Magyar Hírlap, 1999. szeptember (32. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ / Újra orosz képviselő Brüsszelben (MTI) Kedden Brüsszelbe érkezett Viktor Zavarzin orosz katonai N­ATO-képviselő, aki öt hónapja nem járt a szövetség székhelyén. Zavarzin a koszovói NATO-beavatkozás kezde­tét követően utazott vissza Moszkvába, kormányának tiltako­zásául a szövetségi akció ellen. Zavarzin akkor már másfél éve Oroszország katonai képviselője volt Brüsszelben. A kép­viselő június közepén Koszovóban tűnt fel: ő vezette azt az orosz különítményt, amely a nemzetközi közösséget meglep­ve a nemzetközi haderő előtt érkezett a koszovói tartományi székhelyre, és megzavarta a csapattelepítési folyamatot. Za­varzin a belga hírügynökség tudomása szerint azért érkezett a NATO-ba, hogy előkészítse a szövetség és Oroszország kö­vetkező katonai találkozóját, amelyet hétfőn tartanak. A NATO-ban egyelőre azt közölték, hogy a szövetség és Moszkva közötti katonai együttműködés még nem állt helyre. Európai túszok iráni szabadulása (MTI) Szabadon engedték kedden túszaikat azok az iráni em­berrablók, akik augusztus 14-én elhurcoltak az Irán délkeleti részén fekvő Kerman városának egyik szállodájából négy európait és egy iráni állampolgárt. A hivatalos IRNA hírügy­nökség jól értesült forrásra hivatkozva jelentette a hírt, de minden részlet közlése nélkül, így egyelőre nem tudható, mi­lyen állapotban vannak a kiszabadult túszok, és az sem, hogy teljesült-e az emberrablók követelése. Iráni lapok korábbi je­lentései szerint a bűnözők - egy kábítószer-kereskedő banda tagjai - egyik bebörtönzött társuk szabadon bocsátását köve­telték a hatóságoktól túszaik elengedése fejében. Az ember­rablás szenvedő alanyaivá vált európaiak közül hárman spa­nyol állampolgárok, a negyedik olasz. Lengyel fegyverügylet Jemennel (MTI) Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök kedden nyilatko­zatban foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kor­mányzat állítólag tiltakozott egy lengyel fegyverszállítás miatt. A Gazeta Wyborcza című liberális napilap keddi szá­mában jól tájékozott washingtoni forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az amerikai kormányzat kilátásba helyezte több száz millió dolláros lengyel segélyprogramjainak leállítását, ha Lengyelország fegyvert szállít olyan országoknak, ame­lyekkel szemben embargót léptettek életbe. Egy lengyel cég 1,2 millió dollár értékű üzletet kötött Jemennel negyven T-55-öS páncélos szállításáról. A szállítmány első fele el is in­dult, de Jemen helyett Szudánban kötött ki, amelyre az ENSZ fegyverszállítási embargót rótt ki. A kormányfői nyilatkozat szerint az ügylet a nemzetközi szerződések betartásával, meg­felelő ellenőrzés mellett zajlott le. Amikor a kormány értesült arról, hogy a páncélos szállítmány Szudánba került, a lengyel fél leállíttatta a következő tétel elküldését. Hat diák őrizetben Burmában (Reuters) Hat középiskolai tanulót vettek őrizetbe Burmában (Mianmar), mert olyan röplapokat osztogattak, amellyel a szeptember 9-ei kormányellenes tüntetéshez való csatlako­zásra szólítottak fel - közölte egy burmai disszidens csoport. A szervezet szerint az elmúlt néhány héten 150 ellenzékit vet­tek őrizetbe az ázsiai országban, akik állítólag ugyancsak a nyolc nap múlva esedékes demonstrációra bujtogattak. Bur­mában megerősítették a tanintézmények rendőri védelmét. Timor: három A hatalmas választói részvétel azt vetíti előre, hogy a kelet-ti­­moriak a függetlenséget választották, vélik egyházi és emberi jogi aktivisták. A legerősebb Jakarta-párti milícia máris el­utasította a referendumot, és a jövendő erőszakot az is előre­vetíti, hogy meggyilkolták az ENSZ három munkatársát. ENSZ-áldozat MH-összefoglaló__________ Kétség sem férhet hozzá, hogy a kelet-timoriak döntő többsé­ge a függetlenséget választotta - mondta egy egyházi illeté­kes, akit a The Straits Time cí­mű szingapúri lap internetes kiadása idézett. - Nagyon so­kan jöttek el szavazni. Ez nem történt volna meg, ha az embe­rek azt akarnák, hogy ne vál­tozzon semmi - tette hozzá egy emberjogi aktivista, aki a vá­lasztás ellenőrzésében vett részt. A legtöbb megfigyelő is úgy véli, az, hogy a fenyegetés ellenére szinte valamennyi ke­­let-timori - nem végleges ada­tok szerint a szavazásra jogo­sultak 98,6 százaléka, több mint 432 ezer ember - adta le voksát, a függetlenséget vetíti előre. (Pontosan még nem le­het tudni a szavazók számát, mert mint a referendum meg­szervezésével és felügyeletével megbízott ENSZ-képviselet (UNAMET) illetékese, Cari­na Perelli hangsúlyozta, a 200 szavazóhelyiség közül egyelő­re 193-ból érkezett jelzés.) Valószínűleg Jakarta és a hozzá lojális erők is sejtik már, mi lesz a referendum eredmé­nye. Ezt jelzi legalábbis, hogy autonómiapárti milicisták még hétfő éjszaka megtámadták a világszervezet munkatársai­nak konvoját. David Wim­­hurst ENSZ-szóvivő Diliben azt mondta a ВВС-nek, hogy egy emberről biztosan tudják: halott, de valószínűleg az két másik is, aki eltűnt Acsabe vá­rosában. Az UNAMET egy másik, neve elhallgatását kérő munkatársa a Reutersnek be­vallotta, hogy egyszerűen a vá­ros közelébe se tudnak eljutni. A referendum egyik külföldi megfigyelője, Tim Fisher volt ausztrál miniszterelnök-he­lyettes viszont azt állította: megbízható ENSZ-források­­ból úgy tudja, mind a három ember halott. A legerősebb Jakarta-párti milícia tegnap már „szemét­nek” minősítette és elutasítot­ta a szavazást, az UNAMET- et pedig elfogultsággal vádolta meg. Indonézia azonban tisz­tességesnek nevezte a referen­dumot. Ali Alatasz külügymi­niszter megköszönte az UNA­­MET-nek, hogy sikeresen le­vezényelte a szavazást. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP : MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZENTKIRÁLYI ANDRÁS, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS(belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőság és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési Igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154,210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950,303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Magánszemélyeknek Kezeteteknek Postei előfizetés -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 12000 Ft 16800 R 16 8000 Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hír­­lapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Bu­dapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósá­ga kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Egyelőre nem válaszol a svájci főügyész az albán származású vállalkozó la­punkban megjelent állításai­ra. A másik orosz botrány főszereplője, Szemjon Mo­giljevics viszont egy moszk­vai napilapban szerényen közepes üzletembernek mi­nősítette önmagát. MH/MTI A tervek szerint csütörtökön Bernben tart sajtótájékozta­tót a Svájcban vizsgálódó Nyikolaj Volkov orosz fő­ügyész - értesült tegnap az MH. A Jelcin-számlák ügyé­ben nyomozó Volkov egy he­tet kíván Svájcban tölteni, s ez idő alatt minden bi­zonnyal nemcsak a helyi fő­ügyészség munkatársaival ta­lálkozik, hanem felkeresi az albán származású Behgjet Pacolli vállalatát is. Lapunk tegnap ismét hiába igyeke­zett nyilatkozatot kérni a Jel­­cin­ Pacolli-botrányt kirob­bantó Carla del Ponte svájci főügyésztől, így arra a kérdé­sünkre sem érkezett válasz, hogy igaz-e Pacolli állítása, miszerint del Ponte alkut ajánlott a svájci-albán vállal­kozónak, ha az orosz államfő ellen vall. A másik orosz botránytör­ténet egyik főszereplője vi­szont megszólalt tegnap. Az orosz pénzmosási botrány ki­robbantása mögött politikai, illetve gazdasági okokat vélt felfedezni Szemjon Mogilje­vics, akit az FBI maffiakap­csolatokkal, illetve azzal vá­dol, hogy köze volt 15 mil­liárd dollár tisztára mosásá­hoz a Bank of New Yorkon keresztül. Mogiljevics a Moszkovsz­­kij Komszomolec című orosz lap keddi számában nyilatko­zott. A moszkvai bulvárlap „Az orosz maffia pápája megküzd az FBI-jal” címmel közölt cikket. A kijevi szüle­tésű, izraeli állampolgárságú Mogiljevics - aki 1990-től hosszú éveken át élt Magyar­­országon, mivel magyar fele­sége volt - cáfolta az ellene felhozott pénzmosási váda­kat, s közölte: nem is ismeri személyesen a sajtójelenté­sekben említett orosz vezető­ket, illetve orosz maffiavezé­reket. Interjújában igyeke­zett tisztességes üzletember benyomását kelteni. Elismer­te azonban, hogy 1973-ban és 1977-ben is börtönbe került Ukrajnában valutázásért, mert a kivándorló zsidóknak segített pénzt váltani. Mogiljevics közepes üzlet­embernek mondta magát, de nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora a magánva­gyona, amelyet nyugati forrá­sok több száz millió dollárra becsülnek. Részletesen be­számolt arról, hogyan telepe­dett le Magyarországon, ahol szavai szerint üdítőitalok ke­reskedelmével alapozta meg vagyonát. Később mágnes­gyárat létesített, s megvásá­rolta a Digépet a privatizá­ciós program keretében. A gyáron csak veszteséggel tu­dott túladni. Vett egy kerék­párüzemet is. Mogiljevics ta­gadta, hogy az érdekeltségei körébe tartozó üzemek a vi­lágon bárhol fegyvergyártás­sal foglalkoztak volna. En­nek magyarországi források ellentmondanak - lásd kere­tes írásunkat. Az orosz lapok által idé­zett FBI-adatok szerint Mo­giljevics viszont 1994-ben en­gedélyt kapott a fegyverke­reskedelemre, s „gyakorlati­lag ellenőrzése alá vonta a magyar hadiipart”. A Gyengi című moszkvai hetilap legújabb számában emellett azt írta, hogy az ilyen üzletekhez kitűnő összeköttetésekkel kell ren­delkezni, s titkosszolgálati források szerint a „Nagy fejű Pápa” néven emlegetett Mo­­giljevicsnek „voltak kapcso­latai az orosz elnök biztonsá­gi szolgálatával, Ukrajna és Magyarország kormányhiva­talnokaival, valamint Kelet- Európa és a FÁK-országok belügyi köreivel”. E kapcso­latoknak, csoportja magas szintű szervezettségének és cégei pénzügyi erejének kö­szönhetően Mogiljevics je­lenleg lényegében elérhetet­len az igazságszolgáltatás számára - írta a moszkvai hetilap. Az orosz üzletember elérhetetlen az igazságszolgáltatás számára Mogiljevics minden vádat tagad Valentyin Jumasev, 41 újságíró, az elnök "pótfia", bizalmasa. 1997-tő­l 1998-ig az elnöki adminisztráció főnöke volt. Pavel Borogyin, 52 közgazdász, 1993-tól az elnöki iroda vezetője. A Kommunista Párthoz tartozó tulajdon (300 épület, 200 vállalat, 100 000 alkalmazott, egy légitársaság, 18 építési vállalat, nyomdák, körülbelüli értéke: 600 milliárd dollár) kezelője, irányítója. Alekszandr Volosin, 43 Vasúti mérnök, 1996-ig a (Berezovszkij vezette) Logo-WAS Konszernhez tartozó cégeknél dolgozott, 1997-óta a Kremlben, 1999-óta az elnöki adminisztráció főnöke. Része volt Primakov bukásában. Anatolij Csubajsz, 44 Mérnök, az EES Rossii Áramkonszern vezetője. Elnöki különmegbízott a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal folytatott tárgyalásokon. Jelcin 1996- os kampányának vezetője. Borisz Berezovszkij Matematika professzor, a Logo-WAS Konszern elnöke. Milliárdos. Az ORT-televíziós társaság főrészvényese. Finanszírozója Jelcin 1996-os kampányának. A család vagyoni tanácsadója. Roman Abramovics, 33 Olajszakértő. Berezovszkij pártfogoltja, többségi tulajdonosa a Szibnyeftynek. Állítólag ő gondoskodott a Kreml készpénzzel való ellátásáról és a Jelcin­család folyó kiadásainak finanszírozásáról. Akik a Jelcin-számlákról és a kenőpénzekről tudhatnak, az orosz elnök szűk tanácsadó köre KÜLFÖLD Barak elismerné a palesztin államot Az izraeli és a palesztin dele­gáció gyakorlatilag megegye­zett a wye-i egyezmény végre­hajtásáról, most már Ehud Ba­rakon és Jasszer Arafaton mú­lik minden. Az izraeli kor­mányfő egyébként állítólag hajlik a palesztin állam elisme­résére - bizonyos feltételekkel. MH-összefoglaló_________ Az izraeli és a palesztin fél is megerősítette, hogy gyakorla­tilag megszületett a megegye­zés. Mint mondták, már csak Barak kormányfőn és Arafat palesztin vezetőn múlik, át tudják-e hidalni a még meglé­vő véleménykülönbségeket: a szabadon engedendő palesztin foglyok számát és az izraeli csapatkivonás dátumát kell még meghatározni. A két poli­tikus még hétfőn beszélt egy­mással telefonon, és a Reuters illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy további kontaktus sincs kizárva. A cél ugyanis az, hogy csütörtökön Alexandriá­ban alá tudják írni az egyez­ményt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter je­lenlétében. Arafat már tegnap megérkezett az egyiptomi vá­rosba, ahol két óra hosszat tár­gyalt az egyezmény esélyeiről Hoszni Mubarak elnökkel. Barak egyébként állítólag kész arra, hogy elismerje a pa­lesztin államot, de olyan felté­telekkel, amelyek igen fájdal­masak, noha megfontolásra méltóak Arafat számára - ér­tesült a Financial Times jeru­­zsálemi tudósítója az izraeli­palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Az izraeli kormányfő eszerint a wye-i egyezmény maradéktalan megvalósítása után, januárban kész elismerni a palesztin álla­mot - cserébe viszont azt kéri, hogy halasszák el a tárgyaláso­kat Jeruzsálem helyzetéről és 3,6 millió palesztin menekült sorsának rendezéséről, ame­lyek elvileg részét képeznék a palesztin területek végső státu­sát rendező megállapodásnak. A Reuters nem tudott meg­erősítést szerezni a hírre. Ammán szelet vetett Radikális palesztin és arab ellenzéki csoportok tegnap elítélték a jordániai kormány döntését a Hamasz ammáni irodájának bezárá­sáról, jelentette a Reuters. A Szíriában működő radikális palesztin csoportokat és több arab kommunista pártot tömörítő szövetség felszólította Jordániát: fejezze be a Hamasz-ellenes akciót, és en­gedje szabadon a szervezet hétfőn letartóztatott tagjait. A Hamasz damaszkuszi képviselőjét, Immad al-Alamit a brit hírügynökség nem tudta elérni, hogy kommentálja az ammáni lépést. 1999. SZEPTEMBER 1., SZERDA Páncéltörőket is gyártott Pesten A rendőrség és az illetékes hatóságok elejétől fogva tisztában voltak azzal, hogy Szemjon Mogiljevics, illetve az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások vásárolták meg 1994-ben a FÉG sashalmi fegyvergyártó részlegét és a Digépet, ahol ugyancsak fegyvereket és fegyveralkatrészeket gyártottak. A két cég több ezer fegyvert értékesített, ám az előírt ellenőrzések soha semmi­lyen visszaélést nem állapítottak meg. Elsősorban kézi lőfegyve­rek gyártását végezték a két üzemben, de lapunk úgy tudja, hogy vállról indítható páncéltörőket is piacra dobtak a cégek. Egyes hí­rek szerint közvetítőkön keresztül a magyar rendőrség és a hon­védség is vásárolt Szevától kézifegyvereket. A fegyverek nagyob­bik hányadát azonban közvetve külföldön értékesítették. Szakértők felhívták a figyelmet, hogy a fegyvergyártás és -ke­reskedelem a déli konfliktusok időszakában kiválóan prosperált a térségben. Az ilyen irányú befektetések nagy haszonnal ke­csegtettek. Ám a cikk azon megállapítása, hogy ellenőrzés alá vonta volna ezáltal a magyar hadiipart, erős túlzás. Szakértők nem kívántak becslésekbe bocsátkozni, de a két cég termelése csak töredékét képviselte a magyar hadiiparnak. Dagesztánban már alig fejtenek ki ellenállást a vahabiták Jelcin új világrendről beszélt Borisz Jelcin többpólusú világ­rend kiépítését sürgette. Da­gesztánban a szövetséges csa­patok ostromgyűrűbe zárták a felkelők utolsó egységeit. MH-összefoglaló___________ Oroszország komoly kezde­ményezéseket tesz a szilárd, többpólusú világrend kiépíté­se érdekében, s külpolitikai célja a nemzetközi kapcsola­tok demokratikus alapokon való fejlesztése, az átfogó sta­bilitás és biztonság erősítése, az ENSZ szerepének növelése - jelentette ki kedden Borisz Jelcin. Az orosz államfő tucat­nyi új moszkvai nagykövettől vette át a Kremlben a megbí­zóleveleket, s e ceremónia al­kalmából mondott rövid be­szédet - írta az MTI. Jelcin reményét fejezte ki, hogy a nagykövetek országai is hozzájárulnak „a többpólu­sú világ új rendszerének kiala­kításához és a hatalmas Oroszország fejlődéséhez”.­ Kitért arra, hogy az új évezred közepén a világ stratégiai vá­laszút előtt áll, s a fő feladat a többpólusú világrend megte­remtése, amelynek a nemzet­közi jog elveire és normáira s az összes állam érdekeinek kölcsönös tiszteletére kell épülnie. Jelcin külön érintette az orosz-észt viszonyt is - mi­vel Észtország új nagykövete is átadta megbízólevelét -, hangsúlyozva, hogy Moszkva a jószomszédság szellemében kívánja fejleszteni kapcsola­tait Tallinn­nal. Eközben Dagesztán köze­pén, a bujnakszki járásban a szövetségi erők kedd hajnal­ban szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a két vahabita település, Karamahi és Csa­­banmahi körül. A botlihi ak­ció mintájára azonban az orosz belügyi csapatok itt is el akarják kerülni a komo­lyabb veszteségeket, így első­sorban a légierő és a tüzérség mér csapásokat a muszlim szélsőségesek védelmi állá­saira - írta az MTI. A vasárnap óta tartó har­cokban orosz belügyi források szerint legalább félszáz szaka­dár fegyveres vesztette életét. Hétfőn az orosz légierő és tü­zérség megsemmisített egy géppuskaállást, egy lőszerrak­tárat, egy légvédelmi géppus­kát, továbbá egy Kamaz te­herautót, s 15 fegyverest ölt meg. A szövetségi erők hétfői veszteségei: öt halott és 18 se­besült, s a szakadárok egy páncélozott harcjárművet is kilőttek. Mahacskalai közlés szerint a vahabiták segítséget kértek dagesztáni és csecsen­­földi társaiktól, mivel nem tudják tartani a hegyekben ki­épített állásaikat, ha elhúzó­dik az ostrom. Az orosz és da­gesztáni belügyi alakulatok vi­szont fokozatosan ellenőrzé­sük alá vonják a környező ma­gaslatokat. A környék falvait is támadás érte hétfőn, de a vizsgálat szerint nem az orosz tüzérség vétette el a célponto­kat, hanem a muszlim fegyve­resek lőtték aknavetőkből a településeket. Ebben a térség­ben egyébként már egy éve ki­­sebb-nagyobb incidensek za­varták meg a nyugalmat -­rja a Reuters. A cserkeszek kimondták kiválásukat Moszkva észak-kaukázusi gondjait szaporítja Karacsáj­ és Cser­keszföld újabb problémája: a köztársaság fővárosában ötödik napja tüntető tömeg kedden kimondta a cserkeszek lakta terüle­tek kiválását a köztársaságból. A nemzetiségi ellentétek kiélező­dése még májusra nyúlik vissza, amikor a köztársasági elnökvá­lasztásokon a karacsáj Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz szárazföldi erők volt főparancsnoka és a cserkesz Sztyanyiszlav Gyerev, Cserkesszk polgármestere mérte össze erejét. Szemjonov nyert, de a választási eredményeket bíróság előtt támadták meg csalást kiáltó ellenfelei. A köztársasági legfelsőbb bíróság augusz­tus közepén ítéletével megerősítette Szemjonov győzelmét, de a tüntetők megakadályozták hivatalba lépését. A Kreml Szemjono­­vot ismeri el a köztársaság legitim vezetőjének - írta az MTI. A Press 2000 Portfolió Kft. (1052 Budapest, Bécsi utca 3.), mint ki­író — a továbbiakban: kiíró — nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a 168 Óra c. lapot kiadó Telegráf Kft. üzletrészének értékesítésére. A társaság neve: A társaság címe: A társaság cégjegyzékszáma: A társaság jegyzett tőkéje: Az értékesíteni kívánt üzletrész névértéke: Az üzletrész által biztosított tulajdoni hányad: Telegráf Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság. 1025 Budapest, Bécsi út 3­5. 01-09-067658. 65 000 000 Ft. 15 710 000 Ft. 24,17%. Az ajánlatokat 1999­ szeptember 30-án 9 és 12 óra között lehet benyújtani az alábbi címen: 1013 Budapest, Pauler utca 11. Ш. em. 305. sz. szoba. (Őri Józsefné, telefon: 318-0855/2013 m.). Az üzletrésszel kapcsolatos pályázati anyag 5000 Ft + 25% áfa összegért, munka­napokon 9-15 óra között titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében, a képvisele­ti jog egyidejű igazolása mellett megvásárolható a beadás helyszínén. Pályázni csak az információs füzet birtokában lehet.

Next