Magyar Hírlap, 2017. május (50. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
2 MAGYAR HÍRLAP ZELFÖLD 2017. MÁJUS 23., KEDD TÖBB MIND HÉTMILLÁRD FORINTRA PÁLYÁZHATNAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK, KIFEJEZETTEN A HUMÁNERŐFORRÁS-PROBLÉMÁK ENYHÍTÉSÉRE Orvosság a kórházi munkaerőhiányra JOBBÁGYI ZSÓFIA Egyenként százötvenmilliós plafonnal pályázhatnak egészségügyi intézmények uniós támogatásra, amelyet fordíthatnak például létszámbővítésre vagy akár többletmunka-támogatásra is. A most bejelentett lehetőség hasonló a tavaly decemberi, kórházaknak szánt pályázathoz, amely nagy népszerűségnek örvendett. Összesen hétmilliárd - százhúszmillió forint uniós forrásra pályázhatnak humánerőforrás-fejlesztés céljából közfinanszírozott egészségügyi intézmények - jelentette be tegnap Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A pályázat célja, hogy „csökkenjen a betöltetlen álláshelyek száma, javuljanak a munkakörülmények és növekedjen a hatékonyság”. Az intézményeknek maximum százötvenmillió forintos támogatást tudnak folyósítani, így a pályázók száma várhatóan hatvan és háromszáz közé esik majd. Az államtitkár jelezte, a támogatást igénylőknek nem kell önerőt felmutatniuk. Schanda Tamás uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, az intézményi létszámbővítés keretében igényelhető támogatás fordítható létszámbővítésre, mobil teamek létrehozására, az intézményen belül új munkakörben történő foglalkoztatásra, valamint többletmunka-támogatásra is. A forrás egyébként kétfelé oszlik, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében ötmilliárd-kilencszázhetvenmillió, míg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban egymilliárdszázötvenmillió forint a keret - jelezte Schanda Tamás, aki tájékoztatott arról is, hogy a pályázat május 15-én nyílt meg, a támogatási igény benyújtásának határideje május 31. A most bejelentett támogatás hasonló a tavaly decemberben lezajlott, tizenötmilliárd forintos, kórházak fejlesztésére kiírt pályázathoz, amely az adósságkonszolidáción túl, annak részeként olyan lehetőséget teremtett az egészségügyi intézményeknek, amelynek segítségével működésük hatékonyabbá tehető úgy, hogy közben javul az egészségügyi ellátás minősége és a betegbiztonság is. Javítanák a munkakörülményeket is (képünk illusztráció) FOTÓ: VARGA IMRE APRÓ SZERZŐDÉSEKRE OSZTOTTÁK A BERUHÁZÁST, EZÉRT IS LETT EKKORA A VÉGÖSSZEG Zavaros volt a 4-es metró projekt JOBBÁGYI ZSÓFIA „Mendemondák voltak arról”, hogy „le volt osztva”, melyik érdekcsoport melyik metróállomást építi - mondta a főváros korrupciót vizsgáló munkacsoportja előtt a BKV egykori igazgatósági tagja, Papp József, amikor a 4-es metró beruházás körülményeiről kérdezték. Kiderült, teljes zavar jellemezte a projektet. Összesen ketten jelentek meg tegnap a kilenc meghívottból a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport ülésén, ahol a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjait hallgatták meg. Kardos Péter például megerősítette azt a korábbi információt, hogy az igazgatóságnak 2009-ig valóban csak a tízmilliárd forintot elérő vagy az azt meghaladó, 4-es metróhoz kapcsolódó tenderek esetében volt döntési jogköre. Ezen értékhatár alatti szerződéseket a BKV menedzsmentje hagyta jóvá, majd ez 2009-ben úgy módosult, hogy az előbbi limit ötmilliárd forint lett, valamint minden, félmilliárd forintot elérő szerződésről értesültek és dönthettek a tárgyalásukról - derült ki Kardos beszámolójából, aki nyomatékosította azt is, soha senki nem gyakorolt rá nyomást, és senki nem kereste meg azzal a céllal, hogy befolyásolja. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy rendkívül bonyolult beruházás volt a 4-es metró, ennek ellenére egy ideig hiányzott az az igazán komoly szakértelemmel rendelkező ember, aki vezethette volna azt, továbbá alacsony volt a DBR Metró Projekt Igazgatóság létszáma és csak később növelték. Szerinte a projekt „erősen kilógott” a BKV hagyományos működéséből. Papp József, szintén az igazgatóság korábbi tagja azt mondta, a testület nem hozott érdemleges döntéseket, és komoly problémát okozott az alprojektek összehangolása. Úgy fogalmazott, utólag felmerült benne a gondolat, hogy „miért kellett egyáltalán ezt a metrót megépíteni, hiszen semmi szükség nem volt rá”. Szerinte a metróállomások a hűtlen kezelés tipikus esetei, és felvetette a földmunkák és a fiktív számlázás kapcsolatát, hivatkozva arra, hogy az állomások nem zsalus eljárással készültek, hanem az építéskor kiszedték az összes földet. Papp József megjegyezte az is, „mendemondák” voltak arról, hogy „le voltak osztva”, melyik érdekcsoport melyik metróállomást építi. Összegezve az elhangzottakat Borbély Lénárd, a testület fideszes elnöke kijelentette, teljes zavar jellemezte a metróvonal építtetését, és minden szál a volt szabad demokrata főpolgármesterhez, Demszky Gáborhoz vezet, valamint pártjához és az MSZP- hez. Szerinte Demszky és a kabinetje, a helyettesei mindenről tudtak, és ők adtak instrukciókat a beruházásokkal kapcsolatban. Átfogó problémákat okozott a fővállalkozó hiánya, a beruházást apró szerződésekre osztották - részben ez eredményezte, hogy ekkora lett a beruházás végösszege. ■ Kövér László: Egy erősebb EU tagja szeretnénk lenni Nem az Európai Unióval küzdünk, a kormány az unió tagjaként kívánja látni Magyarországot a jövőben is, sőt, egy jobb, erősebb EU tagjaként - jelentette ki Kövér László Keszthelyen. Az Országgyűlés elnöke a nemzeti konzultációt kísérő fórumsorozat keretében tartott előadást a Balaton-parti városban. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint azt mondta, kormány szándéka, hogy hazánk egy jobb, erősebb EU tagja legyen, „ami nem olyan irányba fejlődik tovább, mint ami felé a brüsszeli központ és néhány tagállam politikusainak tervei vinnék". (VA) Nem lehet „kierőszakolni” a választ CEU-ügyben Altusz Kristóf azonnal felvette a kapcsolatot az érintettekkel, a munka olajozottan halad - közölte Íjgyártó István, a Külügyminisztérium államtitkára tegnap a parlamentben, Harangozó Gábor szocialista képviselőnek adott válaszában, hozzátéve: az Egyesült Államoktól három hete várják a hivatalos választ. A CEU-t leszámítva minden egyetemvezető technikainak tekinti a kérdést, nem politikainak - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a miniszterelnöki megbízottnak arra nincs felhatalmazása, hogy a találkozót „kierőszakolja”. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Index.hu-nak szintén arról beszélt: CEU-ügyben levelet vár az Egyesült Államok illetékes miniszterétől, és ezután fogja kialakítani álláspontját. (VA) Hatékonyabbá vált a Fővárosi Törvényszék munkája Kevesebb az elhúzódó ügy, nőtt a fellebbezési hajlandóság, az EU igazságügyi eredménytábláján 28 tagállam közül hazánk a különböző mutatókat tekintve a 2-5. helyen áll - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a Fővárosi Törvényszék néhány éve az ország legnehezebb helyzetben lévő bírósága volt, de a szemléletváltás, jogszabály-módosítások, létszám-átcsoportosítások és -fejlesztések, az új munkaszervezési módszerek eredményeképp sikerült felzárkóznia, csökkentek az ügyfelek bírósághoz való hozzáférésének területi egyenlőtlenségei. Fazekas Sándor, a FT elnöke közölte: az országos ügyérkezés harminc százaléka Budapesten van, az egy éven túl elhúzódó ügyek száma csökken. (BB) Fel sem merül, hogy kilépjünk az unióból PDA Hiába mondja Frans Timmermans - aki minden alap nélkül leantiszemitázza Magyarországot, holott valójában az a kérdés, ő magyargyűlölő-e -, hogy a verseny segít lenyomni az energiaárakat, mert a szocialisták kormányzása alatt látható volt: ez monopóliumok kiépüléséhez vezet - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a nemzeti konzultációs lakossági fórumon Újpesten. A politikus kiemelte: az energiaárak megállapítása nemzeti hatáskör, „azzal, hogy az uniós csatlakozásunkkor bizonyos jogköröket átadtunk az EU-nak, még nem mondtunk le arról, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni”. Hozzátette: noha vannak vitáink Brüsszellel, sok döntést külföldön még nálunk is keményebben kritizálnak. A vitában azonban fel sem merül, hogy hazánk kilépjen az EU-ból, mert Magyarország jövője az EU-ban és az intézményesült európai együttműködésben van. Hl Rendszeresítenék a pluszpénzt JS Üdvözli a Magyar Orvosi Kamara azt a már bejelentett kormányzati szándékot, hogy 2018-ban ismét tízmilliárd forinttal emelkedik a háziorvosi alapellátás finanszírozása. Ugyanakkor, a testület közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben is „elengedhetetlenül szükséges” minimum ugyanez az összeg, mivel csak a folyamatos, végösszegében legalább ötször tízmilliárd forintnyi emelés hozhatja azonos szintre a háziorvosi praxisok bevételét a kórházi dolgozók fizetésével. Amíg ez nem valósul meg, szerintük hiába minden letelepedési támogatás, a betöltetlen körzetek száma csak nőni fog, a háziorvosok átlagéletkorához hasonlóképpen, a fiatalok pedig továbbra sem mutatnak semmiféle érdeklődést a területi munka iránt. Felidézték, hogy hosszú évek kitartó küzdelmével érték el, hogy „2016- ban végre a fogorvoslást is elismerték az alapellátás elválaszthatatlan részeként, és első ízben - szerény mértékben ugyan, de - emeltek a fogorvosi praxisok havi javadalmazásán”. Mindemellett a kamara hangsúlyozza azt, hogy a pluszpénz rendszeres folyósítása idén és az azt követő években is ugyanúgy elengedhetetlen, mint a háziorvosoké. „Ennek konkrét tervét hogy az idei költségvetést módosító tervezetből, úgy a jövő évre tervezett büdzséből hiányoljuk” - közölte a testület. ■ Az összefogás sem segített az ellenzéken BR Egyértelmű győzelmet aratott a vasárnapi, gyulai időközi önkormányzati választáson Kiss Szabolcs, a Fidesz - KDNP jelöltje. A város 8. számú egyéni körzetében a korábbi fideszes képviselő, Balogh Lajos váratlan halála miatt kellett kiírni. A 36,7 százalékos részvételi arány mellett megtartott választáson Kiss Szabolcsra 549-en, Bagi Csillára, a Gyulai Városbarátok Köre jelöltjére 387-en, Kiss Ibolya Brigitta, a Haza nem eladó mozgalom párt jelöltjére 31-en, a Magyar Munkáspárt színeiben induló Dandé András Endrére kilencen szavaztak. A Jobbik nem indult, az MSZP-Együtt, valamint a DK jelöltje pedig visszalépett Bagi Csilla javára. A fideszes jelölt csaknem annyi szavazatot kapott, mint a 2014-es választáson Balogh Lajos, ugyanakkor arányaiban túlszárnyalta a képviselőtársa eredményét. Kiszelly Zoltán politológus az eredmény kapcsán azt emelte ki, hogy a balliberális ellenzék, az általa az Európai Unió egyik legszegényebb régiójaként jellemzett országrészben, még összefogva sem tudta megszorongatni a Fideszt, azaz nem volt protest hangulat. A baloldal mindenféle felállással próbálkozik, hol egymás ellen indulnak, hol visszalépnek, de a jelek szerint ami Kész Zoltán esetében bejött Veszprémben, az azóta nem működik - mondta Kiszelly. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU Épülhet kerítés a román szakaszon is V Csak a szigorú magyar határvédelem és a szerb-magyar határon álló kerítés jelentett megoldást az illegális migrációval szemben - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Olaszországba idén eddig ötvenezer illegális bevándorló érkezett, negyvenhét százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, Romániába pedig ezerötvennégy migráns lépett be, ez hetven százalékos emelkedés - mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, hogy a jó idő beköszöntével nő a migrációs nyomás, és problémát jelent, hogy törékeny az Európai Unió (EU) és Törökország közötti megállapodás is: az európai vezetők bírálják Törökországot, miközben a kontinens biztonságát a török elnök kezébe helyezték. Szijjártó Péter szerint aggodalomra ad okot Macedónia instabil belpolitikai helyzete is, valamint az, hogy az EU ahelyett, hogy megoldást keresne a problémára, nyomást helyez azokra, akik a helyzetet megoldották, vagy van elképzelésük a megoldásra. A miniszter elmondta: szükség esetén kiterjesztik a határvédelmet és elkezdik építeni a kerítést a magyar-román határon is, erről folyamatosan egyeztetnek a román vezetéssel. A Magyarországgal szemben indított uniós eljárás kapcsán úgy fogalmazott: ez az „európai önsorsrontás újabb kifejeződése”. ■