Magyar Hírlap, 2001. november (34. évfolyam, 267-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA 2001. november 16., péntek Kopogtat a kampány az egyetemen A hallgatók vitáznának, a rektorok inkább száműznék a politikát a tanintézetekből G­yőry Kálmán debreceni rektor tegnapi közleményében leszögez­te: október 31-én „a Rektori Ta­nács határozatában megerősítette azt a korábbi gyakorlatot, mely szerint az egye­tem pártpolitikai rendezvényeknek terü­letén nem biztosít fórumot”. A politoló­gushallgatók viszont úgy vélik: ők csupán politikusok véleményeire lennének kí­váncsiak összejöveteleiken. A rektor dön­tésére az országos hallgatói önkormány­zat közleményben reagált, amelyben megütközéssel fogadják, hogy „megsér­tették a hallgatói jogokat és szokásokat”. A debreceni döntés jogszerűségét megkérdőjelezheti az egyetem szervezeti és működési szabályzata, amely az egye­temi tanácsot jelöli meg legfőbb vezető testületként, míg a Medgyessyéket kitiltó rektori tanács csupán a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező grémium. Nagy Adriánt, a debreceni hallgatói önkormányzat vezetőjét a konfliktus tel­jesen váratlanul érte. Éppen ezért még nem gondolkodtak azon, hová viszik az egyetemről a hallgatók által kezdeménye­zett politikai fórumokat. Sőt azt sem tud­ja, ezek után meghívnak-e egyáltalán po­litikusokat - mondta lapunknak. Hozzá­tette: a rektori tanács döntése őket is kö­ti, de számítanak arra, hogy az ügyben ál­lást foglal az egyetemi tanács is. Tiltás több helyen Sokkal keményebben fogalmaz Ocsovai Tamás, a pécsi hallgatói önkormányzat elnöke. Szerinte „minden egyetemi veze­tő kormányzati anyagi forrásoktól függ, ezért tart attól, hogy ha teret ad az ellen­zéki politizálásnak, megbélyegzik”. Ocsovai a települési önkormányzatok ki­szolgáltatottságával látja azonosnak a helyzetet. Ennek is tudja be, hogy náluk az egyetem vezetői lényegében száműz­ték a politikai vitákat. Pécsett Tóth József rektor szeptember 26-ától szabályozást tett közzé, ami minden kari és szervezeti egység vezetője számára kötelező. Tilos bármiféle politikai rendezvényt tartani és politikai propagandát folytatni az egye­temhez tartozó helyiségekben. Minden parlamenti párt - ha azt az egyetemi ifjú­ság igényli - egy alkalommal térítésmen­tesen, egyszer pedig pénzért tarthat ren­dezvényt a Pécsi Egyetemi Klubban. A rektor még azt is kikötötte, hogy a ren­dezvényről csak egy plakátot lehet kihe­lyezni. Azonban a kollégiumokat külön kft. kezeli, ezért azokra nem vonatkozik a szabályozás. „Nálunk a közélet színtere a kollégium, oda szorult a politika, de ez nem is feltét­lenül baj” - fogalmaz a diákvezető, aki úgy érzi: semmi jóra nem vezet, ha a jövő értel­misége elől éppen tanulmányai alatt zár­ják el a politizálást, a közéleti vitázást. Jancsák Csaba, a szegedi hallgatók ve­zetője jelzi: náluk nincsen a debrecenihez hasonló tiltás, s a hallgatói önkormányzat minden segítséget megad a kampányidő­szakban is a hallgatóknak, amennyiben vendégeket akarnak hívni. Jancsák nem érzi az egész kérdést jelentős gondnak Szegeden. Nem így Újhelyi István, a Fiatal Balol­dal alelnöke, szegedi hallgató, aki állítja: a városban az egyetemi tanács Debrecen­hez hasonlóan kitiltotta a pártpolitikát az intézményből, „ám ez a fideszes városve­zetőkre nem vonatkozik”. A közéleti vitá­kat ezért az egyetemhez közeli kávéhá­zakban szervezik, miután szerinte ma már az egyetemi klubban sem lehetnek fóru­mok. A szocialista politikus szerint or­szágszerte a Fidesz-kormányzat nyomá­sára hátrálnak ki az egyetemek a közélet­ből. Újhelyi emlékeztet arra, hogy a Fi­desz annak idején éppen egyetemi és kol­légiumi falak között született. Valahol a kampányt szabályozzák A gödöllői Szent István Egyetemen az egyetemi tanács kifejezetten a hivatalos kampányidőszakra alkotott szabályozást - nyilatkozta a külföldön tartózkodó rek­tort helyettesítő Guth László. Azelőtt korlátozás nélkül beengedték a pártokat az intézménybe, de most, az eldurvuló kampánytól tartva, a kampányidőszak­ban nem fognak helyet adni pártrendez­vényeknek. A hallgatók, természetesen, azt hívnak meg, akit akarnak, ebben nem korlátozza őket senki. Az Eötvös Loránd Tudományegyete­men 1990 óta érvényben van az a szabá­lyozás, amely tiltja a tisztán politikai ren­dezvényeket. Klinghammer István rektor nem adna helyet egy Horn-Orbán-vitá­­hoz hasonló rendezvénynek. Tapasztala­tai szerint erre nincs is igény, ez ügyben nem nehezedik nyomás az egyetem veze­tésére. Szerinte az ELTE-n csak olyan rendezvényt szabad tartani, aminek a kö­zönségéért is felelősséget képesek vállal­ni és szakmailag is indokolt, ezek fölött valamelyik tanszék vagy a hallgatói ön­­kormányzat vállal szakmai védnökséget. Legutóbb Pálinkás József oktatási minisz­ter és Jánosi György MSZP-s képviselő vendégeskedett a jogi karon. Győrött a Széchenyi István Főiskola szabályai szerint a mindenkori kormány tagjainak és tisztségviselőinek az egyete­met érintő ügyekben mindig joguk van megszólalni, így szólalhatott fel a főleg közlekedéssel foglalkozó főiskolán Lotz Károly, a Horn-kormány minisztere épp­úgy, mint Katona Kálmán, az Orbán-ka­­binet volt közlekedési és hírközlési tárca­vezetője. A főiskola főtitkára elmondta, pártrendezvények akkor tarthatók, ha a szervezők fizetnek a teremhasználatért. Ami a diákok által meghívandó politiku­sokat illeti, ilyenkor író Béla szerint az történik, hogy a hallgatók elmondják el­képzeléseiket, amelyeket aztán megvitat­nak a tanintézmény vezetőivel. A főtitkár elmondta: a meghívásoknál ügyelnek ar­ra, hogy a vendégek által megjelenített vélemények kiegyensúlyozzák egymást. Németországban szintén az egyetemek feladata ezt a kérdést szabályozni. Mint azt a Berlini Humboldt Egyetemen a Ma­gyar Hírlapnak elmondták: náluk a diá­kok szabadon hívhatnak meg politikuso­kat, mindössze két korlátozás van. Egy­részt csak az alkotmányt és a demokráciát tiszteletben tartó pártok képviselői hívha­tók meg. Másrészt hat hónappal a tarto­mányi, illetve az országos választások előtt már csak olyan rendezvényeket szabad tartani, ahol több párt képviselői vannak jelen. A voksolás előtt három hónappal pedig minden politikai rendezvény tilos. Az Egyesült Államokban az egyete­mek rendszeres helyszínei az elnökjelöl­tek vitáinak, amint azt tavaly a Bush-Gore tévés összecsapás is mutatta. A rendszerváltás egyetemekről indult Az oktatási jogok miniszteri biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint a kérdés azért is nagyon érdekes, mert a rendszerváltás annak idején éppen az egyetemek falai között indult el, hiszen itt megszólalhat­tak azok az emberek, akiknek a médiában vagy más nyilvános fórumon nem volt er­re módjuk. Abban nem kívánt állást fog­lalni, hogy az a jobb, ha beengedik a poli­tikusokat az egyetemre, vagy az, ha nem, mindenesetre az utóbbi esetben a tiltás­nak mindenféle megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. Vagyis az nem for­dulhat elő, hogy az egyik párt politikusát meg lehet hívni, a másik pártét pedig nem. A biztos úgy véli, a diákoknak valóban joguk van arra, hogy azzal találkozzanak, akivel akarnak. Aáry-Tamás Lajos szerint mindenesetre fontos lenne, hogy az egye­temek pontosan szabályozzák ezt a kér­dést, amiben egyébként a miniszteri biz­tos irodája kész segíteni, ha valamelyik felsőoktatási intézmény megkeresi. Eddig azonban erre nem volt példa. A Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciájának (HÖOK) alelnö­ke elvileg helyesli a politikai kampány egyetemi megfékezését, ám ennek betar­tatása szerinte nem konzekvens. A nyílt pártpolitizálást a diákok szervezetei sem támogatják - szögezi le. Vasa László rá­mutatott: a felsőoktatási törvény szerint a hallgatók hívhatnak külső előadókat. Ezt azonban most Debrecenben meg­akadályozták - véli, hozzátéve: ráadásul a rektor fogadta volna az MSZP kor­mányfőjelöltjét, miközben hallgatóinak ezt megtiltotta. További problémának látja, hogy a kormány gyakran fellép fia­talok előtt, míg ezek szerint az ellenzék ezt kevésbé teheti meg. A HÖOK alel­nöke egységes szabályozás híján „egysé­ges betartásra” sem számít. Az egyetem falain belüli politizálás megítélésében meglepően egybeesik a lapunk által megkérdezett fiatal fideszes és szocialis­ta politikusok véleménye. Fidesz-MSZP-egyetértés Révész Máriusz (Fidesz) lát gondokat az ügy körül, bár a debreceni esethez hozzá­fűzi: az egyetemre néhány hete beenge­dett fideszes Halász János amúgy az intéz­mény oktatója. Révész rámutat: az egye­temi autonómia miatt az universitasok más-más döntéseket hoznak. Ugyanak­kor nem ártana, ha kialakulna egységes gyakorlat, s akkor az egyetemek vezetői konzekvensen tudnának viselkedni. A fiatal politikus szerint megoldást jelent­hetne, ha az ügyben a rektorok egyeztet­nének. Révész egyébként az egyetemi vi­tákat hasznosnak érzi a diákság számára. Szocialista képviselőtársa, Tóbiás Jó­zsef szerint a közéleti viták kitiltásával sé­rül a hallgatói autonómia, éppen ezért tör­vénymódosítással kívánják elérni, hogy az egyetemi polgároknak joguk legyen bárkit meghívni tanintézményeikbe. Az ellenzéket hívják, a kormány nem megy A Debreceni Egyetemről kitiltott Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint eddig nem okozott gondot, hogy a felsőfokú tanintéz­ményekben olyan rendezvények zajlanak, ahol politikusok is szerepelnek. Az omi­nózus debreceni rendezvény egyébként a magyar mezőgazdaságról szólt volna, és eredetileg meghívták oda a külügy- és a mezőgazdasági minisztert is. A politikus­nak eddig eszébe sem jutott, hogy egyete­misták között ne lehetne politizálni. Mint mondta, a jövő tényleg elkezdődött, csak nagyon emlékeztet arra a múltra, amikor ellenzéki politikusokat tiltottak ki az egye­temekről. Közeli programjai között szere­pel, hogy eleget tegyen az ELTE-hallga­­tók közéleti klubja meghívásának. Orbán Viktor előreláthatólag egy hóna­pon belül nem fog felsőoktatási intéz­ményben semmilyen programon részt ven­ni - tudtuk meg a miniszterelnök sajtósá­tól. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke sem fog egyetemen, főiskolán a közeljövőben megfordulni - közölte Farkas Attila sajtó­titkár. Mint mondta: az elnök úr egyébként sem szokott oktatási intézményben kam­­pányolni. Medgyessy Péter kampánystáb­jától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy no­vemberben három egyetemi meghívásnak tesz még eleget a szocialista kormányfője­lölt: Veszprém és Pécs után a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem fórumára látogat. (Álláspont a 11. oldalon) Az oldalt szerkesztette: Szombathy Pál Közreműködött: Kunstár Csaba, Szarka Klára, Sztankóczy András Kocsmában és moziban tar­tották tegnap Medgyessy Péter és Kuncze Gábor deb­receni egyetemi fórumát, melyet a rektor kitiltott a felsőoktatási intézményből. A választási kampány erősö­désével együtt az egyetemek is sok helyütt korlátozzák a falaikon belüli közéleti vitá­­zást. A félelmek akár érthe­tetlenek is lehetnének azok után, hogy a magyar rend­szerváltás fontos terepe volt egykoron az egyetemi politi­zálás, sőt szakkollégiumban született a legnagyobb kor­mánypárt, a Fidesz is. Egy választás, amely sokak szerint az egyetemen dőlt el: Horn Gyula és Orbán Viktor 1998-as vitája a Közgazdaság­­tudományi Egyetemen. Milliók nézték Fotó: MH-archív A rektori tiltás miatt Debrecen­ben egy söröző vált az egyetemi politizálás tere­pévé. Miután a szocialista mi­niszterelnök­jelölt nem mehe­tett be a tanin­tézmény falai közé, kocsmába mentek a politoló­gia szakos hallga­tók. A képen Medgyessy Péter „rendel” Fotó: MTI­­ Oláh Tibor

Next