Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-23 / 223. szám

12 MAGYAR HÍRLAPKULTÚRA 2011. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK PIRI LEHET-E MA MEG IHAT MONDANI A KOLTOZSENIRŐL? A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM ÁTÉPÍTETT ÁLLANDO TÁRLATA ERRE IS VAUSZOKAT KERES Petőfi a közösségi média korában ZSIGMOND NORA Petőfi Sándor megingathatatlanul áll a magyar irodalmi hierarchia csú­csán, ám épp e „pozíciójából” adó­dik megközelíthetetlensége. A Pe­tőfi Irodalmi Múzeum most arra tett kísérletet, hogy kimozdítsa a köl­tőt szoborszerű mozdulatlanságából, és közelebb hozza hozzánk - szerdán este hatalmas érdeklődés közepette nyitotta meg a múzeum „Ki vagyok én? Nem mondom meg...” - Petőfi választásai című állandó tárlatát. Betéve ismerjük rövidre szabott, ám annál kalandosabb életútját, és ka­pásból idézzük legnépszerűbb vers­sorait. Mintha mindent tudnánk ró­la, de valójában alig ismerjük. Lehet-e még ma, 2011-ben újat mondani Pe­tőfi Sándorról, s ha igen, miként? Ho­gyan szólíthatja meg a fiatalabb ge­nerációkat a másfél évszázada élt költőzseni? A Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei ezen kérdések nyomá­ba eredtek, amikor úgy döntöttek, egy évtized múltán elbontják a 2000 óta látható állandó Petőfi tárlatot, és a legújabb kor elvárásaihoz alkalmaz­kodva új köntösbe öltöztetik a köl­tő birtokukban lévő szellemi és tárgyi hagyatékát. „Petőfit saját szobra takarja el, az­előtt a patetikusan szónokló, esküre emelt kezű, ma a vékonypénzű for­radalmár. Irodalompolitikánk Pe­tőfi, Ady, József Attila hármasságát példaképpé aranyozza. Márpedig a költő nem szobor, nem demonstrá­ció, hanem eledel, s a gipszet és ara­nyozást megenni nem lehet” - vála­szolt Weöres Sándor 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulóján arra a kérdésre, hogy miben látja Petőfi ak­tualitását. Gondolatai ma is érvénye­sek, még inkább, mint akkor. És va­lóban: kicsoda is volt Petőfi Sándor? Lángoló szívű romantikus? Vándor­­színész? Kísérletező kedvű költőzse­ni? Hűséges férj? Világfi? Forradal­már? A nemzet szónoka? - minden bizonnyal mindez együttvéve. „Ki vagyok én? nem mondom meg; / Ha megmondom, rám ismernek. / Pedig ha rám ismernének? / Legalább is fel­kötnének” - szól Petőfi Ki vagyok én? című, 1843-ban írott verse, amelyet a múzeum a tárlat címéül és mottó­jául választott. (A Rackajam slágerré emelte ezeket a sorokat...) Vajon egy szemfényvesztő ügyességével válto­gatta arcait, vagy magától értetődő természetességgel egyesítette szemé­lyiségében a sokszor egymásnak fele­selő szerepeket? Hajlunk arra, hogy inkább ez utóbbiról lehet szó. Pető­fihez nem lehet nem viszonyulnunk valamilyen módon, mindnyájunk­ban él egy saját Petőfi-kép, amely­nek hitelessége megkérdőjelezhetet­len. Az elmúlt másfél évszázadban a mindenkori kultúrpolitika tényke­désének eredményeként Petőfi meg­ingathatatlanul állt a magyar irodalmi hierarchia csúcsán, ám éppen e „po­zíciójából” adódik megközelíthetet­lensége. A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó tárlatának újraértelmezésével most arra tesz kísérletet, hogy kimoz­dítsa szoborszerű mozdulatlanságából a nagyvilág előtt legnépszerűbb köl­tőnket, s közelebb hozza őt hozzánk. A most nyílt tárlat hat gondosan berendezett, Petőfi Sándor életút­ját kronologikusan elénk táró termen át vezet, a látogatót a padlón elhelye­zett, pirosan világító „útjelzők” segí­tik eligazodni az egyes állomásokon. A gyermek- és iskolásévek után a vándorszínészek világába nyerünk bepillantást, majd következnek a pes­ti évek, a házasság meghitt pillana­tai és a színes társadalmi élet képei. Külön termet kapott a forradalom és szabadságharc, itt látható egy se­gesvári tömegsírból hozott nagyobb földdarab és kis elszáradt virágcso­kor, mintegy Petőfi végső nyughelyét idézve. Az utolsó terem a költő utóéle­tére reflektál kortárs képzőművészek alkotásaival. A kiállítás ígérete szerint okosan integrálta a technika legújabb vívmányait, ahol lehet, felkínálva az interakció lehetőségét a látogatóknak. Szókirakó, érintőképernyős magya­rázótáblák, szavaló hologramalakok és fülhallgatóval követhető értelmező szövegek fogadnak, kiegészítve a fa­lakon olvasható információkat, s még teljesebbé téve a kellemes enteriőrök­kel gazdagított, remek kiállítást. ■ A legújabb kor elvárásaihoz alkalmazkodva új köntösbe öltöztették a szellemi és tárgyi hagyatékot FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT JELENKOR ALAPÍTVÁNY Pécs átveszi a lapot Átvette az alapítói jogokat, és másfél millió forintos támogatást szavazott meg a Jelenkor című irodalmi folyóiratot ki­adó alapítványnak a pécsi önkormány­zat közgyűlése tegnap, a korábban Páva Zsolt polgármester által juttatott félmil­lió forinton felül. A város 2012-től éves költségvetési rendeletében szerepel­teti majd a szervezetnek nyújtandó tá­mogatást - határozott a közgyűlés. Mint ismert, az alapítvány korábbi fenntartó­ja, a Baranya Megyei Önkormányzat az év elején elutasította támogatási kérel­müket, és végleg sorsára hagyta a lapot, ezt követően indult el a lap megmenté­sére irányuló tárgyalássorozat Pécs vá­rosával. (MTI) HUNGAROFEST Távozik Kálomista Imre Közös megegyezéssel, október 1-jével távozik a Hungarofest Nemzeti Rendez­vényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Kálomista Imre, akit a cég­nél tavaly ősz óta dolgozó gazdasági és pénzügyi igazgató, Dóka Tibor Gyula vált - közölte tegnap a Hungarofest. Kálo­mista Imre 2010 novemberétől vezet­te az egyebek mellett az állami ünne­pek kivitelezését ellátó nonprofit céget. A magyar soros EU-elnökség sikeres le­zárása után a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium más területen számít Kálomista Imre munkájára - áll a közle­ményben. (MTI) TV-MŰSOR 2011- SZEPTEMBER 23. PÉNTEK ECHO TV 05.30 Hazai turizmus 06.00 Demokrata­ kör (ism.) 06.30 Kibeszélő I. (ism.) 07.00 Kibeszélő II. (ism.) 07.30 Napi aktuális (ism.) 08.00 Híradó, Hungarorama 08.30 Hazai turizmus 09.30 Ne le­gyen áldozat (ism.) 10.00 Híradó 10.15 Teleshop 10.30 Mozaik IV. (ism.) 11.00 A gumid kopjon... (ism.) 11.30 Hungarorama 12.00 Híradó 12.15 Teleshop 12.30 Zöld­ út (ism.) 13.00 Teleshop 13.30 Barométer 14.00 Híradó 14.15 Teleshop 14.30 Teleshop 15.00 Hazai turizmus 16.00 Híradó 16.15 Teleshop 16.30 Mozaik V. 17.00 Hazai turiz­mus 17.30 Mozgás 18.00 Híradó 18.30 Kibeszélő I. 19.00 Kibeszélő II. 19.30 Híradó 19.55 Napi aktuá­lis 20.30 Korrektúra 21.00 Látókör 21.30 Világ­panoráma II. 22.00 Híradó 22.30 Oktatás világa 23.00 Légkör 23.30 Tárlatvezetés (ism.) 24.00 Hí­rek 00.05 Kiút többszemközt 1. (ism.) 00.30 Kiút többszemközt 2. (ism.) FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Támogatják az artmozikat és a Merlint MH/MTI Hozzájuthatnak a februárban elkü­lönített hetvenmillió forintos támo­gatáshoz a fővárosi művészmozik, miután a Fővárosi Közgyűlés ezt egy­hangúlag megszavazta. A Budapest Film Zrt. 33,33 millió forintot kap az általa működtetett három artmozi támogatására. A teremszámalapú el­osztás szerint a Művésznek 16,66 mil­lió, a Puskinnak tízmillió, a Toldinak pedig 6,66 millió forint jut. Ez a tá­mogatás biztosítja a Puskin és a Tol­di egy-egy termének digitalizációjára benyújtott pályázat önrészét is. A Budapest Mozi Közalapítvány 36,66 millió forintos támogatásából tízmilliót az iskolai oktatáshoz kap­csolódó vetítésekre költhetnek, a maradékon a Vörösmarty, az Odeon, a Tabán, a Kino és a Cirko mozi osz­tozik. A kifizetéshez még szükség van a költségvetési rendelet módo­sítására és a támogatási szerződések megkötésére. A Fővárosi Közgyűlés szintén egy­hangúlag megszavazta, hogy támo­gatással és közszolgáltatási szerző­déssel segíti az Angol Nyelvű Színház Közhasznú Alapítvány (Merlin Szín­ház) tevékenységét. A főváros a december 31-ig terje­dő időszakra köt egyezményt a te­átrummal, de a szerződés további öt évre meghosszabbítható. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: ha erre a néhány hó­napra bérleti szerződéssel beköltö­zik a Merlin az Atrium mozi épüle­tébe, december 31-ig eldőlhet a jövő, meglátják, hogyan tovább. A Merlin vagy megvásárolja, vagy bérelni fogja az egykori mozi területét. Az Átrium tereinek színházi működésre alkal­massá tételére ötvenmillió forintos kölcsönt is kért a Merlint működtető alapítvány az önkormányzattól, erről még folynak a tárgyalások. Mint arról lapunk beszámolt, az idén húszéves Merlin Színháznak he­lyet adó épület - az ötödik kerület­ben lévő budapesti városháza része - bérleti szerződése az év végén lejár, az intézmény ezért a tervek szerint új helyre, a zárva tartó Atrium moziba költözik. ■ ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU MÚZEUMPEDAGÓGIA A SZÉPMŰVÉSZETI SOKSZÍNŰ PROGRAMSOROZATTAL INDÍTJA AZ ŐSZT Mitológia, portrék és bibliai témák SZILLÉRY ÉVA Az ókori kultúráktól a modern mű­vészetekig minden korszakhoz kapcsolódóan számos múzeum­­pedagógiai foglalkozást kínál a Szép­­művészeti Múzeum. Az uniós pá­lyázat eredményeképp megvalósuló programsorozat kiemelten foglalko­zik majd - egyebek mellett - a hátrá­nyos helyzetű tanulókkal. Több mint 13 millió forintos uniós támogatásból, különböző nevelési­oktatási intézményeket vont be mú­zeumpedagógiai programjába a Szép­művészeti Múzeum. Az intézmény hátrányos helyzetű, roma diákoknak, gyengén látó, valamint mozgásukban korlátozott gyerekeknek és különö­sen tehetséges tanulóknak egyaránt több múzeumpedagógiai foglalkozást kínál. „A programok valamelyike egyes műalkotások köré rendeződik, lesznek kifejezetten képtári foglalkozások, de olyanok is amelyek egy-egy jelensé­get dolgoznak fel. Például bemutatjuk, miként változott az emberábrázolás az antikvitástól a barokkig”- mond­ta el lapunknak Birkás Éva, az Écs­­ az Antik Gyűjtemény közönségszolgála­ti programja - vezetője. A foglalkozá­sok szervesen kapcsolódnak majd az egyes oktatási intézmények pedagó­giai programjához, emellett lehetősé­get adnak az iskolai ismeretek tágabb kontextusba helyezéséhez, egyúttal segítenek túllépni egyes tantárgyak - a magyar, a történelem, illetve a rajz­­ határain. Ma már az összes nagy hazai múzeum végez pedagógiai tevékeny­séget, a Szépművészeti azonban ebben is úttörő volt. Birkás emlékeztetett ar­ra, hogy az intézmény a nyolcvanas évek óta foglalkozik múzeumpeda­gógiával, akkoriban még más néven, de már tartottak foglalkozásokat is­kolásoknak és óvodásoknak. A fordu­lat ezen a területen akkor következett be, amikor az intézménynek lehető­sége nyitt külsős szakemberek foglal­koztatására. Később, Baán László fő­igazgatóvá választásakor létrehozták a múzeumpedagógiai csoportot, amely 2006-ra önálló múzeumpedagógiai osztállyá vált. Az Écs továbbra is kü­lön szervezeti egységként, de az osz­tállyal szorosan együttműködve foly­tat múzeumpedagógiai tevékenységet a klasszikus antikvitást bemutató ki­állítási anyaghoz kötődően. Az ókori foglalkozásokon az egyes kultúrákra jellemző túlvilághit, mi­tológia, mindennapi élet, a jellegzetes ábrázolási konvenciók kerülnek elő. A Régi Képtárban a fiatalabb korosz­tálynál a család, ünnepek, közleke­dési eszközök és állatábrázolások, va­lamint a képeken elmesélt történetek alkotják majd a játékos foglalkozások főbb témaköreit. A középiskolás diá­kok bibliai témájú ábrázolásokkal, az egyes művészettörténeti korszakok sajátosságaival, a portrék világával is­merkedhetnek meg. A kiállítási fog­lalkozásokhoz változatos kézműves alkotótevékenység társul. Az intéz­mény mostani programjához tizen­egy fővárosi és Pest megyei partnerin­tézménnyel - óvoda, általános iskola, szakközépiskola, gimnázium - kö­tött együttműködési megállapodást és csaknem hatszáz diák száznyolc alka­lommal huszonháromféle foglalkozá­son vehet részt. ■

Next