Magyar Hírlap, 2001. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-01 / 178. szám
2 MAGYAR HÍRLAP • 2001. augusztus 1., szerda KÜLFÖLD VILÁGHÍRÍADÓ Hárommilliós segély Szerbiának (MTI) Az Európai Bizottság 3,3 millió eurós segély folyósítását határozta el Szerbiának a májusi 34,4 milliós mellé. E két összegből a legrászorulóbb 59 ezer embernek három hónapon át lehet napi egyszeri meleg ételt biztosítani. Mehet Farrakhan Nagy-Britanniába (MTI) A londoni felsőbíróság keddi végzésében arra kötelezte a brit kormányt, hogy adjon beutazási engedélyt Louis Farrakhan fekete bőrű amerikai iszlám aktivistának, az Iszlám Nemzet nevű mozgalom vezetőjének. Farrakhant 1986 óta nem engedték be az országba, mert a kormány attól tartott, hogy fehérellenes és antiszemita megjegyzései miatt beutazása faji zavargásokhoz vezetne. Amerikai tiltakozás Powell cenzúrázása ellen (MTI) Kína Washington éles tiltakozását váltotta ki azzal, hogy még sugárzása előtt cenzúrának vetette alá Colin Powell amerikai külügyminiszter egyik televíziós interjúját. Charles Hunter amerikai külügyi szóvivő közölte: „Tudjuk, hogy a kínai illetékesek másként vélekednek Tajvanról és a kínai emberi jogokról, mint mi. De úgy hisszük, hogy a kínai nép elég érett ahhoz, hogy meghallja mind saját kormányának véleményét, mind pedig az attól eltérőt.” Újabb zavargások Belfastban (MTI) A rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét éjjel protestáns fiatalok százfős csoportját, amelynek tagjai kőzáport zúdítottak a katolikusok házaira. Az Ardoyne negyedben petárdákat és szögekkel töltött, házilag készített pokolgépeket dobtak egy színházi előadáson a közönség közé. Senki nem sérült meg. Felajánlotta lemondását az indiai kormányfő (MH) Váratlanul felajánlotta tegnap lemondását Atal Bihari Vadzspají indiai kormányfő az általa vezetett Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) parlamenti frakciójának tegnapi ülésén. Döntését azzal indokolta, hogy nem volt képes működő kormánykoalíció létrehozására, írta internetes kiadásában a The Times of India. A kormányzó koalíció, a Nemzeti Demokratikus Szövetség ma vitatja meg a fejleményeket, annak ellenére, hogy a BJP rábírta a kormányfőt: mégis maradjon. Letartóztatási parancs UCK-vezetők ellen (MTI) A macedón ügyészség letartóztatási parancsot adott ki az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) tizenegy vezetője ellen az emberi jogok megsértése miatt. Az Egyesült Államok azzal vádolja az albán fegyveres csoportokat, hogy megsértik a tűzszünetet. Eközben Ohrid városában immár negyedik napja folytatódtak a tárgyalások a macedónok és az albánok között. Fotó: Reuters Izraeli rakétatámadás a Hamasz főhadiszállása ellen, fokozott riadókészültség Jeruzsálemben Egyre több a palesztin áldozat Legalább nyolc palesztin, közöttük két Hamasz-vezető halt meg tegnap, amikor izraeli rakétatámadás érte a szervezet ciszjordániai főhadiszállását Náblusz közelében. Ahmed Jaszin, a Hamasz szellemi vezére megtorlással fenyegette meg Izraelt. MH-összeállítás Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a nábluszi incidenst, amelynek során legalább nyolc palesztin, köztük egy 10 és egy 12 éves testvérpár vesztette életét. Szemtanúk egy része állítja, hogy helikopterekből indított rakéták találták el a hétemeletes épületet, amelynek harmadik szintjén tartott fenn irodákat a Hamasz nevű szélsőséges szervezet, mások szerint viszont harckocsilövedékek találták el a házat. Az áldozatok között van a Hamasz két politikai vezetője, Dzsamal Manszur és Dzsamal Szalim is. Palesztin források szerint Izrael módszeres irtóhadjáratot folytat a különféle palesztin szervezetek vezetői ellen. A Palesztin Hatóság kétnapos gyászt rendelt el, a Hamasz szellemi vezetője pedig megtorlást helyezett kilátásba. „Izrael minden vörös vonalat átlépett. Izrael népe hamarosan ráébred, hogy nem adjuk olcsón a vérünket... de ezt már a Kasszám brigádra hagyom” - mondta Ahmed Jaszin sejk a szervezet katonai szárnyára utalva. Ugyancsak tegnap életét vesztette az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet egyik tagja. A Gázai övezet és Izrael határán létesített Kami átkelőhely közelében zajlott le a palesztin fegyveresek és az izraeli katonák között az a lövöldözés, amelyben életét vesztette a 33 éves Hamuda al-Madhun - jelentette palesztin kórházi forrásokra hivatkozva az AFP. Az izraeli hadsereg azonban azt közölte, hogy nem tud a lövöldözésről. Egy másik hír szerint meghalt egy palesztin rendőr is Gázavárostól délre, ahol egy izraeli tank több mint 500 méterre hatolt be palesztin területre. Az izraeli hadsereg ezt az értesülést sem kommentálta. Jeruzsálemben viszont bejelentették, hogy a palesztinok aknavetőkkel lőtték Necarim település környékét, Hebronban pedig katonákra hajítottak robbanószerkezetet - sérülés nem történt. A Reuters szerint legalább 508 palesztin, 130 izraeli és 13 arab-izraeli halt meg a tavaly szeptemberben kirobbant palesztin intifádában. Izrael azzal vádolta tegnap a Palesztin Hatóságot, hogy semmilyen komoly erőfeszítést nem tesz a tűzszünetet érdekében. A bejelentéssel egy időben izraeli rendőri erők szállták meg Jeruzsálem egész területét, főleg az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemet. A zsidók lakta Nyugat-Jeruzsálemben pedig riadókészültséget rendeltek el a merényletek veszélye miatt. Szaul Mofaz izraeli vezérkari főnök telavivi sajtóértekezletén megállapította: „semmi valós szándékot nem tapasztaltam a tűzszünet helyreállítására, a terror és az erőszak megszüntetésére”. Mofaz szerint a palesztin erőszak szeptember óta példátlan méreteket öltött. Uzi Landau izraeli belbiztonsági miniszter pedig az izraeli rádióban jelentette be: „Arafatnak meg kell értenie, hogy semmi és senki sem sérthetetlen... Izrael csak most kezdte el támadni a Palesztin Hatóság érdekeltségeit.” Sebesült palesztin asszonyt visznek a kórházba Nábluszban, ahol izraeli rakétatalálat érte a HamaSZ székházátFotó: Reuters - Abed Omar Quisini Jasszer Arafat körúton A Palesztin Hatóság elnöke tegnap Abdullah jordániai királlyal tanácskozott Ammánban, miután már megjárta Szaúd- Arábiát. Jasszer Arafat korábban Marokkóban ,Tunéziában is ..tárgyalt, hogy arab támogatást szerezzen nemzetközi békefenntartók telepítéséhez a térségben. A Reuters úgy tudja, hogy a palesztin vezető rendkívüli arab csúcstalálkozó megtartása érdekében lobbizik. Arafat ma és holnap Olaszországban folytat megbeszéléseket, és a jelentések szerint személyesen kéri majd a pápa közbenjárását is a békefenntartók megbízatása érdekében. A csecsen fegyveresek bebörtönzött társaik szabadon bocsátását követelték Kommandósok túszszabadítása A kommandósok ostroma vetett véget tegnap az oroszországi túszdrámának. Társaik szabadon bocsátását, fegyvereket, lőszert és egy helikoptert követeltek tegnap azok a csecsen fegyveresek, aki Sztavropol közelében elfoglaltak egy helyközi buszt, benne 41 utassal. MH-összeállítás Megostromolták az orosz kommandósok tegnap este azt a buszt, amelyet negyvenegy utassal együtt túszul ejtettek csecsen terroristák. A Reuters az ITARTASZSZ-ra hivatkozva azt jelentette, hogy egy terrorista meghalt a roham során, társa pedig megsebesült, őt őrizetbe vették. A túszok épségben kiszabadultak, bár néhányan közülük megsebesültek, amikor a fullasztó hőség miatt kitörték a tűző napon álló busz ablakait. A terroristák egy hídon állították le a buszt, hogy jól belássák a környéket. Minyeralnije Vodi orosz üdülőhely repülőtere mellett vesztegelt a sztavropoli körzet Nyevinnominszk városa közelében elrabolt autóbusz. A fegyveresek kedden helyi idő szerint háromnegyed hétkor léptek akcióba. Akkor kényszerítették arra a menetrend szerint közlekedő busz sofőrjét, hogy a járművet a repülőtér felé vezesse. A hatóságok a támadásig azt sem tudták, hány terrorista tartotta sakkban az utasokat. Borisz Grizlov orosz belügyminiszter mindenesetre már nap közben bejelentette, hogy bebörtönzött csecsen fegyveresek szabadon bocsátását követelik; az öt rabot még 1994-ben ítéltek el túszszedés vádjával. Grizlov azt is határozottan kijelentette, hogy semmilyen engedményt nem tesznek. A terroristák Kalasnyikovokat, lőszert, gránátvetőket, gépfegyvereket s helikoptert követeltek, és a túszok meggyilkolásával fenyegetőztek. Az orosz hatóságok tárgyalásba kezdtek velük, amelynek eredményeként a túszejtők estére összesen tíz embert elengedtek. A Reuters helyszíni tudósítása szerint a kommandósok akciójának kezdetekor több robbanás hallatszott, és a buszból füst kezdett gomolyogni. A robbanások arra késztették az egyik túszejtőt, hogy kidugja a fejét a busz ablakán - ekkor találta el egy mesterlövész. Az ITAR-TASZSZ biztonsági forrásokból korábban úgy értesült, hogy az egyik túszszedő Szultan-Szaid Idijev, egy 1967-es születésű, többszörösen büntetett előéletű csecsen. ...... ■ --------------1 ------—-----1------------*---- • MAGYAR HÍRLAP Főszerkesztő: Kocsi Dona• Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán • Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szluka Márton • Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DVAIG (publicisztika), Szerdahelyi Csaba (belpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Újvári Miklós (külpolitika), Kriván Bence mb. (gazdaság) • Művészeti vezető: Lovasi Eszter • Kiadja: Magyar Hírlap Könyv- és Lapki- --------------------------------------------------------------------__________KÖZÉLETI NAPILAP__________ adó Rt. • Telefon: 470-1100 • Vezérigazgató: Christoph Tonini • Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin • Terjesztési igazgató: Paulik Zsuzsa • Gyártási igazgató: Végh Petra • Számítógépes___________Kiadónál történő előfizetés____ Postai rendszergazda: Kiss Árpád • Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 • Kiadóhivatal: 1141 Budapest, Szugló u. 83-85. • Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, ________Magánszemélyeknek Közületeknek előfizetés Magyarországi és az Szugló u. 14. • Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu • Hirdetésfelvétel, telefon/fax: 470-1150, 1163, 1166 • Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 • Magazincsoport hónap - - 1500 R ■WkJjT) telefon: 470-1149, fax: 470-1148 • Terjeszti a HÍR KÉR Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. • Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Rt. Interneteim: '^§2/ »OBSERVER« www.szikralapnyomda.hu. E-mail cím: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu • Felelős vezető: Lendvai Lászlóné • HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 • A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal fele- negyedév............4000 Ft................4500 Ft........4500 R. OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ köttősséget! Előfizethető a Magyar Hírlap terjesztési osztályán, telefon: 460-2574, fax: 460-2501, e-mail: dioszegi@ringier.hu. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest VII., fél év 8000 R 9000 Ft 9000 R 1084 Budapest vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken* • • 1 év 16000 Ft 18000 R 18000 Ft fax: 3034744, internet: www.observer.hu a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, e-mail: batthyany@kultur-press.hu ^ ^ 1x111^101* ____________________________________________ Veszélyes hely Minyeralnije Vodi A csecsenek nem először követtek el terrorcselekményt Minyeralnije Vodiban. 1994. május 26-án a település közelében négy fegyveres túszul ejtette egy busz ötven utasát: iskolásokat és szüleiket (később szabadon engedték őket.) Néhány héttel később szintén arrafelé és ugyancsak egy busz közel negyven utasát rabolták el. Az emberrablók több millió dolláros váltságdíjat követeltek a túszokért, akiket egy helikopterbe tereltek. A különleges orosz belügyi egység emberei megostromolták a gépet, a lövöldözésben négy fogoly és az egyik terrorista életét vesztette. A három csecsen terroristát október közepén golyó általi halálra ítélte egy sztavropoli bíróság. Bírósági igen az iszlamisták betiltására Jogszerűnek tartja az Emberi Jogok Európai Bírósága a török Jólét Pártja 1998-as betiltását, az ugyanis nem ellentétes az emberjogi konvencióval. A párt vezetői fordultak panasszal a strasbourgi testülethez. MH-összeállítás Négy-három arányban úgy döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy az iszlamista Jólét Pártjának (Refah) 1998-as betiltása nem sérti az emberjogi konvenciót. (A négy igennel szavazó bíró francia, norvég, albán, illetve török volt.) A strasbourgi testület a dokumentum 11. paragrafusára hivatkozott, amely szerint a gyülekezési jog, illetve a szólásszabadság addig érvényes, ameddig nem sérti a demokratikus társadalom alapvető érdekeit. Márpedig a végzés szerint a Refah vezetőinek, köztük Necmettin Erbakan volt kormányfőnek a politikától való eltiltása „úgy tekinthetők, mint amelyek parancsoló társadalmi szükségszerűségre adtak választ a demokratikus társadalom védelmében”. A bírák szerint ugyanis a párt vezetői „kinyilvánították szándékukat egy olyan jogi rendszer megteremtésére, amely a vallásos hit szerinti diszkrimináción alapul, s azt a tervüket, hogy az iszlám törvénykezést juttatják érvényre, amely egyértelműen elhatárolódik az Emberi Jogok Európai Konvenciójának értékeitől”. Ráadásul nem tették egyértelművé azt sem, folyamodnának-e erőszakhoz a hatalomra kerülés vagy adott esetben az ott maradás érdekében, ismertette a döntést a Reuters. A török alkotmánybíróság 1998. január 16-án rendelte el az 1995-ös parlamenti választásokat megnyert Refah feloszlatását arra való hivatkozással, hogy a politikai párt a világiság elvével szembeni tevékenység központjává vált. A párt vagyonát elkobozták, és átadták az államkincstárnak. Nemrégiben pedig betiltották az Erény Pártot, azzal az indokkal, hogy az tulajdonképpen a Refah folytatódása. Érdekesség, hogy a török politikai erők egy része ez utóbbi tilalom elhalasztását kérte, attól tartva, hogy a strasbourgi bíróság az iszlamisták javára dönt majd. Alakulóban az amerikai választási reform George W. Bush egyetért annak a javaslatcsomagnak az alapelveivel, amelyet az amerikai választási visszásságok kiküszöbölésére dolgozott ki egy kétpárti bizottság. Abban már nem kívánt tegnap állást foglalni, támogatja-e a két elődje, Jimmy Carter és Gerald Ford tiszteletbeli elnöksége alatt dolgozó testület konkrét felvetéseit is. El kell ismerni az államok elsőbbségét a választások lebonyolításánál; korszerűbb voksolófelszereléseket, technikákat és szavazólapokat kell biztosítani; védelmezni kell a katonák és a külföldön élők választói szabadságát, érvényt kell szerezni a civil és választói jogokat biztosító törvényeknek. A Reuters szerint e négy alapelvre épül az amerikai választási visszásságok kiküszöbölését célzó javaslatcsomag. Legalábbis a legfrissebb. A 2000-es elnökválasztás után ugyanis jó néhány ilyen elképzelés látott már napvilágot, számos törvénykezési javaslat is született, ám a pártok vélemény- és érdekkülönbségei miatt ezekből egyelőre semmi sem lett. Most azonban a Fehér Ház két volt lakója, a demokrata Jimmy Carter és a republikánus Gerald Ford védnöksége mellett kétpárti szakértői bizottság állt össze megoldásokat keresni. Talán nem eredménytelenül. Mint ugyanis George W. Bush szóvivője közölte, azt elnök egyetért a tegnap ismertetett csomag alapelveivel. Más kérdés, hogy a százoldalas dokumentumban megfogalmazott konkrét felvetéseket egyelőre nem kommentálták. A testület amúgy többek között azt javasolja, hogy páros években (ilyenre esik mindig az elnök- és a kongresszusi választás) a Veteránok napját ne november második hétfőjén, hanem az első hétfőt követő kedden, azaz a választások hagyományos napján tartsák. A Veterans Day ugyanis munkaszüneti nap, s így talán többen mennének el választani - mondják a szakértők. Felvetődött ugyanakkor az is, hogy az elkövetkező két-három esztendőben szövetségi forrásokból évi 150-200 millió dollárt adjanak minden államnak, amelyek még hozzátesznek ugyanennyit, majd ezt az összeget a szavazó- és számlálórendszerek modernizálására fordítják. Ehhez kapcsolódva fontosnak tartják, hogy az államokban egységes rendszer alapján számlálják és értékeljék a voksokat. AP/Reuters