Magyar Hírlap, 1999. december (32. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Közlemény Tudjmanról (Reuters) „Még mindig nagyon súlyos az állapota” Franjo Tudj­­man horvát elnöknek, akit éppen egy hónapja, november elsején szállítottak kórházba - közölték tegnap orvosai egy rövid közle­ményben. A horvát közvélemény azóta is rövid, háromsoros és szemlátomást „kódolt” orvosi nyilatkozatokból értesül az elnök állapotáról. Az orvosok csak szombaton használták először a „nagyon komoly” kifejezést. Tarik Aziz moszkvai küldetése (MH) Moszkvába repült tegnap Tarik Aziz iraki miniszterelnök­helyettes, hogy rábeszélje Oroszországot: ne szavazza meg a Biz­tonsági Tanácsban azt a határozati javaslatot, amely ugyan eny­hítené az Irak elleni ENSZ-szankciókat, de csak akkor, ha új ENSZ-küldöttség ellenőrizhetné az ország fegyverkezési prog­ramját. Irak néhány napja felmondta az „olajat élelmiszerért” el­nevezésű segélyprogramot és leállította olajkivitelét. Ez a lépés átmenetileg nagyon megugrasztotta a kőolaj világpiaci árát, és megfigyelők szerint ez nagyon is jól jött Moszkvának­­ dollár­­bevételben. Tarik Aziz kijelentette, hogy Bagdad ellenzi a hatá­rozati javaslatot. Moszkva és Franciaország eredetileg a BT-ja­­vaslat egy enyhébb változatát fogadta volna el, amely előbb fel­oldaná vagy könnyítené a szankciókat és csak később várna eredményeket az ENSZ fegyverzet-ellenőrző delegációjától. Reménysugár Öcalannak (MTI) Az emberi jogok ügyében illetékes török államminiszter kedden Ankarában kifejtette, hogy Abdullah Öcalan kurd lá­zadóvezér életének megkímélése hasznára válna Törökország európai integrációs törekvésének. „Törökország érdeke, hogy (Öcalan) életben maradjon” - jelentette ki Mehmet Ali Iztem­­celik, aki az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokért is felelős. „Törökországra sok munka és fényes jövő vár. Nem engedhet­jük meg, hogy Öcalan meggátolja előrehaladásunkat ebben a folyamatban” - érvelt. William Cohen Romániában (Reuters) A délkelet-európai országok védelmi minisztereinek tanácskozásán vett részt tegnap Romániában William Cohen amerikai védelmi miniszter és kijelentette: a koszovói háború megnyerése után a békét is meg kell nyerni­­ a demokrácia erő­sítésével, a kereskedelem és a beruházások fejlesztésével, vala­mint a térség európai integrációjának támogatásával. A tanács­kozáson három NATO-tagállam - Olaszország, Görögország és Törökország - védelmi miniszterei mellett jelen voltak Szlové­nia, Albánia, Macedónia és Bulgária, valamint Románia hon­védelmi tárcáinak vezetői. Cohen arra hívta fel a figyelmet, hogy a balkáni háború, az etnikai feszültség és a gazdasági bajok ördögi köréből csak a biztonsági együttműködés segítségével le­het kitörni. Emil Constantinescu román államfő szerint „egyet­len ország biztonságát sem lehet különválasztani a szomszédos országok biztonságától”. Egyelőre nincs válaszlépés (MH) A magyar kormány nem tervez a jugoszlávhoz hasonló in­tézkedést, de ha Belgrád nem hallgat a jóindulatú figyelmezte­tésre, akkor mérlegelni kell a válaszlépéseket. Ezt a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára mondta sajtóértekezletén, ame­lyen ismertette a tárca álláspontját a Magyar Rádió belgrádi tu­dósítójának kiutasításával kapcsolatban. Németh Zsolt elmond­ta: tegnap bekérették Jugoszlávia budapesti nagykövetét és a Külügyminisztérium kifejezte tiltakozását a Dezső Jánossal szemben alkalmazott eljárás miatt. A tudósítónak, aki kettős ál­lampolgár, néhány óra alatt kellett elhagynia Jugoszláviát, mert akkreditációs papírjait nem hosszabbították meg és tartózkodási engedélye lejárt. Az MH kérdésére Dezső János nem tartotta elhibázottnak azt, hogy olyan embert küldött a rádió Belgrádba, akinek jugoszláv állampolgársága is van, mert ő ezt nem titkolta, és három évvel ezelőtt a jugoszláv hatóságoktól magyar állam­polgárként kapta meg az akkreditálást. T­A, 4 Keresse az interneten is a Magyar Hírlapot! Il­ial Hal MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az V »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744, Internet: www.observer.hu ­ Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP :Til MAflQUAHO MODION FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadta a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: SÓSAK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA PR- és reklémigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B • Telefon: 210-0050,210-2484, lax: 334-0712 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1100,470-1120, fax: 470-1121 Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136,470-1137 Hirdetésfelvétel, telefon: 470-1150, fax: 470-1174 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1­1­78 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyom­a a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS Igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 199-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DVAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek 1 hónapra__ 1400 R negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8 400 R 8400 Ft 1 évre 12 000 R 16 800 R 16 800 R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezen­kívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891,­­E-mail: batthyany@kultur-press.hu Inog Helmut Kohl képzelet­beli emlékműve. A történe­lem leghosszabb ideig kor­mányzó német kancellárja, a német egység atyja tegnap kénytelen volt elismerni, hogy tudott párja titkos számláiról, amelyre illegális adományokat gyűjtöttek, és amelyekről a pártok szerve­zeteit fizették. Helmut Kohl volt kancel­lár furcsa sajtótájékoztatót tartott, miután a Keresztény­­demokrata Unió (CDU) el­nöksége megtárgyalta vele a sajtó és az ügyészség által fel­tárt pártadomány-ügyet. Fel­olvasott egy közleményt, majd minden szó nélkül tá­vozott, és nem várható, hogy a közeljövőben a nyilvános­ság elé lép. Kohl elismerte, hogy kan­cellársága és pártelnöksége idején léteztek titkos szám­lák, amelyből a párt szervei­nek politikai munkáját finan­szírozták. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a folytatott gyakorlat nem biztosította a pártgazdálkodás átláthatósá­gát és esetleg sértette a párt­finanszírozás jogszabályait. „Fontos számomra, hogy vál­laljam a politikai felelősséget azokért a hibákért, amelyek hivatali időm alatt történtek” - mondta Kohl, de tagadta, hogy politikai döntései meg­vásárolhatók lettek volna. „Mindenki, aki ismert, az tudja rólam, hogy az egyetlen felelősség, mit éreztem, és ér­zek ma is, az országunk jólé­te” - fejezte be drámai nyilat­kozatát Helmut Kohl. Megvesztegethetetlenségé­vel arra utalt, hogy egy parla­menti bizottság a közeljövő­ben azt kívánja megvizsgálni, volt-e köze a párt titkos szám­láira - egy fegyverkereskedő által befizetett - egymillió márkás adománynak ahhoz a kormánydöntéshez, hogy Né­metország 36 páncélost adott el Szaúd-Arábiának. Az egyre terebélyesedő ügy azóta már ott tart, hogy több tízmilliós adományokra derült fény, a pénzek kezelésébe - mint a Süddeutsche Zeitung rámutat - sok volt vagy jelenlegi nem­zetbiztonsági tiszt is bekap­csolódott. Kohl 16 évig volt Német­ország kancellárja, mára tör­ténelmi figuraként a CDU tiszteletbeli elnöke és parla­menti képviselő is. Ritkán nyilatkozott meg, amióta 1998-ban pártja elveszítette a választásokat. A berlini fal leomlásának tizedik évfordu­lóján, november 9-én azon­ban valósággal a mennybe ment, amikor többek között George Bush és Mihail Gor­bacsov magasztalta történel­mi érdemeit Berlinben. Élet­rajzírója, Karl Hugo Pruys mindenesetre azt mondta ró­la a Reutersnek, hogy a titkos számlák nem árnyékolják be Kohl történelmi érdemeit, és április 3-án, hetvenedik szü­letésnapján ismét tömegek fogják ünnepelni őt. Kérdés, a CDU megússza-e Kohl beismerésével, vagy a ki­bontakozó botrány magával rántja Wolfgang Schäuble je­lenlegi pártelnököt, sőt esetleg Volker Rühét is, akit a konzer­vatív tábor egyik lehetséges kancellárjelöltjeként tartanak számon. Rühe a CDU főtitká­ra volt, de azt állítja, nem tu­dott a titkos számlákról. • V. M. A volt kancellár elismerte: titkos számlára érkeztek a pártadományok Megingott a Kohl-emlékmű „Az élet sűrűjében...” - pontosan úgy, ahogyan azt a CDU jelszava állítja fotó: reuters-fabriziobensch KÜLFÖLD Kérdőre vonták Moszkvát „Sokk” - ezt a szót használta tegnap Párizsban Joschka Fi­scher német és Hubert Véd­­rine francia külügyminiszter a csecsenföldi hadjárat feletti érzelmeik kifejezésére. MH-összefoglaló__________ A két külügyminiszter éles szavakkal kifogásolta újból a csecsenföldi hadjárat kímé­letlenségét­­ és azt, hogy Moszkva nem hajlandó külső megfigyelőket engedni a tér­ségbe. Ez szerintük elfogad­hatatlan. Fischer és Védrine felszólí­totta Moszkvát, hogy tartsa be az isztambuli EBESZ-csúcson vállalt kötelezettségét és en­gedje be a térségbe az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet megfigye­lőit. „Sokkoltak bennünket az elnyomásnak a polgári lakos­ságot ért következményei” - fogalmazott Fischer és Véd­rine. „Nem tudjuk elfogadni, hogy Vollebaek moszkvai tár­gyalásain nem sikerült kitűzni észak-kaukázusi utazásának időpontját. Éppen ezért eré­lyesen felkérjük Oroszorszá­got, hogy tartsa be Isztambul­ban vállalt kötelezettségeit”. Előzőleg a rendszeres, ez­úttal 74. francia-német csúcs­­találkozón Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Gerhard Schröder német kancellár is sürgette Oroszor­szágot az EBESZ-küldöttség fogadására, miután Knut Vollebaek norvég külügymi­niszternek, az EBESZ soros elnökének sem sikerült hét­főn kicsikarnia Moszkvától a látogatás pontos dátumát. A tőzsde már érzéketlen A tüdőgyulladás gyanújával kórházban lévő Borisz Jelcin teg­nap telefonon beszélt Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével. Dmitrij Jakuskin elnöki szóvivő elmondta: az elnök állapotában nincs változás. „Nincs semmi új, a kezelés foly­tatódik” - mondta a szóvivő. Az orosz tőzsde, illetve a világ­piac korábban érzékenyen reagált az elnök állapotáról szóló hírekre - de ma már ilyen információkra a tőzsdeindexek meg sem mozdulnak, hiszen Jelcin betegsége: közhely. „Adok-kapok” a kémbotrányban Moszkvában kémkedés vádjá­val letartóztatták az amerikai nagykövetség másodtitkárát. Ezt megelőzően az Egyesült Államok haditengerészetének egyik altisztje ellen emeltek vádat, mert feltételezik, hogy hadititkokat adott át Oroszor­szágnak. A moszkvai illetéke­sek siettek leszögezni: nincs összefüggés a két ügy között. MH-összefoglaló__________ Az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségének munka­társát az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) em­berei hétfőn este érték tetten. Azonnal őrizetbe vették, a bi­zonyítékokat jegyzőkönyvben rögzítették, majd diplomáciai mentessége miatt átadták a 33 éves asszonyt az amerikai kon­zulnak. Az FSZB szóvivője szerint Cheri Leberknight a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) alkalmazásában áll, és egy orosz állampolgáron ke­resztül államtitoknak minősü­lő katonai-hadászati infor­mációknak próbált birtokába jutni. Egyelőre nem született döntés arról, hogy kiutasítják­­­ az amerikai diplomatát. Halálbüntetéssel néz szem­be viszont a negyvenéves Da­niel King amerikai tengerész­altiszt. Ellene hétfőn emeltek vádat, mert állítólag szigo­rúan titkos hadititkokat adott át még 1994-ben Oroszor­szágnak. A CBS amerikai tele­vízió szerint King számítógé­pes lemezen juttatott el adato­kat a washingtoni orosz nagy­­követségre. Ezen minden raj­ta volt az amerikai búvárha­jók lehallgatóberendezéseiről, amelyekkel az oroszok tenger alatti kommunikációs kábeleit „csapolják meg”. A híres Quantico bázison szolgálatot teljesítő veterán most a katonai ügyészség meg­hallgatását várja. Greg Smith, az amerikai haditengerészet parancsnoka szerint ha King bűnössége bebizonyosodik, akár halálra is ítélhetik. Mahathir győzött Malajziában Megszerezte a kétharmados többséget a malajziai kor­mánykoalíció, bár nemzetközi megfigyelők szerint a hétfői választás nem volt tisztességes. MH-összefoglaló_______ Az első alkalommal egyesült ellenzéknek nem sikerült elér­nie kitűzött célját, megfoszta­ni az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados több­ségtől Ázsia leghosszabb ideje hatalmon lévő választott veze­tőjét, Mahathir Mohamad kor­mányfőt. A 14-párti koalíció, a Barisan Nasional (BN) 148 parlamenti helyet szerzett meg a 193-ból a hétfői választáson - ám az ellenzék is megduplázta legutóbbi eredményét. - Egyértelműen a BN még mindig a maláj nép választása - mondta Mahathir az ered­mény nyilvánosságra hozatala után. A kormányfő pártja, az Egyesült Maláj Nemzeti Szer­vezet (UMNO) teret veszített az ellenzéki iszlám fundamen­talista PAS-szal szemben, ami az Anwar Ibrahim egykori pénzügyminiszter leváltása és elítélése miatti elégedetlenség következménye. Anwar fele­sége, Wan Azizah Wan Ismail egyébként győzött férje egy­kori választókerületében, ám pártja csupán egy maroknyi mandátumot szerzett. A külföldi megfigyelők sze­rint a választásokat nem lehet szabadnak és tisztának nevez­ni, ám a bangkoki székhelyű Asian Network for Free Elec­tion szerint ez nem jelenti azt, hogy megkérdőjeleznék a vég­eredményt, írta a The Straits Times című szingapúri lap in­ternetes kiadásában. Úgy szervezték a választók regisztrálását, hogy az a kor­mánypártoknak kedvezzen - például Fülöp-szigeteki be­vándorlóknak ezzel a feltétel­lel adtak személyazonosító igazolványt. Máshol hamis iga­zolványokkal voksoltak. 1999. DECEMBER 1., SZERDA Rohamra készülnek az orosz csapatok Az oroszok már városi harcra készülődnek, mert el akarják foglalni Groznijt. A védők épületeket, hidakat, utakat aknáznak alá a városban és benzines hordókat ásnak el, amelyekkel tűzfalat vonhat­nak maguk köré. MH-összefoglaló_________ Bombák, rakéták, tüzérségi lövedékek záporoztak tegnap is Csecsenföldre, hogy fedez­zék a Groznij körül össze­gyűlt csapatokat, amelyek a főváros körül az eddig leghe­vesebb ellenállásba ütköztek. A RIA hírügynökség egy orosz katonai szóvivőre hi­vatkozva jelentette, hogy a repülőgépek 43, a harci heli­kopterek 123 bevetésben tá­madták a csecsen gerillák ál­lásait mindenütt, de legin­kább Groznij körül. Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, Alvaro Gil-Robles tegnap elindult Észak-Kaukázus felé. Gil- Robles Nyikolaj Kosman, Oroszország csecsenföldi kö­vete és Jurij Csajka megbízott főügyész társaságában utazik. Az Abbázia Apartman Club Rt. 1999. november 25-ei közgyűlésén hozott határozatainak kivonata 1/1999. számú határozat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a társaság alapító okiratának a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezései szerinti, illetve az egyszemélyes jelleg megszű­nésével is együtt járó, alábbiak szerinti módosítását: a) A társaság alapító okiratából mellőzi a TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE című rész utolsó mondatát, és helyébe a következő szöveg kerül: A részvényes a bejegyzési kérelem benyújtásáig a részvénye névértékének, illetve kibocsátási érté­kének 30%-át köteles befizetni a társaság javára, míg a fennmaradó összeget a bejegyzéstől számí­tott egy éven belül akkor, amikor - a részvény előállítása szükségességének megfelelő időpontban - erre az igazgatóság írásban felszólítja a részvényest. A nem pénzbeli hozzájárulás esetén a bejegy­zési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást maradéktalanul kell a társaság rendelkezé­sére bocsátani. b) A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSE dm első mondata helyébe a következő mondat lép: A részvénytársaság -figyelemmel arra, hogy részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem ke­rül sor - zártkörűen működik, határozatlan ideig. c) Az alapító okiratból AZ ALAPÍTÓ RÉSZVÉNYES JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI címet a hozzá tartozó rendelkezésekkel együtt mellőzi, és helyébe a következő címeket, illetve azoknak megfelelő szöveget iktatja: A RÉSZVÉNYESEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A részvényes köteles legalább a közgyűlés megtartását megelőző napon részvényesi minőségét az igazgatóság által vezetett részvénykönyvben feltüntettetni. A részvényes csak a részvénykönyvben való bevezetést követően jogosult a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait gyakorolni. A részvényesnek joga van a közgyűlés által felosztani rendelt mérleg szerinti nyereségének a rész­vényeire jutó arányos részére (osztalék). A részvényes az általa jóhiszeműen felvett osztalék vissza­fizetésére nem kötelezhető. A részvényes az általa teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást sem a társaság fennállása alatt, sem annak megszűnése esetén nem követelheti vissza. Minden részvényes jogosult a társaság közgyűlésén jelen lenni, felvilágosítást kérni, észrevételt, in­dítványt tenni és - az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosai kivételével - szavazni. Az alaptőke legalább 5% -át képviselő, szavazati joggal rendelkező részvényesek az ok és a cél meg­jelölésével írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy az valamely kérdés megtárgyalását tűzze napi­rendre. A részvényesek e jogukat a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenését követő nyolc napon belül gyakorolhatják. Az igazgatóság a részvényes kérésére köteles a közgyűlés napirendjére tűzött üggyel kapcsolatban minden szükséges felvilágosítást megadni, kivéve, ha a felvilágosítás a társaság üzleti titkát sérti. Ebben az esetben csak akkor kötelező a felvilágosítást megadni, ha erre a közgyűlés határozata kö­telezi az igazgatóságot. A részvényekhez fűződő szavazati jog a részvények névértékéhez igazodik, minden tízezer forint névérték egy szavazatot ad a szavazásra is jogosító részvény tulajdonosának. Szavazati jogát a részvényes csak akkor gyakorolhatja, ha esedékes vagyoni hozzájárulását teljes egészében teljesítet­te. Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény tulajdonosát szavazati jog nem illeti, ha azonban a rész­vénytársaság az osztalékelsőbbségi részvénynek biztosított osztalékot valamelyik évben nem, vagy nem teljesen fizeti ki, és azt a következő évben pótolja az arra az évre esedékes osztalékkal együtt, akkor az osztalékelsőbbségi részvényest is megilleti a szavazás joga mindaddig, amíg a társaság el­maradt osztalékfizetési kötelezettségét nem pótolja. A KÖZGYŰLÉS A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés). Szükség esetén a köz­gyűlés bármikor összehívható (rendkívüli közgyűlés). A közgyűlést - a közgyűlés kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően - a részvényeseknek küldött meghívó alapján kell összehívni. A közgyűlést az igazgatóság hí­­ja össze, de ha azt a társaság érdeke megkívánja, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló is jogosult a közgyűlést összehívni. A szavazatok legalább 5% -át képviselő részvénye­seknek az igazgatósághoz intézett, indokit írásbeli kérelmére az igazgatóság kteles a részvényesek ál­tal megjelölt kérdést a közgyűlés napirendjére tűzni. A részvényesek ezt a jogukat a közgyűlési meghí­vót tartalmazó hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakrolhatják. A közgyűlés összehívása minden esetben a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló értesítésével történik. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azt szabályszerűen hívták össze, és azon a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő részvényes (akár részvényesi meghatalmazottja vagy képviselője útján) jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, az egy óra eltelttel összehívott második közgyű­lés az eredeti napirendben feltüntetett ügyekben a megjelöltek számára tekintet nélkül határozatképes. Ha a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, de valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelen van, a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha a kzgyűlés megtartása ellen egyetlen részvényes sem tiltakozik. A kzgyűlés elnöke az igazgatóság elnöke vagy annak tagja, illetve az a részvényes, akit a kzgyűlés er­re a tisztségre megválaszt. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály, alapító okirat megállapítása, módosítása, b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról, c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, d) az igazgatóság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának meg­állapítása, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, f) döntés osztalékelőleg fizetéséről, g) döntés a részvények típusának átalakításáról, h) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról, i) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osz­tályok átalakítása, j) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító érvény kibocsátásáról, k) döntés -ha e törvény másképp nem rendelkezik - a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyil­vánosan műkdő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat el­fogadásáról. A kzgyűlés az a-c) és i) pontok esetén legalább a leadott szavazatok háromnegyedével, minden más kér­désben a szavazatok egyszerű többségével határoz. A kzgyűlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz fűződő jogot hátrányosan megvál­toztat, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozatot képviselő részvényesek legalább 3/4- es szótöbbsége írásbeli nyilatkzatával előzetesen hozzájárult. A közgyűlésről jegyzőknyvet kll készíteni, amely tartalmazza a részvénytársaság nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a kzgyűlés tisztségviselőinek nevét, a lezajlott fontosabb eseményekt és az elhangzott indítványokat, a határozati javaslato­t, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok szá­mát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. Bármely részvényes a kzgyűlési jegyzőknyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti. d) A közgyűlés AZ IGAZGATÓSÁG cím alá tartozó szövegébe a szövegrész 6. bekezdése „Az igazgatóság dönt és gondoskodik" megfogalmazáshoz tartozó felsorolások közé ik­tatva az igazgatóság hatáskörét azzal egészíti ki, mely szerint (a már felsorolt feladatokon túlmenően) az igazgatóság hatáskörébe tartozik még­­ a kzgyűlés összehívása,­­ a társaság alaptőkéjének felemelése akként, hogy ez a jogosítvány az igazgatóságot a jelen alapí­tó okirat - módosítást követő­­5 évi időtartam alatt 600 000 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb a mindenkri alaptők 25% -a mértékéig illeti meg,­­ a túljegyzés elfogadása. Egyúttal a fentiek szerint kiegészített hatásköri felsorolás után (a 6. bekezdést követően) az ALAPÍTÓ OKIRAT szövegébe a következő rendelkezéseket helyezi: Az igazgatóság a tőkemelést nm használhatja fel az éves veszteség pótlására. A tőremelés a krábbi részvényesek jogait hátrányosan nm változtathatja meg, kivéve a szavazati arányban való eltérést. Az igazgatóság lteles a tőremelésről a soron következő éves mérlegzáró kegyűlésen beszámolni. Zártbrű alaptők-emelés esetén az újonnan kibocsátott részvények lejegyzésére az Abbázia Idegenfor­galmi Kft., a Helika Utazási Iroda Kft., Piffle András és dr. Koltai Péter részvényesek jogosultak, vagy az itt megjelölt természetes és jogi személy, jogi személyek együttesen jogosultak. Az igazgatóságnak az alaptők felemelésével kpcsolatos határozata -ha a részvénytársaság eltérő rész­vénysorozatba tartozó részvényest hozott forgalomba - csak akkr hozható meg, ha ahhoz az alaptők felmelésében érintett részvénysorozatok részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége írásban elő­zetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges krlátozására vagy kizá­rására vonatkozó rendelkzések nm alklmazhatók. AZ IGAZGATÓSÁG cím, továbbá Az igazgatóság köteles felsorolások első, második és har­madik mondatai helyébe a következő szöveg kerül:­­ évente egyszer jelentést készíteni a kzgyűlés részére az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, illetve legalább háromhavonta ugyanilyen jelentést a felügyelőbizottság számára,­­ összehívni a kzgyűlést, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkje a veszteség következ­tében az alaptők 2/3-a alá vagy a jogszabályban meghatározott legkisebb összeg alá csökknt (ez 20 M Ft), vagy ha a társaság fizetéseit megszüntette és a vagyona a tartozáso­t nem fedezi. Az igazgatóság tagjai a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvár­ható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekinek elsődlegessége alapján ktelesek ellátni. Az igazgatóság tagjai a jogszabályok, az alapító okirat, a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyve­zetési ktelezettségeik vétkes megszegésével a társaságnak olzott károkért a polgári jog szabályai sze­rint felelnek a társasággal szemben. Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igaz­gatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelőbizottság tudomására hozta. A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személy­nek okzott. t) Az alapító okirat A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG címe a következő szöveggel egészül ki: A feldl/tyMmtMin­ Ingok a WzyyiIMtmn és az igngnIMg k­léjén Id­­n Ithilnik és Jirbzótaltal­­nak. A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a gazdasági társaság közgyűlésének napirendjére felvett minden lényeges üzletpolitikai jelentést és minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizáró­lagos hatáskörébe tartozó üggyel kapcsolatos. A közgyűlés a társaság gazdálkodásár­ szóló be­számolóról és az adózott eredmény felhasználásáról csak a bizottság írásbeli jelentésének birtoká­ban hozhat határozatot. A felügyelőbizottság összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság tevékenysége a jogszabályba, a tár­saság alapító okira­tába, alapszabályába, illetve közgyűlés határozatába tetszik, vagy egyébként sérti a részvénytársaság vagy a részvényesek érdekeit. A felügyelőbizottság által összehívott rend­kívüli kzgyűlés napirendjére a felügyelőbizottság tesz javaslatot. f) A KÖNYVVIZSGÁLÓ­­m alá tartozó szöveget akként módosítja, hogy az alapító szót minden esetben a közgyűlés szóra változtatja. 2/1999. számú határozat: A közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a részvénytársaság korábban forgalomba ho­zott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették - elhatározza a részvénytársaság alaptőkéje zártkörű felemelését 400 000 000 Ft tervezett legkisebb összeg­ben, nyomdai úton előállított, egyenként 10 000 Ft névértékű, egyaránt névre szóló részvény kibocsátásával akként, hogy a kibocsátásra kerülő részvényekből 20 000 darab a törzsrész­­vény és további 20 000 darab a szavazati jogot nem biztosító osztalékelsőbbségi részvény. Az alaptőke-emelés folytán a társaság alaptőkéje 700 000 000 Ft-ra emelkedik, és 35 000 darab névre szóló, egyenként 10 000 Ft névértékű törzsrészvényre, és 35 000 darab névre szóló, egy­aránt 10 000 Ft névértékű osztalékelsőbbségi részvényre oszlik. A közgyűlés a részvények átvételére - az előzetes szándéknyilatkozat értelmében - jogosítja fel­­a közgyűlési határozatban rendelkezni kell az adott személyek által átvenni vállalt részvé­nyek fajtájáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről­ azzal, hogy a részvények átvételére vonatkozó nyilatkozatot a közgyűlés igazgatósága számára írásban 15 napon belül kell megtenni. A minimális átvétel összege 400 000 000 Ft. Az alaptőke-emelés akkor valósul meg, ha az elő­zetes szándéknyilatkozatot adó a megjelölt határidőn belül nyilatkozik a részvények tényle­ges átvételéről. 3/1999. számú határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az alaptőke-emeléssel kapcsolatban újabb közgyűlés tartására ne legyen szükség - a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvál­lalások eredményétől függően feltételesen a következők szerint módosítja a társaság alapító okiratának A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE­lméhez tartozó szöveget. A társaság alaptőkéje 700 000 000 Ft, amely teljes egészében készpénzből áll. Az alaptők­e egyaránt nyomdai úton előállított - 35 000 darab névre szóló, egyenként 10 000 Ft névértékű törzsrészvényre, és 35 000 darab névre szóló, egyenként 10 000 Ft névértéű osztaléklsőbbségi részvényre oszlik. 4/1999. számú határozat: A közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy a tőkeemelés tárgyát képező részvények ellen­értékének 30%-át 1999. december 13. napjáig kell a részvénytársaság számlájára befizetni, míg a teljes összeget a törzstőkeemelés cégbejegyzésétől számított egy éven belül akkor, amikor az igazgatóság erre a részvényest írásban felszólítja. 9262 MH

Next