Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)
1998-05-02 / 102. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Az IRA nem adja fegyvereit (MH) Miközben Észak-Írország a rendezési terv elfogadásáról vagy elvetéséről május 22-én népszavazásra készül, az ír egyesítésért küzdő félkatonai szervezet, a jelenleg tűzszüneti elkötelezettség alatt álló IRA, nyilatkozatot tett közzé, miszerint fegyverkészleteit nem adja fel. Közben Lisburn város központjában a nacionalisták autóbomba felrobbantására készültek. Az óriáspokolgépet a tűzszerészek idejében ártalmatlanítani tudták. A dániai szeparatisták győztek (MTI) A Feröer-szigeteken csütörtökön rendezett parlamenti választásokból azok a pártok kerültek ki győztesen, amelyek a Dánia autonóm részét képező terület nagyobb függetlenségéért küzdenek. A fővárosban, Tórshavnban tegnap bejelentették, hogy 24 százalékos eredményével a szeparatista Köztársasági Párt lett történetében először a helyi parlament, a Lagting legerősebb pártja. Ez a párt a legutóbbi választásokhoz képest 10 százalékkal növelni tudta parlamenti részarányát. Az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Írország között fekvő, 45 ezer lakosú szigetcsoport önigazgatású terület, amelynek kül- és biztonság-, illetve egyes belpolitikai ügyeiben a dán kormány dönt. Az elmúlt években, főként pénzügyi kérdésekben és a szigetek környékén feltételezett olajlelőhelyek miatt az anyaországgal erőteljes konfliktusok alakultak ki. Suharto kizárja a reformokat (MTI) Az indonéz elnök kizárta, hogy ötéves mandátuma lejárta - 2003 - előtt bármilyen új politikai reformot készítenének elő. „Az általános politikai reformkövetelések nem tilosak az 1998-2003-as időszakban, de csak 2003 utánra dolgozhatók ki” - idézte az államfő szavait Raden Hartono belügyminiszter. Az elnöki állásfoglalás az ország politikai és katonai vezetőinek tegnapi rendkívüli találkozóján hangzott el. A Szumátra-szigeti Medanban heves Suharto-ellenes diáktüntetések törtek ki pénteken. A Reuters jelentése szerint mintegy ötszáz feldühödött fiatal kövekkel dobálta a biztonsági erők tagjait, akik könnygázzal, gumilövedékekkel és vízágyúkkal felszerelt páncélautókkal kényszerítették vissza őket az észak-szumátrai sziget egyetemi városába. Ruandai beismerés (MTI) Jean Kambanda volt ruandai miniszterelnök tegnap az ENSZ törvényszéke előtt beismerte az 1994-es ruandai népirtásban való bűnrészességét. Kambanda, aki 1994-ben ideiglenes kormányfő volt a kelet-afrikai országban, kilenc hónappal ezelőtti letartóztatása óta most először jelent meg a nemzetközi bíróság előtt. Kenyából szállították Tanzániába, kiadatási kérelemmel. A hat vádpont közül az elsőben - a népirtásban - Kambanda bűnösnek vallotta magát. A volt kormányfő az első személy, aki bűnösnek vallotta magát a ruandai népirtás ügyében vizsgálódó ENSZ-törvényszék előtt. Az 1996 novemberében létrehozott nemzetközi bíróság eddig 23 gyanúsítottat tart letartóztatásban. A bíróság által kiszabható legmagasabb büntetés az életfogytiglan. Kramplová elégedetlen (MH) Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövetnek csütörtökön átadták Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszter válaszát arra a jelentésre, amelyet tavaly szeptemberben szlovák kérésre Budapest készített a magyarországi szlovákok helyzetéről. A külügyminiszter álláspontja szerint a jelentés nem tükrözi a szlovák kisebbség valós helyzetét. Kovács Lászlóhoz intézett levelében Kramplová kifejezte Szlovákia készségét kiegészítő támogatás nyújtására a magyarországi szlovákok számára azokon a területeken, amelyeken a magyar kormány lehetőségei korlátozottak. Mint emlékezetes, a magyar külügyminisztérium tavaly saját jelentéséhez csatolta az országos szlovák önkormányzat saját helyzetértékelését is. Az ebben foglaltakra a külügyminisztériumnak a levélváltásról kiadott közleménye nem tér ki. Molnos fizet Funarnak (MH) Erkölcsi kártérítés megfizetésére ítélte a kolozsvári ügyészség az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnökét. Molnos Lajosnak kétmillió lejt kell fizetnie a kolozsvári polgármesternek, akit egy magántévé-társaság adásában az 1996-os helyhatósági választások után ütődöttnek, szellemileg visszamaradottnak, középszerűnek nevezett. Az ügyészség helyt adott Funar becsületsértési vádjának, de elutasította azokat a vádpontokat, amelyek szerint Molnos a hatóságok rágalmazásáért is elítélhető lenne. Funar összesen 30 milliárd lejes kártérítést követelt Molnostól, aki közölte, a mostani ítélet ellen is fellebbezni fog. Hasonlóképpen fellebbezésre készül Funar is, aki szerint az ügyészség az RMDSZ politikai befolyása alatt állt. Albright Dél-Koreában (MTI) Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tegnap Dél-Koreában tárgyalt hivatali partnerével, Park Csang Szuval, majd Kim De Dzsung államfővel. Az amerikai diplomácia vezetője ázsiai körútján előbb Japánban, majd Kínában tartózkodott. Pekingben előkészítette Bill Clinton elnök júniusban esedékes kínai látogatását. Albrightot a dél-koreai politikusok tájékoztatták a múlt hónapban kudarcba fulladt Korea-közi értekezletről. A tárgyalásokon értékelték a dél-koreai gazdasági válság leküzdéséért tett szöuli erőfeszítéseket is. Cool Britannia ezt a címkét varrta most magára Nagy-Britannia, azoknak a szürke eminenciásoknak köszönhetően, akik a sikeres, fiatal miniszterelnök, Tony Blair kormányának arculatát formálják. A hatvanas években azzal csalogatták a brit fővárosba a fiatalokat, hogy elnevezték Swinging Londonnak, hiszen a jelző egyaránt jelezte, hogy lendületes és „klassz” metropolisról van szó. A „cool” szintén a szleng szókészletből jön, jelentése az, hogy valami „finoman divatos”, de utal arra is, hogy valamit hidegfejű határozottsággal visznek előre a maga útján. A Cool Britannia - amelyet mostanság nyakra-főre használ a sajtó - jellemezni kívánja Tony Blair (és legfőbb PR-tanácsadója, Peter Mandelson) politikai vonalvezetését, ugyanakkor rímel a brit ultranacionalisták XVIII. századi híres és ma is énekelt dalának első szavaira: „Rule Britannia” - Britannia uralkodj! Egy éve, a tavaly május 1-jei parlamenti választások óta él a szigetország a Cool Britannia ezredfordulós modernséget, erőt és újító szándékot sejtető légkörében. Két népréteg kezdi kicsit unni az elnevezés jelszószerű mesterkéltségét: a HÁTTÉR Cool Britannia fiatalok és az öregek tábora. Mindkét réteg nagyon sokat várt a Munkáspártban pislákolva még fellelhető szocialista eszmeiségtől és sok mindenben csalódott. Ami a gazdaságot illeti, a brit Munkáspárt nagy szerencséje, hogy az előzőleg tizennyolc éven át hatalmon volt konzervatívoktól a konjunktúra szakaszában lévő országot örökölt. A toryk hajdanán rendkívül magas inflációt vettek át a Munkáspárttól, és ezt két és fél százalékra ledolgozták. Hogy a konjunktúrát és az alacsony inflációt megőrizze, az új pénzügyminiszter, Gordon Brown nem emelhette a közkiadásokat olyan mértékben, ahogy azt az öreg szocik elvárták. Az „Old Labour” szellemiségének az volt az egyik sarkalatos pontja, hogy az állam fejőstehén, tehát az öregek fejcsóválva nézik, mi megy végbe Cool Britanniában. S nem megnyugtatta, hanem bosszantotta őket Gordon Brown, amikor a legutóbbi költségvetési beterjesztő beszédében folyvást a „népvagyon” sorsát emlegette. Közben a fontsterling értéke más valutaféleségekhez viszonyítva magasra szökött, amitől szenved az idegenforgalom és az ipar, egyes szakértők már a recesszió rémével fenyegetőznek. A fiatalokat is meglepte néhány újdonsággal az Új Labour. Az iskolából kikerülő tinédzserek közül sokan szívesen lógtak volna néhány évig munkanélkülisegélyen, de szubvencionált munkahelyekre, szakmunkás tanfolyamokra terelik őket. Az egyetemeken pedig csak a rászorulók kapnak tandíjsegélyt. Csalódott az ország a mintadiplomatának tartott Robin Cook külügyminiszterben is, aki izraeli látogatásán meggondolatlanul barátkozott palesztinokkal, és elkövetett hibákat a királynő külföldi útjainak előkészítésekor. Az mással is előfordulhat - mondja az angol közvélemény -, hogy huszonnyolc évi házasság után otthagyja feleségét a titkárnője kedvéért, de miért kell ezt cifrázni? Miért kell kirúgni egy szorgalmas régi titkárnőt, helyet csinálva a csinos szeretőnek? És miért kell a bájos hölgyet még a válás előtt elvinni külföldi utakra kísérőként? A hibák ellenére, úgy tűnik, a nép jobban méltányolja az eredményeket: a britek 53 százaléka áll a Labour mögött, 28 százalék a toryk, 14 százalék a liberális demokraták támogatója. • Sárközi Mátyás London KÜLFÖLD Az albán fegyveresek megöltek két szerb túszt Mindenki elégedetlen a szankciókkal A nemzetközi összekötő csoport által elrendelt újabb szankciók alaposan beárnyékolták a májusi ünnepeket Szerbiában. Belgrád az ország belügyeibe való durva beavatkozást emleget és azt állítja, hogy a testület védelmébe vette az albán terrorizmust. MH-Újvidék A büntetőintézkedések hideg zuhanyként érték a szerb közvéleményt, hiszen az állami propaganda azt hirdette, hogy a kormány mindent megtett a koszovói válság békés megoldása érdekében, és ha valakit büntetni kell, akkor azok a pristinai vezetők, akik konokul elutasítják a tárgyalásokat. A politikusok azzal vigasztalják magukat és a közvéleményt, hogy a külföldi bankokban lévő eszközök befagyasztása - ami máris aktuális - nem okoz nagyobb gondot, mert a hazai bankok idejekorán visszavonták tőkéjük nagyobb részét. Különben is a határozat úgymond csak az összekötő csoport öt nyugati tagját kötelezi, mert Moszkva képviselői nem írták azt alá. A külföldi befektetések tilalma - ami komolyabb következményekkel jár, mert teljesen megbénítja a privatizációt - három hét múlva lép életbe, ha Milosevics elnök addig sem kezdi el az érdemi tárgyalásokat az albán kisebbség képviselőivel. Független gazdasági szakemberek azt jósolják, hogy a szerb vállalkozók a túlélés reményében Montenegróba vagy a boszniai Szerb Köztársaságba teszik majd át székhelyüket. Ez önmagában is súlyos csapás lesz a szerbiai gazdaságra, és a már eddig is negyven százalék körül mozgó munkanélküliség további emelkedését idézi elő. Még nem tudni, hogy a belgrádi kormány milyen lépéseket tervez az előállt helyzetben. A majálisozókat köszöntő politikusok egyelőre keményen bírálják, és részrehajlással vádolják a Nyugatot, de továbbra is elutasítják a külföldi közvetítést. Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezére - aki újabban a hivatalos álláspontot támogatja - úgy látja, hogy a Nyugat azért bünteti Szerbiát, mert védelmezi határait, és elutasítja Nagy-Albánia megteremtését. Az ellenzéki pártok is bírálják a szankciók bevezetését arra figyelmeztetve, hogy a következményeket ismét a lakosság, és nem a rezsim fogja elszenvedni, amely csak erősödik a nehéz időkben. Ibrahim Rugova, a legismertebb koszovói albán vezető pénteki nyilatkozatában kifogásolta, hogy a Nyugat kesztyűs kézzel bánik Milosevicssel, és túl enyhe büntetéseket szab ki rá. Az albánok mindenesetre szigorúbb szankciókat vártak. Koszovóban továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Az illegális Koszovói Felszabadítási Hadsereg pénteken elengedett két túszként fogva tartott szerb polgárt, másik kettőt azonban - a kilenc elhurcolt szerbből - megöltek. *U. G. B. Albán diákok - a belgrádi-pristinai megállapodás értelmében megpróbálták „visszafoglalni” iskoláikat, amelyeket szerbek szálltak meg. Az albán diákokat rohamrendőrök tartóztatták fel fotó: mti/ap - srdjaniuc Elrabolták Jelcin csecsenföldi megbízottját Néhány hely még kiadó az orosz kormányban Legkorábban kedden délután lesz végleges az új orosz kormánylista, de néhány részlet már csütörtökön tisztázódott. Cecsen fegyveresek fényes nappal elrabolták az orosz elnök grozniji képviselőjét. MH-Moszkva_____________ Borisz Jelcin szociális és munkaügyi miniszterré nevezte ki Okszana Dmitrijevát, a liberális Jabloko parlamenti képviselőjét. Dmitrijeva asszony híven frakcióvezetője, Grigorij Javlinszkij utasításáhoza három forduló egyikében sem adta szavazatát Kirijenkóra... Erre a posztra egyébként sokan a parlament szociális és munkaügyi bizottságának vezetőjét tartották a legesélyesebbnek, már csak azért is, mert a miniszterelnököt megszavazó Zsirinovszkij-frakció tagja. Vlagyimir Zsirinovszkij pedig nem titkolta, hogy miniszteri tárcát vár szolgálataiért. Néhány hely ugyan még kiadó, de már senki sem találgat azok után, hogy a Jablokónak immár két minisztere van a Kirijenkokormányban (a másik Mihail Zadomov pénzügyminiszter) - igaz, formailag már egyikük sem képviselő (az orosz törvény ezt kizárja), s a mozgalomnak sem tagja (ez pedig Javlinszkij). Dmitrijeva asszony elődje, Oleg Sziszujev megmaradt a terület általános gazdájának, miniszterelnök-helyettesi rangban, kinevezésével ez a „sor” teljes lett - közölték - több helyettes nem lesz, ami újabb találgatásokat indított el. Például hogy mi lesz Ivan Ribkinnel, aki nemrég még a Nemzetbiztonsági Tanács titkára volt, majd miniszterelnök-helyettes, most viszont területét, a Független Államok (egyelőre halódó) Közösségét minisztereitől együtt beolvasztották a külügyminisztériumba; megszűnt a külgazdasági minisztérium is, feladatai az ipari és kereskedelmi minisztériumhoz kerültek. Ivan Ribkinnek különben május elsejére akadt munkája: ügyvezető miniszterelnökhelyettesként villámgyorsan Groznijba kellett repülnie, mivel a Rosztov-Baku országúton fegyveresek elrabolták Borisz Jelcin csecsenföldi képviselőjét, Valentyin Vlaszovot. Ribkinnek kitűnő kapcsolatai vannak Csecsenföldön, ha így megy tovább, feladata mindig lesz, már csak címet-rangot kell találni hozzá. • Kerekes András 1998. MÁJUS 2., SZOMBAT A HÉT TÜKRE Ötöltek a hatok A hatok harmadszor is döntés elé állították Belgrádot, ám először fordult elő, hogy Pristinát is figyelmeztették. A koszovói válság megoldásával foglalkozó összekötő csoport szerdai római tanácskozásán ismét úgy ítélték meg, hogy Slobodan Milosevicséket mérhetetlenül nagyobb felelősség terheli az újonnan kialakult válságért, mint Ibrahim Rugováékat. Ez így is van. S ezzel a szigorúbb szankciók bevezetését egyelőre nem támogató Moszkva épp úgy tisztában van, mint Szerbia. De Szerbiában azt is tudják, hogy az ügyet ma már ezerszer nehezebb megoldani, mint akár egy hónappal ezelőtt. Történt ugyanis az az apró, említésre alig érdemes esemény, hogy a szerbeket népszavazáson kérdezték meg: akarják-e a külföldiek közvetítését. A kérdés inkább volt provokatív, mint álnaiv, ezért is tették fel a referendum szervezői. A válasz ugyanolyan egyértelmű ugyanis, mintha a szerbeket arról faggatnák, hogy Szerbia fővárosa holnaptól Belgrád helyett Pristina legyen-e. Ilyen marhaságra csakis nemet lehet ikszelni. A referendum érvényesen zárult, a szavazók elsöprő többsége „beolvasott” a Nyugatnak - közvetítőknek, összekötőknek, EBESZ- nek, González-missziónak, mifenének. Jöhetett hát a Nyugat válasza. A hat ország képviselője az orosz küldött kivételével hosszan vajúdott Rómában, majd rádörgött Milosevicsékre. Oroszország, amelyről nem feltétlenül mondható el, hogy következetes a koszovói kérdésben (legutóbb látványosan, ám semmit nem befolyásolóan Belgrád ellen fordult az értelmetlen fegyverembargó megszavazásával) amikor élesebbre fordult a helyzet, megint csak kifarolt. A hatok állásfoglalása így ötre zsugorodott. Az első lépés: befagyasztják a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (mily nagy öröm Montenegrónak!) és Szerbia kormányainak tulajdonában lévő külföldi javakat - ez már önmagában komoly veszteség. Az igazi érvágás mégis a második lépés lenne: ha leállítanák az országba irányuló külföldi beruházásokat. S innen már csak néhány órányi ülésezés és a hatok közötti marakodás választ el a harmadik intézkedéstől: a teljes gazdasági blokád bevezetésétől. Akarhatja-e ezt a Nyugat? Elfogadja-e ezt Oroszország? Mit szólna hozzá Belgrád? S válasza nem tenné-e szükségessé a remélhetően soha be nem következő negyedik lépést: a válság megoldására NATO-csapatok bevonulását? Belgrád ezúttal nem kapott sok gondolkodási időt. Korábban még egy hónapig tűnődhetett a „világ ellene fordulásán”, most viszont két hete sincs, hogy cselekedjen. Vagyis le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz a mind jobban utált koszovói albánokkal, és be kell engednie az országba a külföldi közvetítőket (csak kiderül, hogy mekkora őrültség volt összekalapálni azt a népszavazást). Van persze még egy apró tényező, amit nem ártana, ha Moszkva után Washingtonban, Londonban és Bonnban is mérlegre tennének. Az, hogy a koszovói albánokat is feltétel nélküli tárgyalásokra kell buzdítani. Pillanatnyilag ugyanis Rugová olyan feltételeket támaszt Belgráddal szemben az autonómia azonnali visszaállítását követelve, amit Szerbia tárgyalások nélkül biztosan nem fog teljesíteni. Egyébként Rugovának sincs sok ideje. Az általa (legalábbis szóban) elítélt terroristák ugyanis egyre másra gyilkolják a megszállónak mondott szerb rendőröket. Ha Rugovának nem tetszik is, Koszovó fegyverkezik. S nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk, mi lesz ennek a vége. ...... . ........SZERDAHELYI CSABA . Óvatos optimizmus a londoni találkozó előtt Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke volt az Izrael fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezett ünnepségsorozat díszvendége. Al Gore látogatásának elsősorban a két ország kapcsolatai szempontjából van jelentősége, habár politikai jellegű eszmecseréket is folytatott. Látogatása során megbeszélést tartott Ezer Weizmann államelnökkel, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, valamint Ehud Barakkal, az ellenzék vezetőjével, a Munkapárt elnökével. MH-Tel-Aviv_____________ Al Gore és Benjamin Netanjahu közös sajtótájékoztatót tartott tegnap. Gore hangsúlyozta, hogy az izraeli-palesztin békefolyamat elvi problémáiról beszéltek anélkül, hogy részletesen tárgyaltak volna például a második csapatkivonási szakaszban esedékes izraeli visszavonulás mértékéről. Egyes hírmagyarázók olyan benyomást szereztek, hogy amennyiben a hétfőn Londonban kezdődő izraeli-palesztin-amerikai tárgyalás nem jár eredménnyel, megakad - legalábbis egy időre - a békefolyamat szekere. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos pozitív változás mégis bekövetkezett az elmúlt időszakban, legalábbis ami a hangulatot illeti. Az izraeli kormányfő hangoztatta, hogy Londonban, ahol Madeleine Albright amerikai külügyminiszter külön-külön folytat megbeszélést vele és Jasszer Arafattal, mindkét félnek rugalmasságról kell tanúságot tennie, valamiféle eredmény elérése érdekében. Arafat, a Palesztin Autonóm Hatóság vezetője hangsúlyozta: „Miután mi már elvben lemondtunk eredeti elgondolásunkról egy elfogadható kompromisszum érdekében, most az izraelieken a sor”. Balata menekülttáborban, a Fatah (a PFSZ alszervezete) aktivistái tüntettek Izrael fennállásának ötvenedik évfordulóján, amit „palesztin nemzeti katasztrófának” neveztek, és többek között követelték az Izrael elleni fegyveres harc újrafelvételének jogát. Az izraeli ünnepségek keretében tegnap délután a Tel- Aviv-i múzeumban felelevenítették az 50 évvel ezelőtti Függetlenségi nyilatkozat aláírási ceremóniáját. Az megismételt aláíráson jelen volt az eredeti nyilatkozat két egykori aláírója, valamint Ezer Weizmann államelnök. A különleges eseményen részt vett Ben Gurion unokája, és Golda Meir leánya is. • Einat-Schöner Zsuzsa Az EU-csúcs nagy kérdése: ki viszi el a bankot? • Folytatás az 1. oldalról A fő kérdés, hogy a posztról való lemondásért cserébe mit ajánlhatnak fel a tizenötök a francia elnöknek. Az egyik ilyen alkutárgy az úgynevezett Waigel-pontok felvizezése, ami úgy tűnik, sikerrel járt. Párizs mindenesetre részsikerként foghatja fel a pénzügyminiszterek tegnap este elfogadott nyilatkozatát, amely elismeri, hogy a tagállamoknak a költségvetési konszolidáció mellett a foglalkoztatásbarát környezet kialakításáért is tenniük kell. Kudarcot vallott viszont Párizsnak az a törekvése, hogy az eurozóna tizenegy tagjának informális pénzügyminiszteri fórumát, az Eurotanácsot egy állandó titkárság felállításával az Európai Központi Bank (ECB) szerepének ellensúlyozására használja fel. Theo Waigel német pénzügyminiszter is elégedetten állhatott fel az asztaltól, hiszen kollégáitól újabb írásos garanciákat kapott arra, hogy az eurozónában nem lazul majd a pénzügyi fegyelem. A tavaly elfogadott stabilitási paktum például - amely lehetőséget ad az államoknak egymás monetáris politikájának figyelemmel kísérésére - 1999. január 1. helyett már idén július 1-én életbe lép. A csúcstalálkozó harmadik legfontosabb feladata az alapító tagok és a bankelnök kijelölése mellett a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának meghatározása lesz. Ennek bejelentése ma várható, azért ilyen korán, hogy megelőzzék az esetleges spekulációkat. Az euro hivatalos startja 1999. január 1-jén lesz, ám az eurobankjegyek és -érmék csak 2002. január 1-jétől kerülnek forgalomba. A közös pénz sikerében kétkedők általában a tizenegy ország némelyikében jelentkező, úgynevezett aszimmetrikus válságok veszélyére hívják fel a figyelmet. Yves- Thibault de Silguy, az Európai Bizottság biztosa azonban lapunknak közvetlenül a csúcs előtt nyilatkozva úgy vélte, hogy az euróval éppenséggel könnyebb lesz elkerülni az ilyen kríziseket. Indoklásul a klubtagok gazdaságainak egymáshoz való közeledését, a fejlődési ciklusok egybeesését és a szorosabb kereskedelmi együttműködést hozta fel. • Gyévai Zoltán Milyen előnyökkel járhat az euro? Az árakat azonos egységben adják meg, így összehasonlíthatóvá válnak, az árverseny miatt kiegyenlítődnek és mérséklődnek. - A valutaátváltás költségei megszűnnek, ami ösztönözheti a turizmust. - Az árfolyam-ingadozás kiiktatásával Európa kiszámíthatóbb, stabilabb piaccá válik, s ez lökést adhat a befektetéseknek. - A makrogazdasági stabilitás hosszabb távon kedvező hátteret teremthet a növekedéshez, ami hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez. Az euro a nemzetközi pénzügyi életben ellensúlyozhatja a dollár szerepét.