osztoznak. Az al­kalmi testület azt is ajánlotta a polgári légiforgalmi hatósá­goknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat az indiai légierővel. Annak sűrű légitámaszpontjai ugyanis kicsire zsugorítják a polgári légiforgalom rendelkezésére álló légteret a főváros körzetében. Az amerikai Raytheon Co. cég már felszerelt egy korszerű radarrendszert az újdelhi repülőtéren, de az ameri­kai Szövetségi Polgári Légiforgalmi Igazgatóság még nem ad­ta meg az engedélyt a rendszerbe állításra. Moszkvai botrány Csubajsz körül (MTI) Moszkvában pénteken újabb politikai botrány pattant ki. A Moszkovszkij Komszomolec című lap egy állítólag lehall­gatott beszélgetés szövegét közzétéve azt írta, hogy Anatolij Csubajsz, az elnöki hivatal vezetője visszaéléseket követett el a nyáron Jelcin elnök választási kampánypénzeivel. Borisz Jelcin szóvivője, Szergej Jasztrzsembszkij visszataszító koholmány­nak minősítette a lap leleplezését, és közölte, hogy Csubajsz kategorikusan tagadja a beszélgetést, amely a lap szerint közte és Jelcin két volt másik tanácsadója, Viktor Iljusin és Szergej Kraszavcsenko között hangzott el. A duma viszont vizsgálatot sürget az ügyben, és állásfoglalásra hívta fel az államfőt, akinek elmaradt korábban beharangozott, műtét utáni első rádiószó­zata a héten. Tüntetnek a belgrádi ügyvédek (Reuter) A szerb főváros bíróságain megbénult a munka, mi­után az ügyvédek elhatározták, egy hétig nem jelennek meg a tárgyalásokon. Ezzel tiltakoznak az elviselhetetlen adóterhek és az igazságszolgáltatásban fokozódott gondok miatt. Mivel a törvények értelmében az ügyvédek nem sztrájkolhatnak, az akciót tüntetésként szervezte meg a szerbiai ügyvédek szövet­sége, amelynek minden második szakmabeli a tagja. A szö­vetség megítélése szerint a rendkívül magas adóterheket az ügyvédek 70 százaléka képtelen kifizetni. A kormányhű Poli­tika napilap alaptalannak minősítette a tiltakozó akciót, mivel a hatóságok már döntést hoztak arról, hogy visszavonják az adóhátralék miatt kirótt büntetéseket. Tudjmannak rákja van? (MTI) A CNN hírtelevízió értesülése szerint Franjo Tudjman horvát elnököt egy washingtoni kórházban ápolják rákos szö­vődménnyel. A hírt amerikai kormánytisztviselők is megerő­sítették. A horvát elnök betegsége állítólag súlyos. A hetven­négy éves horvát elnök hétfőn vonult be a bel- és külföldi sze­mélyiségek számára fenntartott bethesdai Walter Reed kato­nai kórházba. Kezelése felhetően két hetet vesz majd igény­be, utána valószínűleg visszatér Zágrábba. A források szerint Franjo Tudjman betegsége meglehetősen előrehaladott álla­potban van, és a „prognózis éppenséggel nem valami jó”. A zágrábi híradóban beolvasták az elnöki hivatal közlemé­nyét, amely szerint Tudjmannál gyormorrendszeri rendelle­nességek léptek fel, a gyomorban nyirokmirigy-megnagyob­­bodást állapítottak meg. Tajvani miniszter Prágában MH-Prága_____________ Csehország külügyminiszté­riuma külön nyilatkozatban válaszolt azokra a külföldi ér­tesülésekre, amelyek szerint a tajvani köztársaság honvédel­mi minisztere titkos látogatást tervez Prágában. A külügymi­nisztérium állásfoglalása sze­rint nincsen szó eltitkolt talál­kozóról: a tajvani politikus magánlátogatást tesz Cseh­országban. A diplomáciai szakzsargon­ban ez azt jelenti, hogy a láto­gatás valamely okból nem kí­vánatos. Tajvan esetében arról van szó, hogy a Kínai Köztár­saság általában komoly ellen­lépéseket tesz azon államok­kal szemben, amelyek hivata­losan fogadják a szigetköztár­saság vezetőit. Prága tavaly már pontosan ilyen vitába bo­nyolódott, amikor Tajvan mi­niszterelnöke látogatott a tér­ségbe, és Csehországban tár­gyalt Václav Havel államfővel, valamint más cseh személyisé­gekkel is. Kína ekkor a cseh export letiltását fontolgatta, és csak nehéz diplomáciai tárgya­lások útján sikerült békét te­remteni a cseheknek. Nem hivatalos prágai érte­sülések szerint egyébként a tajvani miniszter fegyvervá­sárlásokról kíván tárgyalni a cseh illetékesekkel. A prágai információk szerint várható, hogy a miniszter más, térség­beli országokba is ellátogat, így lehetséges, hogy Magyar­­országra is. A külügyi és a honvédelmi minisztériumnak azonban nincs tudomása ilyen látogatásról. Hongkongban tüntettek a pekingi módszerek ellen A demokrácia hajnala­­ vagy halála Hongkongban tegnap beiktatták hivatalába azt a választási testületet, amely egy hónapon belül dönt a volt brit korona­­gyarmat vezetőjének személyéről. A Pekingből kijelölt 400 tagú testület választja majd ki egyben annak a 60 fős hong­kongi parlamentnek a tagjait is, amely a tavaly demokratiku­san megválasztott parlament helyébe lép. Hongkong jövő július elsején ismét Kína része lesz „különleges közigazgatási területként”. Reuter A ma még brit gyarmat de­mokráciában hívő polgárai heves ellenvéleményüknek adtak hangot. Megrohamoz­ták az épületet, amelyben Hongkong befolyásos és gaz­dag polgárai gyűltek össze szavazásra, és összeeszkábált fekete koporsókkal jelezték: a demokrácia temetéséről van szó. A Peking által megfogal­mazott szabályok szerint Hongkong 6,3 millió polgára közül mindössze négyszáz, Kína által „jóváhagyott” je­lölt voksolhat az új parlament és vezető személyéről. Ami­kor Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter a Peking által szigorúan ellenőrzött „külön­leges jelölő bizottság elnöke­ként” arról beszélt, hogy a britek mintegy 150 éven át önkényesen jelölték ki a gyarmat kormányzóját, s im­már a „demokrácia hajnala” köszönt rá Hongkongra, el­szabadultak a tüntetők indu­latai. Mintegy tucatnyian be­hatoltak az elegáns épületbe, s miközben a tömeg az utcán a rendőrséggel verekedett, megpróbálták megzavarni az ülést. Hat emeleten át kerget­te őket a rendőrség, mielőtt őrizetbe vette­ volna őket. A Csien Csi-csen elnökle­tével beiktatott választási tes­tület nyomban le is bonyolí­totta a vezetőválasztás első fordulóját. Tung Csi-hua hajómágnás az 206 szavazatot kapott, de legnagyobb ellenfele, a volt főbíró Ti Liang-jang ugyan­csak bejutott a második for­dulóba. December 11-én döntenek majd Hongkong új vezetőjéről. Malcolm Rifkind brit kül­ügyminiszter előző nap fi­gyelmeztette Kínát: az általa kreált ideiglenes törvényho­zás zavart és bizonytalansá­got kelt Hongkongban. A hongkongi tiltakozók a demokrácia kínai megcsúfolását látják Vang Dan sorsában is. A pekingi Legfelsőbb Népi Bíróság pénteken - tízperces tárgyalás után - helybenhagyta az ismert ellenzéki ellen első fokon hozott ítéletet, amely tizenegy évi fegyházbüntetéssel sújtja a fiatalembert. A bírón kívül senki nem kapott szót, a fellebbviteli tár­gyalás lényegében abból állt, hogy az egyszerűen felolvasta az elsőfokú ítéletet jóváhagyó döntés előre elkészített indoklását. fotó: reuters - Jason reed Kabinetválság Itáliában? Kormányválsághoz vezethet Olaszországban Di Pietro le­mondása, mivel a korrupció­­ellenes hadjárat egykori ve­zéralakja az ország egyik leg­népszerűbb politikusa. MH-Firenze____________ Antonio Di Pietro, az állami beruházások minisztere egy nappal azután nyújtotta be le­mondását, hogy az észak­olaszországi Brescia ügyészsé­ge korrupció és hatalommal való visszaélés gyanújával újabb - immár sokadik - vád­eljárást indította ellene. Most arra keresik a választ, hogy Di Pietro, még milánói vizsgálóbí­róként, miért vette le a vizsgált személyek névsoráról Pacini Battagliát, a sokszoros meg­vesztegetéssel vádolt, szep­tember közepe óta előzetes le­tartóztatásban lévő olasz-sváj­ci bankárt. Az is kérdés, miért kerülnek a vádlottak padjára Di Pietro milánói kollégái, a „tiszta kezek” leleplezéssoro­zatának többi hőse, D’Ambro­­sio, Colombo és Davigo. Rá­adásul egy nappal azután, hogy az olasz legfelső bíróság jóváhagyta a „tiszta kezek” el­ső nagy ügyének ítéleteit Bet­­tino Craxi és öt társa ellen, Romano Prodi kormányfő számára a lemondás nagyon rosszkor jött. Di Pietro politi­kailag független, a kormányza­ti fegyelem szempontjából ne­hezen kezelhető személyiség ugyan, de jelenléte bizonyos népszerűséget kölcsönzött a kabinetnek. Ezt magával viszi, éppen akkor, amikor a költ­ségvetési törvény ellen a hét végi ellenzéki tömegmegmoz­dulások után immáron a nagy szakszervezetek is általános sztrájkkal fenyegetőznek. A jobbközép politikusai egyre inkább a kormány végére spe­kulálnak. A növekvő bizalmi válság és a megmerevedett frontok a Berlusconi-kormány végnapjaira emlékeztetnek. Ugyanakkor az ellenzék sem mehet biztosra. Jól tudják, hogy egy politikailag magát önállósító Di Pietro minden számítást és korábbi egyen­súlyt könnyen felforgathat. A közvélemény-kutatások szerint a volt ügyész-vizsgáló­bíró politikai döntéseit ma is hűen követi az összes szavaza­tok legalább 15 százaléka. • Petőcz György MH-Prága Csehország történetének első szenátusi választását többnyire az előre meghatározott két órakor kezdték el tegnap dél­után, de a választói körzetek mintegy tíz százalékában már déli 12-kor megnyitották a sza­vazóhelyiségeket. Az ország északi részein az időjárás nem fogadta kegyeibe a szavazó­kat, akik a Beszkidek egyes falvaiban méteres havon át ju­tottak csak el az urnákhoz. A politikusok közül Václav Havel elnök, Václav Klaus kormányfő és Milos Zeman, a parlament elnöke már az első órákban leszavazott. Egyikük sem árulta el, kit választott. Havel azonban arra szólította fel a szavazókat, hogy menje­nek el a második fordulóra is, mivel ott dől el lényegében minden. Csehországban a köz­vetett, úgynevezett listás sza­vazásnak van hagyománya. A magyar rendszerhez hason­ló, közvetlen választások meg­zavartak sokakat, akik csak a szavazóhelyiségben tudták meg, hogy egy hét múlva újból az urnákhoz kell járulniuk. Klaus kormányfő nem nyi­latkozott pártja esélyeiről, ki­zárólag azt hangsúlyozta, hogy optimista a részvételt illetően. Hogy ezt honnan meríti, ta­lány, a részvétel ugyanis nem túl magas, aminek egyik fő oka, hogy éppen a két legerő­sebb párt volt az, amely éve­ken át megkérdőjelezte a sze­nátus létrehozásának értelmét, és most, bár a parlament ta­vasszal döntött a választások megtartásáról, nem maradt elég idő a közvélemény „meg­dolgozására”. Szakértők szerint a kis rész­vétel a jobboldalnak kedvez inkább, mert a választásoktól várhatóan a baloldal támoga­tói maradnak el nagyobb számban. Ez ellen kétségbe­esetten küzd a szociáldemok­rata párt, kérdés, mekkora si­kerrel. A választások tétje, hogy amennyiben a jobboldal győz, úgy a szenátusban Klau­­sék kisebbségi koalíciója némi egyensúlyt teremthet a képvi­selőházi kisebbségével szem­ben azzal a jogával élve, hogy megvétózhatja a képviselőház által elfogadott törvényeket. Ha a baloldal szerez túlsúlyt, akkor Klaus lényegében re­ménytelen kormányzati hely­zetbe jut, és megfigyelők sze­­­rint ez a jövő év első felében előrehozott képviselőházi vá­lasztásokat eredményezne. A közvélemény Csehor­szágban ugyan meglehetősen szkeptikus a szenátussal kap­csolatban, a nyolcvanegy leen­dő szenátor, akiknek helyére 568 jelölt pályázik, mégis meg­határozó lesz az ország közeli jövőjét illetően. • Nyárádi Péter Szenátusi választások Csehországban A tét a két oldal egyensúlya KÜLFÖLD Nem korlátozható az államfő jogköre MH-Pozsony A szlovák alkotmánybíróság visszautasította a főügyésznek az államfő alkotmányos jogkö­rének kérdésében benyújtott kérelmét. Az ügy előzménye, hogy Michal Kovác amnesztiát adott három személynek, akik részben a fia ellen csalás címén indított eljárásban, részben pe­dig az ifj. Kovác elrablásának ügyében voltak gyanúsítottak. Michal Vala főügyész azonban megtagadta az amnesztiaren­delet érvényesítését, mond­ván, hogy személyes alkot­mányértelmezése szerint az ál­lamfő ezt a jogát nem gyako­rolhatja korlátlanul. Az ellen­zék szerint Való túllépte hiva­tali jogkörét, és ezt az alkot­mánybíróság is megerősítette, amikor rámutatott, hogy az al­kotmány semmiféle megszorí­tást nem tartalmaz, az államfő saját belátása szerint dönthet az amnesztiáról. Az államfői jogkör vitatása már régóta része a kormány és Michal Kovác közötti harcnak. Egy hete az alkotmánybíróság arról döntött, hogy a par­lament alkotmányellenesen vonta meg az államfőtől a had­sereg főparancsnoka kineve­zésének jogát. Patthelyzet ala­kult ki viszont a titkosszolgá­lat igazgatója kinevezésének ügyében: öt alkotmánybíró az államfő, öt a kormány állás­pontját támogatta. Ezért a tit­kosszolgálat vezetőjének kivá­lasztása továbbra is a kormány hatáskörében marad. A főügyész korábban úgy nyilatkozott, hogy az alkot­mánybíróság kedvezőtlen döntése esetén mérlegelni fog­ja a lemondását. Bár ez a dön­tés már október végén meg­született, egyelőre semmi nem utal arra, hogy Michal Vala tá­vozásra készülne. A szlovák parlament egyébként egy hó­napja módosította az ügyész­ségről szóló törvényt. Ennek értelmében a főügyész gyakor­latilag elmozdíthatatlan, még akkor sem mondatható le, ha köztörvényes bűncselekményt követ el. •S. E. 1996. NOVEMBER 16., SZOMBAT A HÉT TÜKRE Tűzoltók Hosszas töprengés után végre összeáll az a többnemzetiségű ENSZ-misszió, amely katonai eszközökkel próbálja enyhí­teni a közép-afrikai válságot. Alighanem már így is elkésett. Az a legszörnyűbb az egészben, hogy a vállalkozó hatal­mak a humanitárius megfontolásokat politikai szempont­jaiknak rendelték alá. A kezdeményező kanadaiaknak fő­ként Washingtont kellett unszolniuk, hogy ott kell lennie Kelet-Zaire-ban. A frissen újjáválasztott Clinton több ok­ból habozott, amíg rászánta magát a bizonytalan igenre. Elsősorban azért, mert vészesen közeledik a határidő boszniai ígéretének betartására, hogy az év végéig haza kell vinnie odaküldött katonáit. Teljesen ennek amúgy sem tud eleget tenni, így számolhat a kemény bírálatokkal. Másodsorban azért hezitált, mert annak idején Szomáliá­ban az amerikai egységek elviselhetetlen megaláztatásokat voltak kénytelenek elszenvedni. Vannak azonban ennél rosszindulatúbb feltételezések is. Zaire nem csak emberi tragédia kibékíthetetlen törzsi vil­longásaival, hanem szinte világméretű stratégiai tét. A bel­gák távozása után a franciák kísérelték meg betölteni az űrt. Látszatra azért, hogy a frankofon Afrikát mentsék, valójá­ban gyakorlatibb megfontolásokból. Zaire végtelenül gaz­dag rézércben és aranyban, aminek kiaknázása jelentős üz­let. Meg nem erősített, de szakadatlanul vallott vélemények szerint az amerikaiak, dél-afrikai fehér vállalkozókkal együtt, máris ott vannak a szomszédos Ruandában és Bu­rundiban, hogy készen álljanak a nyugat-európaiak nehéz­ségei esetén kiaknázni a kínálkozó lehetőségeket. Clinton végül is annyi unszolás után azért döntött amel­lett, hogy részt vállal a közép-afrikai tűzoltásban, mert erre nagy mértékben belső közvéleménye is rákényszerítette. Az amerikai lakosság, látván a televízióban a Kelet-Zaire-ból közvetített megdöbbentő képeket, hatalmas nyomást gya­korolt a Fehér Házra. Ha nem is az egyetlen, de ez döntő lö­kés volt ahhoz, hogy az elnök föladja tartózkodását. Meg persze a belpolitikai mérlegelések. Clinton újjává­­lasztása óta nyomatékosan hangoztatja, hogy kétpárti kon­szenzusra törekszik, új kormányában tárcákat fog fölaján­lani néhány republikánus politikusnak. Bármennyire üd­­vözlik is ezt a döntését, nincs benne semmi új. Ugyanezzel kezdte négy évvel ezelőtt is, nem sok sikerrel. A belső el­lentétek - a költségvetési deficit csökkentése, a szociálpoli­tika, abortuszvita - olyannyira nagyok, hogy az esély most sem sokkal több. Nem a republikánusoknak, Clintonnak volna nagyobb szüksége erre a kétpártiságra. Az elnök első négy évében ügyes taktikusnak bizonyult, de adós maradt a „nagy állam­fő” látomásaival. Azzal, hogy hosszabb távra otthagyja név­jegyét az amerikai történelmen. Most nagyratörő ambíciója éppen az, hogy második államfői korszaka immár a történe­lemé legyen. Ennek nem csupán az állhat az útjában, hogy a kongresszusi erőviszonyokat nem sikerült megváltoztatni, hanem szubjektív okok is. Clinton, az elnökjelölt legyőzte Bob Dole-t, a vetélytársat, de Clintonnak, az elnöknek, bár­milyen furcsa is, hiányozni fog a politikai pályáját befejezett Bob Dole szenátor. Aki több évtizedes tapasztalataival, al­kukészségével, kompromisszumos hajlandóságával sokat segíthetne a Fehér Ház gazdájának. Nagy egyensúlyozó képességre kell tehát szert tennie Clintonnak, ha álmát, bevonulását a történelemben valóra akarja váltani. A múlt is óvatosságra inti. Woodrow Wilson­­tól kezdve Franklin Roosevelten át Eisenhowerig, Nixonig és Reaganig, valamennyiük második négyéves elnöki kor­szaka kevésbé volt örömteli az elsőnél. Ha túl akar lépni ezen a nem túl kecsegtető hagyományon, Clintont valóságos kényszer űzi, hogy megtalálja a minimális együttműködés esélyeit az ellenzéki többségű kongresszussal. Várkonyi Tibor Vádbeszéd a Mykonos-perben MH-Berlin Az államügyészség életfogy­tiglani börtönbüntetést köve­telt tegnap Berlinben az úgy­nevezett Mykonos-per két vádlottja számára. A tarto­mányi bíróság előtt álló négy libanonit és egy iránit azzal vádolják, hogy 1992-ben a berlini Mykonos étteremben meggyilkoltak négy kurd el­lenzéki politikust. Az államügyész záróbeszé­dében - nem utolsósorban Baniszadr volt iráni elnök vallomására hivatkozva - az iráni titkosszolgálatot vádolta a merénylet megszervezésé­vel, megbízóként pedig Irán vallási vezetőjét, Ali Hame­­nei ajatollahot jelölte meg. Irán csütörtökön ismét til­takozott a vádak ellen. A kül­ügyminisztériumba rendelt teheráni német nagykövettel közölték, hogy a következ­ményekért a német kor­mánynak kell viselnie a fele­lősséget. Teheránban kilátás­ba helyezték, hogy vádat emelnek a német főállam­­ügyész ellen. A Hamenei aja­­tollahhoz közel álló funda­mentalisták minden kapcso­lat megszakítását követelték Németországgal. Miközben a német kor­mány Iránnal szemben kitart a „kritikus párbeszéd” politi­kája mellett, az igazságügyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki az iráni titkosszolgá­lat vezetője ellen, s vizsgálják a vádemelés lehetőségét Ha­menei ajatollahhal és Ali Ak­­bar Hasemi Rafszandzsani elnökkel kapcsolatban. • S. A. HATTER Spanyolország NATO-vonata Hosszú és ellentmondásos folyamat zárult le Spanyolországban azzal, hogy az ország parla­mentje ezen a héten felhatalmazta a kormányt a NATO katonai struktúrájához történő csat­lakozásra. Spanyolország 1980-ban jelentette be belé­pését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), azzal a feltétellel, hogy kívül marad annak katonai ágán. A spanyol NATO-tagság a ratifikációs folyamat lezárásával 1982-re vált hivatalossá. Ugyanebben az évben a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) részben annak köszönhette kormányra kerülését, hogy élesen NATO-ellenes retorikát alkalmazott. Ugyanakkor éppen a szocialisták voltak azok, akik az 1986-ban megtartott referendu­mon elérték, hogy a szavazók többsége meg­erősítse az ország NATO-tagságát. Akkor a szocialista kormány a szavazócédulákon köte­lezettséget vállalt arra, hogy az ország nem lesz tagja a NATO integrált katonai szervezeté­nek, megőrzi atomfegyver-mentességét, a spa­nyolországi amerikai támaszpontokon pedig csökkentik a csapatok létszámát. Spanyolország aztán folyamatosan közele­dett a NATO katonai szervezetéhez: a külön­böző testületekbe megfigyelőket küldtek, s Spanyolország állandó résztvevőjévé vált a NATO-hadgyakorlatoknak. Az észak-atlanti szövetség 16 tagországa közül ma csupán Franciaország, Spanyolor­szág, Izland és Luxemburg nem tagja az integ­rált katonai szervezetnek. Madridot egy évvel ezelőtt kérte fel a NATO a teljes integrációra, s már régóta biztosra lehetett venni, hogy a parlament megszavazza a kormányt az ezzel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására felha­talmazó határozatot. Az Egyesült Baloldal ki­vételével minden parlamenti párt támogatja az ország teljes jogú NATO-tagságát, a csü­törtöki voksolásnál egyedül a Kanári-szigete­ki Koalíció tartózkodott, mivel szerette volna, ha a határozatban egyértelműen rögzítik: a Kanári-szigetek spanyol parancsnokság alatt maradnak. Az El País című spanyol lap értesülései sze­rint a NATO katonai szervezetéhez történő csatlakozás évi kétmilliárd pezeta (mintegy 2,5 milliárd forint) többletkiadást jelent az állami költségvetésnek. A teljes jogú tagság hívei sze­rint ugyanakkor megéri meghozni ezt az áldo­zatot. Spanyolország - amellett, hogy nukleá­ris fegyverek továbbra sem kerülhetnek terü­letére - tényleges beleszólást kap a változóban lévő NATO döntéseibe, s a rugalmasabbá váló közös irányítás nem sérti az ország szuvereni­tását sem. Fontos érvként emlegetik azt is, hogy Spanyolország nem akar lemaradni a vél­hetően hamarosan közép-európai országokba induló NATO-vonatról. • Dajka Béla

Next